udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romaniai Szabad Szakszervezetek Szovetsege

1991. február 6.

A Kézdivásárhelyen az Agache-üggyel kapcsolatos letartóztatások ellen közös nyilatkozatban tiltakozott Kézdivásárhely polgármesteri hivatala, a Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Polgári Szövetség fiókszervezete, az RMDSZ és a MADISZ helyi szervezete. "Ez a megtorló intézkedés ellentmond a Nemzeti Megmentési Front amnesztia-határozatának és a nemzetközi jog előírásainak. 1989. december 22-én a népharag országszerte az elnyomó szervek addig rendkívül durván viselkedő képviselői ellen fordult. Ezt máshol mindenütt elismerték a forradalom természetes megnyilvánulásának, nálunk pedig bűnügyi eljárást indítanak ezeknek a Ceausescu-bizalmiaknak az érdekében és a forradalmat végrehajtó tömeg egyes tagjai ellen." /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./ Letartóztatások: nov. 26-i jegyzet.

1991. december 6.

A Kézdivásárhelyen az Agache-üggyel kapcsolatos letartóztatások ellen közös nyilatkozatban tiltakozott Kézdivásárhely polgármesteri hivatala, a Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Polgári Szövetség fiókszervezete, az RMDSZ és a MADISZ helyi szervezete. "Ez a megtorló intézkedés ellentmond a Nemzeti Megmentési Front amnesztia-határozatának és a nemzetközi jog előírásainak. 1989. december 22-én a népharag országszerte az elnyomó szervek addig rendkívül durván viselkedő képviselői ellen fordult. Ezt máshol mindenütt elismerték a forradalom természetes megnyilvánulásának, nálunk pedig bűnügyi eljárást indítanak ezeknek a Ceausescu-bizalmiaknak az érdekében és a forradalmat végrehajtó tömeg egyes tagjai ellen." /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./ Letartóztatások: nov. 26-i jegyzet.

1993. június 7.

A román szakszervezetek /Fatia, Szabad Szakszervezetek Szövetsége (CNSLR) és a Petrom/ egyesülnek. A szakszervezetek tiltakoztak az ellen, hogy a kormány Miron Cosma Zsil-völgyi bányászvezért, a bukaresti "bányászjárás" vezetőjét jelölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi értekezletére. /Új Magyarország, jún. 7./

1993. december 15.

Székelyudvarhelyen dec. 15-én Oroszhegy, Zetelaka és Marosvásárhely igazságtalanul bebörtönzött magyarjaiért rendezett rokonszenvtüntetést az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, helyi RMDSZ és a Szabad Szakszervezetek szervezete. Magyar és román zászlókkal gyülekezett a tömeg, Katona Ádám felolvasta Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nemzeti szolidaritásra buzdító levelét. /Oláh István: "A reményt nem adjuk fel?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

1996. november 20.

Victor Ciorbeát jelölte a DK vezető erejeként számon tartott Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt miniszterelnöknek. Ciorbea a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció elnökeként harcolt a volt kormányfő ellen, a júniusi helyhatósági választáson a DK jelöltjeként Bukarest főpolgármesterévé választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Victor Ciorbea /sz. 1954. okt. 26., Ponor (Fehér megye)/ jogot végzett, bíró lett, közben tanított a Bukaresti Egyetem jogi karán. 1990 nyarán a Romániai Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke lett. 1993-ban a vezetése alatt álló tömörülés egyesült a másik nagy szervezettel, a Fratia szakszervezeti konföderációval, az új alakulat /CNSL-Fratia/ társelnökévé választották. A másik társelnök, Mitron Mitrea belépett a kormánypártba és segítkezett a kormánypárt korrupciós ügyeiben, vele ellentétben Ciorbea elutasította a kormánypárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ ajánlatait egyszer miniszterelnök-helyettesi, később munkaügyi miniszteri posztra. Közben 1992-ben a clevelandi Casa Western Egyetemen folytatott menedzsertanulmányokat. Miután a szakszervezeti tömörülés egyre jobban közeledett a Vacaroiu-kormányhoz, Ciorbea otthagyta ezt a szövetséget és alapító elnöke lett a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának /CSDR/. Később a CSDR számos együttműködési szerződést között a Demokratikus Konvencióval /DK/. Ciorbea 1995-ben felhagyott a szakszervezeti élettel, politikai pályára lépett, a DK országos tanácsának lett megfigyelői státusú tagja. 1996-ban belépett a parasztpártba és a Polgári Szövetség elnökségének tagja lett. A helyhatósági választásokon Bukarest polgármesterévé választották. /Új Magyarország, nov. 20., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1997. június 10.

Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora közleményben szorgalmazta Virgil Petrescu tanügyminiszternek, hogy a tanszemélyzet leépítése kerülje el a felsőoktatási intézményt. Andrei Marga többek között azzal indokolta kérését, hogy a több tagozaton román, magyar, német való oktatásra alapozott multikulturális oktatás nem csökkenthető a monokulturális oktatáshoz hasonlóan. A BBTE rektora szerint a Tanügyminisztérium egyetemekkel szembeni politikájában egyre gyakoribbak a hibák, és kifejtette, hogy nem fogja elfogadni a tanerő leépítését. A lap egy másik cikke ismerteti Florin Diaconescu tanügyi államtitkár kijelentését, miszerint az állami középfokú oktatásban két napja beindult az átszervezés. A lap megjegyzi, annak ellenére, hogy az intézkedésekkel szemben a tanügyi szakszervezetek kifejezték egyet nem értésüket, Diaconescu kijelentette, "következetesek maradunk a kormányprogramhoz és nem mondunk le reformprogramunkról". A Kolozsváron megjelenő Stirea, Adevarul de Cluj, illetve a Ziua is tájékoztatnak arról, hogy a BBTE visszautasítja a Tanügyminisztérium által tervezett elbocsátásokat. Az Adevarul szerint a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége a tanügyi törvény módosítására benyújtott törvénytervezetből a kisebbségi oktatásra vonatkozó pontokat kifogásolja a leginkább. A szakszervezeti szövetség követeli, hogy a román nyelv elsajátítása legyen kötelező, és ellenzi azt a kitételt, mely a román nyelv tanulmányozását írja elő és nem annak elsajátítását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 10., 107. sz./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998