udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Demokrata Agrarpart

1990. május 23.

Kovászna megyében nyilvánosságra hozták a megye választási végeredményét. Szenátorjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /76,67 %/, Nemzeti Megmentési Front /17,52%/, Casuneanu Vlad /független jelölt/ 1,72 %, Nemzeti Liberális Párt /1,66 %/, 1% alatt: Romániai Demokrata Agrárpárt, Romániai Ökológiai Mozgalom, Román Szocialista Demokrata Párt, Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt. - Kovászna megyében megválasztott szenátorok: Király Károly és Kozsokár Gábor. Képviselőjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /77,10 %/, Nemzeti Megmentési Front /16,63 %/, a többi 2 % alatt. Kovászna megyében megválasztott képviselők: Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos. /Az RMDSZ meggyőző sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

1991. szeptember 5.

A Nemzeti Megmentési Front és három támogatója /Román Demokratikus Agrárpárt, Nemzeti Liberális Párt - Fiatal Szárny, Romániai Ökologista Mozgalom/ szept. 5-én a képviselőházban a szélsőbal-és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte. Közleményük a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és "minden más, ideológiájában vagy tevékenységében kommunista vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozta. A front nem sorolta a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. Szabó Károly szenátor a parlamentben az RMDSZ nevében tiltakozott a Vatra Romaneasca által külföldön terjesztett, a magyar kisebbséget befeketítő pamfletje ellen, mert az fasiszta és rasszista jellegű. Radu Ceontea, a Vatra alapítója hamisítványnak nevezte a pamfletet, Vasile Vacaru, a front szenátusi bizottságának elnöke hevesen a Vatra védelmére kelt, a betiltásának a felvetését is elképesztőnek nevezve. /Szabadság (Kolozsvár), szept.6., MTI/

1992. március 27.

A helyhatósági választások végeredménye szerint a Nemzeti Megmentési Front a szavazatok 33,72 %-át, a Demokratikus Konvenció 24,38 %-át, a Demokratikus Agrárpárt 7,98 %-át, az RMDSZ 6,84 %-át, a Nemzeti Egységpárt 4,48 %-át és a Nagy-Románia Párt 1,68 %-át szerezte meg. /MTI/

1992. június 6.

Kétéves a szélsőbal hetilapja, a Romania Mare. A lap a kisebbségeket támadta. A hetilap példányszáma 700 ezerről 70 ezerre csökkent. A Romania Mare nyíltan sürgette egyes RMDSZ-vezetők azonnali kiutasítását az országból, nemzeti gárda felállítását és katonai adminisztráció bevezetését Kovászna és Hargita megyében. A kétéves hetilapot köszöntötték többek között Alexandru Barladeanu, a szenátus elnöke, Vasile Mois, a szenátus alelnöke, Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, Victor Surdu, a Román Demokrata Agrárpárt elnöke és Ion Suceava rendőr altábornagy. /Domokos Péter: Dicstelen évforduló. Kétéves a Romania Mare. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1992. november 13.

Kolozsváron tanácskoztak a neokommunista, fasiszta irányultságú vagy ezen eszmékkel szimpatizáló pártok /Román Nemzeti Egységpárt, Nagy-Románia Párt, agrárpárt, a szociáldemokraták, a kormánypárt egyes képviselői. Gyűlésükön hevesen támadták az RMDSZ okt. 25-i kolozsvári nyilatkozatát. A tanácskozáson a kormánypárt képviselői voltak a leghangosabbak. /(makkay): Nem csitulnak a szélsőséges indulatok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1993. július 8.

Vacaroiu miniszterelnök találkozott a kormányt támogató /szélsőséges/ pártok - a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt, a Demokratikus Agrárpárt, a Románok Nemzeti Egységpártja - vezetőivel. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint ezek a pártok "teljes mértékben támogatják" a kormányt, megerősítették szövetségüket, bár nyilvánosan nem jelentették be a szövetségre lépést. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a Vacaroiu-kormány az utóbbi ötven év legrománabb kabinetje". A kormánypártnak a szekértolóival megkötött paktuma az ellenzék és a Roman-vezette Front közötti egyezményt hivatott ellensúlyozni. /Cotidianul (Bukarest), jún. 28., idézte magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8. - Média melléklet./

1993. július 14.

Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSZ, mondta a magyarellenességéről ismert Ion Coja, a Demokrata Agrárpárt szenátora, a Vatra Romaneasca bukaresti vezető politikusa. /Bodgán Tibor, Bukarest: A gyulafehérvári nyilatkozat nem szerződés. = Magyar Hírlap, júl. 14./

1993. december 8.

Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szerint az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete megvédhető a parlamentben, ha nem is sikerrel. Valószínűleg a tervezet is alakul még, mondta. A Nemzeti Egységtömb /a Román Nemzeti Egységpárt és az Agrárpárt szövetsége, későbbi fúziója/ a politikai tőke átmentését szolgálja. A következő időkben minden politikai erővel tárgyalni kell a kisebbségi törvényről. /Simon Judit: Nem visszarendeződés, hanem átmentés zajlik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./

1993. december 15.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök sorra megbeszélést folytatott a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt és az Agrárpárt vezetőivel. A kormánypárt csak ezekkel a szélsőséges pártokkal összefogva tudott parlamenti többséget elérni. A kormánynak meggyűlt a baja az ellenzékkel, a szakszervezetekkel, a diákokkal, nőtt a társadalmi elégedetlenség, még ezek a szélsőséges pártok is bírálták. Ezért kellett Vacaroiunak körbeudvarolnia támogatóit. /Párttól pártig röpköd. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 15./

1994. február 1.

Febr. 1-jén aláírta a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke, Ovidiu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke, Gheorghe Funar a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Az RNEP négy miniszteri tárcát kap márc. 1-ig. A két párt által még nem biztosított a parlamenti többség, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia-, Szocialista Munka-, és a Demokratikus Agrárpárttal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1994. február 3.

Febr. 2-án bejelentették, hogy febr. 1-jei keltezéssel a kormánypárt, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /más fordításban Társadalmi Demokrácia Pártja/ elnöke, Oliviu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Gheorghe Funar aláírták a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Márciusig a kormánypárt négy miniszteri tárcát ad az RNEP-nek. A két párt még nem biztosít többséget, ezért tovább tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia Párttal, a Szocialista Munkapárttal és a Demokratikus Agrárpárttal. /Megszületett a kormánypárt és az RNEP kormánykoalíciós megállapodása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

1994. március 23.

Közzétették a Moldáviai Köztársaságban tartott választások végeredményét. A legtöbb szavazatot a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt szerezte meg, 43,18 %-ot, az Egység Mozgalom 22 %-ot, a Parasztok és Értelmiségiek Tömörülése 9,21 %-ot, a Kereszténydemokrata Népfront 7,53 %-ot kapott. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1994. április 12.

A Moldovai Köztársaságban a febr. 27-i választás eredményeképpen a 104 tagú parlamentben 56 helyet foglal el a Demokrata Agrárpárt. Elnöke, Dumitru Motpan nyilatkozott a bukaresti Expressz hetilapnak. Nem cáfolta, hogy betiltják az egyesüléspárti szervezeteket. Lehetséges, hogy megváltoztatják a himnuszt és a címert. A Romániával való egyesülést a lakosságnak csak kis része akarja, állapította meg, ezt mutatja a Népfrontnak a választáson elért 8 százalékos aránya. /Új Magyarország, ápr. 12./

1994. június 21.

A kormánykoalíció egyik tagja, a Demokrata Agrárpárt jún. 21-én váratlanul úgy döntött, hogy felveti a bizalmi kérdést a kormánnyal szemben. A pártelnök, Victor Surdu bejelentette, hogy Funar Román Nemzeti Egységpártja - amellyel nemrég létrehozták a Nemzeti Egységblokkot- szintén csatlakozik kezdeményezéséhez. /Magyar Hírlap, jún. 22./

1994. december 14.

Dec. 12-14-e között Markó Béla vezetésével a Moldovai Demokrata Agrárpárt meghívására RMDSZ-küldöttség látogatott a Moldovai Köztársaságba. A küldöttséget fogadta Mircea Snegur köztársasági elnök, Petre Lucinschi, a parlament elnöke és Andrei Sangheli miniszterelnök. Találkoztak a Moldovai Demokrata Agrárpárt vezetőivel, a kisebbségeket is magába foglaló Szocialista Egység frakció vezetőivel és a gagauz kisebbség képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató, 433. sz., dec. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1995. január 17.

A kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja jan. 17-i közleményében alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSZ autonómia-programját, felszólította a magyar szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket. A kormánypárt felszólította az összes felelős politikai erőket, foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Az Agrárpárt elnöke, Victor Surdu az RMDSZ betiltását sürgette, követelve, hogy tiltsák meg az RMDSZ jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

1995. március 7.

