udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 94 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Nemetek Demokrata Forum /Forumul Democrat al Germanilor din Romania – FDGR/

1993. április 28.

Dr. Wilfried Schreiber, a kolozsvári Német Demokrata Fórum és az Interetnikai Párbeszéd Egyesület alelnöke elmondta, hogy Németország támogatja a romániai német kisebbséget. Kénytelenek voltak azt kérni, hogy a Németországból érkező segélyszállítmányokról minden esetben értesítsék a Német Demokrata Fórum /NDF/ központját, mert több korábbi szállítmány eltűnt. Az NDF őrzi függetlenségét, a szabad döntés lehetőségét, választáskor nem lépett koalícióba senkivel. Több oka van annak, hogy nem alakult ki kisebbségi egységfront: eltérő a lélekszám, az asszimiláció foka, mások a célkitűzések. Ennek ellenére az NDF állásfoglalásai nem mondanak ellent az RMDSZ állásfoglalásainak. /Bartunek István: Kisebbségek egymás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

1993. április 29.

Az Európa Tanács jogi bizottsága Brassó megyében tett látogatást. A Német Demokrata Fórum képviselői, élen Paul Philippi elnökkel hangsúlyozták, hogy támogatják Románia integrálódását az európai struktúrákba. Romániában hiányzik az a jogi keret, amely a német kisebbségnek védelmet nyújt az egyes román pártok idegengyűlölete ellen. Megnevezték a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot, rámutatva, hogy egy jogállamban ezeket ügyészség elé kellene állítani. A románok történelme a tantárgy, nem Románia története. /Idegengyűlölet ellen nincs védelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

1993. május 29.

Máj. 28. és jún. 1-je között Erdély több városába látogat el az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ küldöttsége. A küldöttség vezetője Karl Kring, a FUEV alelnöke, tagjai között van dr. Felix Ermacora bécsi professzor, dr. Christop Pan dél-tiroli professzor és Komlóssy József, a FUEV elnökségi tagja. A küldöttség Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és más városokban találkozik önkormányzati képviselőkkel, oktatókkal, egyházi méltóságokkal, az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum képviselőivel. A FUEV Európának az egyetlen, egész térségére kiterjedő kisebbségi tömörülése. /FUEV-küldöttség Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./

1993. július 20.

Az amerikai kezdeményezésű Project on Ethnic Relations /PER/ negyedik tanácskozását tartotta júl. 15-17-én a tengerparti Neptunon. A tanácskozáson részt vevő RMDSZ-képviselők /Borbély László, Frunda György, Tokay György/ találkoztak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőjével. A Babes-Bolyai Egyetemen 300 helyet hagynak a magyar nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek. Visszavonják azt a rendeletet, ígérte Hrebenciuc, hogy az elemiben a történelmet és földrajzot román nyelven kell tanulni, továbbá azt, hogy tíz román jelentkező esetén kötelező román osztályt nyitni. Ezentúl ez lehetőség lesz és ezt kiterjesztik a kisebbségi tanulók számára is. Itt tudták meg, hogy a román kormány kész megvizsgálni a Romániai Német Demokrata Fórum által kidolgozott kisebbség- és nyelvtörvénytervezetet. /Magyar Hírlap, júl. 20./ A Neptunon tartott tanácskozásról beszámoló The New York Times azt állította, hogy magyar oldalon is létezik szélsőséges elem: az RMDSZ, amely nem csinál titkot abból a vágyból, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Frunda György szenátor szerint a szélsőségesek minimális célja az autonómia, ő viszont boldogan megelégedne a kulturális autonómiával. Borbély László azt mondta: "Hiszem, hogy Hrebenciuc jóhiszeműen cselekszik." Hrebenciuc kijelentette: biztos benne, hogy Iliescu elnök jóvá fogja hagyni az egyezményt. /David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, júl. 20./ Másnap az újság az RMDSZ követelésére helyesbített, szerkesztési hibának /editing error/ nevezve azt az állítást, hogy az RMDSZ szeretné Erdély visszacsatolását. /The New York Times, júl. 21./ Az amerikai lap cikkének magyar fordítását közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), aug. 5./

1993. szeptember 3.

A romániai németek /szászok és svábok/ lélekszáma tovább csökkent azzal, hogy 1989 óta több mint százezer német vándorolt ki, 1992-ben már csak 119 ezren vallották magukat németeknek. Kisebbségvédelmi szervezetük, a Német Demokrata Fórum munkájáról a szervezet Kolozs megyei elnöke, Paul Torr belgyógyász számolt be. Németország 40 millió márkát, Ausztria 40 millió schillinget folyósított Romániának, ebből a Német Demokrata Fórum beruházási pályázatokat támogat. A szervezet központja Nagyszebenben van. Homoródon szeretnék létrehozni az országos szász múzeumot. A brassói székhelyű Saxonia Alapítvány a falvakat segíti. /Makkay József: Jönnek a németek! Erdély lakosságának támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1995. június 6.

