udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romtelecom

2005. január 4.

Romániában 2005-ben többet kell fizetni a földgázért, a fűtésért, a villamos energiáért, az alapvető élelmiszerekért, a telefonért és a személygépkocsiért. A földgáz ára öt százalékkal drágult, és csaknem ugyanannyival, átlagosan 4,6 százalékkal emelkedett a villanyáram lakossági ára. Az energia árának megemelése egész sor alapvető élelmiszer drágulásához vezet, így a lakosság várhatóan 2–6 százalékkal többet fizet majd a cukorért, a tejért, a kenyérért, az étolajért és a húsért. A cukor ára például 6 százalékkal lesz nagyobb Az infláció tavaly éves szinten mintegy 9 százalékos volt. A Romtelecom telefontársaság február elsejétől 34,1 százalékkal drágítja a telefon-előfizetést. Egyidejűleg 3,4–10 százalékkal lesz olcsóbb a megyeközi és a nemzetközi hívások percdíja. Úthasználati díj formájában minden egyes gépkocsi-tulajdonosnak 16,8 és 24 euró közötti összeget kell az idén befizetnie. Az említett áremelések átlagosan 12–15 százalékkal drágítják az életet. /Drágább lett az élet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2005. február 4.

Mióta a Romtelecom megszüntette Aradon az információs szolgálatot, s azt Temesváron összpontosította, alig múlik el nap kellemetlen közjáték, incidens nélkül. Az egyik magyar anyanyelvű tévesen betűzte a kért aradi előfizetői számot. A kisasszony közölte: megérti, hogy az érdeklődő az együtt élő nemzeti kisebbséghez tartozik, de ő akkor sem tanulna meg magyarul, ha kétszáz évig élne! Erre az olvasó az információ vezetőjénél kívánt panaszt tenni. A főnökasszony “eltekintett” a panasz feljegyzésétől, ehelyett korrekt betűzésre biztatta a felháborodott klienst. /Balázs Katalin: “Magyarul, ha kétszáz évig élnék, akkor sem” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2005. március 10.

Már nem lehet a postán külföldre táviratot küldeni, ez a szolgáltatás egy idő óta a Romtelecomhoz tartozik. Fel kell hívni a 957-es telefonszámot, be kell mondani a szöveget, aztán majd a telefonszámlán kell fizetni. Az adott szám Bukarestben van, s a készüléknél ülő csak románul tud. Amennyiben Magyarországra akar valaki táviratozni, akkor az egész szöveget le kell betűznie. A jövő hónap elején megtudhatják, hogy mindez mennyivel növelte a telefonszámlát. Jogos az igény, hogy legyen magyarul tudó is a táviratot felvevők között. Az egyik olvasó panaszkodott, Szatmárnémetiben a rendőrségen senki sem tudott magyarul. Az olvasó kérdezte, miért nem intézkednek a magyar vezetők? Sike Lajos, a lap munkatársa elmagyarázta, hogy az nem az ő dolguk, miután már az új román közigazgatási törvény kötelezi erre a rendőrséget. Hozzátette: egyénenként, mindenkinek harcolnia kell jogaiért. /Sike Lajos: Naponta meg kell vívnunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2005. március 22.

