udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 217 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-217
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Kommunista Part /Partidul Comunist Roman – PCR/

1990. január 27.

Király Károly a Román Kommunista Párt vezetői közé tartozott. Nagy jövő állt előtte, azonban 1972-ben szembefordult a Ceausescu-rendszerrel, majd megkezdte tiltakozó akcióit 1977-ben. Jelenleg a Nemzeti Megmentési Front alelnöke. Bodor Pál kérdésére, hogy a nacionalizmusnak erős tradíciója volt Romániában, nem jelent-e ez leküzdhetetlen akadályt a demokrácia számára, Király Károly leszögezte: leküzdhetetlent nem, de nehezen fog itt a demokrácia megszületni, "A romániai nacionalizmus fokát én inkább a hitleri Németországéhoz hasonlítanám, mint bármelyik más szomszéd országéhoz." Hozzátette: "Sok kitűnő románt ismerek, aki négyszemközt hajlandó a román nacionalizmusról nyilatkozni - a nyilvánosság előtt azonban nem mer állást foglalni. Épp a nacionalistáktól való félelmében." Király Károly kifejtette: "A politikai-adminisztratív autonómiák híve vagyok." "A jogokat ki kell vívni ? de azután meg is kell tartani őket. Ezért van szükség az önvédelmi szervezkedésre." "Szerintem azonban téves az a nézet, hogy az erdélyi magyarságnak csak egyetlen, egységes szervezete legyen." "Ha egyetlen pártunk van, mi történik, ha azt az egyetlent valakinek sikerül tévútra terelni? Vagy megszüntetni? Gondoljunk a Magyar Népi Szövetségre." /Bodor Pál: Autonómiákról, háromnyelvűségről Romániában. Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 27./

1990. március 11.

A temesvári forradalmárok elfogadták és nyilvánosságra hozták márc. 11-én a Temesvári Kiáltványt. Ebben határozottan kiálltak amellett, hogy a temesvári forradalomban részt vett minden társadalmi réteg, a forradalom győzelméért életüket áldozták a románok mellett magyarok, németek és szerbek is. A különböző nemzetiségűek évszázadok óta jó békében, jó megértésben éltek együtt Temesváron. Meghívják az összes sovinisztákat, mert itt toleranciát és kölcsönös tiszteletet tanulhatnak. Romániában "a kommunista párt népirtásra vetemedett és ennélfogva végképp kirekesztette magát a társadalomból." A temesvári forradalom "semmiképpen sem akart alkalmat szolgáltatni a politikai feltörekvésre egy RKP-n belüli anticeausiszta disszidens csoportnak. A temesvári hősök hiába haltak meg, mert ezek állnak az ország élén." /8. pont:/ Javasolták, hogy a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő ciklusban a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket." A volt aktivisták ne pályázhassanak Románia elnöki tisztségére. /Temesvári Kiáltvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14., folyt. márc. 15./

1990. március 11.

A temesvári forradalmárok elfogadták és nyilvánosságra hozták márc. 11-én a Temesvári Kiáltványt. Ebben határozottan kiálltak amellett, hogy a temesvári forradalomban részt vett minden társadalmi réteg, a forradalom győzelméért életüket áldozták a románok mellett magyarok, németek és szerbek is. A különböző nemzetiségűek évszázadok óta jó békében, jó megértésben éltek együtt Temesváron. Meghívják az összes sovinisztákat, mert itt toleranciát és kölcsönös tiszteletet tanulhatnak. Romániában "a kommunista párt népirtásra vetemedett és ennélfogva végképp kirekesztette magát a társadalomból." A temesvári forradalom "semmiképpen sem akart alkalmat szolgáltatni a politikai feltörekvésre egy RKP-n belüli anticeausiszta disszidens csoportnak. A temesvári hősök hiába haltak meg, mert ezek állnak az ország élén." /8. pont:/ Javasolták, hogy a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő ciklusban a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket." A volt aktivisták ne pályázhassanak Románia elnöki tisztségére. /Temesvári Kiáltvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14., folyt. márc. 15./

