udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Posta /Posta Romana/

1998. június 3.

A romániai lapterjesztéssel továbbra is súlyos gondok vannak. A Román Postából kilépett Rodiped elérte, hogy a helyi lapok ne léphessék át megyéjük határát, kivétel a Szabadság. Sok vidéki településre alig hetente jár a posta, onnan nem fognak lapokra előfizetni. Ez az emberi jogok megsértése, amelyen az 1996 utáni hazalom sem változtatott Érdekes módon Kolozsvár legnagyobb példányszámú napilapja a Szabadság. /Ördögh I. Béla: Erdélyi sajtószabadságról és egyébről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2001. július 7.

Bizonytalanná vált a lapterjesztés. A terjesztő, a Rodipet Rt. csődhelyzetbe került, hosszú ideje. A Romániai Magyar Szót kiadó Transil Rt-nek például már több, mint három hónapja nem fizet! Lassan csak a magyar lapnak több mint félmilliárd lejjel tartozik olyan körülmények között, hogy az előfizetésekért a pénzt a megrendelőktől hónapra, évnegyedre, félévre, sok esetben egész évre előre beszedte. Az 1990-ben a Román Postából kivált Rodipet egy évtized alatt sem tanulta meg a piacgazdaság legelemibb szabályait. Ma már azt nem engedheti meg magának, amit 1990-ben elfogult alkalmazottai még megtehettek, hogy az RMSZ-t egyszerűen kidobták a postavagonból, de az előfordul, hogy több megyében is elárusító pontjain csak akkor tették/teszik ki, és persze csak ideig-óráig a magyar lapot, ha a szerkesztőség közbejár, tiltakozik. Sokszor ahogy becsomagolják az RMSZ-t a "rendelést", úgy kerül a begyűjtőhöz mint remittenda. Ezzel magyarázható az, hogy Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér és más megyékben hónapokon át egyetlen szám sem kél el. A Rodipet mintegy 150 milliárd (!) lejjel tartozik a kiadóknak. /Gyarmath János: Csőddel csődbe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2002. január 15.

Újabb bravúrt hajtott végre a román posta: a december 21-én Budapesten feladott levelet január 7-ére juttatta el Nagyváradra, a levél a Határon Túli Magyarok Hivatalának szívélyes üzenetét tartalmazta. /Képesek vagyunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./

2002. szeptember 18.

Az "RMDSZ úgynevezett belső ellenzéke, élen Tőkés László püspökkel, tb. elnökkel, sűrűn azt hangoztatta, hogy a szövetség egyébként választott vezetősége az erdélyi magyarság támogatására szánt pénzösszegekkel egymaga és főleg a saját maga javára gazdálkodik, oda juttat nagyobb summákat, ahol valamiképpen érdekelt." - írta Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. "A hazai közvélemény megdöbbenéssel szerzett tudomást arról, hogy az Orbán kormány, országlásának utolsó napjaiban az RMDSZ rendelkezésére álló összegek többszörösét juttatta egyrészt a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, másrészt kedvenc kolozsvári lapja, a Krónika megsegítésére." - állította Gyarmath. Megjegyezte, hogy lapja, a Romániai Magyar Szó egyetlen egyszer pályázott, egymillió forint alatti összegre, pontosabban egy számítógép árának a felére, de nem kapta meg. Mátis Jenőtől, az Easy Alapítvány kuratóriumának elnökétől kérdezte, igaz-e, hogy az Easy Alapítvány útján 60 millió forintot juttatott a Krónikának, 20 milliót pedig az Erdélyi Könyvklubnak? Mátis Jenő cáfolta ezt és elmondta, miről volt szó. Az Easy Alapítvány, a Krónika Kiadó Rt. és az Erdélyi Magyar Könyvklub szándéknyilatkozatot írt alá, amely arról szólt, hogy egy alternatív újság-és csomagküldő szolgálatot építene ki, lévén, hogy a Román Posta nyújtotta ilyenszerű szolgáltatások sok kívánni valót hagynak maguk után. Ami a Népszabadságban megjelent, az téves, hiszen az Erdélyi Magyar Könyvklub nem kapott az összegből egy forintot sem, csak majd, mint pályázó fél, használhatja ezt a hálózatot, de csakis megrendelés alapján. A pályázat kedvezményezettje a Krónika Kiadóház Rt., amelynek a már létező terjesztési hálózatára épülne rá ez az alternatív hálózat. Ez a hálózat már most is többeket szolgál ki, a Krónika mellett legalább még két lapot, például Kolozs megyében a Szabadságot. Nemcsak újságokról van szó, hanem csomagküldésről, könyvterjesztésről, magyarországi szak- és réteglapok eljuttatásáról, és minden ehhez kapcsolódó tevékenységről. A megítélt nyolcvanmillió forint csakis a terjesztés javítására költhető. /Gyarmath János: A legjobb védekezés a támadás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2005. április 20.

