udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Magyar Dolgozok Egyesulete /RMDE/

1991. május 17.

Szerveződnek a kolozsvári munkanélküliek is, máj. 16-ra hívja őket Kolozsvárra, a teendők megbeszélésére a Magyar Dolgozók Egyesületének Kezdeményező Bizottsága. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

1991. június 8.

Növekszik a munkanélküliség, máris mutatkoznak a nemzetiségi megkülönböztetés jelei. A megalakulóban levő Magyar Dolgozók Egyesülete jelzése szerint az egyik kolozsvári nagyvállalatnál csak magyar munkásokat bocsátottak el, a felmondóleveleket pedig egy hónappal régebbre dátumozták, hogy ne lehessen fellebbezni. /Antedatált felmondás magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

1991. október 5.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kezdeményező bizottsága szóvivője, Nagy Károly Eckstein-Kovács Péter képviselőhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy küldöttségük máj. 17-én átadta a kolozsvári munkanélküliek memorandumát azzal, hogy az a képviselő hozza az RMDSZ parlamenti csoportjának tudomására. Eckstein-Kovács Péter ezt nem tette meg. Nagy Károly megismételte követeléseiket, ezek között szerepel, hogy a kormány rendszeresen hozza nyilvánosságra a munkanélküliek számát, a munkanélküli segély ne legyen alacsonyabb létminimumnál és a munkanélküli segélyt legalább egy évig folyósítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./

1991. november 15.

Eckstein-Kovács Péter képviselő válaszolt Nagy Károlynak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete kezdeményező bizottsága szóvivőjének. Valóban nem terjesztette be az RMDSZ-frakció a kolozsvári munkanélküliek egy csoportjának törvénytervezetét, mert már létezett egy, a kormány által benyújtott tervezet és annak vitája során a képviselő is tett több javaslatot a munkanélküliek életkörülményeinek javítására. Az RMDSZ programja tartalmazza a szociális védőháló megteremtését. - Tény, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete egy évvel megalakulása után még mindig a "kezdeményező bizottság" fázisában van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Nagy Károly nyílt levele: 1005. sz. jegyzet.

1993. február 3.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete kiadott nyilatkozatában sérelmezte, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán nem kaptak szót, előzőleg pedig törvénytervezetüket az RMDSZ-képviselők nem vették figyelembe. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1993. április 24.

Budapesten, a Munkásakadémia Alapítvány ápr. 24-i konferenciájára meghívták az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDE/ képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSZ megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly, Nagy István munkásíró fia, az RMDE szóvivője elmondta, hogy az RMDSZ-szel közösen lépnek fel, az RMDSZ lojális ellenzékét alkotják. Szociáldemokrata platformmá akarnak válni. /Sz. Sz.: Az RMDSZ lojális ellenzéke. = Magyar Hírlap, ápr. 26./

1993. május 27.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kolozsvári tanácsa nemrég tisztújító közgyűlést tartott. A beszámoló szerint bejegyezték az egyesületet jogi személyként és felvették az RMDSZ társszervezetei közé. Megválasztották az új elnökséget: Becze Géza elnök, Nagy Károly alelnök-szóvivő. Tiszteletbeli elnökké választották Dáné Tibor írót. Az elnökség vidéki tagjai: Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Déva/. /Tisztújító közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1993. június 22.

A kezdeményezők /Lakatos István szociáldemokrata veterán, Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, dr. Csucsuja István történész, egyetemi tanár, Ferencz Imre újságíró, Nagy Károly ny. egyetemi adjunktus, dr. Pálfalvi Attila ny. egyetemi tanár, dr. Péter György ny. egyetemi tanár, Zsoldos Árpád színész/ nyilvánosságra hozták a szociáldemokrata-újbalodali platfor tervezetét. Az RMDSZ-ben a dolgozók, kistulajdonosok érdekeit egyik platform sem képviseli, ezért alakították meg a szociáldemokrata-újbalodali platformot. Szoros együttműködésre törekednek a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületével. Felfogásukat a szociáldemokrácia értékei határozzák meg. Új, globális szemléletmódra van szükség. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei. Az RMDSZ programjával egyetértenek. /Szocáldemokrata-újbaloldali platform (tervezet). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1993. július 2.

