udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Realitatea TV

2005. január 27.

A német modell átvételével Romániában is kontroll alatt lehetne tartani a telefonlehallgatásokat – jelentette ki Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja azt követően, hogy a két ház szakbizottsága közösen hallgatta meg a lehallgatási botrányba keveredett Virgil Ardeleant. Toró elmondta, a bizottsági ülésen is javasolta, hogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az kötelezze a lehallgatást végző szervet a megfigyelt személy tájékoztatására a megalapozatlannak bizonyult lehallgatás után. Egy nyilvánosságra került adatsor azt tükrözi, hogy az engedélyezett telefonlehallgatásokban a belügyi titkosszolgálat megközelítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Míg az utóbbi az elmúlt négy évben 6452 alkalommal kapott engedélyt telefonlehallgatásra, a Virgil Ardelean által vezetett belügyi szolgálat 6251 telefon lehallgatására kapott engedélyt. A sorban 2971 telefon törvényes lehallgatásával az ügyészségek következnek. A Védelmi Minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, a speciális telekommunikációs szolgálat és az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálata lényegesen kevesebbszer élt a lehallgatás eszközével. A statisztikát sikerült megszereznie a Realitatea Televíziónak. Lencsevégre kapták azt a dokumentumot, amelyikből tévévitára meghívott Radu Timofte SRI-igazgató puskázott. Timofte az adásban csak a SRI lehallgatási adatait ismertette, de amint válaszaiból kiderült, valamennyi lehallgatást nyilván kell tartania, hiszen a többi titkosszolgálatnak is hozzá kell fordulnia a lehallgatási engedéllyel. Évről évre hangsúlyosan nőtt az ügyészségek által elrendelt lehallgatások száma. Míg 2001-ben ez az összlehallgatások 6,66 százalékát tette ki, 2003-ban elérte a 29 százalékot. A perrendtartási törvény tavalyi módosítása óta egyébként már csak törvényszéki bíró engedélyezheti a lehallgatásokat. Korábban az ügyésznek is jogában állt ilyen engedélyt kibocsátani. A parlamenti ülés után felkérték a Belügyminisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy írásban fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. A Belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, Virgil Ardelean elismerte, hogy 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak a lehallgatását, de hangsúlyozta, a tényleges lehallgatás nem történt meg. /Gazda Árpád: Holtversenyben a SRI és a belügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

2005. február 16.

Emil Constantinescu volt államfő megszólalt a Ziua című lapban. Négyéves hallgatását azzal magyarázza, hogy az SZDP-s cenzúra lehetetlenné tette a nyilvánosság elé lépését. Beszél arról, hogy jelenleg Romániában a gazdasági-politikai hatalom egy szekus-kágébés üzletembercsoport kezében van. Ha a Dunarea nevű iratcsomót nyilvánosságra hozzák, sok, 1989 decembere után meggazdagodott ügyeskedőt leplezhettek volna le. Elmondta, hogy a hatalomváltás előtt Románia jobban fel volt készülve a Független Államok Közösségéhez való csatlakozásra, mint az uniós integrációra, hogy az úgynevezett Severin-lista, miszerint három vagy négy országos román napilap főszerkesztője valamelyik titkosszolgálatnak dolgozik, ma is érvényes. Constantinescu szerint Traian Basescu elnöknek azonnal menesztenie kellett volna Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, miután az a Realitatea tévében kijelentette, hogy merénylet készül az államfő és a miniszterelnök ellen. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

2005. május 25.

A román csapatok visszavonása Irakból komoly következményekkel járna a vállalt kötelezettségek és a NATO-tag, illetve EU- tagjelölt Románia hitele szempontjából, jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő a Realitatea TV műsorában. Tariceanu kifejtette: Románia nem játszik túl aktív szerepet a konfliktuszónákban, és vállalnia kell, hogy – a diktatúrát megtapasztalt országként – támogassa a terrorizmus elleni koalíció erőfeszítéseit az iraki demokrácia megerősítése, az ország biztonságának helyreállítása érdekében. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szorgalmazza, hogy a parlament „haladéktalanul” dolgozzon ki menetrendet az iraki román csapatok visszavonására, nyilatkozta Mircea Geoana, a párt elnöke. A csapatkivonás menetrendjének kidolgozását a Nagy-Románia Néppárt is sürgeti. /A kormányfő elveti az ellenzéki felvetéseket. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

2005. augusztus 9.

