udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Remenyseg Haza (Brasso)

1995. január 28.

Jan. 28-án ünnepelték Brassóban, a Reménység Házában a Brassói Lapok centenáriumi ünnepségét. Gellérd Lajos, a BL igazgatója fogadta a vendégeket. 1895 januárjában indult a Brassói Lapok /BL/ első sorozata, a lap 1940. október 4-ig jelent meg, néhány napos vagy hetes betiltásokat nem számítva. A legionárius hatalomátvétel azzal elkezdődött, hogy lefoglalták a "zsidó nyomdát", ezzel a BL megszűnt. 1944 októberében a városban indult a Népi Egység, a Magyar Népi Szövetség lapja. A Népi Egységet 1946 szeptemberétől Sepsiszentgyörgyön szerkesztették, 1948 tavaszán az újság visszaköltözött Brassóba, címét Népújságra változtatták. A lap 1948 augusztusában Marosvásárhelyre költözött, ahol 1951-ig viselte a Népújság címet, azután Előre lett, 1952-től pedig a fordulatig Vörös Zászló. Brassó viszont 1948 után magyar újság nélkül maradt. 1963-ban látott napvilágot Brassóban újra magyar hetilap, az Új Idő, amely 1969-ben felvette a Brassói Lapok nevet. Az évfordulóra ünnepi kiadvánnyal állt elő a szerkesztőség: Volt egyszer egy szerkesztőség... Brassói Lapok emlékkönyv. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./

1995. október 8.

Okt. 6-8-a között Brassóban és Apácán Apáczai Csere János emlékünnepségre került sor a nagy tudós-pedagógus születésének 370. évfordulója alkalmából. Brassóban a Reménység Házában, a Református Keresztyén Központban tudományos fórumot tartottak, okt. 8-án pedig Apácán a Bartalis János Egyesület szervezésében zajlott le az emlékünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

1997. január 10.

Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./

1998. szeptember 11.

Brassóban, a Reménység Házában tanácskozott 14 erdélyi megye magyar nyelv és irodalom szakfelügyelője, illetve módszertani felelőse. Az oktatási reform gyakorlatba ültetését vizsgálták. Meghatározták a magyar nyelv és irodalom törzsanyagát, illetve a kiegészítő anyagot. A XII-eseknek például a jövőben már nem kell tanulmányozniuk Bartalis János, Horváth Imre, Szentimrei Jenő és Nagy István irodalmi munkásságát. /Reformátorok Brassóban. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

2000. február 3.

Bálintné Jakab Ilona műkedvelésből fest, rajzol de kiállításokon is szerepelt. A népi hímzés, a táblaképek festése mellett porcelánedényeket is fest. Festett porcelán kiállítása február 4-én nyílik Brassóban, a Reménység Háza Galériában. /Csutak Levente: A művészet hajlékában. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 3./

2000. május 12.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ szervezésében máj. 12-én köszöntik a városban élő Lendvay Éva költőnőt 65 év a gyermekkor útvesztőiben címmel. Lendvay Éva (Szemlér Ferenc leánya) költő, szerkesztő. Brassóban született 1935. április 24-én. 1959-ben szerzett oklevelet a Kolozsvári Babes-Bolyai TE magyar szakán. 1959-63 között az Utunk, 63-65 között pedig az Új Idő szerkesztője, majd 1968-77 a Brassói Lapok szerkesztője, a bukaresti Művelődés munkatársa. Verseskötetei: Bájoló ének (Forrás-sorozat, Buk. 1967), A második kérdés (1977), A földtől a homlokunkig (1981) Felszálló füst(1986), Árnyék a falon (Br. 1993). I.Grigorescu, H.P. Bengescu, Ana Blandiana, Anghel Dumbraveanu, Mircea Ciobanu műveit fordítja magyar nyelvre. A Magyar Írószövetség fordítói szakosztályának díjában részesült 1991-ben, valamint a Brassói Írótársaság díjában 1984-ben. /(Tóásó Áron Zoltán): Lendvay Éva köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Lendvay Évát ünnepelte a brassói magyar közösség máj. 12-én a Reménység Házában. A találkozó váratlan vendége volt Markó Béla, aki bevallotta: Lendvay Éva volt az, aki kinyitotta számára a versírás kapuját. Markó Béla rögtönzött laudációjában elmondta: "Azt hiszem, Lendvay Évának a legnagyobb öröme az lehet, hogy ekkora közönség gyűl egybe ma még itt Erdélyben, Brassóban a költő tiszteletére. Ez a tíz esztendő, s mi magunk mindent megtettünk azért, hogy leszoktassuk az embereket a versről, s rászoktassuk más, kevésbé fontos dolgokra. Én dicsérem a brassóiak konokságát, vers iránti szeretetét." /Brassói Lapok (Brassó), máj. 12./

2000. május 13.

