udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roma Part /Partidul Romilor/ (Romania)

1993. július 29.

A romániai cigányok elleni rasszista sajtókampányról beszéltek a Cigányok Pártja sajtótájékoztatóján. A cigányellenességben élen járó kiadványok között említették a Romania Mare, az Ora és az Evenimentul Zilei című bukaresti lapokat, hasonló szerepet játszik a televízió is, melynek elnöke, Paul Everac is cigányellenes hangulatot kelt. /Bogdán Tibor, Bukarest: Romániában (is) félnek a cigányok. = Magyar Hírlap, júl. 29./

1996. június 4.

Székelyudvarhelyen a 27 éves Szász Jenő független jelölt, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője lett a polgármester /9755 szavazattal/, az eddigi polgármester, az RMDSZ jelöltjével, dr. Ferenczy Ferenccel szemben, akire 8970-en szavaztak. A városi tanácsba az RMDSZ tíz jelöltje, a függetlenek közül kilenc fő jutott be, a Demokratikus Konvenció és a Roma Párt egy-egy képviselőt küld a tanácsba. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./

1996. június 6.

Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1999. július 21.

A Bihar megyei írott sajtó nemzetiségekről alkotott képét, az etnikumokkal kapcsolatos információk megjelentetését tanulmányozta két hónapon át a Polgári Akadémia Alapítvány. Az Európai Unió támogatásával, PHARE-pénzek segítségével közvélemény-kutatást is végeztek a témakörben. Ennek eredményét a júl. 20-án kezdődött, kétnapos nagyváradi szemináriumon ismertették. Mérsékelt sikere volt a rendezvénynek. Tulajdonképpen az összes érintettet igyekeztek meghívni a szervezők, így többek között jelen volt az elemzés közreadásán a Német Demokrata Fórum, a Romák Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Román-Szlovák Barátság Alapítvány, a Nagyváradi Egyetem, valamint a megye lapjainak egy-egy képviselője. Andrei Manole, a felmérés koordinátora elmondta: nyolc hét során minden olyan cikket nyilvántartásba vettek, amely az öt megyei lap hasábjain jelent meg, és bármilyen formában a nemzetiségekkel volt kapcsolatos. Manole természetesnek mondta, hogy a legnagyobb romániai etnikum ügyeivel, vagyis a magyarság kérdéseivel a Bihari Napló foglalkozik a legátfogóbban, kifogásolta ugyanakkor, hogy - legalábbis szerinte - igen kevés a magyarságot érintő kritikus hangvételű megnyilvánulás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az összesítés elkészítésekor nem vették figyelembe azokat az írásokat, amelyek a különböző újságokban az RMDSZ-szel kapcsolatban jelentek meg, mivel álláspontjuknak megfelelően a Szövetség nem feltétlenül reprezentatív a magyarság vonatkozásában. Ezt visszautasította Kapy István, az érdekvédelmi tömörülés jelen lévő Bihar megyei elnöke. Emlékeztetett, hogy már próbálkozott egy etikai kódex kidolgozásával, mivel úgy ítélte meg, hogy káosz uralkodott a sajtóban, ám akkor többen kérdőre vonták, többek között azt tudakolva, hogy milyen minőségében tenné ezt. Az ismertetett - és legalábbis a szervezők által reprezentatívnak mondott - felmérésből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezettek között mintegy 30 százalékos a Bihari Napló olvasottsága, ezen belül elsöprő többségben a magyar nemzetiségű polgárok vannak. Érdekes módon a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy a helyi lapokban nincs elég tere a nemzetiségi és nemzetiségközi ügyeknek, a románok viszont megfelelőnek tartják e téma kezelését. Olvasóink nagy többsége állítja, hogy a Bihari Napló korrekt módon számol be az etnikumokkal kapcsolatos eseményekről, történésekről, s legnagyobb részük szerint a Crisana az, amely a leginkább inkorrekt ilyen tekintetben. /Szeghalmi Örs: Felmérés a megye lapjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./ A kiadványok olvasottságáról a következő adatokat hozták nyilvánosságra: Jurnal Bihorean (Jb) 66%, Crisana (Cr) 48%, Jurnalul de Dimineasa (Jdd) 38%, Bihari Napló (BN) 30%, Vest (V) 15%. Ezen belül a románok leginkább a Jb-t kedvelik (75%), a magyarok a BN-t (85%), a romák pedig a Cr-t (67%). A megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy kielégítő mennyiségű információhoz jut e lapokból a nemzetiségi vonatkozású ügyekről. Ezen belül viszont már érdekesebb a megoszlás: a románok 56%-a elégedett, a magyarok 52%-a viszont azt állítja, hogy nincs elegendő ilyen cikk az újságokban. Nagyvárad magyar nemzetiségű lakóinak túlnyomó többsége (78%) szerint a Bihari Napló korrekt módon tájékoztat ezekről az ügyekről. A románok többsége (53%) úgy látja, hogy a Jurnal Bihorean a legkorrektebb ilyen téren, az e nemzetiséghez tartozók azonban mindössze 4%-ban bíznak a Bihari Naplóban. A romák 0%-ot adtak a Vestnek, az összes többi lapnak 33-at. Inkorrektség terén a magyarok leginkább (54%) a Crisanát jelölték meg, a románok a Bihari Naplót (34%).A összes megkérdezettre vonatkozó "inkorrektségi" adatok a Crisanát tüntetik fel a legrosszabb fényben (37%), a további számok a következők: Vest 34%, Bihari Napló 27%, Jurnalul de Dimineata 23%, Jurnal Bihorean 20%. /Szeghalmi Örs: Melyik a legkorrektebb lap? A magyarság bennünk bízik. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 22./

