udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RTL Klub

2005. június 7.

Már Erdélyben is lehet fogni „az egyik magyarországi agymosási kultúrintézmény műsorait, kezdjük érteni, hogy miért is használják néhányan odaát ezt a jellemzést a kereskedelmi televízióra.”, írta az RTL Tv-ről Rédai Attila. Legutóbb Csonka András „szlovák” névrokonát mutatták be a magyarországi színésznek, aki „Komarno”-ban lakik. „Pont olyan, mintha egy másik Rédai Attila mondjuk Nagykanizsán lakna, s engem mint román névrokonát hoznának össze vele” – jegyezte meg a cikkíró. Vágó István általános műveltségi vetélkedőjében így szólt Tamási Áron szülőfalujáról: Farkaslaka, mostani nevén Lupény. Aztán kijavította magát: mostani román nevén. Romániában jelenleg törvény rögzíti a település magyar nevét, tehát még hivatalos szinten is lehet így használni, nemhogy egy tévéműsorban. De nem csak az RTL Klubra jellemzők az ilyen megnyilvánulások. Nemrég a Magyar Televízió híradójában a temesi árvizek következményeiről tudósítva „romániai Bánátról” beszéltek Bánság helyett. /Rédai Attila: Bánáttól Komarnóig, magyarul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./

2005. augusztus 16.

Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Kuncze Gábor szocdem és balliberális koalíciója kétségbeesett gesztusokhoz folyamodik a hatalom megtartása érdekében, egyszerűen kiárusítják a nemzeti vagyon maradékát, például az orosz maffia kezére készülnek átjátszani a Malévet, a nemzeti légi szállítási vállalatot. Köztudott, hogy még a jobboldali kormányzás idején is baloldali médiacézárok uralkodtak, de most – úgy néz ki – eljött az ideje számukra a médiapiac teljes letarolására, illetve birtoklására. Időnap előtt évekre garantálták az RTL Klub és a TV2 televíziós magáncsatornák működtetését, szemet vetettek a Magyar Rádióra is, mely azért egy cseppecskét mindmáig megmaradhatott az objektív tömegtájékoztatás eszközének. A magyar médiatörvény azt mondja ki, hogy minden közszolgálati hír- és véleményközlő szervnek a tökéletes pártatlanság talaján kell állnia, erre ők kitalálták, hogy a vélekedés joga egyharmad részben a kormányt, egy másik egyharmadban a kormánypártokat s a maradékban az ellenzéket illeti meg. Ennek szegült ellene Kondor Katalin, a rádió elnöknője, de mandátumának lejártával Gyurcsány Ferenc és Kóka János elérkezettnek látják az időt, hogy leszámoljanak mindenfajta ellenvélekedéssel, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Iszapbirkózás Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2006. február 17.

Riadalmat keltett a magyarországi kábeltévés társaságok sorában egy romániai versenytárs megjelenése. A nagyváradi Teszári Zoltán tulajdonában levő RDS-RCS cégcsoport ugyanis lényegesen kedvezőbb ajánlatot tett a magyarországi tévézőknek, mint a kábeltévés cégek. A hét elején elindult Digi Tv-szolgáltatás előfizetői egy évig ingyen élvezhetik a műholdon keresztül átjátszott csatornákat, csupán a vételezéshez szükséges tányérantennát és beltéri egységet kell megvásárolniuk. Teszári Zoltán cége nemcsak az alacsony árakkal, a műsorkínálattal is túllicitálja versenytársait. A műholdas szórású Digi Tv-szolgáltatás Romániában is fejtörést okoz az RDS-RCS-cégcsoport konkurenseinek. Míg a legnagyobb kábelszolgáltató, az UPC havi 28 új lejért kínálja alapcsomagját, a Digi Tv-alapcsomag 21,18 lejbe kerül, és tízzel több adót tartalmaz mint az UPC-é. Az alapcsomag 41 csatornája elsősorban a román műsorokat tartalmazza. A magyar anyanyelvű nézők számára enyhe feláron (23,2 lej) kínál extracsomagot a cég, mely az alapcsomag adásai mellett az m1, a Duna Tv, a TV2, az RTL Klub, a Hír Tv, a Film+, a Cool Tv, a Viasat3, a Minimax HU / A+ műsorát kínálja. A cégcsoport kábeles szolgáltatásait Romániában 1,1 millió háztartásban élvezik. A Digi Tv műsorszórására pedig mintegy 140 ezren fizettek eddig elő. A zárkózottság Teszári Zoltánnak alapvető tulajdonsága. A 36. évét taposó fiatalemberről biztosan csak annyit lehet tudni, hogy évek óta a leggazdagabb romániai magyarként tartják számon. Teszári 2004 végén 93-95 millió dollárra becsült vagyonát 2005 novemberére megduplázta, a leggazdagabb romániaiak rangsorban a 17. helyen szerepelt 180-190 millió dollárral. Teszári sportolóból lett üzletember. 1990-ben húszéves fejjel egy fagylaltos bódé megnyitásával kezdett vállalkozni. Az üzlet annyira sikeres volt, hogy egy év múlva a cég már fagylaltpor-gyártásra szakosodhatott. A kábeltévés hálózatépítésbe 1992-ben még társával, Ludescher Csabával együtt vágtak bele, útjaik egy évvel később váltak el. Teszári kábeltévés hálózatára hamarosan internetes, 2003-tól pedig telefonszolgáltatást lehetett ráépíteni. Az RDS-RCS ma már komplex kábeltévé-internet-telefon szolgáltatáscsomagokat kínál, versenytársainál messze kedvezőbb áron. /Gazda Árpád: Romániai magyar befektetőtől retteg a magyarországi kábeltévés piac. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2007. február 6.

