udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Allamvasutak /Calea Ferata Romana – CFR/

1991. augusztus 14.

A Román Államvasutak aug. 14-én naptól jelentősen emelte a vasúti jegyek árát, emiatt a Magyarországra, a pápa látogatására jelentkezett 5000 erdélyi résztvevő nevében nem dönthettek, jelentette ki Bálint Lajos megyéspüspök közleményében, ezt jelenteni fogja a pápának. A zarándoklattól való távolmaradásért felelősség terheli mindazokat, akik ezt az áldatlan helyzetet előidézték. /Bálint Lajos megyéspüspök: Ha nem leszünk ott a pápalátogatáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ Az erdélyieknek 800 lej helyett 2080 lejt /260 %-os áremelés!/ kell a vasúti jegyért fizetni. A magyar Külügyminisztérium közbenjárásának eredményeként aug. 16-án a román szervek a zarándokok vasúti jegyeinek árát 1030 lejre csökkentették. /MTI/

1996. február 10.

Febr. 10-én Brassóban műszaki, tudományos és gazdasági együttműködési megállapodást parafált Rigó Zoltán, a MÁV vezérigazgatója és Nicoale Ionescu, a román államvasutak /SNCFR/ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

1997. július 16.

Gabonaszállító kocsit bocsát a román vasúttársaság /SNCFR/ a MÁV Rt. rendelkezésére. Az 500 darab vagon biztosításának feltétele az volt, hogy a magyar vasúttársaság ezeket Románia és Nyugat-Európa irányában közlekedtesse. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl.16./

2002. április 15.

Kelemen Hunor csíki képviselő közölte: az 1950-es években épült utat ?kihúzzák a karcfalviak lába alól". Az állomás melletti macskaköves utcarészt idegen munkások elkezdték felszedni. Bár a bontáshoz szükséges lett volna a polgármesteri hivatal engedélyére, a helyi vezetők nem is tudtak arról, hogy valaki ilyesmire készül. Iosifescu Dorel, a brassói CFR vezetőjének utasítása alapján történt a kövezet felszedése. A vasúti társaság hivatalos álláspontja szerint a felszedett köveket a marosfői vasútállomásra viszik, ahol javítási munkálatok folynak. A későbbiekben azonban kiderült: a karcfalvi macskakövek nem az állomásra kerültek, hanem a marosfői ortodox kolostor udvarába és ezt fényképekkel is lehet igazolni ? állította Kelemen Hunor képviselő. Ápr. 10-én, miután a képviselőnek Miron Mitrea miniszterrel sikerült felvennie a kapcsolatot, ennek közbenjárására beszüntették a munkálatot, addig azonban ötszáz négyzetméterről már felszedték a macskakövet. A helyi vezetőség egyelőre csak ötven millió lejes büntetést tudott kiszabni a brassói CFR-re, kérve, hogy állítsák vissza az utat eredeti állapotába. Kelemen Hunor képviselő a parlamentben politikai nyilatkozat formájában is nyilvánosságra fogja hozni a történteket. /(Daczó Dénes): Az ellopott út nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2002. augusztus 12.