Igazi gyutacsot rejtettek a Tőkés László püspöknek címzett csomagba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az utóbbi napokban Markó Béla, Paul Philippi, a romániai Német Demokrata Fórum vezetője és Nicolae Gheorghe, egy romaszervezet elnöke kapott hasonló csomagot, ezekben azonban nem volt töltet. /Magyar Hírlap, jún. 8./

1995. június 13.

Az első könyvbombát Markó Béla, az RMDSZ elnöke kapta máj. 31-én, Ausztriából érkezett, a következőt jún. 1-jén Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, jún. 6-án Tőkés Lászlónak és Nicolae Gheorghenak, a Roma Szövetség elnökének küldtek hasonlót. Közülük csak Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének küldtek robbanószerkezettel ellátott bombát. Értesítették a rendőrséget, a tűzszerészek felrobbantották a bombát, amelyet Tőkés László püspöknek szántak. A merénylet-kísérlet szervesen beleilleszkedik abba az erkölcsi-politikai propaganda-hadjáratba, melyet a szélsőséges nacionalista és volt kommunista körök, másfelől a román kormányzat és a volt szekuritate folytatnak, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jún. 8-i közleményében. Ez előző években halálos fenyegetések is születtek. A mostani likvidálási kísérlet összefüggésben áll az 1994. dec. 2-án az osztrák titkosszolgálat által nyilvánosságra hozott halállistával. Az RMDSZ kongresszusát követően felerősödött a magyarellenes propaganda. A közleményben a hazai és nemzetközi közvélemény védelmét kéri a püspök és családja számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./

1995. augusztus 24.

A kormány tájékoztatási főosztálya az új tanügyi törvényt, illetve egy azt magyarázó kommentárt tartalmazó angol nyelvű kiadványt adott közre. A The New Education Law in Romania - on of the most democratic in Europe /Az új romániai oktatási törvény - Európa egyik legdemokratikusabb törvénye/ című kiadvány azt állítja, hogy csak az RMDSZ tiltakozott az új tanügyi törvény ellen, és "a többi nemzeti kisebbség vezetői megfelelőnek tekintik azt". Valójában a képviselőházi vitában az örmény és a német kisebbség képviselői is tiltakoztak a törvény ellen, a Német Demokrata Fórum a sajtóban tette közzé tiltakozását, hasonlóan írásban tiltakozott a Szlovákok és Csehek Demokratikus Egyesülete, sőt a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségi Tanács a parlamenthez intézett felhívásában kifogásolta a törvény egyes részeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27., Magyarország, szept. 15./

1995. augusztus 24.

A kormány tájékoztatási főosztálya az új tanügyi törvényt, illetve egy azt magyarázó kommentárt tartalmazó angol nyelvű kiadványt adott közre. A The New Education Law in Romania - on of the most democratic in Europe /Az új romániai oktatási törvény - Európa egyik legdemokratikusabb törvénye/ című kiadvány azt állítja, hogy csak az RMDSZ tiltakozott az új tanügyi törvény ellen, és "a többi nemzeti kisebbség vezetői megfelelőnek tekintik azt". Valójában a képviselőházi vitában az örmény és a német kisebbség képviselői is tiltakoztak a törvény ellen, a Német Demokrata Fórum a sajtóban tette közzé tiltakozását, hasonlóan írásban tiltakozott a Szlovákok és Csehek Demokratikus Egyesülete, sőt a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségi Tanács a parlamenthez intézett felhívásában kifogásolta a törvény egyes részeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27., Magyarország, szept. 15./

1995. szeptember 8.

A Jurnalul National szept. 8-i száma hírt ad arról, hogy dr. Paul Philippi professzor, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke levelet írt Max van der Stoelnek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának, kifejtve, hogy szervezete osztja az RMDSZ tanügyi törvényre vonatkozó nézeteit, mert ez a törvény a kommunista rendszerhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1995. december 6.

1996. máj. 15-19-e között az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum szervezésében tartja kongresszusát az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/, az európai kisebbségi szervezetek csúcsszerve, amely 27 európai ország 60 népcsoportja 180 szervezetét tömöríti. A munkálatok előkészítése érdekében a helyszínen járt egy FUEV-küldöttség, élén Christoph Pannal, a szervezet elnökével, aki nyilatkozott az Erdélyi Napló munkatársának. "Európa egyes államai a többnemzetiségű államstruktúra irányába igazították át politikai berendezkedésüket." A kollektív jogok kérdése alapvető - hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./

1996. február 27.

A kolozsvári Corvineum Kulturális Alapítvány febr. 24-e és márc. 2-a között Reneszánsz Napok címen rendezvénysorozatot indított Mátyás király születésének 553. évfordulója alkalmából. A megnyitón az Interetnikai Párbeszéd Egyesület, a Romániai Magyar Zenetársaság és a Német Demokrata Fórum képviselői szólaltak fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1996. április 16.