1990. április 18.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott a Nemzeti Megmentés Frontja lapjának első számában /Azi, ápr. 11./ megjelent dr. Ion Coja cikke miatt. A soviniszta cikk azt állítja, hogy 1944 után a kisebbségek, főként a magyarok uralták az RKP-t /Román Kommunista Pártot/. Az RKP káderei nemzeti eredetének felemlegetése azt a célt szolgálja, hogy az elmúlt 45 évért nem a kommunista ideológiát kell hibáztatni, hanem a pártba befurakodott magyarokat és zsidókat. Coja szerint a magyarok 1946 után befolyásolták Petru Grozát, ily módon egyetemet, autonómiát csikartak ki maguknak. Valójában a Bolyai Egyetemet 1945-ben hozták létre, az autonómiát pedig 1952-ben. Ion Coja szerint anyanyelvi oktatás csak elemi iskolában engedhető meg, felfogása szerint a magyarok és a székelyek két külön nép, székely nyelvű iskolák mellett kardoskodik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Ugyanezen szám közölte Coja cikkének szövegét is /Erdély román föld. A nemzetiségi kérdés/. Coja még azt is írta, hogy a Romániával szomszédos országokban 4,5 millió román él, "Románia a legjogosultabb arra, hogy határrevíziót kérjen." Az "erdélyi magyar lakosság kiváltképpen a XIX. és XX. századi magyar telepítési politika nyomán alakult ki. Az utolsó magyar-betelepítés Romániába közvetlenül a második világháború után történt, amikor a Petru Groza kormány beleegyezésével 200 ezer magyar telepedett le Erdélyben, olyanok, akiket a vajdasági horthysta megszállás idején elkövetett gaztetteik miatt üldöztek el Jugoszláviából." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A Háromszékben Magyari Lajos is ismertette dr. Ioan Coja állásfoglalását, aki tizenhárom pontban fejtette ki nézeteit a magyar kisebbségről. Nem igaz, állította Coja, hogy a kisebbségek többet szenvedtek Ceausescu idején. A magyarok az ötvenes évekbeli helyzethez akarnak visszatérni. "Azok viszont természetellenes, érdemtelen előnyök voltak, ilyen sehol Európában egyetlen más kisebbségnek nem volt." / Magyari Lajos: Ki ön, dr. Coja? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./ Coja szerint "a magyarság jogainak kérdése polgári és büntetőjogi kérdés". A székelyeket más népnek vallja: "Lényeges különbséget tenni a székelyek és a magyarok között." "...a székelyek más népfaj, mint a magyarok." A székelyeknek a székely nyelvet kell tanítani. "A székelyek az elmagyarosításnak ezer éven át, 1919-ig ellenálltak"- állította Coja. /Magyari Lajos: Beszélj székelyül! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

