udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Magyar Baptista Egyhaz

1993. szeptember 15.

Szept. 19-én Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárra látogatott, ahol megkoszorúzta az 1989-es forradalom emlékművét, majd részt vett a református istentiszteleten, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentiszteletre előzőleg mindenkit meghívott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /Meghívó. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./ Szept. 19-én Temesváron az istentiszteleten Tőkés László püspök rámutatott, sokan elnémultak, úgy érzik, jobb hallgatni. Azonban nem az a hazafi, aki hallgat, "A szülőföld iránti szeretet készet arra, hogy ne hallgassunk el soha"- hangsúlyozta. Hozzátette: "A magyar kisebbség kollektív jogait feláldozni, és ezzel puszta fennmaradását kockára tenni politikai hazárdjáték." Az ortodox érsekség épületében Nicolae Corneanu érsek látta vendégül a külügyminisztert a felekezeti vezetőkkel, Sebastian Kräuter római katolikus, Tőkés László református püspököt, Neamann Ernő főrabbit, valamint a görög katolikus és baptista egyház képviselőit. /Gazda Árpád: Genscher után Jeszenszky. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

1995. április 19.

Háromszéken a cigányság valóságos demográfiai robbanása tapasztalható. Hetén kívül szinte teljesen romák lakják Bölönpatakát, Gidófalván nyolcszázan, Nagyborosnyón szintén ennyien élnek, de népes kolónia él Sepsiszentgyörgyön is, meg a többi településen. A településhálózathoz hozzátapadt ikertelepekként funkcionál külön világuk. A módosabbak megkezdték benyomulásukat a városokba. Van már példa arra, hogy a magyar cigányságot gondjaiba vette a katolikus, református, unitárius, baptista egyház. Az RMDSZ-nek is ki kellene dolgoznia elképzeléseit a székelyföldi cigánykérdés kezelésére, írja B. Kovács András. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2000. március 21.

1994-ben nyílt meg Kolozsváron a Romániai Magyar Baptista Egyház teológiája, a bukaresti Baptista Teológiai Intézet fakultásaként. A magyar baptista lelkipásztorok azelőtt a bukaresti román nyelvű szemináriumban készültek a lelki szolgálatra. A kommunista uralom alatt a magyar baptista gyülekezetek szövetségét megszüntették, és a hívek a román nyelvű gyülekezetekhez kerültek. A kilencvenes évek elején néhány magyar lelkipásztor magiszteri fokozatot szerzett egy amerikai iskola romániai programjának keretében, s ők alkották a későbbi tanárok magját. Jelenleg valamennyi tanáruk rendelkezik egy tudományos fokozattal az egyetemi oklevelen kívül, és hárman közülük hamarosan teológiai doktori címet szerezhetnek, ismertette helyzetüket Kovács József, a Magyar Baptista Teológiai Fakultás dékánja. A főiskolát az erdélyi gyülekezetek tartják fenn. Még nincs saját épületük, átmeneti időre a kolozsvári baptista gyülekezet ingatlanában kaptak otthont. Az órákat erdélyi magyar baptista lelkipásztorok tartják, akik az ország különböző részeiből utaznak Kolozsvárra. Jelenleg egy évfolyamuk van nyolc diákkal, de két párhuzamos évfolyam indítását tervezik tizenöt-húsz hallgatóval. /Fábián Tibor: A teológia a gyülekezeté. Beszélgetés Kovács Józseffel, a kolozsvári Magyar Baptista Teológiai Fakultás dékánjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 21./

2000. szeptember 13.

Baptista imaház épül Csíkszeredában, a Tudor Vladimirescu utcában. Hat éve, hogy megjelentek a baptista egyház képviselői a városban, azóta 30 aktív tag csatlakozott a helyi közösséghez. Számukra készült el alig négy hónap alatt a közösségi otthon, amely alkalmas arra, hogy befogadja az egyre gyarapodó gyülekezetet. A helyi imaház a Romániai Baptista Szövetség segítségével épült, az országban ez a negyvenedik ilyen típusú imaterem. Az építkezést az amerikai baptista közösség finanszírozta, és a kivitelezéshez is hozzájárultak az Amerikából érkezett "vendégmunkások". A nyár folyamán olyan hívők érkeztek az Egyesült Államokból, akik nyári szabadságukat áldozták arra, hogy a helyiek segítségére legyenek. Gondjuk van a kallódó gyermekekre, számukra szervezték meg az új imaházban a Mosoly klubot. /Baptista imaház Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

2000. december 28.