A nemrégiben született szociáldemokrata-újbaloldali platform az RMDSZ nyolcadik platformja, ennek egyik kezdeményezője, Bitay Ödön hangsúlyozta a szocialista eszmevilág jelentőségét, a szocialista eszmék Nyugaton ma is meghatározó szerepet játszanak. Bitay közölte, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete szervezői között van, az a tervük, hogy a magyar dolgozók érdekvédelmi szervezetét mindegyik erdélyi megyében létrehozzák. /Bíró Béla. A nyolcadik. = Brassói Lapok, júl. 2-8./ Fábián Ernő értékelte az újbaloldaliak platformját: miért új, amikor marxista-leninista fogalmak hemzsegnek benne. Hogyan kíván alternatívát, ha az RMDSZ programjáról lényeges kérdésekben nincs eltérő nézete? Nem léphetnek fel úgy, hogy egyedül ők képviselik a dolgozókat. Platformot alakítani azonban joguk van. /Fábián Ernő: Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./Mikó Imre szintén elmarasztalta a szociáldemokrata-újbaloldali platformot. /Mikó Imre: Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1993. december 30.

Kolozsváron megalakult az RMDSZ platformjaként a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés, elnöke Dáné Tibor, alelnöke Bitay Ödön, titkára Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei, a dolgozók érdekvédelmét felvállaló Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete mellé állnak, annak politikai elképzeléseit támogatják az RMDSZ-ben. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ-be még nem érkezett meg a hivatalos bejelentkezésük. /Alakulóban az RMDSZ szociáldemokrata platformja. = Népszabadság, dec. 31./

1994. május 11.

Kolozsváron Donogán Péter Monostori Fórum néven rendszeres találkozókat indítványozott. Először ápr. 28-án a Kolozs megyei RMDSZ-platformok képviselői gyűltek össze. Pillich László, a Szabadelvű Kör nevében elmondta, hogy a polgári réteget képviselik, a polgári értékeket felvállaló magyarországi pártokkal van jó kapcsolatuk. Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ Kolozs megyei elnöke arról beszélt, hogy tagjaik nem szolgálták ki a régi rezsimet. Az RMKDP az Európai Kereszténydemokrata Unió teljes jogú tagja. A Szociáldemokrata Újbaloldal platform a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit vállalja fel, ismertette platformjukat Nagy Károly. Nem akarnak párttá alakulni. Átfedések vannak a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és platformjuk között. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezést Varga Rozália mutatta be. Alapelvük, hogy a magyarság régiónként a maximumot vívja ki magának. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

1995. október 5.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése levelet intézett a Szocialista Internacionálé Titkárságához Londonba, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit vázolva hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarok nem előjogokat követelnek hanem ugyanazokat jogokat, amelyekkel a román többség születésénél fogva rendelkezik. Kérik az Internacionálét, hogy vesse latba tekintélyét a tanügyi törvény módosításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5., 633. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1996. május 9.

Megtartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete Kolozsváron. Szembeötlő volt, hogy a kétkezi dolgozók kisebb számban voltak jelen, mint régebben, holott az egyesület tagságának többsége munkás. Az egyesület vállalt feladataiból - székház és pénzügyi alapok hiánya miatt - keveset teljesített. Mintegy 30 munkanélkülinek sikerült állást keresni. Az emberek egyre passzívabbak lesznek. A dolgozók, munkanélküliek, nyugdíjasok helyzetének rendezésébe sokkal erélyesebben kell bekapcsolódnia az RMDSZ-nek. Javasolják, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége hozzon létre munkaügyi főosztályt. Az erdélyi magyarságnak legalább 50 %-a alkalmazott, ezért kellene egy főosztály, amely felmérné a városi lakosság foglalkoztatottságát, bérviszonyait, a munkanélküliek átképzési lehetőségeit. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete az RMDSZ társszervezete, de eddig támogatást csak az RMDSZ szociáldemokrata platformjától kaptak, olvasható a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete elnökségének közleményében. /Figyelni a munka világára. Közgyűlés tanulságokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1996. szeptember 19.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete elnöksége kiadott nyilatkozatában /Megmaradásunkért. A létfeltételek biztosítása/ leszögezte, hogy az RMDST választói tábora csökken, ezt a folyamatot meg kellene állítani. Az RMDSZ eddig csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozott. Reálpolitikát kell folytatni. Az államnak be kell avatkozni az árképzésbe. Meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát. Az RMDSZ alig foglalkozott a kisipari termelőkkel, a felvásárló és fogyasztási szövetkezetekkel. Foglalkozni kell az átképzéssel. Az RMDSZ-nek foglalkozni kell a nyugdíjasokkal, a nyugdíjalapokkal, a munkakönyvekkel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

1997. augusztus 9.

Aug. 9-én Kolozsváron az RMDSZ Szociáldemokrata Platformja, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDgE/ szervezésében munkaügyi és szociális kérdések kapcsán két előadásra került sor: az első, magyar nyelvűre a Pro Iuventute székházban, a második, román nyelvűre a Kolozs megyei prefektúrán. Az előadások meghívottjai Bara Gyula munkaügyi államtitkár és Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő voltak. Bara Gyula államtitkár ismertette a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium tevékenységét, a törvényhozási kezdeményezéseket, vázolva ezeknek a közeljövőben várható társadalmi következményeit is. Böndi Gyöngyike a törvényhozás szociális jellegű kezdeményezéseiről tartott előadást. Az előadásokon részt vett Boros János megyei elnök, Buchwald Péter alprefektus, a Megyei Elnökség néhány tagja, Bucur Ildikó platformelnök, az RMDgE képviselői, nőszövetségi vezetők. A prefektúrán részt vett a Megyei Munkaügyi Főigazgatóság főigazgatója, más vezető beosztású tisztségviselői, intézmények, szervezetek munkaügyi szakemberei.Bara Gyula államtitkárt a Megyei Munkaügyi Főigazgatóságon tájékoztatták a bezárandó kereskedelmi társaságok listáján szereplő kolozsvári TERMOROM Rt. helyzetéről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./

1998. május 27.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDE/ megtartotta IV. közgyűlését. Megállapították, hogy az 1996-1998 közötti időszak legjelentősebb eredménye egy szakképző központ felállítása volt, melyhez jelentős támogatást nyújtott az Illyés Alapítvány és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése. Ebben a központban beindultak az első számítógépes szövegszerkesztő tanfolyamok. Sajnálattal állapították meg, hogy nem sikerült az RMDSZ figyelmét ráirányítani a kisjövedelműek és munkanélküliek gondjaira, ugyanúgy nem sikerült elérniük azt, hogy munkaügyi és szociális főosztály alakuljon az RMDSZ vezetősége keretében. Az RMDE az RMDSZ-en belül lojális ellenzékként fog működni - olvasható az RMDSZ máj. 9-én kiadott közleményében. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2000. május 22.