1999. szeptember 11.

Popné Szilágyi Éva, a Roma Párt szamosújvári titkára elmesélte, hogy kevés a magyar cigány, talán százan lehetnek az 1500 lelket számláló helyi cigányközösségben. Szamosújváron a magyar cigányok közül sokan szakmát tanultak, sőt, egyetemet is végeztek. Míg a román cigányoknak 8-10 gyerekük is van, a magyar cigányoknak csak egy-kettő. Szép lassan fogyunk, mondta Popné. A férj, a helyi cigányközösség "főnöke", Pop Alexandru szerint a szamosújvári cigányság (is) nagyon nehéz helyzetben van. Lakótelepi életkörülményei leírhatatlanok: nincs ivóvizük, többségük munkanélküli. Hiába akarnak elhelyezkedni, mert cigányt szinte egyetlen cégvezető sem alkalmaz. Másodrendű állampolgárok, számkivetettek. /Roma bál Szamosújváron. Fogyóban a magyar cigányság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1999. november 11.

Az RMDSZ politikája sérti Románia nemzeti integritását - nyilatkozta a román sajtónak Madalin Voicu, a romák parlamenti képviselője. Ezzel szemben a romákban túlárad a hazafias szellem, s ez valószínűleg zavarja a magyarokat. Voicu szerint az RMDSZ a romániai magyarság érdekeinek védelmezése közben gyakran figyelmen kívül hagyja más kisebbségek érdekeit. A romák parlamenti képviselője Aurel Rosianuval, a Romák Pártjának alelnökével együtt több nyilatkozatban is támadta Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert. Szerintük a miniszter gáncsolja a romák által a Kisebbségvédelmi Hivatalhoz benyújtott tervezeteket. Eckstein-Kovács felháborítónak tartja ezeket a vádakat. Elmondta, hogy a Romák Pártja a román költségvetésből a kétszeresét kapja annak az összegnek, ami fölött az ő kormányhivatala rendelkezik. A miniszter elmondta: hivatali idejének, illetve közéleti szereplésének 80%-át a roma kérdésre fordítja, s minden kezdeményezést, amely a részükről jön, támogat. /Erdei Róbert: Eckstein-Kovács Péter felháborítónak tartja Voicu képviselő vádjait A roma közösség diszkriminációról panaszkodik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

1999. november 17.

November 16-án Bukaresten sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségügyi miniszter. Ismertetéséből kiderült: ebben az évben a Roma Párt 4,6 milliárd lej állami támogatásban részesül. A fajgyűlölet, antiszemitizmus, xenofóbia és türelmetlenség elleni kampányra kiutalt alap 90 százalékát a roma szervezetek kapják. A közös programokra és pályázatokra szánt állami alapból - 2,8 milliárd lej -, a többi 16 nemzeti kisebbség szervezetei mellett jelentős mértékben részesültek a roma szervezetek. A miniszter ismételten tiltakozott az ellen, hogy Kolozsváron - a polgármester kezdeményezésére - felállítsák Antonescu szobrát. /Sajtóértekezlet a kisebbségügyi miniszternél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2000. június 7.

