udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 118 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-118
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Magyar Dalosszovetseg

1990. június 29.

Májusban a Nyárád menti kórustalálkozón 14 magyar dalárda állt színpadra. Birtalan József marosvásárhelyi zeneszerző, a magyar kórusmozgalom lelkes pártfogója elmondta, hogy 14 év után volt utoljára kórustalálkozó a Nyárád mentén. Nagy Ferenc jobbágyfalvi zenetanár jelezte, hogy újraindítaná a rendezvényt, ezt helyesléssel fogadták. A kórustalálkozón jelen volt a szászcsávási kórus is. Szászcsáváson 150éve létezik kórus és jelenlegi is szinte minden lakos tagja a kórusnak. Birtalan József is indított kórust. Közzétett felhívására sokan jelentkeztek. Fejér Elemér marosvásárhelyi zenetanár februárban felhívásában javasolta az Erdélyi Magyar Dalosszövetség megalakítását. Úgy látja, hogy az újraalakítandó EMKE vállalhatná a szövetség vezetését. Fejér Elemér hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a kórusvezetők képzésére. /Máthé Éva: Újra az EMKÉ-ben? = Valóság (Bukarest), jún. 29./

1995. február 15.

Az újraalakult Romániai Magyar Dalosszövetség 1994 októberében Sepsiszentgyörgyön, valamint 1995 januárjában tartott tanácskozásán megállapította, hogy kevés zenei alapítvány, egyesület, kórus vagy csoport lépett be a szövetségbe. Ezért nyílt levélben tájékoztatják az érdekelteket munkájukról. Céljaik között szerepel az egyesületek munkájának anyagi és szellemi feltételeinek megteremtése, hangversenyek, találkozók, versenyek szervezése, továbbképzés, zenei könyvtár és kottatár létesítése, pályázatok kiírása. A jelentkezést a sepsiszentgyörgyi központjukba kérik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

1995. május 24.

A Romániai Magyar Dalosszövetség /RMD/ 1994. szept. 17-én alakult meg Kolozsváron, az 1921-1947 között működött Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint az 1948-ban született Bartók Béla Dalosszövetség hagyományainak utódja szeretne lenni, kezdeményezője Guttmann Mihály nyugalmazott kolozsvári zenetanár. A szövetség központja Sepsiszentgyörgyön található, tíztagú operatív vezetőségük van. Az RMD elnöke László Attila sepsiszentgyörgyi zenetanár. Az aradi Vox Juventutis gyermekkórus 39. tagként lépett be a szövetségbe. A Vox Juventutis részt vett a 14. Nyárádmenti Találkozón, mert a szórványban nincs kivel összemérni tudásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1995. november 28.

Elkészült az RMDSZ művelődési főosztályának jövő évi programja, a romániai magyarság közművelődésének forgatókönyve. Erről tájékoztatott Kötő József ügyvezető alelnök. "Az önszerveződő egyesületeket profiluk szerint továbbra is szövetségbe igyekszünk tömöríteni, mert ez teremti meg a minőségi kultúra feltételeit" - fejtette ki. Például a Romániai Magyar Dalosszövetség ellátja a kórusokat megfelelő zenei anyaggal, találkozókat, szakmai továbbképzéseket szervez. - Pályázatot írtak ki egy kultúrát támogató részvénytársaság üzleti tervére. Napvilágot látott nemzetközi terjesztésre szánt ötnyelvű kiadványuk az elkobzott egyházi javakról. Készítik az elkobzott közületi vagyonok listáját. A jövő évi tervek között szerepel a honfoglalással kapcsolatos tudományos ülésszak Temesváron, a cserhalmi ütközet emlékére Szent László szobor avatása Cegőtelkén, aug. 20-án, Nagykárolyban Károli Gáspár szobrának felállítását tervezik. Tamási Áron halálának 30. évfordulóján megrendezik a romániai magyar írók első vándorgyűlését. - A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére a világból 2000 vezető értelmiségi aláírásával kérte az UNESCO mellett működő ICOMOS-t, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé Kolozsvár főterének műemlék-együttesét. A román ICOMOS elutasította a kérést, viszont a nemzetközi ICOMOS főtitkára Kolozsvárra fog látogatni. /Miklós László: Országmegtartó erőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1996. június 11.