Máj. 20-án tartotta Kolozsváron tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Szövetsége. Az RMDSZ, bár kapott meghívást a tisztújító közgyűlésre, nem képviseltette magát. Miklós György elnöki beszámolójában a következőket mondotta: az utóbbi két évben az RMDE szövegszerkesztői tanfolyamokat szervezett, szakmai átképzésben munkanélkülieknek szemináriumsorozatot tartott. A szervezet jó kapcsolatot tart fent, Kira Miklóson keresztül, az RMDSZ Szociáldemokrata Platformjával, akik nagyban hozzájárultak a különböző tevékenységek pénzügyi támogatásához. Miklós György a hiányosságokról is beszámolt. A legnagyobb gond az elnökség elszigetelődése a tagoktól. Az RMDE nagyon keveset szerepel a sajtóban, a pénzügyi alap szegényes. Az egyesületnek, bár tíz éve működik, a mai napig nincs saját székháza, irodája. Nagy Károly alelnök kifejtette, hogy fontos az egyesület népszerűsítése és érdekvédelme. Miklós György elnök az alapszabályzat módosítását javasolta: a vezetőtanácsot, titkos szavazással, négy évre válasszák, egy személy többször is újraválasztható legyen, alakítsanak ki egy fiókszervezetet Sepsiszentgyörgyön, Bitay Ödön vezetésével. - Neményi József Nándor emlékeztette a tagságot: a romániai reformot jelenleg kívülről vezényelik: egyrészt az Európai Unió, másrészt a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap diktál a kormánynak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 12,1 %-os. Újraválasztották az elnököt, Miklós György geológus-kutatót. Az alelnök Ambrus Mária biológus, a főtitkár: Láng János programozó. /Nánó Csaba: Az elnököt újraválasztották. Ülésezett a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2000. október 27.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete nyílt levélben emlékeztetett arra, hogy a lakosság nagy részének nyomora közepette urnákhoz szólítani a szavazókat, csak nemzetiségi célkitűzéseket hangoztatva, nem lehet. Erre hívták fel Frunda György, az RMDSZ elnökjelöltjének a figyelmét. Az a kb. 300 ezer kisnyugdíjas és legalább 100 ezer magyar munkanélküli, akinek a jövedelme a lakásfenntartásra és a napi kenyérre sem futja, egyre mélyebb közönybe süllyedt. Amennyiben nem mennek el szavazni, az politikai katasztrófához vezethet a nemzetiségi jogvédelem tekintetében is! Az RMDSZ nem feledkezett meg az elszegényedett magyarság érdekeiről sem. Az RMDSZ-nek szemléletváltásra van szüksége a gazdaságpolitikai és szociális irányvonal tekintetében. Ha viszont ez a szemléletváltás nem következik be, az RMDSZ megszűnhet a hazai összmagyarság érdekvédelmi szövetsége lenni. /A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete: Üzenet elnökjelöltünknek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2001. november 12.

A Szociáldemokrata Párt Erdély-programja Ioan Rus belügyminiszter kolozsvári kijelentéseit követően úgy került be a köztudatba, mint össznemzeti összefogás a magyar tőke erdélyi térhódítása ellen. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének elnöke, Nagy Károly az ominózus program szociáldemokrata vonásairól kifejtette: a program szociálsoviniszta kiáltvány. Azért érkeznek a befektetések Erdélybe, és nem az egész Romániába, mert Erdélyben jobb a munkamorál, több a szervezettség, több a szakértelem. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete nov. 17-én Kolozsváron fórumot szervez, a Szegények Fóruma nevében is jelzi, hogy a kiszolgálatott tömegek napi megélhetési gondjaival akar foglalkozni. /M. J.: Készül a magyar szegények fóruma. Szociálsoviniszta programot hirdetett a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2002. április 13.

Első, tavaly novemberi találkozója után a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete ápr. 6-án megszervezte a Szegények II. Fórumát. Az egyesület 2001 novemberében memorandumot fogalmazott meg, amelyben a kis jövedelműek problémáinak megoldására ? a nyugdíjazási eljárások gyorsítására, a régi és az új nyugdíjak összege közötti, szerintük igazságtalanul nagy különbségek kiegyenlítésére ? tett javaslatokat. Nagy Károly elmondta, az RMDSZ parlamenti tárgyalóküldöttsége a memorandum több pontját is szóvá tette, bár többnyire általánosan. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete javaslatait a jövő hét folyamán megfogalmazandó memorandum által ismét eljuttatja az RMDSZ és más, a kormányt támogató pártok parlamenti képviseleteihez. /Kónya Klára: Felháborodottság uralkodott a szegények fórumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2002. május 24.

