udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 94 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Agostai Hitvallasu Szasz Evangelikus Egyhaz (Nagyszeben)

1990. április 11.

Újabb egyházi lap látott napvilágot, az Evangélikus Harangszó, az evangélikus egyház gyülekezeti lapja. /Evangélikus Harangszó (Szecseleváros), ápr. 11. /

1990. június 12.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Podhradszky László /sz. Kőszeg, 1920. márc. 2./ képviselő, ny. jogtanácsos Kolozsváron él, 35 éven át jogtanácsosa volt az Igazságnak /a Szabadság elődjének/, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője. Első feladat a jogállamiság megteremtése, a második a magyar tanügyi problémák megoldása a kisebbségi egyházak iskolahálózatának visszaadásával. A harmadik a szociális kérdéssel való foglalkozás. A parlamenti erősviszonyoknak kell tükröznie a helyi képviseletnek. A kisebbségnek kollektív jogot kell biztosítani. A parlamentben képviselni kell a magyar kisebbségi egyházak gondjait és képviselni kell kidolgozandó statútumukat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1992. május 13.

A Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház megválasztotta új püspökét Mózes Árpád aradi lelkész személyében, miután jan. 1-jén nyugalomba vonult Szendressy Pál püspök. Mózes Árpádot /sz. Krizba, 1931. júl. 25./ több lelkésztársával együtt 1958-ban letartóztatták és államellenes tevékenység vádjával 18 évre ítélték. 1964-ben szabadult a börtönből. - Mózes Árpád hivatalos beiktatása jún. 24-én lesz Kolozsváron, ünnepi közgyűlés keretében. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1992. június 24.

Jún. 24-én Kolozsváron ünnepélyesen beiktatták hivatalába a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház teljes nevén Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Evangélikus-Lutheránus Egyház - új püspökét, Mózes Árpádot. Mózes Árpád Krizbán született, Aradon volt lelkész. A kommunista diktatúra idején börtönbüntetést szenvedett. A püspökavatást dr. Harmati Béla magyarországi evangélikus püspök tartotta. Mózes Árpád a 30 ezer lelket számláló, szlovák, román és német nyelven is szolgálatot végző egyház sorrendben az evangélikusok negyedik püspöke Frint Lajos, D. Argay György és az elhunyt Szedressy Pál után. /Miklós László: Nehéz időkben új püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27-28., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Szedressy Pál püspök jan. 20-án hunyt el.

1994. január 19.

A román görögkeleti egyház javasolta, hogy az Egyházak Világtanácsa Romániában tartsa 1998-as nagygyűlését, azonban erről a szándékáról nem értesítette a többi romániai felekezetet. A református és az evangélikus egyház elutasító állásfoglalását dr. Csiha Kálmán püspök ismertette: a görögkeleti egyház magát nemzeti egyháznak nyilváníttatta és ellene van az egyházi iskolák visszaadásának, ezért ellenezik a meghívást, amíg a görögkeleti egyház meg nem változtatja állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

1994. április 9.

A magyarországi evangélikus és református egyház örömmel támogatja az erdélyi történelmi egyházak szándéknyilatkozatát egy felekezetközi oktatási alapítvány létrehozására. /Pesti Megyei Hírlap, ápr. 9./

1995. szeptember 2.

Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./

1996. július 13.

Kolozsváron a lutheránus templomban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg az önálló Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházkerület megalakulásának 75. évfordulójáról, ez alkalomból emléktáblát is elhelyeztek. A külföldi evangélikus testvéregyházak képviselői is megjelentek a kétnapos ünnepségen. Trianon után püspökök és vezetők nélkül maradtak az erdélyi evangélikusok, ezért 1921. júl. 7-9-e között ugyanebben a templomban összeült zsinatuk kimondta az önálló egyházkerület megalakulását. Az erdélyi magyar történelmi egyházak közül az evangélikus a legkisebb, negyvenezer hívőt számlál. Sok megpróbáltatást kellett elviselniük. 1944-ben Kolozsvárról Kirchnoph Gusztáv püspököt és Járosi Andor esperest szovjet lágerba hurcolták, mindketten odavesztek, 1956 után a jelenlegi püspököt, Mózes Árpádot, Kiss Béla püspök-helyettest, a később emigrációba kényszerült Dani Péter és a nemrég meghalt Antal László lelkészeket bebörtönözték, csak az 1964-es amnesztiával szabadulhattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./

1996. november 13.

