udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Magyar Zenetarsasag /RMZT/

1990. március 15.

1989. dec. 29-én mintegy húsz magyar zenész gyűlt össze Kolozsváron, Márkos Albert filharmóniai elsőhegedűs és felesége, Márkos Zsuzsa zongoratanárnő lakásán, hogy megalakítsa a Kolozsvári Zenetársaságot. Nyilatkozatukat a Helikon (Kolozsvár) első száma közölte. Ebben leszögezték, hogy "zenei anyanyelvünk és kisebbségi zenekultúránk etnikai azonosságtudatunk szerves része". Társaságuk távlati célja: beleolvadni a majdan létrejövő Romániai Magyar Zenetársaságba. Szakcsoportokat alakítottak, dr. Almási István /népzenetudomány/, dr. Benkő András /zenei szakírás/, dr. Terényi Ede /zenealkotás/ stb. Febr. 23-án hivatalosan is bejegyezték a Kolozsvári Zenetársaságot, elnöke dr. Benkő András, alelnöke Demény Attila. /László Ferenc: Mi lesz a Kolozsvári Zenetársasággal? = A Hét (Bukarest), márc. 15./

1990. március 16.

Márc. 18-án tartja közgyűlését Kolozsváron a Romániai Magyar Zenetársaság. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

1990. október 24.

Az RMDSZ vízszintes építkezésű sejtrendszere: a szakmai érdekképviseleti szervek. Ezt a szerveződést az RMDSZ-re nehezedő feladathalmaz teszi szükségessé. Ez a szervezés a következő alapfunkciókat biztosíthatja: szervezési és dokumentációs; politikai /horizontális kapcsolat a Kisgazdapárttal, a Kereszténydemokrata Párttal, MISZSZ-szel stb./; gazdasági és kereskedelmi funkciókör /ipari munkásság, mezőgazdaság, kisipar, vállalkozók, kereskedelem, bank, pénzügyek/; tömegtájékoztatás /Romániai Magyar Újságírók Egyesülete/; kultúra /horizontális szerveződés: EMKE/; vallás /horizontális szerveződés: püspökségek/; tanügy, tudomány /horizontálisan: EMT, Bolyai Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Zenetársaság, Iskola-bizottság/; környezet- és műemlékvédelem /horizontálisan: Erdélyi Kárpát Egyesület, Kelemen Lajos Társaság/; szociális és egészségügyi kérdések /horizontálisan: Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége/; nő- és családvédelem, ifjúsági kérdések /horizontálisan: a majdan megszervezendő nőmozgalom, cserkészek/; etikai; jogi funkciókör. /Sylvester Lajos: Vízszintes építkezésű sejtrendszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

1991. május 5.

Romániai Magyar Zenetársaság Kolozsváron tartott közgyűlésén dr. Szenik Ilona számolt be a társaság egy évi munkájáról. A közgyűlés egyhangúan megválasztotta László Ferenc főiskolai tanárt elnöknek. Az új elnök elismeréssel méltatta az előző elnök, dr. Benkő András munkásságát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1992. július folyamán

Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /

1993. június 8.

Nemrég a magyar köztársasági elnök Széchenyi-díjjal tüntette ki Jagamas János népzenekutatót, akit 80. születésnapján a napilap köszöntött. Jagamas János kimagasló érdemeit előzőleg is elismerték, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, a Kodály-centenárium alkalmával pedig Kodály-emlékplakettet adományoztak neki. Jagamas János a kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán folklórt, formatant, ellenponttant és zenei paleográfiát adott elő. Több mint hatezer népi dallammal gyarapította a kolozsvári Folklór Intézet archívumát. A Romániai Magyar Zenetársaság nevében Almási István üdvözölte őt. /Almási István: Köszöntjük Jagamas Jánost. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

1996. február 27.

A kolozsvári Corvineum Kulturális Alapítvány febr. 24-e és márc. 2-a között Reneszánsz Napok címen rendezvénysorozatot indított Mátyás király születésének 553. évfordulója alkalmából. A megnyitón az Interetnikai Párbeszéd Egyesület, a Romániai Magyar Zenetársaság és a Német Demokrata Fórum képviselői szólaltak fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1996. május 22.

A Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kolozsvár nagy szülöttét, Végh Sándort azzal köszönti születésnapján, hogy egy-egy fiatal magyar vonósnak kioszt egy, a művész nevét viselő ösztöndíjat. Az eddigi kitüntetettek: 1992, Horváth István, 1993, Béres Melinda, 1994, Székely Bálint, 1995, a kolozsvári Bartha Vonósnégyes, idén pedig, máj. 17-én, Végh Sándor 84. születésnapján a bukaresti Murvai Márta nyerte el a díjat. 1993 óta a névadó, Salzburgban élő idős művész maga fedezi az ösztöndíjat. /László Ferenc, az RMZT elnöke: Az új Végh Sándor-ösztöndíjas: Murvai Márta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1997. január 30.

1996. aug. 7-10-én Debrecenben tartották meg a Külföldön Élő Magyar Könyvtárosok IV. Szakmai találkozóját. Az erdélyi könyvtárosok pedig Kolozsváron találkoztak 1996. nov. 22-én, az EMKE Könyvtári Szakosztálya szervezésében, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány tanácskozásán, a Könyvtár és oktatás az olvasáskultúra szolgálatában című szimpóziumon. Mindkét tanácskozáson több értékes előadás hangzott el, ebből közöl néhányat a Művelődés. Ez egyik egy érdekes felmérés az 1992-ben létrehozott kolozsvári Gróf Mikó Imre Közkönyvtárról. A könyvtár állománya számos magyarországi könyvtár adományából áll. A 21 ezer kötet 71 %-a szépirodalom, 27 %-a szakirodalom és 2 %-a idegen nyelvű irodalom. A gyűjtemény értékes része a számos 1960-1990 között megjelent magyar- és világirodalmi mű, amelyeket Erdélyben hiánycikként tartanak számon. A könyvtár otthont ad két letétbe helyezett gyűjteménynek is, a Romániai Magyar Zenetársaság tulajdonában levő, 1840 darab kottát és zenei szakkönyvet tartalmazó Tinódi-tékának és a Shimane Transilvania Alapítvány 2500 kötetes japán könyvtárnak, Kawasaki és Hirata városok adományának. A könyvtárnak 2000 beiratkozott olvasója van, az olvasók 47,5 %-a egyetemi hallgató, utánuk az iskolai tanulók következnek /32 %/, majd a dolgozók jönnek /9 %/ és a nyugdíjasok /2 %/. Az állomány része a 2500 kötetes gyermek- és ifjúsági irodalom. /Művelődés (Kolozsvár), jan./

1997. március 4.

Kodály Zoltán halálának 30. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kodály-emléknapokat rendez márc. 9-15-e között, jelentette be Demény Attila, az RMZT elnöke. Az emléknapok védnöke a Magyarok Világszövetsége, valamint Kodály Zoltánné Pécely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

1997. március 5.

Kodály Zoltán Emléknapokat rendez március 9-15. között a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus halálának 30. évfordulója alkalmából a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Zenetársaság. A jubileumi rendezvénysorozat keretében koncertekkel, operaelőadásokkal, tudományos értekezlettel, Kodály pedagógiai életművét bemutató előadásokkal emlékeznek a világhírű magyar zeneszerzőre. A rendezvény védnökei a Magyarok Világszövetsége, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában közönség elé kerül Kodály Székely fonója, Háry Jánosa, a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum erdélyi ősbemutatóként. Az előadásokra a Kolozsvári Állami Magyar Operában, a Szent Mihály templomban, a Protestáns Teológián, a Kossuth Lajos utcai Unitárius templomban, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, a Györkös Mányi Albert Emlékházban és a Gh. Dima Zeneakadémián kerül sor. A Kodály Emléknapok záróhangversenye szerencsésen egybeesik március 15-ével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./

1997. március 8.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia dísztermében ünnepélyesen megnyitották a Romániai Magyar Zenetársaság által rendezett egyhetes Kodály Zoltán Emléknapokat. Demény Attila, az RMZT elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Ujfalussy József felidézte Kodály Zoltán életművét. A nyíregyházi Pro Musica leánykórus Kodály-hangversenye következett. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1997. október 27.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete/ Boros János elnök aláírásával/ állásfoglalást adott ki az egyetem kérdésében. "Az erdélyi magyar közösség alulírott képviselői követeljük – az RMDSZ programjának, a legutóbbi kongresszusi határozatainak, valamint az 500.000 aláírással hitelesített tanügyi törvénytervezetének szellemében –, hogy az RMDSZ Országos vezetősége kezdje meg azonnal a tárgyalásokat az illetékes román hatóságokkal a kolozsvári székhelyű, önálló, magyar tannyelvű egyetemi oktatás beindításáról" - olvasható az állásfoglalásban. A kolozsvári multikulturális egyetem nem képes a magyar felsőfokú egyetemi, főiskolai oktatás gondjait és feladatait maradéktalanul megoldani. Az állásfoglalást eddig 193-an írták alá, köztük Tempfli József püspök, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektorai és tanárai, az RMDSZ egyes országos és Kolozs megyei tisztségviselői, SZKT- és SZET-tagok, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke és vezetősége, jelenlegi és nyugalmazott egyetemi tanárok, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökei, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete ügyvezető elnöke, írók, képzőművészek, színészek, újságírók, folyóirat- és tévéfőszerkesztők. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