A Magyar Dolgozók Egyesülete és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése lényegében egyformán elítéli az RMDSZ parlamenti csoportján belül megalakult Polgári Szárnyát. Gajdos Balogh Attila viszont a Polgári Szárnyat az RMDSZ csúcsvezetése önkényes vezetési stílusának ellensúlyozására hivatott csoportosulásnak látja. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), az RMDSZ úgynevezett belső parlamentje ugyanis a hatalmi ágak szétválasztási elvének sem felel meg. Markó Béla szövetségi elnök szerint az SZKT tagjai mögött sok-sok szavazat áll. Valójában az SZKT-ban a küldöttek önmaguk hatalmát ellenőrzik. Az SZKT nem tudja biztosítani a vezetés fölötti ellenőrzést. Ebben az évben a román kormánynak nagyobb szüksége van az RMDSZ-re, mint fordítva. Éppen ezért választotta az RMDSZ-t szövetségesül. - Az erdélyi magyar történelmi egyházak nyomása nélkül még a protokollumba se került volna be az egyházi ingatlanok ügye. /Gajdos Balogh Attila: Melyik egységről van szó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2002. október 17.

Okt. 14-én a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete székelyföldi tagozatának megalakulásával ért véget a Sepsiszentgyörgyön összehívott Szegények fóruma. A '92 óta létező RMDSZ-tagszervezet célja új politikai platform alapítása az RMDSZ ernyője alatt, melyet Demokratikus Újbaloldali Fórum néven kértek az SZKT-n bejegyeztetni. Ígéretet kaptak, hogy a következő alkalommal megkapják az SZKT-képviselet jogát is. A Szegények fórumán kemény szavakkal bírálták az RMDSZ felső vezetését, különösen azt a tényt, hogy nyári panaszlevelükre választ sem kaptak. Az eladósodott lakók kilakoltatását, a magántulajdonú lakások elárverezését leállította a kormány, a késedelmi kamatok törlése azonban várat magára. A fórumon elfogadott őszi panaszlevél új követelésekkel egészíti ki a nyárit, így új munkahelyek teremtését kéri állami, szövetkezeti vagy önkormányzati egységek létrehozása révén, a mainál progresszívebb adókulcsot, a költségvetési jövedelmek nagyobb hányadának munkahelyteremtésre fordítását. Követelik, hogy az önkormányzati jövedelmek 75 százaléka helyben maradhasson a szociális kiadások növelése céljából. /(b. kovács): A nyomorszint alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2002. december 18.

Sepsiszentgyörgyön fórumot tartott az RMDSZ baloldali szervezete, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete. Bódi Kolumbán Botond, a székelyföldi tagozat elnöke felolvasta a panaszlevelet, amelyet az RMDSZ parlamenti csoportjainak küldenek el, mert a gondok hat hónap alatt - az első szegények fórumától máig - nemhogy rendeződtek volna, hanem újakkal gyarapodtak. A panaszok sora ismert, a gyógyszerellátás hiányától a megélhetés nyomorúságáig, a levél végül naiv javaslatokat tartalmaz, /méltányos közteherviselés/. A fórumon elhangzottak panaszok számlák, árak, lakóbizottsági visszaélések ügyében, volt olyan vélemény, hogy ennek az RMDSZ-vezetésnek mennie kell. Többen sérelmezték dec. 1-je budapesti ünneplését. /(demeter): Szegények fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2003. február 18.

Febr. 17-én együttes ülést tartott Kolozsváron az RMDSZ baloldali platformjainak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE), a Demokratikus Új Baloldalnak (DÚB) és a Szociáldemokrata Platformnak (SZDP) az országos vezetősége, hogy közösen kiértékeljék a Szatmárnémetiben lezajlott VII. RMDSZ- kongresszus eredményeit. Neményi József Nándor kifejtette: mindenben támogatják a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget. "A baloldali érzelműek a tagság 15-20%-át teszik ki, ami azt jelenti, hogy senkit sem tudunk hatalomra juttatni, de bárkit meg tudunk buktatni" - jelentette ki Neményi József Nándor. /Ö. I. B.: Baloldali RMDSZ-támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2003. február 22.

