udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Remenyseg Szigete /Karitativ es Kulturalis Kozpont/ (Budapest)

1996. szeptember folyamán

Az Erdélyi Gyülekezet, a Magyarországon 1990 óta létező, erdélyi menekültekből álló gyülekezet 1995. szept. 23-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez csatlakozott. Ez a jogi lépés szentesítette azt, hogy ennek a gyülekezetnek sajátos hivatása az erdélyi - és tágabb értelemben a határon túli - magyar egyházak szolgálata Magyarországon. A Reménység Szigete, ahol az Erdélyi Gyülekezet működik, 7 hektáros területével és több ezer négyzetméteres beépített területével a gyülekezet első lelkészének, Németh Gézának hatalmas lelki-szellemi öröksége. Elkészült a Reménység Szigetének hosszú távú fejlesztési programja, ebben szerepel templom, gyülekezeti ház, karitatív központ, kollégium és továbbképző központ, tudományos és művészeti központ. 1996. jún. 1-jén elhelyezte Fábián Ernő és felesége a kovásznai református gyülekezet által adományozott kopjafát Németh Géza emlékére. Ugyanakkor hagyományteremtő célzattal Németh Géza emlékkonferenciát tartottak Hitvallás egykor és most címmel. Júliusban tartották a Tanuljunk egymásról egymástól diákprogramot, ezen magyar, román, szlovák és szerb fiatalok vettek részt. Július végén Ung vidéki református gyülekezetekből érkeztek fiatalok. Már 1995-ben is rendeztek konferenciát határon túli magyar pedagógusok számára, erre idén is sor került. Konferenciát szerveztek kolozsvári magyar történészhallgatók számára is. - Az Erdélyi Gyülekezet betegszállást is működtet Magyarországra gyógykezelésre érkező határon túliak számára. Itt azok szállhatnak meg, akiknek a Segítő Jobb Alapítvány szervezi meg az orvosi kezelését. - Egész évben működik a Reménység Szigete vendégszállása is. /Zalatny István lelkipásztor, Németh Zsolt főgondnok: Az Erdélyi Gyülekezet életéből. = Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz.- A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja/

1993. március 29.

Az Erdélyi Gyülekezet /Budapest/ közgyűlése felhívást juttatott el a sajtóhoz, melyben kifejtették, hogy a válságok, háború gyötörte Európában felelőtlenség újabb tüzeket gyújtani. Tőkés László bírósággal fenyegetése, a magyar többségű megyék élére erőszakkal állított román prefektusok, Funar polgármester provokációi jelzik, hogy a román vezetés nyílt konfliktus kirobbantására törekszik. Az Erdélyi Gyülekezet felkérte a magyarországi külképviseleteket, hogy kormányaik figyelmét hívják fel: az etnikai kisebbségek elleni provokációk Romániában tarthatatlanná váltak. Az Erdélyi Gyülekezet a Reménység Szigetére /Budapest/ hív mindenkit Martin Luthe King meggyilkolásának 25. évfordulójára, ápr. 4-re, akik tiltakoznak a gyűlöletkeltés újabb jelenségei ellen. /A gyűlöletkeltés ellen. = Új Magyarország, márc. 29./

1993. augusztus 11.

A budapesti Erdélyi Gyülekezet a Reménység Szigetén működik, lelkipásztora Németh Géza tiszteletes. A Reménység Szigete elnevezésű, a határon túli magyarok megsegítésére létesített szociális intézményegyüttes három intézményből áll: Erdélyi Betegszállás, Erdélyi Népfőiskola és Károli Gáspár Református Teológiai és Missziói Intézet. Az Erdélyi Betegszállást a Segítő Jobb Alapítvány, a Népjóléti Minisztérium és a nyugati segélyszerveztek tartanak fenn, az egyetlen lehetőség arra, hogy a határon túli magyar az anyaországban gyógykezeltesse magát. Az Erdélyi Betegszállás szolgálatait csak olyan betegségek és műtétek esetében lehet igénybe venni, amelyek Romániában nem kezelhetők vagy nem végezhetők el. Minden megyeközpontban van a Segítő Jobb Alapítványnak egy megbízott orvosa, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat és kiadja a Caritas-kártyát, igazolja az ellátás szükségességét. Az Erdélyi Népfőiskola a tavalyi kísérleti évben 60 erdélyi fiatalt képezett ki, négy szakot működtet: angol nyelv, farmerképző, szociális otthoni nevelő és politikusképző. A Károli Gáspár Református Teológiai és Missziói Intézet erdélyi lelkészmisszionáriusokat képez a szórványmagyarság részére. Németh Géza tiszteletes felhívta a figyelmet az Erdélyben is terjedő destruktív szektákra. /Gál Éva Emese: Sajtótájékoztató a Reménység Szigetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1993. november 5.

Németh Géza tiszteletes erdélyi gyülekezeteket látogatott meg. Elmondta, hogy a magyar költségvetés évente 500 millió forintot fordít erdélyi betegek gyógykezelésére. A betegek Budapesten, a Reménység szigetén, Németh Gézánál jelentkezhetnek, orvosi ajánlással, amelyből kitűnik, hogy a beteget Romániában nem lehet gyógykezelni. /(ambrus): Gyógykezelés Magyarországon. = Brassói Lapok, nov. 5-11./

1994. augusztus 23.

