udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 146 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-146
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romania Mare

1990. július 24.

A Romania Mare júl. 22-i számában Corneliu Vadim Tudor rendkívül élesen támadta Tőkés László püspököt. Tudor a magyarságot barbár, civilizálatlan népnek mondta, hozzátéve, jobb lett volna, ha Ázsiából Amerikába mennek és megkímélik Európát ezeréves pusztító jelenlétüktől. Elutasította azt, hogy Tőkés László tevékenysége nyomán kezdődött 1989-ben a változás, ehelyett néhány ezer Magyarországról beszivárgó ügynökről beszélt. Vadim végig minősíthetetlen szavakkal támadta Tőkés Lászlót. Tudor a temesvári, Securitate és pártvezetők elleni perről kifejtette: a károkat okozó vandálokra a világ bármely hadserege lőtt volna. "Mi bajod velünk, papocska? Eridj a tieidhez Budapestre?" írta Vadim. "Távozz, sátán!" Minderre lehetne mondani, hogy nevetséges. Mégsem nevetséges. A fasizmus ugyanis sohasem nevetséges. /Romania Mare: Tőkés a torkunkat szorongatja. = Népszabadság, júl. 24./

1990. augusztus 2.

Ágoston Vilmos idézte a román sajtó magyarellenes megnyilvánulásait Szomorú szellemi kincstár címmel. A Vatra Romaneasca szélsőséges, idegengyűlölő elveit a politikai életben a Román Nemzeti Egységpárt juttatja érvényre. Az Adevarul in Libertate című kolozsvári lap közölte nyilatkozatukat: a magyar konzulátus románellenes, revizionista, szeparatista propagandát fejtett ki. "Romániában szabadságot nyert a fasiszta sajtó" - állapította meg Ágoston Vilmos. A Nagy Románia /Romania Mare/ lap vezetői, Eugen Barbu igazgató, Corneliu Vadim Tudor főszerkesztő és Ion Lancranjan főmunkatárs a Ceausescu-korszak kiszolgálói voltak. Tudor antiszemitizmusa közismert volt, a nyolcvanas évek elején Izrael diplomáciai úton is tiltakozott írásainak hangvétele ellen. Most ismét uszító hangú verseket és politikai röpiratokat közöl. Egyik magyargyalázó versében ezt írta: "Megátkozlak titeket az éggel és a tengerrel", "ti kizsarolt eszű erőtlenek", "viperát szüljetek, ne gyermekeket", "Mi nem fogjuk megérteni egymást soha, nem vagytok ti emberek, veszett kutyák"... A következő számban Tőkés László püspököt gyalázták, összetévesztve a református és a katolikus egyházat, Tőkést a Vatikán híveként mutatta be, hozzátéve, hogy takarodjon az országból, mert meg fogják ölni. /Ágoston Vilmos: Szomorú szellemi kincstár. Idézetek a román sajtóból. = Magyar Nemzet, aug. 2./

1990. augusztus 14.

A Romania Mare /Nagy-Románia/ újságot Ceausescu hűséges kiszolgálói szerkesztik /főszerkesztő: Corneliu Vadim Tudor, igazgató: Eugen Barbu/, annyi a változás, hogy a hajdani kapitalista, imperialista jelzők helyett most egyetlen van, a magyar. A magyar a bűnös. A 8-as számban ez olvasható: "A magyar szélsőségesek ma is meg akarják fordítani az idő kerekét. Ezer meg ezer román családot terrorizálnak, tanárokat, diákokat, tanulókat űznek el a közoktatási intézményekből és helységekből, vonatokat támadnak meg, sok évszázados ortodox templomokat gyújtanak föl, vagyis azt teszik, amihez a legjobban értenek." /Alexandru Iorga: Színtiszta vörös nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

1990. szeptember 26.