A Román Posta alkalmazottainak szakszervezete bejelentette, hogy egyezségre jutottak a gazdasági vezetőséggel, és beszüntetik a sztrájkot. Nagy Zsolt információs és hírközlési miniszter fontosnak ítélte, hogy a szakszervezeti képviselők elfogadták ajánlatukat, csupán háromszázalékos béremelést ígértek. /B. B. E.: Ismét dolgoznak a postások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2005. május 11.

15 évvel a rendszerváltás után a Román Posta még mindig akadályozza a nemzetközi kulturális cserét: a parajdi postahivatalban (községközpont!) még most sem lehet külföldre nyomtatványt postázni. Szovátára kell utaznia kérdéses nyomtatvánnyal (romániai eszperantó folyóirat), mert falun ezt nem lehet megtenni, még most sem. – Több külföldi levél kallódik el, mint a diktatúra idején, legutóbb például egy levél Lengyelországból. Az olvasói levél írója jelezte, volt olyan év, hogy 12 levelet nem kapott meg. /Szász Lenke, Parajd: Meddig tart még ez az abszurd állapot? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

2005. szeptember 20.

A Román Posta döntése értelmében külföldre csak telefonon lehet táviratot feladni, csak román munkatársak veszik föl a távirat szövegét. A magyar nyelvű táviratot betűzni kell /S ca Sandu, i ca Ileana, r ca Radu, és így tovább./ Alkalmazni kellene magyar postásokat, táviratfelvevőket is, ajánlotta a levélíró mindezt Nagy Zsolt romániai informatikai miniszter figyelmébe. /Fülöp Géza: É ca (=mint) ésszerűtlen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2006. október 13.

A privatizáció előtt álló Román Posta reklámszöveggel hirdeti magát, ezúttal a magyarul olvasó közeghez is el kívánta juttatni üzenetét. A jelentősebb romániai magyar lapok közül a Háromszék, a Krónika és az Erdélyi Napló maradt ki az üzletből, ezek azok a szerkesztőségek, amelyek gyakran viszonyulnak kritikusan az RMDSZ politikájához. A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó által közvetített reklámkampányba az is beletartozott, hogy az elmúlt hetekben a lap gyakran közölt terjedelmes interjút valamelyik postahivatal vezetőjével. A postai reklám fő kedvezményezettje az Új Magyar Szó napilap volt. Stanik István, a lap igazgató-főszerkesztője kijelentette, nem igazak a Curentul napilap állításai. A bukaresti Curentul hetekkel ezelőtt megírta, hogy a posta félmillió eurós összegre kötött reklámszerződést a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadóval. Ez a cég adja ki a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó napilapot és a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport című hetilapot. A Curentul hivatalos dokumentumok alapján állította, a a Scripta részéről Stanik István igazgató-főszerkesztő és Vincze Lóránt marketingigazgató, a Postcom részéről pedig Nicolae Zamfir vezérigazgató és Angela Bara főkönyvelő írta alá a szerződést, amelyben az szerepel, hogy a Scripta egy éven át 300 ezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb 200 ezer eurós tétellel Vincze Lóránt marketingigazgató kijelentette, érthető, hogy a posta az Új Magyar Szó felé fordult, hiszen „ez az egyedüli országos terjesztésű magyar nyelvű napilap”. A tényfeltáró újságcikk szerint Verestóy Attila az étkezési jegyeket forgalmazó Hungastro Rt. által is érintett a postával való együttműködésben. A Verestóy érdekeltségi körébe tartozó társaság szolgáltatja ugyanis az étkezési jegyeket a posta 35 ezer alkalmazottjának. Amint a szenátor vagyonnyilatkozataiból kiderül, a Hungastróból tavaly még többségi részvényesként vett ki közel 2,5 millió eurót osztalékként. Azóta eladta részvényei egy részét, de még mindig jelentős részesedéssel bír a cégben. A Curentul október 12-i számában arról is tájékoztatott, hogy október 10-én Sorin Ovidiu Vantu bukaresti lakásában tárgyalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Verestóy Attila. Stanik István, a Scripta Rt. igazgatója a sajtóban megjelent összegeket túlzottaknak tartja. „Baj az, hogy a posta a magyar sajtóban is hirdet? – kérdezett vissza Nagy Zsolt távközlési miniszter, amikor politikai hátterű reklámpénzekről szóló hírekkel szembesítették. – Ezt én örvendetesnek találom.” /Gazda Árpád: Az Új Magyar Szó fölözte le a Román Posta reklámkeretét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

2006. október 18.