Sólyom László kiváló támogatója lehet a kettős állampolgárságnak, amit az RMDSZ továbbra is szorgalmaz – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak. A Realitatea hírtelevízió szerint a kormánykoalícióban feszültség tapasztalható a kettős állampolgárság miatt. Takács egyértelműen cáfolta a híreszteléseket, miszerint feszültség keletkezett volna. /S. B.: Takács: nincs feszültség a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2005. november 26.

Az egyik román adón, a Realitatea tévécsatornán a Robert Turcescu által vezetett jó beszélgető-műsorban a kisebbségi törvény volt terítéken. A nemrégiben Cosmin Gusaék által megalakított Nemzeti Kezdeményezés Pártjához tartozó Aurelian Pavelescu képviselő volt a vendég, aki szerint nem szabad megszavazni a kisebbségi jogszabályt. Szász Jenő „MPSZ-es vezér” a kisebbségi törvénytervezetet alkotmányellenesnek nevezte. /Köllő Katalin: Kicsoda ellenünk? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2006. február 20.

Bejelentették Kolozsváron a Realitatea hírtelevízió megrendelésére végzett nagyszabású közvélemény-kutatás eredményét. A 10-est érdemlő kolozsváriak című ünnepségen tíz kategóriában hirdettek nyertest. A toplista egyedüli magyar győztese Pászkány Árpád Zoltán, a CFR-Ecomax focicsapat tulajdonosa, aki az üzletember kategóriában végzett az első helyen. A politikusoknál Emil Bocot, Kolozsvár polgármesterét díjazták. /–or–: Pászkány Árpád Zoltán is 10-est érdemel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2006. április 25.

Traian Basescu államfő az árvízsújtott településeken tett április 24-i látogatásakor a Realitatea TV egyik riportere kérdésére, miszerint eddig miért nem látogatott el soha Rastra, Basescu azt válaszolta: „Te, aki mögött Vantu áll, hogyan sajnálkozhatsz az embereken, fiú? Tudod, hány százezer ember maradt pénz nélkül a te tulajdonosod miatt? Hagyd a demagógiát.” Cristian Tudor Popescu a Román Sajtóklub (CRP) elnöke úgy értékelte, hogy az egyes sajtótermékek tulajdonosaival szembeni viszolygásától függetlenül az államfő elköveti azt a hibát, hogy foglalkozásuk gyakorlása közben támad az újságírókra, és ezzel megsérti a szólásszabadságot. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte, és bizonyos mértékben a szólásszabadság megsértéseként értékelte az államfő reakcióját. /Gujdár Gabriella: Szólásszabadságot sértett Basescu? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2006. május 6.