Az Ady Endre Líceum hetvenöt éve működik Bukarestben, illetve működött volna, ha öt évvel ezelőtt, 1985-ben meg nem szüntetik a magyar oktatást ebben az iskolában, Bukarest egyetlen magyar középiskolájában. 1989 után természetesnek tűnt a magyar iskola visszaállítása, mondta Pufulete Rudolf iskolaigazgató. Ezt először elfogadták, majd az indulatos román tiltakozások hatására a tanfelügyelőségtől átirat érkezett: újra kell indítani román osztályokat a magyar iskolában. A magyar tanárok és a szülők megállapították, nem szabad visszatáncolni, mert az a magyar iskolák ellen harcolókat fölbátorítanák. Beadványt készítettek a miniszternek. Gheorghe Stefan miniszter szept. 26-án fogadta a küldöttséget, melynek tagjai voltak Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Demény Lajos, Pufulete Rudolf iskolaigazgató és Nagy Benedek. Ugyanezen a napon az RMDSZ sajtóértekezletet tartott, melyre több mint hetven újságíró érkezett, a Reuter, a France Presse és a Guardian is képviseltette magát. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a miniszter határozatlan, enged a nyomásnak. Az RMDSZ választ vár beadványára. /L. A.: A bukaresti Ady Endre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Ezen a sajtóértekezleten az RMDSZ parlamenti csoportja beszámolt a bukaresti magyar iskola körüli botrányról. Bitay Ödön RMDSZ-szóvivő, Bara Gyula, a bukaresti szervezet elnöke, Demény Lajos szenátor és Rudolf Pufulete iskolaigazgató ismertette az eddigi fejleményeket. A bukaresti magyar iskola helyzete része visszarendeződés jelenségének. Elhangzott egy szekus tiszt neve is, aki egyenruhában megjelenve akart nagyobb tekintélyt adni fellépéséhez. A Romania Mare szerkesztősége szervezi a román tanulók tüntetését. /Nits Áprád: A bukaresti magyar iskola kálváriája. Kik a visszarendeződés tábornokai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1990. október 5.

A magyar Külügyminisztérium szóbeli jegyzéket intézett Románia budapesti nagykövetségéhez. A jegyzék a román sajtó gyűlöletet szító írásai ellen tiltakozott, melyek a magyarok, zsidók és cigányok ellen irányulnak. A Romania Mare fasiszta színezetű cikkeket közöl. Románia megtűri egyes fasiszta, sovén személyek és szervezetek működését. /MTI/

1990. november 26.

Nov. 26-án a képviselőházban már harmadszor hangzott el támadás a tévé magyar adása ellen. Most egy Prahova megyei képviselő tiltakozott az adás románokat rágalmazó adás ellen. Konkrét példa most sem hangzott el, amint az előző esetekben sem. Az ülésen Valeriu Butulescu képviselő cáfolta a Romania Mare súlyos sértéseit, kijelentvén, hogy nem magyar és nem cigány, a felesége sem az. Hozzátette, hogy miért lett volna ez bűn. /Béres Katalin: Kurta-furcsa ülés a képviselőházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1990. november 29.

Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 27-28-án ülésezett Bukarestben, az RMDSZ székházában. A nov. 29-én kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzéki politikát követ. Az RMDSZ tevékenységének, céljainak jobb megismertetéséért felkarolja a Kolozsvárott eddig alkalmilag kiadott Puntea című román nyelvű kiadványt. Tekintettel a romániai magyarság, az RMDSZ elleni egyre élesebb sajtótámadásokra, büntetőjogi vádemeléssel él Eugen Barbu és Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare szerkesztői ellen. Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja jóváhagyásával, a román delegáció tagjaként, részt vett az Európai Leszerelési és Biztonsági Értekezlet párizsi csúcstalálkozóján. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1990. december 20.

