udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 539 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-539
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Nemzeti Egysegpart /Partidul Unitatii Nationale Romane – PUNR/

1990. május 20.

A választás napján, amikor tilos volt a választási propaganda, Kolozsváron a Vatra Romaneasca pártja, a Román Nemzeti Egységpárt magyarellenes röplapot terjesztett, amelyben felhívta a románok figyelmét arra, hogy miközben számtalan politikai párt osztja meg erejüket, a magyarság egységesen, egyetlen politikai alakulatra szavaz és ennek beláthatatlan következményei lesznek. /Tudósítás az RMDSZ-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1990. június 8.

Az Adevarul in Libertate kolozsvári lap jún. 8-i számában Octavian Capatina, a Román Nemzeti Egységpárt /AUR/ képviselője minősíthetetlenül beszélt az RMDSZ-ről. Arra a kérdésre, hogy az AUR politikai ellenlépés volt-e az RMDSZ-szel szemben, azt válaszolta: "A horthysta színezetű extremizmus csupán az egyik tényezője volt annak, amely hozzájárult e párt létrehozásához. A másik tényező az ideiglenes kormány határozottságának a hiánya..." A Szabad Rádió és Televízió magyar adása "annak a horthyzmusnak a szószólójává vált, amely a fasizmus legfeketébb arculata." A képviselő nem válogatott a jellemzésben az RMDSZ-t illetően: "horthysta szélsőség, faji felsőbbrendűség, a megkülönböztetés, az elkülönülés eszméjének szorgalmazásában ölt testet..." /O. Capatina képviselő úr rémálmai. Fasizmus és horthyzmus térhódítása Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

1990. június 14.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott a magyarellenes támadások ellen. A kolozsvári Adevarul in Libertate című lap jún. 12-i számában a Román Nemzeti Egységpárt a román kormányhoz intézett felhívása a magyarellenes támadássorozat része. Előzőleg is napvilágot látott több hasonló írás: a máj. 11-i számban olvasható "közlemény" állítólagos atrocitásokról szólt, melyeket magyarok követtek el románok ellen "számos erdélyi helységben", a jún. 9-11-i számban a román kormánytól követelte ez a párt, hogy "véglegesen számolják fel a szeparatizmust az erdélyi iskolákban", a jún. 8-i számban Octavian Capatina parlamenti képviselő a lapban nyilatkozott a jelen levő "a horthysta színezetű szélsőségről", a "horthyzmusról, mint a fasizmus legsötétebb jelentkezéséről" stb. Folyik tehát a heves magyarellenes támadás, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete leszögezte: szó sincs arról, hogy most "hoznák létre a magyar konzulátust Kolozsváron, amit az a Román Nemzeti Egységpárt beállítja. Magyarország főkonzulátusát 1977-ben hozták létre Kolozsváron, egyidőben a debreceni főkonzulátussal." A közelmúltban Románia és Németország megegyezett három német konzulátus megnyitásában. Az RMDSZ felhívja az ügyészség és a kormány figyelmét, hogy az említett megnyilvánulások kielégítik a Btk. 317. paragrafusának a nacionalista-soviniszta propaganda bűntényének ismérveit. /Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1990. augusztus 2.

Ágoston Vilmos idézte a román sajtó magyarellenes megnyilvánulásait Szomorú szellemi kincstár címmel. A Vatra Romaneasca szélsőséges, idegengyűlölő elveit a politikai életben a Román Nemzeti Egységpárt juttatja érvényre. Az Adevarul in Libertate című kolozsvári lap közölte nyilatkozatukat: a magyar konzulátus románellenes, revizionista, szeparatista propagandát fejtett ki. "Romániában szabadságot nyert a fasiszta sajtó" - állapította meg Ágoston Vilmos. A Nagy Románia /Romania Mare/ lap vezetői, Eugen Barbu igazgató, Corneliu Vadim Tudor főszerkesztő és Ion Lancranjan főmunkatárs a Ceausescu-korszak kiszolgálói voltak. Tudor antiszemitizmusa közismert volt, a nyolcvanas évek elején Izrael diplomáciai úton is tiltakozott írásainak hangvétele ellen. Most ismét uszító hangú verseket és politikai röpiratokat közöl. Egyik magyargyalázó versében ezt írta: "Megátkozlak titeket az éggel és a tengerrel", "ti kizsarolt eszű erőtlenek", "viperát szüljetek, ne gyermekeket", "Mi nem fogjuk megérteni egymást soha, nem vagytok ti emberek, veszett kutyák"... A következő számban Tőkés László püspököt gyalázták, összetévesztve a református és a katolikus egyházat, Tőkést a Vatikán híveként mutatta be, hozzátéve, hogy takarodjon az országból, mert meg fogják ölni. /Ágoston Vilmos: Szomorú szellemi kincstár. Idézetek a román sajtóból. = Magyar Nemzet, aug. 2./

1990. október 9.