Az idegenek romániai tartózkodásának törvénytervezetéről szóló szenátusi vitában /az idegeneknek 24 órán belül be kell jelentkezni/ márc. 7-én Buchwald Péter megkérdezte, miért nem került a tervezet az emberjogi bizottsághoz. Akadtak szenátorok, akik kevésnek tartották a megszorításokat. Ion Coja agrárpárti szenátor félórás fejtegetésbe kezdett arról, hogy a romániai magyarság nem egységes. A székelyek kipusztulófélben vannak, csak néhányezren vallják magukat székelynek, velük szemben pozitív diszkriminációt kell alkalmazni. A másik réteg a gyarmatosítóké, akik a Monarchia idején, illetve a Horthy-időszak négy évben telepedtek meg Erdélyben, továbbá a Groza-kormány idején befogadtak 200 ezer jugoszláviai menekültet, állította. Gheorghe Dumitrascu szenátor megkérdezte, milyen törvényes keretek között látogat ide márc. 15-én 15-20 ezer idegen egy "nem-baráti országból" idegen zászlókkal ünnepelni. Szerinte márc. 15-e gyásznap a románok számára, mert a magyarok megöltek 15-40 ezer románt. A szenátor nem beszélt Nagyenyed és Zalatna szabadságharc alatti pusztulásáról, a dél-erdélyi falvak magyar lakosságának kiirtásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1996. január 17.

Határ Menti Kapcsolatok Népfõiskolája címmel a fehérgyarmati Hármas-határ Irodalmi Társaság, a beregszászi Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség és a szatmárnémeti Kölcsey Kör rendezvénysorozatot szervez. Az elsõ találkozó, az Együttgondolkodás'96 jan. 20-án lesz Fehérgyarmaton, ahol megjelenik és vitaindító elõadást tart Tabajdi Csaba államtitkár. Szatmár megyét többek között Szabó István közgazdász, a megyei tanács alelnöke, Viorel Pintea agrármérnök, a Demokratikus Agrárpárt elnöke és Pécsi Ferenc parlamenti képviselõ, a Vállalkozók Fóruma elnöke képviseli. A Magyar Kultúra Napja alkalmából másnap, jan. 21-én Szatmárcsekén folytatódik az együttgondolkodás. A következõ találkozó Szatmárnémetiben lesz márc. 29-én és 30-án Korszerû és hagyományos technológiák Szatmár és Bereg térségének mezõgazdaságában címmel, majd Beregszász lesz a házigazda jún. 29-én, a téma: a gazdasági kapcsolatok mindennapjai.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13-14., jan. 17./

1996. február 10.

A moldovai parlament febr. 10-én elvetette Mircea Snegur államfő kezdeményezését, hogy moldován helyett románnak nevezzék az ország hivatalos nyelvét. A törvénytervezet ellen 58 képviselő szavazott, s csak huszonöten támogatták. A parlamenti többséget alkotó baloldali Demokratikus Agrárpárt és a Szocialista Unió nevű mozgalom egyöntetűen ellenezte a névváltoztatást. Petru Lucinschi házelnök azzal érvelt, hogy a tervezet elfogadása engedmény lenne azoknak, akik a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülését követelik. /Moldova hivatalos nyelve a moldován. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Adrian Nastase román képviselőházi elnök "mélységes csalódottságának" adott hangot amiatt, hogy leszavazták ezt a javaslatot, mivel ezzel elvetették a "nyilvánvaló tudományos igazságot". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

1996. június 7.

A jún. 2-i választások - egyetlen szavazókörzet kivételével teljes - adatait jún. 7-én közzétették. A kormány vezetõ pártja, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ megõrizte vezetõ helyét, de az utána következõ ellenzéki Konvenció megerõsödött, harmadik a Szociáldemokrata Unió, negyedik az RMDSZ. Funar szélsõséges pártja /RNEP/ - kolozsvári sikere ellenére - kudarcot szenvedett korábbi eredményeihez képest, megelõzte a másik szélsõséges párt, a Szocialista Munkapárt, az idegengyûlölõ Nagy-Románia Párt, Corneliu Vadim Tudor párta a szavazatok 3 %-át sem érte el. 2954 polgármesteri tisztség közül 893 sorsa dõlt el az elsõ fordulóban. Bukarestben is lesz második forduló, ahol a Konvenció jelöltje, Victor Ciorbea 39 %-ot kapott, a kormánypárti Ilie Nastase volt teniszbajnok 30 %-ot. A 17.737 ezer szavazóból 10.061 ezer jelent meg az urnáknál, érvénytelen volt 473 ezer szavazat. A 893 megválasztott polgármester közül az SZDP-hez tartozik 368, az RMDSZ-hez 121 fõ. A helyi tanácsosokra leadott szavazatok tükrözik a politikai erõviszonyokat: a kormánypárt 1.506 ezer, Konvenció 1.446 ezer, Szociáldemokrata Unió 969 ezer, RMDSZ 563 ezre, függetlenek 487 ezer, Szocialista Munkapárt 445 ezer, RNEP 434 ezer, Agrárpárt 316 ezer, Nagy-Románia Párt 272 ezer, Polgári Szövetség Pártja 260 ezer, Liberális Párt'93 231 ezer szavazat, ezenkívül további 15 kis párt között osztottak meg a voksok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1996. június 22.

