udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 375 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-375
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Ortodox Egyhaz

1991. március 14.

Márc. 3-án történelmi esemény történt, 75 év után visszatért a Monostoron levő kolozsvári Kálvária templom a római katolikus egyházhoz. "A templomok, szent kegyhelyeink haza- s visszatérnek." "A kolozsvári Kálvária az egykori, immár évezrede fennálló-létező Kolozsmonostori Apátság szent földje visszatért az erdélyi római katolikus egyház kebelébe." tudósított a lap. /Miklós László: Kálvária. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A templomot 1924-ben a balázsfalvi görög katolikus érsekség kérésére 25 évi használatra a püspökség bérbe adta a görög katolikusoknak. 1948-ban, amikor betiltották a görög katolikus vallást, az ortodox egyház birtokba vette a templomot, annak ellenére, hogy a gyulafehérvári püspökség nem egyezett bele, hanem tiltakozott ellene.

1991. március 23.

Románia katolikus püspökei az elmúlt napokban egyenként is találkoztak a pápával, az ad limina látogatás során, a Vatikánban, márc. 23-án valamennyiüket együtt fogadta II. János Pál pápa és beszédet intézett hozzájuk. Megemlékezett a püspökökről, a sok papról, szerzetesről és világi hívőről, akik az üldözés idején is megőrizték hitüket. A pápa rátérve a jelenlegi romániai helyzetre, kifejezte aggodalmát a nehézségek miatt, de lehet remélni, mondotta, hogy Romániára is felvirrad az igazságosság, a szabadság és a béke napja, majd az egység fontosságát hangsúlyozta. Az állandó szeretetközösség ad életet az egyháznak "a sok nyelv és a szertartások változatossága közepette." Az őszinte párbeszéddel lehet megoldani a közös problémákat, az ortodox egyházzal kapcsolatos nehézségeket. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 25., 70. sz./

1991. május 20.

Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője máj. 20-án kiadott közleményében tiltakozott amiatt, hogy a görög katolikus hívők, élükön Alexandru Todea érsekkel elfoglalták a balázsfalvi ortodox templomot, az egykori görög katolikus érseki székesegyházat. Teoctist felszólította a világ valamennyi ortodox egyházát, hogy szakítsák meg a teológiai párbeszédet a római katolikus egyházzal II. János Pál pápa működésének idejére, amíg a pápa támogatja az unitusok /görög katolikusok/ térítő buzgalmát, a katolicizmus expanzióját Kelet-Európában. /MTI/

1991. október 1.

Okt. 1-jén a parlamentben folytatták a vitát az új alkotmányról. Constantin Andreescu képviselő elérte, hogy bevegyék a vallásszabadságról szóló részbe: "a román ortodox egyház a román nép nagy többségének egyháza". Összecsaptak az ortodox és görög katolikus román honatyák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

1992. július 2.

A putnai kolostorban az ortodox egyház szentjévé avatták Stefan cel Mare moldvai fejedelmet, aki 1457-1504 között uralkodott. /MTI/ A ceremónián a román politikai, társadalmi, egyházi élet vezetői vettek részt, nagyszámú besszarábiai és észak-bukovinai vendég is megjelent. Meghívták Snegur moldávaiai elnököt is, aki végül lemondta részvételét.

1992. december 20.

Románia és Moldova egyesítése felé tett újabb lépésként, a román ortodox egyház ellenőrzése alá vonta a moldovai ortodox egyházat. Teoctist pátriárka a bukaresti rádióban dec. 20-án ismertetett nyilatkozatában autonómnak nevezte a moldovai egyházat, amely azonban a román ortodox egyház "oltalma alatt áll". /AP/

1993. március 5.

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete márc. 5-én ülésezett Gyulafehérváron. Szó volt az ápr. 1-2-ra tervezett országos felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. Markó Béla RMDSZ-elnök ismertette a szövetség tevékenységét. - Az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. - Előterjesztés hangzott el a Kárpátokon túl élő mintegy százezer magyar lelki gondozásának közös megszervezéséről. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1993. április 30.

