udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Remenyik Sandor Kepzõmûveszeti Galeria (Kolozsvar)

1999. június 25.

Kolozsvárott, az Unitárius Kollégium dísztermében bemutatták ifj. Hauer Erich Csillagok útján című könyvét. A szerző, a dévai egyetem fizika- és csillagászattan tanára elmondta, hogy magyarul nagyon rég nem jelent meg csillagászati könyv, ezért munkája hiánypótlónak is bizonyul. Közérthető nyelvezete miatt nemcsak a diákoknak, de a csillagászat iránt érdeklődő felnőtteknek is hasznos olvasmány, amelyet csillagtérképek, illusztrációk és 32 színes tábla egészít ki. - Hervay Gizella: Az idő körei című gyűjteményes kötetét mutatja be első rendezvényeként a Kriterion Könyvklub jún. 25-én, a Reményik Sándor Képzőművészeti Galériában /Kolozsvár/ Jelen lesz Balázs Imre, a kötet gondozója. - A Kriterion azt az ambiciózus tervet tűzte ki céljául, hogy ebben a klubban idővel az összes hazai magyar kiadványt megtalálják az érdeklődők. /Könyvbemutatók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24. Könyvklub avatás a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1999. december 20.

A Kolozsvári Evangélikus Püspökség keretén belül működő STARS Alapítványról Farkas Zoltán ügyvezető elnök elmondta, hogy a STARS Alapítvány /Studio Arts - Reményik Sándor Alapítvány/ művészeti stúdió, elnöke Essig József operatőr. Legfontosabb feladatuk az audiovizuális tévéstúdió megszervezése, emellett Reményik Sándor erdélyi költő emlékének és szellemi hagyatékának az ápolása, életművének népszerűsítése. Dokumentációs kézirat-, fotó-, illetve filmtárat (központot) hoznak létre. Essigné Kacsó Klára, a Reményik Galéria vezetője emlékeztetett: március 15-én nyílt meg a Reményik Sándor Galéria. /Kisgyörgy Réka: Egy alapítvány körül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2002. február 18.

Febr. 16-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt az Albertirsán élő és alkotó Miklosovits László grafikusművész kiállítása, a Reményik Galéria, Albertirsa önkormányzata, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány és a Művelődés szerkesztősége által szervezett tárlaton. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a 167. kiállításmegnyitónak lehetnek tanúi. Miklosovits Lászlónak volt már kiállítása New Yorkban, Berlinben, Prágában és Budapesten, ez a mostani helyszín viszont mégis rendkívül fontos, hiszen Kolozsvár sok híres embert adott a művészetnek. /Köllő Katalin: Példázat a szőlőszemről. Miklosovits László kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2004. május 15.

A sepsiszentgyörgyi Kovács Géza szobrász kisplasztikát mutatta be Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A funkciójukat vesztett vasdarabok, egy elkoptatott lópatkó, harapófogó gyakorta meghatározó elemévé válik sajátos összeállításainak. /Németh Júlia: Tárgytalan tárgyak dicsérete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2004. szeptember 30.

Szept. 28-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában bemutatták Kuppán Mária Futótűz című versgyűjteményét. Szerzője 40. életévén túl kezdett verseket írni, ezek a költemények egytől egyig a szerelemről szólnak. /S. B. Á.: Egy szerelem története. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2005. január 31.

Adorjáni Dezső Zoltán 2004 nyarától a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke. A vele készített interjúban elmondta, szeretné az egyház életét felrázni, elsősorban az egyház missziói munkáját szeretné javítani, továbbá a fiatalokkal, gyermekekkel való foglalkozást. Az értelmiséggel való kapcsolatot szolgálja a Reményik Galéria /Kolozsvár/, amely a képzőművészetnek ad otthont, de szervezik a Járossy Andor keresztényi értelmiségi műhelyt is. A kommunizmus alatt az egyházat visszaszorították az elefántcsonttoronyba, nehéz onnan kitörni. Brassó vidékén alkotják az evangélikusok a tömböt, de szép számban vannak jelen Arad környékén és a Bánságban is. Ez a három vidék képezi az erdélyi evangélikus egyház alapját. 1990-ben a romániai szászok létszáma még meghaladta a 100 ezret, ma azonban már csak 20 ezer német és 32 ezer magyar evangélikus él. A kolozsvári evangélikus gyülekezet létszáma ma 700 fő körül van. /Borbély Tamás: Fel kell nőnie egy új nemzedéknek, amely másképp szemléli a világot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2006. október 9.

