Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Rubicon

2005. április 16.

Április 14-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták a Magyarországon megjelenő Rubicon történelmi folyóirat idei 2–3. összevont számát, amely Kolozsvár múltjának szentelt írásokat tartalmaz. A kiadvány olyan munkákkal rukkol elő, melyek friss kutatások eredményeként a szakmabeliek számára is meglepetésként hathatnak. Rácz Árpád főszerkesztő köszönetét fejezte ki a lapszám létrejöttében segédkezőknek, mindenek előtt Egyed Ákos EME-elnöknek, akitől a megvalósítási ötlet származott. A kiadvány szerzői: Kántor Lajos, Egyed Ákos, Asztalos Lajos, Sipos Gábor, Jeney-Tóth Annamária, Flóra Ágnes, Pakó László, Kovács Kiss Gyöngy, Kiss András, Mihály Melinda, Gaal György, Hámori Péter, Szabó Dezső, Murádin János Kristóf, Gidó Attila és Stefano Bottoni. /Ö. I. B.: Kolozsvár átkelt a Rubiconon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2005. május 20.

A visszacsatoltatott Észak-Erdély politikai, gazdasági és társadalmi változásai 1940-1944 között – ezzel a címmel tart előadást Hámori Péter történész, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója június 7-én Nagybányán. Hámori Péter a 2002-ben kiadott „Haza a magasban – Magyar nemzetismeret” című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvnek is egyik szerzője, amelynek alapján később a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap elkészült. Hámori elmondta, hogy az 1940-ben, a második bécsi döntéssel mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi, Trianonban elszakított terület, összesen 2 millió 577 260 lakossal visszatért Magyarországhoz. A 2,5 millió lakos 40%-a román volt. Hámori Péter budapesti és részben romániai levéltárak anyagai alapján mutatja be: mit tudtak, tudhattak a magyar főváros hivatalaiban és minisztériumaiban az itt uralkodó viszonyokról, mit tudtak tenni az élelmiszerhiány felszámolása, a közellátás rendkívül rossz helyzetének, a szociális és közegészségügyi szempontból nemegyszer katasztrofális viszonyok javítása érdekében. Előadásában ki fog térni a gyakran indokolatlanul túlhangsúlyozott kérdésekre is, mint az anyaországi tisztviselők közigazgatás és egyéb állásokba való beözönlésére. Hámori Péter pár éve hasonló témában Érsekújváron, Szlovákiában találkozott ottani magyarokkal, sok idős ember sírt a felindulástól, az emlékektől. A közelmúltban, a Rubicon című folyóirat legújabb számában Kincses Kolozsvár címen Kolozsvár történetével foglalkozott. Egyes magyar történészek később szidták össze a lapot és az ő írását, hogy „túl sérelmi”, amit írt. – Az 1940-44-es évek történetével-helytörténetével alig-alig foglalkoznak kutatók. A román kutatók zömmel a bukaresti minisztériumok irathagyatékával dolgoznak, ami inkább csak a legendák továbbéltetését szolgálja. – Hámori Péter szívesen tartana előadást a magyar kultúra és egyház geneziséről is, arról, hogy Szent István király és közvetlen utódai valóban választottak-e a keleti és nyugati kereszténység és kultúrkör között, avagy ez a választás és szétválás egy hosszabb, elnyújtottabb folyamat eredménye volt? Három éve, Szent István-napon Szatmárnémetiben már beszélt erről. /Dávid Lajos: Tabuk nélkül. Beszélgetés Hámori Péter történésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 20./ Megjelent írása: Trianon után. A megfélemlített Kolozsvár. = Rubicon (Budapest), 2005/2-3. Kincses Kolozsvár.

2007. március 3.

A budapesti Rubicon című történelmi magazin idei első (összevont) száma több mint száz oldal terjedelmet szentel a második Trianonnak is nevezett 1947-es párizsi békekötés népességmozgásának, kezdve térségünk 1939-től számított s mintegy egy évtizedet átölelő etnikai átrendeződésétől a tudatos népirtáson át a ki- és áttelepítések eredményezte hontalanság-állapotig. A hatvan évvel ezelőtt aláírt párizsi békeszerződés (Romsics Ignác tanulmánya) képezi a lap törzsanyagát. A szlovák revíziós tervek (Janek István elemzése) és a csehszlovák revizionista szándékok és törekvések (G. Vass István), kiegészítve a jugoszláv területi követelésekkel és hátterükkel (Hornyák Árpád), valamint a román háborús és háború utáni jövőképpel (L. Balogh Béni és Olti Ágoston) árnyalják az összképet. Mindszenty bíborosnak a csehszlovákiai magyarok védelmében kifejtett tevékenységét Janek István értékeli, az erdélyi magyarság számára hasonló jelentőségű Márton Áron püspökét Nagy Mihály Zoltán. Stark Tamás tanulmánya a Kelet-Közép-Európában lezajlott tisztogatások és telepítések összefoglalójaként a népirtás, a kitelepítések és deportálások országonként eltérő gyakorlatát mutatja be. A szlovákiai magyarok kálváriáját Popély Árpád írja le (Deportálás Csehországba). A lakosságcsere a magyarországi szlovákok szemszögéből – ez Kugler József dolgozatának témája, míg Végső István azoknak a különleges mentőakcióknak a körülményeit és ellentmondásos szereplőit mutatja be, melyek során jelentős összegekkel és áruval korrumpált SS-tisztek által vált lehetővé zsidók ezreit kimenekíteni a biztos halálból. /Nemzetrészek kényszersorsa. = Új Szó (Pozsony), 2007. márc. 3./

2009. október 31.

Rubicon-estet tartottak október 29-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A budapesti történelmi folyóirat bemutatását a Korunk Akadémia 2009–2010-es történelmi vonala nyitórendezvényeként tűzték napirendre. Rácz Árpád, a Rubicon főszerkesztője elmondta, első számuk 1990 elején jelent meg, most a 19. évfolyam végén már a 200. számot készítik elő. Példányszámuk, témától függően, 18 000 és 26 000 között mozog. /Ö. I. B. : Történelmi folyóirat „vendégeskedése”. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998