udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Humanista Part /Partidul Umanist Roman – PUR/ /kesõbb Konzervativ Part/

1993. július 15.

Fazekas János, aki Ceausescu idején egy ideig miniszterelnök-helyettes volt, majd a magyarság melletti kiállása miatt kegyvesztett lett, 1989 után az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapárthoz csatlakozott, de annak magyarellenes állásfoglalásai miatt kilépett a pártból. Most a Romániai Humanista Pártba lépett be. /Fazekas János pártot vált. = Pesti Hírlap, júl. 15./

2000. június 6.

Kolozsváron a választások végleges eredménye: 270 049 szavazati joggal rendelkező állampolgárból 146 370 járult az urnákhoz /54,2 %/. Az érvényes szavazatok száma 143 394. A polgármester-jelöltek rangsora a következő: Gheorghe Funar (Nagy-Románia Párt) 45,88%, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) 21,15%, Serban Radulescu (Román Demokratikus Konvenció) 11,44%, Teodor Groza (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja) 5,8%, Aurel Tamas (Román Humanista Párt) 3,78%, Romulus Zamfir (Nemzeti Liberális Párt) 2,33%. A szavazatok száma: Gheorghe Funar 65 790, Eckstein-Kovács Péter 30 330, Serban Radulescu 16 407, Teodor Groza 8322, Aurel Tamas 5418, Romulus Zamfir 3344. Egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok 51 százalékát, ezért jún. 18-án újabb forduló lesz. A városi tanácsosi listákra 140 496-an adták le voksukat, ebből 5362 szavazatot érvénytelenítettek. Az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt 8-8, az RTDP 5, az RDK és a Román Nemzeti Egységpárt 3-3, az NLP és a Szövetség Romániáért Párt pedig 2-2 tanácsost juttat a helyi döntéshozó testületbe. A szavazatok száma: RMDSZ 31 618, NRP 30 762, RTDP 16 605, RDK 10 264, NLP 5432 és SZRP 4606. Eckstein-Kovács Péter elmondta, hogy 1992-ben Kolozsváron 24 ezren, most pedig 31 ezren szavaztak az RMDSZ tanácsosi listájára. /Kiss Olivér: Eckstein-Kovács Péter a második fordulóban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter több szavazókörzetben tapasztalt szabálytalanság és törvénytelenség miatt óvást nyújtott be a Választási Bizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 6. - 1637. sz./

2000. június 10.

Jún. 8-án este nyilvánosságra hozták a jún. 4-i helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményét. Az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) győzelmét és az RMDSZ vártnál jobb szereplését hozta az első forduló. A 17,6 millió választásra jogosult állampolgár 50,85 %-a vett részt a szavazáson. Ez volt a legalacsonyabb részvételi arány 1990 óta Romániában. A szavazóknak 2957 polgármester személyéről, a helyi és a megyei tanácsok összetételéről kellett dönteniük. Az első fordulóban csak 706 polgármestert sikerült megválasztani. A polgármester-jelöltekre leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - az érvényes szavazatok 27,37 százalék, 337 megválasztott polgármester, Demokrata Párt (PD) - 12,32 százalék, 96 polgármester, Nemzeti Liberális Párt (PNL) - 9,06 százalék, 39 polgármester, Szövetség Romániáért (ApR) - 8,53 százalék, 30 polgármester, Román Demokrata Konvenció (CDR) - 8,01 százalék, 22 polgármester, Nagy Románia Párt (PRM) - 5 százalék, 5 polgármester, RMDSZ - 4,75 százalék, 110 polgármester, Romániai Szociáldemokrata Párt (PSDR) - 2,13 százalék, 8 polgármester, függetlenek - 6,04 százalék - 33 polgármester. A helyi és a megyei tanácsok összetétele már az első fordulóban kialakult. A helyi tanácsosok listájára leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki:PDSR - 25,78 százalék, 11380 tanácsos, PD - 10,4 százalék, 5463 tanácsos, ApR - 8,04 százalék, 4448 tanácsos, PNL - 7,8 százalék, 3978 tanácsos, CDR - 7,27 százalék, 2767 tanácsos, RMDSZ -5,5 százalék 2451 tanácsos, PRM - 6,19 százalék 2105 tanácsos, PSDR - 2,28 százalék 883 tanácsos, Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) - 2,17 százalék, 869 tanácsos, Román Nemzeti Párt (PNR) - 1,98 százalék, 815 tanácsos, Szocialista Munkapárt (PSM) - 1,98 százalék, 755 tanácsos, Romániai Egységpárt (PUR) - 1,61 százalék, 595 tanácsos, Jobboldali Erők Szövetsége (UFD) - 2,21 százalék, 551 tanácsos A megyei tanácsosok listájára leadott szavazatokat lehet a legpontosabb előrejelzésnek tekinteni az ősszel tervezett törvényhozási választásra, mivel a képviselőket és a szenátorokat a pártok megyei listáin választják meg. A megyei tanácsosi listákra leadott szavaztok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - 27,44 százalék, 496 tanácsos, PD - 9,91 százalék, 205 tanácsos, ApR - 7,38 százalék, 173 tanácsos, PNL - 6,96 százalék, 160 tanácsos, CDR - 7,47 százalék, 156 tanácsos, PRM - 6,62 százalék, 143 tanácsos, RMDSZ - 6,27 százalék, 135 tanácsos, PSDR - 2,35 százalék, 44 tanácsos, PUNR - 2,35 százalék, 37 tanácsos, PNR - 1,91 százalék, 26 tanácsos, PSM - 1,79 százalék, 24 tanácsos, PUR - 1,55 százalék, 22 tanácsos, UFD - 2,2 százalék, 20 tanácsos.. Az RMDSZ lett a legerősebb szervezet hét romániai megye tanácsában: Kovászna megye (67,6 százalék, 26 tanácsos a 35 fős tanácsban), Hargita megye (61,8 százalék, 27 tanácsos a 33 fős tanácsban), Maros megye (39,6 százalék, 17 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szatmár megye (35,7 százalék, 14 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szilágy megye (23,9 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Bihar megye (23,2 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Kolozs megye (19,4 százalék, 10 tanácsos a 38 fős tanácsban). Tanácsosi helyekhez jutott az RMDSZ Fehér, Arad, Beszterce- Naszód, Brassó, Máramaros és Temes megyékben is. /A helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2000. október 28.

Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

2001. március 29.

Az RTDP a héten tárgyalásokat folytat a Román Humanista Párt (RHSZ), a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és az RMDSZ vezetőivel. A létrejött együttműködési megállapodás értelmében a felek háromhavonta mérleget vonnak tevékenységükről. Verestóy Attila szenátor a találkozó előtt elmondta: a megbeszélésen, többek között, érinteni szeretnék az idei költségvetési tervezettel kapcsolatos kérdéseket. Az RMDSZ kevesli a kisebbségeknek szánt 80 milliárd lejt, és úgy véli, hogy az összeget legalább 20 milliárddal kellene növelni. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a kis- és középvállalatokat szintén megfelelő anyagi támogatásban részesítsék. A szenátor kifejtette: az RMDSZ szeretné, ha egyértelművé tennék a különféle alapok megyei leosztását, figyelembe véve, hogy a többségben magyarlakta megyék az utak és lakások tekintetében hátrányos helyzetben vannak. A találkozón érinteni szeretnék a mezőgazdasági területek és erdők visszaszolgáltatásának kérdését is. Verestóy hangsúlyozta: a Sapientia Alapítvány által létrehozandó egyházi hátterű magánegyetem akkreditálásának ügyét szintén szóvá kívánják tenni. Az RMDSZ ugyanakkor szorgalmazza az erdélyi magyar közszolgálati rádió és televízió hullámhosszának kiszélesítését. Az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása tekintetében szintén előrelépést sürgettek. /Megbeszélés az RMDSZ és az RTDP között. A felek eddigi tevékenységüket mérlegelték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Márc. 28-án a kormánypárt és az RMDSZ párt csúcsvezetése számba vette az együttműködési egyezmény lényeges pontjait - közölte Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök. Az RMDSZ álláspontját Markó Béla szövetségi elnök fejtette ki. A pozitívumok között a helyhatósági törvény elfogadását, az államosított ingatlanok helyzetének rendeződését, a politikai hangnemváltást, a kormányfő hozzáállását említette, külön kiemelve márc. 15-ei üzenetét. A negatívumok között van a területi szervezetek rossz viszonya, továbbá a Paunescu-Solcanu-páros a magyar magánegyetemeken is erőltetett román oktatási vonallal. Gond van a földtörvénnyel és az erdőgazdálkodási törvény alkalmazásával is. További igények: a kis- és középvállalkozók határozottabb támogatása, a különleges pénzalapok megyék szerinti lebontása, és a helyi fejlesztésre, a régiókra való fokozottabb odafigyelés. Szóba került az egész Erdélyt átfogó rádiós frekvencialánc kialakítása is. A legtöbb időt az intézményvezetők személycseréje körüli vitával töltöttek a politikusok. Nastase ígéretet tett arra, hogy leállítja a leváltásokat, és ha egy magyar vezető ellen szakmai kifogás merül fel, az RMDSZ joga lesz kijelölni az utódját. Az erre vonatkozó utasítást a napokban kézbesítik minden prefektusnak, sőt, az sem kizárt, hogy az eddigi döntéseket is felülvizsgálják. /(demeter): Kétpárti kerekasztal. Nem lesz több vezetőcsere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2001. november 24.

A Román Humanista Párt felszólította az RMDSZ-t, hogy a parlament és a kormány tagjai előtt ismertesse a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) Hargita és Kovászna megyéről készült jelentésével kapcsolatos ellenérveit. /Magyarázatot kérnek Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2001. december 22.