Febr. 17-én a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDE/, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés platform és a Demokratikus Újbaloldali Fórum platform egy-egy képviselőjének részvételével tartott vezetőtanácsi ülésén elemezték az RMDSZ VII. Kongresszusának munkálatait. Megállapították, hogy a kongresszus lényegileg teljesítette feladatait. Bár az RMDSZ programjának gazdasági-szociális részével kapcsolatban komoly fenntartásai vannak az RMDE-nek, továbbra is támogatja az RMDSZ legitim vezetőségének erőfeszítéseit a kongresszusi határozatok végrehajtása és az egység megőrzése érdekében. /Pontosítás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2003. március 12.

Márc. 10-én ülést tartott a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Elnöksége, amelyen a Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzati Tanácsának és a Reform Mozgalomnak a megalakításával kapcsolatos kérdéseket beszélték meg. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy egy ilyen szerveződés bomlasztja az RMDSZ-t, veszélyezteti a magyarság egységét, ezért az összehívott Márciusi Fórumot nem támogatja. /Hibás úton a Reform Mozgalom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12

2003. november 24.

Elveszítette a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) a Kovászna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ellen indított pert. Az RMDE az egy évig tartó gyógyszerválság miatt perelte be a biztosítót, arra hivatkozva, hogy az intézmény nem teljesítette a törvényekben rögzített kötelességét. A biztosítópénztár ügyvédje arra hivatkozva hárította el a vádakat, hogy a megyei biztosítónak csak szerződéskötő szerepe van, a költségvetést a parlament szavazza meg, az országos biztosító javaslatára. Tudatában vannak annak, hogy az általuk kibocsátott összeg nem volt elegendő, ám nem állt módjukban több pénzt kiutalni az ingyenes és térítéses gyógyszerekre. Az RMDE igazságtalannak találta, hogy a tárgyaláson nem hallgatta ki tanúikat a bíró. Bitay Ödön, az RMDE elnöke kifejtette, fellebbeznek a brassói táblabíróságon, és ha ott is veszítenek, a Legfelsőbb Bíróságra viszik az ügyet, kedvezőtlen döntés esetén pedig a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulnak. /Farkas Réka: Veszített az RMDE. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2004. január 30.

Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének szóvivője felsorakozott Markó Béla mellett. A 1,5 milliós erdélyi magyarság nem bír el két országos politikai szervezetet, az 5%-os parlamenti bejutási küszöb ezt nem teszi lehetővé- figyelmeztetett. Romániában nincs olyan politikai erő, amelyik az autonómia-törvényt támogatna. Akkor mi értelme van ennek a hangoskodó kampánynak? – tette fel a kérdést Nagy Károly. /Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének szóvivője: Sok bába közt... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2004. április 17.

Folyamatban van az RMDSZ és az újonnan alakult két magyar nemzeti tanács közötti tárgyalások körülményeinek megállapítása – jelentette ki ápr. 16-án Kolozsváron Markó Béla. Markó Béla ápr. 16-án a tagsága szempontjából legnagyobb romániai magyar civil szervezetnek tartott Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) képviselőivel, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) és az RMDSZ-szel együttműködő, 230 szervezetet tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIT) vezetőivel találkozott. /B. T.: Körvonalazódik az RMDSZ és a nemzeti tanácsok közötti találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2004. május 25.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) nevében Bitay Ödön elnök 2003-ban azért perelte be a Kovászna megyei egészségügyi biztosítót, mert hónapok óta szünetelt az ingyenes gyógyszerek kiadása Háromszéken. Tavaly novemberben ítéletet hoztak, elfogadták a biztosító érvelését, aki arra hivatkozva hárította a vádakat, hogy a megyei biztosító csak szerződéskötő, a költségvetést a parlament szavazza meg. Az RMDE megfellebbezte a döntést a brassói bíróságon, ahol törölték a Kovászna megyei törvényszék ítéletét, visszautalták az ügyet alapfokra a sepsiszentgyörgyi bíróságra. A máj. 24.i tárgyaláson az ügyet jún. 14-ére halasztották. /Farkas Réka: Ismét alapfokon a gyógyszerper. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998