A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatta be dr. Benkő András zenetörténész Dávid István Műemlék orgonák Erdélyben /Polis, Kolozsvár, Balassi, Budapest, 1996/ című könyvét, amely két kiadó összefogásával látott napvilágot. A könyv 1500 műemlék erdélyi orgonát vett számba. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Dávid István orgonaművész a kolozsvári Zeneakadémián szerzett diplomát, áttelepült Magyarországra, jelenleg a nagykőrösi református egyházközség orgonaművésze és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tanszékvezető tanára. Könyvének tíz éves múltja van. A könyv bevezetőt nyújt az erdélyi orgonaépítés történetéhez, de szerepelnek benne a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak orgonáinak összeírásai is. Az erdélyi orgonák megmentésére hozták létre Magyarországon az Orgona Transsylvania Alapítványt. - Dávid István nemrég orgonakoncertet adott Kolozsváron, a Szent Mihály templomban. A bevételt az erdélyi orgonaművészet segítésére, valamint a történelmi értékű orgonák javítására fordítják. /Leopold Erika: Meg kell menteni az erdélyi orgonákat. = Népszava, nov. 22./

1997. január 11.

Az Ágostai Hitvallású Osztrák Evangélikus Egyház meghívására, január 11-én háromnapos ausztriai látogatásra utazott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Látogatása során Tőkés László január 13-án Grazban, 14-én Bécsben tart előadást a romániai egyházi és társadalmi helyzetről, és sajtóértekezleten vesz részt az Evangélikus Sajtószolgálat szervezésében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13., 943. sz./

1997. július 1.

Életének 67. évében elhunyt Andorka Rudolf, a Közgazdasági Egyetem rektora, az Országos Tudományos Kutatási Alap /OTKA/ elnöke, az MTA levelező tagja. A nemzeti minimumról írta egyik utolsó jelentős cikkét a Magyar Hírlapban. Tekintélyes társadalomtudósként tisztelték, az agrárszociológia, a statisztika, a demográfia, a hátrányos helyzetű rétegek kutatásának szakértőjeként. Andorka Rudolf hívő ember volt, az evangélikus egyház világi tisztségviselője. 1956-os tevékenységéért a forradalom leverése után elítélték. Esti tagozaton szerzett a hatvanas években diplomát. /Magyar Hírlap, júl. 2./

1997. december 6.

Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyház püspöke elmondta, hogy a Trianon után magára maradt Erdély 36 magyar evangélikus hitközsége. 1921-ben alakult meg az önálló egyház, melyet csupán 1945 után ismertek el. Három esperesség van, két magyar, a brassói és a kolozsvári és a nagylaki szlovák esperesség. Az erdélyi magyar evangélikusok valamikori 50 ezres létszáma megcsappant, jelenleg mintegy 30 ezer felett lehetnek. Sepsiszentgyörgy eddig a Székelyföldi Missziós Egyházközség volt. A városban és környékén ezer magyar evangélikus él, nyugati evangélikusok adományából templom épül a részükre Sepsiszentgyörgyön. Három szép harangot is kaptak, ezeket más, elnéptelenedő gyülekezetekből hozták, ezek az "elnémult harangok". Jövő őszre elkészül ez az új templom. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