A Reménység Szigetén, Budapesten évente megrendezik az erdélyi polgármesterek konferenciáját az Erdélyi Gyülekezet. Németh Géza református lelkész köszöntötte a megjelenteket. Vida Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi romániai politikai helyzet nem érett meg arra, hogy az alapszerződést megkössék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./ A résztvevők közös állásfoglalásukban kérték a helyi hatóságokat, segítsék az itteni karitatív központot, hogy folytathassa áldásos tevékenységét, így a betegek támogatását, a népfőiskolai előadásokat. Tabajdi Csaba államtitkár is megjelent, kifejtette, hogy "a közönyösség, de még inkább az ellenséges hangulat jellemző, ha a határokon túli magyarságról van szó." Szerinte első lépésként a hat parlamenti párt részvételével koordinációs tanácsot kell létrehozni, de minden esetben figyelembe kell venni a határokon túli magyar szervezetek véleményét is. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." A Duna Tv-nek meg kell tartani önállóságát, de a Magyar Televízióba integrálva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1995. február 21.

Febr. 21-én elhunyt Németh Géza budapesti református lelkész, az Erdélyi Gyülekezet és a Reménység Szigete karitatív központ alapítója. /Népszabadság, febr. 24./

1995. február 23.

Tizenkét erdélyi festőművész képeiből nyílt kiállítás febr. 23-án a Kossuth Klubban /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./, a Határon Túli Magyarok Hivatala védnökségével. A kiállítók között volt a már elhunyt Gy. Szabó Béla fametszeteivel, Páll Lajos Korondról készült képeivel és Imets László. /Népszabadság, febr. 24./ Lábody László, a HTMH elnöke tartotta a megnyitó beszédet. A kiállítás anyagát a febr. 21-én elhunyt Németh Géza lelkész gyűjtötte össze, a képek a Reménység Szigetén, a betegszobák falain találhatók.

1995. március 8.

Márc. 8-án temették el Németh Géza református lelkészt, az Erdélyi Gyülekezet alapítóját és vezetőjét, a Reménység Szigete létrehozóját. "Németh Géza egész életében küzdött azért, hogy csökkenjen a lelki távolság az erdélyi és anyaországi magyarok között" - jelentette ki Tőkés László püspök a temetésen mondott beszédében. /Népszava, Magyar Nemzet, márc. 9./

1995. június 10.

A Reménység Szigetén, az Erdélyi Gyülekezet központjában, Budapesten jún. 10-én megemlékeztek a közösség megalakulásának ötödik évfordulójáról. A Németh Géza által létrehozott gyülekezet mindig a hiányt szenvedőket, az elesetteket karolta fel. Megalapítója 1987-ben az elsők között fordult az Erdélyből menekültek felé, munkája révén jött létre 1990-ben az Erdélyi Gyülekezet, majd két év múlva a Reménység Szigete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1995. szeptember 11.

Szept. 11-én Budapestre érkezett az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért csoport. Budapest határában több mint 200 budapesti fiatal kerékpározóval együtt Demeter Ervin /MDF/ országgyűlési képviselő fogadta őket és innen együtt kerekeztek az Országház elé, ezen a szakaszon velük tartott Szilágyi Zsolt és Mátis Jenő, az RMDSZ két képviselője, a román parlament legfiatalabb tagjai. Az Országház előtt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, a pártfrakciók vezetői, képviselők, Tabajdi Csaba államtitkár és a HTMH vezetői fogadták őket. A karaván tagjai az Országházban ismertették úticéljukat. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere átnyújtotta nekik akciójuk támogatását tartalmazó levelét, kérve, hogy azt adják át az Európai Önkormányzati Kongresszus elnökének. A fiatalok sajtótájékoztatót tartottak, majd ellátogattak a Magyarok Világszövetsége székházába, ahol Csoóri Sándor fogadta őket. Este Budapesten a Reménység szigetén ökumenikus istentisztelet keretében a magyar egyházak püspökei köszöntötték a karaván tagjait, majd Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./

1995. szeptember 23.

Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte a budapesti Erdélyi Gyülekezet a nagyváradi központú Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez való csatlakozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1990-ben Németh Géza református lelkész kezdeményezésére jött létre, az erdélyi menekültek, illetve áttelepültek számára. Az ünnepséget a gyülekezet telepén, a "Reménység Szigetén" tartották. Felszólalt Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is, aki szerint Magyarországnak realista, de nem önfeladó kisebbségpolitikára kell törekednie. Az Erdélyi Gyülekezet csatlakozása a Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez egyházjogi és politikai szempontból is a határok légiesítését jelenti, állapította meg Zalatnay István, a gyülekezet új lelkésze, akit Tőkés László, a befogadó egyházmegye püspöke iktatott be tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Lerakták a gyülekezet templomának alapkövét is, az ünnepségen megjelent Tempfli József római katolikus püspök Nagyváradról, a magyarországi református egyházat Hegedűs Lóránt püspök képviselte. Szükség van a Reménység Szigetére és a civil társadalmi szervezetekre - hiszen míg máshol fölösleg, nálunk hiány van nemzeti szolidaritásból - mondta Tabajdi Csaba. Az alapkő letételekor Tőkés László elmondta, hogy az "alap, amire építünk: Jézus Krisztus", olvasható Udvardy Zoltán tudósításában. /Új Magyarország, szept. 26./

1995. november 15.

