udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Magyar Lapkiadok Egyesulete

1994. április 9.

Ápr. 9-én Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. Érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, adott ismertetőt az egyesület megválasztott elnöke, Králik Lóránt, a Bihari Napló munkatársa, elnökségi tagok: Gálfalvi Zsolt, Horváth Alpár, Tibori Szabó Zoltán és Torma Sándor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1998. október 2.

Okt. 1-jén Tempfli József megyéspüspök felszentelte Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklubot. Az ünnepség során Péter I. Zoltán bemutatta a Százéves Napló című jubileumi kiadványt. Okt. 2-án a lapkiadók megalapították a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét és megválasztották az igazgatótanácsot, tagjai: Gellérd Lajos /Brassói Lapok/, Hecser Zoltán /Hargita Népe, Csíkszereda/, Králik Lóránd /Bihari Napló, Nagyvárad/, Makkai János /Népújság, Marosvásárhely/, és Torma Sándor /Háromszék, Sepsiszentgyörgy/. Az igazgatótanács elnöke Králik Lóránd lett. /Százéves a Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2002. július 13.

A romániai magyar nyelvű helyi és regionális napilapok vezetői júl. 12-i kolozsvári találkozójukon elhatározták a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének a bejegyzését. Az alapító tagok: az Inform Média Kft. (a nagyváradi Bihari Napló kiadója), a Hargita Népe Lapkiadó (csíkszeredai Hargita Népe), az Impress Kft. (marosvásárhelyi Népújság), a Concord Media Rt. (aradi Nyugati Jelen), a Szabadság Kft. (kolozsvári Szabadság), a Zotmar Press Kft. (szatmárnémeti Szatmári Friss Újság) és a H-Press Kft. (sepsiszentgyörgyi Háromszék). Az egyesület nyitott minden további romániai magyar lapkiadó előtt, amely a véglegesítendő alapszabályzatot elfogadja. Az új szervezet célja a romániai magyar nyelvű írott sajtó kiadói érdekeinek képviselete és védelme. Az egyesület támogat minden olyan kezdeményezést, amely a romániai magyarság érdekeit képviseli, illetve az anyanyelvű sajtó fejlesztésére irányul. /Bejegyzés előtt a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2003. május 17.

Több mint negyvenmillióan élnek kisebbségben Európában, ezek a közösségek egyes országokban akár tíznél is több napilappal rendelkeznek. Az európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (KRNYNE, MIDAS) máj. 8-11-e között tartotta Helsinkiben közgyűlését, ahol társult a Helsinki Egyetem Svéd Társadalomtudományi Főiskolája szervezte értekezlete Európai Újságírói Konferenciává kerekedett ki. Finnország lakosságának mindössze 5,6 százalékát képező svédek sok helyen, az általuk körülbelül ugyanilyen arányban lakott fővárosban is kétnyelvű feliratokat, ügyintézést élveznek, a svéd a finn mellett hivatalos nyelv, az Aland-szigetcsoport autonóm és csak svéd nyelvű, több felsőoktatási intézmény működik ennek a kisebbségnek a nyelvén éppen Helsinkiben, ahol a svéd nyelvű rádió és tévéműsorok központja mellett megtalálható a Hufvudstadsbladet országos svéd napilap székhelye is. Finnországban összesen tizenhárom svéd napilap létezik. Toni Ebner MIDAS-elnök, az olaszországi dél-tiroli német nyelvű Dolomiten főszerkesztője tiltakozott egyrészt az egyetlen baszk napilapot, az Egunkariát ért spanyol hatósági zaklatás, vezetői bebörtönzése és a lap betiltása ellen, majd örömmel üdvözölte a MIDAS bővülését kelet-európai tagokkal, többek közt a Szabadsággal, és ismertette, milyen lépéseket tesz a MIDAS az Európai Uniónál annak elkerülésére, hogy a kisebbségek kimaradjanak a közösség tájékoztatási célközönségéből. A készülő EU-alkotmány kevesebbet akar befogadni, mint az egyébként minden EU-tag által aláírt Európa tanácsi egyezmények, a Kisebbségi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája tartalmaz. Szót kapott az új egyesületi tag Szabadság napilap is, amelynek nevében Balló Áron beszámolt arról, hogy a romániai magyar sajtó a támogatás hiánya és az elutasító piac körülményei között létezik. Valamelyes fellendülést hozhat például a bejegyzés alatt álló Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete, amely az újságok közös érdekeiért hathatósabban léphetne fel. A kétmilliós galego és a 750 000-es baszk kisebbség egy-egy napilappal, addig a hétmilliónyi katalánok 9 napilappal uralják a spanyol sajtópiac 30 százalékát. /Balló Áron: Erősödő kisebbségi napilapok. A helsinki MIDAS-közgyűlés jelentősége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2003. augusztus 19.

Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

2003. szeptember 6.

A romániai magyar sajtó megmaradása és fejlesztése érdekében kíván fellépni a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete - derült ki a szervezet szept. 5-i kolozsvári sajtótájékoztatóján. A hét alapító tagból álló egyesület a romániai magyar napilappiacnak máris mintegy 90 százalékát képviseli, a mintegy 84 ezres összpéldányszám körülbelül 313 ezer olvasóhoz jut el naponta. Az egyesület alapító tagjai a nagyváradi Bihari Napló, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a szatmárnémeti Szatmári Friss Újság, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az aradi Nyugati Jelen napilapok, de új tagok belépését is várják. Közös probléma a vásárlóerő folyamatos csökkenése, a kiadási és terjesztői gondok, valamint az erdélyi magyarság fogyása, kivándorlása és asszimilációja. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületét ez év júniusában jegyezték be a nagyváradi bíróságon, politikailag független, nonprofit szervezet - mondta Rais Wallner István, az egyesület elnöke, a Bihari Napló napilap főszerkesztője. A szervezet meg szeretné erősíteni a romániai magyar napilapok közötti együttműködést, az információ- és fényképcserét, továbbá a támogatások hatékonyabb megszerzése érdekében közös reklám- és marketingstratégiát kíván kidolgozni. Balló Áron, az egyesület alelnöke, a Szabadság napilap főszerkesztője elmondta: a szervezet hiányt pótol ezen a területen, a román lapkiadóknak létezik egy szervezete, csak az nem működik megfelelően. A magyar napilapok tulajdonviszonya eltérő - egyesek a szerkesztőségi tagok birtokát képezik, míg másoknak, mint a nagyváradi Bihari Naplónak, külföldi tulajdonosa van - viszont szinte mind magántulajdonban találhatók. /Pap Melinda: A kisebbségi sajtó védelme a cél. Megalakult a romániai magyar lapkiadók egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2004. július 3.

A Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete nem tartja szerencsésnek a romániai magyarságot hátrányosan érintő budapesti döntéseket az MTI hírszolgáltatásának megvonását illetően. A Magyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehetőségei ellen irányulnak akarva-akaratlanul is a megszorítások. Az egyesületünket alkotó lapok (Szabadság, Népújság, Hargita Népe, Szatmári Friss Újság, Bihari Napló, Nyugati Jelen, Háromszék) összpéldányszáma naponta 84 000, s e kiadványok 313 000 olvasóhoz jutnak el. Az egyesület kéri az illetékeseket, hogy az ügy megnyugtató rendezéséhez tegyék meg, a szükséges lépéseket. /Veszélyben a kisebbségi sajtó! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2006. július 10.

Közlekedési balesetben váratlanul elhunyt Balló Áron /Kolozsvár, 1967. nov. 23. – Kolozsvár, 2006. júl. 7./, a Szabadság 38 éves főszerkesztője. Balló Áron a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar és angol irodalom szakán szerzett diplomát 1993-ban. Újságíróként már 1987-től dolgozott, az Echinox című kolozsvári diáklap magyar oldalainak szerkesztőjeként. 1990 tavaszán került a Szabadsághoz, ahol előbb riporteri, majd szerkesztői állást töltött be. 1990 és 1995 között a Kolozsvári Rádió magyar adása Diákperiszkóp című műsorát szerkesztette. 1995–1998 között a Szabadság főszerkesztő-helyettese, azóta a napilap főszerkesztője volt. Ugyancsak 1998 óta a lapot kiadó kereskedelmi társaság tulajdonosának, a Minerva Művelődési Egyesületnek az elnöke volt, s az utóbbi két esztendőben a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét is elnöki minőségben vezette. A lap folyamatos korszerűsítésére törekedett, s arra, hogy az újság híven tükrözze az erdélyi magyarság életének fontos történéseit. Felkarolta a fiatal újságírókat, s ezáltal jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a szerkesztőség átlagos életkora 30 év alá csökkent. Egyik fő tevékenysége az olvasókkal való állandó kapcsolattartás és párbeszéd volt. Külföldi tanulmányutakat tett az Egyesült Államoktól Nagy-Britanniáig. /Balló Áron 1967–2006. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2007. május 28.