1990. április 18.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott a Nemzeti Megmentés Frontja lapjának első számában /Azi, ápr. 11./ megjelent dr. Ion Coja cikke miatt. A soviniszta cikk azt állítja, hogy 1944 után a kisebbségek, főként a magyarok uralták az RKP-t /Román Kommunista Pártot/. Az RKP káderei nemzeti eredetének felemlegetése azt a célt szolgálja, hogy az elmúlt 45 évért nem a kommunista ideológiát kell hibáztatni, hanem a pártba befurakodott magyarokat és zsidókat. Coja szerint a magyarok 1946 után befolyásolták Petru Grozát, ily módon egyetemet, autonómiát csikartak ki maguknak. Valójában a Bolyai Egyetemet 1945-ben hozták létre, az autonómiát pedig 1952-ben. Ion Coja szerint anyanyelvi oktatás csak elemi iskolában engedhető meg, felfogása szerint a magyarok és a székelyek két külön nép, székely nyelvű iskolák mellett kardoskodik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Ugyanezen szám közölte Coja cikkének szövegét is /Erdély román föld. A nemzetiségi kérdés/. Coja még azt is írta, hogy a Romániával szomszédos országokban 4,5 millió román él, "Románia a legjogosultabb arra, hogy határrevíziót kérjen." Az "erdélyi magyar lakosság kiváltképpen a XIX. és XX. századi magyar telepítési politika nyomán alakult ki. Az utolsó magyar-betelepítés Romániába közvetlenül a második világháború után történt, amikor a Petru Groza kormány beleegyezésével 200 ezer magyar telepedett le Erdélyben, olyanok, akiket a vajdasági horthysta megszállás idején elkövetett gaztetteik miatt üldöztek el Jugoszláviából." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A Háromszékben Magyari Lajos is ismertette dr. Ioan Coja állásfoglalását, aki tizenhárom pontban fejtette ki nézeteit a magyar kisebbségről. Nem igaz, állította Coja, hogy a kisebbségek többet szenvedtek Ceausescu idején. A magyarok az ötvenes évekbeli helyzethez akarnak visszatérni. "Azok viszont természetellenes, érdemtelen előnyök voltak, ilyen sehol Európában egyetlen más kisebbségnek nem volt." / Magyari Lajos: Ki ön, dr. Coja? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./ Coja szerint "a magyarság jogainak kérdése polgári és büntetőjogi kérdés". A székelyeket más népnek vallja: "Lényeges különbséget tenni a székelyek és a magyarok között." "...a székelyek más népfaj, mint a magyarok." A székelyeknek a székely nyelvet kell tanítani. "A székelyek az elmagyarosításnak ezer éven át, 1919-ig ellenálltak"- állította Coja. /Magyari Lajos: Beszélj székelyül! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

1990. november 16.

A Demokrata Munkapárt nov. 16-án Bukarestben tartott országos ülésén megjelentek az RKP hajdani aktivistái, Ilie Verdet és mások. Arról döntöttek, hogy új pártot hoznak létre, a Szocialista Munkapártot, ezzel egyesítve a Demokrata Munkapártot és a Román Kommunista Pártot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Az Irányító Bizottság elnöke Ilie Verdet, Ceausescu egykori munkatársa lett. /MTI/

1990. november 16.

A Demokrata Munkapárt nov. 16-án Bukarestben tartott országos ülésén megjelentek az RKP hajdani aktivistái, Ilie Verdet és mások. Arról döntöttek, hogy új pártot hoznak létre, a Szocialista Munkapártot, ezzel egyesítve a Demokrata Munkapártot és a Román Kommunista Pártot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Az Irányító Bizottság elnöke Ilie Verdet, Ceausescu egykori munkatársa lett. /MTI/

1990. november 19.

A román fővárosban a volt politikai foglyok tüntetéssel tiltakoztak a Szocialista Munkapárt néven újrainduló kommunista párt szervezése ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1990. november 21.

A Román Független Fórum közleményben tiltakozott a Román Kommunista Pártnak Szocialista Munkapárt néven való újjáalakulása ellen. A közlemény dr. Octavian Buracu aláírásával jelent meg. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

1991. március 25.

A bukaresti katonai törvényszék márc. 25-én enyhe ítéleteket hozott /1 és 5 év között/ a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának 21 tagja perében. Népirtás vádjával senkit sem ítéltek el, több vádlottat felmentettek. A vádlottak javai ellen foganatosított intézkedéseket megszüntették. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

1991. július 19.

Újjáalakult és jún. 22-én hivatalosan bejegyezték a Román Kommunista Pártot, adta hírül a Cotidianul hetilap. /Újjáalakult az RKP. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1991. július 19.

Újjáalakult és jún. 22-én hivatalosan bejegyezték a Román Kommunista Pártot, adta hírül a Cotidianul hetilap. /Újjáalakult az RKP. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1991. augusztus 10.