Budapesten a Reménység Szigetét a nemrég elhunyt Németh Géza lelkész alapította, ismertette múltjukat Zalatnay István lelkész, a Reménység Szigete vezetője. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta mindezt létre, a honvédségtől átadott területen. Elsősorban bajbajutott emberek megsegítése a cél. A gyülekezet főgondnoka Németh Zsolt képviselő. Azok a betegek, akik a Segítő Jobb Alapítványtól megkapják a beutaló jegyet, jogot nyernek ahhoz, hogy itt tartózkodjanak, amíg a kezelés tart. Gellén Sándor segédlelkész állandóan a szigeten lakik, mindig kész a segítségre. A Reménység Szigetét sokan támogatják. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./

1996. június 1.

Jún. 1-jén kopjafát állítottak Németh Géza másfél éve elhunyt református lelkipásztor emlékére Budapesten. Németh Géza kezdeményezésére alakult meg az Erdélyi Gyülekezet, amely 1992-ben átvett egy volt laktanyát, amelyet Reménység Szigetének neveztek el, létrehozva egy karitatív központot a menekültek számára. Beszédet mondott Pánczél Tivadar református lelkész, aki Németh Gézával elsőként fogadta az erdélyi menekülteket, továbbá a kolozsvári Tőkés István lelkész és Erdélyi Géza, a szlovákiai magyarok újonnan megválasztott református püspöke. /Magyar Nemzet, jún. 3./

1996. szeptember 9.

Az erdélyi magyarság sorsáról szólva nem lehet évtizedekben, csupán néhány esztendőben gondolkodni. Meggyőződésem, ha nem történik semmi változás, tíz-húsz év múlva már nem is lesz miről beszélnünk, állítja Tonk Sándor, a Babes-Bolyai Egyetem Magyar Történelem tanszékének vezetője, aki tanítványaival tíznapos nyári kurzusra érkezett a budapesti Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigetére augusztusban. "A magyar történelemtudomány hetvenöt esztendeje széttöredezett, egységét a most alakuló új történésznemzedék segítségével szeretnénk ismét helyreállítani" - fogalmazta meg az igényt Tonk Sándor kolozsvári professzor. A magyarországi diplomákat nem ismerik el Romániában, az értelmiség kitelepedése tehát folytatódik. A kolozsvári tanszékükön összesen öt tanár van, akikkel szinte lehetetlen a magyar történelem egészét átfogni. - Méltatlannak tartja, hogy a magyar hivatalosságok fanyalogva fogadták a millecentenáriumi események ünneplését. Lehetetlenné tették, hogy a magyar nép meríthessen történelmi múltjából, nyilatkozott Rozgics Máriának Tonk Sándor. /Új Magyarország, szept. 9./ Húsz magyar kolozsvári hallgató jött el, az akut tanárhiány miatt a tantárgyaknak csak 30 %-át tanulják anyanyelvükön. /Magyar Hírlap, szept. 9./

1997. október 22.

22-én Göncz Árpád köztársasági elnök Budapesten, az Országházban 1956-os emlékérmeket adott át azoknak az elítélt, börtönviselt erdélyieknek, akik a magyarországi forradalom megtorlásait követően román börtönökben és lágerekben töltöttek hosszú éveket. Idén huszonnégy erdélyi vehette át a rangos kitüntetést. A kitüntettek nevében Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök köszönte meg a figyelmességet, jelezve: a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága olyan erdélyi bizottság felállítását tervezik, amely felkutatja az '56-os erdélyi elítéltek névsorát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága és a budapesti Erdélyi Gyülekezet támogatásával többnapos magyarországi látogatáson vehettek részt a kitüntetett erdélyi ötvenhatosok, akiket Göncz Árpád kitüntetett. Immár harmadik alkalommal került sor ezekre a kitüntetésekre. Huszonnégyen vehették át most a kitüntetést, rajtuk kívül posztumusz 1956-os emlékérmet adományoztak Ambrus János, Dohi M. Árpád, Ezse Imre, Opra Benedek, Ravasz Győző Viktor és dr. Szikszay Jenő egykori elítélteknek, akik hosszú éveket töltöttek börtönökben, munkatáborokban. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Az erdélyi '56-osok kitüntetése az azóta elhunyt Németh Géza gondolata volt. Három évvel ezelőtt ugyancsak a Reménység Szigetének volt a vendége az első 42 fős csoport, akik elsőnek kapták meg Budapesten az 1956-osoknak járó kitüntetést. Tavaly egy másik csoportot részesítettek elismerésben, a mostaniak zárják a sort. A reménység Szigetén most a kitüntetett erdélyiek elmondták gyötrelmes történetüket. "A magyar szekusok nagyon hitványak voltak. Jobban vágtak, mint a románok." - emlékezett az egyik. /Kristály Lehel: Jobban vágtak a magyar szekusok, mint a románok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./ A most kitüntettek közül 15-en brassóiak, négyfalusiak, olyanok, akik 1956-ban Brassóban tanultak. A magyarországi forradalom hírére 1956. nov. 5-én ifjúsági szervezetet alakítottak, az EMISZ-t /Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség/. A 77 EMISZ-tagot két év múlva, 1958 augusztusában tartóztatták le, amikor legtöbbjük már betöltötte a 18. életévét, hogy felelősségre vonhassák. Több hónapi vallatás után 15 és 25 év közötti börtönre ítélték őket. Köztük volt Mózes Árpád, aki most evangélikus püspök. A bebörtönzöttek hat év múlva, 1964-ben szabadultak, főként a nyugati diplomácia erőfeszítéseinek köszönhetően. - Dr. Szikszay Jenő nem volt ötvenhatos, hanem a magyar kultúra megszállott népszerűsítője. Főbenjáró bűnként rótták fel neki, hogy a Brassói Lapok hasábjain magyar irodalomtörténetet jelentetett meg, amikor a középiskolai tankönyv nem jelent meg. Titokban pedig a nem marxista szempontú magyar irodalomtörténetet írta. Gyanús körülmények között halt meg 1977-ben, felesége ma is állítja, hogy meggyilkolták. Kéziratait elkobozták. Szabó Károly szenátor szerint nincs akadálya annak, hogy Szikszay irodalomtörténetét visszaadják, amennyiben az megvan a Romáén Hírszerző Szolgálat irattárában. /Ambrus Attila: Igazságtételt Erdélyben is! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

