udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romani Criss Szovetseg

1997. május 29.

A máj. 27-i Libertatea című lap tájékoztatott arról hogy máj. 26-án Bukarestben a romák tiltakozó felvonulást rendeztek a fajgyűlölet, idegengyűlölet, valamint a hazai kisebbségekkel szembeni intolerancia ellen. Nicolae Gheorghe a Romani Criss Szövetség elnöke kijelentette, hogy a tüntetés nem a román többség ellen szól, hanem a hatóságok, nevezetesen a kormány és a Külügyminisztérium ellen. Kifogásolták, hogy a hivatalosan cigányoknak nevezik őket, amit nem fogadnak el a roma szervezetek, valamint azt, hogy a rendet felügyelő szervek dokumentumaiban diszkriminatív nyelvezetet használnak velük szemben. A szövetség az általa kiadott közleményben értékeli, hogy a Külügyminisztérium bocsánatot kért a Németországba kivándorolt szászoktól, de bocsánatkérést igényel az Antonescu ideje a romákat ért fajüldözés miatt is. A roma tüntetők követelték a roma nyelvű oktatás bevezetését is, mellyel kapcsolatban a Libertatea megjegyzi, hogy "biztos, gondot fog okozni a Tanügyminisztériumnak". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 29., 99. sz./

1997. augusztus 8.

Az Európai Komisszió /az Európai Unió romániai kirendeltsége és a Romani CRISS, a cigányság szociális és etnikai kérdéseit tanulmányozó központ közös sajtóértekezletet tartott. A roma vezetők elmondták, hogy az országban még csak most ismerkednek a cigányság problémáival. Nicolae Gheorghe roma szociológus szerint Romániában a rendőrség üldözi a romákat, él a megkülönböztetés. 1989 óta a romániai cigányság több mint száz támadást szenvedett etnikai alapon, azonban mindössze két esetben ítélték el a romák megtámadóit. Az 1989-es fordulat óta még egyetlen román kormány sem ítélte el a romák megtámadóit. A múlt században megtörtént a cigány rabszolgák felszabadítása, emlékeztetett Nicolae Gheorghe, most a megkülönböztetés felszámolását kell elérni. A sajtóértekezleten megjelent Paul Abraham rendőrtábornok is, aki csak kivételes eseteknek minősítette a történteket. /Zsehránszky István: kibújt a szeg a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2002. december 11.

Diszkriminációellenes felvonulást szervezett dec. 10-én Bukarestben a Romani Criss Szervezet és az Aven Amentza roma szervezet az emberi jogok világnapja alkalmából. Az roma nemzetiségű fiatalok "Roma - európai kisebbség", "Stop a romániai rasszizmus és szociális kiközösítés előtt" feliratú, román és cigány nyelvű táblákkal vonult végig Bukarest utcáin. A romák a Belügyminisztérium épülete előtt néhány perces hallgatással jelezték a hátrányos megkülönböztetés miatti felháborodásukat. A Zlatari templomban megemlékeztek arról a két romáról, akiket a múlt héten Buhusi-ban egy rajtaütés során a rendőrök lelőttek. A két roma szervezet a jövő héten nyílt levélben kéri majd a kormányt és az elnököt, hogy intézkedjenek megfelelően a romák diszkriminációjának visszaszorítása érdekében. /A diszkrimináció ellen tiltakoztak a romák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2006. szeptember 13.