1997. december 11.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levelükben arra szólították fel a görög katolikus egyház elöljáróit, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a kötelékükbe tartozó Szeplőtlen Szív apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között a Csereháton épített gyermekmenhellyel kapcsolatban és ehhez felajánlották "békességteremtő szolgálatukat". Levelükben a főpapok leszögezték, hogy hosszú ideje mélységes aggodalommal követik figyelemmel a bonyodalmakat és aggasztó fordulatnak tekintik, hogy Remus Opris kormányfőtitkár közreműködésével, "bármely törvényes alap nélkül, karhatalmi erők segédletével apácák hatoltak be" a vitatott menhely épületébe és "rajtaütésszerű, erőszakos módon önhatalmúlag birtokba vették azt". "Egyházaink nem nézhetik szó nélkül a hazai etnikai és felekezetközi békét fenyegető" fejleményeket, hangoztatják az aláírók, ezzel indokolva kérésüket a közvetítésre. Levelükben felkérik a testvéregyház elöljáróit, hogy velük együtt ítéljék el és utasítsák el a karhatalmi erők bárminemű beavatkozását a csereháti konfliktusos helyzetbe. "Határozottan visszautasítjuk, hogy vitás egyházi és polgári ügyeket hatósági erőszakkal intézzenek. Mi a törvényes és békés megoldás elkötelezett hívei vagyunk" - szögezik le a főpapok dec. 9-i keltezésű üzenetükben. A levelet többek között Jakubinyi György érsek és Tempfli József püspök írta alá a katolikus, Tőkés László és Csiha Kálmán püspök a református, Szabó Árpád az unitárius és Mózes Árpád püspök az evangélikus egyház részéről. Az írást Lucian Muresan érseknek, Alexandru Todea bíboros érseknek, továbbá a görög katolikusok öt püspökének címezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./ Az MTI tudósítójához dec. 11-én faxon juttatták el ezt a levelet. /MTI/

1998. január 14.

A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Értekezlete levélben fordult Victor Ciorbea miniszterelnökhöz a római katolikus, a református, az evangélikus és unitárius egyházat ért jogsértések, a vallásügyi államtitkárság diszkriminatív megnyilvánulásai miatt. A felterjesztésre egy hónap múlva érkezett válasz, Remus Opris kormányfőtitkár aláírásával. Opris értetlenségét fejezte ki az egyházfők kifogásaival szemben. Letagadta az ortodox egyháznak juttatott többlettámogatást, majd azt állította, hogy a templomépítésre, műemlék templomok restaurálására a felezetek híveinek számával arányosan osztották el a támogatást. Valójában éppen a vallásügyi államtitkárság által kibocsátott dokumentumból kiderült, hogy 1997-ben dec. elsejéig az előirányzott támogatások 93 %-át kiutalták az ortodox /görög keleti/ egyháznak, a görög katolikus egyház az előirányzatnál nagyobb összeget /annak 281 %-át/kapta, a római katolikus egyház azonban az előirányzott szubvenciónak csak 23, a református egyház 21 %-át kapta meg. Opris ezenkívül megismételte Gheorghe Anghelescu államtitkár állítását, hogy a magyar történelmi egyházak asszimilálták, áttérítették az ortodox híveket. Opris válaszában azt ígérte, hogy a vallásügyi törvény tervezete még ezen a tavaszon a kormány elé kerül. /Szilágyi Aladár: Bukaresti egyházpolitika. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./

1998. április 9.

Az Erdélyi Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház legfőbb gondja a megmaradás, vallotta Mózes Árpád evangélikus püspök a vele készült interjúban. A lutheránus világ végvárát képezik, hiszen egyik templomuk, a brassói Fekete-templom a gótika legkeletibb alkotása. Kis gyülekezeteik megtartását a nyugati egyházak anyagi támogatása is segíti, így tudták felújítani templomaikat, imaházaikat. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Mózes Árpáddal, az Erdélyi Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1998. augusztus 23.

Székelyszentistvánon aug. 23-án fölavatták Erdély első Szent István-szobrát /mellszobor/, Sántha Csaba alkotását. Az ünnepségre mintegy ezren jöttek el, megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ főosztályvezetője, Tabajdi Csaba volt államtitkár. Ünnepi beszédében Markó Béla méltatta Szent István király életművét. Székelyszentistvánon - ez az államalapító király nevét viselő 16 Kárpát-medencei helység egyike - ökumenikus istentiszteletet tartottak dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla, az evangélikus egyház főjegyzője részvételével. A helységben már öt éve tartanak megemlékezést Szent Istvánról. Kutasi Zoltán polgármester és Kiss Dénes, a falu református lelkésze leleplezte a templomkertben álló szobrot. A helységet Hármasfalunak is hívják, amelynek része Székelyszentistván, Atosfalva és Csokfalva. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./

1998. szeptember 17.