Millenniumi emléktáblát avattak dec. 25-én Szilágysomlyón, a református templomban, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök részvételével. A gyülekezeti teremben Joikits Attila történelemtanár méltatta Szent István művét. Az avatási ünnepség a Miklósik Ibolya tanárnő által szervezett zenés irodalmi műsor után kezdődött el. A gyülekezeti terem falán található, dr. Hajdú Attila helyi fogorvos által készített és adományozott, Szent Istvánt ábrázoló emlékplakett-kompozíciót avatták fel. Végül millenniumi okleveleket adtak át a szilágysomlyói római katolikus egyháznak, a szilágysomlyói református egyháznak, a szilágysomlyói baptista egyháznak, a helyi RMDSZ-nek, a Báthory István Alapítványnak, az RMPSZ helyi szervezetének, a 16-os Báthory István cserkészcsapatnak, valamint a szilágysomlyói IKÉ-nek. /Emlékplakett-avatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2002. március 12.

Hallgasd az igét!" címmel hat ország mintegy ötszáz magyar lelkésze tanácskozik márc. 11-től négy napon át Csillebércen, a konferencia istentisztelettel vette kezdetét. Papp János, a baptista egyház missziói titkára, az esemény főszervezője szerint a konferencián főként református, evangélikus, baptista, metodista és pünkösdi lelkészek lesznek jelen. A konferencia keretében neves külföldi és magyarországi meghívottak tartanak előadást az evangelizációs munkáról. /Kárpát-medencei magyar lelkészek konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2002. szeptember 4.

Báró Bánffy Elek és neje, Györfi Mária grófnő emléktábláját leplezték le Szilágybagoson szeptember elsején, az első ízben megrendezett falunapokon. A Bagosi Bánffy Napok elnevezésű rendezvényt a helyi RMDSZ szervezet, a polgármesteri hivatal, a református és a baptista egyházak, valamint az RMDSZ tanácsosai szervezték meg kétnapos műsorral. A mintegy 800 éve létező Szilágybagos településnek alig 1200 lelket számoló magyarsága van, ugyancsak a fogyó népességű községekhez tartozik. Tavaly Lőrincz Lehel szobrászművész alkotásával monumentális emlékoszlopot emeltek a két világháború áldozatainak. A népes Bánffy-család története szorosan kapcsolódik a tájegységhez, többen viselték e családnevet, származtak belőlük erdélyi fejedelmek, püspökök, főispánok, kormányzók, történetírók, képviselők. A család történetét Simon György Bagoson tanító magyarszakos tanár írta meg és ismertette, különösen Bánffy Elek életét, aki 1867-ben iskolát építtetett, óvoda létesítését kezdeményezte. Leleplezték a templomfalra elhelyezett emléktáblát: "Örök hálával a szilágybagosi lakosok részéről báró Bánffy Elek és neje Györfi Mária grófnő emlékére, akik támogatták őseinket a templom építésében. 2002. szeptember 1." Párszáz tárgyi néprajzi darabból a falu múltbeli életére utaló kiállítást nyitottak meg. /Fejér László: Bagosi Bánffy Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2002. november 23.

Dunaszentilona telekkönyvileg református, de gyakorlatilag baptista templomát is súlyosan megrongálták az idei nyári földrengések. Makay Botond Dr. Higyed István nyugalmazott történész-lelkipásztorral Dunaszentilonán adatokat gyűjtött egy megszűnt református egyházközség történetéről. 1950 táján volt a településen utoljára református istentisztelet, a klopódiai Streleczky Sándornak köszönhetően. A templom jövőjét illetően megoldást jelentene, hogy a református egyház jelképes összegért eladja a templomot, vagy megtartja ugyan, de "lakbérnek" tekinti azt, hogy a templomot a baptista egyházközség a továbbiakban is karbantartja, illetve adókat és illetékeket fizet az ingatlanok után, amint azt eddig is tette. /Makay Botond: Dunaszentilonán javítják a földrengéskárosította templomot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

2003. szeptember 17.