Boros Ernő Mindennap eljött a halál /Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE kiadása, Szatmárnémeti, Otthonom, Szatmár megye sorozat 15. kötete/ című új könyvében a Brassó melletti Földváron létesített haláltáborról írt, ahova sok ezer magyart és több száz németet hurcoltak el a románok 1944 végén, 1945 elején. A könyvben több túlélő emlékezését közölte. A kötetben közölt dokumentumok egy része előzőleg megjelent a Szatmári Friss Újságban, másik része a Romániai Magyar Szóban. Boros Ernő etnikai tisztogatásról beszélt, amit a kötetben bebizonyított. A háború utáni békeszerződések határrendezése miatt volt szüksége a román hatalomnak arra, hogy Észak-Erdélyben, különösen a Partiumban a románság javára módosítsa a lakosság etnikai összetételét. A németeket, mint "háborús bűnös" nemzetet nyíltan lehetett internálni, a magyar lakossággal burkoltabb megoldásokat kellett keresni. A könyv idézte a román miniszterelnökség utasítását a vármegyék első tisztségviselőihez (Nat.I./197/450-VIII keltezéssel) a magyar lakosság kitelepítéséről. "Indok: szabotázs stb., fasiszta magatartás, rémhírterjesztés, izgatás, oroszokkal való összeférhetetlenség. Végrehajtás: minden kiutasítás a D1/ 6. utasítás szerint hajtandó végre, csupán a kiutasított személyekkel, szóbelileg közölhető, nyilvánosságra nem hozható, erről írásbeli végzés ki nem adható. Ingatlanok el nem adhatók, ingó dolgok túlsúlyban nem vihetők (hivatkozni a CFR nehéz helyzetére), mivel azokat román területen szerezték. Újságokban publikálandó a magyar nemzetiségiek soviniszta magatartása, amellyel lehetetlenné teszik az itt élő népek békés fejlődését és megélhetését". Boros a hozzáférhető dokumentumok alapján legkevesebb 40.000-re teszi a Földvárra hurcoltak számát. Közülük legalább ötezren meghaltak a táborban. De nem csak Földvár volt, hanem Hidvég, Lugos, Borosjenő, Temesvár, Belényes, Radna, Pitesti, Gyulafehérvár és még annyi más tábor. Egyetlen menekvés volt a haláltáborokból. Azok megmenekülhettek, akik írásba adták, hogy ezentúl románok lesznek. - Mintha az indokoltnál is félénkebbek lettünk volna a feltárásban, különösen abban, hogy a nagyobb, akár az EU nyilvánossága elé vigyük azokat, jegyezte meg a könyvet ismertető Sike Lajos. Ezt a könyvet le kellene fordítani románra is. Tananyagba kellene beépíteni a könyv mondanivalóját. Ismerje meg az ifjúság, miként bántak el nagyszüleikkel. /Sike Lajos: Tananyagba kívánkozik Boros Ernő Földvárról írt könyve! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

2003. december 6.

Megjelentek a kétnyelvű helységnévtáblák a székelyföldi vasútállomásokon. Az országszerte egységes táblák elhelyezését október elején kezdte meg a szakminisztérium. Romániában összesen 1072 olyan helység van, ahol a magyarok számaránya meghaladja a húsz százalékot, és ezek körülbelül egynegyedét érinti a vasúti hálózat. Arra is lenne igény, hogy - legalább azokon a helyeken, ahol magyar alkalmazottak is dolgoznak - a hangosbemondóban is használják a nemzetiség anyanyelvét is. Erről egyelőre nincs szó. A román vasúttársaság olyan székely falvakban is, ahol a rendőrön és családján kívül mindenki magyar, eurokonform, szelektív hulladékgyűjtőket helyezett ki román és angol felirattal. /Kétnyelvű táblák, eurokonform hulladékgyűjtők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2004. június 25.

A Román Államvasutak (CFR) meghirdette a veszteséges szárnyvonalak a bérbe adását. A Dicsőszentmárton–Parajd vasútvonalat már bérbe adták, a Héjjasfalva– Székelyudvarhely vonalra eddig még nem akadt jelentkező, az árverési folyamat lezárult. Antal István parlamenti képviselő szerint azonban még van lehetőség a vasútvonal felszámolásának az elkerülésére. /Kiss Edit: Veszélyben a székely gőzös. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 25./

2005. június 11.

A bukaresti feljebbviteli bíróság elutasította a vasúttársaság, a CFR vezetőségének igénylését, hogy 30 napra függesszék fel a munkabeszüntetést. A mozdonyvezetők vezetője szerint tiltakozásuk nem ütközik törvénybe, és továbbra is kitartanak a követeléseik mellett, azaz 10,7 százalékos béremelést és havi 20 ebédjegyet kérnek (eddig ötöt kaptak). /Rendíthetetlen mozdonyvezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2005. június 14.

Romániában hetedik napja nem közlekedik a vasúti járatok többsége. A bukaresti törvényszék elutasította a Román Vasutak kérését, miszerint nyilvánítsák törvénytelennek, és függesszék fel egy hónapra a munkabeszüntetést. /Továbbra sem járnak a vonatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2005. szeptember 2.