Brassóban a lakosságnak több mint fele nem élt szavazati jogával, két hét múlva ezért újra az urnákhoz kell járulnunk. A jelenlegi polgármester, Ion Ghise, a liberálisok jelöltje a listaelső 40,89% -kal, a negyedik Nádudvary György lett 5,5%-kal. A városi tanácsban az SZDRP-nek kilenc, a NLP-nak nyolc, a SZRP-nak három, az RMDSZ-nek, a DP-nak és a NRP-nak három-három, míg a DK-nak két tanácsosa lesz. A tanácsban az RMDSZ-t Nádudvary György, Nedeczky László és Zakariás Károly képviselik. Brassó megyében RMDSZ tanácsosok lesznek Keresztváron (3), Szásztyúkoson (3), Tatrangon (6), Sárkányon (2), Ürmösön (3), Homoródon (3), Olthévízen (5), Höltövényen (3), Kacán (2), Alsórákoson (7), Apácán (6). Első fordulóból győzött Ürmösön a DP-s Gál Julianna, aki eddig is polgármester volt. Alsórákoson és Apácán második forduló lesz. Apácán Bölöni Gyula RMDSZ-jelölt a Roma párti Dragannal fog versengeni a polgármesteri székért, Alsórákoson az RMDSZ-es Gáspár Tamás pedig az SZDRP-s Kozocseával. /(Tóásó Áron Zoltán): Választási eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. szeptember 16.

Marosvásárhelyen szept. 15-én kezdődött A romák és a választási kampány címet viselő kétnapos szeminárium, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) amerikai nemkormányzati szervezet és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében működő emberjogi hivatal szervezett. Livia Plaks, a PER társelnöke ismertette a PER tevékenységét, kiemelte a roma kérdést. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője mellett Dan Pavel politológus és Andrzej Mirga Lengyelországból, a kérdés különböző vetületeiről beszélt. Dan Pavel szerint a politikai osztály közömbös a romákkal szemben. Ivan Gheorghe, a Romák Pártja főtitkára megköszönte a kisebbségvédelmi miniszter hozzájárulását a 118-as törvény módosításához, mert ily módon az 1940-44 között etnikai vagy faji okok miatt üldözöttek is kárpótlást kaphatnak. Eckstein-Kovács Péter miniszter a két, a nyáron született kormányrendeletről beszélt. Az egyik a nemzeti kisebbségek kutatásával foglalkozó hivatal létrehozásáról, a másik pedig a mindenfajta diszkrimináció megszüntetéséről szól. Elmondta, hogy hamarosan létrejön az a nemzeti tanács, amely a diszkrimináció különböző formáit fogja tanulmányozni. /(mózes): Szeminárium a romák érdekképviseleti lehetőségekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2000. szeptember 19.

Az USÁ-ban működő PER (Project on Ethnic Relations) nemkormányzati szervezet (az EBESZ demokratikus intézményekkel és az emberi jogokkal foglalkozó irodájának támogatásával) a kétnapos konferenciát szervezett Marosvásárhelyen A romák és a választási kampány címmel, melyen többek között jelen volt Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Livia Plaks, a PER NeW York-ban élő ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a PER romániai kirendeltségének vezetője, a lengyelországi Andrzej Mirga professzor, az Európa Tanács roma bizottságának alelnöke, a PER roma bizottságának elnöke, Csegzi Sándor, Marosvásárhely egyik alpolgármestere, és nem utolsó sorban az érintettek: Nicolae Paun és Ivan Gheorghe, a Romák Pártja (Partida Romilor) elnöke és főtitkára, Florin Cioaba (király), a Romák Kereszténydemokrata Központjának elnöke és más cigányszervezetek képviselői. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője megnyitotta az eszmecserét. Plaks asszony és Dan Pavel a romák európai illetve hazai helyzetét vázolta, utóbbi azt kifogásolta, hogy bár a román pártok meghívást kaptak a rendezvényre, távolmaradásukkal bizonyították be újra, hogy nem érdekli őket a romakérdés. Választások előtt a legégetőbb probléma nyilvánvalóan az, hogy e Romániában több milliósra becsült népcsoportnak eddig egyetlen képviselője volt a román parlamentben. Cioaba "király" kifogásolta, hogy a hazai több mint 100 roma szervezet közül csak a Romák Pártja kap állami támogatást a közeledő kampányhoz. Eckstein miniszter elmondta: ilyen a választási törvény, csak a parlamenti pártokat részesítik támogatásban, és elismerte, hogy ez esélyegyenlőtlenséghez vezethet. Ennek áthidalására a megoldás az lenne, ami a kétnapos rendezvény végén körvonalazódott: a négy legjelentősebb roma szervezet vezetői (melyek részt vettek a helyhatósági választásokon) közös nyilatkozatot írtak alá arra vonatkozóan, hogy szeptember 23-án újra találkoznak, és akkor megpróbálják nyélbe ütni a választási koalíciót, és így egy közös roma fórum állíthatna jelölteket. - A roma szervezetek vezetői elismerően szóltak a rendezvényen Eckstein Kovács Péterről, aki többek között elérte, hogy a roma deportáltak is kárpótlásban részsüljenek, ennek megoldása folyamatban van. /Máthé Éva: PER-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2000. október 28.

Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

2001. július 11.

Negyedik alkalommal hívta össze júl. 6-án a Project on Ethnic Relations (PER) marosvásárhelyi irodájának vezetője, Koreck Mária Maros megye választott roma nemzetiségű tanácsosait. A szemináriumon a romák problémáit megoldó közös stratégiáról lett volna szó, azonban a 27 roma helyi tanácsos közül egyedül a gernyeszegi Bobó György vette komolyan a meghívást, s vele tartott a mezőcsávási Roma Párt vezetője, Moldovan Mihai. A találkozó meghívottja, Ivan Gheorghe, az Etnikumközi Kapcsolatok Igazgatóságának helyettes államtitkára röviden ismertette a kormány által kidolgozott, a romák helyzetének javítását célzó stratégiát, amely egy négy évre szóló rövid távú, illetve egy tízéves, hosszú távú tervet tartalmaz. A terv szerint miniszteri bizottságokat hoznak létre a különböző minisztériumokban, amelyekben egy államtitkár irányításával két-három szakértő fog dolgozni. /(mózes): Roma stratégia... romák nélkül? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

2001. augusztus 25.

A Romák Pártját kirekesztik a Romák Keretegyezményéből, amennyiben nem ad magyarázatot a testület statútumának megszegésére, és Madalin Voicu pártelnök sértő kijelentéseire, aki nemrég leteremtett néhány roma-vezetőt, alkalmatlanoknak és pénzsóvároknak nevezve őket - jelentette be tegnap Vasile Ionescu, a testület elnöke. A tagszervezetek felháborítónak tartják, hogy a megyei roma irodákba kizárólag Voicu-pártiakat alkalmaztak. A különböző romaszervezetek követelik, hogy az országos romahivatal számoljon el, mire költötte a romák integrációjának elősegítésére kiutalt EU-pénzeket. / Méltatlankodnak a roma szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2002. március 23.

A Romák Pártjának márc. 21-én tartott brassói sajtótájékoztatóján Gábor Tibor elnök elmondotta, bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy például Bodolán arra késztették a cigányokat, románoknak vallják magukat. Sok esetben ceruzával töltik ki az ívet. /(Tóásó Áron Zoltán): Népszámlálás 2002. Ha nehezen meghatározható az anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2002. április 9.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester segítségét kéri Aurel Rosianu, a Romák Pártja Kolozs megyei szervezetének elnöke a népszámláláson magukat magyarnak valló romák megbüntetésének érdekében. A roma vezető tanácsért fordul a polgármesterhez azzal kapcsolatban is, hogy miképpen lehetne törvényes keretek között egy újabb népszámlálást lebonyolítani csak a romák megszámláltatása érdekében, ugyanis szerinte a közösség csupán hetven százaléka vallotta be eredeti származását, a többiek vagy magyarnak vagy más nemzetiségűnek nyilvánították magukat. Ugyanakkor beszámolt arról, hogy kizárta a pártból Dondoczi Gligor alelnököt, mivel az együttműködött a Romák Egységéért Szervezettel, amely Rosianu szerint állítólag arra biztatta a romákat, hogy a magyar igazolvány megszerzése érdekében magyarnak vallják magukat. /Újból számláltassanak meg a romák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2003. július 16.

Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány a többi romániai nemzeti kisebbséget képviselő szervezetekkel együtt évente jelentős pénzösszeggel részesül a román költségvetésből. Az alapítvány idén a tavalyi összeghez képest a dupláját kapta, összesen 37,3 milliárd lejt (1,14 millió dollárt). Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Communitas elsősorban a magyarországi támogatások aránytalanságának kiegyensúlyozására törekszik. Példaként Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét említette, aki több milliós nagyságrendű pénzösszeget kapott Magyarországról. Takács szerint azok az ifjúsági szervezetek, amelyek mindig az RMDSZ ellen léptek fel 2002-ben 48 millió forintot kaptak a magyarországi támogatásokból, míg azokat, amelyek nem voltak hajlandók ezt tenni, csak 2 millió forinttal támogatták. A Székelyudvarhelyért Alapítványnak tavaly szeptemberben 39 850 000 forintot ítéltek oda a székelyföldi Civil Központ és Médiacentrum vételárának támogatására a 2002-es központi keretből. Takács Csaba elmondta, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány tavaly 144,4 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítványtól, és hozzátette, hogy ez a székelyudvarhelyi polgármester által pályázati úton Magyarországról elnyert összegek csak egy része. A Transindex romániai magyar internetes újság szerint a román költségvetésből a Communitas Alapítványon kívül jelentősebb összeghez jut a Szociáldemokrata Roma Párt, amely 24 milliárd lejt kap, ezt követi a Romániai Ukránok Szövetsége 17 milliárd lejjel, míg a Német Demokrata Fórumnak 16,6 milliárd lej jár. A román költségvetésből legkevesebbet, 4 milliárd lejt a rutének és az olaszok kapnak. A Communitas Alapítvány a többi romániai kisebbséget képviselő szervezetekkel ellentétben pályázati rendszer alapján támogatja a romániai magyar ifjúságot, a romániai magyar művelődési és kulturális életet. Így az alapítványnak van sajtó, művelődési, ifjúsági, szórvány, könyvkiadás és ösztöndíj-bizottság szaktestülete, amelyek elbírálják a beérkezett pályázatokat. A sajtószaktestület 2 964 300 000 lejből, az ifjúsági szaktestület 1 067 500 000 lejből, a művelődési szaktestület 2 492 000 000 lejből, a szórvány szakbizottság 1 158 000 000 lejből, az ösztöndíj-bizottság 432 000 000 lejből, a könyvkiadás szaktestület 1 493 000 000 lejből gazdálkodott. A pénzalapból az EMKE is kapott 500 millió lej normatív támogatást. A szaktestületek által pályázat útján kiutalt összegek elérik a 10,1 milliárd lejt. A fennmaradó 27,2 milliárd lejből a Communitas ingatlanépítések és felújítások árát, illetve a szövetség működési költségeit fedezi, emellett a belső pályázaton a kuratórium által megítélt pályázatokat támogatja. A Transindex szerint az ingatlanberuházásokra körülbelül 10 milliárd lejt költ az alapítvány. Jelenleg a legjelentősebb beruházás Marosvásárhelyen a Majális utcai elnöki hivatal mögött épülő ingatlan, amelyet szeptemberben terveznek átadni. Az épület költségei körülbelül 6 milliárd lejt tesznek ki. A földszinten 35-70 személy befogadására alkalmas tárgyalóterem lesz, az emeleten pedig irodák. Ide költözik majd az RMDSZ művelődési, oktatási, szórvány- és ifjúsági főosztálya. A pénzalapból a marosvásárhelyi elnöki hivatal felújítását is finanszírozzák mintegy 1,5 milliárd lejjel. /Borbély Tamás: /Kifogásolják a támogatások aránytalanságát. Takács Csaba sokallja a Szász Jenőnek ítélt pénzösszeget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/

2004. június 7.

Kovászna városban     a szavazati joggal rendelkezők 56 százaléka járult az urnákhoz. Többen azt is kifogásolták, hogy a Roma Párt emberei a szavazókörzetek előtt a választás módjára vonatkozó ,,hasznos tanácsokkal” látták el a választóhelyiségekbe belépő polgárokat. /(bodor): Második forduló valószínű (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

2005. december 6.

December 4-én Resicabányán ismét megalakult a Krassó-Szörény Megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége (KSZMNKSZ), amelyet ezúttal a megye tizennyolc kisebbségéből hét hozott létre. Az 1994-ben létrejött hasonló összetételű szövetségnek az alakuló ülés után több összejövetele nem volt, és nem is valósított meg semmit. A jelenlegi KSZMNKSZ megalakulását a megyei RMDSZ, pontosabban Seres Péter Albert elnök, illetve alprefektus szorgalmazta. Tigla Erwint, a német fórum elnökét választották meg elnökké. Az alakuló ülésen a Roma Párt, a Német Demokrata Fórum, az Ukrán, a Horvát, a Szerb és a Szlovák–Cseh Demokrata Szövetség és az RMDSZ képviseltette magát. A KSZMNKSZ céljai között a kisebbségek érdek- és jogvédelme, az egymással és a román nemzettel való kapcsolattartás, illetve a művelődés és hagyományápolás kérdései szerepelnek. /Makay Botond: Újraalakult a megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2006. január 10.

