udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Teruleti Kuldottek Tanacsa /TKT/

2007. március 2.

Az 1989. decemberi megalakulását követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila. Az RMDSZ első kongresszusát 1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon. A kongresszus konklúziója az volt, hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóan kell fellépnie a romániai politikai környezetben. A kongresszuson már jelentkezett a polarizáltság. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte, akinek elnökké választását elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZ radikálisabb tagjainak támogatását élvezte. Kompromisszumos megoldással Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották. A kettő között mintegy integráló szerepet töltött be a tiszteletbeli elnöknek megválasztott Tőkés László. A kongresszuson megválasztotta a 19 tagú elnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: Bodó Barna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, Béres András pedig a kulturális alelnök. Az RMDSZ II. kongresszusa: 1991. május 24–26.,Marosvásárhely. Szervezeti reformra tett kísérletet a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége által elkészített szabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttek többsége elutasított. A kongresszuson megjelent a „mérsékelt-radikális” ellentét. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei a romániai magyarság társnemzeti státusának programba foglalását szorgalmazták, a mérsékeltebb küldöttek egy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestben elérendő eredményekre koncentráló politizálás mellett tették le a voksukat. Domokos Géza újra az RMDSZ elnöke lett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggel a politikai alelnöki tisztségbe emelte, Tőkés Lászlót pedig újból tiszteletbeli elnöknek választották. Az RMDSZ III. kongresszusa: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ-en belül létrehozták a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelő struktúrákat. A belső törvényhozó testület szerepét a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) töltötte be, az operatív vezetés feladata az Ügyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébe került, létrehozták a belső alkotmánybíróság szerepét betöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot. Markó Bélát választották elnöknek, Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek. A kongresszus úgy határozott, hogy két éven belül meg kell szervezni a belső választásokat. A platformok nagyobb szerepet kaptak. Az RMDSZ IV. kongresszusa: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Az alapszabályzatban történt módosítások – az Operatív Tanács hatáskörének növelése, a Területi Képviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, a szövetségi elnök hatáskörének bővítése – az RMDSZ-en belüli belső pluralizmus rovására, a pártosodás irányába tett lépés első jelei voltak. Az előző kongresszuson előírt szervezeti tisztújítást nem szervezték meg. Három személy jelöltette magát a szövetségi elnöki tisztségre: Markó Béla, Borbély Imre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226 szavazattal újból elnöknek választották, míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. Tőkés Lászlót a kongresszus negyedszer is megerősítette tiszteletbeli elnöki tisztségében. Az RMDSZ V., rendkívüli kongresszusa: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A kongresszuson megfogalmazták az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési prioritásait. A dokumentum elfogadására megkésve került sor, figyelembe véve, hogy az RMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíció tagja volt. Az RMDSZ VI. kongresszusa: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Az RMDSZ belső ellenzéke kísérletet tett több változtatás elfogadtatására. Ezek elsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásának kialakítását célozták, valamint a több éve húzódó tisztújítás kérdését rendezték volna. A javaslatok közül néhány bekerült a programba is: az Erdély-központúság és az erdélyi regionális érdekek hangsúlyozása. A tisztújításra azonban nem került sor. A kongresszuson a tisztségben levő elnököt, Markó Bélát újraválasztották a küldöttek 274 szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157 szavazatot szerzett. Az RMDSZ VII. kongresszusa: 2003. január 31–február 2., Szatmárnémeti. A belső ellentétek és a már tíz éve elhalasztott belső választások töréshez vezettek. Gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el a belső ellenzék kiválásának folyamata, ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikai szervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttét eredményezte. A kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pedig létrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa. Határozat született a belső választásoknak májusig történő megtartásáról, bővült az Operatív Tanács létszáma. Újraválasztották a szövetségi elnököt, Markó Bélát. /Márton János politológus: Kongresszustörténelem. RMDSZ-kongresszus. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2007. június 2.

Két hónappal a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsban (GYTIET) lezajlott tisztújítást követően újra választani gyűltek össze a tagszervezetek küldöttei. A gyűlés-ismétlésre azért volt szükség, mert a korábbi küldöttgyűlést követően négyen óvást jelentettek, melynek helyet adott a területi RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is. A kifogások között szerepelt, hogy nem létező szervezet képviselője is nyert vezető beosztást, hogy nem kaptak szavazati jogot bizonyos szervezetek, és olyan statútum szerint működnek, amely szerint az elnök egyszemélyes döntéseket hozhat küldöttjelölésről. Az újabb ülésen módosították a statútum ezen részét, újraválasztották az elnököt, a TKT-küldötteket, és vázolták a jelenlévőknek, hogy a területi szervezet akadályozza munkájukban. Többen is említették, az RMDSZ területi szervezetének az a szándéka, hogy a TKT-ban 15 százalékot kitevő fiatalság lojális legyen, ezért nem tetszik nekik a GYTIET jelenlegi felállása. Nem hagyják, hogy a fejük fölött, róluk döntsenek, és tervezik, a június 6-i TKT-ra bevonulnak, a fiatalok körében gyűjtött, 1000 körüli aláírást „ünnepélyes keretek között” le fogják tenni az asztalra. Az ülésen nem képviseltette magát a területi RMDSZ. Azon feltételezés kapcsán, hogy a területi szervezet fel akarja oszlatni a GYTIET-t, Petres Sándor területi elnök elmondta, a fiatalok nem tartották be a játékszabályokat, ezért ezt a gyűlést nem tartja legálisnak. /Balázs Katalin: Újra GYTIET-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2008. január 29.

