udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Tordai Szervezet

1991. június 15.

Szülőföld címen jelent meg a tordai Aranyosvidék és az Enyedi Hírlap utóda. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./ Megjegyzés: Az Aranyosvidék 1990. március 8-a és 1991. május 18-a között jelent meg, a tordai RMDSZ lapjaként, kéthetente. Az Enyedi Hírlap az Aranyosvidék melléklete volt. Az anyagi gondok miatt megszűnt lap helyett folyóiratként indult Szülőföldnek csak két száma jelent meg, a májusi és a júniusi, azután ez a lap is megszűnt.

1994. szeptember 6.

Tordán a városi tanács jóváhagyta a Jósika Miklós emléktábla elhelyezését a főtéren levő szülőház homlokzatára. Az ápr. 29-i ünnepségen jelen volt Ioan Bendea polgármester is, aki hangsúlyozta, hogy "büszkéknek kell lennünk ezekre a személyiségekre." Azóta uszító cikkek jelentek meg, Vi_inescu tordai tanár azt állította, hogy Jósika Miklós románellenes volt. A tanács felkérte, hogy ezt dokumentumokkal bizonyítsa be, ez azonban elmaradt. Medrea alprefektus a kolozsvári prefektúra nevében levélben értesítette a tordai tanácsot, hogy az emléktábla engedélyezésére csak a prefektúrának van joga. A tordai tanács felszólította a tordai RMDSZ-t, hogy vegye le az emléktáblát. A kolozsvári RMDSZ levélben kérte Grigore Zanc prefektust, hogy tartsák be a jogrendet, és ne bolygassák a Jósika Miklós-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1997. május 12.

A tordai RMDSZ 1995. okt. 29-én az ótordai templom főbejáratánál a II. világháború áldozatainak emlékére kopjafát állított. Emiatt eljárást indítottak az ótordai református egyház ellen, kétmillió lej büntetés kifizetését és az emlékoszlop lebontását követelve. Nagy Albert református lelkésznek és Szedilek Lenke jogásznak köszönhetően ez év februárjában megnyerték a pert. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

1998. február 24.

Tordán az 1992-es hivatalos népszámlálás a 61 135 lakosból 7 034 főt mutatott magyarnak. Valójában többen lehetnek. Pataki József, a tordai RMDSZ elnöke elmondta, hogy a helyi Jósika Miklós Kör a Ceausescu-éra legsötétebb éveiben is kiváló kulturális fóruma volt a helyi magyarságnak. Jelenleg a fáradhatatlan Imreh Lajosnak köszönhetően most is kiválóan működik. A tordai magyarok régóta szeretnének önálló I-XII osztályos magyar iskolát létrehozni, azonban nem történt előrelépés. A magyar iskolát több magyar pedagógus ellenzi, mert akkor megszűnne az állásuk a román iskolában. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

1999. április 29.

Tordán az RMDSZ tordai szervezetének kezdeményezésére 1998 nyarán rendbe hozták a központi magyar temetőben az 1944 szeptemberében és októberében elesett hősök sírhelyét, és összesítették a tordai csatában elhunyt 167 honvéd névsorát. Pataky József RMDSZ-elnök felhívására a magyar történelmi egyházak helyi képviselőinek és híveinek segítségével a halottak napján tisztán állhattak a hősök sírjai. Az RMDSZ-elnök elmondta: idén emlékművet szeretnének emelni az elhunyt honvédek tiszteletére. /Papp Annamária: Honvédtemető Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

1999. július 21.

Tordán a helyi Petőfi Társaság és az RMDSZ helyi szervezete júl. 24-25-én emlékünnepséget rendez Petőfi Sándor tordai tartózkodásának 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepség keretében ünnepélyesen leleplezik Suba László képzőművész Petőfit ábrázoló domborművét az Ótordai Református Parókia udvarán. Júl. 24-én történelmi és honismereti vetélkedő lesz a V-VIII. osztályos tanulók számára. Délután előadások hangzanak el az ótordai református templomban. Az előadók között lesz Csetri Elek, Dávid Gyula, Murádin Jenő és Keszeg Vilmos. Másnap köszöntőt mond Nagy Albert, a tordai Petőfi Társaság elnöke, Lászlóffy Aladár és Kötő József. Zárszót mond Pataky József, a tordai RMDSZ elnöke. /Tordai ünnepségek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2000. október 20.

Több mint 54 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a tordai harcokban elesett hősi halottakra emlékezzenek. A tordai csatában hősi halált halt honvédekről először 1944 késő őszén Schumann Gyuláné, a helyi Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja állított össze listát. A hősöket a központi magyar temetőben közös sírba temették. Idők múltával a cikkíró, Pataky József új nevekre bukkant, további kutatásokat végzett. 1998 őszére összeállította az első kimutatást, 186 hősi halott került nyilvántartásba, közülük 167 magyar nemzetiségű, 15 orosz, 3 német és egy munkaszolgálatos, 19 ismeretlen, nem magyar katona. A Duna tv-nek, Magyar Nemzetnek, Szabadságnak és Kossuth Rádiónak köszönhetően újabb visszajelzések érkeztek. Ennek köszönhetően újabb 12 ismeretlen honvéd neve vált ismertté. - Az RMDSZ tordai szervezetének kezdeményezésére a történelmi egyházak segítségével Tordán október 29-én, a központi magyar temetőben emlékoszlopot avatnak. 1995 őszén már állítottak egy emlékművet a háború végén Tordáról elhurcolt 204 civil magyar ember emlékére, akik orosz fogságban lelték halálukat. - A felállítandó emlékoszlop nemcsak az itt nyugvó 183 hősi halott emlékét fogja őrizni, hanem a súlyos harcokban elesett több mint 2500 harcos emlékét is. /Pataky József: Kopjafás emlékoszlop-avatás a tordai csatában elesett hősök emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2000. október 30.