Az Európai Parlamentben is felfigyeltek az ÚMSZ romák elleni karhatalmi túlkapásokat jelző tényfeltáró riportjára. Mohácsi Viktória, az EP SZDSZ-es képviselője az ÚMSZ-ből értesült a Szászrégenben történtekről, ahol a rendőrség különleges egységei romákra lőttek, megsebesítve ártatlan embereket is. A képviselő úgy döntött: Romániába jön az esetről tájékozódni, és értesítette Olli Rehn bővítési biztost is az eseményekről. A Romani Criss roma szervezet is a helyszínre utazott. „Ez a helyzet egyszerűen tűrhetetlen – fejtette ki Mohácsi Viktória – nem lehet szó nélkül hagyni, hogy rendőrök verik az embereket, fegyverrel támadnak rájuk, asszonyok és gyerekek kerülnek puskacső elé.” Az abafáji összetűzés állítólag abból robbant ki, hogy a rendőrség megpróbált kézre keríteni két roma nemzetiségű férfit, akik állítólag egy rendőrt bántalmaztak. A két férfit, akit a lap riporterei az eset után perceken belül megtaláltak, a rendőrség még most is keresi. /A régeni karhatalmi túlkapásról szóló riportunk felkavarta a brüsszeli vizeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2007. április 13.

Haller Istvánt, a Pro Europa Liga emberjogi irodájának vezetőjét nemrég az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségi tagjának jelölték. Hallert több mint harminc civil szervezet jelölte, köztük az Igazságügyi Forrásközpont, az Accept, a Romani Criss, a román Helsinki Bizottság és más olyan civil szervezetek, amelyek egyrészt emberjogvédelemmel. Haller elmondta, hogy ez nagy változást jelent életében, hiszen Marosvásárhelyről Bukarestbe kell költöznie és meg kell szoknia, hogy az állami szférában fog dolgozni. /Hatékonyan a diszkrimináció ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

2007. november 7.

November 7-én tárgyal Rómában Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Romano Prodi olasz miniszterelnökkel a kitoloncolt román állampolgárok kérdéséről. Eközben Romániában ismét hevesen bírálták Adrian Cioroianu külügyminisztert azért a kijelentéséért, miszerint az olaszországihoz hasonló bűncselekményeket elkövető személyek számára büntető munkatáborokat kellene létesíteni az egyiptomi sivatagban. A tárcavezető bocsánatot kért az érintettektől nyilatkozatáért, hozzátette, egyetlen etnikai kategóriára vagy nemzetiségre sem utalt. A politikus kijelentését közleményben ítélte el az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Traian Basescu államfő szerint Cioroianunak nyomban nyilatkozata elhangzása után le kellett volna mondania. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke szintén a miniszter lemondását sürgette „fasiszta színezetű kijelentéséért”. Több nem kormányszervezet – így a Sajtófigyelő Ügynökség, a Közpolitikai Intézet, a Pro Europa Liga, a Romani Criss Egyesület –szerint a miniszter mélységesen sérti a román és az európai törvénykezést, javaslata a nácizmust idézi. Az aláírók ugyancsak a tárcavezető lemondását követelik. A tárcavezetőt egyetlen politikus védte meg: Calin Popescu-Tariceanu. A kormányfő pillanatnyi tévedésnek minősítette Cioroianu szavait, egyben pedig visszafogottságra intette Basescut. Szerinte ugyanis az államfő semmiképpen sem adhat leckét, miután ő maga is többször használt sértő kifejezéseket, amelyekért – Cioroianutól eltérően – még csak bocsánatot sem kért. Olaszországban egymást érik a románellenes incidensek, s folytatódnak a letartóztatások. Rómában eközben újabb kilenc romániai romát tartóztattak le amiatt, hogy lopták az elektromos áramot. A hatóságok több lopott holmit is felfedeztek a romák barakkjaiban. /B. T. : Össztűz Adrian Cioroianura. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2007. november 16.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) november 15-én nem kívánt dönteni a Romani Criss által Adrian Cioroianu külügyminiszter ellen benyújtott keresetben. A romaszervezet a tárcavezető korábbi kijelentését panaszolta fel, miszerint az egyiptomi sivatagba kellene kitelepíteni a romániai bűnözőket. A CNCD tagjai egyöntetűen tartózkodtak bármilyen ítélet meghozatalától. Ennek indoklásául Asztalos Csaba elnök elmondta, a testület már korábban véleményt nyilvánított ebben az ügyben, november 6-án nyilvánosságra hozott közleményében ítélte el a külügyi tárcavezető kijelentését, amely károsan hatott ki egy társadalmi kategória megítélésére. /B. T. : A CNCD tartózkodik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2009. július 28.