Első országos kongresszusát tartotta Bukarestben a Szocialista Munkapárt, élén Ilie Verdet-cel. Ez a párt a Román Kommunista Párt utóda. A Szocialista Munkapártot 1990 novemberében alakították meg. Verdet az 1970-es években, a Ceuasescu-rendszerben miniszterelnök volt. /MTI/

1991. augusztus 27.

A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepel a szélsőséges pártok /Román Kommunista Párt, Szocialista Munkapárt, Romania Mare Párt/ és az antiszemita, gyűlöletre felbujtó, kommunista rendszert rehabilitálni akaró kiadványok betiltása /Romania Mare, Europa, Totusi Iubirea, Demokratia, Socialistul, Tromf és hasonló lapok/, ugyanúgy a sovén, kommunista és fasiszta propaganda betiltásának követelése a hadsereg, a Belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat keretében. A parlament törölje a következő törvényekbe foglalt antidemokratikus előírásokat: nemzetbiztonsági törvény, Legfelsőbb Védelmi Tanács szervezésének törvénye, állampolgársági törvény, privatizációs törvény, földtörvény. Érthetetlen, hogyan szerepelhet a fasiszta, betiltandó lapok között Tromf, a magyar vicclap, jegyzi meg a Romániai Magyar Szó szerkesztősége. /A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata és felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1991. szeptember 2.

A képviselőház szept. 2-i ülésén Dan Lazarescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője elmondta, hogy a szovjet államcsínykísérlet alatt kommunistabarát tüntetések voltak. Követelte a Román Kommunista Párt és utódszervezete, a Szocialista Munkapárt törvényen kívül helyezését, továbbá Románia vezetői valljanak színt a kommunista ideológiát illetően. Claudiu Iordache felszólította Dan Martian képviselőházi elnököt, hogy mondjon le. A szovjet államcsíny kísérletekor egyikük sem állt ki határozottan a puccsisták ellen, Iliescu elnök is csak szőrmentén nyilatkozott, várták a fejleményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1991. szeptember 5.

A Nemzeti Megmentési Front és három támogatója /Román Demokratikus Agrárpárt, Nemzeti Liberális Párt - Fiatal Szárny, Romániai Ökologista Mozgalom/ szept. 5-én a képviselőházban a szélsőbal-és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte. Közleményük a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és "minden más, ideológiájában vagy tevékenységében kommunista vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozta. A front nem sorolta a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. Szabó Károly szenátor a parlamentben az RMDSZ nevében tiltakozott a Vatra Romaneasca által külföldön terjesztett, a magyar kisebbséget befeketítő pamfletje ellen, mert az fasiszta és rasszista jellegű. Radu Ceontea, a Vatra alapítója hamisítványnak nevezte a pamfletet, Vasile Vacaru, a front szenátusi bizottságának elnöke hevesen a Vatra védelmére kelt, a betiltásának a felvetését is elképesztőnek nevezve. /Szabadság (Kolozsvár), szept.6., MTI/

1991. szeptember 16.

Szept. 16-án ült össze az a munkacsoport, amelyet a kommunizmus törvény elé állítására alakítottak. A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége mellett jelen voltak az ügyészség és az emberjogi szervezetek képviselői. Megállapították, hogy hozzá kellene férniük a Securitate, az RKP KB, a Fegyintézetek Igazgatósága és a Milícia Felügyelősége irattáraihoz. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1992. január 14.