Szeptember 1-jétől átlagosan 8,7%-kal drágultak a vonatjegyek, s ezt követően évnegyedenként fog a díjszabástétel emelkedni, el egészen 2007-ig, amikor is 50%-kal lesznek drágábbak a jegyek Romániában, mint jelenleg. A mostani, emelés okán Bukarest–Csíkszereda közt – például – egy II. osztályú személyvonati menetjegy ára 14,9 lejről 16,2 lejre nőtt, gyorsvonat esetében pedig 25,6 lejről 27,8 lejre. Ugyanakkor átszervezték a Vasúti Személyszállítási Országos Rt.-t, oly módon, hogy 8 regionális társaság alakult. Az esztendő végéig megszűnnek a távolsági személyvonatjáratok, helyettük pedig a drágább díjszabású gyorsvonatok fognak közlekedni. /Megdrágult a vonatjegy. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2006. január 19.

Törvényi útvesztőkbe kényszeríti a brassói Nyugdíjpénztár és a Táblabíróság azokat a magyarokat, akik az 1940-es bécsi döntés folytán elszenvedett etnikai üldöztetésük miatt állami kárpótlást kérnek. Egyik vagy másik intézmény hiányosnak vagy egyenesen hamisnak nyilvánítja bizonyítékaikat. Az igénylőknek akár tíz órán keresztül kell várakozniuk a Táblabíróságon, amíg bebocsátást kapnak, hogy aztán elutasítsák kérésüket. Szép Károly brassói lakos édesapját a MÁV-ból CFR-ré váló vasúti társaságtól bocsátották el, s emiatt családjával együtt Marosvásárhelyre menekült. Szép Károly családja etnikai üldözöttségének bizonyítására két olyan tanút kért föl, akikkel annak idején együtt menekült el Brassóból. A Táblabíróságon kérését elutasították, mert szerintük nem diszkriminációról van szó: az érintett apja önként nézett más munka után. Az etnikai üldöztetés ténye nehezen bizonyítható. Nádudvary György jogász, elmondta, hogy egyre több kérvényt utasítanak vissza. Eddig százhúsz Brassó megyei magyar lakos kárpótlását tagadták meg olyan címen, hogy esetükben nem etnikai alapú megkülönböztetésről van szó. Nádudvary az RMDSZ megyei szervezetének elnökével, Kovács Attilával és ügyvezető elnökével Tóásó Áron Zoltánnal több ízben is fölkereste a Nyugdíjpénztár illetékeseit. Azok tagadták a diszkriminációt, sőt politikai nyomásgyakorlással vádolták az RMDSZ vezetőit. A 2000 novemberében hatályba lépett 189-es törvény az állami hatóságok által nemzeti hovatartozásuk miatt üldözött személyeket hivatott anyagi jóvátétel formájában kárpótolni. A törvény alkalmazási utasításai csupán 2002-ben léptek érvénybe – kárpótlásra jogosítja azokat, akik bizonyítani tudják, hogy 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között hátrányos bánásmódban volt részük. /Bartha Réka: Kitoloncoltak kálváriája a törvények labirintusában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2006. március 15.

2003-ban az RMDSZ közbenjárására hatályba lépett rendelkezés nyomán az Országos Vasúti Társaság (SNCFR) elkezdte a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, azon helységek vasúti állomásain, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Eddig több mind 175 kétnyelvű névtáblát helyeztek el. Borbély László megbízott miniszter közbenjárására a vasúti társaság hivatalos szerve közölte: az országos vasúti társaság az ez évi költségvetésében elkülönítette azt az összeget, amely szükséges a magyar–román nyelvű helységnévtáblák gyártására. Azt a 35-40 helységnévtáblát, melyet a Sepsiszentgyörgy-Bereck közti útvonalon, illetve más útszakaszon kell még kitenni legkésőbb a nyár közepéig elhelyezik – mondta Borbély László. /Nyár közepéig felkerülnek a kétnyelvű vasúti helységnévtáblák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

2006. május 9.