Rendkívül sajnálatos, hogy a romániai törvényhozásban 2006-ban, az uniós csatlakozás küszöbén még van olyan képviselő, aki megkérdőjelezi a kisebbségek nyelvhasználati jogát, amelyet öt éve törvény szabályoz – áll Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszternek egy Nagy-Románia párti képviselő interpellációjára adott válaszában. Adrian Moisoiu többek között azt kifogásolta, hogy a Román Posta kétnyelvű feliratokat használ Marosvásárhelyen, a társaság új logójáról lemaradtak a román nemzeti színek és az országra utaló RO jelzés. A politikus azzal vádolta az RMDSZ-es t minisztert, hogy ezzel Székelyföld területi autonómiáját készíti elő. Nagy Zsolt emlékeztette a képviselőt, hogy a 2002-es népszámlálási adatok szerint Marosvásárhely lakosságának több mint 46 százaléka magyar nemzetiségű. /A Postát támadja a PRM a nyelvhasználatért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2006. november 24.

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nem nyilatkozhat arról, hogy vizsgálódik-e az Új Magyar Szó és a Román Postatársaság reklámszerződései ügyében. A Krónika október 13-án közölt tényfeltáró írást a román posta magyar nyelvű reklámozási gyakorlatával kapcsolatban. Alapos a gyanúja annak, hogy a hirdetésre szánt keretet politikai preferenciák alapján osztották el. Az RMDSZ-es Nagy Zsolt miniszter felügyelete alá rendelt intézmény ugyanis csupán azokkal a jelentősebb erdélyi magyar újságokkal (Háromszék, Erdélyi Napló, Krónika) nem kötött reklámszerződést, amelyek kritikusan viszonyulnak az RMDSZ-hez. A reklámszerződések fő haszonélvezői a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lapok voltak. Az Új Magyar Szó és a Román Postatársaság együttműködése eredményeként az Új Magyar Szó olvasói november 23-án nyolc oldalas postai kiadványt kaptak a lappal együtt, melyben a román posta működését szabályozó törvényes előírásokból olvashatnak szemelvényeket. A kiadványt a postavállalat jelenteti meg. /Gazda Árpád: Reklámpénzt postáztak a Magyar Szónak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2006. november 28.