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök október 7-én átadta Kolozsvár művészetkedvelő magyarságának a felújított és kibővített Reményik Sándor Galériát és gyülekezeti termet a püspökség székházának udvarán. Essig Kacsó Klára képzőművész köszönetet mondott az evangélikus püspökség munkaközösségének áldozatos munkájukért. Németh Júlia műkritikus rámutatott: Kolozsvár művészetkedvelő közössége máig sem heverte ki az Egyetemiek Háza hangversenyterme és a Szentegyház utcai galéria felszámolása okozta veszteséget. A pincegaléria a Zsoboki Alkotótábor tulajdonában lévő festményekből, grafikákból, szobrokból és kerámiákból álló kiállítással nyitotta meg kapuit. /Köllő Katalin: Új köntösben pompázó évszázados falak. Megnyitotta kapuit a Reményik Sándor Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2006. december 6.

Entrée a címe annak a képzőművészeti tárlatnak, amelyet december 4-én temesvári és kolozsvári diákok alkotásaiból nyitottak meg Kolozsváron, a Reményik Galériában. /Ö. I. B.: Képzőművészek európai kapcsolatkeresése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2006. december 20.

Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában megnyílt Cs. Erdős Tibor kolozsvári festőművész és Megyeri Barna 40 éve elhunyt nagyváradi szobrászművész kiállítása. Megjelent a 92 éves Cs. Erdős Tibor is. A tanítványok közül Starmüller Géza köszöntötte az idős mestert. /Ferencz Zsolt: Harmónia és zeneiség. Cs. Erdős Tibor és Megyeri Barna tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2007. február 28.

„Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” mondta nem is olyan régen a Mester, a 93 éves Cs. Erdős Tibor. Valóban idős korában festette meg rendre az erdélyi történelmi festészet hagyományaihoz híven, nagy méretű tematikus kompozícióit. Dokumentációs értékűek jellegzetes művészeti tárgyú írásai, előadásai, tárlatvezetései. Műfaja a grafika, a festészet és a monumentális művészet. Cs. Erdős Tibor /sz. Berettyóújfalu, 1914. febr. 27./ a képzőművészeti főiskolára kerülése előtt tíz évig vasesztergályosként dolgozott és csak 26 évesen, 1940-ben lett egyetemista. Az 1940–45-ös években Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. A budapesti egyetemi évek után 1945-ben másodszor is Nagyváradra költözött. Miklóssy Gáborral megalapították a máig is jól működő Képzőművészeti Iskolát. 1948 és 1960 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban Kolozsváron megalakították a Magyar Művészeti Intézetet, amely három fakultással működött: képzőművészeti, színművészeti és zeneművészeti karokkal. A tanszemélyzetet Kovács Zoltán festőművész-alapító rektor vezetésével Erdély legkiválóbb alkotóművészeiből és tanáraiból verbuválták össze. 1960-tól 1975-ig, nyugdíjazásáig a Kolozsvári Állami Magyar Színház részére modern felfogású, újszerű díszletek sorát tervezte. A kolozsvári Reményik Sándor Galériában rendezte Cs. Erdős Tibor Válogatás egy hosszú életműből című visszatekintő kiállítását (2006. dec. – 2007. jan.). /Starmüller Géza: „Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” Cs. Erdős Tibor 93 éves. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2007. április 3.

