udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Reformatus Szemle

1991. október 1.

Egy éve, 1990. szeptembere óta működik az erdélyi református kiadványok előállítására szolgáló Misztótfalusi Sajtóközpont Nyomdája Kolozsváron, melyet egy svájci egyházi segélyszervezet adományozott. Ezen készül a Református Szemle, a kéthetente megjelenő Üzenet és az Igehirdető folyóirat. /Üzenet (Kolozsvár), 18. sz., okt. 1./

1993. április 24.

Tőkés István nyílt levélben tájékoztatott arról, hogy A Romániai Magyar Református Egyház élete 1944-1989 című könyvéről Kertész László egyházkerületi főgondnok gyalázkodó körlevelet küldött az esperesi hivataloknak. Emiatt az egyházi sajtó nem foglalkozott Tőkés István könyvével, melyet a Hungarológiai Intézet adott ki. Kertész László közzétette Tőkés István Esküszöm? című, 1980-ban, a Református Szemlében megjelent írását /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./, ebben a szerző Ceausescu mellett tett hitt. Tőkés István hozzátette, nem igaz Kertész állítása, hogy elhallgatta ezt, hiszen a református egyházról szóló könyvében megemlítette ezt. /Tőkés István: Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1997. február 28.

A romániai magyar média címtára címen a napilap felsorolta a ma élő romániai magyar újságokat, szám szerint 28-at. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./Nem szerepelt a felsorolásban az egyházi sajtó sem. Megemlíthették volna legalább a következőket: Harangszó /Nagyvárad, református/, Keresztény Magvető /Kolozsvár, unitárius/, Keresztény Szó /Kolozsvár, katolikus/, Református Család /Kolozsvár/, Református Szemle /Kolozsvár/, Unitárius Közlöny /Kolozsvár/, Üdvüzenet /Arad, baptista/, Üzenet /Kolozsvár, református/, Vasárnap /Kolozsvár, katolikus/, ha már a kisebb helyi egyházi lapokat, plébániai értesítőket nem vették be a felsorolásba, például: Kistestvér /Csíksomlyó, 1990 óta él/.

1998. szeptember 15.

Elhunyt Nagy László /Székelyudvarhely, 1915. - Kolozsvár, 1998. aug. 25. / nyugalmazott lelkipásztor és teológiai főkönyvtáros. A kolozsvári Protestáns Teológia szenátusa 1974-ben meghívta főkönyvtárosi állásba. 1989 után egyháza szolgálatába állította tehetségét. 1990-ben megindította az Igehirdető című folyóiratot, megerősítette a Református Szemlét annak főszerkesztőjeként, sőt Szemle Füzetek címmel is kibocsátott újabb kiadványt. Alapító professzora az egyházkerület vallástanárképző fakultásának. Elindította a Világhíradót, valamint a Hang és Visszhang című Internet-újságot. Nagy Lászlót Székelyudvarhelyen temették el, aug. 28-án. /Nagytiszteletű Nagy László. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezi lapja), Kolozsvár, szept. 15. – 18. sz./

2000. június 21.

Nyugalomba vonul Bustya Dezső lelkipásztor /sz. Erdőszentgyörgy, 1935. febr. 20./ 1995-től a Bethlen Kata Diakóniai Központ /Marosvásárhely/ főigazgatója, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője és püspök-helyettese, a Romániai Református Egyházak Zsinatának és Zsinati Állandó Tanácsának tagja. A kolozsvári Diakonisszaképző Intézetnek és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Református Didaktikai Fakultásnak óraadó tanára, az általa alapított Üzenet című lap főszerkesztője, fő- és felelős szerkesztője a Református Szemlének, felelős szerkesztője az egyházkerület hivatalos közlönyeként megjelenő Értesítőnek, állandó munkatársa az Igehirdetőnek, valamint az Erdélyi Református Könyvnaptárnak. Kutatási területe a bibliateológia, a lelkigondozás. Az ószövetségi bibliai tudományok doktora (1992). Számos prédikáció, tanulmány, cikk szerzője. Művei: Az Úr közel (Kórházi Napló, 1995), Istenem, Istenem (Börtönnapló, 1995), Jób Könyve a bölcsességirodalmi etika keretében (Kolozsvár, 1996), Az idők határán (Előadás, Marosvásárhely, 1998), A lélek éhsége (Igehirdetések, Kolozsvár, 1998). /Bölöni Domokos: "No, gyere csak nyugdíjba!". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

2001. június 29.

Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./

2002. február 26.

Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./

2002. május 10.

Elhunyt dr. Zágoni Albu Zoltán /Marosludas, 1934. júl. 19. - Bukarest, 2002. máj. 5./, a bukaresti Calvineum egyházközösség vezető lelkipásztora, aki 28 évig töltötte be ezt a tisztséget, bátran kiállt a bukaresti magyar közösség érdekében. 1959 és 1974 között radnóti lelkipásztor. 1974-ben nevezték ki a bukaresti református egyház vezetőlelkészének. 1974. október 31-én szentelték fel Bukarest új református templomát. A lelkész megkezdte Bukarest református közösségének feltérképezését, több mint 400 családot látogatott meg az első esztendőben. Zágoni Albu Zoltán kezdeményezésére 1991-ben újraalakult az 1930-as években erdélyi egyetemisták által létrehozott Koós Ferenc Művelődési Kör. Azóta is az ökumenikusan szervezett Koós Ferenc Kör a bukaresti magyar értelmiség műhelye. A református templom lett 1990-ben mentsvára, lelkipásztorának kezdeményezésére, az Ady Endre Líceum szorult helyzetbe került diákjainak és tanárainak, amíg sikerült elintézni az iskola magyar jellegének visszaállítását. Az 1989-es események lehetővé tették egy, az UNESCO égisze alatt működő ökumenikus főiskola létrehozását. Ennek újtestamentumi tanszékére Zágoni Albu Zoltánt hívták meg. Évek elteltével ő kapta az ökumenikus tanszéket is és e minőségében a keresztyén vallások protestáns tanszékének tanára. Tanulmányai és cikkei a Református Szemlében, A Hétben és a Romániai Magyar Szóban jelentek meg. Zágoni Albu Zoltán doktori címet nyert ökumenéből és teológiából. /Az RMDSZ Bukaresti Területi Szervezete: In memoriam Dr. Zágoni Albu Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2002. szeptember 14.

A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2003. április 1.

Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának szerkesztősége tavaly ősszel riportpályázatot hirdetett meg. Kolozsváron, a március végi díjátadó ünnepségen Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője azzal indokolta a riportpályázat ötletét, hogy éppen ez a műfaj hiányzik leginkább az erdélyi magyar sajtóból. A beérkezett 38 pályamű többsége Hargita, Maros és Kolozs megyéből származik, de érkezett egy írás Bukarestből is, kettő pedig Budapestről. A díjazott pályaműveket Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Adorjáni Zoltán teológiai tanár, valamint maga a főszerkesztő méltatta. Az Üzenet pályázatán az első helyet Szucher Ervin, a Krónika napilap munkatársa nyerte Egy lelkész - két gyülekezet, két mezőségi falu, két sors című riportjával. Második a székelyudvarhelyi Kosztolányi Katalin, harmadik a sepsiszentgyörgyi Fekete Réka lett. A riportok egy része a közeljövőben megjelenik az egyházi sajtó hasábjain: az Üzenetben, a Református Szemlében és a Református Családban. /F. T.: Kuriózumszámba menő riportpályázat.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./

2003. április 14.

A Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete elbírálta a beérkezett 182 pályázatot, ebből az alábbi 118 sajtóterméknek ítélték meg pozitívan a kérelmét: A HÉT, A Romániai Magyar Sajtó Értesítője, Ady Endre Sajtókollégium, Arany Koszorú, Armenia - magyarörmény szemle, Az Út, BeMonDó, Besztercei Híradó, Bioterra, Brassói Lapok, Bukaresti Magyar Közlöny, Cimbora, Cipó Diáklap, Cserevirág, Csernátoni füzetek, Csigalépcső, Csíkvidéki Ifjúsági Tudósító, Csillagszem , Dalbimbó, Diákabrak, Ébresztő, Egyházi Tudósító, Eklézsia, Erdélyi Féniks, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Erdélyi Kórus, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Riport, Erdélyi Társadalom, Erdővidék - Regionális hetilap, Erdővidéki Lapok, Érted Szól , Felsőbányai Hírlap, Filmtett, FIRKA - Fizika, Informatika, Kémia Alapok, Frissen Festve, Gátaljai Helyzetkép, Géniusz, Güzü, Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Háromszék Roma Szombat c. melléklete, Helikon, Hepehupa - Szilágysági művelődési folyóirat, Hétfalu, Hifa-Ro Info, Hírhordó, Hírlap - A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség információs lapja, Hunyad Megyei Hírmondó , Ifirka, Irodalmi Jelen, Iskolaudvar , Kalotaszeg - kulturális közéleti napilap, KEDD - ifjúsági lap, Kellék - filozófiai folyóirat, Keresztény Szó, Keresztmetszet, Kis Küküllő, Korunk, Közbirtokossági Hírvivő, Közgazdász Fórum, Közmag (Közgazdasági Diáklap), Kraszna melléklet 2003, Kraszna Újság, Kulturális Figyelő L.K.K.T., Látó, Levél, Lugosi Hírmondó, Magropress, Magyar Kisebbség, Matlap, MI, Moldvai Magyarság, Mondd, Miért, Múzeumi Füzetek, Múzsa, Műszaki Szemle, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Nagyszeben és Vidéke, Napsugár - gyermekirodalmi lap, Nyelvvédő, Orvostudományi Értesítő, Osteo Info, Perspektíva, PONT.lap - pályázatfigyelő, Pulzus, Református Család, Református Szemle, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, Romániai Magyar Szó, Rügyek - Muguri (Kraszna), Studia Universitatis Babes-Bolyai, Symbolon, Szabadság, Szászrégen Vidéke, Szebeni Újság, Széhelyhídi Figyelő, Székely Hírmondó, Székelyföld, Szempont, Szevasz Szavisz, Szigeti Turmix, Szilágyság, Szivárvány, Szövétnek - Aradi kulturális szemle, Tábortűz, Tálentum, Tasnádi Tükör, Transindex - a napos oldal, Új Kelet, Unitárius Közlöny, Üzenet, Várad - Irodalom, művészet, társadalom, WEB - Szociológiai folyóirat, Zarnádi Zarándok. /Ülésezett a Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2004. június 12.

Az idén 96 éves Református Szemle /Kolozsvár/ szerkesztőbizottsága Kozma Zsolt teológiai professzornak ítélte az első Pro Sciencia Sacra díjat. A jún. 9-én megtartott ünnepi nyílt szerkesztőségi ülés főhajtás volt a több lelkészgenerációnak tudományt és lelki táplálékot nyújtó Kozma professzor előtt. Adorjáni Zoltán teológiai professzor, a Református Szemle főszerkesztője ismertette a népes hallgatósággal a teológiai szaklap közel százéves történetét és Kozma Zsolt munkásságát. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke saját méltatása mellett felolvasta az objektív okok miatt távolmaradt Szabó István dunamelléki református püspök üzenetét, majd Marjovszki Tibor budapesti teológiai tanár személyes hangvételű előadásban méltatta a Kozma-életmű hatását a felnövő teológus-generációkra. Pap Géza erdélyi püspök az idén nyugdíjazását kérő Kozma Zsolthoz fordult: ne hagyja abba a tanítást, ne hagyja abba az írást. /M. Á. Zs.: Pro Sciencia Sacra díj Kozma Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2004. november 19.

Nov. 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület Király utcai püspöki székházában nyílt sajtónapot tartottak az ökumenizmus szellemében. A Somogyi Botond egyházkerületi sajtótitkár által szervezett találkozót az erdélyi történelmi magyar egyházak lapjainak első közös rendezvénye volt. Nincs pontos nyilvántartás valamennyi kis egyházi, főleg gyülekezeti lapról. Ötvös József missziói előadó ismertette az egyházkerület központi lapjait, időszakos kiadványait, a Református Szemlét, az Igehirdetőt, az Üzenetet, az Utat, a Református Családot, a Kistükröt, illetve több olyan egyházi lapot is, amelyek vagy nem jelennek már meg rendszeresen, vagy beolvadtak más lapokba. Szabó Mihály az egyházkerület internetes újságjainak, honlapjának rendszergazdája a korszerű technikára támaszkodó modern egyházi hírközlés kiépítéséről beszélt. A www.reformatus.ro honlap ma már átfogó képet nyújt az egyházkerület életéről, az elektromos postán továbbított Hírvivő pedig élő kapcsolatot jelent sok-sok lelkész, egyházközség és a kolozsvári szerkesztőség között. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője a kolozsvári folyóirat történetét ismertette. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese, a Harangszó főszerkesztője az egyházi sajtó előtt álló gondokról értekezett. Jakabffy Tamás a Kolozsváron megjelenő unitárius és római katolikus lapokat ismertette, ezek többségét maga is szerkeszti. Remény van rá, hogy az Unitárius Közlöny januártól havilappá váljék. A Vasárnapról és a Keresztény Szóról szólva elmondta: a katolikus kiadványok terjesztése kissé hatékonyabban működik, azonban itt is sok a tennivaló. Dr. Juhász Tamás a Heidelbergi Káté friss kiadásáról szólt, Péter Miklós: A keresztyén egyház története című könyvét Kolumbán Vilmos teológiai tanársegéd méltatta, a Bibliaolvasó kalauz 2005 kiadványról Jenei Tamás református belmissziói előadó beszélt. /Makkay József: Ökumenikus sajtónap a sokszínű egyházi kiadványokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2004. november 28.