A csíkszeredai Bookart Kiadó adja ki Markó gyerekversköteteit – derítette ki a Transindex erdélyi magyar internetes portál. A Transindex annak járt utána, hogy melyik kiadó vásárolta meg Markó Béla gyerekversei kiadásának exkluzív jogait 900 millió régi lejért, a mindeddig meg nem nevezett kiadó által fizetett összeg ugyanis a Transindex szerint aránytalanul nagy. A Krónika napilap november 27-i számában Gazda Árpád vezető szerkesztő Ki lehet a honor-donor című cikkében arról írt: Markó Béla szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálatot indított. A Krónika a honoráriumügyet összefüggésbe hozta az RMDSZ parlamenti képviselőinek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezettel szembeni ellenérzéseivel. Markó Béla hozzájárult ahhoz, hogy a Transindex megnézhesse a jogvásárlási megállapodást. Ebből kiderült: a kiadó a csíkszeredai Bookart. A kiadó vezetője, Hajdú Áron, a csíkszeredai Alutus nyomda cégvezetője elmondta, hogy a 2005. szeptember 21-én keltezett megállapodás tárgya Markó Béla gyermek- és ifjúsági verseinek öt évre szóló jogvásárlása és a kiadott címek további öt évre terjedő forgalmazási joga. A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004-ben alapította. – Nem könyvkiadásból élek, így az azonnali piaci sikerek nem életbevágó fontosságúak számomra – fejtette ki Hajdú. A gyermekvers mindig jobban eladható. Az első Markó-kötet megjelenését 2006 tavaszára tervezték. Természetes, hogy a szerző már türelmetlen. 2007-ben két gyermekvers kötete jelenik meg Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek címmel. Összesen hat gyerekvers-kötetet terveztek. Hajdú cáfolta, hogy az Alutus nyomda vagy a Bookart kapott volna támogatásokat a Communitastól vagy más RMDSZ-alapítványoktól. A Transindexnek Markó Béla is nyilatkozott az ügyben. „Politikai lejáratásom történjen politizálásom miatt, ne írói pályám felhasználásával” – kommentálta a Krónikában megjelent írást Markó Béla, hozzátéve: – Egyre többet tudunk, arról hogy ’89 előtt kik és miért jelentgettek fel, de érdemes feltenni a kérdést, hogy áll a helyzet ’89 után.” A Krónika napilap egyébként az ÚMSZ és a Román Posta között létrejött reklámszerződésekkel kapcsolatban is a Korrupcióellenes Ügyészségnél kutakodott afelől, hogy szándékozik-e eljárást indítani a DNA. Mindkét cikknek Gazda Árpád a szerzője, aki az RMDSZ ellenében politizáló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyik vezetőjének, Gazda Zoltánnak a testvére. Az ÚMSZ információi szerint a DNA-nál maga Gazda Árpád tette meg a feljelentést, amelynek alapján a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálódni kezdett a Markó-ügyben. A könyvkiadói szerződés nyilvánosságra kerülése után a feljelentés alaptalannak bizonyult. /DNA-t próbálták felhasználni a politikai ellenfelek és a piaci versenytársak ellen. Meghiúsult a lejáratási szándék. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2006. december 5.

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) lecsapott az RMDSZ-re. Igaz, a román sajtó évek óta cikkezik Verestóy Attila és néhány más magyar üzletember viselt dolgairól, ők azonban eddig megúszták a vizsgálatot. Most Nagy Zsoltnál, a távközlési miniszternél privatizációs szerződések ügyében eljárás indult. Néhány héttel ezelőtt korrupciógyanús postahirdetések felől kutakodott a román sajtó, és kiderítette, hogy a több millió euró értékű román postareklám zöme az RMDSZ klientúrájához vándorolt. Pontosabban a Verestóy Attila többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó, annak is fő kiadványa, az alig ötezer példányban megjelenő Új Magyar Szó fölözte le a haszon java részét. A témával a romániai magyar sajtóban a Krónika foglalkozott: összeállításából kiderült, hogy a legjelentősebb ellenzéki lapok (Krónika, Háromszék, Erdélyi Napló) egyetlen bani reklámot sem kaptak. A legtöbbet az Új Magyar Szó vitte el, majd őt követték a megyei lapok. Néhány hónappal ezelőtt Nagy Zsolt miniszter irodavezetője kérte az Erdélyi Napló lapkiadójának adatait, reklámmegrendelések végett. Megrendelést azonban nem kaptak. Sajtóforrások szerint Verestóy Attila a Román Posta igazgatójával első körben egy 14 milliárd lejes reklámszerződést írt alá, amely az Új Magyar Szóban és az Erdélyi Riportban megjelenő reklámok ellenértéke lett volna. Minderről állítólag a miniszter, Nagy Zsolt nem tudott, sőt az aláírt szerződés igen kényelmetlen helyzetbe hozta. Ezt később szóvá is tette Markó Béla szövetségi elnöknek, aki azonban nem segített. Markó nem húzhatta át az RMDSZ fő üzletemberének, Verestóynak a személyes számításait. Az érintettek tagadták, hogy ekkora összegről lett volna szó, a helyzet súlyosságán ez azonban nem változtat. Közben a posta reklámpénzei elkezdtek a többi romániai magyar kiadvány felé is áramlani. A kifizetések nagyságát valamiféle RMDSZ-logika szerint irányították, attól függően, ki mennyire szolgált rá a burkolt állami támogatásra. Az uniós csatlakozás nyomására megindult az elszámoltatás. Könnyen megeshet, hogy Nagy Zsolt miniszternek rámegy a politikai karrierje erre. Ha föl kell áldozni, Markóék minden bizonnyal rábólintanak. Az ellenzékiséggel kacérkodó kolozsvári RMDSZ-ben is nagytakarítást tartottak: Kónya-Hamar Sándor volt megyei elnök helyébe Markóék egy sokkal megbízhatóbb polgárt, László Attila üzletembert ültették. /Makkay József: Új játékszabályok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 5./

2007. szeptember 14.

