udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 331 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-331
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Televizio /Televiziunea Romana – TVR/

1990. február 3.

Romániában létrejött a Független Magyar Párt /létrejöttéről a Szabadság szerkesztői a Szabad Román Televízió adásából értesültek/. A lap közölte a párt felhívását és bemutatta a párt elnökét, a kolozsvári Vincze Jánost, aki pártközi kerekasztalokon megjelent és nyilatkozott. A párt alelnöke a marosvásárhelyi Somosdi Veres Károly. A felhívás szerint a Független Magyar Párt tagjai közé várja mindazon magyarokat, akik harcosan kiállnak a hazai magyar és más együttlakó nemzetiségek érdekeiért, várják az elmúlt évek során lezajlott koncepciós perek áldozatait. Az RMDSZ tagjai is kérhetik felvételüket a pártba. A Független Magyar Párt önálló jelöltekkel kíván indulni a választásokon. A televízióban Vincze János egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában a kolozsvári Orvosi Egyetem Biofizika Tanszékén dolgozott doktorátus nélküli tanársegédként 1980-ig, azóta nincs munkahelye. Vincze Jánost, amint az újságban mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban négy és fél év börtönre elítélte. Ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Mit képvisel a Független Magyar Párt és ki az elnöke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1991. február 3.

A televízió febr. 3-i esti adásában Razvan Teodorescu, a Román Televízió elnöke közölte, hogy febr. 18-ától csökkentik a nemzetiségi adásidőt és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

1991. február 10.

1989. dec. 29-én magyar külügyminiszterként, első felelős külföldi politikusként Bukarestbe látogatott Horn Gyula. "Nos, mindabból, amiben akkor megállapodtunk, szinte semmi sem valósult meg, annak ellenére, hogy az akkori döntések mind konkrét tennivalókat jelentettek, ideértve a kolozsvári főkonzulátus megnyitását, újabb határátkelőhelyek létesítését..." - jelentette ki a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Kevés változás történt a magyarsághoz való viszonyulás terén. Sokan ellenséget látnak bennük. - A Román Televízió kiemelte, hogy Horn Gyula európai léptékűnek ítélte meg a román alkotmányt. Sokszor volt már a sajtó áldozata, de ilyesmivel, amit a Rompres követett el, "eddig még nem találkoztam", mondta. Valójában azt mondta, hogy az alkotmány fontos lépés az európai demokratikus alkotmányok felé, de ugyanakkor komoly hiányosságai is vannak, s ezek miatt "teljesen jogosnak tartom, hogy az RMDSZ képviselői nem szavazták meg azt." - A Hargita-Kovászna jelentés vizsgáló bizottságával kétszer is tanácskoztak, érdemi kérdéseikre azonban nem kaptak választ. - Horn Gyula kérte román partnereit, mondják meg, mikor került sor a magyar parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. - A tárgyalások során a román partner azt akarta, hogy "válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudtunk egyetérteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1991. április 12.

Bolintin de Vale községben az ott lakó cigányokra támadtak a helybeliek és felgyújtottak 22 házat, anélkül, hogy a tűzoltóság közbeavatkozott volna. /Kiégett házak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Az RMDSZ nyilatkozatban ítélte le a Bolintin de Vale községben történteket, továbbá károsnak tartja a Román Televízió és egyes képviselők állásfoglalását, akik mentegetni próbálták az erőszakosságot. /Az erőszak, a dzsungel törvénye ellen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1991. május 6.

A román televízió máj. 6-án másodszor is műsorra tűzte az egri tanácskozásról /ápr. 13-14/ készített magyar tévéfilmet. A román sajtó hevesen támadta ezt a tanácskozást, a parlamentben is tiltakoztak román képviselők. Nacionalista összejövetelnek bélyegezték az Egerben történteket és Tőkés László püspököt is vádolták. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1991. május 8.