A parlamentnek a forradalom 12. évfordulójának szentelt ünnepi ülése a korábbi évfordulókhoz hasonlóan ismét viharosra sikeredett. Az egyik liberális párti temesvári képviselő a "személyi kultuszt" vetette a jelenlegi román kormányzat szemére. S amikor az ilyen kitételek miatt megvonták tőle a szót, a képviselő kijelentette: "Az 1989. utáni Romániában ebben a pillanatban kezdődik a rémálom". Ion Iliescu elnök ünnepi beszédében ismét a leghatározottabban visszautasította azokat "a kísérleteket, amelyek összeesküvésnek, államcsínynek vagy ellopott forradalomnak próbálják beállítani és ily módon meggyalázni" "a népi lázadástól gerjesztett radikális román forradalmat". Tizenkét évvel ezelőtt a romániai forradalom szétzúzta a régi rendszert. A temesváriak lázadását nem egy külföldről távirányított személynek vagy egyének egy csoportjának a sérelmei gerjesztették - jelentette ki. Az eltelt 12 évről szólva Iliescu úgy vélekedett: a mérleg politikai szempontból pozitív, külpolitikai szempontból pedig általánosságban pozitív, a gazdasági mérleg az életszínvonal szempontjából viszont inkább negatív. Az együttes ülésen a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyalták, amelynek az előterjesztők Hideg és éhinség címet adták. Az ülésen a kormánypárti, a Román Humanista Párt, illetve az RMDSZ-es képviselők és szenátorok ellenszavazata következtében az indítványt elvetették. Az együttes ülésén a szenátorok és képviselők elsöprő többséggel megszavazták Ion Iliescu azon kérését, amelynek értelmében Románia felajánlotta, hogy hegyivadászokat, katonai rendészeket és katonaorvosokat, összesen 300 személyt küld az ENSZ égisze alatt Afganisztánba vezényelt nemzetközi erőkbe. /Hideg és éhinség - 12 évvel a forradalom után. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájában hozzászólásában emlékeztetett: Nastase miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy ha az RMDSZ szavazatai és a nemzeti érdek között kellene választania, természetesen a nemzeti érdeket választaná. Az RMDSZ szeretne hozzájárulni az egész romániai társadalom jólétéhez. Az RMDSZ egy éve megállapodást írt alá a választásokat megnyerő párttal, akkor nemcsak a romániai magyarok érdekeire gondolt, hanem az ország minden állampolgárának igényeire és törekvéseire. A mostani bizalmatlansági indítvány aláírói szerint Románia érdeke az lenne, hogy bukjon meg a kormány. Számos dologban az RMDSZ is elégedetlen, de ez nem téveszthető össze az indítványt aláíró ultranacionalista párt elégedetlenségével, sem a liberálisokéval vagy a demokratákéval. Szolidaritás és nem összeütközés, részvétel, és nem elszigetelődés - ezek az elvek jellemezték az RMDSZ minden lépését. Az RMDSZ azt szeretné, hogy az interetnikus együttélés problémája kikerüljön a politikai harc kontextusából. A magyarok érdekei azonosak a románok érdekeivel: hogy közeledjünk Európához, és hogy legyen meg az esélyünk egy méltó életre szülőföldünkön. Hogy megőrizhessük nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat, és hogy kölcsönösen elismerjük egymásnak ezt a jogát - hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ a bizalmatlansági indítvány ellen fog szavazni. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 24., 2109. sz./

2002. január 29.

Az SZDP és az RMDSZ vezető politikusainak hétvégi találkozójáról beszámoló jan. 28-i román lapok úgy értékelték a kétnapos tanácskozás eredményét, hogy az igazi nyertes a román kormánypárt, amely anélkül tud újabb egy évre kényelmes parlamenti többséget biztosítani magának, hogy lényegében túllépett volna a tavalyi megállapodás megkötésekor tett ígéreteinél. A Jurnalul National szerint az RMDSZ követeléseinek "lesöprése" azért volt lehetséges, mert a kormánypárt a tárgyalásokat megelőzően komoly nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a kedvezménytörvény ügyében. A Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy az újabb SZDP–RMDSZ együttműködési megállapodás a kormánypárt változata lesz majd. A lap szerint az RMDSZ már a tárgyalásokon elszenvedte az első kudarcát azzal, hogy az egyik legfontosabb követelésének számító kérdésben — az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében — a megoldás nem az RMDSZ által már előterjesztett törvényjavaslat lesz, hanem a kormánypárt dolgozza majd ki a törvényi rendezés kereteit. A kormánypárt és az RMDSZ együttműködését kezdettől fogva támadó Curentul úgy látta, hogy az RMDSZ politikai téren legyőzte az SZDP-t, s a kormánypártnak most azzal a veszéllyel is szembe kell néznie, hogy a magyaroknak tett engedmények miatt az SZDP koalíciós partnere, a Román Humanista Párt a kormányból való kilépéssel fenyegetőzik, ha az ő követeléseit nem teljesítik. A Curierul National hosszú kommentárban fejtegette, hogy a SZDP súlyos politikai árat fog fizetni ezért az együttműködésért. A kommentár szerint az RMDSZ-nek tett engedmények egyik következménye, hogy Magyarországon "Csurka István szélsőjobboldali, nyíltan revizionista programmal fellépő pártja az idei választásokon a szavazatok 15–20 százalékára számíthat". /Nastaseék "lesöpörték" az RMDSZ követeléseit? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2002. március 13.

A Román Humanista Párt elnöke, egy professzor Marosvásárhelyre látogatott, kirohanást intézett a magyarok ellen: mit képzelnek, himnuszt akarnak énekelni, "nem kell nekünk két zászló, két himnusz és ország az országban". Hogy "a magyarok elvégezhetnek egy tisztiiskolát, akár főhadnagy is válhat belőlük, de arról szó sem lehet, hogy egy állami intézmény élére kerüljenek". Arról is beszélt, hogy állítólag Kovászna megyében "a magyar többség nem tiszteli a román kisebbséget". Ez a kis párt csúfosan megbukott a 2000-es évi helyhatósági választásokon, ezért a jelenlegi kormányzópárt szekerébe kapaszkodott. Így sikerült parlamenti helyeket szerezniük. Azonban a kormánypárt és az RMDSZ együttműködési megállapodása kissé megzavarta a nyugalmukat. Ezért a régi bevált módszerhez folyamodtak, elővették a "magyar kártyát". /Mózes Edith: "Divatban" vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

2002. március 14.

