udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: SZNT Allando Bizottsaga

2007. január 22.

„A Székely Nemzeti Tanács nagyon szeretné, hogy a független európai parlamenti képviselőjelölt székely legyen” – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának hétvégi ülése után Fodor Imre Marosvásárhelyen. A megbízott elnök elmondta: az EP-választásra az SZNT nem állít saját jelöltet, de egy megfelelő független jelöltet akár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen támogatna. Fodor hozzátette, folytatni kell a területi autonómia iránti igény felmérését célzó belső népszavazást, ezért legközelebb február 10–17-e között Szovátán, Balavásáron, Makkfalván, Abodon, valamint Szolokmán rendeznek autonómia-referendumot. /SZNT: jelölt nincs, de legalább legyen székely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ Ferencz Csaba alelnök kijelentette: – Azáltal, hogy Erdővidék lakosságának 99,52 százaléka kifejezte autonómiaigényét, ez az igény a közbeszéd alapvető igénye. Ilyen értelemben azt a jelöltet, aki nem vállalja fel a területi autonómiát, az SZNT nem tudja támogatni. /A SZNT egy „megfelelő” független jelöltet támogatna. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2007. január 29.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, a Magyar Polgári Szövetség Elnöksége, a Magyar Polgári Egyesület Elnöksége, a Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak Elnöksége tanácskozott január 28-án, vasárnap Kolozsváron. Kiadott közleményük szerint aggodalommal állapították meg, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett – az egyeztető kerekasztal létrehozására, valamint egy közösen képviselhető nemzeti minimum kidolgozására irányuló – párbeszéd az RMDSZ csúcsvezetőségének elutasító hozzáállása miatt megfenekleni látszik. Sajnálattal vették tudomásul, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa az Európai Parlament képviselőjelöltjeinek rangsorolására vonatkozó döntésével ellehetetlenítette az EMNT javaslatát egy, az erdélyi magyar politikum és civil társadalom által közösen támogatható EP-jelöltlista állítására. A felsorolt szervezetek felkérik Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnökét, hogy induljon független jelöltként a májusban sorra kerülő EP-választásokon, az erdélyi magyarság hiteles képviselőjeként. A. /Független EP-képviselőjelöltségre kérték fel Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2007. január 30.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága nem kérte fel Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét független képviselőjelöltnek a májusi európai választásokra. Az SZNT kiadott közleményében leszögezi: a tanács ezt azért nem tehette, mivel az SZNT kizárólag a területi autonómia képviseletére kapott fel hatalmazást. Az SZNT akkor támogat egy független jelöltet, ha az vállalja Székelyföld területi autonómiájának képviseletét. Tőkés László püspök elmondta: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa fog dönteni, hogy támogatja-e a jelölését vagy sem. Az EMNT elnöke közölte, még mindig azon fáradozik, hogy létrejöjjön az RMDSZ-el egy nemzeti lista, amelyet szerinte vétek volna elszalasztani. Ennek érdekében Tőkés László újabb levelet intézett a szövetség vezetőségéhez. /Papp Annamária: Székelyföld autonómiáját felvállaló jelöltet támogat az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2007. február 2.

Kovács Lehel református lelkészt, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökét támogatja független EP-jelöltnek a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bürójának többsége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak. A nevesítést arra az esetre tartja az MPSZ, SZNT és EMI, ha Tőkés László református püspök, az Erdély Magyar Nemzeti Tanács elnöke nem vállalná a jelölést. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke szerint Kovács vállalná a jelölést. Hantzot is felkérték, de a BKB másik alelnöke nem vállalja a politizálást. /Ha nem Tőkés, akkor Kovács. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2007. február 13.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága a politikai körökben és a sajtóban az ,,igénykinyilvánító belső népszavazás” kérdésében közzétett nyilatkozatokkal kapcsolatban, miszerint a több székely széken folyó akció alkotmányon kívüli, illetve törvénytelen lenne, a következőket nyilatkozta: a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, amelyet Románia alkotmánya is garantál, a belső népszavazáson Székelyföld szavazati joggal rendelkező polgárai IGEN-nel vagy NEM-mel a következő kérdésre válaszolhatnak: Ön mint (például Uzon) lakója akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település ahol él, ehhez tartozzék?, következésképpen a szabad véleménynyilvánítás demokratikus gyakorlata megegyezik az alkotmányos előírásokkal. /Tiltakozik a Székely Nemzeti Tanács. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2007. március 14.

Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke és Andrássy Árpád, az SZNT Állandó Bizottságának titkára kijelentették, hogy az SZNT tagjai és az RMDSZ vezetői külön-külön vesznek részt a március 15-ei ünnepségeken. Felvetődött a közös ünneplés lehetősége, és helyszíneket is javasoltak, többek között Csíkszeredát, de ez nem valósult meg. „Nem szervezünk külön ünneplést, mindenki magánszemélyként vesz részt az ünnepségeken” – mondta Andrássy. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) baróti szervezetei aláírtak egy felhívást, amelyben felszólítják a magyarokat, hogy ünnepeljék együtt a magyar nemzeti ünnepet. A felhívást az említett három szervezeten kívül a magyar egyházak, a civil szervezetek, illetve Barót független polgármestere, Nagy István is aláírta. Március 14-én elkezdődnek Kolozsváron a március 15-i ünnepi rendezvények. A kolozsvári Magyar Operában Talpra magyar... ! címmel ünnepi műsor lesz, amelynek díszvendége Sólyom László köztársasági elnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ idén Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál rendezi meg a március 15-i, országos központi rendezvényét. /Külön ünnepelnek az SZNT vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2007. április 2.

Június végéig kívánja befejezni az autonómiáról szóló belső népszavazást a Székely Nemzeti Tanács. Addig reményeik szerint összegyűl a 250 000 szavazat. Az SZNT Állandó Bizottsága arról is döntést hozott, hogy megalakít egy szakbizottságot, amelynek feladata lesz kidolgozni a népszavazás eredményeit érvényesítő stratégiát. Határozatot fogadtak el, amelyben ajánlják: minden településen hozzák létre a helyi székely tanácsot. Maros- és Csíkszék nem fejezte még be a referendumot. Marosvásárhelyen is megpróbálják kikérni a lakosság véleményét. /Farkas Réka: Érvényesíteni kell a szavazatokat (Ülésezett az SZNT ÁB) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

2007. június 4.

Verestóy Attila szenátor szerint az RMDSZ-nek tárgyalnia kell a többi magyar szervezettel. „Ellenkező esetben parlamenti képviselet nélkül maradhat a közösség, mások fognak dönteni a sorsunkról” – figyelmeztetett a politikus. Az egyházakat, munkáltatói szervezeteket és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) nevesítette lehetséges tárgyalópartnerként. „Akár a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) is tárgyalni kell, amennyiben lesz a szervezetben tisztújítás, hogy hiteles, a közbizalmat megszerző vezetőkkel tudjunk tárgyalóasztalhoz ülni” – tette hozzá. „Az MPSZ a hiányos elnökséggel is jól működik” – jelentette ki Szász Jenő MPSZ-elnök, akit meglepett a Verestóy kijelentése, eddig ugyanis Verestóy soha nem kívánt tárgyalni az MPSZ-szel. „Megnyugtathatom a szenátor urat: legkésőbb július végére összegyűjtjük a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, ez most az MPSZ egyetlen feladata. Az MPP alakuló kongresszusán lesz tisztújítás, és lesz tárgyalópartnere az RMDSZ-nek, feltéve persze, hogy érdemben akarnak tárgyalni, és nem a népszavazás kudarcát akarják elkendőzni. ” Szász véleménye szerint csak egy másik független politikai szervezet léte kényszerítheti ki az elitváltást az RMDSZ-ben. „Az SZNT nem kapott semmilyen tárgyalási felkérést az RMDSZ-től. Ha valóban együttműködést akarnak, nem zárkózunk el: támogathatják az autonómia-népszavazásunkat” – mondta Fodor Imre, az SZNT elnöke. Június 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB), ennek tagjai kétkedve fogadták Verestóy kijelentését. „A szenátor úr korábban csalásnak nevezte az autonómia-népszavazást. Most higgyük el neki, hogy mégis együttműködne velünk?” – jegyezte meg Benkő Emőke, Bardóc-Miklósvárszék képviselője. “Az RMDSZ csak akkor akar partner lenni, ha veszít. Az ősszel minden együttműködési kísérletünk kudarcba fulladt, elzárkóztak a közös európai parlamenti képviselet létrehozásától. Ennek ellenére sem zárkózunk el az együttműködéstől, meg is tehetik az első jobbító lépést: ne indítsák az EP-képviselői listájukat, támogassák Tőkés Lászlót, az erdélyi magyarok képviselőjét, akinek kétszer akkora esélye van a bejutásra, mint az RMDSZ-nek” – mondta Tulit Attila háromszéki ÁB-tag. /K. Cs. : Párbeszéd feltételekkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2007. június 4.