Nem zavarja Cozmin Gusat, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) elnökét, hogy az általa vezetett szervezetet a szex-szektaként ismert MISA-mozgalom tagjai is támogatásukról biztosították. Annál jobban zavarja viszont az, hogy az RMDSZ továbbra is tagja a parlamentnek – derült ki a politikus kolozsvári sajtótájékoztatóján. Cozmin Gusa kifejtette: „Nem tisztelem, sőt, ki nem állhatom azokat a magyar politikusokat, akik csak a magyar közösség javáért ügyködnek!” Szerinte „az RMDSZ EP-listájának mindkét befutó helyére besúgó került”. Hozzátette: „Tőkés László viszont még Frunda Györgynél és Sógor Csabánál is szégyenletesebb. Hogyan gondolhatja azt valaki, hogy Tőkés Lászlónak nem volt kapcsolata a Szekuritátéval? Hiszen ő volt az 1989-es események kirobbantója!” magyarázta. „Ezelőtt négy-öt évvel kezdtem el dolgozni Traian Basescuval egy projekten, amelynek célja az volt, hogy az RMDSZ-t kitessékeljük a parlamentből, az arra érdemes magyarokat pedig beolvasszuk román pártokba. Örvendek, hogy Basescu folytatja ezt a tervet, de az MPSZ-t azért mégsem kellene bátorítania!”, mondta. Cozmin Gusa azzal vádolta meg Porcsalmi Bálint távközlési államtitkárt, hogy a Román Posta vezetőségi tanácsának tagjaként kedvező üzleti feltételeket teremtett különböző RMDSZ-tagoknak, köztük a sikeres üzletemberként ismert Verestóy Attilának, akit az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) máris vizsgál ebben az ügyben. /N. -H. D. : MISA-tagok támogatására számít a PIN-elnök. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2007. szeptember 20.

Az Országos Korrupcióellenes Bizottság (DNA) csupán politikai eszköz, a Cotroceni-ből érkező parancsokat teljesíti – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, szerinte bosszúról van szó, amiért Doru Tulus ügyész leváltását kezdeményezte. /Cotroceni az elnöki palota. /; Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök azt nyilatkozta: esze ágában sincs felmenteni tisztségéből miniszterét. Nem az első eset, amikor egy miniszter nevét meghurcolják, koholt korrupciós vádakkal illetik, hogy aztán semmit se tudjanak rábizonyítani, elég csak Teodor Atanasiu védelmi, Codrut Seres kereskedelmi és Nagy Zsolt távközlési miniszter esetére gondolni – mondta a kormányfő. A nemzetközi sajtót is bejárta annak a híre, hogy a DNA Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter és Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési miniszter kivizsgálását kéri. Chiuariu minisztert azzal vádolják, hogy jóváhagyott egy olyan kormányrendeletet, amelyet Nagy Zsolt kezdeményezett, és amely a Posta tulajdonába tartozó, közel egy hektáros, a bukaresti Victoria sugárúton fekvő területnek az állami közvagyon köréből való kivonásról rendelkezett. /Korrupcióellenes harc, vagy politikai leszámolás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2007. szeptember 26.

A bukaresti törvényszék határozatban kötelezte a Román Postát, hogy szolgáltasson információkat az általa kötött reklámszerződésekről. A társaságot a Sajtófigyelő Ügynökség perelte be, mert az elutasította, hogy adatokat közöljön a 2006-os és 2007-es hirdetéseivel kapcsolatban. Tavaly októberben a Curentul bukaresti napilap egy 300+200 ezer eurós reklámszerződésről közölt részleteket, amelyet a posta a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadóval kötött tavaly májusban. A lap állítása szerint a szerződés alapján mintegy 200 ezer eurónak megfelelő összeget utaltak át az Új Magyar Szó kiadójának. Az ügyben tovább kutató Krónika megállapította, az akkor Nagy Zsolt, most pedig Winkler Gyula távközlési miniszter felügyelete alatt működő posta politikai alapon hirdetett, a jelentősebb romániai magyar sajtótermékek közül csupán az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló kiadványok nem kaptak reklámpénzeket a társaságtól. A tényfeltáró írást követően a posta a Krónikának is reklámszerződést ajánlott, mely a Scripta Kiadóval kötött szerződésben szereplő összeg kevesebb mint egy százalékáról szólt. Korábbi szerződéseiről azonban sem a Krónikának, sem a Sajtófigyelő Ügynökségnek nem kívánt adatokat szolgáltatni. A Scripta Kiadóval kötött szerződést egyébként azáltal próbálták elrejteni a sajtó szeme elől, hogy azt nem a Román Posta, hanem az alkalmazottak tulajdonában levő Postcom Részvénytársaság kötötte. Utóbbi pedig magáncégként belátása szerint teszi közzé, vagy kezeli bizalmasan a szerződéseit. /Gazda Árpád: Nyílt kártyák a postánál? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2007. október 2.