1997. november 3.

Az Erdélyi Gyülekezet által fenntartott Reménység szigetén a Karitatív és Kulturális Központ vezetője, Zalatnay István református lelkész felvázolta a gyülekezet történetét. Amikor az erdélyi menekültek tömegesen érkeztek, akkor Németh Géza lelkész kezdeményezésére Rákosszentmihályon találkoztak a menekültek 1988-89-ben. Megszületett a diakóniai vagy karitatív központ gondolata, amely 1992-ben jött létre, amikor a honvédség átadott egy használaton kívüli épületet a gyülekezetnek, ez lett a Reménység Szigete. Az Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból, illetve Kárpátaljáról orvosi kezelésre Magyarországra érkező betegeket itt szállásolják el. A betegek gyógykezeléséről a Segítő Jobb Alapítvány gondoskodik. Nyáron művelődési, egyházi programokat szereznek: vannak konferenciák, szakmai tanfolyamok, de volt itt székely népfőiskola is. Az Erdélyi Gyülekezet 1995-ben csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez. Zalatnay Istvánt két éve választották meg a gyülekezet élére, aki elmondta: az alapítványi támogatás egyre bizonytalanabb, mert az oktatás és a szociális ellátás számos területéről kivonult az állam. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

1998. június 6.

Jún. 6-án alapító lelkésze, Németh Géza tiszteletére emlékkonferenciát rendezett az Erdélyi Gyülekezet Budapesten, a Reménység Szigete elnevezésű karitatív és kulturális központban. A tanácskozás címe: Csángók múlt és jövő mezsgyéjén. A konferencián Gergely István csíksomlyói római katolikus lelkész és Gagyi József Csíkszeredából érkező kultúrantropológus tartott előadást. Ökumenikus istentisztelettel és előadással emlékeztek Németh Géza csángók között végzett szolgálatára. Azt követően csángó népviseletekből nyílt kiállítás. Az emléknapot este moldvai magyar népzene és táncház zárta. /Az Erdélyi Gyülekezet emlékkonferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ Németh Géza 1933-ban született Székesfehérvárott. 1956-ban végezte el a Református Teológiai Akadémiát. Miután részt vett az 1956-os forradalomban, 1957-ben internálták. 1958-tól lelkészként dolgozott, de 1971-ben megfosztották állásától. 1989-ben rehabilitálták. Azt követően a Megbékélés Közössége ökumenikus Mozgalom vezetőjeként, illetve választmányi tagként a Magyarországi Református Egyházi Mozgalomban és a Református Egyházi Megújulási Mozgalomban tevékenykedett. Az Erdélyi Gyülekezet alapítója 1995. február 21-én hunyt el. /MTI/

2000. július 17.

A Magyarországon élő erdélyi magyarok találkozóját tartották meg júl. 16-án Budapesten, az Erdélyi Gyülekezet központjában, a Reménység Szigetén. A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójához kapcsolódó szabadtéri eseményen, amelyen Németh Zsolt külügyi államtitkár is jelen volt, nyilatkozatot fogadtak el. A schengeni határok leereszkedésének perspektívája a külhoni állampolgárság biztosítása nélkül kétségbeesésbe és reménytelenségbe taszíthatja a határon túli magyarságot, és ez tömeges áttelepüléshez vezethet - áll az elfogadott nyilatkozatban, melyet kilenc, erdélyi magyarokat tömörítő szervezet írt alá. A dokumentum szerint az elmúlt tíz évben a magyar kisebbség helyzete lényegében nem változott a környező országokban. A jelenlegi helyzetben alapvető változást jelentene a határon túli magyar közösségek számára a lehető legszélesebb körű autonómia, ehhez azonban hiányzik a többségi államok részéről a politikai szándék, illetve a nemzetközi feltételek. "A magyar kisebbségek érdekében Magyarország részéről ebben a helyzetben is megtehető lépés a külhoni állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára" - olvasható a nyilatkozatban. Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke a rendezvényen az úgynevezett státustörvény kapcsán reményét fejezte ki, hogy az távlatilag a kettős állampolgárság elnyeréséhez vezet majd. Németh Zsolt arra szólította fel a Magyarországon élő erdélyi magyarokat, hogy őrizzék meg sajátosságaikat, továbbá segítsék a "hidak" felépítését az anyaország és a határon túli magyar közösségek között annak érdekében, hogy megvalósulhasson a határok feletti nemzeti egyesítés programja. /Erdélyi magyarok rendezvénye Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2000. november 20.

Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület millenniumi közgyűlést tartott nov. 18-án, amelyen Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára előadásában hangsúlyozta a magyarság történelmének tanulságait. A politikus, aki a királyhágómelléki egyházkerülethez tartozó Reménység szigete - Erdélyi Gyülekezet főgondnoka is, Pro Partium díjat kapott és vehetett át ez alkalommal. E díjban részesült még dr. Csapó József, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szenátora, Pro Ecclesia díjat adtak Erdélyi Gézának, a Szlovákiai Református Keresztény Egyházkerület püspökének. Millenniumi különdíjat adományoztak Nemeskürthy Istvánnak, a magyar millenniumi országos bizottság vezetőjének, valamint Halzl Józsefnek, az Illyés Közalapítvány elnökének. /Millenniumi díjakat osztottak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Németh Zsolt államtitkár kifejtette: Magyarországnak ki kell nyújtania kezét az elszakított területeken élő magyarok felé, s a nemzet egységének intézményes keretet kellett biztosítania. Ez a keret a Magyar Állandó Értekezlet, amelyben a magyarországi politikai tényezők és a határon túli érdekképviseletek a nemzet jövőjéről, stratégiai kérdésekről döntenek. Ilyen körülmények között a készülő státustörvény fő célja a magyarságnak a határok felett történő szellemi újraegyesítése. A díjkiosztási ünnepségen Tőkés László püspök beszédében kijelentette: "Egyházunk mind országos, mind pedig helyi szinten komoly ellentétbe került a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Ennek következtében aggályos, hogy egyházaink jó lelkiismerettel, teljes mellszélességgel melléálljanak az RMDSZ választási kampányának." "Az RMDSZ ellen nem kampányolunk, senkit nem beszélünk le arról, hogy teljesítse állampolgári kötelességét, azonban aggályossá vált a viszonyulásunk." A püspök közölte: egyházkerülete különösképpen a Szilágy megyei iskolavita és a Krassó-Szörény megyei szenátori lista miatt került az RMDSZ-szel ellentétbe. Az egyház azzal az iskola-igazgatónővel találta szemben magát, akinek a férje az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, illetve Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettessel, akit a szövetség juttatott mostani pozíciójába. Amikor Csapó szenátor interpellált ez ügyben a román parlamentben, akkor Kötő József magyar államtitkárt tették oda a magyar interpellációra válaszolni, hogy azt tapintatosan, óvatosan leszerelje. Az az igazgatónő pedig, akit az egyház az iskola élére kinevezett, visszaélt a bizalommal, és megerősítette pozícióját állami szinten. A püspök ezzel válaszolt Frunda György szenátor bírálatára, aki kifogásolta, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem szólítja fel egyértelműen a romániai magyarokat a szövetség jelöltjeinek támogatására. - A Szabadság kérdésére, hogy a magyar kormány hogyan értékeli a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökének, Ion Iliescunak elmúlt heti erdélyi körútja során tett magyarellenes kijelentéseit, Németh Zsolt elmondta: "Ezeket a kijelentéseket az RMDSZ értetlenséggel fogadta, mi viszont teljes mértékben megértjük az RMDSZ értetlenségét. Ezek a kijelentések sem a jogállamisággal, sem a magyar-román kapcsolatok javításának a szándékával, sem pedig az euroatlanti integrációval nem egyeztethetők össze. Bízunk abban, hogy ezek a gondolatok, ezek a nézetek a romániai választásokat követően nem fognak kormányra kerülni." /T. Sz. Z.: Ultimátumot adott az RMDSZ-nek Tőkés. Németh Zsolt: a magyar kormány megérti az RMDSZ értetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2001. június 13.

A Németh Géza Egyesületet a csíkszeredai Ady Endre Általános Iskola néhány lelkes pedagógusa alapította meg. Az egyesület a néhai református lelkésznek kíván méltó emléket állítani. Az egyesület céljaként a szülőföldön való maradást, a hagyományok ápolását és a szórvány segítését jelölte meg. Megalakulásunk gondolatát az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigetén tartott pedagóguskonferencián kapott felelősségvállalásra való biztatás indította el. Németh Géza nevéhez kapcsolódik a budapesti Erdélyi Gyülekezet megszervezése, valamint a Reménység Szigete karitatív központ alapítása. Olyan keresztény pedagógust és tanulót szándékozunk jutalmazni a Németh Géza-emlékdíjjal, akik kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárulnak a magyar kultúra ápolásához, megmaradásához. /Németh Géza-emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 13./

2001. november 6.