Elkészült a román kormány kisebbségi törvényének tervezete. Ez az ötödik, miután az RMDSZ, a Német Demokrata Fórum, a parlamenti kisebbségi képviselők egy csoportja, a Polgári Szövetség Pártja és a Romániai Helsinki Bizottság elkészítette saját tervezetét. Az Adevarul napilap ismertette a dokumentumot. A tervezet jogot biztosít kisebbségeknek saját szervezetekhez, az anyanyelv szabad használatát, az anyanyelven való tanulást, anyanyelvükön fordulhatnak közintézményekhez, azonban ehhez hiteles román fordítást kell csatolni. Kétnyelvű felirat csak ott lehetséges, ahol a lakosság aránya eléri az 50 %-ot. /Új Magyarország, ápr. 16./

1996. szeptember 11.

Markó Béla RMDSZ-elnök Szabó Károly szenátorral együtt szept. 11-én megbeszélést folytatott Nagyszebenben dr. Paul Philippivel, a Német Demokrata Fórum elnökével és a szervezet más vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 864. sz./

1997. február 23.

Az RMDSZ javaslatára Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 25-én kinevezte dr. Klaus Fabritiust, a Német Demokrata Fórum képviselőjét a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal államtitkárává.

1997. május 2.

Máj. 2-án Temesváron vitafórumot rendeztek a romániai német kisebbség jövőjéről, melyen részt vett Tokay György kisebbségügyi tárca nélküli miniszter, Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, valamint Romedei Arquint, a FUEV elnöke, Klaus Francke a Német-Román Barátság parlamenti csoport elnöke és Rudolf Bindig az Európa Tanács kisebbségügyi raportőre és a bukaresti német nagykövet. Tokay György bevezetőjében elmondta, hogy a jelenlegi kormány első és legfontosabb bizalomerősítő lépése a német kisebbség ügyében az volt, hogy a külügyminisztérium bocsánatot kért a romániai németeket ért igazságtalanságokért, a deportálásokért, valamint a németek kiárusításáért. A kormány által a német kisebbség érdekében tett gyakorlati lépések közül megemlítette, hogy elkezdődik az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása, módosul a tanügyi törvény és készül a nemzeti kisebbségvédelmi törvény. Paul Philippi a németek visszatérésének kivitelezhetőségéről elmondta, hogy ha próbaidőre vissza is térnének néhányan, a Németországban élő romániai szászok és svábok olyan garanciákat kérnének a német államtól, hogy bármikor visszatérhessenek választott hazájukba, mint a kettős állampolgárság megőrzése, a német nyugdíj folyósítása akkor is, ha egy évben 180 napnál többet tartózkodnának Romániában és elkobzott tulajdonuk visszaszolgáltatását. A német belügyminisztérium jelenlévő képviselője elmondta, hogy erre az eshetőségre még nem készült fel a német állam. Tokay György beszámolt a máj. 1-jén a Kisebbségvédelmi Hivatalban tartott munkamegbeszélésről, amelyet a prefektusokkal szervezett. Kiderült, hogy a közigazgatási szakemberek nincsenek tisztában azzal, hogy az 1201-es ajánlás a román jogrend szerves részévé vált. Ezeknek a változásoknak a nem ismerete vezetett oda, hogy vita volt a magyar nyelv ismeretéről olyan városban, ahol a lakosság fele magyar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1998. február 13.

Az elmúlt napokban, a demokrata miniszterek és államtitkárok távozása nyomán folytatott koalíciós megbeszélések során, miután az RMDSZ nem tartott igényt az egyik megüresedett miniszteri tárcára sem, három új államtitkári posztot biztosítottak számára az ipari és kereskedelmi, a távközlési és a privatizálási tárcáknál. Ezekre a szövetség Lányi Szabolcsot, Birtalan Józsefet és Erős Ákost jelölte: személyüket RMDSZ-források szerint a kormányfő már elfogadta. A legújabb hír szerint az Ifjúsági- és Sportminisztériumba is RMDSZ-es államtitkár kerül. A sportügyekkel itt a Demokrata Párt színeiben Jenei Imre, az ismert labdarúgó-szakember, játékos, majd edző foglalkozott, ő a többi demokrata kormánytaggal együtt távozott. Utódjának személyére az RMDSZ később tesz ajánlást. - Nincs még válasz arra, hogy a külügyi államtitkári posztot megkaphatja-e az RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Tizennégyre emelkedik az RMDSZ-nek "leosztott" államtitkári helyek száma a román kormányban megüresedett tisztségek betöltése során. A legutóbbi átalakítások előtt a szövetséget kilenc államtitkári poszt illette meg az oktatási, művelődési, mezőgazdasági, munkaügyi, környezetvédelmi, területrendezési, egészségügyi, kisebbségvédelmi és helyi közigazgatási tárcáknál, bár csak nyolcat töltött be RMDSZ-politikus - ugyanis a kisebbségvédelmi minisztériumban az RMDSZ biztosította a Német Demokrata Fórumhoz tartozó államtitkár helyét, az NDF ugyanis nem tagja a koalíciónak. Ezenkívül a külügyminisztériumban az RMDSZ-nek osztották le az egyik államtitkári helyet, azonban a tárca átalakítása még nem fejeződött be, ezért e tizedik poszt betöltésére nem került sor. /MTI, febr. 12./

1998. március 29.

Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) tanácskozását, nemzetközi kisebbségi konferenciát szervezett Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány március 27-29-e között "Kultúra, oktatás, etnikai identitás" címmel. Megnyitójában Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés legdemokratikusabb megoldását csak az alanyi jogon járó önrendelkezés jelentheti. A konferencián a térség országaiban élő nemzeti és etnikai kisebbségek - szerbiai, ukrajnai, bulgáriai románok, romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai magyarok, romániai örmények, dél-tiroli németek és mások - ismertették az adott közösségek helyzetét, törekvéseit, sajátos problémáit. Pillich László, a Heltai-alapítvány ügyvezető elnöke kifejtette, hogy térség nemzeti kisebbségei elsősorban egymásban találhatnak megértésre és támogatásra, amikor a többségi lakosság kevesebb jószándékról tesz tanulságot, az anyaországok pedig csak bizonyos mértékű támogatást nyújthatnak a határokon túli nemzetrészeknek. A svájci Komlóssy József, a FUEV alelnöke hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak a finnországi svédek példáját kellene követnie a saját önálló felsőoktatási rendszer kiépítésében, az anyanyelvhasználat közigazgatási gyakorlatában. Ivan Alexandrov, a bulgáriai vlahok (román népcsoport) egyesületének elnöke arról szólt, hogy hazájában az eszközökben nem válogató balkáni nacionalizmus a kisebbség asszimilációjára törekszik. Dolník Erzsébet, a szlovákiai magyar pedagógusok vezetője a Meciar-kormány nyílt diszkriminációs politikáját bírálta. Megoldást csak a politikai hatalom változása hozhat - mutatott rá. A konferencia résztvevői közös nyilatkozatban foglaltak állást amellett, hogy a kelet-közép-európai kisebbségek problémáinak megoldására az utat az jelenti, hogy a többségi lakosság lehetőséget nyújt számukra különböző autonómia-formák kibontakoztatására. A romániai német kisebbség képviselője, Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke nem írta alá a dokumentumot, azzal az indoklással, hogy az általános megfogalmazásokat például az autonómia tekintetében félreérthetik a többség képviselői. Arquint Romedi, a FUEV elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat megfelel minden nemzetközi kisebbségjogi dokumentumnak, mivel csak a kulturális és oktatási anyanyelvi autonómiára, nem a területi autonómiára utal. /Szabadság (Kolozsvár, márc. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1998. április 27.

Ápr. 27-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Klaus Franckét, a Bundestag német-román barátsági csoportjának elnökét. A találkozón a németországi képviselő arról kért és kapott tájékoztatást, hogy miképpen ítéli meg az RMDSZ a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetet, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulására. A vendég érdeklődött a romániai etnikai közösségek közötti együttműködésről is. Markó Béla belpolitikai kérdésekről szólva elmondta, hogy az RMDSZ mint a kormánykoalíció tagja nem támasztott új követelményeket az új kormány elé a kisebbségi kérdések rendezését illetően, de ragaszkodik a korábbi koalíciós megállapodásokban és kormányprogramban foglaltak valóra váltásához. Ami a kisebbségek közötti együttműködést illeti, a szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ kifejezetten jó kapcsolatokat tart fenn a Német Demokrata Fórummal, államtitkári funkcióra is javasolt egy, a német kisebbséghez tartozó személyiséget, akivel jó a kisebbségvédelmi miniszter együttműködése. Szövetségünk az ország nagy veszteségének tartja, hogy az évek során sok német nemzetiségű román állampolgár vándorolt ki, és örömmel üdvözli a visszatelepedni szándékozókat. Klaus Francke ennek kapcsán kifejtette, hogy ehhez a román kormánynak számos törvényes intézkedést kell hoznia a visszatelepülők tulajdonjogainak rendezése érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 27., 1253. sz./

1998. május 7.