Június 2-án székelyudvarhelyi ülésén az SZNT ÁB értékelte az autonómia-népszavazás eddigi eredményeit. 160 ezer szavazatot gyűjtött eddig össze a szervezet, 98 százalékban az autonómia létrehozására adták szavazatukat a megkérdezettek. A szavazást folytatják, főként Maros megyében, de vannak elmaradások Csík- és Orbaiszékben is. Az SZNT értékelése szerint 250 ezer szavazat összegyűjtése után tekinthetik lezártnak a voksolást. Döntés született arról, hogy támogatják Tőkés László jelöltségét az európai parlamenti választásokon. /Kovács Csaba: Tőkést támogatja az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2007. szeptember 29.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ Székelyföldön is toboroz jelölteket az esetleg létrejövő majdani KAT-ba. Hangsúlyozták: a kisebbségi törvénytervezet a szórványban sem felelne meg a magyarság elvárásainak, Székelyföldön pedig egyenesen káros lenne, mivel alapvetően ellentétes Székelyföld autonómiatörekvéseivel. Felszólították az RMDSZ-t, hogy módosítsa a kisebbségi törvény tervezetét és a következő román–magyar közös kormányülésen, továbbá minden hazai és nemzetközi fórumon Székelyföld vonatkozásában csakis a területi autonómia megvalósítását tartsa szem előtt. /Tiltakozik az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. október 18.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága súlyos hibának tartja az RMDSZ-nek azt a törekvését, hogy a romániai régiók átszervezésével próbálja helyettesíteni Székelyföld autonómiáját– áll az SZNT nyilatkozatában. „Székelyföld autonómiájának alapja – akárcsak a baszk, a katalán, a skót autonómiáké – a népek önrendelkezési joga. ” /Szucher Ervin: Az SZNT is ellenzi az RMDSZ elképzelését. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

2008. május 5.

A Székely Nemzeti Tanács nem pártokat, személyeket, hanem elveket, értékeket, célokat támogat a júniusi önkormányzati választásokon – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának május 3-i ülése után Izsák Balázs elnök. Tisztázni kívánják, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések illeszkednek az ET ajánlásaihoz, és szeretnék, ha az ET újabb dokumentumot fogadna el, amelyben egyértelművé teszi ezt a kérdést. /Farkas Réka: Autonómiának elkötelezett önkormányzatokat (Ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2008. július 7.