1992 júliusában elfogadták az egyházi alkalmazottak fizetéspótlékát szabályozó 373. számú kormányhatározatot. Ennek értelmében az állami hozzájárulást megduplázták, és "különleges esetekben" a minimálbér szintjére emelték, amely a megduplázott összeg csaknem kétszerese volt. Pár nappal később kiderült, hogy ez a "különleges esetek" megfogalmazás csak a Hargita és c megyékbe szolgálatra kivezényelt ortodox pópákra vonatkozik. Az ortodox egyház ugyanis 75 éves román fennhatóság után sem tudott Székelyföldön gyökeret ereszteni. A két világháború között is volt hasonló eljárás: a Székelyföldön munkát vállaló román tanítók dupla fizetést kaptak. Az ortodox egyháznak ez sem elég. Idei 291. számú átiratában maga Teoctist, az ortodox egyház pátriárkája fordult az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, egész sor intézkedést sürgetve. Többek között: 1993-tól az ortodox egyház alkalmazottainak teljes fizetését az állami költségvetés fedezze, továbbá valutában fizesse az állam a román ortodox egyház külföldön szolgálatot teljesítő személyzetét, valamennyi teológiai szemináriumot a költségvetés finanszírozza? Nem lehet tudni, hogy Teoctist megkapta a kért támogatásokat, az ilyen határozatok csak évek múlva szivárognak ki. /Tibori Szabó Zoltán: Teoctist pátriárka nagylelkűsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

1993. május 1.

Tőkés László püspök A nemzeti megbékélés szolgálatában címen kifejtette, hogy a "többségi román ortodox egyház fokozott megértésére és támogatására számítunk." A püspök beszélt a magyarság fogyásáról: a "mesterséges asszimiláció és a kényszerű kivándorlás apasztja sorainkat." Dúl a soviniszta uszítás. Az egyházak feladata a békéltetés szolgálata. Közös álláspontra kell jutni, és gondoskodni kell a megállapodások teljesítésének ellenőrzéséről. /Tőkés László püspök: A nemzeti megbékélés szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./ Tőkés Lászlónak a Kolozsváron ápr. 1-2-án összeült felekezetközi konferencián elmondott beszédének szövege.

1993. május 13.

Április végén Bukarestbe hívták az egyházi vezetőket, hogy tárgyaljanak a kultusztörvény tervezetéről. Nem kapott mindenki meghívót, Tempfli József nagyváradi megyés püspök például nem kapott, másoktól tudta meg a tanácskozás időpontját. Előzőleg az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői Kolozsváron találkoztak, tájékoztatott Tempfli József és közös álláspontot alakítottak ki, ezután mentek Bukarestbe. Egyes kérdések megvitatásától elzárkóztak: nem akarnak beleegyezni az elvett egyházi javak visszaadásába, az egyházi iskolák felállításába /csak állami és magániskola van, felelték a minisztériumi vezetők/. Az egyházak vezetői viszont nem adják fel a harcot, továbbra is visszakövetelik elvett értékeiket, köztük az anyakönyveket is. A román hatalom képviselői közölték, hogy erről nem hajlandók tárgyalni. A vitában egyedül az ortodox egyház képviselői álltak az állam képviselői mellé. Gutiu kolozsvári görög katolikus püspök megjegyezte: "Mit mondjanak akkor mások, ha még nekünk, románoknak sem adják vissza tulajdonunkat?" A tárgyalás eredménytelenül végződött. /Indig Ottó: Tempfli József megyés püspök: Nem vették tudomásul a legfontosabb egyházi követeléseket. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 13./

1993. május 17.

Értékes könyvsorozat jelenik meg Miskolczy Ambrus szerkesztésében a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán, a román tanszék gondozásában. Az egyik dokumentumgyűjtemény, az 1849-ben tartott kőröskisjenői román ortodox egyház zsinati jegyzőkönyveit foglalja magába. A másik Gál László 1839-ben készült első erdélyi magyar nyelvű büntetőkönyv-tervezete. Tudományos munkákat is kiadtak: Trócsányi Zsolt /a már elhunyt történész/ és Miskolczy Ambrus A fanariótáktól a Hohenzollerekig című munkája 1711-től 1866-ig mutatja be a romén állam történetét. A román /regáti/ társadalom múltjába enged betekintést Henri H. Stahl A régi román falu és öröksége című tanulmánykötete. A szerző a legkiválóbb román társadalomtudósok közé tartozik. Nicolae Iorga, a román nacionalizmus történelmi mítoszainak legerélyesebb képviselője, a dákoromán kontinuitás hirdetője, a székelyek román eredetét valló történész egy ideig román miniszterelnök is volt. A magyar-román megbékélést hirdette 1932-ben közreadott, majd 1940-ben magyarul is megjelent A nemzetek közötti gyűlölködés ellen című röpiratában. A könyvsorozat keretében ezt is kiadták. /Pomogáts Béla: Románia, Erdély ? kettős megítélésben. = Magyar Hírlap, máj. 17./