1998. január 15.

Az elmúlt év végén megjelent a Kodály-történet 1997 /Romániai Magyar Zenetársaság, Kolozsvár/ című kötet, amely az 1997 márciusában Kolozsváron tartott Kodály-emléknapoknak állított emléket. Az egyhetes rendezvénysorozaton több anyaországi énekkar és zenekar fellépett. Az akkor megtartott tudományos konferencia előadásaiból szerkesztette a kötetet Margitházi Beja. Az előadásokon bemutatták Kodály Zoltánt, a zeneszerzőt /Ujfalussy József, Benkő András, Angi István és Eösze László/, a népzenekutatót /Vikár László, Sárosi Bálint, Almási István/ és a pedagógust /Forrai Katalin, Szenik Ilona/. Helyet kapott a könyvben az emléknapok műsorfüzete is. - A Kodály nevével fémjelzett zenei nevelési rendszert Romániában még az alternatív zenepedagógiai koncepciók listájáról is törölték. Kolozsváron, a Zeneművészeti Főiskolán nemcsak Kodály zenei anyanyelvét nem lehet tanulni, de anyanyelvén sem tanítják. Megdöbbentő, hogy Kodály-remekművek milyen késéssel jutottak el Erdélybe: a Psalmus Hungaricus 1994-ben, 71 évvel az ősbemutató után, a Budavári Te Deum erdélyi bemutatója 1997. márc. 15-én, a Kodály-emléknapok záróhangversenyén volt. /Németh István: Egy könyvbemutató margójára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

1999. február 5.

Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./

1999. szeptember 20.

A kolozsvári székhelyű magyar civil szervezetek üdvözölték a romániai magyar történelmi egyházak összefogását és a Szövetségi Egyeztető Tanács állásfoglalását a kolozsvári központú, önálló, magyar nyelvű felsőoktatás érdekében. Várják minden olyan szervezet csatlakozását, amely e munkában részt képes és részt kíván venni" - áll a nyilatkozatban. Aláírók: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége - dr. Péntek János elnök; Bolyai Társaság - dr. Wanek Ferenc elnök; Erdélyi Múzeum-Egyesület - dr. Tonk Sándor alelnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - dr. Pusztai Kálmán elnökségi tag; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány - Pillich László ügyvezető elnök; Kolozs megyei RMDSZ - Kónya-Hamar Sándor elnök; Kolozsvári Magyar Diákszövetség - Tókos Pál elnök; Kriza János Néprajzi Társaság - dr. Pozsony Ferenc elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József alelnök; Romániai Magyar Zenetársaság - Demény Attila elnök. /A kolozsvári magyar civil szervezetek üdvözlik az egyházak összefogását a magyar egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2000. május 27.

Máj. 21-22-én ünnepelt a Romániai Magyar Zenetársaság: id.Balogh Ferenc hegedűtanárt köszöntötték Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Id. Balogh Ferenc hegedűtanár és hangversenymester életének és munkásságának jelentős része kötődik Kolozsvár zenei életéhez. 1948-ban kerül Kolozsvárra az Állami Magyar Operához, ahol 1958-ig látta el a hangversenymester feladatkörét. Ezzel párhuzamosan a Magyar Művészeti Intézet zenefakultásán tanított, majd miután az intézményt beolvasztották a Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolába, nyugdíjazásáig több mint száz növendéke sajátította el vele a hegedülés művészetét. 1981-ben ment nyugdíjba. Az idős mestert köszöntő kamarahangversenyen fellépett Ruha István. ifj. Barabás Sándor, Rózsa Ernő és ifj. Balogh Ferenc is. Demény Attila, az RMZT elnöke a távol levő tanítványok születésnapi jókívánságait tolmácsolta. - Az ünnepelt elmondta, hogy a budavári Koronázó-templom zenekarában hangversenymester. /80. születésnapján köszöntjük Balogh Ferenc tanár urat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2001. november 26.