Dan Voiculescu, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányzó Román Humanista Párt (PUR) elnöke márc. 13-án felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy tartsa tiszteletben a Hargita és a Kovászna megyei román kisebbségi lakosságot. A humanisták elnöke a "tiszteletlenség" példájaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat le akarja bontani Mihai Viteazul szobrát, hogy helyette a város központjában parkolót építsen. Voiculescu ez ügyben levelet küldött Adrian Nastase miniszterelnöknek, mellékelve a tapasztalatokat, amelyeket a párt küldöttsége a közelmúltban Hargita, Kovászna és Maros megyében tett látogatása alkalmával szerzett. A beszámoló megállapításai szerint a három megye gazdasági helyzete rendkívül nehéz; ez vezetett többek között oda, hogy az utóbbi nyolc–kilenc évben a román anyanyelvű lakosság a térségben a felére csökkent. Majd hozzáfűzte, a Humanista Párt megpróbál saját frakciót létrehozni az alsóházban, és elérni, hogy 27 képviselője legyen, akárcsak az RMDSZ-nek. Voiculescu úgy vélte, így alternatívát tudnának kínálni a PSD-nek, a kormánypárt pedig nem kényszerülne olyan politikai döntések meghozatalára, melyek "veszélyt jelenthetnek Románia számára, illetve sértik a románok utóbbi időben amúgy is megtépázott öntudatát". Az RMDSZ vezetői cáfolták a humanista elnök állításait. Markó Béla elnök "valótlannak és nemkívánatosnak" nevezte Dan Voiculescu nyilatkozatát a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok elnyomásáról. A pár hónapja lecsengett Har–Kov-botrányra utalva a szövetségi elnök kései reakcióként értékelte a PUR-elnök felvetését. /Szőcs Levente: Kiszorítanák az RMDSZ-t. A PUR "felmelegíti" a Har–Kov-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2002. március 14.

Dan Voiculescu, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányzó Román Humanista Párt (PUR) elnöke márc. 13-án felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy tartsa tiszteletben a Hargita és a Kovászna megyei román kisebbségi lakosságot. A humanisták elnöke a "tiszteletlenség" példájaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat le akarja bontani Mihai Viteazul szobrát, hogy helyette a város központjában parkolót építsen. Voiculescu ez ügyben levelet küldött Adrian Nastase miniszterelnöknek, mellékelve a tapasztalatokat, amelyeket a párt küldöttsége a közelmúltban Hargita, Kovászna és Maros megyében tett látogatása alkalmával szerzett. A beszámoló megállapításai szerint a három megye gazdasági helyzete rendkívül nehéz; ez vezetett többek között oda, hogy az utóbbi nyolc–kilenc évben a román anyanyelvű lakosság a térségben a felére csökkent. Majd hozzáfűzte, a Humanista Párt megpróbál saját frakciót létrehozni az alsóházban, és elérni, hogy 27 képviselője legyen, akárcsak az RMDSZ-nek. Voiculescu úgy vélte, így alternatívát tudnának kínálni a PSD-nek, a kormánypárt pedig nem kényszerülne olyan politikai döntések meghozatalára, melyek "veszélyt jelenthetnek Románia számára, illetve sértik a románok utóbbi időben amúgy is megtépázott öntudatát". Az RMDSZ vezetői cáfolták a humanista elnök állításait. Markó Béla elnök "valótlannak és nemkívánatosnak" nevezte Dan Voiculescu nyilatkozatát a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok elnyomásáról. A pár hónapja lecsengett Har–Kov-botrányra utalva a szövetségi elnök kései reakcióként értékelte a PUR-elnök felvetését. /Szőcs Levente: Kiszorítanák az RMDSZ-t. A PUR "felmelegíti" a Har–Kov-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2002. július 30.

A Román Humanista Párt (RHP) közleményében kérte az RMDSZ-t, foglaljon állást Szilágyi Zsolt képviselő Románia regionalizációjáról tett kijelentéseivel kapcsolatban. "Markó Béla elnök úrnak meg kell értenie, hogy az RMDSZ parlamenti képviselői nem a saját nevükben beszélnek, így a romániai közvélemény a szövetség álláspontjaként fogta fel Szilágyi képviselő kijelentéseit" - áll az RHP közleményében. A Humanista Párt ismételten javasolta, hogy a magyar többségű megyékben a román kisebbségi lakosság képviselőkkel rendelkezzen. "Erdély autonómiája olyan téma, amely nem képezheti vita tárgyát egy olyan független és demokratikus egységállamban, mint Románia" - zárul az RHP közleménye. /Az RMDSZ foglaljon állást! Tiltakozás Szilágyi Zsolt kijelentései ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2002. október 29.

Egy román alapítvány Szatmár megyében tartott közvélemény-kutatása alapján ha most lennének a helyhatósági választások, a megye lakosainak 31%-a az RMDSZ-re szavazna. Messze mögötte marad a második helyezett Szociáldemokrata Párt (PSD) 11%-kal. Amennyiben most választanánk polgármestert, a voksolók 34%-a Ilyés Gyulára, 21%-a Horea Andercóra, 17%-a pedig Gabriel Lesre szavazna. Arra a kérdésre, hogy melyik megyei politikusban bíznak meg leginkább, a megye lakosainak több mint egyharmada (31,2%) Ilyés Gyulát jelölte meg. Arra a kérdésre, hogy melyik sajtóorgánumból szokott értesülni a közéleti információkról, a megkérdezettek többsége a Szatmári Friss Újságot jelölte meg, második az Informatia Zilei, hamadik pedig a ProTV. /Túrós Lóránd: A Humanista Párt által ismertetett közvélemény-kutatás szerint: A megye legolvasottabb napilapja a Friss Újság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./

2002. december 3.

Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2003. január 29.