Nem engedélyezte a Romani Criss roma szervezet Csíkszentmártonba tervezett tüntetését Gergely András polgármester. „Nyugalomra van szükség, nem erőfitogtatásra és feszültségkeltésre” – indokolta a döntést. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester ellenben engedélyezte a tiltakozó akciót, a megyeközpontban július 30-án fognak felvonulni a romák. „Nem tartunk az etnikai feszültségektől, a szólásszabadság értelmében jogos a tüntetés” – szögezte le a polgármester. A Romani Criss azután nyújtotta be a csíkszentmártoni önkormányzathoz a tüntetésre vonatkozó kérelmét, hogy június 4-én konfliktus alakult ki a roma és magyar lakosság között. A szervezet szerint a magyarok felgyújtották egy roma család házát, meggyilkolták kutyáikat és lovaikat, és azóta is rettegésben tartják a cigány közösséget. Gergely András polgármester cáfolta a vádakat: egyetlen házat sem gyújtottak fel, az erdőben tartózkodó romák pedig erdei gyümölcs begyűjtésével foglalkoznak. Hozzátette, mostanra normalizálódott a helyzet. A csíki községek vezetői július 27-én közös nyilatkozatban fordultak Dan Nica belügyminiszterhez, Gyerkó László szenátorhoz, Korodi Attila képviselőhöz, Asztalos Csabához, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez, valamint a csíki faluközösségek minden tagjához az egyre romló közbiztonság javítása érdekében. „Egyre több alkalommal bizonyosodik be, hogy a bukaresti belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó rendőrség nem képes biztosítani a csíki falvak lakóinak személyi és vagyoni biztonságát. Az önkormányzati vezetők hatékonyabb rendőri fellépést sürgető nyilatkozatai eddig süket fülekre találtak” – olvasható a közös nyilatkozatban. A dokumentum szerint odáig fajult a helyzet, hogy „a rendőrség emberei fenyegetően lépnek fel azokkal az önkormányzati vezetőkkel szemben, akik az elviselhetetlen közbiztonsági állapotok miatt felszólalni merészelnek”. A nyilatkozatban szorgalmazzák egy törvénytervezet sürgős kidolgozását a polgárőrség felállításának szabályozására. /Jánossy Alíz: Csíkszeredában lesz a romatüntetés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

2009. július 29.

A Csíki-medence polgármesterei által kidolgozott együttélési kódex jobban szolgálja majd a helyi magyar és roma közösség együttélését, mint a Romani Criss nevű cigány érdekvédelmi szervezet tüntetése. A jelen helyzetben a tüntetés vélhetően csak olaj lenne a tűzre. A felszított indulatok csillapítására ugyanis nem biztos, hogy alkalmas lesz a romákat kizárólag áldozati szerepben bemutató érdekvédők megmozdulása, miközben a helyiek azt tapasztalják, hogy a falujukban élő roma közösség bizonyos tagjai rendszeresen megdézsmálják a kerteket, termőföldeket. A roma szervezetet bizonyos, a háttérben megbúvó erők ösztönözhették arra, hogy utcára vonuljon a magyarok „atrocitásai” ellen tiltakozva – olyan erők, amelyeknek érdeke, hogy a magyar és a roma közösség között konfliktus legyen. Természetesen a terménylopásra, a késelésre nem elfogadható válasz az önbíráskodás. Mindezt nem ártana maguknak a hatóságoknak is tudatosítaniuk magukban, az előzményeket nem ismerő, de reflexből fajgyűlöletet és rasszizmust kiáltó, az emberi jogokat szelektíven értelmező megmondóemberekkel egyetemben. Nem lehet a politikai korrektségre hivatkozva elfogadni a megélhetési bűnözés tényét. A hatékony iskoláztatási és munka-helyteremtési programot kell kidolgozni a romák számára. Ez esélyesebbé tenné a kulturált egymás mellett élést. Ahhoz képest legalábbis mindenképpen, mint ha a tulajdonuk védelmében fellépőket vagy a bűnelkövetőket csípőből leállatozzák. /Balogh Levente: Megélhetésiek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./ Előzmény: Parászka Boróka: Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ címen

2009. július 30.