1993. július 22.

Kolozsváron a kétes eredetű önsegélyező szervezet, a Caritas /az egyházak tiltakoznak névhasználata miatt/ hatalmas tömegeket vonz: a befizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza három hónap után. Az emberek tódulnak, egyre többen jönnek, befizetnek különböző összegeket. Nem tudják, kik állnak mögötte, honnan van a pénz. Funart népszerűsíti ez a vállalkozás, uszító lapja, a Mesagerul Transilvan közli a következő alkalommal esedékes kifizetések listáját. Az ország minden részéből érkeznek emberek, hogy befizessék a pénzt. A Caritas jövedelméből befizettek nagy összegeket a polgármesteri hivatalnak és az ortodox egyháznak. /Miklós László: A Caritas-jelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. augusztus 28.

Jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közelebb van a döntés centrumához, mint a múltban. Nem a Nemzeti Megmentési Front hozta létre az SRI-t, hanem fordítva, ez a csoport /Iliescu elnök, Magureanu, az SRI elnöke teremtették meg a Nemzeti Megmentési Frontot, a Románok Nemzeti Egységfrontját, a Nagy-Románia Pártot, állapították meg összefoglalójukban Bányai Péter és Saszet Ágnes, elemezve a nemrég megjelent SRI-jelentést. A Ceausescu-diktatúra idején lassan kialakult egy különleges Securitate-ideológia. Ennek egyik lényeges eleme a nacionalizmus volt. Ezek a szeku-vezetők felkészültek a jövőre. Lassan kialakították ideológiájukat. Ennek alapelemei: a marxizmus gúnyos megvetése, a központosított nemzetállam kultusza, az állam és az ortodoxia /mint államvallás/ egységének kultusza és az idegengyűlölet. 1989 előtt létezett már az ortodox egyház Telegraful Roman című lapja, amelynek xenofób, történelemhamisító propagandája a Romania Mare előfutára. Az SRI-jelentés szerint Romániában kémkedés folyik, információ-gyűjtés minden tevékenységi területen, köztük az etnikai és demográfiai területen is. Ezek szerint minden kutató, szociológus, etnográfus stb. tevékenysége kémkedés? Ha a népszámlálás adatai hitelesek, miért fél az SRI az etnikai, demográfiai információk gyűjtésétől? Az SRI jelentésében az áll: "Paramilitáris edzőtáborokat azonosítottunk Erdélyben, amelyekben nagyszámú fiatal román állampolgár tartózkodott." Itt "az RMDSZ terrorista-akciójáról" van szó. Ezekről a paramilitáris edzőtáborokról régóta ír a Romania Mare és más uszító lap. Ezek ugyanis a cserkésztáborok. /!/ A jelentés azt állította, hogy "legalábbis középtávon fennmarad a nemzetbiztonság elleni konkrét fenyegetettség": "a sovén irredenta megnyilvánulások fejlődése és az autonomista jellegű cselekedetek" miatt. /Bányai Péter, Saszet Ágnes: Román titkosszolgálat. Az állam mi vagyunk. = Beszélő (Budapest), aug. 28./

1993. október 28.