Hatodszor rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A selejtezőkből 27-en jutottak az elődöntőbe és 16-án a jún. 9-i döntőbe. A Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, Guttman Mihály kolozsvári karmester által vezetett zsűri ítélte meg a díjakat. A találkozó zenei rendezését ezúttal is a neve szatmári zenetanár és népdalgyűjtő, Fejér Kálmán biztosította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. november 23.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

1997. június 22.

Jún. 22-én a tordai színház termében ünnepelte fennállása 125. évfordulóját a Tordai Magyar Dalkör. Tőkés Gyula elnök megnyitó beszéde után Fülöp Dezső mészkői lelkész vezetésével az egybegyűltek közös imán emlékeztek meg a dalkör néhei tagjairól és karnagyairól, majd Imre Lajos, a Jósika Miklós Művelődési Egylet elnöke ismertette a dalkör történetét. Ezután Kötő József, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke átadta az EMKE díszoklevelét a dalkör karnagyának, majd Guttmann Mihály a romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke üdvözölte a jubiláló dalosokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 24., 1055. sz./

1997. június 28.

Jún. 28-án immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kolozsvár melletti Tordaszentlászlón a helybeli RMDSZ és EMKE égisze alatt a hagyományos Szent László-napi kórustalálkozót. Idén több mint húsz különböző hazai és külföldi kórus jelentkezett erre a rangos rendezvényre, többek között a Budapesti Szenátor-Kórus, azaz a Magyar Parlament kórusa. Az ünnepi megnyitóra a helybéli református templomban került sor, ahol Hajdú Zoltán enyingi (Magyarország) református lelkész, országgyűlési képviselő hirdetett igét, majd Szőke Zoltán, a templom lelkésze üdvözölte az egybegyűlteket és ismertette a napi programot. Ezt követően a tordaszentlászlói kórus (karvezető: Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke), valamint a Szenátor-Kórus (karvezető: Iványi Tamás országgyűlési képviselő) hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők. A nemzeti imánk eléneklése után a templom cintermében folytatódott az ünnepségsorozat, ahol Szent László mellszobra előtt, koszorúzással egybekötve tisztelgett az ünneplő közönség. Beszédet mondott Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos, a helybéli RMDSZ elnöke, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa, Kóródi Mária, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Szavalatok és énekszámok után a helybéli fúvószenekar kíséretében a kórusok felvonultak a faluban a Művelődési Házhoz, ahol a dalkörök fellépésével folytatódott a rendezvény. A délutáni hangverseny előtt a Művelődési Házban beszédet mondott Bárdos Attila polgármester, Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Szép Gyula, a Kolozs megyei Művelődési Felügyelőség részéről, valamint Mátyás László, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal Kolozs megyei kirendeltségének munkatársa. A kórusok emlékbe Kodály Zoltán plakettet és zászlószalagot vehettek át.

1997. október 26.

Okt. 25-26-án tartották Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ, a Szent- Györgyi Albert Társaság, az EMKE, a Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint a szatmárnémeti MADISZ szervezésében a VII. "Hajnal akar lenni" népdaléneklési verseny döntőjét, melyen a Kárpát medence magyarságának 36 /17 és 73 év közötti/ versenyzője lépett a közönség elé. A zsűriben, melynek elnöke Budai Ilona népdalénekes volt, részt vett Laskay Sándor, RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának előadója is. Az I. díjat Tényi Edit – Nagybecskerek /Vajdaság/, a II. díjat Bicsak Tibor – Gyergyószentmiklós /Erdély/, a III. díjat pedig Zolnai Ildikó – Nyárádszereda /Erdély/ nyerte el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz./

1997. november 22.

