udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Magyar Uzleti Egyesulet /RMUE/

2005. március 11.

A nagyrészt magyar tőkével Romániában működő vállalatok részvételével megalakul Bukarestben a Romániai Magyar Üzleti Egyesület, amelyet várhatóan még márciusban bejegyeznek. Tavaly év végén született az ötlet Terényi János nagykövetnek, Halász Jánosnak, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózata vezetőjének, valamint néhány vezető magyarországi befektető cég romániai képviselőinek a közös elhatározásából. /Bukarestben megalakul a Romániai Magyar Üzleti Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2006. március 6.

Március 3-án tartották meg Temesváron a tavaly Bukarestben megalakult Romániai Magyar Üzleti Egyesület első kihelyezett közgyűlését. Hárshegyi Frigyes egyesületi elnök (OTP Bank Románia), Molnár Mihály (Malév), Kelemen László (Richter Gedeon) és Bogár Ferenc, a romániai magyar nagykövetség külgazdasági attaséja is részt vett a magyar vállalkozók „csúcstalálkozóján”. A Romániában működő német és olasz vállalkozók csoportosulásaihoz hasonlóan, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület célja egyrészt a közös érdekek képviselete, valamint egymás tevékenységének jobb megismerése. /Pataki Zoltán: Tovább bővül az üzleti egyesület. Temesváron tartották a Romániában működő magyar vállalkozók csúcstalálkozóját. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ A Romániai Magyar Üzleti Egyesület létrehozásában nagy szerepet játszott a bukaresti magyar nagykövetség. Bogár Ferenc külgazdasági attasé hangsúlyozta: Terényi János nagykövet személyesen is felkarolta ezt a kezdeményezést. A kétoldalú forgalom volumene elérte a 2,8 milliárd eurót. A magyar export Románia felé 1,8 milliárd euró értékű volt tavaly, a román szállítások pedig több mint 900 millió eurót tettek ki. Több mint 5500 magyar tőkével bejegyzett vegyes vállalat működik Romániában, amelyeknek a jegyzett törzstőkéje 2005 végén 350 millió euró körül alakult. Ha figyelembe veszik az újra befektetett tőkét és a tőkeemeléseket is, a reális érték egymilliárd dollár körül lehet. /P. Z.: Érdekképviselet befektetőknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2007. április 28.

A két éve megalakult, temesvári székhelyű Romániai Magyar Üzleti Egyesület április 27-én tartotta áprilisi találkozóját. Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa elmondta: a külföldi beruházók tekintetében Magyarország az ötödik Olaszország, Németország, Ausztria és Franciaország után, a befektetett tőke szerint pedig a hatodik. A magyarországi cégek hiányoznak Temes megye mezőgazdaságából, az olasz és osztrák spekulánsok potom áron sok földet felvásároltak. Jánosi Endre bemutatta a Temesvári Magyar Egyetemi Oktatók és Tudományos Kutatók Szervezetét, Jancsó Árpád pedig bemutatta a Memorabilia Anno 1716 című könyvét. Mivel Hárshegyi Frigyes májusban távozik az OTP Románia éléről, az RMÜE igazgatótanácsi ülésén helyette Csenteri Leventét választották meg egy évre az egyesület elnökévé. /László Árpád: A Romániai Magyar Üzleti Egyesület temesvári találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

2008. január 19.

Aradon ülésezett január 17-én Romániai Magyar Üzleti Egyesület igazgatótanácsa. A rangos eseményen részt vett Csenteri Levente RMÜE-elnök, a Combridge cég ügyvezető igazgatója, Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank ügyvezető igazgatója, Szabó István, a Richter Gedeon Románia ügyvezető igazgatója, valamint Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója és Pánczél Zoltán, a Fornetti Románia vezérigazgatója, mindketten RMÜE-alelnökök. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület 25 tagja között vannak a Romániában befektető legjelentősebb magyarországi cégek. Az egyesület hangsúlyosan szeretné támogatni azokat a magyarországi cégeket, amelyek ki akarják terjeszteni tevékenységüket Romániára. /Pataki Zoltán: Temesváron ülésezett az RMÜE igazgatótanácsa. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

2008. április 1.

A Romániai Magyar Üzleti Egyesület és a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Híres Előadók Programja (HEP) néven talk-show szerű sorozatot indít, mely keretében az érdeklődők egy-egy neves művésszel, tudóssal, kutatóval stb. találkozhatnak. A havi rendszerességgel sorra kerülő rendezvények első előadása április 11-én lesz a temesvári színház nagytermében, a meghívott Herendi Gábor magyarországi filmrendező, akinek a Lora című filmjét is levetítik ebből az alkalomból. (A rendező első nagyjátékfilmje, a Valami Amerika.) Az est házigazdája és a műsor moderátora Balázs Attila Jászai Mari-díjas színművész, a színház igazgatója. A jövő hónapban Marosvásárhely lesz a HEP következő állomása, az első félév pedig Temesváron zárul június 27-én az Üzletemberek farmerben címmel. / Pataky Lehel Zsolt: Indul a HEP. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

2008. április 1.