Molnos Lajos a román televízióban látta az egri tanácskozásról készített filmet. Azon tűnődött, miért nem hívták meg az RMDSZ-t a konferenciára. Kifejtette nézetét: csatát vesztett sereget nem szabad minden esetben vert seregnek minősíteni. A csatát vesztett seregnek vigyáznia kell arra, hogy soha ne higgye, hogy ő megvert, legyőzött sereg. Illyefalván például építkeznek, ahogy a tévé is mutatta. A lelkipásztor elmondta, hogy felújítanak. Azt, amit egy előző korszak lerombolt. Az öt lerombolt bástyából egy már újra ép. /Molnos Lajos: Egy bástya? két bástya. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1991. május 10.

Leváltották a román televízió nemzetiségi műsorainak főosztályvezetőjét azzal az indoklással, hogy utasítása ellenére sem akarta az irányítása alá tartozó magyar szerkesztőség megismételni a másfél órás hétfői magyar adásban az egri találkozóról szóló filmet. /MTI/

1991. május 31.

A román televízió tv híradójában bejelentették, hogy Domokos Géza és Szőcs Géza nem volt hajlandó interjút adni. Nem számoltak be az indoklásról: nem hajlandók egy képernyőn szerepeli a Ceausescut kiszolgáló Hajdu Győzővel, aki Együtt-Impreuna néven új magyar-román szervezet megalakítását jelentette be, éppen az RMDSZ kongresszusának nyitónapján, máj. 24-én. /MTI/

1991. június 22.

Székelyudvarhely sajtó-tavasza címen sorolta fel Pintér D. István a fordulat óta a városban született lapokat. Első a Katona Ádám-vezette Szabadság volt, a rövid életű hetilap, majd a Hídfő indult. A Tövissi Antal Áron és Tövissi Ildikó által irányított lap folyamatosan hígult, majd amikor a Tövissi házaspár az RTV magyar adásához szerződött, a hetilap megszűnt. Székelyudvarhelyen 1990 tavaszán létrejött az Infopress nyomdai kisvállalkozás, ez már a terjedelmesebb kiadványokat is lehetővé tette. Elindulhatott a Székely Útkereső folyóirat, Béke Sándor szerkesztésében. A Haáz Rezső Múzeum gondozásában látott napvilágot a Székelység és a Múzeumi Füzetek sorozat. A legszínvonalasabb kiadvány az Ablak, alcíme: Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja/. Majla Sándor főszerkesztő minden igyekezete ellenére eddig két száma jelent meg, egy litvániai és egy kárpátaljai összeállítás. Elindult az Udvarhelyi Híradó hetilap és Koszta István szerkesztésében a Székely Közélet. /Pintér D. István: Székelyudvarhely sajtó-tavasza. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 22./ Megjegyzés: a felsorolt székelyudvarhelyi lapok megjelenési időpontjai a következők. Szabadság: 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig, Hídfő: 1990. jan. 19.-1990. okt. 25., Székely Útkereső: 1990. áprilisától, Székelység: 1990. júliusától, Múzeumi Füzetek: 1990. júliusától, Udvarhelyi Híradó: 1990. augusztusától, Székely Közélet: 1991. ápr. 29-től júl. 1-ig (összesen kilenc szám). A felsorolás kiegészíthető még egy hetilappal: Udvarhelyi Sporthét /1990. máj. - szept. 25./

1991. július 31.

A román parlament külügyi bizottsága júl. 31-i rendkívüli ülésén foglalkozott az Egyesült Államok kongresszusának határozatával. Szomorúan és megdöbbenéssel fogadták ezt a határozatot, szerintük ez alapvetően téves információkon alapult, ahogy Ioan Timis, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt egyik képviselője a román televízióban nyilatkozott. /AFP, MTI/

1991. augusztus 30.

Az RMDSZ Elnöksége aug. 30-án Nagyváradon tartott üléséről kiadott közleményben tiltakozott amiatt, hogy a Román Televízió aug. 20-án nem sugározta az RMDSZ nyilatkozatát, az aug. 28-i, a Moldova Köztársasággal kapcsolatos RMDSZ-nyilatkozatot pedig csak megcsonkítva közölte, kihagyta a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását. Az Elnökség sajnálkozását fejezte ki azért, mert a Nemzeti Megmentési Front visszautasította a kerekasztal-tárgyalás javaslatát. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1991. október 23.