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszternek a Realitatea TV-ben ismét meg kellett magyaráznia Bécsben tett megjegyzését: osztrák üzletemberek úgy jöjjenek Romániába, mintha egy otthoni tartományba akarnának befektetni. Ezt a román sajtó úgy tálalta, hogy Ungureanu eladta az országot Ausztriának, következésképpen hazaáruló, amit az is bizonyít, hogy európai fórumokon kiáll a kisebbségi törvény és a Gozsdu Közalapítvány mellett. Márciusban Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke a külügyminiszter lemondását követelte. Miért támadják ennyire Ungureanut? Válaszként Barabás István idézte a Lettre Internationale román kiadásának 1998/26-os számát, melyben Ungureanu – akkor a iasi-i Tudományegyetem tanára és külügyi államtitkár – tanulmányt közölt a következő címmel: Milyen jövőjük van a jelenkori román történelmi mítoszoknak? Néhány gondolata már merényletnek hathatott a szélsőséges nacionalizmus számára, talán ezért van az iránta tanúsított ellenszenv. Tanulmányában azt írta: „A történelmi mítoszoknak nagyon jól meghatározott helyük van a historiográfiában: olyan formában szabják át a történelmet, hogy a múlt kényelmessé és elviselhetővé váljék, hogy feloldjanak a vétkek alól, megszabadítsanak a lelkiismeret-furdalástól. És ugyancsak a mítoszok segítenek egy nemzetnek megbékülni saját bűneivel. Stephen Fischer Galati professzor 1979-ben a témának szentelt New York-i konferencián tételesen kimondta: a történelmi mitológia arra hivatott, hogy a 19. és 20. század román államának vezetői számára biztosítsa a legitimitást. Ebből a tételből kiindulva, a mítoszok két fajtáját határozta meg úgy, ahogy azok a romantikus román történészek laboratóriumaiban klónozással megszülettek. Kifelé arra hivatottak, hogy igazolják a románok történelmi jogát Besszarábia, Bukovina, az egész Bánát és Dobrudzsa területéhez. Befelé pedig megfigyelhető politikusoknak az a törekvése, hogy érveiket a román nemzet forradalmi és nemzeti hagyományaival támasszák alá. A történelmi jogok ugyanis szerintük az ősöktől (trákok, dákok, dák-rómaiak) származnak, ezért minden területnek, amelyet ők is laktak, Románia határain belül kellene lennie – így született meg az első világháború után Nagy-Románia. Ez a momentum a nemzeti történelem csúcsa, mert föltette a koronát a sok évszázados harcokra, amelyeket a románok szüntelenül vívtak rosszindulatú szomszédaikkal... A román történészek számára a nacionalizmus egyet jelent a nemzeti öntudattal. A román nacionalizmus egész sor mítoszt szült. Ilyen például az a tétel, miszerint a román nacionalizmus gyökerei a dák-római ősökig nyúlnak vissza, hogy Mihai Viteazul nacionalista beállítottságú volt, és hogy tudatosan vallotta a románok jogát Erdélyhez. A román történészek pátosszal beszélnek a múlt nagy személyiségeiről, sokuk számára a román múlt egyet jelent a román öntudattól áthatott elődök életrajzával.” /Barabás István: Balkáni bosszú. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./

2006. június 16.

Végleges döntést hozott az átvilágító bizottság Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt (KP) elnökének ügyében. Ennek tartalma azonban csak tizenöt nap múlva hozható nyilvánosságra, ugyanis ennyi idő áll az érintett rendelkezésére a határozat megóvására. Megbízható források szerint a bizottság úgy döntött, a KP elnöke együttműködött az egykori Szekuritátéval. Voiculescu a Realitatea Tv-nek határozottan cáfolta, hogy köze lett volna az egykori Szekuritátéhoz, és kijelentette, hogy amennyiben az átvilágító bizottság ezzel ellentétes döntést hoz, pártja kilép a kormánykoalícióból. Az átvilágító bizottság hivatalból kivizsgálást indított Razvan Theodorescu szociáldemokrata párti szenátor ügyében is azt követően, hogy a politikus levélben kérte erre Claudiu Secasiut, a testület elnökét. /P. A. M.: Együttműködött Voiculescu a Szekuritátéval. Kilép a kormánykoalícióból a Konzervatív Párt? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2006. augusztus 16.

Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költője a romániai kulturális élet legismertebb személyisége, Nadia Comaneci-t csodálják legtöbben a tornában elért páratlan teljesítményéért, az újságírásban hasonló népszerűségnek örvend Cristian Tudor Popescu. A politikában továbbra is Traian Basescu vezeti a népszerűségi listát a Demokrata Párttal vállvetve, a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint. Az újságírók körében a legnépszerűbb Cristian Tudor Popescu, a lakosság 23,4 százaléka csodálja a Gandul című napilap igazgatóját. Őt a Jurnalul Nationalban naponta állandó rovattal jelentkező Ion Cristoiu követi (14,9 százalék), Marius Tuca, a Jurnalul National főszerkesztője a harmadik 6,7 százalékkal. A negyedik helyen az Europa Fm-en és a Realitatea TV-n vitaműsort vezető Robert Turcescu (4,4 százalék) áll. /(borbély): Paunescu a legismertebb személyiség a kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2006. október 25.