Szept. 17-én elhunyt dr. Podhradszky László /Kolozsvár/ volt parlamenti képviselő, nyugalmazott ügyvéd és főiskolai tanár, a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház felügyelője. Az elhunytat szept. 24-én helyezik örök nyugalomra a Házsongárdi temető lutheránus részlegében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ Dr. Podhradszky László /Kőszeg, 1920. márc. 2. - Kolozsvár, 1998. szept. 17./ 1990-1993 között parlamenti képviselő volt.

1998. november 30.

Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke visszatekintett az elmúlt kilenc évre. Az egyházkerület mintegy 500 épületet igényel vissza a román államtól, azonban még egy szobát sem kaptak vissza. A magyar történelmi egyházak külön kihallgatást kértek ebben az ügyben Emil Constantinescu elnöktől. 1997 májusában azonban a kihallgatást úgy rendezték meg, hogy minden elismert egyház vezetője ott volt. Amikor közvetlenül feltették a kérdést a magyar egyházi javak visszaszolgáltatását illetően, kitérő választ kaptak. Az államelnök elismerte, hogy erre szükség van, de hozzátette, a megoldás nagyon nehéz. A visszaigényelt javak általában a városközpontban vannak, azokat a román állam régen lefoglalta más célokra. Nincs tehát politikai akarat a visszaadásra. 1998. okt. 26-27-én tartotta az ausztriai református és evangélikus egyház együttes zsinatát, ahová meghívták Csiha Kálmánt. A püspök beszámolt az egyház jelenlegi helyzetétől. - 1989 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi testvéregyházak segítségével felépült többek között Illyefalván az Ifjúsági Központ, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, ebben kapott helyet a Diakonisszaképző Főiskola internátusa. 1989 óta az egyházkerületben 32 templom épült. Internátus épül Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a református kollégiumok számára. Az árvaházakból 18 éves korukban kikerülők részére alakult meg az Eutikhus Ifjúság-gondozó Szolgálat, Baktai Béla lelkész vezetésével. Ennek keretében az elnéptelenedő falvakban az egyház megvesz számukra egy-egy épületet, földet is vesznek nekik, hogy gazdálkodni kezdjenek. Így tudtak elhelyezni eddig 24 fiatal a három központban, Lengyelfalván, Peteken és Égén. A beteg öregek gondozása is megindult, Kolozsváron 400 idős ember gondját viselik. Újabb kezdeményezés az utcagyerekek összeszedése. /Somogyi Botond: Építő egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

1998. december 29.

Megjelent az Evangélikus Harangszó (Kolozsvár) decemberi száma, a romániai zsinatpresbiteri ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyház gyülekezeti lapja, melyet időszakos kiadványként adott ki a kolozsvári evangélikus püspökség. /Hitvilág rovat, Evangélikus Harangszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

1999. május 14.

Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1999. május 14.

A kormány a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által előterjesztett sürgősségi rendeletet fogadott el 36, egykor a magyar, a német, a zsidó, a görög, a szerb, a szlovák és az ukrán kisebbség közösségi vagy egyházi tulajdonát képező ingatlan visszaszármaztatásáról. A mellékletben a gyulafehérvári katolikus érsekség három, a szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári katolikus püspökség két-két, az erdélyi, illetve a királyhágómelléki református egyházkerület ugyancsak két-két, az unitárius és az evangélikus egyház pedig egy-egy ingatlannal szerepel. Többek között, visszakerül eredeti tulajdonosához a gyulafehérvári Katolikus Teológia épülete, a kolozsvári Református Kollégium, a kolozsvári Unitárius Püspökség székhelye, a temesvári római katolikus középiskola, a szatmárnémeti római katolikus Konviktus, a nagyváradi Szent József-kórház, a dévai ferences rendház, a zilahi református művelődési ház, valamint a marosvásárhelyi leánygimnázium. A sürgősségi kormányrendelet alkalmazására egy bizottságot hoznak létre. A bizottság hatásköre kiterjed újabb visszaszármaztatási kérések megvizsgálására is. /Bartunek István: Kisebbségi és egyházi javakat adnak vissza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

1999. május 24.