Nov. 22-én második alkalommal tartotta közgyűlését Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalos-szövetség. Kitüntetéseket osztottak ki a sikeres kórusvezetőknek. Kevesen jöttek el az énekkarok előadásaira. A 107 éves csíkszeredai Sarkadi Elek Vegyeskar is fellépett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./ A Romániai Magyar Dalosszövetség 1994-ben alakult újra a valamikori szövetség jogutódaként, amely 1921 és 1949 között működött. Jelenleg 37 énekkar tagja van. A szövetség elnöke László Attila, tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, aki már 1949 előtt is tevékeny tag volt. Guttmann Mihály elmondta, hogy 1997-ben Aradon szervezték meg az első elemi iskolai énekkar-találkozót, ahol nyolc megye iskoláinak kórusai gyűltek össze. Jövőre márc. 21-én Kolozsváron szervezik meg a középiskolai kórusok találkozóját. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./

1997. december 13.

Máramarosszigeten dec. 13-án magyar házat avattak. A helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke, Zahoránszky Ibolya mondott beszédet többek között a székház avatásán, továbbá Fejér Kálmán zenetanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség partiumi elnöke. Zahoránszky Ibolya beszámolt az egylet ötéves tevékenységéről. Először a Hollósy Simon Vegyeskar alakult meg, majd erre épült az egylet, amely ma több csoporttal /természetápoló, turista, tánccsoport, irodalmi kör/ működik. Az Illyés Közalapítvány segítsége tette lehetővé a székház megépítését. Tisztújítást tartottak, az elnök továbbra is Zahoránszky Ibolya, a két alelnök: Váradi Ilona zenetanár és Gyenge Piroska. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1998. március 8.

Febr. 13-án rendezték meg Szatmárnémetiben a VIII. Ökumenikus Kórustalálkozót. Gutmann Mihály tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mondta a bevezetőt. A városban működő Kölcsey Kör, személy szerint Muzsnay Árpád buzgalmának köszönhetően évente megismétlődik ez a rangos rendezvény. Tizenhat kórus lépett fel, a Krisztus Király Kórus /Nagybánya/, a református dalárda /Bogdánd/, a Láncos templom vegyes kara /Szatmárnémeti/, a református dalárda /Koltó/, a Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Kis Szent Teréz templom kórusa /Szatmárnémeti/, a magyar baptista gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/, Sancta Trinitas vegyes kara /Nagybánya/, a református egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, a Zárdatemplom vegyes kara, a Solemnis ortodox vegyes kar /Szatmárnémeti/, a Kalazanci Szent József templom vegyeskara /Nagykároly/, a Német Demokratikus Fórum vegyes kara /Szatmárnémeti/, a Hollósy Simon vegyes kórus /Máramarossziget/, a székesegyház kórusa /Szatmárnémeti/. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

1998. május 18.

Május 16-án a Kolozsvári Állami Magyar Opera termében tartották meg az első ízben megrendezett. Magyar Középiskolások Kórustalálkozóját az EMKE Országos Elnöksége, a Romániai Magyar Dalosszövetség és a Kolozsvári Református Kollégium közös szervezésében. A nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen tíz kórus lépett föl az ország különböző városainak képviseletében, a Székelyföldtől a Partiumig, Nagyenyedtől Kolozsvárig. A házigazdák nevében Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgató-karnagya köszöntötte a több száz együtt daloló fiatalt, majd dr.Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Az EMKE és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nevében Sebesi Karen Attila előadó többek között elmondta: "...ifjaink egyre jobban felismerik, hogy manapság, itt, nem csak nyelvében, de dalaiban is él, túlél a nemzet, bizonyíték erre a mai kórustalálkozó is..." A találkozót követően a részvevők számára a Bánk Bánt tűzte műsorára a Kolozsvári Magyar Opera. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1266. sz./