Nehéz történelmi korszakok után, sikertelen reformkísérleteket követően rendszerint bekövetkezik az illúzióvesztés és a zavarodottság időszaka. Ma a szponzorokon és tulajdonosokon „keresztül” a gazdasági csoportosulások, érdekcsoportok uralják a médiumokat. Nem kellenek az őszinte, mérvadó gazdasági elemzők, a politikai esszé mesterei sem. A médiumok nem tűrik a függetlenséget. A bukaresti csatornákon egymást túlkiabáló, csörtéző ellenfelek láthatók, vagy mikrofonállványnak csúfolt, vélemény és meggyőződés nélküli „riporterek”. Gyakran fordul elő, hogy ugyanazok ma egyik tévében ülnek, holnap már átszerződnek egy másikhoz. A magyarországi csatornákon hetek óta ugyanazok az arcok váltakoznak a reggeli műsorokban, ideje volna különjáratot indítani az Országház elől, amely útba ejti rendre az M1, M2, Duna Tv, ATV, RTL Klub, TV2 stúdióit, és menetrendszerűen hozza-viszi a honatyákat, megmondóbácsikat, úgy-gondolom-néniket. Körbe-körbe járnak a korszak látható manipulátorai, a média alkalmi hamiskártyásai. Az igaziak, a szürke eminenciások, a politika nagy játékosai, a hatalom véres gladiátorai viszont sosem látszanak. A nagy disznóságok dokumentumait mindig titkosítják – mikor pedig, hosszú évek múltán, végre feloldják a zárlatot, már ugyan kit érdekel. /B. D. : A média hamiskártyásai. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

2007. február 9.

Az erdélyi egyetemisták közt is a Duna Televízió a legkedveltebb, 37 százalékkal, a sorban következő RTL-t csak 12 százalék jelölte meg. Várakozáson felülinek nevezte Cselényi László, a Duna Televízió elnöke annak a felmérésnek az eredményét, amelyet a Kárpát-medence valamennyi országára kiterjedően végeztek a Duna Televízió megrendelésére, a nézettséget vizsgálva. „Mi vagyunk a vezető televízió mindenhol a határon túli magyarság körében, de különösképpen Erdélyben” – jelentette ki az elnök. A Duna Televízió a Kárpát-medence második legnézettebb magyar nyelvű csatornája, az első az RTL-Klub, alig 1 százalékkal előzve meg a Dunát, a harmadik a TV2, negyedik az M1 (Magyar Televízió). Romániában viszont a Duna Televízió vezet 26 százalékkal az RTL-Klub 19,17 százalékával szemben. Az M1 és M2 nézettsége Romániában 8-9 százalék. /Gergely Edit, Guther M. Ilona: Erdélyben a Duna a kedvenc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2007. július 9.