December első napjaiban a milánói törvényszék Iosif Constantin Dragan Milánóban élő, román származású, lugosi születésű dúsgazdag üzletembert, publicistát, írót fasisztának, legionáriusnak és a Ceusescu-rezsim kollaboránsának nyilvánította. A milánói per anyagában szerepel egy fénykép: Lugoson, a választási gyűlésen, Iliescu elnök mellett látható Dragan. Dragan egyre-másra jelentette meg lapjait Romániában /Europa Nova, Mileniul III., Dacia Literara/. Dragan trösztjének egyik tagja Ion Coja, a Vatra Romaneasca első alelnöke. A Romania Mare rendszeresen magasztalja Dragant, aki létrehozta a Dragan Európai Alapítványt, a Dragan Kiadó ontja a dák-trák témájú könyveket. Dragan 1942-ben a román legionárius doktrínát magasztaló könyvet írt, a hetvenes-nyolcvanas években pedig rendszeresen tárgyalt Ceausescuval, aki fogadta őt /erről tanúskodnak a Scinteia régi számai/, könyvei jelentek meg /Noi Tracii, Prin Europa stb./ . Az egyik bukaresti Dragan-lap, a Natiunea bekapcsolódott a magyarellenes kampányba. A Natiunea 19. számában maga Dragan írt, kifejtve, hogy a kommunizmus romániai térhódítása a zsidók és az irredenta magyarok műve volt. Dragan így fejezte be cikkét: "Románok, őrizkedjetek az idegenektől, akiket hazátokba fogadtok." Nyugtalanító, hogy Adrian Paunescu lapja, a Totusi Iubirea közölte: megalakult a Liga Maresal Ion Antonescu, élén Dragan áll, az Antonescu Liga megyei fiókokat is alakít. Corneliu Vadim Tudor a Romania Mare 27-es számában fenyegető hangú levelet írt Iliescu elnöknek, kilátásba helyezve: ha a románok milliós fegyvert fognak a magyarok ellen "a nemzeti ügyért", akkor nem marad más megoldás, mint a katonai kormányzás. /Barabás István: A Dragan-ügy mint kórkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1990. december 27.

A Romániai Magyar Kisgazdapártot aggodalommal töltötte el a társadalmi feszültség fokozódása, a Vatra Romanesasca és a Front egyes képviselőinek és szenátorainak soviniszta, kisebbségellenes felszólalásai erősítik az uszító hangulatot. Egyes román lapok, így a Romania Mare, a Zig-zag, a Cuvintul Liber féktelen rágalomhadjáratot indítottak az erdélyi magyarság kiemelkedő személyiségei /Tőkés László, Sütő András, Kincses Előd, Domokos Géza, Király Károly, Szőcs Géza és mások/ ellen. A marosvásárhelyi Cuvintul Liberben Ion Scrieciu tartalékos vezérőrnagy és Ioan Judea ezredes Sütő Andrásra és Kincses Elődre akarják hárítani a felelősséget a marosvásárhelyi eseményekért. A Vatra Romanesasca által szervezett magyarellenes diverziókeltés a kormány tudtával történik, sőt Petre Roman miniszterelnök ösztönzésével, ezt mutatta Gyulafehérváron, ahol vezényelte a magyarellenes tömeg ütemes kiabálását. Felháborító, hogy a parlamentben Vacaru szenátor, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetője bűnvádi eljárást követelt Tőkés László püspök és Sütő András író ellen. Ez azt mutatja, hogy a magyarellenes diverziókeltést állampolitikai rangra akarják emelni, a Romániai Magyar Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen. A párt követeli, hozzák nyilvánosságra a teljes igazságot a tragikus marosvásárhelyi eseményekről és a bukaresti jún. 13-15-i eseményekről, s vonják felelősségre az igazi bűnösöket. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt Maros megyei vezetőségének tiltakozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

1991. január 11.

1991 a magyar terrorizmus elleni harc éve - ezzel a címmel indított cikksorozatot a Romania Mare.

1991. március 8.

A Romania Mare magyarellenes és antiszemita cikkeire példa a hetilap márc. 8-i számából: "A magyarok története Európában nem egyéb, mint bűntények hosszú és elképzelhetetlen sorozata, amelynek egyetlen jellemzője, sajátságos bélyege a szadizmus." "A Sátán Ázsia földjén teremtett egy egyedülálló népet, ennek egyetlen jellemzője a szadizmus, amelyet Európában elterjesztett. " "Az a pápa, aki a Szent Istvánnak keresztelt gyilkos véres kezébe tette a keresztet..." /Egy marosvásárhelyi román aláírású cikkből./ Ugyanebben a számban Radu Theodoru író egyszerre magyarellenes és zsidóellenes, ilyeneket ír: "A gazdasági életben, a pénzügyekben és a politikában az idegen elem eluralkodásának jelensége egyre nyilvánvalóbb." Vérszívókról beszél, a "választott nép sarjairól" és kész megküzdeni "az új bölcs Náthánok ördögi politikájával." /Ezeket és a hasonló hangvételű cikkeket elítélően idézte: Romania Literara, jún. 20. /

1991. április 18.