A magyarországi román kisebbség jogainak előmozdítására és védelmére alakult bukaresti székhelyű társaság nyilatkozatát olvasta be a román televízió. A társaság a nemzetközi közvélemény tudomására hozza, hogy Magyarországon a kisebbség a teljes beolvadás határán áll. A kisebbségeket a legelemibb jogaiktól is megfosztották és nem teszik lehetővé, hogy képviselőik a parlamentbe bekerüljenek. /MTI/

1991. november 2.

A román televízió betiltotta az RMDSZ által készített film sugárzását, írja a román ellenzéki lap. Ez a film a televízióban alkalmazott csúsztatásokat és a manipulációt leplezte volna le. A betiltás ellen tiltakozott a román írószövetség, a nemzetközi emberjogi szervezetekhez és az Európa Parlamenthez fordulva. /Romania Libera (Bukarest), nov. 2./

1991. november 10.

Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./

1991. november 29.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Tőkés László püspököt a parlamentben súlyos vádakkal illették, bíróság elé állítását követelték, hivatkozva a börtönben levő Tinu Radu szekus vezető levelére. A román televízió adásában is szerepeltették ezt a börtönben levő tisztet, ott is elismételhette rágalmazását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

1991. december 10.

1989. dec. 29-én magyar külügyminiszterként, első felelős külföldi politikusként Bukarestbe látogatott Horn Gyula. "Nos, mindabból, amiben akkor megállapodtunk, szinte semmi sem valósult meg, annak ellenére, hogy az akkori döntések mind konkrét tennivalókat jelentettek, ideértve a kolozsvári főkonzulátus megnyitását, újabb határátkelőhelyek létesítését..." - jelentette ki a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Kevés változás történt a magyarsághoz való viszonyulás terén. Sokan ellenséget látnak bennük. - A Román Televízió kiemelte, hogy Horn Gyula európai léptékűnek ítélte meg a román alkotmányt. Sokszor volt már a sajtó áldozata, de ilyesmivel, amit a Rompres követett el, "eddig még nem találkoztam", mondta. Valójában azt mondta, hogy az alkotmány fontos lépés az európai demokratikus alkotmányok felé, de ugyanakkor komoly hiányosságai is vannak, s ezek miatt "teljesen jogosnak tartom, hogy az RMDSZ képviselői nem szavazták meg azt." - A Hargita-Kovászna jelentés vizsgáló bizottságával kétszer is tanácskoztak, érdemi kérdéseikre azonban nem kaptak választ. - Horn Gyula kérte román partnereit, mondják meg, mikor került sor a magyar parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. - A tárgyalások során a román partner azt akarta, hogy "válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudtunk egyetérteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1992. május 31.

Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes Bukarestben folytatott tárgyalása során kifejtette, hogy a legnagyobb kedvezmény ratifikálását az amerikai kongresszus a szabad választások megrendezéséhez köti. Eagleburger kitért a kisebbségek helyzetére, külön a magyar kisebbségre is. Eagleburger hangsúlyozta, hogy szavatolni kell a kisebbségek jogait. Kallós Péter megjegyezte, mostohán bántak a sajtóval, csak a repülőtéri sajtóértekezleten találkozhattak az amerikai vendéggel. Valami feszültség lehetett, mert a Román Televízió nem vett tudomást a sajtóértekezletről. /Kallós Péter: Legnagyobb kedvezmény csak választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./

