udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Ujsagirok Szovetsege

1991. január 12.

Kormányellenes tüntetés Bukarestben, a rendőrség gumibottal támadt a tüntetőkre. Másnap, január 13-án szintén volt tüntetés, a rendőrség akkor is közbeavatkozott. A Román Újságírók Szövetsége tájékoztatta a belügyminisztériumi illetékeseket arról, hogy a tüntetések idején a rendfenntartó erők erőszakosan léptek fel és bántalmaztak 13 újságírót. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17., MTI/

1993. július 15.

A román sajtó a jövőben nem vesz tudomást a kormányról, hasábjain nem tükrözi tevékenységét, ez a romániai újságírók bizalmatlansági szavazata, olvasható a Román Újságírók Szövetségének közleményében. A sajtó tiltakozását a korrupciós ügyek váltották ki. Vacaroiu miniszterelnök ugyanis azt állította, hogy a sajtó feltárásai kormányellenes forgatókönyvnek minősíthetők. Több nagy lap csatlakozott a felhíváshoz, így a Romania Libera, az Adevarul, az Evenimentul Zilei és a Romániai Magyar Szó. /Gyarmath János, Bukarest: A román sajtó bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. = Magyar Nemzet, júl. 15./

2000. január 18.

Jan. 17-én elhunyt Ion Ratiu képviselő. A parasztpárt egykori alelnökét londoni otthonában érte a halál. /Elhunyt Ion Ratiu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ A Parasztpárt, amelynek Ratiu kilenc éve volt alelnöke, a halálhírre nem szakította félbe ülését. A politikus földi maradványait hazahozták, és szülővárosában, Tordán temetik el. Ion Ratiu 1917. június 6-án született Tordán. Ratiu Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd 1943-ban a cambridge-i egyetemen a politikai tudományok doktorává avatták. Ratiu 1940-ben politikai menedékjogot kért Angliától, amit meg is kapott. Szintén abban az évben csatlakozott a Szabad Románok Mozgalmához. Később a londoni rádió, a BBC tudósítója lett. Különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott, majd létrehozta saját cégét, a J. R. Shipping Co. Ltd-t. 1992 óta tagja volt a Romániai Újságírók Szövetségének. A Nemzeti Parasztpártnak már fiatalon tagja lett, száműzetése idején a romániai kommunizmus ellen emelte fel hangját. Ratiu 1990. januárjában tért vissza hazájába, egy évvel később a Parasztpárt alelnökének választották, 1990 óta képviselői mandátuma volt. A Romániai Demokratikus Konvenció színeiben 1996. november 3-án Arad megyei képviselő lett. /Jakab Árpád: Elhunyt Ion Ratiu. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 20./

2005. november 16.

Nicolae Manolescu, a Román Írószövetség elnöke bejelentette, hogy az idei Opera Omnia nagydíjat Octavian Paler kapta. 1990 márciusában a Romania Literara szerkesztősége egyhangúlag szavazta meg az előző rendszerből örökölt igazgató, Octavian Paler leváltását, és helyébe Nicolae Manolescu irodalomtörténészt választotta meg. Ugyanez a Manolesu most ünnepélyes keretek között adta át Palernak a legmagasabb írószövetségi díjat. Annak idején a néhai Fapta című lap 1990. március-májusi számaiban közölte Octavian Paler életrajzát: a kommunista diktatúra évtizedeiben a Rádió-Televízió elnöke, a Romania Libera, majd a Romania Literara főszerkesztője, a Scanteia római tudósítója, az Újságírószövetség elnöke, a párt központi bizottságának póttagja és nagynemzetgyűlési képviselő volt, s a lap szerint mindvégig együttműködött a Securitatéval. Ezt bizonyítja, hogy Olaszországból kiutasították. Palernek a Romania Libera hasábjain 1997 őszén közölt cikkeire válaszként Sorin Rosca Stanescu a Ziua 1997. november 27-i számában figyelmeztette Palert: ne riogassa olvasóit a magyar veszéllyel, mert ilyen nincs; ne minősítse az egész magyarságot szélsőséges nacionalistának. Paler sovinizmusa azonban változatlan maradt. A mostani díj előzményeihez tartozik: a Gheorghiu-Dejtől és Ceausescutól kapott számtalan kitüntetés után, 2003-ban Ion Iliescu elnök lovagi címet adományozott Palernek ugyanúgy, ahogy C. V. Tudornak és Adrian Paunescunak is. /Barabás István: Írószövetségi nagydíj – árnyékosan. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2009. április 6.

A sajtó szerepéről szervezett konferenciát a Project on Ethnic Relations, témája: az intolerancia veszélye a sajtóban és a szólásszabadság. Ciprian Stoianovici, a Romániai Újságírók Egyesületének alelnöke szerint nem a sajtónak van szüksége szólásszabadságra, hanem magának a társadalomnak. Egy intoleráns társadalomban élünk, távolról kell megváltoztatni a dolgokat – mondta. „A sajtó azért nem annyira hülye – reagált Eckstein-Kovács Péter kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsadó, aki szerint a gyűlöletbeszédet büntetni kell. „Válság van, változott az emberek szemlélete. Az pedig, hogy állandóan segítséget kérjünk, nem tartható” – mondta Eckstein. A Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba szerint a médiát meg kell büntetni, ha hátrányos megkülönböztetéssel él, a sajtónak pedig nevelnie kell a társadalmat. /Mihály László: Ki nevel a végén? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998