Az RTL Klub televíziós csatorna ősszel induló új tehetségkutató műsora, a Csillag születik szereplő-válogatása július 8-án Marosvásárhelyen zajlott. Énekesek, versmondók, zenészek, önjelölt tehetségek tucatja sereglett össze. A tehetségkutató nyertese egy éven át havi 1 millió forint ösztöndíjat kap. /Bögözi Attila: Erdélyi csillagbölcsőde. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2007. szeptember 12.

Mintegy 600–650 ezer romániai háztartásban néznek magyar nyelvű televíziót, a fő hírforrást azonban a román adók jelentik – vélekednek a médiaszakértők. Magyari Tivadar szociológus szerint a romániai magyarság körében a médiafogyasztás alapvetően anyanyelvű. Főleg magyar nyelvű újságot olvasnak, magyar nyelvű rádiót hallgatnak, viszont a televíziózás tekintetében más a helyzet, hiszen a képernyő előtt pillanatok alatt át lehet váltani román nyelvű adókra. A román adók nézettsége tíz évvel ezelőtt nőtt látványosan, a Pro Tv és az Antena 1 megjelenésével. A legszélesebb körben két magyarországi adó fogható Erdélyben, a Duna Tv és az m2, ezek a kábelszolgáltatók alapcsomagjában is megtalálhatók. Az utóbbi években azonban egyre inkább elterjedtek a digitális platformok, amelyek szinte minden jelentős adóhoz hozzáférést biztosítanak. A legjelentősebb digitális szolgáltató a Digi Tv, amelynél mintegy 400 ezren fizettek elő a magyar csomagra. Ez utóbbi tartalmazza az RTL Klub, a Tv2, az m1, az m2, a Cool Tv, a Viasat 3, a Minimax, a Hálózat, az ATV és a Hír Tv adót, illetve több mint százezer háztartásban magyarra állítható a hangsáv a Discovery csatornáknál, az Animal Planet, az Eurosport, a Cinemax, az AXN és a Hallmark adóknál. A romániai magyar televíziózók köre kiegészül még azokkal a székelyföldiekkel, akik Magyarországon fizetnek elő a kábelszolgáltatásra, hogy követhessék a magyar labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit. /Magyar tévé Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2007. december 7.

Az erdélyi magyarság politikai vélekedéseiről készített közvélemény-kutatást a kolozsvári Desiré Alapítvány Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának felkérésére. A Magyari Nándor László csapata által készített közvélemény-kutatás adatainak hitelességét az EP-választások eredménye igazolta, ezért a szerző közvitára bocsátotta dolgozatát. A november 25-i választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 61,57 százalékát kapta meg, Tőkés 38,43 százalékot. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve az RMDSZ-nek 52 százalékot jósolt, Tőkésnek 29-et; a felmérés pillanatában nem döntött kilenc százalék. A kutatás külön fejezetben foglalkozott a helyhatóság kérdéskörével. A tanácsi listák esetében 42,8 százalékot kapna az RMDSZ, 8,1 százalékot az EMNT, 4 százalékot az SZNT és 5,7 százalékot az MPSZ. A megkérdezettek 39,6 százaléka RMDSZ-es polgármesterre voksolna, 6 százalék függetlenre, 7,9 százalék az EMNT jelöltjére, 4 százalék az SZNT-ére és 5,1 százalék az MPSZ színeiben indulóra. A parlamenti választásokon 42,6 százalékot érne el az RMDSZ, 15,7 százalék még nem döntött, 18,6 százalékon osztoznak a magyar ellenzéki pártok. A válaszadók 48,4 százaléka szerint rossz irányba halad a romániai magyarság, csak 23,1 százalék véli jónak az irányt, és 26,6 százalék nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 százalék hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 százalék válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 százalékos azok aránya, akik nem tudták a feleletet. Az erdélyi magyarok 72,9 százaléka szükségesnek tartja a politikai pluralizmust. Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 százalék az elégedettek aránya, és 37,1 a nagyon elégedetteké. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 százalékkal, őt Markó Béla követi 94,2 százalékkal, Frunda 87 százalékot kapott. A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 százalék, őt Frunda követi 60,8 százalékkal. Markóban alig 45,7 százalék bízik, nála nagyobb szavazatot kapott számos magyar politikus, 76 százalék azonban nem bízik meg Verestóy Attilában. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó. A legolvasottabb megyei napilap a Háromszék, látványosan kevesebb voksot kaptak a más megyei lapok. Az országos újságok közül a legnépszerűbb az erdélyi szórású Krónika 111 említéssel, alig 18-an hozták szóba az Új Magyar Szót. A tévéadók közül legtöbben a Duna Tévét említik, ezt követi az RTL Klub, a román adók közül a legnézettebb a Pro TV. /Farkas Réka: Merre tovább, romániai magyarság? (Közvitára bocsátott közvélemény-kutatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

2008. augusztus 26.