Román Győző bukaresti újságíró összefoglalta a zetelaki eseményeket. 1989. dec. 22-én Zetelakán az emberek a rendőrőrsre vonultak. A később elítélt Ilyés István a rendőrparancsnokot elmenekítette, hogy ne essen bántódása. Jakocs Sándor felment az emeletre, mert otthagyta kucsmáját. Lövés dördült el, Jakocs elmondta, hogy Danila Gabi milicista rálőtt. Több fiatal elindult a milicista lakása felé. Két lövés dördült el. Néhány perc múlva kihúzták a szobából a halott milicistát. Danila Gabi milicista halálát saját fegyvere okozta. Marosvásárhelyen dr. Kelemen végezte a holttest boncolását, megállapította, hogy a milicista öngyilkos lett. Több hónap elteltével bukaresti orvosszakértők azt állították, hogy nem öngyilkosság történt. A perben a védelem kérte, hogy vizsgálják meg az áldozat ruháját, de a bíróság ezt nem végeztette el. Ráadásul törvény született, hogy közkegyelemben részesítik az akkori cselekményeket. Mindennek ellenére, mivel a vádlottak abban az időpontban jelen, illetve az épületben voltak, súlyos ítéletek születtek. Emberölésért és a köztulajdon elleni bűntettért /ennek számított a kommunista párt zászlajának elégetése/ Ilyés István 20, Boldizsár Ferenc 19, Karsai László 19, Jakocs Sándor, Gergely László, Bíró Márton, Boros Lajos, Péter József, Szabó Sándor és Gergely Balázs 5-5 évet kapott. Annak ellenére, hogy senki sem tudja pontosan, mi történt. /Román Győző: Csaknem száz év börtön. Mi történt 1989. december 22-én a székelyföldi Zetelakán? = Új Magyarország, jan. 14./

1992. január 20.

A Legfelsőbb Bíróság március 16-ra halasztotta a döntést a volt Román Kommunista Párt politikai végrehajtó bizottsági tagjainak felmentése ügyében. A főügyész fellebbezett, mert a bíróság 1991. dec. 16-án felmentette őket. /Botrány Bukarestben. = Magyar Hírlap, jan. 21./

1992. március 16.

Folytatódott a volt RKP KB tagjainak pere, miután Románia főügyésze törvényességi óvást jelentett be az enyhe ítélettel szemben, követelve, hogy népirtás pártolásáért ítéljék el a vádlottakat. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./

1992. április 11.

Nicolae Spiroiu védelmi miniszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy 30 évre zárolják a szeku iratait, ezeket a dokumentumokat a hadsereg őrzi. Az 1989 decemberi események során a Securitate dokumentumai közül mintegy 40 ezer iratcsomónak nyoma veszett, 35 ezer dossziét az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ őriz, 20 ezer pedig valószínűleg külföldre került. Teljesen érintetlen viszont a volt Kommunista Párt százezer dossziés irattára. /Harminc évre zárolják a szeku iratait. = Magyar Hírlap, ápr. 11./

1992. április 20.

A Legfelsőbb Bíróság 16 és 5 év közötti börtönbüntetésre ítélte a volt Román Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottsága tagjait és póttagjait. A per újratárgyalását a főügyész kezdeményezte. /Új Magyarország, ápr. 21./ Előzőleg - 1991. dec. 16-án - elejtették a vádat ellenük és Gheorghe Oprea kivételével mindnyájukat szabadlábra helyezték. A főügyész fellebbezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. dec. 17./

1992. május 6.

Domokos Géza bukaresti sajtóértekezletén bejelentette, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusán nem jelölteti magát a szövetség elnöki tisztségébe, és a választáson sem indul parlamenti mandátumért, hanem korábbi döntésének megfelelően befejezi politikai tevékenységét. 1984-ig az RKP KB póttagja volt, visszavonulásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az RMDSZ ettől a tehertől megszabaduljon. /MTI/

1993. február 23.