Csép Sándor nyugdíjba készül, elég keserű hangulatban. Máj. 5-től Bardocz Sándor vette át a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója nemzetiségi adásának vezetését. Versenyvizsgával került ebben a beosztásba. - Értékes volt a legutóbbi adásban a Galbács Pál-produkció a párját ritkító brassói létesítményről, a Reménység Házáról. Pozitív vonása volt az adásnak, hogy Pákai Enikő riportjából, mely a magyar professzorok kolozsvári találkozójáról szól, sokkal többet tudott meg a néző. Márkus Etelka a Linder Alapítvány szatmári létesítményét, a Szent Benedek Otthont mutatta be, mely a hajléktalanoknak ad ideiglenes menedéket. /Máthé Éva: Valami történt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2001. január 16.

Jan. 15-én felavatták Kőröskisjenő határában a Reménység Házát, amelyben tizenhárom elhagyott, árva kisgyermek él ezentúl. Ferencz Margaréta, a Reménység Házának igazgatónője elmondta, hogy a gyerekek a paptamási gyermekotthonból érkeztek, itt családban élnek majd, hiszen hivatásos nevelőszülők - egy fiatal házaspár - viselik gondjukat. Az emeletes házban két gyermeknek jut egy szoba. /Both Abigél: Megnyílt a Reménység Háza Megnyílt a Reménység Háza. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2001. március 5.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával "Az 1000 éves államiság és annak vetülete Brassó megyében" c. programja keretében jöttek össze sokan márc. 2-án a Reménység Háza központban. Itt értékelték azt a pályázatot is, amelyet az Egyesület hirdetett meg, s amelynek célja a Barcaságban tevékenykedő ismeretlen vagy kevésbé ismert személyiségek, írók, költők felkutatása és bemutatása volt. A beérkezett munkák közül díjazták Reiff István tanárnak az édesapjáról Reiff Károly Alajos tevékenységéről írt dolgozatát, a Budapesten élő Szamosi Annának dr. Köpe Viktorról írt tanulmányát, Magdó János dr. Istók János életművét méltató referátumát és Schaffer Kinga Enikő Zajzoni Rab Istvánról írt pályamunkáját. Az ACSJKE elnöke, Házy-Bakó Eszter díszoklevéllel tüntette ki, az idén hetvenötödik életévét betöltő Reiff István tanárt, "a brassói kultúra örökös szenátorát". Tavaly ezzel a díjjal az Egyesület Lendvay Éva brassói költőt tüntette ki. /Magyar kulturális est. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2002. január 28.

Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2002. július 4.

Mintegy száz érdeklődő jelent meg a Brassói Magyar Fórum (BMF) alakuló gyűlését megelőző megbeszélésen júl. 2-án a Reménység Házában. A BMF létrejöttét a Brassai Társaság, a Reménység Háza Alapítvány és a Brassói Lapok Alapítvány képviselői kezdeményezték. A BMF célkitűzései között a brassói magyar civil szféra megerősítése, a brassói magyarságot érintő kérdések felvetése, a brassói magyar művelődési élet szervezése szerepel. A célok megvalósítása érdekében havonta tematikus nyilvános viták, időszakonként rendkívüli viták megtartását, művelődési-információs iroda működtetését, saját kiadványok megjelentetését tervezik a szervezők. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a BMF egyik kezdeményezője leszögezte: "A brassói magyarság atomizálódó, veszélyben levő társadalom, amely igényli a megújulást. A brassói magyarságnak vannak intézményei, alapítványai, szervezetei, de ezen szerveződések között gyakorlatilag nem létezett párbeszéd, így a közös gondokra a mindenki számára elfogadható, árnyalt megoldások keresése is lehetetlen volt." /Petki Judit: Szervezkedik a helyi magyarság. Magyar Fórum létrehozását tervezik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2003. november 20.

A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület kitartó munkájának köszönhetően idén is sor kerülhetett a Bartalis János szavalóversenyre. Az érdeklődők megismerhették a 10 éves szavalóverseny történetét a jubileumi emlékfüzetből. A minden évben Magyarországról érkező Banner Zoltán zsűrielnök hiányolta, hogy az idei, 41-es létszámú versmondó seregben nem voltak 30-40 évesek, csupán 16-20 és 60-70 évesek. A Bartalis-versenyen idén is sor került tárlatnyitóra, idén Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom című portréfotó kiállítását tekinthették meg a Reménység Házában. /(Tóásó Áron Zoltán): Kultúra a szórványban. X. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2004. január 9.

Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász eddig több mint harmincszor mutatkozott be egyéni kiállításokon; a most Csíkszeredában, a Kriterion Házban látható tárlat anyaga előzőleg a brassói Reménység Házában került bemutatásra. Kovács Géza számos belföldi és külföldi csoportos tárlaton is jelen volt. Kovácsolt munkái, kompozíciói öt díjat kaptak. Négy monumentális alkotása áll köztereken: Vaján, Vigántpetenden, Cserszegtomajon és Nagyatádon. A Román Képzőművészeti Szövetség és a Magyar Szobrász Társaság tagja. Kovács Géza vaskompozíciói sajátos színfoltját jelentik az erdélyi képzőművészetnek. /Sánta I. Géza: Kovács Géza szobrai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2004. április 5.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete és a megalakulásának 155. évfordulóját ünneplő Brassói Lapok ápr. 2-án, pénteken szakmai tanácskozást szervezett Brassóban, a Reménység Háza Református Központban. Balázs János újságíró-helytörténész A brassói magyar sajtó történetét foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a Brassói Lapokat Bem apó teremtette meg 1849. ápr. 16-án. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője A névtelen források felhasználása az oknyomozó újságírásban címmel tartott előadást. /(Kiss): Bem apó “újságját” ünnepeltük. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2004. szeptember 29.

Két magyar kulturális eseményre, két képzőművészeti tárlat megnyitására is sor került a hétvégén Brassóban. Az elsőt, a Képzőművészeti Múzeum kistermében rendezték meg. Az 1961-ben, Brassóban született Ronsinecz László, amatőr képzőművész tárlatának címe: A vég nélküli mese. A második az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által, a Reménység Házában szervezett kiállítás, Albert Sándor és Gyulai Nagy Margit közös kiállítása. /Képzőművészeti tárlatok a Cenk alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2005. január 20.

Brassóban a magyar kulturális események zömének szervezője az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület. Az egyesület legnagyobb gondja, hogy nincs székháza, rendezvényeinek leginkább a Reménység Háza ad otthont. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője az egyesület szervezőjeként, mindeneseként elmondhatja, hogy sikeres volt az elmúlt év. A húsvét előtti hímestojás-író tanfolyamot és kiállítást Ferencz Ágnes képzőművész vezette. A Költészet Napján volt már eddig Versmondó Maraton és Költők Társaságában elnevezésű rendezvény az EMIL négy tagjával. Idén májusban a Reménység Házi Sokadalom lesz a soron következő rendezvényük. Idén 12. alkalommal tartják meg a Bartalis János Szavalóversenyt. Az RMDSZ-szel közösen tartották a március 15-i, valamint a Szent István-napi rendezvényt. Lendvay Évának, az egyesület tiszteletbeli elnökének 70. születésnapjára meglepetésként szeretnék kiadni a bukaresti rádióban sugárzott esszéit. Az egyesület fő támogatója a Reménység Háza, de segít a Brassó Megyei Tanács is, támogatja őket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány. /Tóásó Áron Zoltán: Brassói magyar közművelődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2005. február 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által, az 1989-es népfelkelés 15. évfordulójára meghirdetett Élő emlékezés című pályázatra szóbeli, élő történelem (oral history) műfajban írt könyvet Tőkés Máté (Tőkés László fia). A könyv címe: Egymás tükrében – Soha nem hallott vallomások egy forradalomról. A kötetben a „Tőkés-ügy” bontakozik ki az interjúk, vallomások, visszaemlékezések mozaikszerű válogatásából. Ezt a könyvet mutatták be január 30-án Brassóban, a Reménység Házában. /Könyvbemutató Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2005. február 1.

Január 28-án, a brassói Reménység Házában került sor a Civil Brassó 2005 címet viselő kiadvány bemutatására. Puskás-Bajkó Gábor, a brasso.ro internetes oldalt működtető Timega Design Kft. vezetője munkatársaival, Kertész Melindával és Bardócz Péterrel együtt állította össze a könyvecskét, amelyben megtalálhatók a brassói magyar óvodák, iskolák, egyházak, egyházi-szervezetek, egyesületek, alapítványok, magyar művészek, zenészek, a Brassói Lapok, a helyi magyar televízióadók és szerkesztőik. Héjja Gyula, a Brassai Társaság elnöke mondott beszédet. Bálint Ferenc tanár, a helyi televízióadások szerkesztője, a Brassai Társaság ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, meg kellene tanulni a jóra való törekvésben összefogni, mert egymás ellen már tudunk. A Brassói Lapokat képviselő Ambrus Attila főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a könyvecske bővíthető, a jövő évi kiadásig interneten is hozzáférhetővé kellene tenni. Az esten fellépett a Grimasz színjátszócsoport. /Tóásó Áron Zoltán: Civil Brassó 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2005. május 24.