Nov. 18-án Kolozsváron először gyűltek össze történelmi magyar egyházak lapjainak képviselői, hogy tájékoztassák egymást működésükről és problémáikról. A kezdeményezés és szervezés a kolozsvári Üzenet kéthetente megjelenő református lap érdeme. Ötvös József esperes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze sorolta az erdélyi református kiadványokat: a legrégebbi, folyamatosan megjelenő lap a 2007-ben százéves Református Szemle, az 1989 decemberi fordulat után megjelent Üzenet, az Igehirdető, az Értesítő, a Református Család, Az Út, a Kis Tükör, a Studia. A többi egyház lapjaival közös gond a csökkenő példányszám, a fizetett alkalmazottak kérdése és a lapterjesztés nehézsége. Szabó Mihály rendszergazda a Hírvivő című honlapot mutatta be, amely az Erdélyi Református Egyházkerület 16 egyházmegyéjéhez biztosít elérhetőséget, gyülekezeti adatgyűjtést. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjait, a Harangszót és a Partiumi Közlönyt ifj. Csűry István, a Harangszó főszerkesztője képviselte. Elmondta, hogy a 30 000 példánnyal kezdő, jelenleg 12 000 példányban megjelenő Harangszónak gazdag történelmi múltat kellett felvállalnia, hiszen annak idején, a kommunizmus berendezkedése előtt, több színvonalas református újság jelent meg Nagyváradon. A két római katolikus lapot, a Vasárnapot és a Keresztény Szót, valamint az erdélyi unitárius egyház Unitárius Közlöny című folyóiratát és negyedévi folyóiratát, a Keresztény Magvetőt Jakabffy Tamás szerkesztő ismertette. /Schuller Mária: Nyílt sajtónap. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

2006. augusztus 1.