1998. május folyamán

Az 1996-os parlamenti választások előtti posztkommunista társadalomban nem mutatkozott semmiféle szándék a kisebbségi nemzeti közösségek létének európai rendezése érdekében. Ezért az egyetlen alternatíva volt az önszerveződés, a saját civil társadalom kiépítése. A társadalom szervezésében modellként Márton Áron, Venczel József és László Dezső megálmodta közművelődési stratégiát választották. A fő feladat a saját, magyar alternatív közművelődési intézményrendszer alapjainak lerakása volt. A horizontális önszerveződés alapján létrejött közel 400 egyesület és alapítvány, a vertikális építkezéssel megszületett szakszövetségek, a 12 ingatlanból álló erdélyi magyarház-láncolat jelezte, hogy kialakult az erdélyi magyar közművelődési intézményrendszer. A Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Jádzó /a műkedvelő színjátszók társasága/, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Barabás Miklós Céh koordinálják a helyi fiókok munkáját. Jogbiztonságot ehhez a munkához az alkotmányos keretek nyújtnak. - Az 1996-os parlamenti választások után megteremtődött a valós rendszerváltás lehetősége, a magyar nemzeti közösségnek esélye lehet arra, hogy kivívja közjogilag szavatolt létét és intézményrendszere lélekszámarányosan részesedhet az állami költségvetésből. A magyar közösségnek államalkotó közösségként részt kell vállalnia az államépítés felelősségéből is. Kötő József elismeréssel idézte Radu Vasile miniszterelnök kormányprogramjából az alapítványokra vonatkozó elveket, az alapítványok és egyesületek központi költségvetésből való finanszírozásának lehetőségét. Ez azért jelentős, mert eddig a civil szervezetek programfinanszírozását csaknem kizárólag a külföldi, elsőrendűen az anyaország támogatásokra épültek. A civil társadalom túlpolitizáltságának ellensúlyozására hozták létre azokat a rendszereket, amelyek anyagi alapokkal rendelkeznek. Így szerveződött az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszere, amely szaktestülete által osztja szét az előirányzott alapokat. Működtetik a Közművelődési Tanácsot, amely a magyarországi támogatásnak az erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatására irányuló alapokat pályázati úton történő szétosztását menedzseli. Évente 100-120 könyv megjelentetését segíti az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium, amely a magyarországi minisztériumi határon túli magyar könyvkiadás Romániára eső részét pályázat útján osztja szét. Az Erdélyi Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer alakítására szolgáló alapok felhasználásáról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács segíti az anyaországban tanuló teljes-, rész- és posztgraduális képzésben részesülő diákok ösztöndíjainak méltányos elosztásáról, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek kiadását, a reformfolyamatokat ösztönző szakmunkák megjelentetését, alternatív tankönyvek megírását és kinyomtatását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanintézetek modernizálását, a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjaink enyhítését, az önálló iskolarendszer intézményépítését szolgálja. - Az öneltartó intézményrendszer egyre nagyobb teret hódít. Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, a hagyományos táncházmozgalom koordinálást végzi a Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány, bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Pro Iuventute Szocio-Kulturális Egyesület Reményik Sándor Szabadidő Központja, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadói engedéllyel működő vállalkozás mellett a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely van. Megkérdőjelezhető a könyv- és lapkiadás struktúrájának korszerűsége, a nyomdai infrastruktúra elosztásának ésszerűsége, azonban elkezdődött a korszerű modellek kialakítása is.. /Kötő József: Új utak a Kárpát-medence civil szervezeteinek együttműködésében. = Magyar Közélet (Kolozsvár), máj./

1999. február 5.

Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./

1999. március 3.

Kilencedik alkalommal tartották meg Szatmárnémetiben, a katolikus székesegyházban az ökumenikus kórustalálkozót. Összesen 17 kórus szólalt meg. Jelen volt Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke is. /Ökumenikus kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1999. szeptember 16.