Erdélyi Halottak Napja elnevezéssel istentiszteletet és gyászmisét tartottak nov. 1-jén, mindenszentek napján az Erdélyi Gyülekezet budapesti központjában, a Reménység Szigetén. A gyülekezet, amely egyházjogilag a romániai Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozik, immár harmadik alkalommal rendezett a halottak napjához kapcsolódóan gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést a Magyarországon élő, de határon túli származású magyar hívők számára. A szabadtéri eseményen Hermán János református lelkész, a királyhágómelléki egyházkerület tanácsosa és Czirják Árpád gyulafehérvári érseki helynök emlékezett az elhunytakra. /Erdélyi Halottak Napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2002. február 9.

Dr. Kalmár László egyetemi docens belgyógyász, a Segítő Jobb Egészségügyi Humanitárius Alapítvány elnöke ismertette az alapítvány munkáját. Az alapítvány célja a határon túli magyar betegek ellátásának támogatása, amely részben arra irányul, hogy javuljon a határon túli betegellátás színvonala, valamint az együttműködés a határon túli és a magyarországi orvosok között. Ha a beteg kezeltetése semmiképpen nem oldható meg a határon túl, akkor megszervezik és anyagilag támogatják a magyarországi kezelést. A 12 év alatt mintegy 60 000 beteget támogattak, ezek több mint 70%-a Erdélyből érkezett, 10–15% Kárpátaljáról, valamint a Vajdaságból, és viszonylag kis létszámban jöttek Szlovákiából és Horvátországból. A javaslatoknak, kérelmeknek körülbelül egy tizedét tudják elfogadni, az elfogadás kizárólag szakmai szempontok szerint történik. Minden területről gyűjtik az adatokat, pontosan tudják, hogy a határon túli betegellátásban milyenek a feltételek. Nincs sem Romániában, sem Kárpátalján olyan gyermekkardiológiai szívsebészeti osztály, amelyen az újszülött szívhibáit operálni tudnák, ezért ezzel a kérdéssel külön foglalkoznak. A magyar költségvetés rendszeresen biztosít egy adott összeget a határon túli magyarok gyógykezelésre, ez jelenleg 290 millió forint. Ez a 290 millió forint több milliárd forint értékű kezelést jelent, mert pontos kivizsgálással jó irányba indítják el az otthoni kezelést. Konzultálva a fogadóintézménnyel, optimális betegutat terveznek. Csak kiegészítő szerepük lehet, amit nem szabad úgy értelmezni, 10 millió magyarországi mellett még vállalkoznának 3 millió ember betegellátására. Inkább kiegészítő, együttműködő, komplementer egészségügyi ellátást biztosítanak. Kiépítették a szakmai kapcsolatokat, ami nemcsak magyar orvosokra vonatkozik: több száz orvossal működnek együtt. Erdélyben kb. 30 helyen van előszűrő állomás, ezeket kell fölkeresni. A Segítő Jobb igénybe veszi az egyházi intézmény Reménység Szigete nevű szolgáltatását. /Gál Éva Emese: "Akkor lépünk közbe, amikor éppen ránk van szükség" Beszélgetés dr. Kalmár László egyetemi docens belgyógyásszal, a Segítő Jobb Egészségügyi Humanitárius Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2002. április 16.

Budapesten az Erdélyi Gyülekezet ápr. 14-én ünnepelte a Reménység Szigete megalakulásának tizedik évfordulóját. A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó budapesti központban ez alkalomból tartották meg a Magyarországon élő erdélyiek találkozóját. Tőkés László püspök igehirdetésében emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Gyülekezet hívta életre a Reménység Szigetét néhai Németh Géza lelkipásztor kezdeményezésére, s a gyülekezet megalakítása jól példázta a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének reményteljes lehetőségét. ?Erdélynek és az anyaországnak létérdeke, hogy a nemzetegyesítési program ne szenvedjen hajótörést és ezért kell reménykedni a mostani nehéz időszakban is - fogalmazott a püspök. Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze terveikről szólt: még az idén megkezdik egy betegszállás felépítését. Jövőre kezdődik a templomépítés, urnatemetőt alakítanak ki és parókiát emelnek. Az ország minden részéből érkezett erdélyieket néptáncokkal szórakoztatták, erdélyi témájú könyveket dedikáltak és megkoszorúzták Németh Géza alapítólelkész kopjafáját. A nap második felében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált szentmisét. /Tízéves a Reménység Szigete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2003. június 23.