Belügyminisztériumi díjat kapott a szélsőséges Romania Mare hetilap, amikor a hazafias lapokat tüntették ki. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

1991. május 16.

Romania Mare /Nagy Románia/ néven új párt alakul, jelentette be a Romania Mare szélsőséges hetilap múlt heti száma. A párt célja, hogy a románok "otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek." A párt vissza akarja verni az ország feldarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. /MTI/

1991. május 31.

James Baker dr. Moses Rosen főrabbihoz intézett táviratában kifejtette, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri az etnikai és vallási kisebbségek jogainak betartását. Az amerikai külügyminiszter távirata összefügg a Romania Mare és más szélsőséges lapokban napvilágot látó fajgyűlölettel, nacionalizmussal és antiszemitizmussal. /MTI/

1991. június 8.

A kisebbségellenes Romania Mare egyetlen számában a következő címek olvashatók: Magyarország bűnös keze; A honvédek el akarják foglalni Kolozsvárt; Ismét K.K. grófról; Erdély után a magyarok Bukovinát és Ukrajnát támadják; Újra magyar nyomás nehezedik Bukarestre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1991. június 9.

Moses Rosen főrabbi a holokauszt áldozatainak szentelt jún. 9-i megemlékezésen, Kolozsváron, szólt a 130 ezer észak-erdélyi áldozat mellett a 370 ezer zsidóról is, akik a besszarábiai, transznisztriai, bukovinai, iasi és bukaresti pogromoknak estek áldozatul. Rámutatott arra, hogy két nemzedéket neveltek fel hazugságban, letagadták előttük a román zsidóüldözés tényét. Egy emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Bukarestben, a parlamentben végre megemlékezzenek erről. De akkor egy szenátor nem az öldöklés tényét idézte fel, hanem Antonescu mellett állt ki, emlékét felidézve. A Romania Mare és az Europa nyíltan propagálja a fajgyűlöletet. Moses Rosen elmondta, hogy Marosvásárhelyen zsidó temetőt, Nagyváradon zsinagógát gyaláztak meg. Méltatta, Márton Áron püspök a háború idején bátran kiállt a zsidóság mellett. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

1991. június 19.

Antonescu parancsára negyedmillió zsidót végeztek ki Romániában. Ennek ellenére az egész román sajtó, beleértve a kormánylapokat is, nagy hazafiként emlékezett meg Antonescuról. Áprilisban a parlamentben csak a magyar képviselők utasították el azt, hogy tisztelettel adóznak Antonescu diktátor emlékének. A szélsőséges nacionalizmus és antiszemitizmus szócsöve a félmilliós példányszámú Romania Mare. /The New York Times, jún. 19., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1991. június 21.

Bukarestben bejegyezték a Nagy-Románia Pártot, elnöke Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges, nacionalista Romania Mare /Nagy-Románia/ hetilap főszerkesztője, alelnöke Eugen Barbu, a hetilap igazgatója. /MTI/

1991. június 24.

Moses Rosen főrabbi jún. 24-én bukaresti sajtóértekezletén kérte a Nagy-Románia Párt és szócsövének, a hatszázezres példányszámú Romania Mare hetilapnak a betiltását és a "nemzeti gyűlöletet és antiszemitizmust szító" lapok, így az Europa megjelenésének leállítását. Ugyancsak elítélte, hogy sok lap nemzeti hőssé magasztosította fel Antonescu fasiszta diktátort, akinek uralma alatt a korábbi 800 ezres zsidó közösség felét elpusztították. /Moses Rosen főrabbi a Romania Mare Párt betiltását kéri. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Moses Rosen főrabbi sajtóértekezletén elmondta, hogy Romániában a fasiszta pártok és publikációk fenyegetik a törékeny demokráciát és az országban élő zsidókat. Kijelentette: a Nagy-Románia Párt tipikus fasiszta szervezet. A főrabbi követelte a fasiszta propaganda betiltását. Az AP amerikai hírügynökség megkérdezte Corneliu Vadim Tudort, a Romania Mare főszerkesztőjét, mi a véleménye Moses Rosen szavairól. Corneliu Vadim Tudor szerint a főrabbi túlzott, lapja nem a zsidókat támadja, csak azt a törekvésüket, hogy kezükbe tartsák az államvezetést. Szerinte a román állami intézmények vezetőinek 60 százaléka zsidó. C. V. Tudor szükségesnek tartja a kvóták bevezetését, vagyis meg kellene szabni, hogy az állami intézmények vezetőinek mekkora hányada lehet zsidó. /A Romania Mare vezetője a numerus clausus bevezetését szorgalmazza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1991. június 28.