Az RMDSZ-képviselők okt. 9-én tiltakozásul kivonultak a parlamenti ülésről, mert a kereskedelmi társaságok törvénytervezete 93. szakasza szerint ezek vezetője román lehet, az RMDSZ ezt román állampolgárságúra javasolta változtatni. Végül a kormány mégis az RMDSZ álláspontjának megfelelően döntött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ Az RMDSZ nyilatkozatban indokolta meg döntését, egyben tiltakozott Ioan Gavra, a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőjének rágalmazást, nemzeti uszítást tartalmazó felszólalása ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

1990. október 9.

Kincses Előd visszautasította Ion Minzatunak a Viitorul Romanesc hetilap szept. 5-i számában közölt kijelentését, miszerint Kincses Előd a felbujtók közé tartozik. Ez az állítás még a marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentésben /Minzatu-jelentés/ sem szerepel. Amikor Tőkés László hazaérkezett amerikai útjáról, Minzatu a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának márc. 21-i ülésén elismerő szavakkal méltatta Tőkés László szereplését, majd felajánlotta az RMDSZ-nek a pártjával /Minzatu a Republikánus Párt elnöke volt/ való választási szövetséget. A választási szövetség nem jött létre, pár nap múlva Minzatu a tévében éles kirohanást intézett Tőkés László ellen, majd a Román Nemzeti Egység Pártjával /PUNRT/, a Vatra Romaneasca nevű szervezet politikai változatával lépett szövetségre. /Kincses Előd: Tisztelt Ion Minzatu úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1990. november 2.

Radu Ceontea és Adria Motiu szenátor, a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai javaslatára /melyhez csatlakozott több megmentési frontos szenátor/ a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik "1989. december 22-e után távozásra kényszerültek Kovászna és Hargita megyéből". Csiha Tamás RMDSZ-es szenátor támogatta a javaslatot, hogy kiderüljön az igazság. /D. Bartha Margit: Sokan és régen várják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1990. november 11.

A Vatra Romaneasca vezetősége nov. 10-11-én Temesváron tartotta országos konferenciáját, mely zártkörű volt. A Vatra sajtótájékoztatót tartott a konferencia után. Arra kérdésre, hogy a Vatra hogyan reagál az ország szociális helyzetére, Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke és a Román Nemzeti Egységpárt szenátora azt válaszolta, hogy a Vatra az országban elhatalmasodott fenyegető helyzet nyomán jött létre, melyért az RMDSZ a fő felelős, melynek elnöke attól sem riad vissza, hogy nyíltan gyalázza a Vatrát. Gligor Sasa, a Vatra Romaneasca Hunyad megyei elnöke hangsúlyozta: érthetetlen számára, hogy egy Hunyad megyei nagyközség, melynek lakói fele-fele arányban románok és németek, hogyan szavazhattak az RMDSZ-re, továbbá vakmerőségnek tartja, hogy Déván magyar líceumot hoznak létre. Dr. Zeno Opris, a Vatra vezető tagja kifogásolta, hogy a magyar kormány beleszól a román belügyekbe, "s teszi ezt a világ legmegértőbb és legigazságosabb népével." Radu Ceontea szenátor kijelentette: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." /Ferencz Károly: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1990. december 27.