Jún. 21-én több százan vettek részt Szinérváralján, a Sylvester János bibliafordító születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen, amelyet a helyi református gyülekezet szervezett. Tőkés László hirdetett igét. Beszédében az ősök tiszteletére és megbecsülésére hívta fel a figyelmet, azokra akik mindent megtettek nemzetünk, anyanyelvünk és kultúránk megőrzéséért és ápolásáért. Sylvester János életútjáról és pályájáról dr. Andrásfalvy Bertalan, volt magyarországi kultuszminiszter beszélt, majd Carabat Gheorghe polgármester szólt a résztvevőkhöz. Rövid beszédében elmondta: büszkeség tölti el, hogy jelen lehet a rendezvényen, és hogy annak a településnek a polgármestere, ahol egy olyan nagy egyéniség született mint Sylvester János. Beszédet mondott dr. Szűrös Mátyás, a rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság első köztársasági elnöke. Dr. Antall Józsefné elmondta, nem vendégként érkezett az ünnepségre, hiszen azt abban a templomban rendezték meg, ahol őt és négy lánytestvérét megkeresztelték. A lelkésznő felolvasta Bocskai István végrendeletét. Ebből egy idézet: "... meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemségek alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak..." Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke ismertette a szövetség alapszabályzatát és azt, hogy milyen elvek szerint ítélik oda a Bocskai-díjakat. Minden évben olyan személyeket és intézményeket részesítenek elismerésben, akik igyekeznek megtartani Bocskai hagyatékát, és tesznek valamit a magyarság sorsának a jobbításáért. Nem úgy, mint a magyar parlament, amelyik törölte a Kedvezménytörvényből az egységes magyar nemzet fogalmát. "Meghagyták az ingünket és a kenyerünket - mondotta Kreczinger -, de elvették a hitünket." Ebben az évben Böjthe Csaba dévai Ferenc-rendi szerzetes, az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigete és dr. Andrásfalvy Bertalan volt magyar kultuszminisztere vehette át a díjat. A rendezvény a templomkertben folytatódott, ahol megkoszorúzták Sylvester János emlékoszlopát. Ez az emlékmű 1926-ban még a főtéren állt. Az akkori hatalom eltávolíttatta onnan, a hívek bevitték a templomkertbe. Ebben az évben új talapzatra helyezték. Amikor megbontották a talapzatot, megtalálták benne az 1926-ban született tanácsi határozatot, valamint az akkori tanácsosok és a református gyülekezet azon tagjainak a nevét, akik az emlékművet megmentették, és adományaikból a templomkertbe elhelyezték. Sylvester Jánosról Szinérváralján ma már teret neveztek el, a jelenlegi tanács kétnyelvű táblát helyezett el a téren elhaladó út mellett, figyelmeztetve arra, hogy ez a hely őrzi a bibliafordító emlékét. /Elek György: Ötszáz éve született Sylvester János. Ünnepi megemlékezés Szinérváralján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./

2003. november 6.

Tízéves a Reménység Szigete - az Erdélyi Gyülekezet története címmel nov. 8-án kiállítás nyílik Zilahon, a Kalvineumban. Levetítik Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, és kötetlen beszélgetésre is sor kerül a film kapcsán. Ezt követően Németh Zsolt, az Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tart előadást. Nov. 8-én Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze tart istentiszteletet a belvárosi református templomban. A kiállítás egyik fele krónika a legfontosabb eseményekről, a 80-as évek végi menekülteket segítő missziótól és a gyülekezetalapító Németh Géza életútjától kezdve 2002-ig. A kiállítás másik fele bemutatja a gyülekezet szolgálatát: a hitéletet, a Magyarországon élő erdélyiek húsvét utáni második vasárnapokon tartott nagy találkozóját, a november 1-jei Erdélyi Halottak Napját, az erdélyi menekültek által alapított Budapest melletti falu, Dányszentkirály lelkigondozását, az ottani templomépítést; az egész Kárpát-medencét behálózó, határon átnyúló és ökumenikus kapcsolatokat, a Reménység Szigetén a karitatív munkát, különösen a betegszállást, a tanfolyamokat, konferenciákat, nyári táborozásokat. A tervek szerint a kiállítás havonta más-más erdélyi városba "vándorolna". /Tízéves a Reménység Szigete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2003. november 10.

Az Erdélyi Gyülekezetnek az lenne a legfontosabb célkitűzése, hogy megszűnjön, ne legyen többé szükség rá, tagjai pedig visszatérjenek szülőföldjükre, jelentette ki Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora a Zilahon tartott bemutatkozón. A gyülekezethez tartozó otthon, a Reménység Szigete fennállásának tizedik évfordulója alkalmából megtartott filmvetítésen és kiállításon Németh Zsolt, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke is részt vett. A zilahi Kalvineumban Fekete Károly alpolgármester ismertette a budapesti Erdélyi Gyülekezet munkáját és bemutatta a vendégeket: Zalatnay István lelkipásztort, Lovas Józsefné főgondnokot, Németh Zsolt tiszteletbeli főgondnokot, valamint Veress Lajos ügyvédet, az Új Kézfogás Alapítvány jogi tanácsadóját. Ezután levetítették Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, amely az Erdélyi Gyülekezet munkáját mutatja be. Az Erdélyi Gyülekezetet Németh Géza református lelkipásztor alapította, aki, miután az 1956-os forradalomban való részvétele miatt letartóztatták, majd 1971-ben elbocsátották a hivatalos egyházi életből, összegyűjtötte a kivándorolt erdélyieket, és gyülekezetet alapított számukra. 1995-ben bekövetkezett halála után fia, Németh Zsolt vette át a gyülekezet gondozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta létre a Reménység Szigete nevet viselő karitatív és kulturális központot, amely az évek során 276, erdélyi településről érkezett, magyarországi kezelésen részt vevő betegnek nyújtott otthont. A gyülekezet 1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részévé vált, azóta ennek keretében fejti ki tevékenységét. Célja, hogy elérje a Budapesten tartózkodó, Erdélyből és más határon túli régióból kitelepedett embereket, és lelki vigaszt nyújtson számukra. Zalatnay István lelkipásztor elmondta: a bemutatkozóra hat erdélyi városban kerül sor: ismertetik a gyülekezet munkáját, és kérik az egybegyűlteket, tudassák velük, ha vannak Magyarországon tartózkodó rokonaik. Németh Zsolt így nyilatkozott: "Az Erdélyi Gyülekezet az, amelyben én felnőttem, hiszen hétéves voltam, amikor édesapám létrehozta a házi gyülekezetet, és azóta vagyok a tagja, bár önálló egyházként csak 1990-ben jegyezték be hivatalosan. Ennek a gyülekezetnek a magja gyermekkoromtól végigkísért, azt jelenti nekem, amit egy hívő keresztény embernek, aki a vallásban nevelkedett föl, a templom jelentett". /Pap Melinda: Menedékhely kivándorolt erdélyiek számára. Zilahon mutatkozott be a hét végén a budapesti Erdélyi Gyülekezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2004. május 29.