Nov. 24-25-én a történelmi egyházaink képviselői, valamint politikusok és közéleti személyiségek A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címen tartottak konferenciát a zágoni Mikes-kastélyban. Az előadók kiemelték, hogy a kisebbségbe sodort közösségek életében az egyháznak fontos szerepet kell játszania. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint: ,,az egyházak bekapcsolódása a közösségek gazdasági életébe erkölcsi tőkét jelenthet bizonyos kezdeményezésekben", Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke is úgy vélekedett, hogy ,,nagyobb a hitele annak, amit az egyház kezdeményez". Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus tudományos kutatási programban szerzett tapasztalatai alapján az egyház, a nemzeti identitás és a hétköznapok összefüggéseit villantotta fel. /(bodor): Kisebbségi konferencia Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ A konferencia megtartása holland támogatással történt. A konferencia szervezői, Kiss Jenő könyvtárigazgató, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára, és Demény Attila zeneszerző, az Erdélyi Magyar Zenetársaság elnöke együttgondolkodásra hívta a történelmi egyházak képviselőit. - A lelkészeknek tudomásul kell venniük az idők változását, s az egyháznak is igazodni kell a közösség igényeihez. Bíró A. Zoltán által végzett tudományos kutatási program eredményei mutatják, az egyházak által létrehozott szervezetek sokkal életképesebbeknek mutatkoznak, mint sok civil szervezet. Bíró Béla író, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy hit és mítoszok nélkül nem lehet élni. A tradíciókból, a mítoszokból meg kell őriznünk azokat, amelyek konstruktívak lehetnek. /Köllő Katalin: Változó világban megújuló egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2002. február 14.

A keresztény értékrend és a média kapcsolatáról szerveztek konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Magyar Zenetársaság a rendezte meg az egyház szerepvállalását elemző konferencialánc részeként a tanácskozást. Az előadások zömét médiaszakemberek tartották: a sepsiszentgyörgyi Bíró Béla, a budapesti Nánó Csaba, a kolozsvári Gábor Dénes, Lőrincz Emese, Sándor Krisztina és Farkas Imola. Márton Árpád parlamenti képviselő előadása A keresztyén értékek az RMDSZ programjában és cselekvésében címet viselte. A tanácskozás a környék egyházi vonatkozású látványosságai megtekintésével folytatódott. Illyefalva példája messzeföldön ismert. Kató Béla református tiszteletes, jelenlegi püspökhelyettes majdnem a semmiből teremtett ifjúsági keresztény központot, helyreállította a templomerődöt, felújította a templomot. Alsócsernátont példázza, hogy egyetlen ember, Haszmann Pál meg tudta alapozni egy egész térség hírnevét. Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum önálló részlegeként működő alsócsernátoni múzeum alapítója nevét viseli. /Sarány István: Háromszéki szellemi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2004. március 1.

Az erdélyi magyar zenei felsőoktatás helyzete címmel szervezett konferenciát február 28-án a Romániai Magyar Zenetársaság (RMZ), amelynek célja a magyar tannyelvű zenei felsőoktatás kérdéseinek, illetve annak megvitatása volt, hogy a Sapientia EMTE keretén belül Zeneművészeti Kart hozzanak létre. A rendezvényre Kolozsváron, az EMTE székházában került sor. Demény Attila RMZ-elnök röviden vázolta a kar beindításával kapcsolatosan eddig történteket. Mint mondta: a Gheorghe Dima Zeneakadémián hosszú harc után sem mutatkozik lehetőség arra, hogy ott, az állami oktatás keretében magyar szak is beinduljon. Az RMZ megnyerte a pályázatot, és összeállította az akkreditációs dossziét. Demény közölte: az iratcsomót tologatták, s végül az egyetem a média-szak beindítására kért engedélyt. Az előadók a magyar zenei felsőoktatás szükségességét hangsúlyozták. Bálint-Pataki József HTMH-elnök felvázolta a határon túli magyar felsőoktatás helyzetét, majd az EMTE működését elemezte. Sok tennivaló van a gazdálkodás, a költségvetés tervezése terén, az erőforrások felhasználása éretlennek tűnik. Feszültség érezhető a központok között – állapította meg. Leszögezte: a magyar kormány olyan lépésekre kényszerült, amelyek következtében az erdélyi felsőoktatás fejlesztésére előirányzott összeg 362 millió forinttal csökkent. Bíznak benne, hogy az egyetem képes lesz a megmaradt pénzből is működni. Bálint-Pataki a kuratóriumot is bírálta. Kijelentette: nem történt egyeztetés a finanszírozóval az Európai Tanulmányok Kar beindításakor. Az egyetemnek a hiányszakokat kell lefednie. Ami a zeneoktatást illeti, szándékuk segítséget nyújtani, de lehetőségeik végesek. Az elnök azt ajánlotta a szakembereknek, hogy az egyetemmel szoros együttműködésben készítsék el a megvalósíthatósági tanulmányt. /Köllő Katalin: Nincs konszenzus a zeneművészeti kar létrehozásában. Bálint-Pataki József bírálja a Sapientia kuratóriumát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. május 29.