A Képviselőház dec. 27-i ülésén Dumitru-Petru Pop, a Románok Nemzeti Egységpártja képviselője azt állította, hogy ellenséges érzelmű magyar nemzetiségűek puccsot készítettek elő Marosvásárhelyen, azonban az állami szervek ezt megakadályozták. Elismételte pártja régi kérését, hogy a "román- és államellenes akciókért vonják felelősségre a bujtogató Tőkés Lászlót, Domokos Gézát, Király Károlyt, Szőcs Gézát, Mag Pétert, Pálfalvit, Deményt". Amennyiben nem vonják felelősségre a vétkeseket, akkor "ezen ősi román tájak lakosai " "kénytelenek nemzeti alakulatokba szerveződni." Pop képviselő ezzel a diverzióval akarta elterelni a figyelmet a napirenden szereplő politikai vitáról, amely Mihály, a volt király látogatásával kapcsolatban alakult ki. A Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ képviselője tiltakozott a királlyal szembeni bánásmód, a kiutasítás ellen. Borbély László képviselő rámutatott: ez a bánásmód sértő az emberi jogokra nézve. Furcsa, hogy a látogatásról kiadott kormányközlemény szerint a király megvetést tanúsított a román néppel szemben. A december elsejei parlamenti közleményben még az állott, hogy az egyesülésben jelentős szerepe volt az uralkodónak. /D. Bartha Margit: Egy kis (hasznos) diverzió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29-30./

1991. február 4.

Dec. 4-én Bukarestben folytatta megbeszéléseit az Országgyűlés Horn Gyula vezette magyar külügyi bizottság. Elsőként a pártok vezetőivel tárgyaltak, de a pártok képviselete gyér volt, Corneliu Coposu sem jelent meg. Ioan Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője viszont ott volt, de elutasítóan viselkedett. Szerinte Magyarországnak nem lehet véleménye a Hargita-Kovászna jelentésről. A magyar küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, majd Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök fogadta Horn Gyulát, a találkozó után Iliescu pozitívan értékelte a megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./

1991. február 13.

Petre Burca, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ képviselője a parlamentben kifejtette, mennyire helyes volt a tévében a kisebbségi adásidő csökkentése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

1991. március 3.

A Vatra Romaneasca márc. 3-án Ploiestiben tartott rendkívüli országos értekezletén elutasította Radu Ceontea elnök előzőleg bejelentett lemondását, sőt a Románok Nemzeti Egységpártja is elnökévé választotta őt, tudósított Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1991. március 15.

Márc. 14-15-én Szatmárnémetiben országos értekezletet rendezett a Vatra Romaneasca, zártkörű összejövetelt tartottak, ahol Crisan Ioan, a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ elnök kijelentette: eddig csak védekeztek, ezután támadni fognak. Váltig hangoztatta a jelszót, hogy Románia a Dnyesztertől a Tiszáig tart. Ceontea kijelentette. "Románia az egyetlen országa Európának, amely albérlőket tart." Fel kellene mondani az albérlőknek. A Vatrának be kell épülnie minden pártba, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1991. március 15.

Márc. 14-15-én Szatmárnémetiben országos értekezletet rendezett a Vatra Romaneasca, zártkörű összejövetelt tartottak, ahol Crisan Ioan, a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ elnök kijelentette: eddig csak védekeztek, ezután támadni fognak. Váltig hangoztatta a jelszót, hogy Románia a Dnyesztertől a Tiszáig tart. Ceontea kijelentette. "Románia az egyetlen országa Európának, amely albérlőket tart." Fel kellene mondani az albérlőknek. A Vatrának be kell épülnie minden pártba, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1991. március 28.

Az 1990. jún. 25-én hivatalosan megalakult és a Hargita megyei törvényszéken bejegyezett Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen a Legfelsőbb Ügyészség 1990. nov. 8-án rendkívüli óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást 1991. márciusára halasztották, miközben jan. 12-én Csíkszeredában megtartották a cserkészek második kongresszusát. Ekkor felmérték, hogy jelenleg 28 helységben 38 csapat működik 630 taggal és 1000 tagjelölttel. Eddig a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ lapjai támadták a legelképesztőbb vádakkal a magyar cserkészmozgalmat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

1991. március 30.

Teodor Melescanu külügyminiszter bejelentette, hogy külügyminisztériumi nyilatkozattal elhatárolják magukat Adrian Motiu szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt tagja kijelentésétől, miszerint a Görögországban élő románok híján vannak az alapvető nemzetiségi jogoknak. Görögország visszautasította ezt a bírálatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./

1991. április 6.