Április 1-jén orgonahangversenyt rendeztek Kolozsváron az evangélikus templomban Terényi Ede zeneszerző műveiből. A koncert után a Reményik Sándor Galériában megnyitották a zeneszerzőnek Dante Isteni színjáték c. műve alapján készített, huszonöt grafikájából álló kiállítását. Posztmodern, álom-, látomás jellegű képek sorakoztak a falon. /Mihály Zsombor: Húsvét zenében, az Isteni Színjáték képekben. Terényi Ede szerzői estje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2007. május 7.

Az erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés (OKKE) építészeinek munkáit bemutató vándorkiállítás nyílt meg május 4-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériába. A megnyitón Makovecz Imre Kossuth-díjas építész is jelen volt. Kolumbán Gábor, az erdélyi OKKE elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Elmondta, hogy az OKKE jogi személyként bejegyezése egy éve történt, a magyarországi Országépítő Egyesülés testvérszervezeteként végzi munkáját. A szervezet tagjai nagyrészt építészek, de vannak köztük közgazdászok, mérnökök, egyetemi tanárok és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek. Céljuk, hogy Kós Károly szellemisége újra jelen legyen a Kárpát-medencében, és ezáltal el tudja végezni országépítő tevékenységét. Makovecz Imre elmondta: amikor először járt Erdélyben, az építészetben még látható jeleit találta a század eleji szerves gondolkodásmódnak. Mostanra már egy összetákolt világ fogadja, a tájba bele nem illő épületekkel. Az Országépítő Egyesülés feladata képviselni a szerves gondolkodást, értékeket, példákat mutatva fel. A tárlat látványanyagát is ilyen példák szolgáltatják. A kiállításon Erdély-szerte található szállodák, templomok, magánházak, nyaralók képeit tekinthetik meg a látogatók, ugyanakkor helyreállítások, restaurálások eredményeit is. A megnyitó Makovecz Imre tartott előadást az organikus építészetről. /Mihály Zsombor: Erdélyépítő munkák képei. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2007. május 28.

Május 27-én, vasárnap Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában Tompos Opra Ágota kiállításának megnyitóján Adorjáni Dezső lelkész és a házigazda Essig Klára köszöntötte az érdeklődőket. Az Élő kövek címet viselő festészeti bemutatón Németh Júlia ismertetőjéből kitűnt, hogy a pályafutását Csíkszeredában elkezdő, alkotás szempontjából rendkívül termékeny művésznő most beérett alkotóként tért vissza szülővárosába, erőteljes hargitai ízeket hozva magával. /– b –: Tompos Opra Ágota élő kövei. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2007. június 19.

Wagner Péter Szászföldet bemutató grafikai tárlata látható Kolozsváron. Elsősorban a magyar vonatkozású emlékeket, a magyar zenét és táncot, a magyar falvakat, templomokat és házakat keresték Erdélyben. – „Mint építészhallgató és az építészettörténet nagy rajongója azonban nem mehettem el az erdélyi szász városok és az erődtemplomok mellett” – írta Wagner Péter építész, grafikus A szászok földjén Erdélyben /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című albuma előszavában. A kiadvány grafikáinak egy része a kolozsvári Reményik Sándor Galériában tekinthető meg. /Rostás-Péter Emese: Házak, templomok változó időben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

2007. június 21.

Június 18-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában bemutatták a 111 vers erdélyi költőnőktől című kötetet és Szász István Tas Beszédes hallhatás Avagy három Hitel és ami utána következett című, a kolozsvári Hitel című folyóirat történetét feldolgozó kiadványt, a Kriterion Könyvkiadó szervezésében. Az antológia szerkesztője Egyed Emese, a verseket Katona Éva válogatta. Szász István Tas szülei adtak otthont annak idején a Hitel szerkesztőségének. /(köllő): Versantológia és Hitel-történet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

2007. július 10.