Jan. 28-án egyeztetés zajlott Ion Iliescu államfő és a parlamenti pártok képviselői között a Bukarestben, a Cotroceni Palotában, amelyen jelen voltak a Demokrata Párt (DP), a Román Humanista Párt (RHP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Nagy-Románia Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint az egyéb nemzeti kisebbségek képviselői. A megbeszélések során szó esett az Alkotmány módosításáról, s Szenátus tagjainak név szerinti választásáról, a parlamenti választásokról, valamint az államelnök mandátumának időtartamáról. A demokraták egyetértenek a parlamenti és az elnökválasztások elkülönítésével, a parlamenti választások 2005-ös megrendezésével, valamint a szenátus tagjainak név szerinti választásával, azonban elutasítják az államfői mandátum öt évre való meghosszabbítását. A Román Humanista Párt (RHP) támogatja a parlamenti - és elnökválasztások elkülönítését, az egykamarás parlament, a névre szóló szavazás és a 4 éves elnöki mandátum gondolatát. Lapzártakor még tartott az RMDSZ-szel folytatott tanácskozás. /Politikai pártokkal konzultált Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2003. február 14.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kapná a szavazatok 46 %-át, ha a következő vasárnap választásokat tartanának, derül ki egy CURS-felmérésből. A kormánypártot a Nemzeti Liberális Párt (NLP) követi 15 %-kal, majd következik a Nagy-Románia Párt (NRP) 14 %-kal, a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 6 százalékkal, a Román Humanista Párt RHP) 4 %-kal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 %-kal. A megkérdezettek 38 százaléka bizonytalan, vagy nem szavazna. A személyiségek népszerűségi listáját Ion Iliescu vezeti /49 %/, az államfőt követi a kormányfő Adrian Nastase (42%), Theodor Stolojan (41%), Traian Basescu (37%), C.V. Tudor (18%), Dan Voiculescu (14%), Victor Ciorbea (14%) és Markó Béla (10%). A megkérdezettek 77 százaléka "kis, illetve nagyon kis mértékben bízik meg" Markó Bélában, majd következik C.V. Tudor (76%), Victor Ciorbea (73%), Dan Voiculescu (58%), Traian Basescu (56%), Adrian Nastase (53%), Theodor Stolojan (51%) és Ion Iliescu (46%). /Az SZDP a legnépszerűbb politikai párt. Az államnak biztosítania kellene a méltányos életszínvonalat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2003. április 14.

Az SZDP 45 százalékkal, Adrian Nastase miniszterelnök 40 százalékkal az első helyen vannak a választópolgárok opcióinak listáján, derül ki a CURS közvélemény-kutatásából. A pártok listájának második helyén a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Nemzeti Liberális Párt van 16 százalékkal, majd következik a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 5 százalékkal, a Román Humanista Párt (RHP) 4 százalékkal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 százalékkal, más pártok 1 százalékkal, a válaszadók 38 százaléka határozatlan, vagy nem szavazna. Adrian Nastase után a második helyen Theodor Stolojan áll 21 százalékkal, majd következik Corneliu Vadim Tudor (19%), Traian Basescu (12%), Mircea Geoana (3%). A választópolgárok 42 százaléka nagy bizalommal van Ion Iliescu elnök iránt, őt követi Adrian Nastase 41 százalékkal, Theodor Stolojan (38%), Traian Basescu (35%), Corneliu Vadim Tudor (18%), Dan Voiculescu (12%), Victor Ciorbea (10%) és Markó Béla (8%). A pártokba vetett bizalom szerinti listát az SZDP vezeti 31 százalékkal, majd következik az NLP (20%), DP (19%), NRP (17%), RHP (9%), RMDSZ (5%) és a KDNPP (4%). /Továbbra is vezet az SZDP és Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2003. május 22.

A Román Humanista Párt (RHP) szerint az aradi Ezeréves Magyarország (Szabadság-szoborcsoport) emlékmű RMDSZ által kezdeményezett köztéri felállítása nem javítja a román-magyar kapcsolatokat, mivel a lépés "szélsőséges és nacionalista jellegű", és nincs köze a két nép jövőjéhez. A párt szükségesnek tartja egy Nagy-Egyesülés-emlékmű felállítását Aradon, az 1918-as egyesülés 85 évfordulója alkalmából. /Ellenzik az aradi Ezeréves Magyarország emlékmű felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2003. május 27.

Máj. 29-én tüntetni fognak Aradon a Szabadság-szobor újrafelállítása ellen a Humanista Párt aradi vezetői, jelentették be. Azért, mondják a humanisták, mert semmilyen, rasszista-hitlerista, fasiszta-revizionista, vagy sztálinista-zsdanovista csírákat hordozó művészet nem kerülhet európai köztérre. Kérdéses, hogyan tükrözhet ilyen eszméket egy eredetileg 1890-ben felállított szobor. A nagy-romániásból humanistává vált polgártársaknak nem tetszik a Szabadság-szobor. A legjobb lenne, persze, egyeseknek a magyarokat szobrostul, emlékestül elfelejteni, jegyezte meg Jámbor Gyula. /Jámbor Gyula: A humanisták és a szabadság. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. május 28.

Máj. 27-én négypárti egyeztetést tartottak Aradon a Szabadság-szobor és az Egyesülési Emlékmű ügyében az SZDP, a Humanista Párt, a Román Nemzeti Egységpárt és RMDSZ vezetői a Vatra Romanesca, a Goldis Egyetem, az Egyesülési Emlékmű Alapítvány jelenlétében. A végső konklúzió: szerencsét kívántak a másik félnek a szobor, illetve emlékmű felállításához. A holnapi tüntetés a jelek szerint nem a Szabadság-szobor ellen, hanem az Egyesülési Emlékmű felállításáért zajlik majd. /Nem vagy-vagy, hanem is-is. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./

2003. május 30.