Cigány szervezetek, a Romani Cris és az Együtt Közösségfejlesztő Ügynökség felhívására mintegy ötven roma fiatal tiltakozott néhány napja az RMDSZ bukaresti székháza előtt a csíkszentmártoni és a csíkszentkirályi romák üldözése miatt. Vezetőikkel Markó Attila, az etnikumközi hivatal vezetője tárgyalt, azzal nyugtatva a felháborodott cigányokat, hogy ,,a barikád ugyanazon oldalán állunk... ” A roma szervezetek vetetői elsősorban azt kérték, hogy az RMDSZ megválasztott elöljárói ne önbíráskodásra buzdítsanak. Született egy szimbolikus cigány–magyar megállapodás is, ennek ellenére Markó Béla, a RMDSZ elnöke az ügyre reagálva azt fejtegette, hogy a roma szervezetek ,,nem megfelelő helyen keresik az igazságot, mert mi már nem vagyunk kormányon. Most nem velünk, hanem a csendőrséggel, a rendőrséggel, a helyhatósági hivatalokkal, az ügyészséggel kellene egyezkedniük. ” A szimbolikus megállapodás és a tüntetés kapcsán nem esett szó, arról, hogy végül is miért bujkálnak a falvakat környező erdőkben az emlegetett szentmártoni és szentkirályi romák? A valóban nehéz helyzetben lévő cigány családok az éj leple alatt dézsmálják a termést, mire a feldühödött gazdák a maguk módján igyekeznek ezt megakadályozni és elégtételt venni. . A kérdés, hogy a romák jogaiért harcoló szervezetek meg tudják-e akadályozni ezt? /Bogdán László: Roma félelmek avagy hány oldala is van a barikádnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

2009. július 31.

Etnikai tisztogatás – az első lépés a területi autonómiához; Együtt Európába – romák nélkül?; Hargita megye mindenekfelett, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok felett; Nem az öntörvénykezésre egy jogállamban – ehhez hasonló jelszavakat skandált a július 30-án Csíkszeredában tiltakozó roma szervezetek mintegy 60 képviselője. A Romani Criss szervezte tüntetésre Bukarestből, Fehér, Szilágy, Kolozs, Maros és Gorj megyéből érkeztek résztvevők, akik az elmúlt időszakban Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban a roma és a magyar közösség között lezajlott erőszakos cselekedetek ellen emelték fel szavukat, azt állítva, hogy a magyarok roma családok házait gyújtották fel és legyilkolták lovaikat, kutyáikat. Mátyás László helyi önkormányzati képviselő cáfolta a tüntetők vádjait, miszerint a magyarok elkergették a romákat a községből. Mint mondta, a településen békés a hangulat, és nem került sor újabb összetűzésre a magyarok és a cigányság között. Gráncsa János csíkszentkirályi cigányvajda – aki szintén csak nézőként volt jelen az eseményen – elmondta: azért nem akartak részt venni ezen, mivel magyarnak tekintik magukat, és szerintük a községben nem lehet etnikai konfliktusról beszélni. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere cáfolta a vádakat, miszerint a magyarok felgyújtották egy roma család házát, meggyilkolták kutyáikat és lovaikat, és azóta is rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. /Romatüntetés vármegyésekkel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./ Egyetlen helyi roma sem vett részt Csíkszeredában a tüntetésen. Pedig – a szervezők szerint – éppen a köztük, valamint két alcsíki település magyar lakossága között nemrég kirobbant konfliktus miatt vonultak utcára. „Nem as erósaknak” – állt azoknak a tábláknak az egyikén, amelyeket végighordozott Csíkszeredában a mintegy hetven roma fiatal. „Minek jöttetek ide? Tanítottátok volna meg eddig jó néhány társatokat, hogy ne lopjanak” – kiabált a tüntetők irányába egy csíkszentmártoni férfi. A szentkirályi romák közül több mint nyolcvanan írták alá azt a dokumentumot, amelyben kijelentették, hogy a faluban nincs semmilyen interetnikus konfliktus. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által Csíkszeredában szervezett demonstrációt. A csíki településeken kirobbant cigányprobléma miatt nyilatkozatháború robbant ki. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, „a politikusoknak nem érdemes hadakozniuk a médiával. Természetesen semmilyen körülmények között nem lehet elfogadni azt sem, hogy valaki a nyilvánosság előtt egyetlen embert is állatnak nevezzen, de ismétlem, ebben az ügyben nem szabadott volna kialakulnia a sajtó és a politikusok közti konfliktusnak, ráadásul olyan ügy kapcsán, mely mindkét fél számára probléma” – mondta az RMDSZ államfőjelöltje. /Mihály László: Tüntetés értük, de nélkülük. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./ Kelemen Hunor Parászka Boróka Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ című írására utalt.