Az RMDSZ Országos Elnöksége munkaülést tartott ápr. 6-án Kolozsváron. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Az RMDSZ kiadott nyilatkozatában elítélte a fasiszta színezetű ultranacionalizmus tobzódását, a Román Nemzeti Egységpárt magyarellenes nyilatkozatát /Adevarul de Cluj, márc. 26./. Ez utóbbinak azért van különös jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi. A Román Nemzeti Egységpárt nyilatkozata szerint a magyarságot meg kell fosztani még azoktól a jogoktól is, amelyekkel rendelkezik. Demokráciaellenes az a követelésük, hogy minden nemzetiségnek egyetlen képviselője legyen a parlamentben. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ nyilatkozatát Ioan Al. Crisan pártelnök aláírásával közölték. A nyilatkozat szerint a Román Nemzeti Egységpártnak sok románban sikerült tudatosítani a magyar irredentizmus veszélyét, amely Erdély elszakítását célozza. Ezt az RMDSZ közreműködésével valósítják meg. Az RNEP szerint olyan alkotmányt kell kidolgozni, amely a románok számára készül és nem arra, hogy kielégítse a magyar kisebbség előjogokra vonatkozó kéréseit. Teremtsenek lehetőséget arra, hogy visszatérhessenek a Kovászna és Hargita megyéből elűzött románok. Szüntessék meg az iskolai szeparatizmust, amelyet a magyar kisebbség vezetett be és büntessék meg azokat, akik támogatták ezt a szeparatizmust. Mindazokat büntessék meg, akik vétkesek egyes helységek, utcák, intézmények nevének románról magyarra változtatásában, valamint a kétnyelvű feliratok megjelenéséért. A magyar kisebbségtől meg kell vonni előjogaikat. Ezentúl minden kisebbségnek egy képviselője legyen a parlamentben. /Szemelvények a Román Nemzeti Egységpártnak a nemzeti kérdés megoldására tett nyilatkozatából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

1991. május 19.

A Vatra Romaneasca vezetőjét, Radu Ceontea szenátort választotta meg elnökének a Román Nemzeti Egységpárt Marosvásárhelyen tartott rendkívüli országos értekezlete. Az értekezleten elfogadott állásfoglalásban felszólították a parlamentet és a kormányt, hogy "megfelelő törvényes intézkedésekkel" akadályozzák meg az RMDSZ-kongresszus megtartását Marosvásárhelyen. /MTI/ A Vatra Romaneasca kettészaladt, a Ceontea-ellenes szárny az elmúlt napokban rendezte meg országos értekezletét Kolozsváron, Ceontea ugyanezt a tanácskozást június elsejére Marosvásárhelyre hívta össze.

1991. június 2.

A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1991. június 8.

Radu Ceontea szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke fenntartja álláspontját, hogy az RMDSZ-t nem tartja legálisnak. Ez a párt stagnálásnak van ítélve, mondta, az Erdélyi Naplónak nyilatkozva. A vatrások kezdettől fogva hangoztatták, hogy az RNEP a Vatra Romaneasca politikai karja. Túlságosan gőgös az RMDSZ, az egyszerű magyarok majd megértik, hogy megtévesztették őket. A pártelnök nem lát érintkezési pontokat az RMDSZ és az erdélyi román nemzeti szervezetek között. Ceontea szerint egy párt, amely más nyelvet használ, mint az állam nyelve, más nemzet érdekeit szolgálja. A "magyarok a román nemzet részét képezik." Nem lehet nyelvi szeparatizmus a politikában., hangsúlyozta, szerinte a magyarok román nyelvű pártokban tevékenykedjenek. /Gáspár Sándor: "Magyar is kell a Vatrába". Beszélgetés Radu Ceontea szenátorral, a Román Nemzeti Egységpárt országos elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1991. június 12.

A Nemzeti Megmentési Front az ellenzéki koalíción kívül álló pártokkal kezdett tárgyalást a kormány létrehozásáról, köztük a Vatra Romaneasca politikai szárnyaként ismert Román Nemzeti Egységpárttal. /MTI/

1991. június 12.

Az RMDSZ szenátorai Petre Roman miniszterelnöknek írt levelükben tiltakoztak amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt képviselői Marosvásárhelyen megakadályozták, hogy a Demény Lajos oktatási miniszterhelyettessel az élen érkező küldöttség eleget tegyen feladatának, mozgásukban korlátozták őket. /Tltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1991. június 29.