A romániai Magyar Zenetársaság szervezésében a Bartók-év alkalmából zenetudományi konferenciát tartottak május 27-én Sepsiszentgyörgyön. Pávai István népzenekutató,   Németh G. István, Sepsiszentgyörgyről elszármazott fiatal budapesti zenetudós előadása után Demény Attila, a zenetársaság elnöke egykori tanára, Vermessy Péter munkásságáról írt reflexióját olvasta fel /(Ferencz): Bartók a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

2007. november 14.

A Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera közös rendezvény keretében emlékezik meg Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról. A háromnaposra tervezett ünnepség változatos programokat ölel fel. November 16-án, Kodály kórushangverseny lesz a Farkas utcai református templom. November 17-én zenetudományi konferenciát tartanak. Megnyitják a Kodály Zoltán emlékkiállítást. A Kolozsvári Magyar Opera előadja Kodály Zoltán: Székely fonóját. November 18-án, a zárónapon Kodály emlékhangverseny lesz. /Turánitz J. Lajos: Kodály Zoltán Emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2007. november 19.

Kodály Zoltán emlékére a Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera több rendezvényt szervezett. November 16-én Kolozsváron kórushangversenyt tartottak a Farkas utcai református templomban, ahol öt iskolai kórus – egy budapesti vendégénekkar és négy helybeli líceum kórusa – a Kodály-kórusművekből nyújtott ízelítőt. Másnap az unitárius püspökség dísztermében tudományos konferenciát tartottak. Két Kodály előadást tartottak november 17-én és 18-án a Kolozsvári Magyar Operában /Székely fonó és Háry János/. – Kolozsvár méltóképpen emlékezett Kodály Zoltánra. /Nagy-Hintós Diana: Kodály Emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2007. december 29.

A Serkenj fel kegyes nép Kárpát-medencei Kodály-vetélkedő, amelyet a Magyar Zenei Tanács, a Jeunesse Musicales Hungary, valamint a Romániai Magyar Zenetársaság szervezett, befejeződött. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum csapata a kecskeméti döntő hat résztvevőjének egyike volt a II. korosztályban. A legnagyobb sikert számukra nem csak a Leopold Mozart Zeneiskolával (Budaörs) megosztott IV. díj jelentette, hanem maga a döntőn való részvétel, amelybe az induló 106 csapatból az elődöntőt és az erdélyi középdöntőt megnyerve kerültek be. Ez a hat csapat ott lehetett a Kodály születésének 125. évfordulójára szervezett egyéves rendezvénysorozat záróünnepségein. /Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2008. január 19.