Daniel Morar, a Korrupcióellenes Ügyészség vezetője jelen pillanatban tizenegy, nagyvadnak tartott politikust vizsgál: Emilian Cuteant, az SZDP-kormány forradalmárok ügyével megbízott államtitkárát, Adrian Nastase volt miniszterelnököt, Ion Dumitrut, a Romsilva egykori igazgatóját, Miron Mitreát, Ristea Priboi volt szekustisztet és képviselőt, akinek kézre kerítéséért nemzetközi körözést adtak ki, George Copos jelenlegi miniszterelnök-helyettest, Serban Mihailescu volt minisztert, jelenlegi SZDP-szenátort, Traian Panait egykori államtitkárt, a CFR több vezetőjét, az igazságügy-minisztérium több alkalmazottját, egyes kórházigazgatókat hűtlen kezelés miatt s nem utolsósorban Gigi Becalit adócsalásért, írta a Romania Libera című bukaresti napilap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2007. szeptember 5.

Akár hónapokat is várni kell, amíg visszakerül a helyére, a Kovászna megyei Kökös határába a Székelyföld bejáratát jelző tábla. Az eltávolított pannó kitételének újraengedélyezésére vár a kezdeményező Kovászna megyei önkormányzat. Demeter János háromszéki tanácselnök augusztus 24-én bejelentette, leadták a kéréseket a tábla újraengedélyezése érdekében, ki kell várniuk az elbíráláshoz szükséges 15 napos határidőt. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese szerint a háromszéki önkormányzat nem nyújtott be semmiféle kérést. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke közölte, a kérést benyújtották a Kovászna Megyei Kataszteri Hivatalhoz. „A kérés elbírálására viszont 30 nap áll a kataszteri hivatal rendelkezésére. Miután megkaptuk engedélyüket, a megyei önkormányzat urbanisztikai irodája kiállítja az építkezési engedélyt, és csak azután nyújtjuk be kéréseinket az Országos Útügyi Igazgatósághoz, a Kovászna megyei rendőrséghez és a CFR vasúttársasághoz” – fejtette ki Vajda Lajos. Közben röplapokon szólított fel a „szeparatizmus” elleni harcra a nyíltan nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreapta) mozgalom. /Kovács Zsolt: Késik a Székelyföld-tábla. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

2007. november 24.

Deáky András gyimesbükki csángó tanár, panziós a gyimesbükki vasúti őrház felújításához és vasúti múzeummá alakításához várnának anyagi segítséget. A román vasút eladta egy román embernek, tőle vette meg Deáky András és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta. A tervek már elkészültek és a jövő évi csíksomlyói búcsú idejére már szeretnék a felújítást befejezni. Ehhez támogatásra van még szükség. Deáky András kiemelte: „Ez a kis vasúti őrház számunkra, magyarok számára, sokkal többet jelent, mint egy bakterház. Itt volt az ezeréves határ és mellette van a Rákóczi-vár. Az épület nagyon rossz állapotban van, teteje beszakadt, az ablakok, ajtók tokostól kitépve. Az épületet megvásároltam, de nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára, majd újrafödtem és a gyimesbükki önkormányzatnak adományoztam. Csíkszeredában nyitottam egy számlát, ahova várjuk az adományokat az őrház megmentése érdekében. ” /A gyimesbükki vasúti őrház megmentése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2008. május 12.