Okt. 28-án Bukarestben találkoztak a tizennégy elismert felekezet vezetői és a minisztériumi vezetők, hogy megvitassák a vallásügyi törvénytervezetet. Vladutescu vallásügyi államtitkár kijelentette, hogy az egyházak kérésére módosították a tervezetet. Vita volt az ortodox egyház "nemzeti egyházzá" minősítése körül, hiába tiltakoztak elsősorban a görög katolikusok, az összes többi egyház által kifogásolt paragrafus benne maradt a tervezetben. A felekezeti iskolákra vonatkozó paragrafus belekerült a tervezetbe, ez ellen viszont az ortodox egyház tiltakozott. /Szilágyi Aladár: A vallásügyi törvény vitája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30-31./ Előzőleg, okt. 21-én a történelmi magyar egyházak találkoztak Bukarestben, ahol visszautasították azt, hogy a vallásügyi államtitkárság megváltoztatta a tervezetet, kihagyta az egyházi javak visszaadásával, az egyházi iskolákkal kapcsolatos részeket, ismertette a történteket dr. Csiha Kálmán református püspök. Az okt. 28-i tárgyalás során viszont bekerültek a tervezetbe a magyar egyházak követelései. Az RMDSZ vállalta ennek a tervezetnek a képviseletét a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1993. november 4.

Román-amerikai privatizációs napot rendeztek Kolozsváron, a városházán. Ortodox egyházi kórus nacionalista dalt énekelt /Ne feledd, hogy román vagy?/. Funar polgármester beszédében kikelt az idegenek ellen, hangsúlyozva, hogy a privatizációt a románoknak a románokért kell végrehajtani. /(K.N.K.): Az ortodox szeminárium kórusa Funar nótáját fújta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1993. november 19.

Romániában egyre több helyen neveznek el utcákat Antonescu marsallról, az ortodox egyház szentté akarja avatni, Marosvásárhelyen fel akarják állítani a szobrát. Antonescu 1941-ben, Hitler előtt két évvel, meghirdette az Endlösungot. Antonescu ugyanis kijelentette: "Én hiszek a bukovinai és besszarábiai zsidók hivatalos deportálásának fontosságában. A határon kívülre kell őket utasítanunk. Ugyanúgy hiszek abban, hogy az ukránok kiutasítása is megalapozott. Idegeneknek nincs helyük a román földön." Antonescu cselekedett. Romániában több mint 250 ezer zsidót gyilkoltak meg /ideértve a románok által akkor megszállt területeket, Bukovinát, Besszarábiát és Transznisztriát/. Matatias Carp először 1946-ban megjelent könyvében románul, majd magyarul nemrég újból megjelent könyvében román titkos belügyi jelentések alapján 166 ezerre becsülte az 1941-es moldvai pogrom áldozatainak számát. Az Antonescu-perben ismertették, hogy Antonescu parancsára a megszállt Odesszában egy ? 24 román katona halálát követelő ? partizánakció megtorlásául 24 ezer /!/ ártatlan civilt végeztek ki alig egy nap alatt. /Beke Mihály András: Margó. = Heti Magyarország, nov. 19./

1994. február 1.

Febr. 1-jén Nagyváradon tartottak megbeszélést a magyar egyházak képviselői az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdéséről. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet az egyházi javak visszaigényléséről és ezt benyújtják a parlamentnek. A kormány külön tárgyal egyes egyházakkal, így megegyezésre jutott a román ortodox egyházzal, eredményesen tárgyaltak a görög katolikusokkal is. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./

1994. március 11.

Az erdélyi magyar egyházak a legszorosabb egységben tevékenykednek, minden hat hétben találkoznak a püspökök Kolozsváron vagy Nagyváradon, hogy megbeszéljék a teendőket, emellett a magyar egyházak együttműködnek az RMDSZ-szel. A magyar papnevelés ügyében a Ceusescu-rendszerben szigorúan működött a numerus clausus, ennek megfelelően kiöregedett a papság. A változások után több jelentkezőt fölvehettek, de azok még csak harmadévesek. - Az ortodox egyház bejelentette igényét, hogy nyilvánítsák nemzeti egyházzá. - Az elvett egyházi tulajdonból semmit sem adtak vissza, a kegytárgyakat, könyvtárakat, levéltárakat és irattárakat sem. /Heti Nemzeti Újság (Budapest), márc. 11./

1994. április 2.