Máj. 23-án a nagykárolyi és szatmárnémeti evangélikus gyülekezetekben Mózes Árpád, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület püspöke tartott pünkösdi istentiszteletet. A püspök kifejtette, hogy az erdélyi lutheránus egyház szórványegyház. Köztudomású, hogy az erdélyi magyar evangélikusok előbb a szászokhoz, majd a magyarországi püspökséghez tartoztak. A Barcaságon kívül - ahol nagyobb tömbben élnek a hívek -, nagy a szórványosodás. . Ezért a lélekszám meghatározása is szinte lehetetlen. Tény az, hogy a három egyházmegye 44 anya- és 116 leányegyházközséget foglal magába, melyek közül három szlovák, egy pedig - Bukarestben - román gyülekezet (ez a világon az egyetlen román lutheránus egyházközség). Olyan nagy egyéniségeket adott a magyarságnak az evangélikus egyház, mint Apáczai, Bartalis, Reményik, Kossuth és Petőfi stb. Sepsiszentgyörgyön az evangélikusok nemrég új templomot építettek. A lelkészutánpótlással nincsenek gondok, sőt, lassan több lett a végzett lelkész, mint amennyi az egyházközségek száma. Június 15-16-án ismét összeül a zsinat, hogy új szervezeti szabályzatot alkosson. Erre nagy szükség van, mert a legutóbbi zsinatot 1948-ban tartották, és máig az ott elfogadott, politikai beütésektől sem mentes kánon van érvényben. /Fodor István: Ft. Mózes Árpád, evangélikus püspök: Szórványban élve, de lelkiekben gazdagon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

1999. május 24.

Máj. 23-án a nagykárolyi és szatmárnémeti evangélikus gyülekezetekben Mózes Árpád, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület püspöke tartott pünkösdi istentiszteletet. A püspök kifejtette, hogy az erdélyi lutheránus egyház szórványegyház. Köztudomású, hogy az erdélyi magyar evangélikusok előbb a szászokhoz, majd a magyarországi püspökséghez tartoztak. A Barcaságon kívül - ahol nagyobb tömbben élnek a hívek -, nagy a szórványosodás. . Ezért a lélekszám meghatározása is szinte lehetetlen. Tény az, hogy a három egyházmegye 44 anya- és 116 leányegyházközséget foglal magába, melyek közül három szlovák, egy pedig - Bukarestben - román gyülekezet (ez a világon az egyetlen román lutheránus egyházközség). Olyan nagy egyéniségeket adott a magyarságnak az evangélikus egyház, mint Apáczai, Bartalis, Reményik, Kossuth és Petőfi stb. Sepsiszentgyörgyön az evangélikusok nemrég új templomot építettek. A lelkészutánpótlással nincsenek gondok, sőt, lassan több lett a végzett lelkész, mint amennyi az egyházközségek száma. Június 15-16-án ismét összeül a zsinat, hogy új szervezeti szabályzatot alkosson. Erre nagy szükség van, mert a legutóbbi zsinatot 1948-ban tartották, és máig az ott elfogadott, politikai beütésektől sem mentes kánon van érvényben. /Fodor István: Ft. Mózes Árpád, evangélikus püspök: Szórványban élve, de lelkiekben gazdagon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

1999. július 2.