Még nem rehabilitálták a Ceausescu-diktatúrában méltatlanul eltávolított Tőkés István (született 1916. augusztus 8-án) református lelkészt, az erdélyi magyarság és a református egyház reprezentatív személyiségét, akit politikai magatartása miatt a romániai rezsim megakadályozott abban, hogy gyülekezete akarata szerint püspök lehessen. Tőkés István egyik fiát, Tőkés Lászlót megfosztották dési segédlelkészi állásától, habár gyülekezete a rendőrség megfélemlítő akciói ellenére is kifejezte iránta való ragaszkodását. 1985-ben nyilvánosságra került: a Nyugatról ajándékképpen Romániába eljuttatott mintegy húszezer magyar nyelvű Bibliát a hivatalos szervek bezúzták és vécépapírt gyártattak belőle. Feltehetően hasonló sorsra juthatnak az egyház azon történeti dokumentumai – anyakönyvek stb. – is, melyeknek elkobzása már évek óta folyamatosan zajlik. Tőkés István volt teológiai professzor, egykori püspök-helyettes, az erdélyi egyház református orgánumának, a Református Szemlének eltávolított főszerkesztője, mint kényszernyugdíjazott Kolozsvárott él – írta húsz évvel ezelőtt a Hungarian Press of Transilvania (Erdélyi Magyar Hírügynökség). Tőkés István felidézte az egyházból történt eltávolításának okát. 1989. májusában egy gyűlésen felállt és azt mondta: aki az Úr Krisztus akaratával ellentétesen tevékenykedik az egyházban – akár püspök, akár más beosztású, vagy legyen állami szerveknél képviselő –, azoknak nem szabad engedelmeskedni. Másnap megjelentek a Securitate emberei az akkori püspöknél, intézkedtek. Tőkés Istvánt eltiltottak az igehirdetéstől és mindenféle szolgálattól. Később a püspök nyugalomba helyezte Tőkés Istvánt. A szolgálati időhatár az egyházban 70. év, ő akkor 65 éves volt.       Tőkés István kilencvenedik születésnapja alkalmából a nyugalmazott teológiai professzor, volt püspök-helyettes húsz évvel ezelőtt írt tájékoztató felhívását közölte most a lap.     /Frigyesy Ágnes: Köszöntjük a 90 esztendős Tőkés István teológiai professzort. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./ Tőkés István 1986-ban született tájékoztatójában leszögezte, hogy a református egyház püspökei és más vezetői folyamatos önkénnyel vezetik az egyházkerületek ügyeit: meghamisítják a zsinati és lelkészválasztásokat, akadályozzák az igehirdetést, megfélemlítik a lelkipásztorokat, gátolják a teológiai oktatás és nevelés megfelelő szinten tartását, a kiöregedő lelkipásztorok szükséges ütemű utánpótlását (mindössze 5-6 hallgatót vesznek fel az évi 80-90 jelentkezőből, amikor számtalan gyülekezet lelkész nélkül vergődik).     Tőkés István és Tőkés László nem voltak hajlandóak e törvénytelen folyamatoknak szótlanul teret engedni. A tapasztalt törvénytelenségeknek igyekeztek gátat vetni az egyházi testületekhez benyújtott kérelmekkel és memorandumokkal. Ezekre válaszul Nagy Gyula kolozsvári püspök mindkettőjüket elmozdította állásukból.      Mindezek miatt Tőkés István 1985 decemberében közölte a zsinati elnökséggel, hogy a romániai Református Egyházat ex lex állapotban lévőnek tekinti.   /Tőkés István kényszernyugdíjazott teol. prof.: Tájékoztató felhívás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

2006. augusztus 7.

Dr. Geréb Zsolt professzor a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanárai nevében szeretettel köszöntötte írásában Dr. Tőkés István ny. professzort 90. születésnapján, aki kora ellenére nagy vitalitással, lelkesedéssel, dolgozik, ír, prédikál, kertészkedik, vitatkozik ma is. Tőkés István 1916. augusztus 8-án született a Háromszéki Málnás községben. A református teológiára a harmincas évek közepén iratkozott be. Már ekkor jelentkezett írásaival egyházi lapokban. A teológiai évek után külföldi tanulmányútra indult a berlini, tübingeni és bázeli teológiai fakultásokra. Volt főiskolai lelkész, püspöki titkár, egyházkerületi igazgatótanácsos, a Református Szemle szerkesztője, teológiai professzor. Emellett jelentős tisztségeket töltött be zsinati tagként, egyházkerületi missziói előadóként és püspök-helyettesként. Nyolc gyermeke van és 32 unokája van. Több mint száz teológiai tanulmánya, tizenöt önálló kötete jelent meg. A teológiai tudomány mindenik szakágában publikált: írásmagyarázatot, egyháztörténetet, hitismeretet, egyházjogot, igehirdetés-elméletet. Művelt más műfajokat is: a tudományos értekezést, egyetemi jegyzetet, népszerűsítő írást, könyvismertetést, hiterősítő írást, vitairatot stb. Munkássága elismeréséül a budapesti Károlyi Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara díszdoktori címmel tüntette ki 1996-ban, a magyar Kulturális Minisztérium pedig a Károlyi-díjat adományozta neki 2001-ben. /Dr. Geréb Zsolt professzor: Dr. Tőkés István ny. teológiai professzor 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2006. szeptember 30.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanári kara és hallgatósága szeptember 27-én ünnepelte a 90. életévét betöltött Tőkés István teológiai professzort, megjelentek az Erdélyi Református Egyházkerület és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljárói, számos lelkész és sok más meghívott. A méltatások bemutatták az idős professzor termékeny életét. Szó esett sok szakmunkájáról, a harmonikus pedagógusi, igehirdetői, családapai, egyházi és közéleti munkásságáról. A Protestáns Teológiai Intézet leköszönő rektora, Dr. Juhász Tamás köszöntötte az ünnepeltet, majd az intézet tisztségbe lépő rektora, Dr. Geréb Zsolt. Ezután dr. Pap Géza emelkedett szólásra. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeteinek és lelkipásztorainak üzenetét Csűry István püspök-helyettes közvetítette. Végül maga az ünnepelt, Tőkés István professzor szólalt fel, hangsúlyozva, azt cselekedte, ami a kötelessége. Átadták az ünnepeltnek az évforduló alkalmából kiadott emlékkönyvet, amelyben 52 hazai és külföldi teológus közölt a Tőkés István hármas szakterületébe vágó munkákat. A díszebéden többen felszólaltak, köztük az ünnepelt fia, Tőkés László püspök is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Csak azt cselekedtem, ami a kötelességem. A 90 éves Tőkés István professzort köszöntöttük. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./ Tőkés István /sz. Málnás, 1916. aug. 8./ a teológia elvégzése után külföldi tanulmányútra ment, ahonnan Vásárhelyi János egykori püspök hívta vissza Erdélybe. 1940 augusztusában kinevezték püspöki titkári állásba. E megbízással párhuzamosan volt főiskolai lelkész 1945 decemberéig. 1945-ben kinevezték az Erdélyi Református Egyházkerület központjában létrehozott egyházigazgatói, előadótanácsosi állásra. Ezt a felelősséget 33 éven át viselte. 1973-ban fogadta el a Protestáns Teológia Tanácsának meghívását a Református Újszövetségi Exegézis és Bibliai Teológia tanszékre, nyilvános, rendes professzori minőségben. Az intézet vezetősége Tőkés Istvánt erre a szolgálatra már a 60-as években is javasolta, de az állami hatóságok visszautasították ezt a kezdeményezést. Professzori megbízatását tíz éven át töltötte be, 1983 novemberéig, amikor is külső nyomásra, 67 éves korában nyugdíjazták. Tőkés István több mint száz tanulmányt írt, megjelent 15 önálló kötete, amelyek közül kiemelkedik a Második Helvét Hitvallás magyarázata (latin-magyar bilingvis szöveg), a Bibliai hermeneutika története – doktori dolgozata, a Korintusiakhoz írott első és második levél magyarázata, illetve a Hétköznapok és ünnepnapok című prédikációs kötet. A kolozsvári Református Szemle szerkesztője volt, több mint tíz éven keresztül, létrehozta a folyóirat gyülekezeti mellékletét. 1948-ban megírta a Román Népköztársaságban levő Református Egyház statútuma első főrészét. /Laudáció. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2007. augusztus 15.

