udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1471 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1471-1471
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Tajekoztato

1993. április 14.

A Demokratikus Konvenció /DK/ vezetősége ápr. 8-án ülésezett. Az ülésen az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök képviselte. A Demokratikus Konvenció létrehozta a parlamenti munkát koordináló bizottságot a pártok frakcióvezetőiből. Erre az adott lehetőséget, hogy a DK pártjai az előző héten aláírták a politikai együttműködési szerződést. Bizonyos nézetkülönbségek merültek fel az RMDSZ és a DK többi pártja között egyes politikai állásfoglalások kapcsán, a DK azzal a kéréssel fordult Tőkés Lászlóhoz, az RMDSZ tiszteletbeli elnökéhez, hogy egy soron következő ülésen vegyen részt a nézetek egyeztetése ügyében. A DK helytelennek ítélte meg a kormány intézkedését Kovászna és Hargita megye prefektusainak kinevezése ügyében. A román prefektusainak kinevezése nyomán kialakult helyzetről tárgyalt ápr. 8-án Markó Béla RMDSZ-elnök Sepsiszentgyörgyön Kovászna megye RMDSZ-vezetőivel. /RMDSZ tájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

1993. április 30.

Ápr. 30-án Sepsiszentgyörgyön tanácskozott a Kovászna megyei önkormányzati konferencia, az RMDSZ elnökségét Takács Csaba ügyvezető elnök és Magyari László Nándor alelnök képviselte. Kimondták, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne hatékony a tanácsosok lemondása, ehelyett prefektus-ügyben a helyi népszavazás mellett döntöttek. Ugyancsak ápr. 30-án ülésezett Hargita megye önkormányzati konferenciája, hasonló napirenddel. Ők is elvetették a polgármesterek és tanácsosok lemondását, szintén a referendumot tartják járható útnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest),máj.4./

1993. május 2.

Az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió rendezésében ápr. 30-máj. 2-a között zajlott le Kolozsváron és Szabédon a Szabédi Emléknapok rendezvénysorozata. Kolozsvárott nemzetközi tudományos ülésszak keretében felelevenítették az 1943-as Termés-ankét emlékét. Az előadók között volt Borbándi Gyula, Molnár Gusztáv, Pomogáts Béla, Kántor Lajos és Markó Béla. - Máj. 2-án Szabéd községben emlékeztek Szabédi Lászlóra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4.- 25. sz./

1993. június 10.

A tájékoztatás érdekében az RMDSZ szövetségi elnöki hivatala rendszeresen kiadja az RMDSZ Közlönyt, a magyar sajtó tájékoztatására pedig az RMDSZ Tájékoztatót, ismertette a helyzetet Markó Béla elnök. - Az RMDSZ legitimitásának növekedését bizonyítja, hogy az Európa Tanács és a nemzetközi fórumok figyelembe veszik az RMDSZ állásfoglalásait. "Ezért indult felfokozott támadássorozat megosztásunkra." Markó Béla szerint nem voltak eredménytelenek az eddigi SZKT-ülések. /Tófalvi Zoltán: Markó Béla: A tét az önkormányzat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./

1993. június 11.

A Bihar megyei tanfelügyelőség jún. 9-én felmentette tisztségéből dr. Wilhelm Sándort, a székelyhídi iskola igazgatóját, azon a címen, hogy minisztériumi engedély nélkül külföldre utazott. Az igazgató írásban kért engedélyt a hivatalos útra /Belgiumba/ és a tanárok utazását korlátozó 1993. máj. 4-i 29633-as határozat megjelenése előtt történt a hivatalos meghívásnak eleget tevő látogatása. A főtanfelügyelő által javasolt igazgatójelölt, Szilágyi Viorel nem kapta meg a tanárok szavazatainak többségét, akik a régi igazgatóra szavaztak. /Rais István: Leváltották az iskola igazgatóját! =Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11., RMDSZ Tájékoztató, jún. 11. ? 51. sz./

1993. október 5.