Megnyílt Horváth Szőke Gyöngyvér grafikusművész kiállítása Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. Németh Júlia műkritikus elmondta, Horváth Sz. Gyöngyvér először 1979-ben a Korunk Galériában állított ki, a képzelőereje az évek folyamán nem lankadt, inkább gazdagodott. Mostani tárlata vegyes technikával és kollográfiával készült. /Ö. I. B. : Tárlat, keresztelővel és örömkönnyekkel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2007. július 14.

Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában látható Horváth Gyöngyvér grafikai tárlata. A művész kerek harminc éve, 1977-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakát és első, 1979-es, Korunk galériabeli bemutatkozása óta jónéhány kiállításon túl van. Vegyes technikával készültek alkotásai. A tárlat másik vonulatát a kollográfiák képezik. /Németh Júlia: Ellentétes hangulatok, fehér csend és Klimt csókja. Horváth Gyöngyvér grafikai tárlata a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2007. augusztus 1.

A kolozsvári közönség elé tárta „eredményeit” a kalotaszegi alkotótábor. A Zsobokon és környékén született munkák a Reményik Sándor Galériában kaptak helyet. Banner Zoltán művészettörténész jelezte, a tábornak egyre kevesebb pénzforrása van, majd előadta Áprily Lajos Tavasz a Házsongárdi temetőben című versét, valamint két saját versét. /Köllő Katalin: Kalotaszegi hangulatok a Reményik-galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2007. augusztus 23.

Bollók Csaba filmje, az Iszka utazása – mely a dévai Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett gyermekotthon két lakójáról szól – fődíjat kapott a mexikói Monterray Nemzetközi Filmfesztiválon. A filmet hamarosan Szarajevóban és Kanadában is bemutatják. Kolozsváron, a Reményik Sándor pincegalériában nyitják meg augusztus 24-én a Margittai Helios Fotóklub tagjainak kiállítását. Augusztus 23-án nyílik meg Aradon Florin Horniu és Bagyinszki Zoltán aradi és gyulai fotóművészek tárlata. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Siménfalván rendezte meg a XXXI. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát augusztus 16-19-e között. A konferencián mintegy kétszáz fiatal vett részt az egyházközségi ifjúsági egyletek képviseletében. A konferencián többek között a béke értelmezési lehetőségeiről, a globalizációról valamint az emberek Istennel való kapcsolatáról volt szó. /Kultúra röviden. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2007. augusztus 31.

A Magyar Fotográfia Napja tiszteletére a napokban nyílt meg a margittai Helios Fotóklub tagjainak kiállítása Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériában. A klub tagjai immár másodszor állítják ki munkáikat Kolozsváron. Magyarországon nyilvánosan az első „fény-képet”, azaz dagerrotípiát, ahogyan azt akkor nevezték. 1840. augusztus 29-én mutatta be Vállas Antal, az akkori Magyar Tudós Társaság rendes tagja, aki ezen a napon az egybegyűlt társaság előtt „leleplezte” az általa készített két fényképet. Ezt megelőzően a találmány hírét 1839. január 7-én hozták nyilvánosságra Párizsban. /Vas Géza: Magyarországi fotósok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2007. október 13.

Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában nyitották meg október 12-én az idei sólyomkővári alkotótábor résztvevőinek munkáiból álló tárlatot. A megnyitón Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője elevenítette fel a tábor történetét, a résztvevő művészek közül Starmüller Katalin, Starmüller Géza és Székely Géza volt jelen a megnyitón. Augusztusban Sólyomkőváron már a 11. Ipp Art táborra került sor, ezúttal mintegy tizenöt résztvevő művésszel. A tábor ötlete 1997-ben született meg, egy ippi házaspár kezdeményezésére. Hagyományszerűen Ippen van a táborzáró kiállítás. /-f-: Ipp Art 2007. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2007. október 13.

Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában nyitották meg október 12-én az idei sólyomkővári alkotótábor résztvevőinek munkáiból álló tárlatot. A megnyitón Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője elevenítette fel a tábor történetét, a résztvevő művészek közül Starmüller Katalin, Starmüller Géza és Székely Géza volt jelen a megnyitón. Augusztusban Sólyomkőváron már a 11. Ipp Art táborra került sor, ezúttal mintegy tizenöt résztvevő művésszel. A tábor ötlete 1997-ben született meg, egy ippi házaspár kezdeményezésére. Hagyományszerűen Ippen van a táborzáró kiállítás. /-f-: Ipp Art 2007. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2007. november 12.

November 11-én, vasárnap nyílt kiállítás Kolozsváron a Reményik Galériában, a debreceni kortárs grafikusművészek mutatkoztak be. Essigné Kacsó Klára elmondta: a debreceni művészekkel való kapcsolat nem új keletű. Szilágyi Imre debreceni grafikusművész Rembrandt Debrecenben elnevezésű nagyméretű alkotását a kolozsvári lutheránus egyházközségnek adományozta. /N. -H. D. : Debreceni művészvendégek városunkban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2007. december 1.

Kolozsváron a Reményik Sándor Galéria a debreceni grafikusművészek alkotásaiból rendezett kiállítást. A tárlat megnyitóján Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona főiskolai tanár ismertette Debrecen képzőművészeti életének múltját és jelenét. /Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona: A debreceni grafika két évszázada. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2007. december 28.

Fazakas Tibor vajdahunyadi grafikusművész Kolozsváron, a Reményik Sándor pincegalériában állította ki valósághű tájkép sorozatát. Németh Júlia műkritikus szerint Fazakas Tibor az általa kreált virtuális valóságból leszállt a földre, az általunk is jól ismert valós világba, amely gazdag ihletforrásul szolgál számára. /(-eth): Tájak Fazakas Tibor művészi feldolgozásában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2008. január 5.

Megnyílt a Vajdahunyadon élő Fazakas Tibor grafikáit tartalmazó kiállítása Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. Előző kiállításán op-artos, mérnöki pontossággal megszerkesztett, de művészi spontaneitással és fantáziával dúsított konstrukciókat mutatott be. Fazakas Tibor /sz. Barcaújfalu, 1946/ 1968-tól rajztanár Vajdahunyadon, a helyi művelődési élet aktív résztvevője, művészeti irányítója. 1993-tól alapító tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Társaságának, 1997-től pedig a Barabás Miklós Céhnek. 1975-től minden jelentősebb megyei és országos kiállításon részt vett, de kiállított Finnországban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, a Moldovai Köztársaságban és Olaszországban is. /Németh Júlia: Az op-arttól a tájképfestészetig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2008. február 4.

„Egész Kalotaszegen nincs olyan hely, ahol a farsangi mulatság három napot tartana” – jelentette ki Papp Hunor református lelkész a február 1-jén kezdődött, és egész hétvégén tartó sztánai farsangi rendezvény alkalmával. Sztánán, a kis kalotaszegi faluban idén immár nyolcadszorra szervezték meg a farsangi mulatságot. A fiatal református lelkésznek és szervezőtársainak nem volt nehéz újjáéleszteni 2001-ben a sztánai hagyományt, hiszen a környék lakossága még ma is emlegeti azt az 1914-ben megtartott bált, amelyet Kalotaszeg szerelmese, Kós Károly erdélyi magyar építész, író, néprajzkutató talált ki. Az eseményre jó barátját, Móricz Zsigmondot is meghívta, aki az itteni élmények hatására később megírta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, nagy sikerű regényét. A Sztánai Műhely magyarországi szervezet képviselője beszédében hangsúlyozta, Kós Károlynak köszönhetően figyeltek fel Sztánára, és élesztették fel 2001-ben a farsangi mulatságot. Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány vezetője, a Művelődés című folyóirat főszerkesztője elmondta: ezúttal a Reményik Sándor Galériában nemrég megnyílt, kolozsvári magyar fotóművészek fényképeiből szervezett kiállítás néhány darabját hozták el. Emellett a Kriterion és a Művelődés által kiadott könyvek széles skálájából válogathattak az érdeklődők. Fazakas Mihály Ludas Matyi című színdarabját tekinthették meg a jelenlévők a sztánai gyermekek előadásában. Következett a Pillich Balázs által vezetett Szarkaláb Néptáncegyüttes előadása, illetve a bánffyhunyadi Varga István, közismert nevén „Kicsi Csipás” előadása, aki hajnalig húzta a farsangolóknak a talpalávalót. A falutól nem messze található a Varjúvárnak nevezett kis kúria, ahol sokat alkotott Kós Károly. A Varjúvár közelében épült a szintén Kós Károly által tervezett Szentimrei-ház, ahol Szabó Zsolt, Szentimrei Jenő unokája fogadta a vendégeket. A házat annak idején elkobozták, de 1997-ben az örökösök visszakapták, létrehozva a Szentimrei Alapítványt azzal a céllal, hogy a kalotaszegi emlékeket, értékeket felleltározza, népszerűsítse és visszahozza a köztudatba. /Papp Annamária: Farsangi dínomdánom Kalotaszeg legcsendesebb falujában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2008. február 11.