A helyhatósági választások eredményét közzétették, ez még némileg módosulni fog. A pártok sorrendje:- polgármester-választás : Szociális Demokrácia Pártja /SZDP, vezető kormánypárt/ 868 polgármester, Demokratikus Konvenció /DK, ellenzéki tömörülés/ 320, Szociáldemokrata Unió 447, függetlenek 258, RMDSZ 139, Szocialista Munkapárt 104, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 141, Demokratikus Agrárpárt 178 polgármester, - helyi tanácsosok: DK 6530 tanácsos, SZDP 9480 tanácsos, Szociáldemokrata Unió 5952, RMDSZ 2445, függetlenek 1727, Szocialista Munkapárt 2525, RNEP 2045, Agrárpárt 2352 tanácsos, további pártok színeiben lett még 6675 fő tanácsos,- megyei tanácsosok: DK 307 tanácsos, SZDP 290, RMDSZ 602 561 szavazat, 133 tanácsos, RNEP 90, Szocialista Munkapárt 98, Nagy-Románia Párt 71, egyéb pártok színeiben is választottak tanácsosokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./

1998. március 17.

Román Nemzeti Párt - Partidul National Roman - néven egyesült márc. 7-én három parlamenten kívüli politikai alakulat: a Román Demokrata Agrárpárt, az Új Románia Párt és a Keresztény Liberális Párt, vezetői - Mihai Berca, Ovidiu Trasnea és Radu Ciuceanu - márc. 9-én írták alá a megállapodást. Az egyesült párt legismertebb személyisége a tavaly az Új Románia Pártba belépett Virgil Magureanu, aki a Román Hírszerző Szolgálatot vezette 1990 márciusától, azaz létrejöttétől fogva egészen 1997 elejéig, azóta pedig arra törekszik, hogy a román politikai életben töltsön be számottevő szerepet. - Ez az egyesülés rövid időn belül a második: a Polgári Szövetség Pártja, Nicolae Manolescu formációja, amely szintén nem jutott be 1996-ban a parlamentbe, február végén beolvadt a kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Pártba, Manolescu alelnök lett. Márc. 9-én megalakult a Nacionalisták Választási Blokkja: Mircea Druc volt moldovai kormányfő dák-latin pártja és Cornel Brahas Román Jobboldal Pártja egyesült. /A hét nyolc napja rovat. = A Hét (Bukarest), márc. 17./

1998. június 18.

Ion Iliescu volt államfő, a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke politikai nyilatkozatában azzal vádolta a Ciorbea-kormányt, hogy szánt szándékkal döntötte gazdasági válságba az országot. A TDP a különböző szélsőbaloldali pártokkal kezdett tárgyalást az erők összefogására: a Szocialista Munkáspártból kivált Szocialista Párt küldöttségével kezdett tárgyalást, majd a parlamentből ugyancsak kiszorult Agrárpárt küldöttségével. - Ugyanakkor a kormányon lévő Demokrata Párt és Szociáldemokrata Párt, valamint az ellenzéki TDP, az onnan kivált Szövetség Romániáért, valamint több szakszervezet vezetőinek részvételével jún. 16-án megalakult a "Szociáldemokrácia 2000" nevű "vita- és kezdeményezési csoport", amely a román értelmiség szellemi-politikai műhelyeként ismert Társadalmi Párbeszéd Csoport egyfajta szociáldemokrata megfelelője kíván lenni kezdeményezői szerint. A kormányon lévő Demokrata Párt és az ellenzéki TDP közötti megállapodás politikai vihart keltett. A Demokrata Párt több tisztázó nyilatkozatban cáfolta, hogy politikai szövetséget készül kötni az ellenzéki párttal, de a sajtóban tartja magát a feltételezés, hogy esetleg a bukaresti főpolgármesteri címért esedékes őszi választásra kialakul a két párt között valamilyen együttműködés. /Szociáldemokrácia 2000. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998