Júliusban a központi statisztikai hivatal közzétette a 2002-es népszámlálás végleges népesedési és lakásadatait, egyelőre CD-n. A végleges adatok alig különböznek a 2002 nyarán közzétett ideiglenes adatoktól. Így pl. Maros megye lakosságát az ideiglenes adatok 579.862 főben közölték, míg a végleges eredmények szerint 580.851 lakója van megyénknek. A különbség +989 fő. Románia lakossága 2002-ben 21.680.974 volt, szemben a 10 évvel korábbi 22.810.035-te1, ami 1.129.061-gyes csökkenést jelent. Az összlakosság 6,6%, tehát 1.431.807 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, szemben az 1992-es évvel, amikor a lakosság 7,03%-a, tehát 1.603.923 volt a magyarok száma. Ez számszerűen 187.296 személlyel kevesebbet jelent. A magyar lakosság döntő többsége a 16 erdélyi megyében él, az Erdélyen kívüli magyarok száma csupán 15.680. A közelmúltban a csíkszeredai Pro Print Kiadó és a budapesti Teleki Alapítvány gondozásában, Varga E. Árpád szerkesztésében 6 kötetben monumentális demográfiai munka jelent meg: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1869-1992 címmel. Ennek alapján, nyomon lehet követni Erdély valamennyi településének etnikai és felekezeti adatait az elmúlt 150 évben. Hasznos lenne egy hetedik kötet kiadása a 2002-es adatokkal. Az alacsony példányszám miatt (500) kevesen ismerik a kiadványt és Jakabffy Elemér 1923-ban megjelent hasonló művét tartják irányadónak. A 2002-es népszámlálás adatait régiónként összesítették. Már az előzetes eredmények 2002-es közzétételekor itt és Magyarországon is többen kétségüket fejezték ki a magyarok számával kapcsolatban, szinte mindenki sokkal nagyobb számra gondolt. Ha az anyanyelvi adatokat hasonlítjuk össze az etnikai adatokkal, kitűnik, hogy az 1.421.807 magyar nemzetiségűnek vallott személyből csak 1.397.906 magyar anyanyelvű, viszont 1.443.970 magyar anyanyelvű polgára van az országnak. Tehát 33.901 magyar nemzetiségűnek nem magyar az anyanyelve. Ugyanakkor 13.852 román nemzetiségűnek magyar az anyanyelve. Hasonlóan magyar anyanyelvű 23.950 cigány, 6.430 német, 630 zsidó, 307 csángó stb. Csángónak vallotta magát 1.266 személy, amiből 910 román és 305 magyar anyanyelvű, a többi cigány anyanyelvű. A népszámlálás adatai szerint Romániának 535.140 cigány nemzetiségű polgára van, amiből 235.346 cigány anyanyelvű, tehát kevesebb mint a fele. Madalin Voicu parlamenti képviselő szerint csak Bukarestben félmillió cigány él. A németek száma 2002-re, 59.764-re zsugorodott, a zsidóké 5.785-re. A lakosság döntő többsége ortodox, a görög katolikusok 191.556-an vannak. A második legnagyobb létszámú egyház a római katolikus: 1.026.429 hívővel, amiből 734.748 Erdélyben él. A Kárpátokon túli régiókban 235.500 római katolikus van, ezek zöme az északkeleti régióban él. E régióban találhatók a következő megyék: Bacau, Botosani, Iasi, Neamti, Suceava, Vaslui. Itt vannak tehát a román nemzetiségű római katolikus csángók! A reformátusok száma 701.077, míg a másik magyar felekezet, az unitárius 66.944 lelket számlál. A vallási táblázatok nem tartalmaznak etnikai felosztást, ezért a román és magyar tagozatokkal is rendelkező neoprotestáns egyházak nemzetiség szerinti megoszlását csak becsülni lehet. A baptista egyház 126.639 hívőt számlál, amiből a többség, 104.976 Erdélyben él. Figyelembe véve a magyarság 19,6 %-os arányát, számuk 20.000 tehető. A pünkösdisták 324.462 lelket számolnak, megoszlásuk eléggé arányos az egész ország területén, Erdélyben többségük az északnyugati régióban él: 106.959. A pünkösdista magyarok száma 30.000-re becsülhető. Az adventisták száma 93.670, megoszlásuk az ország területén talán a legarányosabb, magyar híveik száma nem lehet 10.000-nél több. Összesítve a "magyar egyházak" adatait (római katolikus, református, unitárius és neoprotestáns) 1.452.769 számot kapunk. Ebből ki kellene vonni az Erdélyben élő román nemzetiségű római katolikusok számát, akikről semmi adat nem áll rendelkezésre. Tehát a nemzetiségi adatok és a vallási adatok összehasonlítása nagyon kis mértékben térhet el egymástól. A magyarság arányszáma Erdélyben 1850/1869-ben 23,49%, 1992-ben 20,67%, 2002-ben 19,6 %. Most csökkent először 20% alá. A legstabilabb magyar lakossága Szilágy megyének van, végig 20% felett. A legalacsonyabb a magyarság száma Krassó-Szörény megyében, 1,74%. A románok túlsúlya Erdélyben nem mai keletű, hiszen már a XVIII. sz. többségbe kerültek. Az 1514-es Dózsa-felkelést követő Werbőczy István nevével fémjelzett törvénykezés alkalmával az is elhangzott, hogy ki kell irtani a dölyfös magyar parasztot és helyette az urát süvegelő oláh parasztot kell betelepíteni. /Kádár Lajos: Népszámlálás 2002. Tovább fogyunk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998