A magyarellenes és hírhedt antiszemita lap főszerkesztője, C. V. Tudor bíróság elé került, a pert a volt főügyész, Gheorghe Robu indította a Romania Mare hasábjain személye ellen elkövetett rágalmazásért. A tárgyalást jún. 19-én Ploiesti-en tartották, mert Tudor a bukaresti bírákat elfogultsággal vádolta. A bíróság előtt Tudor agresszív volt, állandóan fenyegette a bíróság elnökét. Az ítéletet júl. 10-én hirdetik ki. /Ifj. Buja Simon: A Romania Mare főszerkesztője a bíróság előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1991. július 5.

Petre Roman miniszterelnök biztosította vendégét, Elie Wiesel írót, hogy szembeszállnak a fasiszta, uszító sajtóval. Ugyanakkor Petre Roman februárban egy tévéinterjúban nem határolta el magát a Romania Mare laptól, sőt a lap iránti szimpátiájának jelét mutatta. /SZER, Világhíradó, magyar adás, MTI/

1991. július 9.

A magyar kisebbség után a Romania Mare most új bűnbakot talált magának -írta a párizsi Le Monde júl. 9-i száma a romániai antiszemitizmusról szóló tudósításában. A Romania Mare szerint a zsidóüldözések "természetes és logikus választ jelentenek a zsidók által elkövetett bűnökre." A Le Monde beszámolt Antonescu rehabilitálásának kísérleteiről. A kormány elítélte "az új antiszemita hullámot, anélkül, hogy ennek nagyobb nyilvánosságot adott volna, s anélkül, hogy támadta volna a Romania Marét". A lap a nacionalista és antiszemita hadjárat kulcsszereplőjének a román származású gazdag, Olaszországban élő üzletembert, Iosif Constantin Dragant tartja, aki Ceausescuval is együttműködött, most pedig az Antonescu Marsall Liga elnöke, az ultranacionalista Vatra Romaneasca díszelnöke, a Natiunea hetilap igazgatója, ő pénzeli a Romania Mare kiadását, valamint különböző antiszemita kiadványok megjelentetését. /A Le Monde egy különös magatartásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1991. július 10.

A Vatra Romaneasca emberei a Paul Cheler vezette IV. erdélyi hadsereg soraiban hónapok óta erőteljes meggyőző toborzót fejtenek ki, hogy a tisztek lépjeken be a Vatrába. A katonai egyégek körében terjesztik az uszító Romania Mare, az Europa és a nagyváradi Phoenix példányait. Vatra agitációja a belügyi katonai egységekben is folyik, írta a Romania Liberában Constantin Vranceau. /A Romania Liberában olvastuk. Constantin Vranceau: A Vatra Romaneasca csápjai és a hadsereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Vranceanu cikkének fordítása mellett a Romániai Magyar Szó közölte, hogy Cojacaru tábornokot a Nemzeti Gárda nagyvezérkari főnökévé nevezték ki. Vajon ezt azért történt, mert a tábornok csapatai passzív jelenlétével hagyta, hogy Marosvásárhelyen 1990. márciusában románok és magyarok egymás ellen forduljanak? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1991. július 15.