Okt. 29-én felavatták a tordai csatában 1944. szeptember 13. és október 8. között elesett hősi halottak emlékművet, a kopjafát. Az emlékünnepségen jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Kötő József oktatási államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Ravasz István alezredes, hadtörténész, a Honvédelmi Minisztérium képviselője is, Pataky József tordai RMDSZ-elnök, aki a honvédsírok feltárásában és rendbehozásában oroszlánrészt vállalt, hangsúlyozta: a tordai honvédtemetőben 183 hősi halált halt katona nyugszik, ezek közül 140 honvéd neve ismert. A felállított emlékoszlop nemcsak a tordai temetőben nyugvó katonák emlékét őrzi, hanem a tordai csatában elesett több mint 2000 hősi halottét is. (Az RMDSZ tordai szervezete már 1995-ben ünnepség keretében emlékezett meg a második világháborúban hősi halált halt vagy szovjet fogságba elhurcolt honvédekről és ártatlan polgárokról.) Emlékbeszédet mondott Ravasz István, Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, majd Pataky József leleplezte az 1944-es csatában elesettek emlékére felállított kopjafát. /Kopjafát állítottak Tordán az 1944-es csatában elesettek emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2000. október 30.

Okt. 29-én felavatták a tordai csatában 1944. szeptember 13. és október 8. között elesett hősi halottak emlékművet, a kopjafát. Az emlékünnepségen jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Kötő József oktatási államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Ravasz István alezredes, hadtörténész, a Honvédelmi Minisztérium képviselője is, Pataky József tordai RMDSZ-elnök, aki a honvédsírok feltárásában és rendbehozásában oroszlánrészt vállalt, hangsúlyozta: a tordai honvédtemetőben 183 hősi halált halt katona nyugszik, ezek közül 140 honvéd neve ismert. A felállított emlékoszlop nemcsak a tordai temetőben nyugvó katonák emlékét őrzi, hanem a tordai csatában elesett több mint 2000 hősi halottét is. (Az RMDSZ tordai szervezete már 1995-ben ünnepség keretében emlékezett meg a második világháborúban hősi halált halt vagy szovjet fogságba elhurcolt honvédekről és ártatlan polgárokról.) Emlékbeszédet mondott Ravasz István, Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, majd Pataky József leleplezte az 1944-es csatában elesettek emlékére felállított kopjafát. /Kopjafát állítottak Tordán az 1944-es csatában elesettek emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2007. június 8.

Május 31-én fejeződött be a tordai RMDSZ fiataljainak akciója, amely során játékokat gyűjtöttek a helyi, szerényebb körülmények között élő magyar családok gyermekeinek. /Ladányi Emese Kinga: Játékgyűjtés magyar gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2007. június 9.

A tordai RMDSZ-ben a tisztújítási választás előtt szó esett a helyi magyar iskola mindeddig megoldatlan helyzetéről, az europarlamenti képviselők támogatását célzó aláírásgyűjtésről és a tordai magyar gyerekek és ifjak helyzetéről. Az új választmány úgy döntött, hogy továbbra is Ádámosy Klárát illeti meg az elnöki tisztség. Az ülésen jelezték, a tordai közösség évekkel ezelőtt évadonként négy-öt jó minőségű művet is megtekinthetett, jelenleg viszont egyetlen magyar színtársulat sem jön Tordára. Válaszként László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy kilátásban van egy táj-színház társulat megalakulása. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Megújult az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2008. augusztus 28.

Több évtizedes kihagyás után Máramarossziget, Szilágysomlyó és Brassó mellett szeptember 15-étől Tordán is önálló gimnáziumban tanulhatnak a magyar diákok. A Jósika Miklósról elnevezett oktatási intézmény a Teodor Murasan Általános Iskolával osztozik majd az épületen, és összesen három tordai iskola magyar osztályait fogadja magába. Az új magyar iskola létrehozását a helyi magyar közösség kezdeményezte, és mintegy tízéves politikai vita és jogi hercehurca előzte meg. A Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt helyi tanácsosai rendre elutasították az RMDSZ helyi szervezete, a magyar egyházak, valamint a Petőfi Társaság iskolaalapító szándékát. Fodor Dóra igazgatónő szerint a cikluskezdő osztályokban nagy az érdeklődés, két-két első, harmadik és hetedik osztály indul, és van remény arra, hogy két ötödik osztály kezdjen. Kiss Tamás szociológus szerint az önálló magyar iskolák nem csupán azáltal hatásos ellenszerei az asszimilációnak, hogy anyanyelvű oktatást biztosítanak. /Varga Réka: A tordai iskolahasadék. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998