1992. június 29.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Budapesten ülésezett jún. 29-én és 30-án. Júl. 1-jén számos további tanácskozást tartottak a megjelentek. Az első napon, jún. 29-én a magyar kisebbség helyzetéről szóló, a magyar külügyminisztériumban kidolgozott dokumentumot osztottak szét a résztvevők között. Szőcs Géza RMDSZ-szenátor az ülésen ismertette a Kolozsváron kialakult feszült helyzetet, melyet Gheorghe Funar polgármester idézett elő és egy dokumentumot adott át a közgyűlés irodájának, amelyben az RMDSZ vizsgálóbizottság kiküldését kéri Kolozsvárra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Szergej Baburin, az orosz delegáció tagja kijelentette, hogy Románia harckocsikat és haditechnikát szállított Moldovának. A román delegáció vezetője, Vasile Mois szenátusi alelnök visszautasította az elhangzottakat. Szőcs Géza felszólalására úgy reagált, hogy az kizárólag Románia belügye. A román televízió és a román sajtó szerint Romániában megdöbbenést keltett Szőcs Géza felszólalása, aki erről előzőleg nem értesítette a román küldöttséget. /MTI, Magyar Hírlap, júl. 1./

1992. augusztus 19.

Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője kifejtette, hogy szükség lenne a magyar nyelvű elektronikus média összefogására. A bukaresti televízió épületében 1990. jan. 8-án ismét sugározni kezdett a régi műsoridőben a magyar nyelvű adás. Több olyan városban is indult adás, ahol azelőtt nem is volt, így született meg a magyarul is sugárzó adás Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon, ezek helyi adások voltak, valamint Kolozsváron a területi tévéadás. A marosvásárhelyi műsort hamarosan leállították, de a többi megmaradt. Ezekhez később csatlakozott a Háromszéki Televízió Alapítvány /Sepsiszentgyörgy/, majd Székelyudvarhely, legutóbb Gyergyószentmiklós kábeltévés adása. Megszületett az audiovizuális törvény tartalmi megszorítások tömkelegével, amely a jelenlegi hatalmat konzerválni hivatott jellege mellett szabályozta a fekvenciaelosztást is. Boros Zoltán két éve munkálkodik a Magyar Televízió és a Román Televízió közötti együttműködésen. Már 1990 májusában javasolta Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének, hogy az MTV és a környező országok magyar tévéadásainak alkotócsoportjai között jöjjön létre állandó kapcsolat. Boros a műsorcserét sürgette, továbbá azt, hogy legyen állandó műsoridő az MTV-ben a külföldi magyar tévéműsorok sugárzására. Ugyanezt a javaslatát megismételte egy év múlva, 1991-ben, majd 1992 júniusában. Attól fél, hogy hiába. - Egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiahálózatnak nincs legyőzhetetlen akadálya. - Néhány nappal ezelőtt parajdi kezdeményezésre kerékpáros staféta indult Budapestre, hogy felhívja a III. Magyar Világkongresszusát arra: a romániai magyarok szeretnék látni a műholdas magyar adást. - A Média MRG Alapítvány céljai között egy országos nemzetiségi tévéstúdió létrehozása szerepel. Az Intermédia Kft. többek között kereskedelmi Urh rádióadók beindításán fáradozik. - A jövő magyar műholdas adása nem szorítkozhat csak Budapestről sugárzott műsorra. Az adásban jelen kell lennie a kárpátaljai, erdélyi, bánsági, bihari, szatmári, csángó, délvidéki, felvidéki, őrségi magyarságnak is. Kell lennie egy olyan közös gondolatnak az összmagyarság sorsa iránt, amely fölül áll minden pillanatnyi érdeken. /Boros Zoltán: Néhány gondolat egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1992. szeptember 11.

Gheorghe Funar elnökjelöltként a román televízió múlt heti adásában Tőkés László éhségsztrájkját diverziókeltésnek és románellenesnek minősítette. Ha államelnök lesz, megerősíti a hadsereget, a hírszerző szolgálatot, az irredenta eszméket táplálóknak a törvény előtt kell felelniük. A magyar kisebbségnek túl sok joga van, mondta. /Új Magyarország, szept. 11./

1992. december 9.

A Román Televízió úgy tudósított, hogy Kolozsváron a Mátyás-szobor körüli tüntetésen "körülbelül háromezer" ember vett részt, több ezer ellentüntető volt. A valóságban ellentüntetők alig voltak, a felvonulók száma pedig elérte a tízezer főt. /Balló Áron: A Rompres tudósítója inkompetens vagy manipulál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1993. január 30.