Impressziók címmel nyílt meg február 8-án a művész részvételével Pócsai András képzőművész kiállítása Kolozsváron, az evangélikus-lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában. A tárlatot Starmüller Géza méltatta. Pócsai András /sz. Bánffyhunyad, 1934/ „a szemlélődő, a világra rácsodálkozó festő típusa”– áll a Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikonában. Pócsai András elmondta: számára a festés az öröm és megnyugvás forrása. /F. I. : Impressziók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2008. március 1.

Megnyílt az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) Székely Géza rendezte tárlata Szárnyalás címmel Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. /Németh Júlia: Szárnyalás síkban és térben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2008. április 3.

Marosvásárhelynek kellene lennie az erdélyi magyarság számára a második egyetemi központnak, Kolozsvár után – hangzott el az Oktatási és nevelési stratégia a nemzetpolitika szolgálatában elnevezésű műhely keretében Kolozsváron. A Reményik Sándor Galériában megtartott kerekasztal-beszélgetésen Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára elmondta, a nemzeti és Kárpát-medencei oktatáspolitika nem egyközpontúnak kellene lennie, hanem többközpontúnak, és az együttműködés közös döntések megszületésében kell érvényesüljön. Szilágyi Pál professzor hangsúlyozta az angol nyelv ismeretének fontosságát. Hozzátette, az elvándorlás a legnagyobb probléma az orvosi egyetemek végzősei körében, akik még el sem végezték a harmadévet, de már Magyarországon biztos, lekötött állásuk van. /Darvas Beáta: Elavult oktatáspolitika? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A Sapientia-EMTE biztosan számíthat a magyar kormány támogatására, hangsúlyozta Arató Gergely, kiemelve, hogy a magyar állami támogatással létrehozott és működtetett intézmény kultúra-, tudomány- és anyanyelvformáló erővel rendelkezik. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök kifogásolta, hogy hivatalosan nem létezik „intézményesített”, a Kárpát-medencében élő összmagyarságra kiterjesztett oktatási és nevelési stratégia. „Úgy vélem, hogy a budapesti kormány felelőssége lenne, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények vezetőivel egyeztetve kidolgozzon egy közös magyar oktatásügyi koncepciót, melynek érdekképviseletét is fel kellene vállalnia” – mondta a püspök. Dr. Szilágyi Pál professzor, a Sapientia-EMTE korábbi rektora felszólalásában hangsúlyozta: a Sapientia terjeszkedése, akárcsak a Babes–Bolyai Tudományegyetem székelyföldi városokban létrehozott fiókintézményei segítenek abban, hogy az ott élő fiatalság a tanulmányok befejezése után otthon, szülőföldjén próbáljon érvényesülni. „Bebizonyosodott, hogy ahol egyetem indul be, megváltozik a város légköre, ez tapasztalható Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen is” – mutatott rá a professzor. /Gyergyai Csaba: Összmagyar koncepciót sürgetnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998