Az EBEÉ genfi kisebbségi szakértői konferenciáján a magyar küldöttség egyik tagja, Zalatnay István júl. 15-én ismertette a magyar küldöttség nyilatkozatát. A magyar küldöttség elégedetlen, nem realizálódott annak áttekintése, hogy a részt vevő államokban miként tesznek eleget az EBEÉ keretében vállalt kötelezettségeknek. Kitért a csehszlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetére. Csehszlovákiában az új szlovák nyelvtörvény nem a kisebbségi, hanem a többségi nyelv érdekeit szolgálja. A csehszlovákiai magyarságot 1945 és 1948 között tömegesen megfosztották jogaiktól. Törvényesen azóta sem rehabilitálták őket teljes mértékben. A romániai magyarság helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. A nemzetbiztonsági törvény a "szeparatizmust" jelölte meg bűncselekményként. Ez a jogilag nem meghatározható kategória a törvény önkényes alkalmazásához vezethet. Romániában a nemzeti kisebbségeket nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetik alá az igazságszolgáltatás terén. 1990 márciusában a Vatra Romaneasca nevű szervezet véres pogromot indított a marosvásárhelyi magyarság ellen. Sütő András írót szinte megölték a magyarellenes erőszakcselekmények során, fél szeme világát elvesztette. Több mint egy év eltelte után még mindig nem állítottak bíróság elé egyetlen tettest sem, csupán magyar és roma személyeket ítéltek el. Egyetlen románt sem találtak bűnösnek, közben a kormány nem hajlandó felülvizsgálni az igazságtalanul elítéltek ügyét. - Halogatják a helyhatósági választásokat. A vezető tisztségekbe kinevezett nemzetiségek aránya. - A Bolyai Egyetem megnyitását nem engedélyezik. Uszító, antiszemita lapok jelennek meg. Csökkentették a magyar tévéműsort. A magyar iskolák elleni támadások. /A magyar küldöttség Zalatnay István által ismertetett nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Traian Chebeleu román küldöttségvezető erre reagálva, júl. 17-én mondott beszédében, mindent visszautasított. A szeparatizmus még csak törvénytervezetben szerepel. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események nem "a magyarok elleni véres pogrom", Chebeleu szerint az az előzménye, hogy márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár átkelt a határon, magatartásuk sértette a románok nemzeti érzelmeit. Azt, hogy történetesen magyarokat és cigányokat állítottak bíróság elé, azzal magyarázta, hogy ellenük voltak bizonyítékok. A cigányellenes incidensekről elmondta, hogy a vétkesek ellen eljárást indítottak. Kijelentette: a Bolyai Egyetemen magyarul is lehet tanulni, erről kiadványuk, a Fehér könyv tartalmaz adatokat. Azt állította, hogy több romániai magyar lap hasonló hangnemű, mint az uszító Romania Mare. Chebeleu szerint Petre Roman miniszterelnök csak autogramot adott a Phoenix antiszemita lapnak. Visszautasította, hogy csökkentették a magyar tévé műsoridejét, ugyanígy elutasította a felvetett oktatásügyi problémákat. /Traian Chebeleu román küldöttségvezető válasza a magyar küldöttség nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., 26./

1991. július 18.

A Romania Mare hetilap szellemiségét, durva hangnemét jellemezze az újságból egy idézet: "Tudjátok, hogyan jár majd el a Romania Mare Párt, ha átveszi a hatalmat ebben az országban? Kibelezi az összes magyar fasisztákat, és a határig rugdossa őket, hogy a Magyarországnak nevezett disznóóljukba bújjanak." /Romania Mare /Bukarest/, júl. 19., idézi: Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1991. július 18.

Traian Chebeleu Genfben, a román küldöttség képviseletében súlyosan elmarasztaló kijelentést tett a nagyváradi Bihari Napló, az Erdélyi Napló, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő, a bukaresti Valóság lapokra, ezeket a szélsőséges, uszító bukaresti Romania Mare és a nagyváradi Phoenixhez hasonlította, azt állítva, hogy ezek a magyar lapok "útszéli hangnemben versengenek egymással Románia és a román etnikum rágalmazásában". Ezt a durva vádaskodást felháborodottan utasította vissza Iliescu elnöknek és Adrian Nastase külügyminiszterhez írt nyílt levelében a nagyváradi magyar lapokat /Bihari Napló, Erdélyi Napló/ megjelentető Analóg Kft nevében Stanik István főszerkesztő. /Nyílt levél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ Ehhez a tiltakozó nyílt levélhez csatlakozott többek között a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete, a nagyváradi Gazeta de Vest és Familia szerkesztősége, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Polgári Szövetség, a Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezete. /Genf: Hamis vádak sajtónk ellen! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ A Valóság szerkesztősége is tiltakozott a vádak ellen: Valóság (Bukarest), júl. 26.

1991. július 18.