Borbély Imre a képviselőház okt. 5-i ülésén megemlékezett az 1848-as forradalomról és kérte, adózzanak egy perces felállással a 13 aradi vértanú emlékének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ A Ház mintegy kétharmada felállt, közben Petre Turlea "független" képviselő kijelentette, hogy a tisztelt ház nem emlékezhet meg "40 000 román gyilkosairól". Ezután új javaslat született: emlékezzenek meg a forradalom összes áldozatáról, beleértve a 40 000 románt is. Takács Csaba képviselő visszautasította Petre Turlea magyarellenes vádaskodásának jogosságát. /RMDSZ Tájékoztató. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./

1994. január 11.

A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság jan. 11-ére tanácskozásra hívta össze a város magyar értelmiségét. A bukaresti magyar nyelvű oktatás további sorvadásának megállításáról tanácskoztak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 197. sz., jan. 12./

1994. január 12.

Jan. 12-én a Romániai Demokratikus Konvenció küldöttsége találkozott Iliescu elnökkel. Az RMDSZ-t Markó Béla és Takács Csaba képviselték a megbeszélésen. Iliescu fölvetette egy politikai paktum szükségességét, a DK képviselői pedig hangsúlyozták, hogy nem megegyezésre van szükség, hanem a jelenlegi válságot kezeli tudó kormányra. Markó Béla rámutatott, hogy az Európa Tanács feltételeit nem teljesítették, annak ellenére, hogy ezt a kormány megígérte, köztük a kisebbségi törvény és az oktatási törvény kérdését, valamint a magyar elítéltek ügyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 12., 197. sz./"

1994. január 13.

Jan. 13-án Csiha Kálmán kolozsvári református püspök kezdeményezésére Kolozsváron tanácskozást tartottak az egyházi javak visszaadásáról. A résztvevők, köztük Buchwald Péter RMDSZ-szenátor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, elhatározták, hogy törvénytervezetet nyújtanak be az egyházaktól elvette javak visszaszolgáltatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 199. sz., jan. 14./

1994. január 14.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete nevében Borbély László megyei elnök, képviselő levélben fordult Traian Chebeleu elnöki tanácsoshoz és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárhoz, tiltakozva a Maros megyei törvényszék 1993. dec. 13-i, Antonescut rehabilitáló határozata ellen. Borbély László mellékelte a Marosvásárhelyen történő Antonescu-szoborállítási kísérlet aktáit is, egyben hivatalos állásfoglalást sürgetett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 199. sz., jan. 14./

1994. január 18.

Az RMDSZ sajtópublikációiról is szó volt Kolozsváron a legutóbbi sajtótájékoztatón. Az RMDSZ Közlönye (Marosvásárhely) időszakosan jelenik meg és a szervezet hivatalos állásfoglalásait tartalmazza. Az RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), a napi híreket közli, újabban román nyelven is megjelenik /Buletin Informativ/. A legújabb pedig a Szövetség folyóirat, kiadja az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége /Kolozsvár, 1. szám: 1994. január/. A Szövetség az RMDSZ tevékenységét ismerteti a kisebbségvédelem területén. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

1994. január 28.

Jan. 28-án Nagyváradon tanácskoztak a romániai magyar lap- és könyvkiadók. Megállapodtak abban, hogy a válságos helyzet megoldása érdekében létrehozzák a külön jogi személyként működő Lapkiadó Szövetséget és a Könyvkiadók Egyesületét. Ápr. 9-re, Kolozsvárra összehívják az alakuló ülést. A két testület közös irodát fog működtetni. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1., 211. sz./ Súlyos problémát jelent, hogy ismét emelte a monopolhelyzetben levő bákói papírgyár az újságpapír árát, az importpapír vámmentességét pedig megszüntették. A résztvevők kezdeményező csoportot hoznak létre, hogy megalakítsák az érdekvédelmi szervezetüket. /Papírárak, nyomda, terjesztés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1994. január 29.

Jan. 29-én Kolozsváron megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága, a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása, tevékenységük összehangolása céljából. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba /Szatmárnémeti/, Matekovits Mária /Arad/, Révész Erzsébet /Kolozsvár/, Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/, Bódog Erzsébet /Brassó/ és dr. Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1./

1994. február 5.