Máj. 28-án Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban nyitották meg a 10 éves a Reménység Szigete – az Erdélyi Gyülekezet története elnevezésű kiállítást, mely 2002 tavaszán készült, a központ 10 éves jubileumára. Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Zalatnay István református lelkész, a Reménység Szigete jelenlegi vezetője emlékezett Németh Gézára, az intézmény megalapítójára. /A Reménység Szigete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

2007. augusztus 28.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata és a Budapesti Erdélyi Gyülekezet üdültetést szervezett 22 romániai nyugdíjas lelkésznek és feleségeiknek augusztus 6–17-e között a Reménység Szigetén (ez a neve a Gyógyszergyári úton levő gyülekezeti központnak). A jelenlegi nyugdíjas lelkipásztorok nehéz időkben szolgáltak a romániai egyházközségekben, sem anyagilag, sem politikailag nem volt lehetőségük megismerni Budapestet és környékét. Dr. Zalatnay István vezetőlelkész, Nemes Csaba intézeti lelkész és munkatársaik mindent megtettek azért, hogy a vendégek jól érezzék magukat. /Id. Balogh Károly, Marosvásárhely: A Reménység Szigetén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2008. szeptember 23.

Dsida Jenő-emlékplakett készül Budapesten a Reménység Szigetének elnevezett emlékparkban. Az emlékparkot a budapesti Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigete Kreatív és Kulturális Központ alapította, amelynek célja emléket állítani a magyar személyiségeknek. Szatmárnémeti tanácsa nevében és Ilyés Gyula polgármester személyes támogatásával fogják felállítani a Dsida-emlékplakettet. /M. M. : Dsida-emlékplakett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 23./

2009. január 12.

Néhai Németh Géza lelkész, a budapesti Erdélyi Gyülekezet megalapítójának emlékére, születésének 75. évfordulójára készített Tűz-láng-pár című kötetet mutatták be január 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. A példás életű és gondolkodású egykori lelkészről szóló kötet premierjén jelen volt két fia is. A váradolaszi templomban Tőkés László püspök, európai parlamenti (EP) képviselő hirdette az igét. Népünk szétszóródása nem állt le. A történelem és a politika szétszakította a testvéreket, fejtette ki a püspök. A globális és a posztkommunista válság együtt rombolja tovább közösségünket. Bemutatták az emlékkötetet. Németh Géza református lelkész 1933-ban született Székesfehérváron, a teológiai akadémiát 51 és 56 között végezte el. 1956-ban a Református Megújulási Mozgalomban tevékenykedett, ezért 1957-ben Tökölre internálták. 58-tól Monoron, majd Ócsán volt segédlelkész, 63-tól pedig az érdi gyülekezet lelkipásztora lett. A Gépész utcai, engedély nélkül épített, félig kész templom megáldása miatt 1971-ben elvették tőle gyülekezetét, és felfüggesztették állásából. A magát tréfásan názáreti Rózsa Sándornak nevező lelkész a rendszerváltozás utáni rehabilitációjáig műkereskedésből élt, de eközben több könyvet, cikket és verset (kötete Názáreti Rózsa Sándor címmel jelent meg) is írt. Elsőként foglalkozott kábítószeres fiatalok lelki gondozásával, börtönmisszióval és menekült magyarok felkarolásával. 1990-ben megalapította a budapesti Erdélyi Gyülekezetet, továbbá létrehozta és működtette a Reménység Szigete Karitatív és Kulturális Központot. Németh Géza 1995-ben, Budapesten hunyt el. Először ifj. Németh Géza szólt, az elsőszülött fiú, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. Elismeréssel és tisztelettel beszélt apjáról. A budapesti Erdélyi Gyülekezet mai lelkésze, Zalatnay István egykori elődje munkásságának méltatása után számos teológiai kérdést vetett fel. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, a tiszteletes másodszülöttje kiemelte, hogy elfelejtettük végrehajtani a múlt, az egyház és a társadalom történelmének aknamentesítését. A múlt feldolgozatlansága komoly akadállyá válik a felnövekvő generációk előtt. Az egyházakban és a társadalomban meg kellene születnie az igénynek az elmúlt fél évszázad átvizsgálására. /Borsi Balázs: Bemutatták az Erdélyi Gyülekezet megalapítójának emlékkötetét. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 12./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998