A romániai református egyház nevében Tőkés László püspök, zsinati elnök az ET raportőrökhöz írt előterjesztésében hangsúlyozta, hogy egyháza erkölcsi kötelessége felemelni szavát az igazságtalanságok ellen. Iliescu elnök amnesztiája azonos mértéket alkalmazott áldozatokra és gyilkosokra. A magyar történelmi egyházak nem nyerték vissza elvett iskoláikat, egyéb ingatlanaikat. Az állam halogatja a vallásügyi törvény elfogadását. A többségi román ortodox egyház semmit sem tesz a nacionalista uszítás ellen. Románia nem teljesítette vállalt kötelezettségeit. Ajánlatos volna az ET eddigi ellenőrző mechanizmusát kiegészíteni a szankcionálással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1994. szeptember 15.

Csíkszeredában az önkormányzat nem adott építési engedélyt a görögkeleti ortodox püspökség székhelyének építésére. Váratlanul a kormány lépett közbe és az önkormányzat megkerülésével három kész épületet adott át használatra az ortodox egyháznak. Sántha Pál Vilmos, Hargita megyei tanácselnök törvénytelennek ítéli meg ezt a lépést, hiszen ez épület, a volt pártszálló a lakosság pénzéből épült. Szerinte az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedése nem vallási, hanem politikai ügy és az etnikai összetétel megváltoztatására irányul. /Új Magyarország, szept. 15./

1995. május 12.

A görög katolikus egyház vagyonvisszakövetelési perében az Alkotmánybíróság jogerős 1994. nov. 16-i, 127. számú döntését a Hivatalos Közlöny 1995. ápr. 26-i, 66. számában tették közzé. A döntést többségi szavazattal hozták meg, ellenvéleményt dr. Fazekas Miklós alkotmánybíró jelentett be, indoklását is közzétették. A döntés lényege az, hogy az állam kezelésében levő javakat visszaszolgáltatták, a templomok esetében azonban a vallási közösségek megegyezését írták elő. A többség az ortodox egyház kezelésében szeretné látni a templomokat, akkor a többség akarata érvényesül. Dr. Fazekas Miklós ellenvéleményével egyedül maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1995. május 25.

Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspököt öt éve szentelték püspökké. Sike Lajos, arra kérte, vonja meg az elmúlt öt év mérlegét. Szatmárnémetiben felépítették az idős papok otthonát, egy éve elkészült a városban az új Szentlélek templom, Túrterebeshegyen, Csedregen is épült új templom, jelenleg továbbiak épülnek Nagybányán, Nagykárolyban, Adorjánon, Egriben, Körtvélyesen, Batizon és Újvároson. Az egyházmegyét súlyosan érintette Színfalu, Alsóhomoród, Krasznasándorfalu, Nagymadarász, Barlafalu teljes kiürülése, sok sváblakta más település és Szatmárnémeti sok lakosának kivándorlása. Újabban megcsappant a kivándorlás. - Az állam az ortodox egyházat sok tekintetben előnyben részesíti, a görög katolikus egyháznak - külön rendelettel - visszaadta azokat az ingatlanait, amelyeket eddig az állam birtokolt, egyedül a történelmi magyar egyházak nem kaptak vissza semmit. Ez diszkrimináció. Beindították Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a katolikus gimnáziumot, Máramarosszigeten és Nagybányán is szeretnék ezt megtenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1995. július 8.

Kormányhatározattal az Olt Szálloda után az Olt vendéglőt is a Csíkszeredában megalakított ortodox püspökségnek adományozták. Az egy éve átadott épülettel együtt a kormány másfél milliárd lej értékű vagyont vett el egy kereskedelmi társaságtól és átadta az ortodox egyháznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9./

1995. augusztus 2.

Kolozsváron a történelmi emlékmű, a Kálvária-templom most visszakerült a római katolikus egyházhoz, mert lejárt a bérleti szerződés, melynek alapján ideiglenesen az ortodox egyháznak engedték át a templomot. Ismeretlen tettesek súlyos pusztítást, rombolást végeztek: lebontották a templom kerítését, lefejezték a kápolna szobrait, sírkövetek törtek össze, ledöntötték és szétverték a keresztút keresztjeit. Mindezt bejelentették a rendőrségnek. Most fémkorlátot állított az egyház a lépcsőkhöz, hogy az idősek kapaszkodni tudjanak. Funar aláírásával felszólítás érkezett Kádár István plébánoshoz, ebben kétmillió lejjel büntették meg őket a korlát felállításáért. A plébános megkapta a törvényszéki idézést. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1995. augusztus 2.