Minden eddiginél látványosabb rendőri akciók, gumilövedékek, vízágyúzás, rendőrőrsfoglalás, barikádok, Molotov-koktélok, hídostrom jellemezte az október 23-i „ünnepségeket” Budapesten. A mérleg több mint száz sérültből, ugyanennyi őrizetesből, a rendőrség újonnan felállított könnygázgránát-kilövési rekordjából és több mint kétszázmillió forintra becsült anyagi kárból állt. Felerősödtek azok a hangok, miszerint túlkapások árán állították helyre a rendet a főváros utcáin. A Gyurcsány-kormány távozását követelő tüntetők és a rendőrök közötti összecsapások már délután elkezdődtek, az igazi zűrzavarra azonban akkor került sor, amikor a rendőrcsapatok az Astoria felé kezdték kiszorítani a tüntetőket, ahol éppen feloszlóban volt a Fidesz és a KDNP által szervezett nagygyűlés. Az Astoriához helyi idő szerint este hét körül öt-hatezer tüntetőt szorítottak be a rendőrök, a téren barikádok épültek. Az Astoria térről eközben kiszorították a demonstrálókat a rendőrök, egy részüket a Blaha Lujza tér, a többieket a Ferenciek tere felé. A mellékutcákban folytak az ütközetek. A Ferenciek terén többórás állóháború alakult ki: a rendőrök könnygázgránátokat lőttek, és vízágyúkat vetettek be. Az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez visszavonult demonstrálók egy közeli építkezés anyagaiból barikádot építettek. Éjjel három órára helyreállt a rend. Az éjszakai eseményeket számos szemtanú túlkapásnak tartja. A rendőrök olyan személyeket is bántalmaztak, akik semmiféle ellenállást nem tanúsítottak, a lovasrendőrök válogatás nélkül verték a Fidesz-nagygyűlésről egymás hegyén-hátán menekülő résztvevőket, nem kímélve a kisgyerekes anyákat és az öregeket sem. Számos vélemény szerint a gumilövedékeket sem a szabályoknak megfelelően használták a rendőrök: több tüntető vérző fejjel került kórházba, holott a gumilövedékeket nem szabad fejmagasságban kilőni. A rendőrök nem csak könnygázt, de a rendvédelmi szerveknél október elején használt úgynevezett paprikasprayt is bevetettek. A rendőrök ezenkívül razziát tartottak a környékbeli szórakozóhelyeken, és akinek vizes volt a ruhája, azonnal begyűjtötték. Az incidensekben újságírókat is bántalmaztak, például a Realitatea hírtelevízió tudósítóját. A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet szerint a rendfenntartó erők szakszerűtlenül léptek fel. Dénes Balázs, a civil szervezet elnöke szerint az esetek többségében nem a demonstrálók feje fölé lőtték, hanem többször mellmagasságba, telibe találva a lángoló lövedékkel így több tüntetőt is. A videofelvételekből kiderül, hogy a rendőrök köveket dobáltak vissza a tüntetőkre, és néhány képen látható az is, hogy a földön fekvő, már megbilincselt demonstrálókba az arra haladó rendőrök belerúgtak. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány elutasította a vádakat, miszerint a zavargásoknak rendőrségi túlkapásokkal vetettek véget. A főkapitány tagadta, hogy a rendőrök a Fidesz-gyűlés helyszíne, az Astoria felé terelték volna az embereket. A rendőrség szerint nem szándékosan céloztak fejre a rendőrök a könnygázgránátokkal. Megsérült a tüntetők és a rendőrök összecsapásaiban Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője is. A kórházból, ahol a sérüléseit látták el, úgy nyilatkozott: emlékezetkiesése van, nem tudja megmondani, pontosan hol és mi történt vele. Szerinte azonban nem a rendőrség szintjén, hanem „magasabban” keresendők a „rendőri brutalitás” okai. A fejét gumilövedék érte és hátsérülései gumibot ütésétől származnak. Amikor Révész Máriusz tudomást szerzett arról, hogy az Astoriánál könnygázt vetettek be a rendőrök, megpróbált közbelépni. „Aki ezt a helyzetet előidézte, azt kellene felelősségre vonni” – mondta a Fidesz képviselője. /Szemtanúk szerint a hatalmi szervek túlkapások árán állították helyre a rendet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2007. február 14.