Gernyeszegen megpezsdült az élet, ami az egyház, az iskola, az RMDSZ és a lakosság közötti jó együttműködésnek tulajdonítható – állapította meg Incze Jenő polgármester. A kultúrotthon korszerűsítése után elindult a művelődési élet. Az egyetlen gond a pénzhiány. Májusban kezdődik el a sportterem építése, amit az új tanév kezdetéig szeretnének befejezni. Jövőre elindul a vízhálózat építése. Vezetékes telefonra a kérések nagy részét 10-15 évvel ezelőtt nyújtották be, a Romtelecom azonban nem intézkedett. A polgármester Nagy Zsolt kommunikációs RMDSZ-es miniszternek személyesen nyújtotta át igényüket, s a miniszter felvállalta, hogy szívügyének tekinti a Maros megyei települések lakóinak gondját. Felújították az óvodát, megújult környezetben játszhat Körtvélyfája 75 óvodása. A gernyeszegi általános iskola része annak az országos pályázatnak, amelynek során 11 Maros megyei iskolában információs és dokumentációs központot létesítenek. A helyiségben lesz olvasósarok, öltöző, könyvespolcok és videó. Gernyeszeg községközponthoz nyolc falu tartozik. A helyi önkormányzat 2006-ra népszavazást tervez, melynek célja Körtvélyfájának önálló községközponttá alakulása. A referendum során két községre szakadnak: Gernyeszeghez Marosjára, Kisillye és Erdőcsinád; Körtvélyfájához Marospéterlaka, Telek, Kis- és Nagyszederjes tartozik majd. /Nagy Annamária: „Felfelé ívelő időszak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

2005. augusztus 1.

Hétfőtől magyar nyelvű telefontudakozó szolgálat indul, amelyet az ország bármely megyéjéből el lehet érni – jelentette be Nagy Zsolt hírközlési miniszter, aki augusztus 2-án a marosvásárhelyi bemutatón elsőként tárcsázza a 932-es telefonszámot, amelyen ezentúl magyar nyelven kaphatják meg az érdeklődők a telefon-előfizetők hívószámára vonatkozó információt. A tudakozó központja Brassóban lesz. Az új szolgáltatás mindennap reggel hét és este tíz óra között igényelhető, hétköznap és hétvégén egyaránt. Külföldről és mobiltelefonról is hívható lesz a tudakozó. Ehhez külföldről Románia hívószáma (40) után Bukarest távolsági hívószámát (021) kell tárcsázni, ha a RomTelecom magyar nyelvű tudakozójának 932-es számát akarja felhívni a telefonáló. /Magyar nyelvű telefontudakozót indít a RomTelecom. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2005. augusztus 18.

A magyar nyelvű tudakozó a ROMTELECOM-nál csak a telefonszámokról tájékoztat, más ügyben a román nyelvű tudakozószolgálatnál kell érdeklődni. A szolgálatos így mutatkozik be: Anna Rácz vagyok, miben segíthetek? /H. D.: Ejnye! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2005. szeptember 14.

Az árvíz nyomán az RMDSZ vezetői felkeresték a Hargita megyei településeket: Maroshévízt, Balánbányát, Csíkdánfalvát, Csíkmadarast, Madéfalvát, a pénzadományok fogadására bankszámlákat nyitottak. Az RMDSZ országos segélybizottságának tájékoztatása szerint akárcsak a bánsági árvíz idején, a moldvai áradások alkalmával is Magyarország volt az első, amely felajánlotta segítségét Romániának. Mindkét alkalommal több egészségügyi és katasztrófa-elhárító egységet, a Bánságba nagy teljesítményű szivattyúkat is, víztisztító és fertőtlenítő berendezéseket, illetve jelentős segélyszállítmányokat küldött Romániába. Emellett több magyarországi önkormányzat nyári táborok megszervezésével kívánt a bánsági és moldvai árvíz sújtotta településeken élő gyerekeken segíteni. A székelyföldi árvíz után a külvilággal való kommunikáció helyreállításáért Nagy Zsolt távközlési miniszter közbenjárt, hogy a RomTelecom hálózata minél rövidebb időn belül működjön, ugyanakkor kezdeményezésére a mobiltelefon-szolgáltatók mobiltelefonokat juttattak el az árvizek által leginkább elszigetelt települések lakóinak. Székelyföldön szinte példátlannak mondható összefogás történt: Gyergyószék, Csíkszék és Udvarhelyszék lakossága, magánszemélyek és vállalkozók egyaránt összefogtak a bajbajutottak megsegítése érdekében. Az RMDSZ parlamenti és kormányzati tisztségviselői is komoly összegeket továbbítottak az RMDSZ által nyitott bankszámlára. /Mózes Edith: Példátlan emberi összefogás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

2006. február 24.

