udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Televizio Magyar Szerkesztõsege

2007. április 4.

Csép Sándor újságíró, szerkesztő, televíziós szakember évtizedek óta a népességfogyás súlyos következményeire hívja fel az erdélyi magyar közvélemény figyelmét. Elmondta, hogy Ágyában, ahol édesapja református lelkész volt, látta, hogyan zsugorodik a gyülekezet. Ez indította el benne a téma iránti érdeklődést. Az ezernyolcszáz lelkes ágyai közösség mára jóval ezer fő alatti közösséggé zsugorodott össze. Egyetemista korában írt egy szubjektív szociográfiai riportot faluja népességcsökkenésének történetéről. A kéziratot a Korunknak adta, a szerkesztőség elfogadta, de a cenzor kidobta a cikket. Csép 1968-tól a Kolozsvári Rádió, majd a bukaresti közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének lett a munkatársa. Akkoriban telepedett le Kolozsváron, és látta, hogy a népességfogyás a régióban még tragikusabb méreteket ölt, mint Arad megyében. Főleg a közeli Kalotaszeg foglalkoztatta. 1975 táján újra szemügyre vette a kérdést. Akkoriban a Székelyföld demográfiai mutatói Románián belül nagyon jók voltak, szemben Kalotaszeggel. Így született meg az Egyetlenem című film forgatókönyve. Végül is a film elkészült, műsorra került, és nagy visszhangja lett, sokan emlékeznek rá. Kós Károlytól Sütő Andrásig és Kányádi Sándorig még aznap este, a film bemutatását követően mindenki gratulált. A Ceausescu-rendszerben ez volt az első vészharang a magyarság fogyásáról. Utána Csép Sándor ötévenként visszajárt a forgatás helyszíneire, és figyelemmel kísérte a további eseményeket is. A rendszerváltást követően a vizsgálódást kiterjesztették egész Erdélyre. Csép kezdeményezte az Áldás, népesség mozgalmat. Tőkés László jelezte, hogy az egyházkerület, illetve az esperesek kollégiuma védnökséget vállalna egy ilyen mozgalom létrejöttéhez Az első jelentősebb találkozó 2004-ben volt. Csép most dolgozik egy összefoglaló íráson, Egy aggodalom évtizedei címmel. Néhány éve Romániában is változott a gyerekvállalásra történő odafigyelés, hiszen az átlagfizetéssel szinte megegyező gyereknevelési támogatás sok magyar család számára is jelentős ösztönző erő. Az első rendezvény sikeres volt. A Fidesz akkor ígérte, hogy továbbra is előteremtenek pénzt a folytatásra. Az ügy mellé állt az RMDSZ is: egyik alelnöke, Kötő József tartott előadást. A félixfürdői találkozót követően kb. négy hónapra Tatabánya mellett rendeztek egy hasonló Áldás, népesség konferenciát Tőkés László és Orbán Viktorné Lévay Anikó fővédnökségével. Az előadók között ott volt Duray Miklós a Felvidékről, és sokan mások. Harrach Péter volt szociális miniszter szervezésében a Gellért Szállóban megtartottak egy nagyobb értekezletet, ahol jelen volt a téma ébren tartója, Fekete Gyula író is. Úgy tűnik, a mai magyar kormány távol-keleti betelepítésben látja a magyar népességfogyás problémájának a megoldását, és nem a születések számának hatékony növelésére törekszik. Kárpátalja nagyon szegény vidék, a népesedési mutatókban mégis sokkal jobban áll, mint Magyarország vagy Erdély. /Makkay József: A magyarságot ki kell mozdítani a demográfiai holtpontról. Beszélgetés Csép Sándorral, az Áldás, népesség mozgalom megteremtőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./

2007. október 26.

Kacsó Sándor RTV magyar szerkesztőségének vezetője megkérte 1972 előtt született kollegáit, hogy kérjék ki szekus dossziéikat és hozzák nyilvánosságra ezeket. A „Bíró Ferenc ügy” kapcsán egyértelmű bizonyítékot senkire nézve nem kaptak. – A további vádaskodásokat csak az alkotói közösség tagjainak átvilágításával tudják megakadályozni, szögezte le. Ő ezt már most megteszi, dossziéja olvasható. /Kacsó: Az átvilágítás a megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2009. december 14.

Lenne kivel, lenne mivel, lenne hol – mégsincs Romániában egész napos magyar tévécsatorna. A romániai magyar televíziózás 40. évfordulóját a hétvégén Csíkszeredában ünnepelték. Bodor Pál, az 1969-ben a román közszolgálati televízió keretében létrehozott magyar adás első főszerkesztője kifejtette: „Nem kellett volna hagyni felaprózódni az energiákat, fel kellett volna építeni az egésznapos magyar csatornát. Ehelyett most egészen másvalami zajlik, mert az illetékesek nem éltek a lehetőségekkel, amelyek az évek során adottak voltak. ” Boros Zoltán – aki az 1989 után, négyéves szünetet követően újraindult magyar adás főszerkesztőjeként emlékezett a múltra – szintén az egyetlen magyar csatorna mellett érvelt. Kacsó Sándor jelenlegi főszerkesztő leszögezte: „A TVR magyar adását független szerkesztőség készíti. Nincs cenzúra, nincs politikai beavatkozás. ” Szerinte a román közszolgálati televízió három csatornáján meglévő műsoridő elégséges, de elismerte, hogy ez a műsoridő nem a legjobb napszakokban áll rendelkezésre. 1969. november 23-án szólalt meg először a román nemzeti televízióban magyar bemondó, a kommunista rezsim azonban 1985-ben megszüntette a magyar adást. Ezzel véget is ért a romániai magyar televíziózás tizenhat évig tartó első fejezete: négy éven át, 1989 karácsonyáig nem hangzott el magyar szó a közszolgálati televízióban. Az 1989-es romániai változások után a magyar adás néhány régi szerkesztője újraindította a magyar nyelvű műsort. A kilencvenes évek második felétől kezdve a bukaresti magyar szerkesztőség monopóliuma megszűnt, megjelent a számos kábeltévé-hálózat által Romániában is sugárzott magyarországi adó, megjelentek a közszolgálati televízió magyar nyelvű területi stúdiói Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. Ezeken kívül vannak helyi magántelevíziók is. /Salamon Márton László: Tévéünnep – múlt és jövő. Csíkszeredában emlékeztek meg a romániai magyar televíziózás negyven évéről. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2009. december 28.

A romániai magyar televíziózás 1969. november 23-án indult, akkor közvetített először a román országos tévéadó magyar nyelvű műsort. A magyar adás indulásának negyvenedik évfordulóját az egykori és mostani munkatársak Csíkszeredában ünnepelték meg december 11-én. A bukaresti magyar szerkesztőség egykori tagjai közül közel nyolcvanan gyűltek össze a találkozón. A Csíki Játékszínben lejátszódó médiaeseményt rögzítették, és Képgyűrűk címmel az RTV1-es csatorna közvetíti a december 28-i és 29-i magyar adásokban, három részben. A magyar szerkesztőség múltjáról, jelenéről három főszerkesztőt, Bodor Pált, Boros Zoltánt és Kacsó Sándort faggatta a műsorvezető Nagy István. Cári Tibor zeneszerző és meghívottjai – Szilágyi Nóra, Boldizsár Szabolcs, Veress Albert – hangulatos zenével zárták a műsor első részét. /KÉPgyűrűk a Magyar Adásban. 40 éves a Román Televízió magyar nyelvű műsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998