Pontosította-árnyalta a székelyföldi eseményekkel kapcsolatos álláspontját Traian Basescu államfő. Szerinte megtévesztő, hogy mind a sajtó, mind a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) referendumról beszél, holott Székelyföldön – tudomása szerint – közvélemény-kutatás zajlik, amely – egyelőre – nem sért alkotmányt. A Realitatea hírtelevízió késő esti talk-showjába betelefonáló államfő azzal vádolta a műsorvezetőt, hogy félreértelmezi álláspontját az eseményekről. Basescu nyilatkozata, amelyet Sólyom László magyar köztársasági elnök társaságában tett, úgy kezdődött: a népszavazás sérti az ország alkotmányát, törvénytelen! Azzal folytatta: – Amennyiben a szervezők túllépnek a közvélemény-kutatás keretein, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség pedig azokat terheli, akik ilyen alkotmányellenes cselekedeteket kezdeményeznek. A média csak az első mondatot idézte értetlenségének adva hangot, hiszen az államfő kategorikus kijelentése ellent mondott belügyminisztere, Vasile Blaga nyilatkozatának, miszerint nincs szó népszavazásról, tehát törvény- és alkotmánysértésről sem. Az adásba bekapcsolódó Basescu – a két meghívott Nagy Zsolt tájékoztatási miniszter, és a magyarellenes hangulatkeltésben jártas Aurelian Pavelescu parasztpárti képviselő volt – azt hangsúlyozta: az állam csak akkor avatkozik be az ügybe, ha az akció szervezői erre hivatkozva alkotmányellenes cselekedetekre vetemednek. – A lakosság véleményét meg szabad kérdezni, de nem lehet területi autonómiát kikiáltani! – szögezte le. Vasile Blaga is szót kapott telefonon, a belügyminiszter megismételte korábban már hangoztatott álláspontját. – Nincs jogi alapja a székelyföldi „informális közvélemény-kutatás” betiltásának – jelentette ki válaszul a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) is, amelyik felszólította, hogy indítson hivatalból vizsgálatot. /Basescu pontosít „referendum”-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2007. február 14.

Tíz óra alatt megváltozott a román politikai osztály véleménye a Székelyföldön zajló népszavazásról. Az RMDSZ is nagyot fordult, délben Kelemen Hunor még a Tőkés melletti aláírásgyűjtés és politikai kampány részének minősítette az SZNT szervezte belső népszavazást, este már minden tévének azt nyilatkozta, hogy a dolog törvényes, de értelmetlen. Az egyetlen a demokrata Vasile Blaga belügyminiszter volt, aki korábban is azt hangoztatta, miszerint az akció az alkotmányosság határát súrolja ugyan, de nem törvénytelen, és nincs ok fellépni szervezői ellen. Este már Basescu elnök is változtatott, beszólt a Realitatea TV-hez telefonon, hogy tisztázza nyilatkozata lényegét: törvényes fellépés csak akkor lehet, illetve lesz, ha a székelység és az SZNT, visszaélve a román állam hagyományos türelmével, politikai lépésekre használja a ,,közvélemény-kutatást”. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

2007. július 6.

Markó Béla volt a román Realitatea TV beszélgető műsorának vendége. Az RMDSZ elnökét a kormányfő-helyettesi tisztségéből való lemondása apropóján faggatta Adrian Ursu műsorvezető, állandó meghívottja, Ion M. Ionita, valamint – a hírtévé történetében először – egy magyar újságíró: Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője. A beszélgetőpartnerek közösen kerestek megoldást a román–magyar etnikumközti kommunikáció javítására. Ursu szerint jó kezdet lenne, ha a románok felvásárolnák a határ menti magyarországi ingatlanokat. /Magyar valóság a román Realitateán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2007. augusztus 14.