A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lapok kapták a legnagyobb részt a Román Posta tavalyi magyar nyelvű hirdetési keretéből. A Román Posta tavaly reklámkerete 9,49 százalékát költötte el a magyar nyelvű sajtóban közölt hirdetésekre. A 700 352 lejes magyar keret több mint felét a Scripta Kiadó Rt. által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és nagyváradi Erdélyi Riport hetilap számlájára utalták. A kiadóban 84,6 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Verestóy Attila. A reklámpénzből a jelentősebb napilapok közül csupán az RMDSZ-szel szembeni kritikus hangjáról ismert Háromszék, a hetilapok közül pedig az Erdélyi Napló nem részesült. A Krónikának azt követően ajánlott a postát képviselő reklámügynökség 6811 lejes reklámszerződést, hogy tavaly októberben cikket közölt a Scripta Kiadónak egy másik, a postával kapcsolatos reklámszerződéséről. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon választották ki a magyar hirdetőket, nem tudtak válaszolni. A szerződés megkötése idején Nagy Zsolt töltötte be a posta működését is felügyelő távközlési és informatikai miniszteri tisztséget. A politikus elismerte, van része abban, hogy 2005 óta magyar nyelven is hirdet a posta. Arra a kérdésre, hogy adott-e tanácsot, mely lapokkal kössenek reklámszerződést, a volt miniszter azt válaszolta: „ez nem az én feladatom”. A posta által közölt hirdetési statisztikát nem kívánta kommentálni. Vincze Lóránt, a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója azzal magyarázta a cég sikerességét, hogy a Román Posta országos szórású napilapot és hetilapot keresett. „Kézenfekvő volt az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport, mint az egyetlenek ebben a kategóriában” – jelentette ki Vincze Lóránt. A vezérigazgató szerint az Új Magyar Szó attól „országosabb”, mint például a Krónika, hogy azt a megjelenés reggelén Konstancán, Iasi-ban és Calarasi-ban is megkapják az előfizetők. Verestóy Attila szenátor is az Új Magyar Szó országos jellegére hivatkozott. Arra a kérdésre, hogy közben járt-e a Scripta Kiadó postás szerződései ügyében, kijelentette: „Nem vagyok a lapnak a menedzsere, és tudtommal ez a menedzsmentnek dolga. ” Verestóy sajtóérdekeltségeinek postás szerződéseire tavaly a Curentul című bukaresti román napilap figyelt fel. A lap birtokába került dokumentumok alapján állította, a 2006. május 9-én született egy szerződés, mely szerint a Scripta Kiadó egy éven át háromszázezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb kétszázezer eurós tétellel, és azt is papíron rögzítették, hogy a megállapodás hatálya meghosszabbítható. A lap olyan dokumentumoknak is a birtokába jutott, amelyek szerint a postások cége át is utalt a Scripta Kiadó Rt. számlájára 753 063 lejt. Vincze Lóránt cáfolta a Curentul adatait. Az állami hirdetések elosztásának a kérdése napirenden lesz a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének október közepére esedékes vezetőségi gyűlésén is. Erről Rais István, az egyesül soros elnöke tájékoztatott, aki megjegyezte, személyes véleménye szerint nem méltányos és nem igazságos a pénzek elosztása. /Gazda Árpád: Pénzutalvány a Verestóy-sajtónak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2008. január 10.