„Serkenj fel, kegyes nép!” címmel került sor tavaly arra az általános- és középiskolások számára meghirdetett Kárpát-medencei Kodály-vetélkedőre, amelyet a Magyar Zenei Tanács, a Jeunesse Musicales Hungary, valamint a Romániai Magyar Zenetársaság szervezett. Demény Attila zeneszerző is a zsűri tagja volt, aki hangsúlyozta, a résztvevő 106 csapat tagjai és a felkészítő tanárok egészen kivételes, különleges teljesítménye többszöri méltatást is megérdemel. Rendkívüli volt, hogy 106 csapat jelentkezett a Kárpát-medencéből. Ez 106 csapat a felkészítő tanárokkal együtt kb. 700 (!) megszállott embert jelent, ők több hónapig intenzíven, kitartóan Kodállyal foglalkoztak. Nagy öröm volt az is, hogy a 2006-os Bartók-vetélkedőhöz hasonlatosan a 2007-es Kodály-vetélkedő is Kárpát-medencei lett. A magyar–magyar kulturális integráció szellemében folyt a vetélkedő. A legnagyobb elégtétel a vetélkedő szakmai színvonala volt. A Duna Televízió viszont – enyhén szólva – kihátrált a rendezvény mögül. Pedig a résztvevőknek, annak a 700 diáknak az lett volna a legnagyobb jutalom, ajándék, ha a Duna Televízió felfigyel rájuk, hiszen az hivatása, hogy tájékoztassa a világ magyarságát. /Laskay Adrienne: Még egyszer a Kárpát-medencei Kodály-vetélkedőről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2008. október 25.

Annak idején Kolozsvár zenei életének kimagasló eseményei közé tartoztak Ágoston András hegedűművész és Nina Panieva-Sebesi zongoraművész kamaraestjei. – A Romániai Magyar Zenetársaság a hajdanvolt kamarazene esték emlékét nyolc CD-lemezen örökítteti meg: e két, páratlan tehetségű előadóművész interpretálásában az összes Beethoven és Mozart hegedű-zongora szonáta hallható lesz – mondta el Demény Attila zeneszerző, a zenetársaság elnöke meleg hangú köszöntőjében. /N. -H. D. : Az újra átélt csoda. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2009. július 4.

A felnőttképzés nagyon széles skálán mozog: az egyik oldalon ott vannak a hobbitevékenységek képzései, a másik oldalon pedig a szakmai továbbképzések. A művelődésszervezés is egyfajta felnőttképzés. A kóruséneklésnek – mint bármely más közösségi tevékenységnek – jellemformáló ereje is van. A népfőiskola intézményesülése a XX. század harmincas éveire tehető. A református egyház megszervezte a sárospataki csizmás diákok iskoláját, a katolikusok pedig elindították a kifejezetten népfőiskolás jelleggel működő képzésüket, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) elnevezésű mozgalmat. Erdélyben a népfőiskola Balázs Ferenc unitárius lelkész nevéhez kötődik. A bécsi döntés után, 1940 és 1944 között Észak Erdélyben a református egyház több népfőiskolát tudott beindítani az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) keretén belül. A KALOT is beindította a maga népfőiskoláját Csíksomlyón. A második világégés után az EMKE 1946-ban próbált népfőiskolákat indítani, ezek az intézmények azonban 1947–1948-ban, az EMKE megszűntetésével együtt megszűntek. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke elmondta, hogy a felnőttképzésbe 1982-ben kapcsolódott be, amikor az Ember és természet elnevezésű, magyar nyelvű szabadegyetemi kollégium továbbszervezését vette át, aztán 1993-tól az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnél (EMKE) keretében folytathatta ezt a munkát. Az EMKE-n belül különböző közművelődési szakmai csoportok jöttek létre, amelyek később önállósodtak, mint például a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Zenetársaság stb., így jött létre 1994-ben a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság is. Dáné Tibor Kálmán úgy látja, Romániában nincs kihasználva eléggé a felnőttképzés mint oktatási forma. Régebben kétéves rendszerességgel szerveztek népfőiskolai tábort Szovátán, majd Szentegyházán. Foglalkoztak pályázatíró, közösségszervező, -építő tréningek megszervezésével, nyelvoktatással is. Az elmúlt húsz évben szép számban jöttek létre magyar házak Erdélyben. Ilyen többek között Kolozsváron a Szabédi-ház, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Heltai Alapítvány mint kulturális központ, a Pro Iuventute, a Kriza János Néprajzi Társaság székháza vagy Válaszúton a Kallós Alapítvány épülete, azután Szamosújváron a Téka háza, Nagybányán a Teleki Ház, magyar házak Désen, Besztercén, Nagyenyeden, Zilahon, Szilágysomlyón, Medgyesen, Csernakeresztúron stb. Az EMKE és a Népfőiskola egy hálózatot kíván kialakítani a magyar házak között. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szakmai hozzájárulásával már elindítottak – egyelőre még csak tíz magyar házzal – egy szakmai programot, ezt szeretnék az elkövetkezőkben kibővíteni. /Ferencz Zsolt: Sem a román, sem a magyar társadalom nem használja ki eléggé a felnőttképzés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998