A Realitatea TV nem egyszer tűzött már műsorára az anyaország egyes vidékeiről korrekt beszámolókat. Nevetséges volt viszont, amikor a napokban “doamna Érzsi” tört románsággal olyan ősi román ételeket mutatott be Máramarosból, mint gombapaprikás – papricas de ciuperci – és sertésgulyás – gulas de porc. Így! A tudatos agymosás egy apró momentumának lehettek a nézők tanúi. /(Kiss): “Ősi” román ételek Máramarosban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2007. november 2.

A Realitatea tévé jóvoltából bemutathatta választási programját Winkler Gyula miniszter, egész pontosan Winkler Iuliu, az EP-választásokra állított RMDSZ-lista harmadik helyezettje. Felajánlották neki, hogy magyarul szólhat választóihoz. Sokkal folyékonyabban és helyesebben beszél az állam hivatalos nyelvén, mint anyanyelvén! Amikor felajánlották, hogy magyarul beszélhet, románul kezdte, s ezt azzal magyarázta, most már a román is az Európai Unió hivatalos nyelve, s ,,ez az a nyelv, amelyen képviselni kívánjuk közösségünket” (sic!). A magyar szintén hivatalos nyelve az EU-nak, mégpedig valamicskével régebbről, mint az, amelyen Winkler kívánja képviselni a magyarokat. /Szekeres Attila: Iuliu nyelve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2007. november 15.

Kormányban és ellenzékben is következetes álláspontot képviselt a Demokrata Párt (PD) a kisebbségi törvénytervezetről – jelentette ki Emil Boc, a politikai alakulat elnöke. Boc Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nyilatkozatára reagált, miszerint Budapestről úgy látszik: a kormánykoalícióban maradt liberális párt és az RMDSZ továbbra is nyitott e témában, de a demokraták álláspontja változott. Boc hangsúlyozta: a jogszabály „ellentmond” Románia alkotmányának. A demokrata pártelnök azzal magyarázza Gyurcsány nyilatkozatát, hogy „a magyar miniszterelnök is sokszor úgy beszél, mint Adrian Cioroianu román külügyminiszter”. A Realitatea TV úgy tudósított: Gyurcsány támadást intézett a PD ellen azzal, hogy Traian Basescu államfő pártjának minősítette a demokratákat. /”Szóváltás”Gyurcsány és Boc között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2008. február 20.

,,Hargita és Kovászna megyében a magyar lakosság hatvan-hetven százaléka vidéken él. Az ő gyerekeik magyarul beszélnek, és amikor iskolába kerülnek, olyan román tankönyvet kapnak a kezükbe, amelyet azonnal elutasítanak, mivel nem érzik magukénak" – mondta Traian Basescu államfő a Realitatea hírtelevízió műsorában.,,Kértem, hogy a román nyelvet idegen nyelvként kezdjék el oktatni nekik, javaslatomat azonban félreértelmezték" – tette hozzá. Elmondta, hogy támogatja a helyi autonómia szintjének növelését. Hozzátette: a jelenlegi alkotmány biztosítja az ország területi épségét, így egyes régiók autonómiája csak beszédtéma lehet. Az államfő szerint az autonómiáról csak a politikusok beszélnek, a közembereknek más elfoglaltságaik vannak. /(Farcádi): Kinek fontos az autonómia? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

2008. szeptember 15.

Hét végén elkezdte a műsorsugárzást Románia vezető hírtelevíziója, a Realitatea TV marosvásárhelyi stúdiója. Az adó egyelőre román nyelven jelentkezett, de hamarosan elkezdődik a magyar nyelvű híradók gyártása is. A tervek szerint a negyedórás magyar nyelvű híradó hétköznaponként 17 órától jelentkezne. /Szucher Ervin: Napi magyar híradó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2008. szeptember 19.

A Realitatea Tv román szerkesztőségnek a műszakisokkal együtt harminc munkatársa van, akik között egyetlen magyar újságíró, Korpos János, aki eddig is a román médiában dolgozott. A marosvásárhelyi stúdió magyar szerkesztője, Bartha Zsuzsanna most állítja össze a magyar csoportot. Magyar szerkesztőkre és riporterekre is szükség van, akik saját híranyagokat készítenek. Tizenöt perces magyar híradó lesz a Realitatea Tv-ben. Bartha Zsuzsanna korábban a marosvásárhelyi Vásárhelyi Hírlapnál dolgozott olvasószerkesztőként, de újságíró is volt a szintén marosvásárhelyi Központ című hetilapnál is. /Antal Erika: Realitatea Tv magyarul is. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2008. október 11.