A Szent-Györgyi Albert Társaság, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Szatmárnémeti MADISZ, a Világszövetség Erdélyi Társasága október 23?24-én rendezi meg a IX. Hajnal akar lenni kárpát-medencei népdaléneklési versenyt. A rendezvény célja a magyar népdal népszerűsítése, eddig ismeretlen tehetséges emberek felfedezése. Részt vehet bárki, aki nem végzett ének szakot zeneművészeti akadémián vagy főiskolán, nem engedélyezett énekes, betöltötte 16. életévét. /Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

1999. október 5.

Az aradi tizenhárom vértanú kivégzésének 150. évfordulóján szervezte az EMKE Arad megyei szervezete és a Romániai Magyar Dalosszövetség a II. magyar gyermekkórus találkozót. Okt. 3-án templomokban léptek fel, megkoszorúzták a tizenhárom vértanú emlékművét, majd a Kultúrpalotában találkoztak. Az összejövetelen öt gyermekkórus vett részt. /Az emlékezés jegyében. II. Aradi Magyar Gyermekkórus Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 5./

1999. november 10.

Guttman Mihály karmester fél évszázada a kolozsvári Zeneiskola tanára, több mint húsz évig a kolozsvári Filharmónia művészeti titkára volt, közben pedig a zenekart is vezényelte. Jelenleg a Székelyudvarhelyen székelő Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöki tisztét tölti be, emellett tanít a zeneiskolán és vendégszerepléseket is szívesen vállal. A Dalosszövetség tulajdonképpen a kórusok és az öntevékeny zenei együttesek fóruma. Jelenleg több mint negyven együttest, kórust és zenekart fog össze. A jelenleg 2000 tagot számláló szövetségre föltétlenül szükség van, megszervezi a kórustalálkozókat, a zenekari és fúvószenekari találkozókat. Guttman Mihály kiemelte, hogy a legfontosabb az lenne, hogy magyar zenetanárokat képezzenek. Ez a képzés Nagyváradon, a Sulyok István Főiskolán beindult. Másrészt fontos az, hogy a magyar zenetanárok tudják használni az elemi iskola részére írt magyar tankönyveket. Nagyon fontos szerepe van a népdaloknak, melyeket gyermekkorban kell megszerettetni és megtanítani. Nekünk nem a Nyugatot kell majmolnunk, hanem őrködni mindazon, ami a mi népdalkincsünk, amit Kodály, Bartók, Bárdos nekünk örökül hagyott, mondta. /A Nyugat majmolása helyett Őrködnünk kell népdalkincsünk felett. Interjú Guttman Mihály karmesterrel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./

1999. december 21.

Dec. 18-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség, melyet a tiszteletbeli elnök, Guttman Mihály nyitott meg. A szövetség 1999-ben új kórusokkal, zenei együttesekkel, pártoló tagokkal gyarapodott, így 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfikart, 4 gyermekkart, 3 leánykart, 2 nőikart, egy fúvószenekart, régizene együttest, népzene- és néptánc együttest, gregorián scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust és zenei együttest tart nyilván, ami több mint 2100 tagot jelent. A szövetség népzenei, iskolai, gregorián és egyházzenei szakosztályokat létesített és megalakult a Jagamas János Dalegylet, amely a Kalotaszeg környéki és az Aranyos menti kórusokat tömöríti. Célja: kórustalálkozók szervezése, karvezetők továbbképzése, egy szórványban levő település, gyülekezet felkarolása és egy évben egyszer e szórványtelepülés meglátogatása. A Jagamas János Dalegylet a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében működik, székhelye Tordaszentlászló. Átadták a szövetség 1999-es díjait. A díjazottak: Tárkányi János (Székelyudvarhely) - post mortem, Dénes Csaba ref. lelkipásztor (Sepsibodok), Murár Mária (Marosvásárhely), Haáz Sándor (Szentegyháza), Klára Mária (Brassó). /Díjak és dicsérő szavak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21., Kulcsár Gabriella: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2000. január 28.