A romániai német kisebbség jövőjéről megrendezett temesvári vitafórumon részt vett Tokay György kisebbségügyi tárca nélküli miniszter, Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, valamint Romedei Arquint, a FUEV elnöke, Klaus Francke a Német-Román Barátság parlamenti csoport elnöke és Rudolf Bindig az Európa Tanács kisebbségügyi raportőre. Tokay György bevezetőként elmondta, hogy a jelenlegi kormány első és legfontosabb bizalomerősítő lépése a német kisebbség ügyében az volt, hogy a külügyminisztérium bocsánatot kért a romániai németeket ért igazságtalanságokért, a deportálásokért, valamint a németek kiárusításáért. A kormány által a német kisebbség érdekében tett gyakorlati lépések közül megemlítette, hogy elkezdődik az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása, módosul a tanügyi törvény és készül a nemzeti kisebbségvédelmi törvény. Paul Philippi a németek visszatérésének kivitelezhetőségéről elmondta, hogy ha próbaidőre vissza is térnének néhányan, a Németországban élő romániai szászok és svábok olyan garanciákat kérnének a német államtól, hogy bármikor visszatérhessenek választott hazájukba, mint a kettős állampolgárság megőrzése, a német nyugdíj folyósítása akkor is, ha egy évben 180 napnál többet tartózkodnának Romániában és elkobzott tulajdonuk visszaszolgáltatását. A német belügyminisztérium jelenlévő képviselője elmondta, hogy erre az eshetőségre még nem készült fel a német állam. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1998. augusztus 17.

Wolfgang Wittstock, a Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője 1948?ban született Brassóban. Elvégezte a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem bölcsészkarának német-román szakát, majd öt éven át tanárkodott. Később újságíróként dolgozott a hazai német nyelvű lapoknál, illetve a nagyszebeni színház német tagozatának volt a dramaturgja. 1992-ben képviselő lett, a kisebbségi frakció tagja és vezetője, aztán az emberi jogi bizottság vezetője. 1996-tól egy időre a temesvári Horst Brück képviselte az NDF-et a parlamentben, ő azonban nemrég diplomáciai szolgálatot vállalt és így újra Wittstock lett a képviselő. A szatmárnémeti svábtalálkozón Thomas Hackl interjút készített a képviselővel, amely a Szatmári Friss Újság hétfői német oldalán jelenik meg. Ízelítőül néhány gondolat: "A kisebbségi képviselő munkálkodásának fő célkitűzése az identitásprobléma, az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra problémáinak megoldása. (?) A történelem és a földrajz anyanyelvi tanítása mellett vagyunk, hangsúlyozva azonban, hogy szükséges az állam nyelvének alapos ismerete is, hisz anélkül szinte lehetetlen eleget tenni a különböző állampolgári kötelezettségeknek. A romániai németség identitásproblémájának kezelése azért elsőrendű feladat, mert egy olyan világban élünk, ahol egyre fontosabbá válik a hagyományok megőrzése és gazdagítása. Hagyomány nélkül nincs jövőkép, jövőkép nélkül pedig a holnap számunkra nem több fenyegető zűrzavarnál. A mai Románia nagy kérdése a magántulajdonnal, a privatizációval kapcsolatos ügyek korszerű intézése. Ebben az ügyintézésben mi hátrább vagyunk szomszédainknál. Nagyon fontosnak tartom, hogy a német kisebbség visszaszerezhesse 1945 előtti jogos tulajdonát, és részese legyen az országos kártérítési folyamatnak. (?) Saját képviselői tekintélyemet igyekszem a német közösség érdekében felhasználni. Elmondhatom, a német képviselőnek tekintélye van mind koalíciós, mind ellenzéki körökben... Megragadok minden alkalmat annak érdekében, hogy a romániai németség problémái minél szélesebb sajtóvisszhangot kapjanak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., átvétel a Szatmári Friss Újságból./

1998. október 9.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa okt. 7-én közzétett sajtónyilatkozatában örömmel üdvözölte a román kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kompromisszumos megoldást találjon a főiskolai oktatás nehéz kérdésére a magyar és német tannyelvű Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának beindításával. "Hasonlóképpen üdvözöltem az RMDSZ ezt követő döntését, hogy továbbra is részt vesz a kormányzásban" - hangoztatta az EBESZ-főbiztos, majd kifejti, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó nemzetközi standardok lehetővé teszik a kormány által választott megoldást, mint az alternatívák egyikét az oktatás terén. "Értelmezésemben a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására vonatkozó határozatot a következő összefüggésben kell látnunk: 1. Ezen egyetem létrehozása nem tekinthető a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem multikulturális jellege fejlesztésének alternatívájaként, hanem annak kiegészítéseként. A multikulturális rendszer továbbfejlesztése a Babes-Bolyai Egyetemen továbbra is elengedhetetlen. 2. Bár a Petőfi-Schiller Egyetemen az oktatási nyelv a magyar és a német nyelv lenne, a román vagy más etnikumú hallgatókat semmiképpen nem lehet megfosztani attól a joguktól, hogy ezen az egyetemen folytassák tanulmányaikat. 3. Figyelembe kell venni, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum vezetése is síkraszállt a magyar-német multikulturális állami egyetem létrehozása mellett" -hangzik az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának sajtónyilatkozata. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 1343. sz., Max van de Stoel örül a magyar?német egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1998. november 7.

Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektorának utasítására, az intézmény portása nem engedte be saját irodájába Szilágyi Pál professzort, az egyetem rektor-helyettesét. A rektor-helyettes hivatalába invitálta ugyanis a kormányhatározattal a Petőfi-Schiller egyetem létrehozására felállított bizottság tagjait. Kötő József oktatásügyi államtitkár tiltakozó nyilatkozata szerint Muthu rektor utasítása alkotmányellenes, semmibe veszi a hatályos jogszabályokat, de a legelemibb viselkedési normákat is. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 378. számú Kormányhatározattal létrehozták a magyar tannyelvű állami egyetem alapításával megbízott testületet, majd a 687. számú kormányhatározattal beindították a Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem létrehozását célzó eljárást. Az utóbbi határozat alapján az egyetemalapító bizottságot kiegészítették a Romániai Német Demokrata Fórum képviselőjével is. Nyilatkozatában Kötő József rámutatott: a kiegészített bizottságnak Tokay György kisebbségügyi miniszter vezetésével nov. 7-én, szombaton, Kolozsváron kellett volna üléseznie. Ebben azonban a kolozsvári egyetem rektora megakadályozta őket azzal, hogy utasítására az egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál professzor, aki maga is az egyetemalapító bizottság tagja, ezen a napon nem mehetett be saját hivatalába. /Megakadályozták az egyetemalapító bizottság tanácskozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1998. november 16.

Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Német Demokrata Fórum új elnöke szerint a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozása nem tartozik a német közösség halaszthatatlan feladatai közé. Véleménye szerint a romániai németeknek az anyanyelvű oktatásra vonatkozó igényeit kielégítik a jelenlegi felsőoktatási intézmények biztosította keretek. "Amennyiben konzultációkra kerül sor a kormány és a német közösség képviselői közt, előfordulhat, hogy olyan kollégiumok létrehozását fogjuk kérni, ahol óvónőket, tanítókat képeznek" - mondotta Wittstock. Hangsúlyozta: a román nyelvet nem szabad kizárni semmiféle multikulturális felsőoktatási intézményből /Nem jelent prioritást a Petőfi-Schiller egyetem a romániai németek számára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

1998. november 23.

Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy Radu Vasile miniszterelnök november közepén a Német Demokrata Fórum ajánlására kinevezte Karl Singer temesvári és Hans Klein nagyszebeni egyetemi tanárokat, valamint Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkárt a Petőfi-Schiller egyetem szerkezetét kidolgozó bizottságba. Ez a bizottság eredetileg a magyar egyetem létrehozására vonatkozó stratégiát kellett hogy kidolgozza, de október végén egy kormányhatározattal kibővítették hatáskörét, így a magyar-német egyetem szerkezetének kigondolása is feladata. A hat román bizottsági tag - dr. Mihai Korka tanügyminisztériumi államtitkár, Constantin Bratianu felsőoktatási kérdésekkel foglalkozó tanügyminisztériumi igazgató, dr. Nicolae Bocsan, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Dan Horia Maziliu, a Bukaresti Egyetem bölcsészkarának professzora, Marius Sabau, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem dékánja; Adrian Costescu, a Bukaresti Egyetem fizika karának professzora - annak ellenére, hogy a miniszterelnök nem fogadta el lemondásukat, nem jelent meg a november 20-i bizottsági ülésen, ahol a három német képviselő első alkalommal vett részt. Tokay György elmondta, hogy ezen a megbeszélésen a német bizottsági tagok és velük együtt a Német Demokrata Fórum is - hiszen Karl Singer egyben a Német Demokrata Fórum alelnöke is - nagyon fontos lehetőségként értékelték a kormány ajánlatát. Szerintük a német kisebbség nevében elhangzott eddigi nyilatkozatok, melyek szerint nincs igény egy ilyen típusú felsőoktatási intézményre, az illető személyek magánvéleményét tükrözték. Ez a megoldás szerintük nemcsak a német kisebbség számára jelent kiváló továbbtanulási lehetőséget, hanem azoknak a más anyanyelvű fiataloknak is, akik tisztában vannak azzal, hogy a német nyelvet tökéletesen beszélők sok területen előnyben lesznek más nyelven végzett társaikhoz viszonyítva. A nov. 20-i ülésen megbeszélték, hogy az új egyetemnek ki kell egészítenie azokat a hiányokat, amelyek jelenleg a magyar és a német nyelvű felsőoktatásban léteznek. Bizonyos, hogy az egyetem német részének a központja Nagyszeben lesz, a magyar komponens két fontos csomópontja pedig Kolozsvár és Marosvásárhely. A mostani ülésről valamennyi román bizottsági tagot időben értesítették, ennek ellenére nem jöttek el, és semmiféle értesítést sem küldtek indoklásképpen. A jelentést akár nélkülük is elkészítik. Ez a jelentés, a bizottság döntései az ő részvételük nélkül is érvényesek. - Ennek a bizottságnak az is feladata, hogy a külön álló állami magyar egyetem létrehozásának módozatait is megtárgyalja. /Horváth Anikó: Szüksége van az egyetemre a romániai németeknek. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

1999. július 2.