Joni Géza, a Roma Párt képviselője vágta el az ünnepi szalagot a gyergyószentmiklósi új roma iskola január 9-én történt hivatalos megnyitóján. Kari Attila, a roma iskola igazgatója közölte, a roma oktatás problémája még nem teljesen megoldott, hiszen a nagy létszám és a kevés tanterem miatt csak összevont osztályok működhetnek. Az iskola felszerelését Gyergyószentmiklós testvértelepülése, a budapesti V. kerület adományozta. /Barabás Márti: A legjobb roma iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2006. július 5.

Meg kellett volna hívni a panasztevőket is, hogy több hasznát lássuk e szimpóziumnak – vélte hozzászólásában a brassói rendőrség cigányokkal kapcsolatot tartó felelőse Sepsiszentgyörgyön, az új csendőrlaktanyában tartott konferencián. A négy megye rendőrsége és csendőrsége képviselőinek részvételével lefolyt tanácskozás témája ugyanis ez lett volna: ,,a multikulturalizmus és közrend helyzete a multietnikus (többnemzetiségű) környezetben”. Azonban nem hívtak meg például magyar előadót, ehelyett a kérdést úgy pipálták ki, hogy egy bukaresti levéltári kutató tartott előadást a román közigazgatás újbóli bevezetéséről a világháború utáni Észak-Erdélyben, és arról, milyen szerepet játszott abban a kommunista vezetés alá került Magyar Népi Szövetség. A székelyek lakta régióban nem hívták meg e népcsoport képviselőjét. Kovászna és Hargita megyében a rendfenntartó közegekben alig van magyar. A négy megyéből összehívott sok rendőr- és csendőrtiszt előtt egy bukaresti civil szervezet képviselője elvontan bár, de felvetette az előítéletek és diszkrimináció kérdéseit. Az előadó szerint az interetnikus konfliktust az iskola is élezi azzal, hogy a kisebbségi gyerekek jó része idegen közegként éli meg. Kifogásolta, hogy az iskolákban a vallásoktatásban csak ortodoxok részesülnek, holott a fővárosban is sok a neoprotestáns és más vallású gyerek. Megadták a szót az egyetlen kisebbségi előadóként jelen levő nyelvtanárnőnek, a Roma Párt képviselőjének, aki elmondotta, hogy a romániai cigányság lélekszáma legalább két és fél millió, és 1500 településen alkot túlnyomó többséget, a népcsoport háromnegyede végletes nyomorban tengődik.   /(b. kovács): Párbeszéd partner nélkül (Multietnikus szimpózium). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

2006. november 2.

Egyre nagyobb gondot okoznak Gyergyószentmiklós városvezetésének azok a roma családok, amelyek engedély nélkül költöznek be az önkormányzati tulajdonban lévő elhagyott ingatlanokba. Nemrég a csendőrök segítségével lakoltattak ki a hadsereg egykori istállóiban és lőszerraktáraiban meghúzódó csoportot. Az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok egyikében már gyergyószentmiklósi személyi igazolvánnyal rendelkező romák laktak, ők fordultak panaszlevéllel Pap József polgármesterhez. Azt kérték: akadályozza meg az éjszakai órákban is hangoskodó, az egyébként is romos épületeket még inkább tönkretevő „idegen cigányok” beözönlését. Az elöljáró felkérésére október 28-án csendőrök szálltak ki a helyszínre kilakoltatni a törvénytelenül odaköltözött romákat. Először csak kimentek, és felszólítottuk őket, hogy távozzék az épületből, akinek nincs lakásengedélye. Amikor másodszor mentek ki ellenőrzésre, hegyezett végű botokkal felfegyverkezve fogadták őket, akkor már gumibottal és könnygáz bevetésével léptek fel a támadó romák ellen. A gyergyószentmiklósi roma lakosságnak nincs legitim, mindenki által elismert képviselője. Sem Zsigmond Andrást, a polgármesteri hivatal roma ügyekkel foglalkozó referensét, sem a Romapárt (Partida Romilor) nevű szervezet által kinevezett Mikola Istvánt nem ismerik el képviselőjüknek. /Jánossy Alíz: Csendőrök lakoltatták ki Gyergyószentmiklóson az önkényes területfoglalókat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2007. március 3.

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998