Kolozsváron a történelmi emlékmű, a Kálvária-templom most visszakerült a római katolikus egyházhoz, mert lejárt a bérleti szerződés, melynek alapján ideiglenesen az ortodox egyháznak engedték át a templomot. Ismeretlen tettesek súlyos pusztítást, rombolást végeztek: lebontották a templom kerítését, lefejezték a kápolna szobrait, sírkövetek törtek össze, ledöntötték és szétverték a keresztút keresztjeit. Mindezt bejelentették a rendőrségnek. Most fémkorlátot állított az egyház a lépcsőkhöz, hogy az idősek kapaszkodni tudjanak. Funar aláírásával felszólítás érkezett Kádár István plébánoshoz, ebben kétmillió lejjel büntették meg őket a korlát felállításáért. A plébános megkapta a törvényszéki idézést. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1995. augusztus 9.

Romániában a Bucsecs hegységben, a Padina menedékház mellett megtartották a háború utáni első fasiszta ideológiát valló vasgárdista tábort. A sajtó és a tévé is beszámolt gyűlésükről, a megjelent ifjak bőven idéztek az egykor legionárius vezérek, Horia Simonnak és Corneliu Zelea Codreanunak az utóbbi időben tucatszám megjelent munkáiból. Feltámad, feltámadhat-e a Légió és a Vasgárda, teszi fel a kérdést a Jurnalul National cikkírója, és úgy látja, a holtnak hitt ideológia tudatos feltámasztásáról van szó. 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett román fasiszta erők és anyagi segítséggel, fiatalok képzésével kezdték újraéleszteni a legionárius mozgalmat. Az 1990-es bukaresti diáklázadás vezetője, Marian Munteanu az egyetemistákat akarta összefogni Mozgalom Romániáért nevű pártjával és 1991 végén kijelentette: a legionárius vezér, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették pártja ideológiája kidolgozásában. Hitler Mein Kampfját is kiadták román nyelven, majd egymás után jelentek meg a fasiszta mozgalom régi munkái, különösen egy temesvári kiadónál. A Nemzeti Jobboldal Pártja felvállalja a legionárius hagyományokat, Cornel Branas a parlamentben felvállalta ennek a pártnak a képviseletét. A román fasizmus újjáéledése ellen fellépett Iliescu is, majd nyíltan elítélte több szervezet, köztük az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./ A több folytatásban napvilágot látott tanulmány szerint ideje lenne, hogy az igazságszolgáltatás, a pártok, nem utolsó sorban az ortodox egyház, amely némán tűri, hogy papjai részt vegyenek a vasgárdista és a Ion Antonescu tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagyobb eréllyel lépjenek fel a veszély ellen. /Magyar Nemzet, aug. 9./

1995. augusztus 9.

Romániában a Bucsecs hegységben, a Padina menedékház mellett megtartották a háború utáni első fasiszta ideológiát valló vasgárdista tábort. A sajtó és a tévé is beszámolt gyűlésükről, a megjelent ifjak bőven idéztek az egykor legionárius vezérek, Horia Simonnak és Corneliu Zelea Codreanunak az utóbbi időben tucatszám megjelent munkáiból. Feltámad, feltámadhat-e a Légió és a Vasgárda, teszi fel a kérdést a Jurnalul National cikkírója, és úgy látja, a holtnak hitt ideológia tudatos feltámasztásáról van szó. 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett román fasiszta erők és anyagi segítséggel, fiatalok képzésével kezdték újraéleszteni a legionárius mozgalmat. Az 1990-es bukaresti diáklázadás vezetője, Marian Munteanu az egyetemistákat akarta összefogni Mozgalom Romániáért nevű pártjával és 1991 végén kijelentette: a legionárius vezér, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették pártja ideológiája kidolgozásában. Hitler Mein Kampfját is kiadták román nyelven, majd egymás után jelentek meg a fasiszta mozgalom régi munkái, különösen egy temesvári kiadónál. A Nemzeti Jobboldal Pártja felvállalja a legionárius hagyományokat, Cornel Branas a parlamentben felvállalta ennek a pártnak a képviseletét. A román fasizmus újjáéledése ellen fellépett Iliescu is, majd nyíltan elítélte több szervezet, köztük az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./ A több folytatásban napvilágot látott tanulmány szerint ideje lenne, hogy az igazságszolgáltatás, a pártok, nem utolsó sorban az ortodox egyház, amely némán tűri, hogy papjai részt vegyenek a vasgárdista és a Ion Antonescu tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagyobb eréllyel lépjenek fel a veszély ellen. /Magyar Nemzet, aug. 9./

1995. augusztus 13.