Segesvár magyar/református közössége emlék-istentisztelet keretében vett végső búcsút dr. Dávid Lászlótól, korábbi tudós lelkipásztorától, aki 2001-ben nyugalomba vonulva Székelyudvarhelyre távozott. Itt érte a halál július 30-án, kevéssel 75. születésnapja után. Dr. Dávid László /Árapatak, 1932. máj. 25. –Székelyudvarhely, 2007. júl. 30./ jeles értelmiségi családban született. Atyja püspök-helyettes, teológiai rektor, egyik fivére szerkesztő, irodalomtörténész, a másik szintén lelkész. A kolozsvári Protestáns Teológia elvégzése után segédlelkészi minőségben a kolozsvári teológián egyháztörténeti és művészettörténeti szakképzésben részesült. 1958 és 1963 között Székelymuzsna lelkipásztora. Innen ment Segesvárra, ahol lelkészként 38 éven át szolgálta egyházát, szórványsorba került hittestvéreit és a történettudományt. 1963-tól sorra jelentek meg történelem és művészettörténet témájú dolgozatai a Református Szemlében, a Korunkban és más folyóiratokban. 1969-ben elnyerte az egyháztörténet-tudomány doktora címet. Bejárta a Székelyföldet, különösképpen Udvarhelyszéket, fényképezve, rajzolva és leírva a látottakat, készülve fő műve megírására. 1981-ben vaskos kötetben jelent meg, adatolva, lábjegyzetelve, rajzok, fényképek százaival illusztrálva A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. 1988-ban megszervezte a segesvári református egyház és templom építésének centenáriumi ünnepségét. 1995-ben, munkásságának elismeréseképpen Budapesten átvehette a Műemlékvédelemért emlékplakettet. 2000-ben a márványtáblát építtetett Segesváron a templom falába, I. Rákóczi György fejedelemmé választása (1630. nov. 26.). évfordulóján, /Máthé Attila, Fehéregyháza: Búcsú dr. Dávid Lászlótól. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2007. november 10.