Elhunyt Raduch György /Kolozsvár, 1909. - Brassó, 1999. jún. 25./, az erdélyi magyar evangélikus egyház legidősebb szolgáló lelkésze. Noha vagyona csak egy bicikli volt, kuláknak nyilvánították. 14-szer állították bíróság, sőt hadbíróság elé. Azért is verték, hogy nyáron miért öltött kabátot vagy miért van nála a szentírás. Egy ízben az isteni gondviselés mentette meg a halálos ítélettől: ügyiratcsomójából eltűntek lapok. 1949-ben kénytelen volt odahagyni barcaújfalusi szeretett gyülekezetét. 1953-ban a brassói gyülekezet meghívta lelkészének. Látogatta híveit, látogatta a kórházakat is, hogy a kétségbeesett embereknek lelki megnyugvást nyújtson. /A hit megtartója volt. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 2./

1999. augusztus 5.

A júl. 30-aug. 1-je között megszervezett Apácai Napok rendezvénysorozat célja - a helyi polgármesteri hivatal, az Evangélikus Egyház és a helyi Bartalis János Egyesület szerint - a hagyományteremtés. Erre az alkalomra megjelent Apáca története című könyv, szerzője a falu szülöttje, Orbán János. Emlékeztek a falu neves szülöttjeire, megkoszorúzták Apáczai Csere János szobrát és Bartalis János kopjafáját. Ritkán kerül sor színházi előadásra, képkiállításra, szimpóziumokra, díszpolgáravatásra egy ilyen kis faluban. /Tóásó Áron Zoltán: Mindennapok ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1999. szeptember 2.

Románia mintegy 34 000 lutheránusa negyvenkét templomban dicséri Istent. A kolozsvári lutheránus templom külsejének felújítása nehezen megy. A polgármesteri hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy sárgára fessék a templomot. Kiss Béla lelkész, a lutheránus egyház püspök-helyettese elmondta, hogy a templomot hagyományosan zöldre festették, másrészt nem lehet a templomot a könnyen piszkolódó világos színre festeni. Elküldeni a kérelmet a bukaresti központba. Ion Caramitru miniszter jóvá hagyó aláírásával vissza is jött az aktacsomó, a templom zöldre festését engedélyezte tehát az Országos Műemlékvédő Bizottság. A városháza azonban nem engedett: sárgára kell festeni, állt a felszólításukban. - Az evangélikus egyház visszaköveteli Kolozsváron például a Szőlő utcai villát. Ez tíz szobából álló épület, amelyet egy Németországba kitelepedett hölgy hagyott végrendelet útján az egyházra. 1989 után az egyházközség azonnal át akarta venni ezt az épületet, de a városháza elutasította a kérést, államosított házról van szó. Az evangélikus egyház ígéretet kapott, hogy visszakap a Barcaságban egy kultúrotthont, valamint Nagyváradon egy óvodának otthont adó ingatlant. Persze, az ígéretek papíron maradtak.- Kolozsváron 1200-ról mintegy 600-ra csökkent az evangélikusok lélekszáma. - Erdélyben Brassóban van a legnagyobb lutheránus gyülekezet, az utóbbi években rendkívüli fejlődésnek indult a sepsiszentgyörgyi gyülekezet; ahol - külföldi segítséggel - templomot is sikerült építeniük. Csíkszeredában is megnőtt a lutheránusok száma: nemrégiben létrehoztak egy kis fiók-egyházközséget. Apácán és a mai Szecselevárosban is igen erős gyülekezetek vannak. - A Házsongárd szomszédságában van a lutheránus temető, a sírkert gondozását, adminisztrálását is az egyház végzi. A temető zárt: az egyház nem ad el sírhelyeket. A helybérlőknek viszont nem lehet megtiltani, hogy ne temessék ide más nemzetiségű hozzátartozóikat. Ennek következtében történik meg az, hogy egyre több a nem magyar felirat a sírköveken. /Szabó Csaba: A lutheránus egyház ezredvégi gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Románia mintegy 34 000 lutheránusa negyvenkét templomban dicséri Istent. A kolozsvári lutheránus templom külsejének felújítása nehezen megy. A polgármesteri hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy sárgára fessék a templomot. Kiss Béla lelkész, a lutheránus egyház püspök-helyettese elmondta, hogy a templomot hagyományosan zöldre festették, másrészt nem lehet a templomot a könnyen piszkolódó világos színre festeni. Elküldeni a kérelmet a bukaresti központba. Ion Caramitru miniszter jóvá hagyó aláírásával vissza is jött az aktacsomó, a templom zöldre festését engedélyezte tehát az Országos Műemlékvédő Bizottság. A városháza azonban nem engedett: sárgára kell festeni, állt a felszólításukban. - Az evangélikus egyház visszaköveteli Kolozsváron például a Szőlő utcai villát. Ez tíz szobából álló épület, amelyet egy Németországba kitelepedett hölgy hagyott végrendelet útján az egyházra. 1989 után az egyházközség azonnal át akarta venni ezt az épületet, de a városháza elutasította a kérést, államosított házról van szó. Az evangélikus egyház ígéretet kapott, hogy visszakap a Barcaságban egy kultúrotthont, valamint Nagyváradon egy óvodának otthont adó ingatlant. Persze, az ígéretek papíron maradtak.- Kolozsváron 1200-ról mintegy 600-ra csökkent az evangélikusok lélekszáma. - Erdélyben Brassóban van a legnagyobb lutheránus gyülekezet, az utóbbi években rendkívüli fejlődésnek indult a sepsiszentgyörgyi gyülekezet; ahol - külföldi segítséggel - templomot is sikerült építeniük. Csíkszeredában is megnőtt a lutheránusok száma: nemrégiben létrehoztak egy kis fiók-egyházközséget. Apácán és a mai Szecselevárosban is igen erős gyülekezetek vannak. - A Házsongárd szomszédságában van a lutheránus temető, a sírkert gondozását, adminisztrálását is az egyház végzi. A temető zárt: az egyház nem ad el sírhelyeket. A helybérlőknek viszont nem lehet megtiltani, hogy ne temessék ide más nemzetiségű hozzátartozóikat. Ennek következtében történik meg az, hogy egyre több a nem magyar felirat a sírköveken. /Szabó Csaba: A lutheránus egyház ezredvégi gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1999. november 11.