2009. augusztus 4.

Mátyás László csíkszentmártoni tanácsos szerint nem volt szerencsés a Romani Criss roma emberjogi szervezet csíkszerdai tüntetése, mert az elmélyíti az etnikai feszültségeket. Hasonló szellemben nyilatkozott Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök körlevele szerint maguk a csíkszentmártoni romák is helytelennek tartják a nevükben és érdekükben eljáró nem kormányzati szervezet tüntetését. Székely Ervin kifejtette, egyik oldalon áll egy okvetetlenkedő civil szervezet, amelyik tüntetget Bukarestben, Csíkszeredában, a másik oldalon pedig a béketábor, „amelyik csak a békétlenséget meg a romákat utálja”. Székely Ervin elítéli a Hargita Megyei Tanács túlzott toleranciáját a Jobbik vezetőjével szemben. /Székely Ervin: Béketábor a Hargitán. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2009. augusztus 20.

Néhány nappal azután, hogy négy roma jogvédő szervezet Traian Basescuhoz fordult a Hargita megyében földönfutóvá vált romák megsegítéséért, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is fontosnak tartotta ismertetni álláspontját az államfővel. Állásfoglalását a házelnökhöz, a négy roma szervezethez, illetve a sajtóhoz is eljuttatta. Borboly a dokumentumban hangsúlyozza: az önkormányzati testület a törvény adta lehetőségeken belül megpróbálta megelőzni, hogy a megye más településein a csíkszentmártonihoz és csíkszentkirályihoz hasonló incidensek forduljanak elő. Alcsíkon május és június folyamán fajultak tettlegességig a roma és magyar közösség közti konfliktusok. Borboly szerint a két településen nem etnikai jellegű konfliktusok támadtak a roma és a magyar közösség tagjai között – mint ahogy a jogvédő szervezetek állítják –, hanem szociális jellegű feszültségek. „A feszültségeket az is táplálta, hogy Csíkszentkirályon egy roma leszúrt egy magyart, s a hatóságok nem állították elő a tettest. (...) A két községben felmerült problémák a közrendhez és közbiztonsághoz kapcsolódnak, nem illik rájuk az etnikai konfliktus megnevezés” – vélekedett Borboly. „A roma szervezetek tagjai még csak a helyszínen sem jártak. Csupán önös politikai érdekeiket követték az etnikumközi konfliktus kiaknázásával” – fogalmazott a politikus, aki sérelmezte, hogy négy roma szervezet egyoldalúan mutatta be a helyzetet az államfőnek. A Romani Criss szervezet vezetője, Cezara David elutasította Borboly vádjait. „Munkatársaink napokig dokumentálódtak a helyszínen, mielőtt helyzetjelentésüket megírták volna. Most is tartjuk a kapcsolatot az csíkszentmártoni erdőben élő, elüldözött romákkal” – mondta az ÚMSZ-nek David. /Borboly Csaba is írt Traian Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2009. augusztus 27.

