udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Rendõrseg

2007. június 26.

Az egész lakosságot le kell vizsgáztatni román nyelvből, ha a parlament elfogadja a konzervatívok törvényjavaslatát. Ennek lényege, hogy mindenkinek tudnia és beszélnie kell az ország hivatalos nyelvét. „Ha nem tud románul, meg fog tanulni, mert nincs más választása, ha Romániában akar élni” – jelentette ki Dan Voiculescutól, a Konzervatív Párt (PC) elnöke azt követően, hogy Borbély László régiófejlesztési miniszter szerinte „arcátlan módon” magyarul szólította meg. A PC elnöke már korábban bejelentette: pártja olyan törvény elfogadását kezdeményezi, amelynek alapján megvonható az állampolgárság bárkitől, aki nem ismeri a román nyelvet. Voiculescu kikelt azok ellen a jogi előírások ellen is, amelyek megkövetelik a köztisztviselőktől, hogy a magyar lakossággal magyar nyelven kommunikáljanak azokon a településeken, ahol a törvényben meghatározott számarány ezt indokolttá teszi. A konzervatívok javaslatát még a nyíltan magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu Vadim Tudor is badarságnak nevezte. A román hatóságok nem tárolhatnak adatokat az állampolgárok etnikai hovatartozásáról. Ezt tucatnyi olyan európai szerződés tiltja, amelyeket a csatlakozási folyamatban Románia átemelt saját törvénykezésébe. Sarmiza Fetcu, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője nem adott választ arra, hogy tárolhat-e és feldolgozhat-e az etnikumra vonatkozó személyes adatokat a rendőrség. „Ez szigorúan bizalmas információ” – mondta. Ellenben nyilvános az Europol-egyezmény, amelyhez Románia is csatlakozott. Eszerint „tilos feldolgozni azokat a személyi adatokat, amelyek a faji vagy etnikai származásra, politikai nézetekre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, politikai párttagságra, szakszervezeti tagságra vagy az egészségre és nemi életre vonatkoznak. ”A román rendőrség korábban gyűjtött adatokat az etnikumra vonatkozóan, többek között a személyazonossági igazolvány kiállításakor. /Szőcs Levente: Megafelmérő román nyelvből. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2007. augusztus 24.

Semmisnek nyilváníthatják az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti politikai jellegű bírósági ítéletek következményeit. Az erre vonatkozó törvénytervezetet sajtótájékoztatón mutatták be, és hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerül. Az RMDSZ már tavaly kezdeményezte egy olyan jogszabály elfogadását, amely biztosítaná az 1956-os események kapcsán meghurcoltak rehabilitációját, éppen ezért támogatja a törvénytervezet elfogadását. A jogszabály-tervezet szerint az említett periódusban politikai jellegűnek minősülnek azok a végleges bírósági ítéletek, amelyeket a totalitarizmussal szembeni ellenállás miatt hoztak. Más ítéletek, jogtalan intézkedések bírósági úton nyilváníthatók politikai jellegűnek. Ilyenek azok az intézkedések, amelyeket a rendőrség és a Szekuritáté hozott, és amelyek révén az állandó lakhelyükről elmozdítottak, kényszerlakhelyre vagy munkatáborba internáltak embereket, illetve kötelező munkahelyet jelöltek ki számukra. Az ilyen esetekben a szükséges bírósági eljárást kezdeményezhetik az elítéltek, a rokonaik negyedfokig, vagy bármely szervezet, amely bebizonyítja a személyhez fűződő jogos érdekeltségét. Az eljárás bármikor kérvényezhető. A politikai elítéltek vagy politikai jellegű intézkedés által sértettek, házastársuk, másodrangú leszármazottaik a törvény elfogadásától számított három évben bírósági úton erkölcsi és anyagi kártérítést is kérhetnek az államtól. /Cél: rehabilitálni a kommunizmus elítéltjeit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2007. augusztus 24.

Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács tagja, romaszakértő emlékeztetett, a miniszterelnök kimondta, hogy a romák bűnözők. A romák jó ideje a hazai és nemzetközi figyelem középpontjában állnak. Szófiában roma rendbontó csapatok szálltak szembe a lakosokkal és a karhatalommal. Véletlenek egybeeséséről van szó, mondta Haller, a felsorolt eseményekhez hasonlóak előfordultak korábban is. Mintegy két évvel ezelőtt volt egy roma-felkelés Szlovákiában. A hetvenes évektől ismeretesek azok a németországi esetek, amelyekben török bevándorlókat gyújtottak fel, az utóbbi években Franciaországban arabok estek lángok áldozatává. Romániában 1989. decemberétől 1993. szeptemberéig – a hatóságok cinkosságával – több mint harminc településen lincseltek meg romákat és gyújtották fel házaikat. Székelyföld sem volt kivétel. Augusztus 23-án reggel az egyik demokratikus hangvételű tévéadóban húsz percen át csak roma bűnözésről beszéltek. Romániát romaügyben nem csak a pogromok miatt ítélte el többször is a strasbourgi székhelyű Európai Emberjogi Bíróság, hanem egy ügyben azért is, mert egy roma fiatalt bűnözőként mutattak be a televízióban, pedig ártatlanul tartotta fogva a rendőrség. A romák nem vádolhatók amiatt, hogy meglincselik vagy felgyújtják őket. Egy bűncselekmény elkövetésével csak azok vádolhatók, akik azt elkövették, illetőleg a hatóságok, ha szemet hunynak és nem oldják meg a jelentett bűncselekményeket. Haller István Apácáról kifejtette: vannak személyek, akik loptak a mezőn. Ez bűncselekmény. Másrészt vannak, akik önmaguk próbáltak igazságot szolgáltatni. Ez is bűncselekmény. A román nyelvű sajtó igazolásként tekint erre az ügyre. Az eset azt mutatja, hogy nem csak román intoleranciáról lehet beszélni. /Ágoston Hugó: Hatósági közöny és önbíráskodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2007. október 5.

Néhány terület-tulajdonjogi kérdést kell tisztázni ahhoz, hogy a Kovászna megyei Kökös község határából eltávolított Székelyföld-tábla, illetve újabb öt elhelyezésének időpontját meghatározzák. Demeter János Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint a rendőrség hátráltja ezt a folyamatot azzal, hogy szabadságra vagy más okra hivatkozva nem írják alá az engedélyt. /Illyés Judit: Hátráltat a rendőrség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2008. január 15.

A rendőrség még mindig politikai ellenőrzés alatt áll – állítja a Román Akadémiai Társaság, arra hivatkozva, hogy 2007 végén Ludovic Orbannak 30 órán át kellett „könyörögni” azért, hogy benyújtsa törvényes nyilatkozatát az általa okozott balesetről. Az Országos Törvényszéki Orvosi Intézmény a Ludovic Orban szállítási miniszter decemberben okozott balesete ügyében végzett vizsgálat végleges eredménye szerint Simona Todeanu sérüléseit nem gázolás okozta. /”Politikai ellenőrzés alatt a rendőrség”. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2008. február 22.

Az Olaszországban élő idegen állampolgárok közül a románok vezetnek a bűncselekmények elkövetésében – jelentette ki Antonio Manganelli, az olasz rendőrség parancsnoka a román rendőrség által szervezett bukaresti sajtótájékoztatóján. „Számunkra leginkább az olaszországi román bűnözés aggasztó, a lopás, rablás és az utcákon elszaporodó bűnözés” – mondta Manganelli. /L. I. : Olaszországi bűnözés: a romániaiak vezetnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2008. március 6.

Alacsony a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek aránya a rendőrségnél – állította Toró T. Tibor. Az RMDSZ-képviselő szerint Romániában összesen ötszáz nemzeti kisebbségi rendőr tevékenykedik, ez az alkalmazottak mindössze egy százalékát teszi ki, holott az ország összlakosságának tíz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik. /Kevés a kisebbségi rendőr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2008. március 10.

A legtöbb, magyarok lakta megyében az „ajánlott” 10 százalékot sem éri el a magyarok számaránya a rendőrség kötelékében. Hargita megye 873-as létszámú rendőrállományának 12,6%-át magyar anyanyelvű alkalmazottak teszik ki. Összesen 110 magyar alkalmazottjuk van, tájékoztatott Filip Gheorghe, a rendőrség megyei sajtófelelőse, hozzátéve, hogy még legalább ennyire tehető azok száma, akik vegyes családok gyerekei. Szerinte így akár 300-ra is tehető a magyarul beszélő rendőrök száma a megyében. A 2002-es népszámlálás szerint Hargita megyének 326. 222 lakosa van, ennek 84,6%-a, vagyis 276. 038 személy magyar anyanyelvű. Legjobb esetben is közel 1. 000 lakosra jut egy magyarul beszélő rendőr. Ha pedig nem a 300-as, hanem a 100-as magyar rendőrlétszámot vesszük alapul, akkor sokkal rosszabb a helyzet, hisz akkor 2. 760 magyar lakosra jut egy magyar rendőr. A legnagyobb rang, amelyet egy magyar anyanyelvű rendőr a magáénak tudhat Hargita megyében, az a főfelügyelői. Ilyen pozícióban van például a székelyudvarhelyi rendőrségnél Jére Ferenc. /Máthé László Ferenc: Közel háromezrünkre jut egy magyar rendőr. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 10./

2008. május 16.