Mózes Árpád, az ágostai hitvallású zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, az erdélyi magyar evangélikusok sajátos gondjairól számolt be. Elfogadták, hogy az állam kötelező tantárgyként bevezette a hitoktatást az iskolákban, de nem mondtak le a parókiákon tartott hét végi vallásórákról, így nem szenvednek semmiféle hátrányt a gyermekek. Az evangélikus egyház országszerte szórvány jellegű. Trianon után 50 ezer erdélyi magyar evangélikus hívőt tartottak számon, jelenleg 30-35 ezerről tudnak. Ez a szám azonban nem tükrözi a teljes valóságot. Sepsiszentgyörgyön például hosszú éveken át csupán 200 evangélikust tartottak számon. Nemrégiben a régi imaház helyett templomot építettek. Rövid időn belül 1400 hívőt jegyezhettek be. Ezért nehéz megállapítani a gyülekezet valós számát. Nincsenek kihalt templomaik. A kivándorlás nagy veszteséget okozott. Amikor a Ceausescu-rendszer elkezdte kiárusítani a németeket, az evangélikus hívek közül sokan, annak ellenére, hogy évszázadok óta magyarnak vallották magukat, kihasználták a német származásból adódó kivándorlási lehetőséget. Helyzetüket súlyosbítja az állam részéről tapasztalt diszkrimináció. A Hivatalos Közlöny lehozta az egyházak támogatására szánt pénzek elosztását. A magyar egyházak megkapták a 2 milliárd lejt, de az evangélikusoknak ígért milliók már sehol sem szerepelnek. Az ortodox püspökségeknek (noha erről nem volt szó) 14 milliárdot utalnak ki. Ebből 1 milliárd jut a Hargita-Kovászna megyei ortodox szórványpüspökségnek. /Gál Mária: Kis egyházak nagy gondjai. Az erdélyi evangélikus egyház nem borúlátó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1999. december 11.

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1999. december 20.

Megnyílt Forró Ágnes festőművész tárlata Kolozsváron, az evangélikus egyház Reményik Sándor Galériájában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998