Klára Mária Valéria zenetanár-karnagy nélkül el sem képzelhető a Brassói Magyar Dalárda, hangzott el a Romániai Magyar Dalosszövetség kolozsvári ünnepén, amelyen díszoklevéllel (Jagamas János-díj) tüntették ki. Klára Mária Brassóban született, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia pedagógia-karnagyi szakán végzett. Abban az időben még erős magyar tanszéke volt a konzervatóriumnak, kiváló magyar zenészek, zeneszerzők tanítottak, köztük Jagamas János, Márkos Albert. Klára Mária baleset következtében elvesztette a férjét, 1967-ben hazaköltözött Brassóba. A 80-as években főleg magyar dalárdákkal dolgozott. 1971-ben vette át a Magyar Dalárda vezetését. /Csutak Levente: Aki a dalt szereti rossz ember nem lehet! = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

2000. február 25.

Tíz éve minden évbe megrendezték Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban a kórustalálkozót. E kórusseregszemle egyike a régió rendszeres kulturális rendezvényeinek. Énekeltek Nagybányáról református, római katolikus és baptista kórusok, a koltó-katalini református dalárda, Máramarosszigetről a Hollósy Simon kórus. Az idei kórusseregszemlére hat máramarosi kórus jött el. - A nagybánya-újvárosi református egyházközség kórusa 1998-ban alakult. A koltó-katalini református egyházközség kórusa (Téglás Lajos vezényletével) egyike a kórusseregszemle legkitartóbb résztvevőinek. A nagybányai veresvizi római katolikus egyházközség kórusának harminc tagja van. A nagybánya-óvárosi református egyházközség kórusa 1990-ben szerveződtek újjá, állandó vezetőjük Décsey Zsuzsánna. Máramarossziget református gyülekezetének kórusa is jelen volt. A máramarosszigeti Hollósy Simon Vegyeskar -1990-ben alakult. A szinte nyelvszigetté vált városban a kórus egyike a hagyományőrzés, a nemzetiségi kultúra végvárainak. A kórustalálkozó szervezői: a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Dalosszövetség, és a rendezvény fáradhatatlan főszervezője: Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke, az EMKE alelnöke. /"És énekelének új éneket" X. Ökumenikus Kórusseregszemle - Szatmárnémeti, 2000. február 11. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 670. szám, febr. 25. /

2000. március 1.

Kolozsváron, a VIII. Mátyás-napok alkalmával a Szent Mihály-templomban fellépett a Schola Gregoriana Monostorinensis, a kolozsmonostori egyházközség gregorián énekegyüttese. Vezetőjük, Jakabffy Tamás elmondta: az együttes 1998-ban létesült azzal a célkitűzéssel, hogy a gregorián éneket újra funkcionális liturgikus zenévé avassa. A Schola Gregoriana Monostorinensis a Romániai Magyar Dalosszövetség tagja, az "amatőr" csoportja két-háromhetente liturgikus keretek között énekli a cantus planust, "profi" csoportja pedig alkalomról alkalomra bemutató énekléseket tart a gregorián megismertetésére, népszerűsítésére. Jakabffy Tamás rövid összekötő szöveggel, magyarázattal ismertette a különböző típusú gregorián dallamokat, amelyek előadási sorrendben a kinyomtatott műsorlapon is fel voltak tüntetve. /Kulcsár Gabriella: VIII. Mátyás-napok. Veni Sancte Spiritus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2000. április 18.