Száz éves fennállást ünnepelte Kolozsváron az itt megjelenő Református Szemle. Adorjáni Zoltán, a lap főszerkesztője méltatta a szaklap jelentőségét, megemlékezve az azóta már elhunyt egykori főszerkesztők érdemeiről. Értékelése szerint a Református Szemle minden egyházi igénynek megfelelő folyóirat lett. A lap indulásának első néhány évét és közvetlen előzményeit Buzogány Dezső felelős szerkesztő ismertette, kiemelve a Protestáns Közlöny és a Protestáns Lap szerepét a Református Szemle megjelenésében. Elismerő oklevelet nyújtottak át két egykori főszerkesztőnek, Tőkés István és Gálfy Zoltán professzoroknak. A jubileumi ülés Tőkés István professzor ünnepi beszédével zárult. /S. B. Á. : Egy évszádos fennállást ünnepelt a Református Szemle. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2007. november 23.

1966–1973 között Dávid Gyula, 1973–1978 között Rapp Károly volt a Kolozsvári Protestáns Teológia rektora. A régebbi időben minden évfolyamfelelőstől jellemzést kért a rektor az évfolyam hallgatóiról. Tőkés László 1970–1975 között volt hallgató. Gálfy Zoltán évfolyamfelelős volt, nem emlékszik, mit írt róla 32 évvel ezelőtt. Gálfyt a Református Szemle főszerkesztői feladatára az Erdélyi Református Igazgatótanács kérte fel. 1990-ben bizottságok tagjaként Gálfy Tőkéssel szemben Csiha Kálmán püspökké választását támogatta. Az 1990–2000 közötti évtizedben a két egyházkerület viszonyában feszültségek támadtak. A vitában Gálfy a tradicionális erdélyi álláspontot képviselte. – Nagy Gyula püspök „tévedhetett dolgokban”, de 1990-ben lemondatását a püspökségről Gálfy méltatlannak ítélte. Gálfy igazat adott Cs. Gyimesi Évának, Visky Bélának és más, Tőkés László ellen fordulóknak: az erdélyi magyarság megosztása történelmi bűn. /Dr. Gálfy Zoltán prof. : A válasz jogán. Mit üzenek Tőkés Lászlónak? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Nagy Gyula /Csomakőrös, 1909. szept. 27. – Kolozsvár, 1992. márc. 19./ 1962-1990 között volt református püspök Kolozsvárott.

2007. november 28.

Saját diákjait és tanártársait súgta be Gálfy Zoltán professzor, nyugalmazott református teológiai tanár – állítja Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A „Könyvtáros” fedőnevű Gálfy a ‘70-es évek legelején, valamint egyik, 1987-es jelentésében hat teológiai hallgatóról – köztük Tőkés Lászlóról –, továbbá Kallós Zoltán néprajzkutatóról, dr. Tőkés István püspök-helyettesről és Komjáthy Aladár amerikai teológusról szolgáltatott információkat a politikai rendőrségnek. „Ennél is fájdalmasabb, hogy 1989–2000 között Gálfy tovább tanított a kolozsvári teológián, másfelől a Református Egyház Zsinatának egyik legbefolyásosabb embere, dr. Csiha Kálmán püspök egyik jobbkeze volt. Utóbbi minőségében felbecsülhetetlen károkat okozott egyházunknak” – olvasható Tőkés László közleményében. Gálfy Zoltán ugyancsak sajtóközleményben reagált a református püspök által megfogalmazott vádakra. A nyugalmazott professzor állítása szerint – aki Tőkés László szekusdossziéjában a Könyvtáros fedőnéven szerepel – a Kolozsvári Protestáns Teológia ‘70-es években kinevezett rektorai, Dávid Gyula és Rab Károly minden évfolyamfelelőstől, így tőle is, rendszeresen jellemzést kértek a hallgatókról. Azt azonban nem tudja, hogy a begyűjtött jellemzéseket mire használták, mint ahogy azt sem, hogy ezeket kinek kellett továbbküldeniük. „Tőkés László 1970–1975 között volt a teológia hallgatója. Úgy tudom, hogy egy időben évfolyamfelelőse is voltam. Bármennyire próbálok visszaemlékezni, nem tudom, hogy mit írtam róla 32 évvel ezelőtt. És azt sem tudom, hogy ez a szöveg most hol van” – írta Gálfy Zoltán. „Az erdélyi magyarság megosztása történelmi bűn. Nem magasztos ideológia, hanem érdek, hatalom és pénz diktálta tévedés” – olvasható ugyanakkor a dokumentumban. A nyugalmazott professzor arra nem tért ki nyilatkozatában, hogy jelentéseket írt volna a Szekuritáténak Kallós Zoltán néprajzkutatóról, dr. Tőkés István püspök-helyettesről és Komjáthy Aladár amerikai teológusról. Tőkés László elmondta, Gálfy Zoltán professzor 1983-tól a Református Szemle főszerkesztője volt, véleménye szerint a professzort a Szekuritáté „tette oda”. Az ülésen felszólalt Hermán M. János egyházkerületi tanácsos is, aki két további teológiai alkalmazottat nevezett meg. Elmondta: az ő megfigyelési iratcsomójából Szőcs Endre volt teológiai tanárról és Izsák Vilmos volt teológiai titkárról derült ki egyértelműen, hogy jelentettek róla. A 83 éves Gálfy Zoltán nyugdíjas professzor jelenleg Kolozsváron él, Szőcs Endre és Izsák Vilmos már elhaláloztak. /Gyergyai Csaba: Cáfol a „Könyvtáros”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2007. december 15.