„Tizenkét éve soha semmilyen problémám nem volt, újabban úgy látszik már terroristának néznek, amiért egy erdélyi magyar nyelvű történelmi folyóiratot szerkesztek és terjesztek” – fakadt ki Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész azt követően, hogy az utóbbi két hónapban már kétszer találta Történelmi Magazin példányait tartalmazó csomagokon a terroristaelhárító szolgálat bélyegzőjét. Nem először fordult elő, hogy a Sepsiszentgyörgyön postázott folyóiratcsomagok feltépve érkeznek meg a címzetthez, annak egyik sarkán pedig a „SC G4S Security Services SRL Controlat Antitero 10” feliratot tartalmazó pecsét szerepelt. Egy hónap múlva, december 5-én Kádár újabb folyóiratcsomagot küldött, ezúttal Kolozsvárra, azonban ezt a küldeményt is felbontották, és erre is ráütötték a terroristaelhárító szolgálat bélyegzőjét. Elmondta, az is előfordult, hogy a Dicsőszentmártonba küldött csomagját huszonöt nap múlva kapta vissza, teljesen újracsomagolva. Kádár Gyula történész gyanúsnak tartja, hogy az általa kiadott és terjesztett Történelmi Magazin című folyóiratot tartalmazó csomagokon az utóbbi időben terroristaelhárító cég bélyegzője díszeleg. Szerinte csak az lehet erre a magyarázat, hogy az általa 1996-ban alapított Történelmi Magazinban, valamint más lapok hasábjain nyíltan foglalkozik a romániai magyarság kérdéseivel, ezek között felvállalja és népszerűsíti az autonómia gondolatát. „Vajon nem zaklatással, a Történelmi Magazin olvasóinak megfélemlítésével állunk szemben? Mert elképzelni sem tudom, hogy én valamilyen módon gyanús terrorista lehetnék” – foglalta össze Kádár. A történész „a helyes magyarságtudat erősítését szolgáló független erdélyi folyóiratként” határozza meg lapját. Nem a csomag tartalmát, hanem az esetleges veszélyforrásokat, netán robbanóanyagok, mérgező anyagok létét vizsgálja a Román Posta által szerződéses alapon megbízott SC G4S Security Services Kft. – tudta meg a Krónika a kolozsvári területi postaigazgatóságtól. „A csomagokat nem bontják fel. Kizárólag biztonsági okokból történő, teljesen törvényes eljárásról van szó” – magyarázta a szakember. Hozzátette: a küldemények csomagolásának megrongálását csak akkor kérhetik számon bárkitől, miután az ügyfél kérésére kivizsgálják annak panaszát. A posta Kovászna megyei igazgatója, Vajda András elmondta: a nagy elosztókban bizony gyakran dobálják a csomagokat, nem ritka, hogy az egy-egy autónyi rakomány aljára kerülő küldemények a hatalmas teher alatt megrongálódnak. Ilyenkor újracsomagolják azokat. A G4S Security Services Kft. bélyegzőjének feltűnése azonban Vajda Andrást is meglepte. A G4S Security Services Románia-szerte integrált biztonsági feladatokat lát el több mint tíz éve. /Benkő Levente: Gáncs vagy óvatosság? = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2009. április 1.

Magyarul megcímzett leveleket továbbított a Román Postán keresztül az elmúlt időszakban a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo). A Kétnyelvűség Program keretében lebonyolított akció célja az volt, hogy teszteljék az erdélyi postai szolgáltatásokat, A Cemo magyarul címzett borítékokban brosúrákat küldött a Lármafa-levelezők címére. Egyetlen küldemény érkezett vissza a marosvásárhelyi Párkány sétányról (Aleea Cornisa), ennek magyar neve még a magyar lakosok körében sem közismert. „A Marosvásárhelyre küldött levelekre a postai alkalmazottak legtöbb esetben golyóstollal ráírták az illető utca román megfelelőjét. A Székelyföldre címzett levelek az eredeti állapotukban érkeztek meg” – mondta Szigeti Enikő, a Cemo ügyvezető igazgatója. A Cemo folytatni szeretné az akciót, felkéri az erdélyi lakosságot, kapcsolódjon be a Postai címzések magyarul mozgalomba. A Román Posta Társaság bukaresti sajtóirodája a magyar címzésre vonatkozó kérdésre csupán annyit válaszolt, hogy a levél- vagy más küldemény esetén mit kell tartalmaznia a címzésnek. Kifejtik, ennek olvashatónak kell lennie, és akkor is kikézbesítik a küldeményt, ha azon nem szerepel a postai irányítószám. Nicoleta Vartic szóvivő úgy vélte, a magyar nyelvű címzésekkel csupán az lehet a gond, hogy a postás, aki kézbesíti, nem ismeri a magyar nyelvet. /Máthé Éva: Magyar címzéssel tesztelik a postát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998