A magyar középiskolák csökkentése miatti tiltakozásra a román sajtó és egyes pártok ellenségesen reagáltak, például a Román Nemzeti Egységpárt nyilatkozatot adott ki /közli: Adevarul de Cluj, júl. 29. - júl. 1./, ebben elutasították azt, hogy az RMDSZ Iliescuhoz fordult az iskolák ügyében. A román párt szerint jelenleg elegendő magyar tanár van, nincs szükség újabb pedagógiai iskolákra, a nemzetközi egyezményeknek ellentmond, hogy ne az ország hivatalos nyelvén tanítsák a földrajzot és történelmet; az 1965-ös tanügyi törvényre való hivatkozást szeparatizmusnak minősítik; a határon túlról provokálják a szeparatista és románellenes tevékenységet; felhívják a kormány figyelmét, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetiségek jogait, de nem szabad privilégiumot adni nekik. Ugyanez a lap közli Dan Rebreanu cikkét /Limba tarii este si istorie si geografie/, aki szerint furcsa követelés egyesektől, hogy a történelmet és földrajzot más nyelven tanulják, mint a román, mintha a román nekik nem lenne a hivatalos nyelv. Ezek román kenyeret esznek... Ilyen követelés hazaárulást jelent.

1991. október 10.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nyilatkozatban határolta el magát a székelyföldi területi autonómia kezdeményezésétől. Tisztázatlan, hogy a magukat "az RMDSZ székelyföldi politikai csoportjának" nevezett szervezők mit akarnak ezzel az autonómiával, hogyan illeszkedik mindez a jelenlegi törvényes keretekbe. Jelenleg feszült a helyzet, kormányválság van, ilyen helyzetben autonómiáról beszélni felelőtlenség. Egy ilyen kezdeményezés miatt eltávolodnának azok is, akiket partnereknek tekint az RMDSZ, a választásokon óriási előnyhöz juttathatná a Vatra Romaneasca pártját, a Román Nemzeti Egységpártot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 10./

1991. október 10.

A Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ közleményében az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte az úgynevezett Székelyország autonómiájának kinyilvánítását. A párt ezért követeli, hogy a Védelmi Tanács azonnal üljön össze és hozzon intézkedéseket, az ügyészség kezdjen büntetőjogi eljárást a szeparatista cselekmények kezdeményezői és szervezői ellen, a Legfőbb Ügyészség vizsgálja ki az RMDSZ működésének törvényességét, mivel a román nép érdekei ellen cselekszik. /Román rádió, MTI/

1991. október 10.

A Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ közleményében az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte az úgynevezett Székelyország autonómiájának kinyilvánítását. A párt ezért követeli, hogy a Védelmi Tanács azonnal üljön össze és hozzon intézkedéseket, az ügyészség kezdjen büntetőjogi eljárást a szeparatista cselekmények kezdeményezői és szervezői ellen, a Legfőbb Ügyészség vizsgálja ki az RMDSZ működésének törvényességét, mivel a román nép érdekei ellen cselekszik. /Román rádió, MTI/

1991. október 13.

Az RMDSZ vezetősége okt. 13-án kelt közleményben utasította vissza a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ okt. 12-én televízióban elhangzott vádaskodását, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ elhatárolta magát a "Székelyföldi politikai csoport"-tól. Az RMDSZ KOT okt. 5-i aradi ülésén leszögezte, hogy autonómia-igényeket csak "a törvények messzemenő betartásával" lehet érvényesíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1991. október 13.

Az RMDSZ vezetősége okt. 13-án kelt közleményben utasította vissza a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ okt. 12-én televízióban elhangzott vádaskodását, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ elhatárolta magát a "Székelyföldi politikai csoport"-tól. Az RMDSZ KOT okt. 5-i aradi ülésén leszögezte, hogy autonómia-igényeket csak "a törvények messzemenő betartásával" lehet érvényesíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1991. október 28.