„Azt mondják, hogy Magyarországon sajtószabadság van. A sajtószabadságba sajnos beletartozik az is, hogy újságírókat fenyegetnek meg, esetenként hallgattatnak el. Lassan afféle mikrofonállványokká, illetve mikrofonokká válunk, ahová mindenki mindent belekiabálhat” – mondta az idei esztendő Aranymikrofon-díjával kitüntetett Gellért Alpár. Gellért Alpár volt zenész, pincér Angliában, majd dolgozott szülővárosában, a székelyudvarhelyi Digitál 3 tévénél, Budapesten az RTL Klubnál, a romániai PrimaTV-nél, azután a Duna TV-ez került, ahol jelenleg a Heti Hírmondó felelős szerkesztője. A 2008-as esztendő legjobb riporterének járó aranymikrofont Csomós István operatőrrel nyerte el a Nyíregyházán megrendezett Riporterek Európai Kupája elnevezésű nemzetközi szakmai megmérettetésen. „Odakerültem, hogy már saját magam is cenzúrázom. Ha valaki valamit nyilatkozott, akkor meg kell kérdeznünk azt is, akiről nyilatkozott, vagy azt a politikai oldalt, amelyről éppen nyilatkozott. És ekkor történik meg az, hogy a néző végképp nem tud eligazodni, hiszen mindenki mondja a maga érdekeit szolgáló szövegét, és ha ezeket összevetjük, nem lehet kihámozni belőlük a valót” – nyilatkozza Gellért Alpár, szerinte a riporternek lassan véleménye sem lehet. „Túl van politizálva a közélet. Például a Duna Televízió a Fidesz szerint szoci párti, a szocialisták szerint pedig Fidesz-pártiak vagyunk. Arra viszont senki se gondol, hogy a televíziózást nemcsak a politika, de a pénz is befolyásolja. Egy komolyabb dokumentumfilm, oknyomozó riport elkészítéséhez több pénz kellene, mint amennyit adnak” – tette hozzá Gellért Alpár. /Bágyi Bencze Jakab: A mikrofonállványok ideje. Gellért Alpár, tévériporterrel eddigi pályafutásáról, az Aranymikrofon-díjról és a közszolgálatiságról beszélgettünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2008. október 23.

Sipos Beáta „rendhagyó eset”: tehetségével nevet szerzett magának a magyarországi televíziózásban, aztán hagyott csapot-papot, és idén januárban áttelepedett Erdélybe, pontosabban „szerelmetes” városába, Csíkszeredába. Nincsenek erdélyi kötődései, vallja. 31 évesen itt akar élni és dolgozni. Színháztörténész-, bölcsészdiplomája van. Az RTL Klubnál rendező asszisztensként kezdte, majd a későbbiekben öt tévécsatornánál dolgozott szerkesztőként: Duna TV, ViaSat, ATV, Viva, TV2. Áttelepedése előtt hívták a Mindentudás Egyeteme műsorba – ez volt az álma –, de ő a csíkszeredai tévés felkérést választotta. Nem azt kapta, amit ígértek – nagy csalódás volt. Most az udvarhelyi Aves Media produkciós irodánál dolgozik. Elsősorban magyar tévés csatornának dolgoznak, főként az MTV-nek. /Lázár Emese: A Szerkesztő-riporter. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./

2009. április 28.