Idén hatodik alkalommal rendezték meg jún. 26-29-e között Resicabánya ünnepét. Ökumenikus szertartás volt a megyeszékhely főterén, majd népviseleti és énekes-táncos seregszemle következett. Táncműsorral és fúvószenével szórakoztatták a fölvonult németek az érdeklődőket. Másnap jöttek a megye több nemzetiségének díszes népviseleteibe öltözött együttesei, köztük az RMDSZ csoporttá csökkent Tűzvirág táncegyüttese is. Jún. 28-án kiállítás nyílt Resicabánya múltja és jövője címmel. Jún. 29-én, a város tulajdonképpeni ünnepén két rendezvény volt, a Német Demokrata Fórum és az RMDSZ, illetve a Német Művelődési Egylet és a Szombati-Szabó István Olvasókör szervezésében. Az RMDSZ székházában ünnepi megemlékezés volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójáról. /Makkay Botond: Resicabánya ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1., folyt.: júl. 2./

1999. július 21.

A Bihar megyei írott sajtó nemzetiségekről alkotott képét, az etnikumokkal kapcsolatos információk megjelentetését tanulmányozta két hónapon át a Polgári Akadémia Alapítvány. Az Európai Unió támogatásával, PHARE-pénzek segítségével közvélemény-kutatást is végeztek a témakörben. Ennek eredményét a júl. 20-án kezdődött, kétnapos nagyváradi szemináriumon ismertették. Mérsékelt sikere volt a rendezvénynek. Tulajdonképpen az összes érintettet igyekeztek meghívni a szervezők, így többek között jelen volt az elemzés közreadásán a Német Demokrata Fórum, a Romák Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Román-Szlovák Barátság Alapítvány, a Nagyváradi Egyetem, valamint a megye lapjainak egy-egy képviselője. Andrei Manole, a felmérés koordinátora elmondta: nyolc hét során minden olyan cikket nyilvántartásba vettek, amely az öt megyei lap hasábjain jelent meg, és bármilyen formában a nemzetiségekkel volt kapcsolatos. Manole természetesnek mondta, hogy a legnagyobb romániai etnikum ügyeivel, vagyis a magyarság kérdéseivel a Bihari Napló foglalkozik a legátfogóbban, kifogásolta ugyanakkor, hogy - legalábbis szerinte - igen kevés a magyarságot érintő kritikus hangvételű megnyilvánulás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az összesítés elkészítésekor nem vették figyelembe azokat az írásokat, amelyek a különböző újságokban az RMDSZ-szel kapcsolatban jelentek meg, mivel álláspontjuknak megfelelően a Szövetség nem feltétlenül reprezentatív a magyarság vonatkozásában. Ezt visszautasította Kapy István, az érdekvédelmi tömörülés jelen lévő Bihar megyei elnöke. Emlékeztetett, hogy már próbálkozott egy etikai kódex kidolgozásával, mivel úgy ítélte meg, hogy káosz uralkodott a sajtóban, ám akkor többen kérdőre vonták, többek között azt tudakolva, hogy milyen minőségében tenné ezt. Az ismertetett - és legalábbis a szervezők által reprezentatívnak mondott - felmérésből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezettek között mintegy 30 százalékos a Bihari Napló olvasottsága, ezen belül elsöprő többségben a magyar nemzetiségű polgárok vannak. Érdekes módon a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy a helyi lapokban nincs elég tere a nemzetiségi és nemzetiségközi ügyeknek, a románok viszont megfelelőnek tartják e téma kezelését. Olvasóink nagy többsége állítja, hogy a Bihari Napló korrekt módon számol be az etnikumokkal kapcsolatos eseményekről, történésekről, s legnagyobb részük szerint a Crisana az, amely a leginkább inkorrekt ilyen tekintetben. /Szeghalmi Örs: Felmérés a megye lapjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./ A kiadványok olvasottságáról a következő adatokat hozták nyilvánosságra: Jurnal Bihorean (Jb) 66%, Crisana (Cr) 48%, Jurnalul de Dimineasa (Jdd) 38%, Bihari Napló (BN) 30%, Vest (V) 15%. Ezen belül a románok leginkább a Jb-t kedvelik (75%), a magyarok a BN-t (85%), a romák pedig a Cr-t (67%). A megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy kielégítő mennyiségű információhoz jut e lapokból a nemzetiségi vonatkozású ügyekről. Ezen belül viszont már érdekesebb a megoszlás: a románok 56%-a elégedett, a magyarok 52%-a viszont azt állítja, hogy nincs elegendő ilyen cikk az újságokban. Nagyvárad magyar nemzetiségű lakóinak túlnyomó többsége (78%) szerint a Bihari Napló korrekt módon tájékoztat ezekről az ügyekről. A románok többsége (53%) úgy látja, hogy a Jurnal Bihorean a legkorrektebb ilyen téren, az e nemzetiséghez tartozók azonban mindössze 4%-ban bíznak a Bihari Naplóban. A romák 0%-ot adtak a Vestnek, az összes többi lapnak 33-at. Inkorrektség terén a magyarok leginkább (54%) a Crisanát jelölték meg, a románok a Bihari Naplót (34%).A összes megkérdezettre vonatkozó "inkorrektségi" adatok a Crisanát tüntetik fel a legrosszabb fényben (37%), a további számok a következők: Vest 34%, Bihari Napló 27%, Jurnalul de Dimineata 23%, Jurnal Bihorean 20%. /Szeghalmi Örs: Melyik a legkorrektebb lap? A magyarság bennünk bízik. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 22./