Május 21-én, Brassóban, Reménység Házában sikeres volt a Sokadalom. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület (ACSJKE) elnöke beszámolt arról, hogy 1400-an látogatottak el a Sokadalomra. Fellépett a Búzavirág népitánc-együttes, a népdalokat játszó brassói Góbé zenekar, a másodikosok Sirülő tánccsoportja, a kolozsvári egyetemisták Passamezzo Historikus Együttese, akik Mátyás király-korabeli játékokat mutattak be, a csíkszeredai Pörgettyű Játszóház is nagy érdeklődésnek örvendett. Az est sztárvendége pedig Erdély egyik leghíresebb zenekara volt, a TransylMania. Ötödik alkalommal rendezte meg az ACSJKE és Reménység Háza Református Keresztyén Központ a Sokadalmat. /(Tóásó Áron): Nagy sikernek örvendett a Sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2007. december 20.

Novemberben indította útjára Szatmárnémetiben a helyi Caritas az „Adj könyvet! Adj tudást!” elnevezésű könyvgyűjtő akcióját, amely most fejeződött be, átadták az adományokat az érintetteknek. Fazekas Csilla szóvivő elmondta, hogy összesen 2500 kötet gyűlt össze, s ezt a Caritas által fenntartott három intézmény – a szatmárnémeti Barátság Ház, a Reménység Központ, valamint az erdődi Integretto Központ – között osztották szét. A Szatmárnémeti Caritas igazgatónője, Löchli Tünde kiemelte, hogy az év elején tett ígérethez híven más irányvonalba indult el a szervezet, igyekezve az adományozó szerepkörből kilépni, s aktív részévé válni a társadalomnak. /Bodnár Gyöngyi: Átadták az összegyűjtött könyveket. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 20./

2008. április 14.

Újságírói, lapkiadói és közéleti munkásságáért Veszely Károly-díjjal tüntette ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Magyarország bukaresti kulturális intézetének sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központja (MKKK) Hecser Zoltánt, a Hargita Népe nyugalomba vonult kiadóját. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke hangsúlyozta, hogy Hecser Zoltán jelentős szerepet játszott a MÚRE létrehozásában, működésének megalapozásában, gazdasági és jogi kérdésekben való jártassága, törvénytisztelő magatartása meghatározta a szervezet működését. A díjat Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke és Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója nyújtotta át. A díjat tavaly alapította a két adományozó szervezet, első kitüntetettjei pedig a Székelyföld kulturális folyóirat és Graur János temesvári újságíró voltak. Idén Hecser Zoltán mellett az alapításának 50. évfordulóját ünneplő Marosvásárhelyi Rádió kapta az elismerést. A brassói Reménység Házban megtartott MÚRE-közgyűlés záróakkordja volt az április 12-i díjkiosztó. Az előző napon újvidéki újságírók léptek fel. Léphaft Pál karikatúráinak kiállítását Ambrus Attila nyitotta meg, majd a Klemm József, Heinemann Péter és Léphaft Pál alkotta Telepi Rádió című kabaré következett a Redutban, a város művelődési házában. /Díjazták Hecser Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2008. április 15.

A hétégén tartotta évi közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Brassóban, a Reménység Házában. Ambrus Attila elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök tartott beszámolót. László Edit az elektronikus sajtó, azon belül is a rádió szerepéről beszélt, a magyarországi vendégek közül pedig az MTV-t képviselő Feledy Péter Gondolatok a közszolgálatiságról című összefoglalója aratott sikert. A MÚRE ajánlása: kívánatos, hogy az aktív újságíró ne legyen aktív politikus, illetve aktív politikus ne legyen aktív újságíró. A MÚRE kiosztotta a Veszely Károly-díjat, melyet Hecser Zoltán (Hargita Népe) újságíró és lapkiadó, a MÚRE egyik alapítója és első elnöke, illetve a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adása képviseletében László Edit vett át. /Póka János András: MÚRE közgyűlés Brassóban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998