Ion Iliescu elnök alig tért meg több országra /Portugália, Marokkó, Venezuela, Costa Rica/ kiterjedő látogatásáról, idehaza súlyos parlamenti válság várta. Júl. 18-án az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyalt, majd sajtóértekezletet tartott. Bírálta a sajtót, amely hamisan tájékoztatja a nagyvilágot az országban történtekről. Felelőtlennek tartja a Romania Mare antiszemita cikkeit, azoktól elhatárolta magát. Iliescu nem említette a Romania Mare magyarellenes cikkeit. Az elnök keményen bírálta Antall József miniszterelnök Jugoszláviával kapcsolatos nyilatkozatát, aki a jugoszláviai helyzetre utalva egy úgynevezett trianoni szerződésről, egy úgynevezett párizsi szerződésről beszélt, mely szerződések Magyarország határait Jugoszlávival és nem Szerbiával jelölték ki, és hogy ennek megfelelően ismét nyitottá válhat a határkérdés. Iliescu hangoztatta, hogy az ilyen kijelentések "veszedelmesek, illojálisak és ellenségesek egy szomszédos állammal szemben..." Iliescu bírálta az RMDSZ-t is. /Gyarmath János: Sajtóértekezlet a Cotroceni Palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./ Jeszenszky Géza külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország tiszteletben tartja a jelenlegi határokat. /Magyar Nemzet, júl. 18./

1991. július 26.

A Valóság szerkesztősége tiltakozott Traian Chebeleu nagykövet kijelentése ellen, aki a Romania Mare szélsőséges uszító lap magyar párjának nevezett néhány magyar lapot, köztük a Valóságot. A hetilap idéz saját cikkeiből és a Romania Mareból. Az utóbbiban ilyen megállapítások találhatók: "Köszönetképpen az ezeréves vendégszeretetért a magyarok éjjel-nappal lesnek ránk, várják, mikor követünk el valami nagyobb hibát, hogy aztán megtöltsék vele az egész világot a - minden bizonnyal - középkori Ázsia szellemileg visszamaradt törzsei által szabadalmazott hagyomány szerint. És ha majd a Nyugaton elkurvult magyarság - elnézést, de pontosan akarjuk idézni - nemzetközi beavatkozást kér /ami 60 000 embert jelent!/, tudni fogjuk, hogyan boldoguljunk ezzel is..." /Valóság (Bukarest), júl. 26./

1991. augusztus 1.

A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1991. augusztus 7.

Az 1989-es fordulat után először Székelyudvarhelyen alakult cserkészcsapat, ezzel párhuzamosan Kolozsváron a Cimbora Szabadidő Egyesület, amely gyakorlatilag a tíz cserkésztörvény alapján szerveződött. Csíkszeredán pedig létrejött egy cserkészvezető és képviseleti szerv. A közös normák kidolgozását tűzte ki célul az 1990. máj. 5-én megtartott Szárhegyi Találkozó, ekkor hivatalosan is megalakult a Romániai Magyar Cserkészszövetség. Ezután megindult a támadássorozat a Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen. 1990 őszén a Gyulafehérváron tartott Nemzeti Megmentési Front-tanácskozáson egy képviselő vehemensen támadta a Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Egyesületét és a Romániai Magyar Cserkészszövetséget, ezzel párhuzamosan, mint egy jól szervezett akcióban, a szélsőséges lapok /Si Totusi Iubiera, Romania Mare/ intéztek kirohanást ellenük. Végül a Legfelsőbb Bíróság 1990 karácsonyán /!/ beidézte a cserkészszövetség vezetőit annak a vádnak a tisztázására, hogy nem politikai párt szerveződik-e újjá. Ezután a törvényességi óvás módosult: a vád nem politikai jellegű, hanem az, hogy a vezetőség a bejegyzéskor figyelmen kívül hagyta az engedélykérés részleteit /nem két szakminisztériumhoz fordult/. A Magyar Cserkészszövetség igyekezett kapcsolatba lépni a román cserkészek szervezetével, de azok teljesen elzárkóztak. A minisztériumok pedig hónapok óta nem válaszolnak a beadott kérvényekre. /Kisgyörgy Réka: Cserkészmúlt, cserkészjövő Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-146




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998