Adrian Paunescu lapjában, a Vremeában Hajdu Győző dühödt kirohanását olvashatjuk a tévé magyar adása ellen. Már a címe is jellemző: Aici emisiunea UDMR a Televiziuni Romane /Itt az Román Televízió RMDSZ-adása/. A magyar adás az RMDSZ kiszolgálója, így "felháborítóan szélsőséges". Példa erre az RMDSZ brassói kongresszusának minden szereplője, elsősorban Markó Béla, Tőkés László, Csoóri Sándor és Éva Mária Barki, akik az "ördögi magyar irredentizmus hirdetői". Hajdu Győző minden rossz kútfejének az adás főszerkesztőjét, Boros Zoltánt tartja. Hajdu Győző Ceausescu rendszerének gátlástalan kiszolgálója volt, feljelentéseiben, jelentéseiben támadta a magyar írókat, támadta a marosvásárhelyi magyar színház nacionalizmusát. 1989 decemberében Hajdu Győző elmenekült Marosvásárhelyről, hónapokig rejtőzködött, majd Adrian Paunescu védőszárnyai alatt visszatért. Azóta a szélsőséges román lapokban közlik a romániai magyar értelmiségiek elleni kirohanásait. /Vremea (Bukarest), jan. 27. - ismertette: Barabás István: A paranoia édes álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./

1993. február 2.

A Román Televízió főosztályvezetője, Radu Georghe Serafim, akihez a nemzetiségi szerkesztőségek is tartoznak, írásban utasította a nemzetiségi adásokat arra, hogy ezután kizárólag "kulturális és hagyományőrző" jellegűek lehetnek. A magyar és német adás szerkesztősége tiltakozott ez ellen, mert a nemzetközi egyezmények szerint joguk van megszorítás nélkül véleményt nyilvánítani. /A romániai kisebbségek önkifejezésének korlátozása? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1993. február 4.

A hatalom törölni szeretné a kollektív emlékezetből az 1990. márciusi véres eseményeket. Ezen próbálkozások közé tartozik az, hogy többször leírták: Sütő Andrásnak üvegszeme volt /tehát nem igaz az, hogy kiverték a fél szemét/. A román televízió Maros megyei tudósítója egy Marosvásárhelyen rendezett kisebbségjogi szemináriumon rukkolt elő ezzel a hazugsággal. A Sütő András és akkori szenvedő társai ellen 1990-ben elkövetett gyilkossági kísérlet végrehajtói és szervezői nyugodtan sétálnak az utcán. A napokban jelenik meg román nyelven a marosvásárhelyi eseményekben szerepet játszó hírhedt Ioan Judea ezredes második könyve. Ez is hemzseg a képtelen állításoktól, akárcsak az első könyve, amely szerint a marosvásárhelyi magyarok a fő bűnösök. /Tófalvi Zoltán: Sütő András szem fénye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./

1993. február 7.

Febr. 6-7-én Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották. A kongresszuson határozatokat fogadtak el. A határozatok értelmében az RMKDP egyetért Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az RMDSZ brassói harmadik kongresszusán elfogadott indítványával. Az RMKDP javasolja, hogy a strassbourgi fórumon vitassák meg az erdélyi magyarság önmeghatározását, az önrendelkezésre és autonómiára vonatkozó jogait. A párt javasolja a nemzetközi kerekasztal megrendezését az önrendelkezés, önkormányzatok, autonómiák témakörében. A párt követeli, hogy a román televízió vonja vissza a magyar nyelvű adásban az aktuálpolitikai kérdések közlésének letiltását. /Kongresszusi határozatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1993. február 11.

Ion Iliescu Ceausescu iskolájában címmel közölt Romániával foglalkozó cikket a Le Quotidien de Paris febr. 10-i száma. A Ceuasescut dicsőítő, utranacionalsita Paul Everacot nevezték kia Román Televízió élére. Ugyanúgy megdöbbentő, hogy Adrian Paunescu helyet kapott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a román küldöttségben. Doina Cornea polgárjogi harcost beidézték az ügyészségre. A régi rendszer továbbélését mutatja a magyarok elleni "kitartó provokáció" is. /H. J. A.: "Ion Iliescu Ceausescu iskolájában". = Magyar Híralp, febr. 11.