Ápr. 15-én a kolozsvári Állami Magyar Opera termében zajlott le a magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója, melyet a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezett. Arany fokozattal minősítették a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Szkóláját, a kolozsvári Református Kollégium vegyes karát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vegyes karát, a gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium fiú kórusát és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző leánykarát. Ezüst fokozattal tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium vegyes karát, bronz fokozatot nyert a kolozsvári Apáczai Csere János Tanítóképző leány kara, a kolozsvári Unitárius Kollégium vegyes kara, a székelyudvarhelyi Református Kollégium "Collegium Musicum" vegyes kara, valamint a marosvásárhelyi Református Kollégium vegyes kara. /Kulcsár Gabriella: Magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2000. július 19.

Hazaérkezett anyaországi turnéjáról Réty ismert zenekara, a Kovács András Fúvószenekar. A szentesi fúvósok meghívására léptek fel ott és a Balaton menti Szigligeten. Júl. 23-án pedig kezdődik a hagyományos rétyi fúvóstalálkozó. A helybeli iskolában júl. 17-e óta tart a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezésében a fúvószenekari és kóruskarmester-képző tanfolyam. /Mi újság Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

2000. július 23.

A Romániai Magyar Dalosszövetség gregorián szakosztálya és a Schola Gregoriana Monostorinensis tanfolyamot szervez július 23-28. között Kolozsváron. Az egyhetes rendezvény gregorián témájú óráit Béres György, a karvezetési gyakorlatot Guttman Mihály vezeti. A résztvevők az ország minden vidékéről érkeznek, mind a Bánság, Várad, Szatmár, mind a Székelyföld különböző helységeiből. /Gregorián és karvezetői tanfolyam. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 23./

2000. szeptember 22.

Csíkszereda Megyei Művelődési Központja szept. 23-24-re hívja össze a Romániai Magyar Dalosszövetség tagjait közgyűlésre, tanácskozásra és kórustalálkozóra. A tudományos tanácskozás fő témája az erdélyi kóruséneklés helyzete, múltja és kilátásai. Mostoha helyzetben van a kóruséneklés, amely visszakerült a templomokba. Mindig is megbecsülték az éneklést a római katolikus templomokban. A protestáns egyházi kóruséneklés helyzete nehéz, mert a legtöbb embernek nincs igénye az istentiszteleti kóruséneklésre. Gáspár Attila szerint lehetne tanulni a neoprotestáns felekezetek zenei gyakorlatából. Jelenleg ugyanis csak náluk folyik tudatos zenei nevelőmunka. /Gáspár Attila: Tanácskozik a dalosszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2000. szeptember 25.

Szept. 23-án rendezte meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség és a Megyei Kulturális Központ a kórusszövetségek találkozóját. A két szakmai társaság évi közgyűlését megtartotta, szept. 24-én következett a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszaka. A tanácskozás fő témája kóruséneklés helyzete és kilátása, különös tekintettel az anyagi támogatás, a zenei nevelés hiányosságaira. Ezután következett a kamarakórusok hangversenye, melyen öt kórus - a gyergyócsomafalvi Bel-Canto Kamarakórus (karvezető: Csata Levente), a csíkszentmiklósi-borzsovai Kamarakórus (karvezető: Bíró János), a tordaszentlászlói női kar (karvezető: Guttmann Mihály), a sepsiszentgyörgyi Vox Humana (karvezető: Szilágyi Zsolt) és a csíkszeredai Harmónia vegyeskar (karvezető: Gergely Simon Ibolya) - lépett fel. A hangverseny után kiosztották a Romániai Magyar Dalosszövetség 2000. évi díjait. Népzenei munkásságáért Seprődi János-díjat kapott Keresztes Enikő, a kórusmozgalomban elért kiváló eredményeiért a székelyudvarhelyi Major Magda Jagamas János-díjban részesült, Fodor László egyházzenei munkásságáért Zsizsman Rezső-díjat kapott, Fólika Éva zenepedagógiai tevékenységét pedig Márkos Albert-díjjal jutalmazták. /Átadták a dalosszövetségi díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-118




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998