A helyi magyar tudományos élet képviselőit, egyetemi előadókat, kutatókat tömörítő temesvári Techné Egyesület a Békés Megyei Műszaki Haladásért Alapítvánnyal közösen szervezett találkozót március 31-én Temesváron, a határon átívelő együttműködések fejlesztése és elmélyítése érdekében. A házigazdák a szervezésbe bevonták a Romániai Magyar Üzleti Egyesületet is. A vendéglátók részéről Jánosi Endre, a Techné elnöke, a látogatók részéről Gólya Pál, az alapítvány elnöke ismertette céljaikat, törekvéseiket. /Pataky Lehel Zsolt: Békés-kapcsolatok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

2008. április 8.

Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Romániai Magyar Üzleti Egyesület szervezésében április 11-én, pénteken a Valami Amerika című film rendezőjének, Herendi Gábornak a részvételével indul a Híres Előadók Programja (HEP). A szervezők célja, hogy havonta egyszer meghívjanak egy olyan nemzetközi hírű vendégelőadót, aki a tudomány, vagy a művészet különböző területein jelentőset alkotott. /Pataky Lehel Zsolt: Közönségtalálkozó Herendi Gábor filmrendezővel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

2008. június 28.

A Romániai Magyar Üzleti Egyesület június 27-én Aradon megtartott, gazdasági témájú konferenciára invitálta tagjait, Romániában befektető magyar üzletembereket, helyi vállalkozókat és civil szervezetek képviselőit. A mintegy 70 résztvevőt Pánczél Zoltán, a Fornetti cég elnöke, RMÜE alelnök köszöntötte. Erdély István, a Temes Megyei Munkaerő–foglalkoztató Ügynökség igazgatója a munkavállalók és a munkaadók kötelezettségeit ismertette. Bojtos Tünde, a P&Bert tanácsadó cég munkatársa a romániai munkaerőpiac válságos helyzetéről beszélt. /Pataki Zoltán: RMÜE konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

2008. október 6.

A román–magyar kapcsolatokban nem a történelmi megbékélés, hanem a gazdasági kapcsolatok kiépítése a legfontosabb, jelentette ki Füzes Oszkár magyar nagykövet Székelyudvarhelyen, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület konferenciáján. /Bágyi Bencze Jakab: Megbékélés és kereskedelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2008. november 29.

A Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) november 28-án gazdasági konferenciát tartott Marosvásárhelyen. A négy évvel ezelőtt létrehozott szervezet egyebek mellette azt tűzte ki céljául, hogy olyan előadásokat, szemináriumokat tart, amelyeken a román és nemzetközi gazdasági élet aktuális kérdéseit vitatják meg. A mostani rendezvény díszvendége, Füzes Oszkár, romániai magyar nagykövet hangsúlyozta, hogy az általa vezetett külképviselet elsőrangú prioritásnak tekinti a gazdaságot. A Romániában jelen levő magyar vállalatok 20 ezer munkahelyet jelentenek és az évi beruházások értéke meghaladja a 100 millió eurót. A konferencia egyik kiemelt témaköre a nemzetközi gazdasági válság volt. Nagy Ágnes, a román jegybank igazgatótanácsának tagja elemezte a mostani válság okait és azokat a lépéseket, melyeket ennek mérséklésére hoztak nemzetközi szinten. /(karácsonyi): A gazdaság mindenekelőtt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2009. június 16.

A Szórvány Alapítvány és a Romániai Magyar Üzleti Egyesület szervezésében az elmúlt hét végén tartották meg Temesváron a Temes megyei Magyar Befektetők Estjét. Az esemény keretében adták át Almássy Zoltán és Rácz Kálmán vállalkozóknak a 2009 évi Civil Mecenatúra-díjakat. A tavaly alapított Civil Mecenatúra-díjat második alkalommal osztotta ki a Szórvány Alapítvány. „A Civil Mecenatúra-díjat tavaly egy kerek évforduló okán alapítottuk – nyilatkozta Bodó Barna. Almássy Zoltán és Rácz Kálmán hosszú évek óta, módszeresen és rendszeresen, havonta milliós nagyságrendű összeggel támogatják a Bartók Béla Alapítványt és ezzel a bánsági magyar oktatást. A házigazda Csiky Gergely Színház direktora, Balázs Attila a magyar színháznak nyújtott önzetlen segítségért érdemoklevélben részesített nyolc magyar vállalkozót. /Pataki Zoltán: Átadták a 2009 évi Civil Mecenatúra-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

2009. június 27.

A gazdasági válság adta meg az alaphangulatát a Románia Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) temesvári konferenciájának, amelyet június 26-án tartottak, több mint 50 üzletember részvételével. Dr. Bodó Barna, a Nyugati Egyetem docense Lobbitörvény Romániában és más EU-országokban címen tartott előadást. /Pataki Zoltán: Válság-stratégia (nem csak) vállalkozóknak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2009. október 3.

Magyarország új tiszteletbeli konzulját és az általa vezetett konzulátust köszöntötték ünnepséggel október 1-jén Temesváron romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében. Pánczél Zoltán romániai magyar vállalkozó, a Fornetti Romania volt vezérigazgatója és a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke már korábban megkezdte konzuli tevékenységét, a konzulátust hivatalosan már július 17-én megnyitották. Romániában ez a harmadik magyar tiszteletbeli konzulátus, Jászvásár és Konstanca után. /Magyar tiszteletbeli konzulátus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2009. november 2.

A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998