Rendszerváltás előtti besúgóinak nevét hozta nyilvánosságra Tőkés László református püspök. Közlése szerint Bányai Ferenc lelkész, Bartha Tibor ortopéd főorvos és Gálfy Zoltán nyugalmazott kolozsvári teológiatanár írt jelentéseket róla. Erre válaszolt Gálfy Zoltán, besúgását igyekezett megmagyarázni, végül még ő vádolta a püspököt. Gálfy Zoltán azt állította, hogy nem jelentést írt, hanem a kolozsvári Protestáns Teológia akkori rektora kérésére jellemzést írt az évfolyam hallgatóiról. Gálfy nem tudja, miért kellett jellemzést adni. Már nem emlékszik, mit írt Tőkés Lászlóról. A Református Szemle főszerkesztői feladatára az Erdélyi Református Igazgatótanács kérte őt fel 1983-ban. Gálfy szerint azzal magyarázható Tőkés László „vádaskodó fellépése”, hogy 1990-ben Tőkéssel szemben ő Csiha Kálmán püspökké választását támogatta, továbbá nem fogadta el a püspök „propaganda jellegű zsurnálizmusát, az érett és reális szempontok érvényesítése helyett”. Gálfy szerint „az együttműködéssel vádolt” Tőkés Lászlóból vádló lett. /Dr. Gálfy Zoltán prof. : VÁLASZ a Népújság 2007. 12. 11-én megjelent alábbi közlésére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2008. február 12.

Több mint negyvenéves tanári pályája elismeréseként Ezüstfenyő díjat kapott Józsa Miklós nagyenyedi tanár. Elmondta, hogy magyar szakos kollégáival minden lehetőséget kihasznált a magyar nyelv és irodalom megszerettetésére. Irodalmi köröket, író olvasó találkozókat szervezett. Ez a 89-es fordulat előtt sokszor nem volt egyszerű. 1989 után már bátran kiléphettek az iskola falán kívülre, és szorosabb kapcsolatot teremtettek a város kultúrára szomjas magyarságával. Józsa Miklós irodalomnépszerűsítő előadásokat és felolvasásokat tartott a Református Nőszövetség összejövetelein. 2003-ban a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház felavatása után ő javasolta, hogy létesítsenek Áprily-estek néven irodalmi és művelődési kört. A kör révén az eltelt öt év alatt sikerült kialakítani egy hozzávetőleg félszáz tagú törzsközönséget. A kör elsődleges célja Nagyenyed, a Bethlen Gábor Kollégium és Erdély jeles íróinak, költőinek és művészeinek népszerűsítése. Józsa Miklós a Kollégium és Nagyenyed történetével kapcsolatosan több cikket közölt a Nyugati Jelenben és annak évkönyvében, a Bihari Naplóban, a Szabadságban, a Népújságban, a Református Szemlében, az Erdővidéki Naplóban és az Új Magyar Szóban. - Őrizzük meg kincseinket, ne hagyjunk semmit elveszni! Ahogy Kányádi mondja: Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is, összegezte gondolatait Józsa Miklós. /Dvorácsek Ágoston: Beszélgetés Józsa Miklós Ezüstfenyő díjas nagyenyedi tanárral. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998