Tőkés László püspök febr. 23-án Washingtonban a külügyminisztériumban és a törvényhozásban folytatott megbeszéléseket, majd sajtóértekezletet tartott, amelyet a romániai kommunista rezsim helyreállítását felvázoló előadásával kezdett /A visszarendeződés tényei Romániában címmel/. A kialakult helyzetet "demokratikus arcú kommunizmusnak" nevezhetjük, mondta. 1990-ben eljárást kezdeményezett a nacionalista, antiszemita Phoenix lap ellen. Két év után kapott választ az ügyészségtől, gyakorlatilag igazat adtak Phoenix uszító, magyarellenes rágalmainak. Védik, átmentik, támogatják a régi rezsim exponenseit, a Securitate képviselőit. A tömeggyilkossággal vádolt Nicu Ceausescu, a diktátor fia is elhagyhatta börtönét. A tévében "rehabilitálják" a volt diktátor udvaroncait. A román parlament bővelkedik szélsőséges nacionál-kommunista párt-emberekben. Utcákat neveznek el a háborús bűnösként kivégzett Antonescuról, folyik a történelemhamisítás, fokozódik a kisebbségek elleni ultranacionalista támadás. Tőkés László felidézte a magyar emlékek meggyalázását, összetörését, a Mátyás-szobor esetét, mindezek az akciók a hatóság nyílt vagy burkolt támogatásával zajlanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Az etnikai tisztogatás nemcsak Jugoszláviában folyik - jelentette ki a püspök. /Tőkés püspök a romániai rezsim restaurálásáról. = Magyar Nemzet, febr. 24./

1993. március 30.

A Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottsága négy, 1990-ben népirtás vádjával elítélt tagja /Emil Bobu, Ion Dinca, Manea Manescu és Tudor Postenicu/ ügyében a bíróság ápr. 26-án hirdeti ki határozatát. A főügyészség javasolta, hogy a vádat "népirtásban való bűnrészességről" "népirtási kísérletben való bűnrészességre" módosítsák. Amennyiben ezt a bíróság elfogadja, valószínűleg mindnyájan szabadlábra kerülnek. /A vádlottak padján a bukaresti négyek. = Magyar Nemzet, márc.31./

1993. április 2.

Egy kezdeményező bizottság megkezdte a Román Kommunista Párt /RKP/ újraszervezését Szilágy megyében. Március végén újból megjelent Zilahon a Nazuinta, a volt kommunista párt Szilágy megyei hetilapja. Az új kiadvány a régi lap örökségének felvállalója, magát "kényelmetlen időszaki kiadványnak" nevezi. A volt diktátor, Ceausescu képét közli első oldalán. A lap a diktátor haláláért a "munkások bosszújában" reménykedik. /Ceausescu munkalátogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1993. április 2.

Egy kezdeményező bizottság megkezdte a Román Kommunista Párt /RKP/ újraszervezését Szilágy megyében. Március végén újból megjelent Zilahon a Nazuinta, a volt kommunista párt Szilágy megyei hetilapja. Az új kiadvány a régi lap örökségének felvállalója, magát "kényelmetlen időszaki kiadványnak" nevezi. A volt diktátor, Ceausescu képét közli első oldalán. A lap a diktátor haláláért a "munkások bosszújában" reménykedik. /Ceausescu munkalátogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1993. május 6.

A Corneliu Vadim Tudor által pénzelt Politica napilap felhívást közölt Új Kommunista Párt megalakítására. /Románia sztrájkol. = Pesti Hírlap, máj. 6./

1993. május 15.

Mircea Geoana külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy a nagyváradi püspöki palota sohasem volt a református egyház tulajdona. Dr. Szatmári Ferenc, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiszteletbeli főgondnoka részletesen ismertette a székház történetét. Az egyház évek óta próbája visszaperelni a székházat, de sikertelenül. /Barabás Zoltán: "Ingatlanunkat a kommunista párt vallásellenes céljaira elorozta és bitorolta?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1993. július 2.

A kormányzópárt, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front újabb pártot kebelezett be, a Demokratikus Szövetkezeti Pártot. További nemzeti kommunista pártok bekebelezését is tervezik. A sorozatos egyesülésekkel a kormánypárt a szélsőbal irányába tolódik el. /Bogdán Tibor, Bukarest: Erősíti sorait a román kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-217




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998