Alig ötven személy jelent meg azon a tiltakozáson, amelyet a Román Humanista Párt (RHP) rendezett máj. 28-án Aradon, a Szabadság-emlékmű felállítása ellen, noha a szervezők legalább ötszáz résztvevőre számítottak. A humanisták az aradi városi tanács egyik határozata ellen tiltakoztak, amelyben az önkormányzat mintegy kétmilliárd lejt utalt ki egy park létrehozására, ahol a Szabadság-szobrot helyezik el. /Tüntetés a Szabadság-emlékmű ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ A tüntetők között kiosztott kérdőíven a PUR aradi vezetői több kérdésre kerestek választ. A kérdések egyike arra vonatkozott, ki hivatott hatálytalanítani a Szabadság-szobor levételéről szóló 1925-ös kormányhatározatot: a román kormány vagy az aradi városi tanács. Az egyik tüntető közölte: a román hadsereg már kétszer kiakasztotta a bocskort a budapesti parlamentre, itt az ideje, hogy ezt most harmadszor is megtegye. A tüntetők között megjelent Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, aki újságírói kérdésre az eseményt a szabad véleménynyilvánítási gyakorlat példájaként említette. /Gazda Árpád: A szobor ellen tüntettek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2003. május 30.

Alig ötven személy jelent meg azon a tiltakozáson, amelyet a Román Humanista Párt (RHP) rendezett máj. 28-án Aradon, a Szabadság-emlékmű felállítása ellen, noha a szervezők legalább ötszáz résztvevőre számítottak. A humanisták az aradi városi tanács egyik határozata ellen tiltakoztak, amelyben az önkormányzat mintegy kétmilliárd lejt utalt ki egy park létrehozására, ahol a Szabadság-szobrot helyezik el. /Tüntetés a Szabadság-emlékmű ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ A tüntetők között kiosztott kérdőíven a PUR aradi vezetői több kérdésre kerestek választ. A kérdések egyike arra vonatkozott, ki hivatott hatálytalanítani a Szabadság-szobor levételéről szóló 1925-ös kormányhatározatot: a román kormány vagy az aradi városi tanács. Az egyik tüntető közölte: a román hadsereg már kétszer kiakasztotta a bocskort a budapesti parlamentre, itt az ideje, hogy ezt most harmadszor is megtegye. A tüntetők között megjelent Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, aki újságírói kérdésre az eseményt a szabad véleménynyilvánítási gyakorlat példájaként említette. /Gazda Árpád: A szobor ellen tüntettek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2003. június 27.

A Nyílt Társadalomért Alapítvány felmérése negatív közérzetre utal: a megkérdezettek 60 százaléka úgy véli, a román társadalomban egyre hangsúlyosabb az egyenlőtlenség, az alanyok 80 százaléka pedig azt gondolja, Romániában valamennyi szinten jelen van a korrupció. Ugyanakkor jelentősen csökkent a hadseregbe, az államelnöki hivatalba, a rendőrségbe, a kormányba, a Román Hírszerző Szolgálatba, az igazságszolgáltatásban, továbbá a bankokba, a parlamentbe, a szakszervezetekbe és a politikai pártokba vetett bizalom. Mi több, az alanyok több mint fele úgy véli, rossz irányba halad az ország. A megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, a megvesztegetés a társadalom valamennyi szintjét átitatja. Szerintük a legkorruptabbak a képviselők és a szenátorok, az orvosok, a rendőrök és a bírók. A megkérdezettek 41 százaléka bízik a jelenlegi államelnökben, Iliescuban, a kormányfő bizalmi indexe 33 százalék, míg Corneliu Vadim Tudor 15 százalékos bizalomnak örvend. 2001 májusához képest a Markó Béla RMDSZ-elnökbe vetett bizalom a felére csökkent: 2001 májusában 12 százalék, idén viszont alig 6 százalék hisz a magyar érdekvédelmi szervezet vezetőjében. Amennyiben jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, az SZDP 47 százalékot, az NLP és az NRP 16-16%-ot, a Demokrata Párt (DP) 10%-ot, az RMDSZ 7%-ot, a Humanista Párt (HP) 2%-t, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) pedig alig 2 százalékot érne el. A határozatlanok aránya 39 százalék. /Kiss Olivér: Egyre kilátástalanabb a romániai helyzet. Bemutatták a Nyílt Társadalomért Alapítvány felmérését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2003. augusztus 21.