Az RMDSZ helyi szervezetei az elkövetkező két hétben döntik el, milyen módszerrel – előválasztással vagy elektoros szavazással – választják ki tanácsos–, illetve polgármester-jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. A Bihar megyei RMDSZ azt az ajánlást terjeszti a helyi szervezetek elé, hogy mindenütt előválasztással döntsenek a jelöltekről, jelezte Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. Csehi Áron, a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet elnöke az elektoros módszert javasolja. „Alsó-Háromszéken már több település jelezte, hogy állóurnás előválasztásokat szeretnének – tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. Antal Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy indul az önkormányzati választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségéért. A felső-háromszéki területi szervezet a héten fog dönteni, mondta Baka Mátyás területi. „Azokon a csíkszéki településeken, ahol a lakosság egy jelenleg is tisztségben lévő személy mellett áll ki, nincs értelme előválasztást tartani, ott pedig, ahol az RMDSZ rosszul teljesít, vagy a közösség részéről nincs egységes álláspont a jelölt kilétéről, valószínűleg előválasztást tartunk” – fogalmazott Borboly Csaba Csík területi elnök. Petres Sándor, az RMDSZ gyergyószéki szervezetének elnöke a helyi szervezetekre bízná a döntést. Az udvarhelyszéki szervezet választmányi ülésen fog dönteni, számolt be Birtalan József megbízott területi elnök. Szabó Árpád, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a módszer kiválasztását a Területi Képviselők Tanácsának határozatához köti, míg László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke a helyiekre bízná a döntést. /”Finomvegyes” jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2008. február 11.

Az önkormányzati választások előkészítése volt a fő napirendi pontja az RMDSZ Temes megyei szervezete február 9-én tartott választmányi ülésének Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. A Területi Képviselők Tanácsa és a Civil Tanács 29 tagja vett részt a tanácskozáson. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöke ez alkalommal átadta az Ezüstfenyő díjat Fazakas Csaba lugosi református esperesnek, aki objektív okokból nem vehetett részt a marosvásárhelyi díjkiosztáson. /Pataki Zoltán: Tőkés László híveire is számít a Temes Megyei RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

2008. május 2.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete Benedek Imre professzort, az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsának elnökét javasolja a közegészségügyi hatóság élére. Benedek Imre meglepődött a javaslaton, az MPP nem kereste meg ebben az ügyben, de ha az RMDSZ kérné, elvállalná. Ölvedi Zsolt, az MPP megyei elnökének szóvivője kijelentette: információi szerint az egészségügyi intézmények szintjén változások várhatók. /Antalfi Imola: Meglepő fordulat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. június 25.

A napokban nyilvánosságra került az a levél, amelyet az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, illetve az Elnökök Konzultatív Tanácsa nevében 9 körzeti elnök írt alá, és amelyben „a választásokat megelőző és a választások alatti történéseket” kívánták Markó Béla szövetségi elnök, az SZKT és a TKT állandó bizottságai, a Maros megyei ügyvezető elnökség és Kelemen Atilla megyei elnök tudomására hozni. A levélírók Borbély Lászlót és csapatát tartják felelősnek azért, hogy az RMDSZ elveszítette többségét a városi tanácsban. Az aláírók szerint a jelöltállító gyűléseken „szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket”. Az újságíró nem levélírókat, hanem a „legkompetensebbeket” kérdezte, dr. Kelemen Atillát, a megyei szervezet elnökét és Borbély Lászlót. Kelemen Atilla feleslegesnek tartja ezt a vitát, mondván, Borbély László kampánya profi kampány volt. Nem bűnbakot kell keresni, magyarázta. Borbély László szerint a levélírók elrugaszkodtak a valóságtól. Borbély úgy látja, nem volt túlzás a szavazóbiztosok nagy részének a kicserélése. /Mózes Edith: Bűnbakkeresés RMDSZ-módra. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2008. július 10.