„A román hatóságok rémületben tartják a csíkszentmártoniakat: a csíkszeredai ügyészség ezekben a napokban 220 helybélit, a fél falut készül beidézni a júniusban történt incidensek miatt” – nyilatkozta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Néhány héttel később Csíkszentkirályon tört ki konfliktus a helybéli magyarok és romák között, egy késeléses eset nyomán, a helybéliek felháborodtak, amiért a késelő romát nem állították elő a hatóságok. A jogvédő szervezetek önbíráskodással vádolták a két község lakóit, a megye vezetőit pedig azzal, hogy hallgatólagosan vagy akár tevőlegesen támogatja eljárásaikat. Négy roma szervezet a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz fordult segítségért az elüldözött romák ügyében. A „központi sajtó eltorzítva mutatta be az alcsíki helyzetet, a hatóságoknak bűnbakot kellett keresniük. Ezért hívják be most az ügyészségre csíkszentmártoniakat” – vélte Borboly. Borboly cáfolta a Romani Crissnek azt az állítását, mely szerint a Csíkszentkirály melletti erdőkben továbbra is bujkálnak elüldözött romák. /Cs. P. T. : Beidézték fél Csíkszentmártont. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ Csíkszentmártonban a konfliktus azután tört ki, hogy néhány roma lakos a lovait egy megművelt területen legeltette, és amikor a gazda elkergette onnan őket, a romák megverték a terület gazdáját és a fiait. Este több magyar lakos is kiment a romák telepére és kövekkel dobálta be házaik ablakát. Az egyik érintett magyar lakos sérelmezte, hogy Hargita megye prefektusa Bantusztánnak nevezte községüket, és azt állította a magyarokról, hogy nem toleránsak és nem képesek a békés együttélésre. „Nem igaz. Nálunk senkit nem gyilkoltak meg, nem égették fel senki házát, és nem igaz az, amit a sajtóban hangoztatnak rólunk” – szögezte le. /Jánossy Alíz: Tovább gyűrűzik a Hargita megyei romaügy. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

2009. november 6.

Több tízezer román állampolgár nem élhet szavazati jogával a közelgő elnökválasztásokon, és szociális segélyt sem kaphat, mert nincsenek személyi iratai. Az államfőválasztások előtti hetekben Románia több megyéjében is ellenőrzik a hatóságok, kik az „identitás nélküli” emberek. Országos adat nincs arra vonatkozóan hogy hányan élhetnek iratok nélkül. Maros megyében több mint húszezer ember él személyi igazolvány nélkül. Fehér megyében hatezer embernek nincs semmiféle okmánya. Szatmár megyében, ahol a napokban zajlott az ellenőrzés, négyezer érintettet azonosítottak, de az utóbbi három évre felére csökkent az iratok nélkül élők száma. Ez azzal magyarázható, hogy évente ismétlik az ellenőrzéseket. Háromszéken ötezer embernek azért nincs érvényes személyi okmánya, mert lejárt az igazolványuk érvényessége. A többség vélhetően külföldre költözött. A Romani Criss adatai szerint csak a cigány nemzetiségű lakosok között hatvanezer ilyen állampolgár él. A Kovászna megyei Lakosság-nyilvántartó Hivatal, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis-, és az Amenkha roma egyesület tavaly nagyszabású személyazonossági és keresztlevélosztó akciót szervezett, a hivatalosan „nem létezők” megsegítésére. A kezdeményezés révén háromszáz esetet tudtak rendezni. /Kovács Zsolt: Nem létezők drámája. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998