Szobor-kronológia. 1999. július 13. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a Radu Vasile román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélése után bejelentette, kormányközi egyezményt dolgoznak ki egy aradi emlékpark létrehozásáról, melyben egy román emlékmű mellett a Szabadság-szobrot is felállítanák. 1999. szeptember 20. A román kormány határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoportot a hadsereg átadja az aradi minorita rendnek. Elemeit ideiglenesen az aradi belvárosi római katolikus templom belső udvarán helyezték el. 1999. szeptember 28. A román kormány újabb határozatban rendelte el az aradi román-magyar megbékélési emlékpark létrehozását, melyben a Szabadság-szobor mellett egy román történelmi eseményt idéző emlékművet is állítottak volna. Az emlékpark számára a város megkérdezése nélkül utalt át egy telket a város tulajdonából a művelődési minisztériumnak. 1999. október 6. Az 1989-es változások után első ízben zavarta meg szélsőséges román ellentüntetők randalírozása az aradi mártírok napjának gyászünnepét. Radu Vasile miniszterelnök és a román kormány képviselői az utolsó pillanatban lemondták részvételüket az eseményen, Orbán Viktor kormányfő csak az október 5-i gálaműsoron vett részt. 2001. október 19. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága arról határozott, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre a szobor újrafelállítása ügyében. A Budapesten aláírt emlékeztető a magyar fél kötelezettségvállalását is tartalmazza az emlékmű restaurálási munkálatainak szakmai és anyagi támogatására. 2001. december 22. Az Orbán Viktor és Adrian Nastase által aláírt egyetértési nyilatkozatban a felek megegyeztek arról, hogy a két kormány jóváhagyja az október 19-i jegyzőkönyvbe foglalt ajánlásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket a gyakorlati megvalósítás érdekében.2002. január 29. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt 2002-es évre érvényes protokollumában a felek megegyeztek arról, hogy a két miniszterelnök megállapodásának és a vegyes bizottsági jegyzőkönyvnek megfelelően "megoldják" az aradi Szabadság szoborcsoport ügyét. A dokumentumot Adrian Nastase és Markó Béla írta alá. 2002. november 26. Az aradi városi tanács két ellenszavazat és két tartózkodás mellett elhatározta, hogy a szoborcsoportot a Tűzoltó téren, a Csiky Gergely Gimnázium épülete közelében állítják fel. A testület 2,2 milliárd lejt szánt a tér átalakítására.2002. november 28. Egy nappal budapesti látogatása előtt Adrian Nastase miniszterelnök Gyulafehérváron kijelentette: felkérte a Román Akadémiát a Szabadság-emlékmű történelmi jelentőségének értékelésére. Úgy vélte, politikai szempontból sokkal hasznosabb lenne egy olyan emlékmű felállítása, amely kifejezi a két ország harmonikus együttműködésében rejlő közös érdekeket.2003. február 19. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt aláírta a 2003-as évi együttműködésről szóló megállapodást. Ebben már nem szerepel a Szabadság-szobor felállítása. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke ezt a Krónikának azzal magyarázta, hogy az ügy már 2002-ben megoldódott. 2003. május 22. A prefektusokkal tartott távértekezleten Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, a román kormánynak nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy felállítsák a Szabadság-szobrot. "Ennek a szobornak a szimbolikája nem sugározza a megértést, a harmadik évezredbeli román-magyar barátságot és együttműködést" - jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, nem a művészi értéke, hanem a szimbolikája szempontjából értékelte a szoborcsoportot.2003. május 29. Kevesebb mint százan vettek részt a Humanista Párt aradi szervezete által összehívott néma tüntetésen, mely formálisan egy egyesülési emlékmű felállítása mellett, a valóságban azonban a Szabadság-szobor felállítása ellen szólt. 2003. július 18. A román kulturális minisztérium mellett működő Nyilvános Emlékművek Országos Bizottsága esztétikai és történelmi okokra hivatkozva elutasította az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítását. /Gazda Árpád: Jelenkori szobor-kronológia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2003. augusztus 23.

Két nap leforgása alatt két politikai alakulat /a Humanista Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt/ országos elnöke is Marosvásárhelyen járt, mindketten ugyanazzal a céllal: előkészíteni a terepet a közelgő választásokhoz. Egyre szélesebb teret nyer a közös román nemzetiségű jelölt támogatásának gondolata az RMDSZ jelöltje ellenében. A PUR már eleve közös jelöltet javasol ott, ahol a nemzetiségi arányok kiegyensúlyozottak, míg a parasztpárt szintén hajlik erre, még akkor is (Marosvásárhely esete a példa), ha ugyanazt a jelöltet olyan kiengesztelhetetlen politikai ellenfelek, mint a PSD, vagy nemzetközileg szalonképtelen szélsőséges alakulatok is támogatják. A romániai társadalom, s különösen a politikai elit nem tudja levetkőzni a nemzeti kizárólagosság gondolatát, mely szerint az sem baj, ha adott esetben a polgármester esetleg valamely párttal homlokegyenest ellenkező ideológiai nézeteket vall - csak nehogy véletlenül magyar legyen az illető. Közben még ma sem lehet tudni, hogy az RMDSZ kit javasol a tisztségre. /Bálint Zsombor: Mindegy, hogy ki, csak magyar ne legyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2003. augusztus 23.

Két nap leforgása alatt két politikai alakulat /a Humanista Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt/ országos elnöke is Marosvásárhelyen járt, mindketten ugyanazzal a céllal: előkészíteni a terepet a közelgő választásokhoz. Egyre szélesebb teret nyer a közös román nemzetiségű jelölt támogatásának gondolata az RMDSZ jelöltje ellenében. A PUR már eleve közös jelöltet javasol ott, ahol a nemzetiségi arányok kiegyensúlyozottak, míg a parasztpárt szintén hajlik erre, még akkor is (Marosvásárhely esete a példa), ha ugyanazt a jelöltet olyan kiengesztelhetetlen politikai ellenfelek, mint a PSD, vagy nemzetközileg szalonképtelen szélsőséges alakulatok is támogatják. A romániai társadalom, s különösen a politikai elit nem tudja levetkőzni a nemzeti kizárólagosság gondolatát, mely szerint az sem baj, ha adott esetben a polgármester esetleg valamely párttal homlokegyenest ellenkező ideológiai nézeteket vall - csak nehogy véletlenül magyar legyen az illető. Közben még ma sem lehet tudni, hogy az RMDSZ kit javasol a tisztségre. /Bálint Zsombor: Mindegy, hogy ki, csak magyar ne legyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2003. október 14.