„Több mint hatvan éve járt utoljára magyar címeres vonat Székelyföldön, hívás nélkül is tudom, mi a kötelességem” – jelentette ki Szilágyi Lőrinc gyergyókilyénfalvi plébános, aki híveivel érkezett a Csíksomlyóra igyekvő magyarországi zarándokok fogadására a gyergyószárhegyi vasútállomásra. A Budapestről indult, Magyarország címerével ékesített mozdony vontatta szerelvénynek ugyanis Székelyföldön Gyergyószárhegyen volt az első megállója május 9-én este. Itt csatlakozott a magyarországi zarándokok népes csoportjához Tánczos Barna szállításügyi államtitkár és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. A Budapest–Csíkmadéfalva nosztalgiajárat Budapestről indult, Székelyföldre érkezése előtt több Nagyváradon és Kolozsváron is megállt. Székely ruhás lányok és fiúk felszállnak a vonatra, valamennyi utast megkínálták. Gábor László gyergyószárhegyi polgármester szíverősítő szilvapálinkával kínálta az utasokat, akiket Csíkszentdomokoson fúvószenekar fogadott. A szerelvényen lévők a vágányok mellett állókkal közösen énekelték a közismert Kossuth-nótákat. Csíkrákosra sötétben robogott be a vonat, a korábbiakhoz hasonló szívélyességgel fogadták az utasokat. „Tartsunk össze! Összetartozunk” – kiáltották többen. Csíkmadéfalváig minden állomáson magyar zászlót lobogtató, integető vendégvárók köszöntötték a zarándokokat. A nosztalgiavonat utasai a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti pontjáig, Gyimesbükkig is eljuthattak, ahol az egykori MÁV-őrházban vasúttörténeti kiállítás nyílt. Két és fél millió forint gyűlt össze magánadakozásból az őrház javára. Kezdeményezésüket támogatta Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, illetve a Román Vasúttársaság is. „Csak az első vonat áthaladását volt nehéz kieszközölni, meggyőződésem, hogy a közeljövőben nem lesz majd ritkaságnak számító jelenség, ha magyar vonat Románia, illetve román vonat Magyarország területén közlekedik” – fejtette ki Tánczos Barna. Hozzátette, hogy a magyar felségjelet viselő mozdony áthaladását Románián az Európai Unió azon törekvése tette lehetővé, amely a határok átjárhatóságát célozza. /Jánossy Alíz: „Tartsunk össze! Összetartozunk!” = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2008. szeptember 3.

Magántulajdonban lévő vasúti szállítóvállalat működtet több menetrend szerinti járatot Hargita megyében. Székelyudvarhely–Székelykeresztúr–Segesvár szakaszon már a tavaly decembertől a brassói Regiotrans járatai közlekednek, a Csíkszereda–Brassó szakaszon pedig augusztus elejétől szállítják az utasokat. A Román Állami Vasúttársaság által kiadott, valamint az állomásokon kifüggesztett menetrendeken nem szerepelnek a magánjáratok. /Orbán Ferenc: Magánvonatok a síneken. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

2008. december 19.

A Román Vasúttársaság (CFR) kénytelen továbbra is szüneteltetni Magyarországra tartó vonatait a magyarországi vasutas sztrájk miatt. A CFR korábban csak három napra, december 16., 17. és 18-ra függesztette fel az összesen 36 érintett járatot, ám az intézkedést meghosszabbítja – jelezte Tánczos Barna szállításügyi államtitkár. December 17-én ismét eredménytelen volt a MÁV és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) egyeztetése, így a belföldi és nemzetközi vasúti közlekedés továbbra is kiszámíthatatlan. /Kánya Gyöngyvér: Vakvágányon a MÁV. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2008. december 23.

December 22-én átadta a stafétát Calin Popescu-Tariceanu leköszönő miniszterelnök utódjának, Emil Bocnak. Mihai Stanisoara védelmi miniszter beiktatásán Traian Basescu államfő is részt vett. Emil Boc kormányfő Gabriel Oprea belügyminiszter beiktatásán volt jelen. Boc leszögezte: az állam korszerűsítését és a decentralizációt nem lehet megfelelő anyagi források nélkül megvalósítani. Radu Berceanu újdonsült közlekedési miniszter rögtön nagytakarítással kezdte mandátumát: bejelentette, hogy elbocsátja 24, a tárca alárendeltségébe tartozó társaság igazgatóját. „Azért döntöttem az igazgatók menesztése mellett, mert megláttam a bérlapjukat. Az összegek a következők: CFR: 187 millió, Metrorex: 150 millió, Henri Coanda Repülőtér: 210 millió, légügyi hatóság: 196 millió. Ezen intézmények igazgatóinak összesen 105 ezer euróra rúg a fizetése, amihez még az igazgatótanácsi tagságért járó összegek is hozzáadódnak” – közölte Berceanu, aki szerint „az arcátlanság már túlzottan magas szintet ért el. ” /Balogh Levente: Új lakó a Victoria-palotában. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998