udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Gorog Katolikus Egyhaz lasd meg Gorog Katolikus Egyhaz

2007. február 4.

A Keleti Egyházakat Segítő Mű (ROACO) január 23–24. között ülésezett a Vatikánban, amely során megvitatták a romániai görög katolikus, a libanoni valamint az egyiptomi katolikus egyházak helyzetét. Romániáról tárgyalva szükségesnek tartják a már megkezdett 124 templom építésének folytatását. 1948-ban, amikor a kommunista rezsim elnyomása kezdődött, 2030 görög katolikus templom volt Romániában, amelyek száma mára a visszaszerzett és az építésben levő templomokkal együtt 405-re csökkent. /(VR): Tanácskozás a romániai görög katolikus egyház helyzetéről. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./

2008. szeptember 18.

„A Iasi Egyházmegyében a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit" – áll többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében, amelyben a román és a magyar püspöki konferenciák delegációinak szeptember 16-án tartott budapesti találkozójáról tájékoztat.,,Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre tanulmányaik folytatására. Ők három év múlva visszatérnek egyházmegyéjükbe. " A közlemény nem tér ki arra, hogy visszatérésük után lesz-e magyar mise Moldvában, és arra sem, hogy Ioan Robu bukaresti érsek és Erdő Péter bíboros reagált-e a budapesti székhelyű Keresztszülők Egyesületének keretében működő vallásügyi munkacsoport anyanyelvű misézésre vonatkozó levelére. Említett munkacsoport nemrég megalkotta az első modern kétnyelvű liturgiát, amelyben a szentmise magyar és román nyelvű szövegét egymás mellett tüntetik fel. A budapesti megbeszélés az egyházi élet és az egyház társadalmi jelenlétének számos más kérdését is érintette, többek között szó esett a hitoktatásról, a katolikus iskolákról, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a romániai görög katolikus egyház különleges státusáról. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi lelkipásztori gondozása témában a temesvári és a szatmári egyházmegyében gyakorlatban lévő, az igényeknek megfelelően biztosított többnyelvű misézés került terítékre, a moldvai helyzetről, a már említett megoldáskeresésen kívül konkrétum nem hangzott el. /Fekete Réka: Nem állt ki a csángók mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

2009. november 21.

Vallási és nyelvi, valamint nemzeti hovatartozás érdekes gubancát produkálta Erdély a Szatmár vidéki görög katolikusok, illetve a székelyföldi görög katolikusok és görögkeletiek esetében. A 19. és a 20. században Székelyföldön egyes falvakban a magyar anyanyelvű, de görögkeleti vagy görög katolikus valláson lévő közösségek nem alaptalanul tekintették székelynek magukat. Ők ún. visszarománosítási praktikáknak estek áldozatul a két világháború között időszakban, megkísérelte felhasználni őket a beolvasztásra törekvő román hatalom. Hámori Péter a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje az intézmény szociológiai intézetében dolgozik, és évtizede foglalkoztatja a téma. Az erdélyi közösségek identitástudatában a vallást az 1848–49-es forradalom táján váltja fel, illetve társul vele az anyanyelvi és nemzeti tényező mint meghatározó elem. Külön kell választani a görög katolikus és az ortodox egyházat. Az ortodoxia kezdeteitől, a VI. századtól fogva az anyanyelvűségre törekedett, míg a nyugati egyházban a triglosszia uralkodott, a három szent nyelv, a görög, a héber és a latin kizárólagossága egészen az 1960-as évekig tartott. Az ortodoxiának tehát elvileg magyarul kell beszélnie, ha hívei magyarok. Egyes görög katolikus parókiákon Erdélyben még ma is magyarul beszél a pap. Ennek oka az, hogy ellentétben a nyugati és akár magyarországi papokkal, az erdélyiek anyagilag függtek híveiktől. A nyugati katolikus pap korábban a tizedből élt, az erdélyi még a 20. században is a hívek adományaiból, az ún. kepéből. Ha a hívek úgy kívánták, prédikáljon magyarul, azt neki teljesítenie kellett. Azután belépett a korrupció. Azért tűnt el a magyar görög katolikusság és az ortodoxia a Székelyföldről 1940 után, mert a magyar közigazgatás nem megvásárolható. Székelyföldön a magyar anyanyelvű görög katolikusok és ortodoxok a nemzetiséget részesítették előnyben, Szatmár környékén azonban más történt: ott a görög katolikusok kijelentették, ők görög katolikus magyarok, nem hajlandók elhagyni hitüket, mi több, a román papokat magyarokkal cserélték le. 1989 után inkább a magyarok álltak át tömegével a görög katolikus hitre, s néhány helyen ma is magyar nyelvű a szertartás, bár a felekezet fő nyelve a román, az országos egyház pedig hivatalosan román nemzeti görög katolikus egyháznak nevezi magát. Az egész országban, a volt görög katolikus templomokat még 1948-ban az ortodox egyház örökölte meg, ma is az rendelkezik vele. Ráadásul az ortodoxok 1989 után új püspökséget alapítottak a két székely megyében, új templomokat, sőt, kolostorokat is építettek. Székelyföldön sokfelé olyan egyházközségeket hoztak létre az ortodoxok, küldtek ki papokat, ahol jóformán egy görögkeleti hívük sem volt korábban. Térítés indult, nem egy helyen a cigányokat jótékonykodással édesgetik magukhoz. A háromszéki és Brassó megyei román anyanyelvű roma népesség körében nem az ortodox, hanem a neoprotestáns szekták erőteljes térhódítása figyelhető meg. /B. Kovács András. = Görög rítusú kisfelekezetek Székelyföldön (Beszélgetés Hámori Péter kutatóval). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998