EUfonika márkanéven dobta piacra február 23-án új, bérelt vonalakon keresztül nyújtott vezetékes telefonszolgáltatási csomagját Bukarestben a Magyar Telekom, illetve annak romániai leányvállalata, a Combridge Kft. A szolgáltatást a Romtelecom-előfizetéssel rendelkező magánszemélyek és cégek vehetik igénybe. Csenteri Levente, a Combridge ügyvezető igazgatója szerint az EUfonika mindazoknak szól, akik olcsóbban akarnak telefonálni. A sepsiszentgyörgyi székhellyel működő Combridge kft., amely a Magyar Telekom száz százalékos tulajdonában van, négy éve jelent meg a romániai piacon, s 2004-ben a vállalkozás 1,9 millió eurós árbevételt produkált. A szerződéshez szükséges adatok felvételét követően, a megrendelő postán kapja /Színre lép Romániában a Magyar Telekom. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2007. január 9.

Megkapta a 3G mobiletelefon-szolgáltatási engedélyt az RDS&RCS-csoport. A nagyváradi Teszári Zoltán üzletember által irányított RDS&RCS-csoport a UPC-vel együtt a legnagyobb kábeltelevíziós és internetszolgáltató, sőt a vezetékes telefonok piacán a Romtelecom legnagyobb vetélytársa, alternatív szolgáltatóként alig másfél év alatt meghaladva a 10 százalékos piaci részesedést. /Mobilszolgáltatás az RDS-től. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2007. február 2.

Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában február 2-ától újra nézhető a magyarországi Hír TV, Zilahon majd valamikor. A különböző szolgáltatók révén 240 ezer romániai háztartásba eljutó Hír TV adását az UPC-hálózatban legutóbb egy hete láthatták. A megvonás a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és zilahi nézőket érintette, összesen 32 ezer háztartást. Az UPC nem volt hajlandó újabb szerződéskötésre, sokallva a Hír TV által kért jogdíjat. Az Astralt 2006 októberében felvásárló UPC egyoldalúan módosította a szerződést: a Hír TV az alapcsomagból átkerült az extra csomagba. „E lépés következtében egycsapásra háromezer körülire csökkent a korábbi 16 ezer háztartás, ahol nézhettek bennünket” – mondta el Sipos Gábor, a Hír TV terjesztési igazgatója. A mostani tárgyaláson a felek a korábbiakkal nagyjából megegyező feltételrendszer mellett araszolgattak a megegyezés felé. Egyetlen magyar csatorna sem szerepel a piacon nemrég megjelent Dolce televíziós műsorszolgáltatás ajánlatában. A RomTelecom szolgáltatása műholdon keresztül sugározza az alapcsomagba foglalt 45 televízió műsorát. A cég marketingosztályának munkatársa a Krónikának azzal magyarázta a magyar adók hiányát, hogy rendkívül rövid idő alatt vezették be a Dolcét. /Csinta Samu: UPC–Hír TV: árvita kiegyezéssel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2008. július 10.

Teszári Zoltán ellenőrzi az RCS&RDS távközlési céget, a 38 éves üzletember 43,01 százalékos részvénycsomaggal rendelkezik az RCS&RDS-ben. Teszári a legdiszkrétebb romániai üzletember. Soha nem adott interjút, és elkerül minden nyilvános szereplést. Az RCS&RDS egyike a legnagyobb romániai távközlési cégeknek, és a térség további öt országában van jelen. Piacvezető a kábeltévés és az internetes szolgáltatások, valamint a műholdas tévézés terén. A cég második a romániai vezetékestelefon-piacon a Romtelecom után, több mint egymillió ügyfelük van. /I. I. Cs. : Teszárié az RCS&RDS. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar üzletember.


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998