A Román Ortodox Egyház növelte tagjainak számát és befolyását. Románia lakosságának 87 %-a ortodox, 1989 óta 382 új ortodox templom építését kezdték meg. Az ortodoxoknak az országban 8400 plébániájuk van 8000 pappal, emellett 367 kolostorukban 5200 szerzetes és apáca él. Az egyháznak 150 kórházi lelkésze és börtönöket látogató papja van, a román iskolákban 2000 világi ortodox hitoktató működik, Kelet-Európában elsőként 1994 szeptemberében bevezették a kötelező hittanórát. Az ország kisebbségben élő felekezetei 1994-ben tiltakoztak amiatt, hogy az ortodoxok meg akarták kapni a "nemzeti egyház" státust. A Román Ortodox Egyház /élén a 80 esztendős Teoctist pátriárkával/ februárban ünnepelte az egyház függetlenné válásának 100. évfordulóját és a bukaresti patriarchátus megalapításának 70. évfordulóját. Iliescu elnök üzenetében értékelte, hogy az egyház a román nemzeti lét, a román kultúra védelmezésében "teljesítette kötelességét". /Reformátusok Lapja (Budapest), aug. 13./

1995. október 12.

Okt. 12-én Bukarestben tartott rendkívüli tanácskozásán a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete állásfoglalást tett közzé, melyet a Bukarestben ülésező Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács figyelmébe ajánlott: az egyházak mélységes aggodalmukat fejezik ki a tanügyi törvény nemzeti kisebbségeket sújtó, egyházi autonómiájukat sértő rendelkezései miatt. A törvény alapvető emberi és kisebbségi jogokat sért. A teljes esélyegyenlőséget, az anyanyelven tanuláshoz való jog érvényesülését a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. Az egyházi vezetők elutasítják a tanügyi törvényben tetten érhető asszimilációs törekvéseket, és követelik a törvény azonnali megváltoztatását, az Európa Parlament vonatkozó határozati állásfoglalásának megfelelően. A törvény azáltal, hogy elrendeli a volt egyházi iskolák épületeinek újraállamosítását, jogszerűtlen, kisebbség ? és egyházellenes intézkedést legitimizál, egyben kizárja annak lehetőségét, hogy az ingatlanok visszakerüljenek eredeti tulajdonosaihoz. - Románia az egyetlen volt kommunista ország, ahol törvényes úton még nem rendezték az egyházi ingatlanok visszajuttatását, annak ellenére, hogy az egyházak ezt már 14 alkalommal kérték, még választ sem kaptak. Időközben a kormány részlegesen kártalanította a görög katolikus egyházat, az ortodox egyháznak pedig 1990 óta nagyértékű ingatlanokat és pénzösszegeket juttat. Egyes esetekben az adományozás a magyar egyházak elvett tulajdonából történik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 639. sz., az állásfoglalást közölte: Magyar Kurír (Budapest), dec. 8./

1995. november 6.

A Pro Europa Liga Smaranda Enache és Csíky Boldizsár által aláírt közleményben tiltakozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján történt incidens ellen, amikor Magyari András prorektort Matei Basarab, a jogi kar dékánja megakadályozta abban, hogy magyarul köszöntse a hallgatókat. A Pro Europa Liga megdöbbent azon, hogy ezt a cselekedetet Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus elítélte és kéri a kormányt, menessze Medreát, tiltakozik továbbá azért, mert a kormány RNEP-prefektust nevezett ki az 50 %-ban magyarlakta Maros megye élére. A szervezet elítéli Iliescu elnök azon kijelentését, hogy II. János Pál pápa esetleges romániai látogatása csak az ortodox egyház beleegyezésével lehetséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-375




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998