Fosztogat a famaffia, politikusok irányítják az erdők illegális letarolását. Az igazságszolgáltatás a bűnözők javára ítélkezik, jogszabályok a falopást törvényesítik. Megállításához összefogásra lenne szükség az igazságszolgáltatás, a rendőrség, az erdészet, a csendőrség részéről. Bákó és Hargita megye határán, Karácsonkő (Piatra Neamt) külvárosában egymást érik a gatterek. A bákói „kitermelők” előszeretettel járnak át Hargita megyébe. Nem riadnak vissza a Nagy-Hagymás–Békás-szoros Nemzeti Park csonkításától sem. A fatolvajok erőszakkal űzték el az erdészeket: családjukat terrorizálták. A Gyergyói-havasokban, a Gyergyói-medencében is letarolták az erdőket. A károsítottak nem mernek nyilatkozni. Az erdészek és a rendőrség között is vannak korruptak, a szálak a parlamenthez vezetnek. A Gyergyói-medencéből négymillió köbméter fát szállítottak el illegálisan. Harminc évre előre kivágták a fákat, állítja Garda Dezső parlamenti képviselő. „Bizonyítékaim vannak, a korrupció felmérhetetlen! Ez alól nem kivétel az RMDSZ sem!” – nyilatkozta. Hiába kért segítséget az Országos Erdészeti Felügyelőségtől, mert az áttért a famaffia hivatalos megvédésére. Tőke István mezőgazdasági államtitkár cáfolja a kijelentést, miszerint a fatolvajlás támogatói esetenként magas funkciókat betöltő politikusok lennének. /Barabás Márti: Fosztogat a famaffia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2008. október 17.

Mindig a választások előtti hetekben, hónapokban derül ki, hogy a kormányzó pártok miként viszonyultak az ország közös nagy vagyonához, kik és mily módon dézsmálták meg azt. A jelenlegi, kisebbséginek is nevezett kormányról kiderült, hogy miközben irracionálisan felduzzasztotta az államapparátust, szabad kezet is adott embereinek. A nagy apparátus nem volt eredményes, hatékony, de igen sokba került. A rendőrség vezetői autóvásárlási tervvel akarják megdézsmálni a költségvetést, az iskolafelújításokra szánt pénz jelentős része a minisztérium környezetéhez tartozó vállalkozók zsebében kötött ki. A kabinet 225 ügynöksége, hivatala a hatalmas fizetések mellett alig tett valamit. Mindez elmondható az RMDSZ köztisztviselőinek zöméről is. Hírük jó ideje a megyékbe is visszajutott. Tökéletesen beilleszkedtek a balkáni mentalitású bukaresti közegbe. Néhány szerencsés kivételtől eltekintve (Borbély László, Korodi Attila) cselekedeteik hírét is alig lehetett hallani, s most is csak annyi jut el a magyar emberekig, hogy megtömték zsebeiket. /Simó Erzsébet: Nem ilyen lovat akartunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2009. február 24.

Olaszországban a különböző bűncselekmények elkövetésével vádolt, valamint a jogerősen elítélt román állampolgárok száma meghaladja a 2700-at – közölte Catalin Predoiu román igazságügyi miniszter. A tárcavezető szerint ugyanakkor a román rendőrség által körözött személyek 40 százaléka Olaszországban tartózkodik, ezeknek a kézre kerítése és kiadatása nehézkesen halad. /Több mint 2700 román vádlott és elítélt. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

2009. június 23.

A rendszerváltás óta eltelt időszak közvélemény-kutatásai mindig kimutatják, hogy a román lakosság bizalmát leginkább az ortodox egyház és a katonaság intézménye élvezi. A magyar lakosságnál valószínűleg ez a két intézmény gyűjti be (a rendőrséggel karöltve) a legnagyobb ellenszenvet. Titokként kezelt, de közismert tény, hogy a székelyföldi településeken a rendőrség létszáma meghaladja az ország más vidékein lévő, hasonló nagyságú településein állomásoztatott állományét. Arról is lehet hallani pletykákat, hogy az ide költöző rendőrök bizonyos „veszélyességi” pótlékokat is kapnak. Az ortodox egyház agresszív székelyföldi terjeszkedési politikáját kőkemény tények támasztják alá. A hamarosan a Csíkszereda központjában megtartandó katonai felvonulás az átlagosnál nagyobb jelentőséget kap: részt vesz rajta Traian Basescu államfő is. Amikor felerősödtek a nacionalista szólamok, akkor az elnök is katonai parádéra érkezik Székelyföldre. /Isán István Csongor: A parádés elnök. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998