1993. február 11.

Három órán át hallgatta ki febr. 11-én Adrian Horia Miclescu bukaresti államügyész Kolozsváron, az ügyészségen Doina Corneát, mert államellenes összeesküvés címén jelentette fel őt három magánszemély, azt állítva, hogy 1991. szept. 27-i tévéinterjújában, a második bukaresti bányászjárás idején, arra szólította fel a bányászokat, hogy térjenek haza, és törvényes eszközökkel - például általános sztrájkkal - küzdjenek céljaikért. A feljelentés nyomán - Doina Cornea meghallgatása nélkül - folyt mostanáig a vizsgálat. Doina Cornea saját videokazettáját bocsátotta az ügyészség rendelkezésére, mivel a román televízió nem őrizte meg a szept. 27-i interjú felvételét. /Pesti Hírlap, Népszabadság, febr. 12./

1993. február 27.

Ugyanezen a febr. 27-i sajtóértekezleten ismertette Tőkés László püspök egyesült államokbeli útját. Egyik legfontosabb célja az volt, hogy meggyőzze az amerikai törvényhozókat: az amerikai külpolitikának revideálnia kell nézeteit Közép-Kelet-Európa társadalmi-politikai folyamatait illetően. Szakítani kell azzal a felfogással, amely a kisebbségek igényeit valamiféle kellemetlenkedő negatívumként éli meg. A nemzeti kérdést nem szabad szőnyeg alá söpörni. A román televízió munkatársa kérdésére Tőkés László megerősítette, amerikai körútján beszélt arról, hogy a romániai magyarság ellen, ha finomabb eszközökkel is, de etnikai tisztogatás folyik. Nem szűntek meg ugyanis azok a folyamatok, amelyek beolvadásra, illetve a szülőföld elhagyására késztetik a magyarságot. /Tőkés: Erdélyben folyik az etnikai tisztogatás. = Magyar Nemzet, márc. 1./

1993. április 1.

A román televízió Pro patria című katonai műsorában meghamisították Tőkés László püspök clevelandi beszédét. Ott ugyanis azt mondta a püspök, hogy polgárháború nem törhet ki, mert ehhez két fél szükséges, a magyarok kiszolgáltatottak, mert fegyverük sincs. A műsorban ezt úgy tálalták, hogy Tőkés László fegyvert kér a magyaroknak. /Népszabadság, ápr. 2./

1993. április 8.

Tőkés László összegező írását rövidítve újraközölte Románia ? visszaeső beteg címen a Média. A román igazságszolgáltatás a rezsim oldalán áll. Romániában elmaradt a kommunista korszak bűncselekményei és az 1989-es decemberi tömeggyilkosságok ügyében az igazságtétel, sőt ezeket a fordulat után felderítetlen, véres bűncselekmények tetézték /Marosvásárhely, Bukarest, 1990/. A temesvári, majd a kolozsvári szekusperek vádlottjai szabadlábra kerültek. Folyik a visszarendeződés. 1992 novemberében a tömeggyilkosságok egyik helyszínén Secutitate-tisztek és milicisták "forradalmi emlékművét" avatták fel a hadügy- és belügyminiszter, valamint Erdély ortodox érseke jelenlétében. A román televízió népszerűsíti a diktatúra hírhedt személyiségeit, például Adrian Paunescut, Ceausescu egykori udvari költőjét. A Vacaroiu-kormányban is vannak olyan miniszterek, akik Ceausescu idején miniszterhelyettesek voltak. Országszerte utcákat neveznek el Ion Antonescu marsallról, akit tömeggyilkosság vádjával ítéltek el és kivégeztek. Gyakori a magyar történelmi emlékművek, szobrok meggyalázása, széttörése. A hatalom erősíti a központosítást. /Románia ? visszaeső beteg. = Média (Nagyvárad), ápr. 8. ? újraközölte Tőkés László A visszarendeződés tényei Romániában. = Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja), márc. 30. ? 4. sz. című összegzését./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-331




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998