1999. szeptember 4.

Dercze Ferenc Resicabányán élő gobelinművész, RMDSZ-vezetőségi tag, nyugalmazott mérnök mostani munkájába beírta a Miatyánk szövegét. A kivarrt templomképeket elajándékozta az illető plébániáknak, egyházaknak. Készülőben van a Keresztút gobelin az épülő resicabánya-govondári római katolikus templom számára, a tizenöt stáció. A hetvenhét éves gobelinművész szeretné még munkáit befejezni. A Szovjetunióba deportáltak emlékművét is kivarrta, a helybeli Német Demokrata Fórum kezdeményezésére. - A kereszthegyi emlékmű megcsonkított, vaselemeitől részben megfosztott 48-as szabadságharc-emlékmű, ennek képét, a maga csonkaságában is szeretné megcsinálni. /Munkáiban több nemzetiségben gondolkodva. Beszélgetés DERCZE Ferenccel, a resicabányai gobelinművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4-5./

1999. október 15.

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának múlt heti bukaresti kongresszusán a párt Kisebbségi Tanácsot is alakított, amelynek alelnöki tisztségébe Török Franciscot választották. Hogy milyen feladatkör vár ez utóbbi testületre? Nos, összekötő kíván lenni a TDRP politikai szervezetei és a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségek között. Etnikai jellege nincs - erre ott van az RMDSZ, valamint a Német Demokrata Fórum. /Á. M. [Ágopcsa Mariann]: A TDRP készül a választások megnyerésére: Kisebbségi Tanács, Török Francisc alelnökkel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 15./

2000. január 14.

Jan. 14-én Kolozsváron, a Német Demokrata Fórum zsúfolásig megtelt nagytermében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a magyar kormány és a trianoni utódállamok magyarsága közötti együttműködésről. A vitaestet a Reform Tömörülés RMDSZ-platform szervezte. Az anyaországban az 1998-as hatalomváltást követően sikerült intézményesíteni a magyar-magyar kapcsolatokat: létrejött a Magyar Állandó Értekezlet mint konzultációs szervezet, amely a fontos döntések meghozatalába bevonja a határokon túl élő magyarság törvényes képviseleteit - fejtette ki Szabó Tibor. Ennek keretében, a magyar kormány tanácsadói testületeiként, hat szakmai bizottság működik. Az oktatási bizottság egyrészt szorgalmazza a magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését az óvodától az egyetemig, másrészt pedig olyan magyarországi szakképzést támogat, amelynek végeztével a fiatalok visszatérnek szülőföldjükre. Jelenleg hivatalosan 2500-3000 határon túli magyar diák tanul ösztöndíjjal, de legalább mégannyi van más úton-módon Magyarországon. Szabó Tibor a sok vitát kiváltott kettős állampolgárság felvetését nem tartja szerencsésnek. Kijelentette: a magyar kormánynak az a szándéka, hogy augusztus végéig kidolgozza azt a törvénycsomagot, az ún. "státustörvényt", amelynek célja, megnyugtató megoldást keresni a határon túli magyarok identitásának megőrzésére, szülőföldjükön maradásukra. A szociális bizottság a magyarországi munkavállalás és egészségügyi ellátás kérdéseit tisztázza. Az előadást vita követte. Ebben a pillanatban az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, bácskai magyart ugyanúgy kezelik, mint a bangladesi menekültet, állapították meg. Szabó Tibor, megemlítve, hogy felvidéki származása következtében tisztában van a kisebbségi sorssal, leszögezte: nem kellene Schengen előtti és Schengen utáni állapotokról beszélni, a határátkelőhelyek mindig működni fognak, csupán a zöld határon átszökők ellen lépnek fel megkülönböztetett szigorral. /Ördög I. Béla: A Reformklub vendége volt a HTMH elnöke. Kolozsvári fórum a magyar-magyar kapcsolatokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998