A politikai alapon történő pénzelosztás volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tisztújítással egybekötött szovátai közgyűlésének visszatérő motívuma. A felszólalók közül többen is bizalmatlanságuknak adtak hangot az Erdély FM rádióadó létrehozásának és támogatásának körülményeivel kapcsolatban. Reagálásában Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány sajtó szaktestületének elnöke többnyire kitérő válaszokat adott. Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke szerint a médiaműhelyek képviseletét nem a MÚRE-nak, hanem a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének (RMLE) kell ellátnia. Ambrus javasolni fogja, hogy a MÚRE lépjen ki a Communitas Alapítvány sajtó-szaktestületéből, és helyét adja át a lapkiadók egyesületének. /Szucher Ervin: A MÚRE kilépne a Communitasból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ Újabb három évre Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének a közgyűlés. A szovátai tisztújítás további eredménye: ügyvezető maradt Karácsonyi Zsigmond (Népújság), írott sajtóért felelős alelnök Makkay József (Erdélyi Napló), audiovizuális alelnök László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) lett. A szakmai-oktatási szakbizottságot Simonffy Katalin (Román Televízió), a sajtójogi- és érdekvédelmi szakbizottságot Mózes Edit (Népújság), a gazdasági szakbizottságot Bálint Zsombor (Népújság), a médiapolitikai szakbizottságot Csép Sándor (nyugdíjas), a szociális és tagságkezelő szakbizottságot Vajda György (Népújság) vezeti a következő három évben. /P. L. Zs. : Részben új vezetőség az újságíró egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./ Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elmondta: áldatlan helyzet alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyában. Az RMDSZ-t bíráló romániai magyar lapok kegyvesztetté válnak, sem közalapítványi támogatást nem kapnak, sem az RMDSZ-től függő reklámmegrendelésekhez nem jutnak hozzá. Csép Sándor szintén kritizálta az RMDSZ-nek az audiovizuális sajtót uralni próbáló törekvéseit. /MÚRE-közgyűlés Szovátán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

2007. október 2.

A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lapok kapták a legnagyobb részt a Román Posta tavalyi magyar nyelvű hirdetési keretéből. A Román Posta tavaly reklámkerete 9,49 százalékát költötte el a magyar nyelvű sajtóban közölt hirdetésekre. A 700 352 lejes magyar keret több mint felét a Scripta Kiadó Rt. által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és nagyváradi Erdélyi Riport hetilap számlájára utalták. A kiadóban 84,6 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Verestóy Attila. A reklámpénzből a jelentősebb napilapok közül csupán az RMDSZ-szel szembeni kritikus hangjáról ismert Háromszék, a hetilapok közül pedig az Erdélyi Napló nem részesült. A Krónikának azt követően ajánlott a postát képviselő reklámügynökség 6811 lejes reklámszerződést, hogy tavaly októberben cikket közölt a Scripta Kiadónak egy másik, a postával kapcsolatos reklámszerződéséről. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon választották ki a magyar hirdetőket, nem tudtak válaszolni. A szerződés megkötése idején Nagy Zsolt töltötte be a posta működését is felügyelő távközlési és informatikai miniszteri tisztséget. A politikus elismerte, van része abban, hogy 2005 óta magyar nyelven is hirdet a posta. Arra a kérdésre, hogy adott-e tanácsot, mely lapokkal kössenek reklámszerződést, a volt miniszter azt válaszolta: „ez nem az én feladatom”. A posta által közölt hirdetési statisztikát nem kívánta kommentálni. Vincze Lóránt, a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója azzal magyarázta a cég sikerességét, hogy a Román Posta országos szórású napilapot és hetilapot keresett. „Kézenfekvő volt az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport, mint az egyetlenek ebben a kategóriában” – jelentette ki Vincze Lóránt. A vezérigazgató szerint az Új Magyar Szó attól „országosabb”, mint például a Krónika, hogy azt a megjelenés reggelén Konstancán, Iasi-ban és Calarasi-ban is megkapják az előfizetők. Verestóy Attila szenátor is az Új Magyar Szó országos jellegére hivatkozott. Arra a kérdésre, hogy közben járt-e a Scripta Kiadó postás szerződései ügyében, kijelentette: „Nem vagyok a lapnak a menedzsere, és tudtommal ez a menedzsmentnek dolga. ” Verestóy sajtóérdekeltségeinek postás szerződéseire tavaly a Curentul című bukaresti román napilap figyelt fel. A lap birtokába került dokumentumok alapján állította, a 2006. május 9-én született egy szerződés, mely szerint a Scripta Kiadó egy éven át háromszázezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb kétszázezer eurós tétellel, és azt is papíron rögzítették, hogy a megállapodás hatálya meghosszabbítható. A lap olyan dokumentumoknak is a birtokába jutott, amelyek szerint a postások cége át is utalt a Scripta Kiadó Rt. számlájára 753 063 lejt. Vincze Lóránt cáfolta a Curentul adatait. Az állami hirdetések elosztásának a kérdése napirenden lesz a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének október közepére esedékes vezetőségi gyűlésén is. Erről Rais István, az egyesül soros elnöke tájékoztatott, aki megjegyezte, személyes véleménye szerint nem méltányos és nem igazságos a pénzek elosztása. /Gazda Árpád: Pénzutalvány a Verestóy-sajtónak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998