A Szabadság-szoborral kapcsolatos helyi álláspontra volt kíváncsi Cristian Diaconescu külügyi államtitkár, aki a kisebbségi kérdésekkel is foglalkozó román-magyar vegyes bizottság képviseletében járt a hét végén Aradon. Bognár Levente aradi alpolgármester elmondta, az államtitkárt az érdekelte, hogyan lehetne közelíteni egymáshoz a meglehetősen különböző álláspontokat. "Először arról volt szó, hogy meghívják a beszélgetésre a Nagy-Románia Párt és a Humanista Párt képviselőit is, de mi erre azt feleltük, hogy velük egy asztalhoz nem ülünk le tárgyalni" - nyilatkozta Bognár. A találkozón elhangzott, az aradiak ragaszkodnak az eredeti elképzeléshez. "Több kompromisszum született már a szobor ügyében, ennél többet nem fogadhatunk el" - fogalmazta meg álláspontját Bognár, majd hozzátette, az alkotásnak egy darabban kell állnia, és köréje csakis 1848-hoz kötődő személyiségek szobrai kerülhetnek. /L. J.: Érdeklődés szoborügyben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2003. október 23.

Az alkotmánymódosítás kapcsán rendezett népszavazáson az igenek aránya 89,7 százalék volt - derült ki a népszavazás közzétett összesített eredményéből. A választásra jogosult több mint 17,8 millió választópolgár 55,7 százaléka (több mint 9,9 millió személy) vett részt az alkotmányt módosító törvényről megtartott referendumon. Közülük több mint 8,9 millió választó (89,7 százalék) igennel szavazott. Az urnákhoz járulók 8,81 százaléka, több mint 875 ezer választópolgár nemmel voksolt, mintegy 142 ezer szavazócédulát (az összesnek csaknem másfél százalékát) semmisnek nyilvánítottak. Az összesítő dokumentumot az RMDSZ képviselői is aláírták, fenntartásokat megfogalmazó megjegyzésekkel írta alá a jegyzőkönyvet a Román Humanista Párt (RHP) képviselője. Az ellenzékben levő Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és a Nagy-Románia Párt (NRP) képviselői nem írták alá a jegyzőkönyvet, mert pártjaik az SZDP által elkövetett csalásokra és súlyos szabálytalanságokra hivatkozva megkérdőjelezték a népszavazás eredményeit. /89, 7 százalék szavazott igennel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2003. október 25.

Az IMAS közvéleménykutató intézet felmérése szerint továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) élvezi a legtöbb választó bizalmát, a lakosság 48,7 százaléka szavazna a kormánypártra. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PNL) Igazságosság és Valóság nevű politikai szövetsége a második a szavazási szándék tekintetében 25,8 százalékkal, míg a megkérdezettek 17,3 százaléka adná a voksát a Nagy-Románia Pártra (PRM) és 5,4 százalék az RMDSZ-re; az adatok szerint nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt a Román Humanista Párt (1,5 százalék) és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amely a szavazatoknak egy százalékát sem gyűjtené be. A népszerűségi indexeket továbbra is a román diplomácia vezetője uralja, Mircea Geonában a lakosság 46 százaléka bízik. Őt Adrian Nastase miniszterelnök követi 43,9, és Ion Iliescu államfő 42,7 százalékkal. Pozitívan vélekedik a demokrata Traian Basescuról és a liberális Theodor Stolojanról a megkérdezettek 34,4, illetve 37,9 százaléka. Kevésbé népszerű a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor (24,9 százalék). Markó Bélának, az RMDSZ elnökének közel kilencszázalékos a népszerűségi indexe. A felmérés szerint Románia lakossága az intézmények közül továbbra is az egyházakban bízik leginkább (90,1), második helyen a hadsereg áll (76,1), a harmadikon pedig a sajtó (65,6 százalék). Az elnöki hivatal Románia lakossága kevesebb mint a felének élvezi a bizalmát (49,1 százalék), míg a rendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a polgármesteri hivatal megbízhatósági mutatója 40 és 45 százalék közötti. A legrosszabb a megítélése a parlamentnek (26,2 százalék) és a civil szervezeteknek (26,4 százalék). /Cs. P. T.: A választók fele a Szociáldemokrata Párt híve. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2003. november 19.

A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a lakosság 43 százalékának a támogatását élvezi, a liberális-demokrata szövetségre pedig a megkérdezettek 30 százaléka szavazna, amennyiben a következő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat - derült ki a CURS által készített felmérésből. A pártok népszerűségi listáján a harmadik helyen a Nagy-Románia Párt (PRM) áll 16 százalékkal, majd az RMDSZ 5, a Humanista Párt (PUR) 3, illetve a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) és a Népi Akció (AP) egy-egy százalékkal. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 40 százaléka nem döntött még arról, hogy kire szavaz, vagy egyáltalán elmegy-e szavazni. Ami az elnökválasztásokat illeti, a toplista a következőképpen alakul: Adrian Nastasét a szavazók 30 százaléka választaná államfőnek, őt Theodor Stolojan követi 20, Ion Iliescu 18, Corneliu Vadim Tudor 17, Traian Basescu 9, Mircea Geoana 3 és Emil Constantinescu 1 százalékkal. A bizonytalanok számaránya ebben az esetben 55 százalék. /A pártok népszerűségi listáján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998