Traian Basescu államfő október 10-i nyilatkozatában ugyanazt ismételte el, amit a kormányfő, a jegybankelnök és elemzők is elmondtak: a román bankrendszer nincs bajban, és a lej leértékelődését a bérkövetelések idézték elő. Az államfő újságírói kérdésre válaszolva kitért a különböző kormányügynökségek vezetőinek rendkívül magas fizetésére is. Basescu szerint a túlzottan magas fizetések a politikai osztály „kapzsiságát és érzéketlenségét” tükrözik. A Realitatea TV kifogásolta, hogy a légi hatóság vezetőjének, Florea Geicanak 30 ezer lej nyugdíja van. Az ANRE elnöke, az RMDSZ által jelölt Olosz Gergely pedig nem vallotta be jövedelmét, vagyonnyilatkozatába azt írta, hogy az bizalmas információnak számít. A Gardianul című napilap szerint Olosz Gergely 50 ezer eurót keres havonta. /Basescu szerint is biztonságos a hazai bankrendszer. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2008. november 13.

Továbbra is egyetlen újságíró dolgozik a Realitatea hírtelevízió szeptember 12-én indult marosvásárhelyi területi stúdiójának magyar szerkesztőségében. Bartha Zsuzsanna, a magyar szerkesztőség vezetője szerint a jelentkező személyek nem váltak be. Ennek ellenére Bartha haladásnak tartja, hogy november 10-től az adó magyar nyelvű híreket is sugároz. Egyelőre a román kollégák híranyagát fordítják magyarra. Marosvásárhelyen egymás után jelentek meg a részben vagy teljes egészében magyar nyelvű tévéstúdiók: a korábban már meglévő Maros Tévé mellett beindult az Erdély tévé és a közszolgálati televízió területi stúdiója, valamint a Realitatea hírtévé területi stúdiója. /F. H. : Rideg valóság a Realitatea TV-nél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2008. november 13.

Továbbra is egyetlen újságíró dolgozik a Realitatea hírtelevízió szeptember 12-én indult marosvásárhelyi területi stúdiójának magyar szerkesztőségében. Bartha Zsuzsanna, a magyar szerkesztőség vezetője szerint a jelentkező személyek nem váltak be. Ennek ellenére Bartha haladásnak tartja, hogy november 10-től az adó magyar nyelvű híreket is sugároz. Egyelőre a román kollégák híranyagát fordítják magyarra. Marosvásárhelyen egymás után jelentek meg a részben vagy teljes egészében magyar nyelvű tévéstúdiók: a korábban már meglévő Maros Tévé mellett beindult az Erdély tévé és a közszolgálati televízió területi stúdiója, valamint a Realitatea hírtévé területi stúdiója. /F. H. : Rideg valóság a Realitatea TV-nél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2008. november 18.

Nyílt levelében kérte újra Kincses Előd független jelölt a szavazókörzetében induló Markó Béla RMDSZ-elnököt ,,közös dolgaik" nyilvánosság előtti rendezésére. A független jelölt szerint a Duna Televízió, illetve a hazai Realitatea TV lenne alkalmas helyszín a választópolgárok problémáiról való beszélgetésre. A levélben Kincses felrótta Markónak, hogy az ezelőtt négy évvel használt Együtt az autonómiáért jelszó szintjén maradt, nem látja létjogosultságát annak, hogy az idei választásokon az Együtt, tovább mottó alatt fusson az RMDSZ-kampány. /Vitára hívja Kincses Markót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

2009. március 16.