Az RTL Klub magyarországi kereskedelmi televízió április 24-i adásának A széf című vetélkedőműsorában egy anya és a lánya nyerte meg a több mint 8 millió forintot. Anya és lánya többek között azzal a kérdéssel szembesült, hogy vajon kit ábrázol Fadrusz János lovas szobra Kolozsvár főterén? Sőt a megadott, lehetséges válasz ez volt: Mátyás király. A magyar nyelv- és irodalomtanári (!) diplomával rendelkező anyukának viszont fogalma sem volt róla, hogy Mátyásnak, Fadrusznak valami köze lenne Kolozsvárhoz. Nagy lelki tusakodás után anya és lánya ennél a lehetséges változatnál maradt, majd várták az ítéletet: jó-e a válasz, vagy sem? Jó volt, majd a műsorvezető megjegyezte: Mátyás Kolozsváron született! Ekkor a magyartanár anyuka mondta: „Fene a büdös pofájába!” Marosvásárhely legtekintélyesebb magyar nyelv- és irodalomtanára, Farkas Ernő egy nappal korábban, egy könyvbemutatón azt mondta: 2004. december ötödike, az emlékezetes, gyászos népszavazás óta elvből nem néz magyarországi tévéműsorokat. Neki szerencséje volt. Nem látta kollégáját, a magyarországi magyar nyelv- és irodalomtanárt. /Máthé Éva: „Fene a büdös pofájába!” = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

2009. április 29.

Elvárjuk, hogy a szórványba felnövő fiatal magyar identitástudatú legyen, írta Czika Tihamér az Új Magyar Szó Manna.ro honlapján. Erdélyben nagyon sok olyan közösség van, amelyek közép-távon nem fognak megmaradni. A szórványközpontoknak (Válaszút, Déva, Kőhalom, stb.) nagy jelentőségük van. Van-e megoldás a magukat megtartani és megszervezni már nem képes szórványközösségek számára? Czika Tihamér szerint a Duna Tv üzenete „idegen a szórványban élő fiatalok számára”, jobb lenne, ha a fiatal az RTL Klub és TV 2, „számára élvezhető, emészthető műsorán” nőne fel. Czika Tihamér szerint a megoldás a magyar kereskedelmi média eljuttatása. Gyakran elhangzik: szórványban sok a vegyes házasság, az ezekben felnövő gyerekek meg legtöbbször románokká nőnek fel. Czika megállapította, soha senkin nem szabad számon kérni a párválasztását. Joga van-e a városi értelmiségnek a vidéki szórványközösségekben élőkre „erőszakolni” saját magyarságmegmentési mentalitását? – tette fel a kérdést. /Czika Tihamér: Magyar szocializálódás a szórványban. = Manna.ro. ápr. 28./

2009. június 9.

Szerzői jogdíjas problémák miatt több magyar nyelvű csatorna sugárzása is veszélybe került az UPC csíkszeredai kábelhálózatán. Az már szinte biztos, hogy jövő hónaptól nem fogható az analóg rendszeren az RTL Klub. Ugyanakkor veszélybe került az ismeretterjesztő műsorokat sugárzó Spektrum, a magyarországi Discovery csatornák, valamint a PAX Televízió csíkszeredai vétele is. A Hír TV sugárzása is kérdőjeles, ugyanis az UPC és a hírtelevízió között megkötött szerződés értelmében nagyon magas összegért továbbítják az anyaországi jobboldalhoz közel álló csatorna műsorát: a kábeltelevízió-társaság több mint egymillió előfizetője közül csak a magyar ajkúak igénylik ezt a szolgáltatást, a szerződést viszont a teljes előfizetők arányában kötötték. /Kozán István: Kevesebb magyar tévécsatorna. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2009. június 19.

Hónapokkal ezelőtt egy Bogdan Eduard nevű kolozsvári vállalkozó meghirdette a sepsiszentgyörgyi televíziózás újraélesztését Székely Tévé néven. Megbízottja a hirdetéspénzzel együtt eltűnt. Azután átváltozott a neve a tévécsatornának is. Legutóbb már Klub Tévéként adta közzé műsorrácsát. Eszerint június 18-án 18 órakor Aktuális című rovattal kellett volna jelentkeznie. Az aktuális események, így a Sepsiszentgyörgyön lezajlott tüntetés helyett az RTL Klub három évvel ezelőtti Heti hetesét adták. Ebben az új tévében a magyar nyelvet rontó, a szakmaiság legminimálisabb fokát el nem érő, műsorok vannak. /(f): Naprakész-e a gagyi tévé? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

2009. július 4.

Számos panasz érkezett, hogy július elsejétől néhány magyar adóval szegényebb lett a Digi-csomag: kivettek négy magyar nyelvű csatornát: az RTL Klub, a Film+, Sport Klub és Cool Tv csatornákat. A marosvásárhelyi kirendeltségnél nem tájékoztattak az intézkedés okairól. /(menyhárt): Szegényebb lett a Digi Tv kínálata. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998