A múlt héten ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa. Zárt ülést tartottak, szó volt arról, hogy utólag sajtótájékoztatón mondják el a történteket. A közvélemény azonban hiába várta a híreket. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke megmagyarázta: estig tartott a gyűlés, utána meg szétszéledt a testület, azért nem tartottak sajtótájékoztatót. A fő téma a választások kiértékelése volt. Amolyan "kibeszélős" gyűlésnek szánták és az is lett belőle, az emberek elmondhatták a véleményüket. Kritika hangzott el Dávid Csaba, a marosvásárhelyi szervezet elnöke tevékenységét illetően, de nem szólították fel lemondásra. – Arról illett volna tájékoztatni a közvéleményt, hogy hogyan reagált a TKT a "9-ek" nyilvános levelére, vetette közbe az újságíró. Az ülésen általában feleslegesnek tartották a levelet. /Mózes Edith: "Kibeszélős" TKT-ülés? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10/

2009. április 2.

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke bemutatta az új elnökségi tagokat, akik közül Szász Enikő (művelődési alelnök), Kiss Ferenc (oktatási alelnök) és Szabó Ferenc (temesvári szervezési alelnök) vettek részt sajtókonferencián. A megyei elnök elmondta, hogy a legutóbbi TKT ülés résztvevői elfogadták a Temes megyei szervezet megerősítését célzó stratégiát, amelynek lényege Temesvár, illetve a megye körzetesítése és egy-egy felelős szervező kinevezése minden körzetben. 7000 aláírással támogatják a Temes megyei magyarok az RMDSZ EP-listáját, ami 2000-rel több az elvárt 5000 aláírásnál. /Pataki Zoltán: Szervezési újítások az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. április 7.

„Senkitől, a pártok képviselőitől sem fogadunk el olyan megnyilvánulást, mint a PD-L képviselőjétől, aki azt mondta egy televíziós adásban, hogy lehet magyar vezető funkcióban, de nem RMDSZ-es. ” „A sajtóban úgy jelent meg, hogy nincs tétje ennek a tisztújító közgyűlésnek: valóban, 17 kerületben egyetlen jelölt voltam, Marosvásárhelyen volt ellenjelölt. Kacérkodtam a fiatalítás gondolatával, de azt mondták, hogy most akarom cserbenhagyni az RMDSZ-t, amikor „bajban van”, ezért, gondoltam, úgy etikus, ha vállalom az újabb jelöltséget” – mondta egyebek között dr. Kelemen Atilla április 3-án, a Maros megyei tisztújító közgyűlésen. Papp Mária a 6-os körzetből azt tette szóvá, hogy a megyei RMDSZ elejét kellett volna vegye bizonyos feszültségeknek. Egyesek „diverziókat csaptak, egyik körzetből vándoroltak a másikba, mindenhol akarták jelöltetni magukat”. Cáfolta Kelemen kijelentését, miszerint mindenkinek van helye az RMDSZ-ben. „Tudják meg, aki nagyszájú, és megmondja az igazat, annak nincs helye. Az utolsó szó jogán sem adnak neki lehetőséget, inkább kiebrudalják az RMDSZ-ből... ” Nagy Géza, a 13-as körzet küldötte, amelynek 19 éve elnöke vagy alelnöke volt, 15 éven keresztül a városi választmány és a TKT tagja is: „Most jöttem rá, hogy az RMDSZ-ben egy senki vagyok”, jelentette ki, hozzátéve, csak az vigasztalja, hogy nincs egyedül. Viszont, „több mint 15 éve ugyanazok a valakik ülnek az első sorokban. Ők képviselnek minket, azért választottuk, mert ők a legjobbak, a legprofibbak, a legrátermettebbek, nincs senki városunkban, megyénkben, Erdélyben, de még a világon sem, aki őket helyettesíteni tudná, amíg ők élnek”. A továbbiakban azt állította, úgy intézik mindig, hogy „csak ők maradjanak továbbra is valakik”. Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere nem akarta dr. Kelemen Atillát felelősségre vonni, „még azért sem, hogy falusiakról beszélt”. Kelemen Atilla megköszönte a méltatásokat. Reagált az indulat diktálta szavakra, és mindenkit megkövetett: „az RMDSZ-ben nincsenek bandák” – jelentette ki. Nem szégyellte, „hogy az első sorban ül”. (...) „Lehet Frundát, Markót, Kelement, Borbélyt, esetleg Kerekest szidni az utcasarkon, csak tessék megnézni mindazt, amit ezek az emberek e mellé a vállalás mellé odatettek”. Ezek után még a szavazás előtt Kelemen megnevezte az ügyvezető elnököt, és előre elkészített listáról olvasta fel a megszavazandó bizottsági elnökök és tagok listáját. /Mózes Edith: Tisztesség, becsület – állatorvosiasan. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998