Márc. 5-én az RMDSZ kolozsvári székházában a területi szervezetek elnökei és a frakcióvezetők tanácskoztak. Foglalkoztak a régebben tervezett Egyeztető Tanács felállításának ügyével is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dokumentációt állít össze a kétnyelvű feliratok elleni prefektusi óvások ügyéről, ilyen történt már Kovászna, Hargita és Szilágy megyékben. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7./

1994. február 7.

Febr. 7-én a képviselőházban Németh János RMDSZ-képviselő interpellációjában felhívta a tanügyminiszter figyelmét arra, hogy Maros megyében a tanfelügyelőségen két éve hiányzik a magyar képviselet. /RMDSZ Tájékoztató, 216. sz., febr. 8./

1994. február 10.

Febr. 9-10-én Kolozsvárott ülésezett az RMGE országos elnöksége. Szervezési, gazdasági kérdésekben döntöttek. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 11./

1994. február 15.

Tiltakozást tett közzé a MISZSZ a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek székházukból való kilakoltatása ellen. /RMDSZ Tájékoztató, 222. sz., febr. 16./

1994. március 4.

Márc. 3-án és 4-én Athénban ülésezett az Európai Demokratikus Unió 55. vezető tanácsa, amelyen az RMDSZ-t Bodó Barna politikai alelnök képviselte. Az RMDSZ teljes jogú tagja az EDU-nak. Bodó Barna javaslatot terjesztett elő a kisebbségek helyzete és az európai stabilitás témakörének EDU-szinten történő tanulmányozására vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató, 236. sz., márc. 8./

1994. március 11.

Márc. 11-én Csíkszeredán megnyílt a Magyar Állami Vagyonügynökség /ÁVÜ/ ügyfélszolgálati irodája. A megnyitón jelen volt dr. Pongrácz Tibor címzetes államtitkár, az ÁVÜ elnöke, az RMDSZ több vezetője és Doru Vosloban, Hargita megye prefektusa is. /RMDSZ Tájékoztató, 245. sz., márc. 21./

1994. március 21.

A szenátus márc. 21-én folytatta a háborús veteránok és özvegyekkel kapcsolatos törvény vitáját. Az RMDSZ érvelése, tiltakozása ellenére elfogadták, hogy egykori magyar hadseregben szolgált román és magyar volt honvédek csak akkor minősíthetők veteránoknak /és jogosultak a kedvezményekre/, ha bizonyítani tudják, hogy nem harcoltak a román hadsereg ellen. A szenátus elutasította a kérést, hogy az RMDSZ felolvashassa nyilatkozatát, ezért az RMDSZ-szenátorok - tiltakozásul- kivonultak. A nyilatkozat kimondja, hogy a törvény a magyar nemzetiségűek ellen irányul. Ez a törvény alkotmányellenes, nem tartja tiszteletben az Európa Tanács 1201-es ajánlását, nem igazodik Helsinki szelleméhez, sérti az emberi jogokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23., Nyilatkozat: RMDSZ Tájékoztató, 246. sz., márc. 22./ Az RMDSZ-szenátorok kivonulása után Dumitrascu szenátor kijelentette: nem igazságos olyan emberek kompenzálása, akik gyilkosságokat követtek el. Felháborodottan elítélte, hogy márc. 15-én egy idegen állam zászlaját kitűzték, javasolta, hogy tiltsák meg és büntessék azokat, akik ezt elkövetik, a büntetés kitoloncolás lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1994. március 29.

Márc. 29-én az Európa Tanács Bukarestben tartózkodó jelentéstevői találkoztak a romániai magyar egyházak elöljáróival. Jelen voltak Tőkés László és Tempfli József püspök is, akik beszámoltak az erdélyi magyar egyházak helyzetéről, elmondták, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása terén semmi sem történt. Az egyházfők írásban átadták a romániai magyar egyházak helyzetét összefoglaló dokumentációt. /RMDSZ Tájékoztató, 252. sz., márc. 30./

1994. április 1.

Márc. 30-án a parlament két háza a háborús veteránok törvénytervezetével kapcsolatban azt a változatot fogadta el, hogy az észak-erdélyiek, akik a magyar hadseregben szolgáltak, csak akkor részesülhetnek a veteránokat megillető kedvezményekben, ha nem harcoltak a román hadsereg ellen. Ilyen kitétel a dél-erdélyi szászok esetében nincs, akik a Wermacht, illetve az SS alakulataiban harcoltak. Amennyiben ezt a változatot fogadják el, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 1., 254. sz./

1994. április 5.