J. J. szatmárnémeti olvasó az egyik, sokak által olvasott román honlapon, a Realitatea tévéadó weblapján megjelent magyarellenes hozzászólások közlése miatt fejezte ki nemtetszését: Vajon miért van az, hogy a Realitatea TV weboldalán minden válogatás nélkül felkerülhetnek a hírek után olyan kommentárok, amelyek a magyarok meggyilkolására, kivégzésére, tömegsírokba való lövetésükre hívják fel a figyelmet? Ez nem sért semmilyen törvényt? Bármilyen kommentárt publikálni lehet országos olvasottságú weboldalakon? /Nyilvános uszítás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./

2009. március 19.

Sólyom László köztársasági elnök nem tartja tiszteletben Románia alkotmányát, a magyar tisztségviselőket szívesen látják ugyan Romániában, de senki ne tegyen olyan nyilatkozatokat, amelyek ellentétesek a román alaptörvénnyel – ezeket a gondolatokat fejtette ki március 17-én a Realitatea hírtelevíziónak adott interjújában Traian Basescu államfő. Felidézte azt is, hogy Budapesten zárt ajtók mögött magyar kollégájának leszögezte: Románia nem tűrheti az alkotmányába ütköző álláspontokat. Erre válaszként a Hargitai „önkormányzat” (autoguvernare) kifejezés érkezett – mondta Basescu. A román fél „tompítani” akarta a dolgot, ezért nem adott magyarázatot korábban – tette hozzá. „Sajnos Budapesten nyilatkozatok láttak napvilágot, a román külügyminisztériumnak ezért kellett ma megfogalmaznia álláspontját” – jelentette ki Basescu. /Basescu beismerte: az ok a fordítási hiba volt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ A budapesti Köztársasági Elnöki Hivatal szűkszavú közleményben reagált a Basescu-interjúra. Sólyom László köztársasági elnök megerősítette, hogy megnyilatkozásai során a határon túli magyarság jogait illetően minden esetben olyan törekvéseket fogalmaz meg, amelyek összhangban állnak az európai uniós normákkal és gyakorlattal, valamint nem ellentétesek az adott országok alkotmányos rendjével. /Basescu: Sólyom alkotmányt sértett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2009. március 20.

Traian Basescu államfő őszinte. A Realitatea hírtelevízióban a levitézlett Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen nacionalista politikussal példálózott, arra emlékeztetve, hogy nemrég még a román szenátusban ült Vadim Tudor, akinek – mint mondta Basescu – „a háta mögé mindannyian elbújtunk”. Vagyis a hivatalosan nem nacionalistának minősített román politikusok hallgattak. Basescu hangsúlyozta, hogy miután Vadim Tudor eltűnt a történelem süllyesztőjében, az állam intézményeinek kell határozottan fellépniük. Ezt tette elsőként az általa irányított elnöki hivatal, amelynek feltételezhető utasítására a román hatóságok visszavonták Sólyom László repülőgépének a leszállási engedélyét. A legmagasabb szintű román állami vezető hosszú idő óta először azonosul nyíltan egy szélsőséges politikussal. A magyarkérdésben azonosan gondolkodnak. Basescunak ez a megnyilvánulása kiváló példa a rejtőzködő nacionalizmusra. Az Európai Unióban érthetetlen, hogy miért elégedetlenek a romániai magyarok, amikor a statisztikák szerint széleskörű kisebbségi jogok biztosítottak számukra. A létező jogi keretek gyakorlatban történő szavatolása azonban a megyékben dől el. /Borbély Tamás: Azonosulás a nacionalizmussal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2009. június 2.

Több mint 800 turista érkezett a Bákó megyei Gyimesbükkre, hogy meglátogassa az Osztrák–Magyar Monarchia keleti határát – tudatta nézőivel a Realitatea TV. Ugyanez a televízió a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot a görög katolikusok ünnepeként jelölte meg. Minden bizonnyal nem kívánnak sem az ezer egyszáz éves Magyarországról, sem annak legkeletibb határáról, sem az ezeréves gyulafehérvári püspökségről valamit is elárulni nézőiknek. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

2009. november 26.

Ötezer lejes büntetést rótt ki az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a Realitatea TV-re, mert Kelemen Hunort nem szerepeltették annyiszor, mint a többi jelöltet. /Farkas István: Pénzbüntetés Kelemenért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./


lapozás: 1-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998