A parlament okt. 28-i ülésén az RMDSZ képviselői konkrét érvekkel, adatokkal cáfolták a vádaskodásokat a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról készített jelentés folyatódó vitájában. Amint megszólalt egy RMDSZ-képviselő, a többiek verték az asztalt, kiabáltak, alig hagyták szóhoz jutni. A román képviselők indulatosan támadták a magyar kisebbséget, például Gheorghe Dumitrascu: "Kossuth a román nemzet gyilkosa, olyan mint Eichmann Izraelnek." Agatha Nicolau: "A magyarokat nem érdekli az általuk ortodox templomok felé dobott kő íve." Romulus Vulpescu: "Vezessék be a katonai diktatúrát két megyében, számolják fel a magyar tévét." Ioan Bogdan "A magyar kisebbség viselkedjen úgy, ahogy kell." Dumitru Pop: "A magyarok tele vannak nemesi gőggel." Dan Carpatina /Román Nemzeti Egységpárt/ képviselő a magyarok románellenességét a kiegyezésig vezeti vissza, innen vezet az út szerinte a Magyar Autonóm Tartományig és ez erőszakos cselekedtek formájában máig húzódik. A képviselő erőszakos elmagyarosításról is beszélt. Mircea Cretu /RNEP/-képviselő szerint a bécsi döntés után a románságot súlyos sérelmek érték, ha teret engednének, akkor ez most is bekövetkezne, csak egy új Hitler kell hozzá. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor a bekiabálások közben adatokkal, dokumentumokkal cáfolta a jelentést. Markó Béla RMDSZ-szenátor válaszolt Mihai Teodorescu azon kijelentésére, hogy nem létezik egyetlen magyar sem, akit etnikai okokból bántalmaztak volna. Tiltakozik Maros megye lakossága nevében, mondta, tiltakozik Sütő András nevében, aki 1990. márc. 19-én egy gyilkossági kísérlet nyomán elvesztette egyik szemét, a ludasi állomáson bántalmazott magyar gyermekek nevében, a Görgény völgyében megvert magyar értelmiségiek nevében, a lista nagyon hosszú, nem akarja folytatni, nehogy izgatással vádolják. Romulus Vulpescu író-szenátor nagy tapsot aratott magyarellenes kirohanásaival, általános pusztítást kívánt elrendelni mindennel szemben, ami a romániai magyar szellemiséghez, identitáshoz tartozik. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor kimondta, hogy a jelentés meghamisítja a valóságot. A többi magyar képviselő is cáfolta a jelentés alaptalan vádaskodását. Pop Dumitru elsősorban Tőkés László és Szőcs Géza ellen intézett dühödt kirohanást. Az ülésről Román Győző és Béres Katalin tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ Amint a Vasile Mois, a szenátus egyik alelnöke kijelentette, hogy a "román méltóság ellen követtek el gyilkossági merényletet Erdély összes megyéjében", Romulus Vulpescu szenátor a rádió és televízió magyar adásának megszüntetését követelte, amivel nagy tapsot aratott. Javasolta a két megye kétnyelvű helységneveinek betiltását és szorgalmazta, hogy a kétnyelvűséget sehol, semmilyen formában ne engedélyezzék. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke javasolta a jelentés külföldi terjesztését. Ez a jelentés önmagát vádolja, a benne foglalt gondolkodásmódot, ezzel lejáratják Romániát. A katonai közigazgatásra és a magyar adás eltörlésére vonatkozó javaslat ma már Dél-Afrikában sem fordulhat elő. /MTI/

1991. november 4.

A román parlament folytatta a Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románokról szóló jelentés megvitatását. A román képviselők, elsősorban a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai, szélsőséges hangnemben támadták az RMDSZ-t, a katolikus, református és evangélikus egyházakat. Petre Turlea az elsők között támadta az RMDSZ-t, Mihai Teodorescu szenátor kifogásolta, miért énekelték a templomban a magyar himnuszt. Bajcsi Ákos RMDSZ-képviselő névre szólóan cáfolta a Hargita-Kovászna jelentést /például: a jelentés szerint Tanasét elüldözték, valójában ma is Kézdivásárhelyen dolgozik/. Ion I. Bratianu durvaságban igyekezett túltenni a Román Nemzeti Egységpárt néhány szenátorán, ordítozott. Nagy Benedek képviselő a jelentésnek a magyarság kollektív bűnösségére vonatkozó részét utasította vissza. Többen követelték az RMDSZ betiltását, Szőcs Géza és Tőkés László elleni vizsgálat megindítását. /Béres Katalin: Tovább a Golgotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az általános vádözön után Bárányi Ferenc RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy sem a királyság, sem a vasgárdista, sem a kommunista rezsim alatt nem sértették meg és nem alázták meg ennyire a magyar kisebbséget. Romániában nem albérlők vagy bérlők vagyunk, hanem társtulajdonosok, mondta, hozzátéve, hogy e figyelemelterelő kampány mögött a lemondott miniszterelnök, Petre Roman áll. /MTI/ Kerekes Károly képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a romániai magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor csaknem teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész magyar nemzetet bűnösnek mondja. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ A parlamenti ülést közvetítette a televízió, a nézők végre hallhatták az RMDSZ-képviselőket is. /A székelylakta megyék "ügye". = Magyar Nemzet, nov. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-539




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998