A képviselőház megszavazta a háborús veteránok törvénytervezetének azon pontjait, amelyet az RMDSZ ellenzett. Egyedül az RMDSZ képviselői szavaztak ellene. /RMDSZ Tájékoztató, 256. sz. , ápr. 6./ Előzmény: ápr. 1-jei jegyzet.

1994. április 11.

Ápr. 11-én az RMDSZ szenátusi frakciója alkotmányossági óvást nyújtott be az Alkotmánybíróságnak a háborús veteránok törvényének diszkriminatív jellege miatt. /RMDSZ Tájékoztató, 260. sz., ápr. 12./

1994. április 23.

Ápr. 23-án Kolozsváron zajlott le az Emese álma című országos középiskolai vetélkedő a magyarság őstörténetének és eredet-mondáinak köréből. A versenyben 52 csapat vett részt , a legjobb 15 került a középdöntőbe, közülük 5 csapat jutott tovább a Magyarországon tartandó döntőbe. /RMDSZ Tájékoztató, 269. sz., ápr. 25./

1994. április 25.

Ápr. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő interpellált a földtörvénnyel kapcsolatban. Több megyében ugyanis a községi, megyei bizottságok visszavonják vagy módosítják a kiosztott birtokleveleket. Vida Gyula kérte az összes ilyen természetű visszavonások, illetve módosítások esetében a törvényesség visszaállítását. /RMDSZ Tájékoztató, 270. sz., ápr. 26./

1994. április 30.

Ápr. 29-30-án tartották meg Szabédon és Kolozsváron a III. Szabédi-napokat. Szabédon a református templom falára elhelyezett, Hunyadi László szobrászművész által készített Szabédi László-emlékplakett leleplezése alkalmából Hubay Miklós, a Magyar Pen Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője tartott beszédet. Kolozsvárott tudományos értekezlet kezdődött Magyar irodalom - magyar egyetem témakörben. Előadást tartott Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár, Cs. Gyimesi Éva, Péntek János Kolozsvárról, Szász János Bukarestből, Gheorghe Cusing Londonból, Pomogáts Béla és Hubay Miklós Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., RMDSZ Tájékoztató, 274. sz., máj. 3./

1994. május 4.

Ápr. 28-án, Jósika Miklós születésének 200. évfordulóján ünnepségsorozat zajlott le az EMKE, a helyi RMDSZ és az egyházak szervezésében. Emléktáblát helyeztek el az író szülőházán, beszédet mondott Ioan Bembea polgármester és Bartalis Árpád plébános. Ezután a város nagy szülötteinek emlékét megörökítő "tordai Pantheonban", a református templomkertben avatták fel az író emléktábláját. A kortárs alkotók főhajtását Lászlóffy Csaba Jósikáról írott monodrámájából a tordai színházban felolvasott részletekkel fejezték ki. /RMDSZ Tájékoztató, 275. sz., máj. 4./

1994. május 7.

Több mint négy éves folyamatos és határozott politikai küzdelemmel az RMDSZ elérte, hogy kiszabadult mind a nyolc személy, akiket az 1989 decemberi események nyomán etnikai alapon igazságtalanul bebörtönöztek, olvasható az RMDSZ máj. 7-én kiadott nyilatkoztában. Ez annak is köszönhető, hogy az RMDSZ mindvégig maga mögött tudta a romániai magyarság bizalmát, elnyerve az Európa Tanács támogatását is. Cseresznyés Pál még mindig börtönben ül, tovább küzdenek a kiszabadításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 278. sz., máj. 9./

1994. május 9.

Kovászna megye prefektusa bírósági eljárást indított Kovászna város és Nagykanizsa testvérvárosi szerződése ellen, annak ellenére, hogy előzőleg jóváhagyták a szerződést. Máj. 9-én Márton Árpád RMDSZ-képviselő kérdéssel fordult Octav Cozmanca államtitkárhoz, a Helyi Közigazgatási Államtitkárság vezetőjéhez, hogy a két ellentmondó álláspont közül melyik a hivatalos álláspont. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 279. sz., máj. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1471-1471




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998