A Székely Nemzeti Tanács vezetősége, az Állandó Bizottság július 5-én tartotta ülését Sepsiszentgyörgyön. A következő hetekben igyekeznek felvenni a kapcsolatot a megyei és helyi önkormányzatokkal, a felelős önkormányzati tisztségviselőkkel, megbeszélni az együttműködés módját az SZNT által elsődleges fontosságúként kezelt kérdésekben. Izsák Balázs elnök elmondta, elsősorban a hivatalos autonómia-népszavazás kiírásáról, a székely jelképek használatáról, a székelyföldi autonómia-statútum támogatásáról kívánnak egyeztetni. Izsák Balázs beszámolt strasbourgi útjukról, ahol az ET parlamenti közgyűlésének legbefolyásosabb vezetőivel találkoztak. Tárgyaltak Lluís Maria de Puig elnökkel, az ET főtitkárával, illetve a Néppárti frakció elnökével, Luc Van den Brandéval, aki a Régiók Bizottságának elnöki teendőit is ellátja. Kiderült, napirenden van az EU-ban is a régiók átszervezésének kérdése. Izsák hangsúlyozta: szándékuk jól együttműködni az ET-vel, jól megjeleníteni Székelyföld érdekeit. Az SZNT Állandó Bizottsága javasolja a döntéshozóknak, hogy az őszi parlamenti választások körzeteinek kialakításánál vegyék figyelembe a hagyományos széki berendezkedést. Elkészítenek erről egy anyagot, melyet eljuttatnak elsősorban az RMDSZ-nek, jelentette be Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Folyamatban van a szakbizottságok kialakítása is. /Farkas Réka: Munkás időszak következik (Ülésezett az SZNT állandó bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

2008. július 9.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága úgy döntött, újabb autonómia-népszavazást kezdeményez a székelyföldi területi autonómia ügyében. Székedi Ferenc, a lap főmunkatársa kifejtette, ebben a népszavazásba majd „erkölcsi kényszerrel próbálják belehajszolni a helyi tanácsokat és tanácsosokat, elvonva őket a gyakorlati munkától. Ez a népszavazás csak pótcselekvés. Először ugyanis tisztázni kell, mi az autonómia, milyen intézmények lesznek stb. /Székedi Ferenc: Népszavazás, újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2008. szeptember 3.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága úgy határozott, hogy a parlamenti választások napján szervezzenek helyi, hivatalos népszavazásokat a Székelyföld autonómiája kapcsán. Király András képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke megjegyezte: „Sajnos a civilekkel egy a probléma: nem ismerik a törvényes rendelkezéseket, s a november 30-i dátumot az általános választások miatt már eleve negatívan fogják a hatóságok elbírálni. ”Murvai Miklós az MPP Arad Megyei Szervezetének alelnöke szerint ezt úgy kell felfogni, mint egy népi kezdeményezést, egy bizonyos terület lakosságának a véleménynyilvánítását. Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint nem realisztikus a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-népszavazás ötlete. /Magyar politikusok a referendum-javaslatról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

2008. október 3.

Háromszéken az RMDSZ támogatja az MPP által kezdeményezett autonómiareferendum kiírását, közben a baróti Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottságának egyik tagja nyílt levélben szólította fel az MPP vezetőit: ismerjék el „a referendum haszontalan voltát”. Az ÚMSZ-nek nem sikerült elérnie Benkő Emőkét, hogy megerősítse, valóban ő írta a levelet. Közben Sepsiszék önkormányzatainak java része közvitára bocsátotta az MPP által benyújtott határozattervezetet, amely alapján november 30-án, a parlamenti választásokkal egy napon kerülne sor az autonómia- népszavazásra. Csinta Samu, az MPP ügyvezető elnöke szerint az SZNT és az MPP feladata közérthetővé tenni az autonómia fogalmát. A kezdeményezést támogatja az RMDSZ alsóháromszéki szervezete is, mondta Albert Álmos. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Referendum pró és kontra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2008. november 26.

Elhunyt Kónya Ádám /Brassó. 1935. febr. 10. – Sepsiszentgyörgy, 2008. nov. 25./ tudós, helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Pótolhatatlan veszteség érte a székelyföldi közéletet, a székelység autonómia törekvését is, amelyet hűséggel szolgált haláláig, olvasható a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleményében. Kónya Ádám tanári oklevelet 1956-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetem földrajz–földtan szakán. Sepsiszentgyörgyön és Kökösön volt tanár, 1990-től a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Tanácsaival, tudásával, tudománynépszerűsítő írásaival, szaktanulmányaival, előadásaival, közéleti szerepvállalásával, egész munkásságával népét, a székelységet szolgálta. /Búcsú Kónya Ádámtól. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

2008. december 24.

A székelyföldi önkormányzatok által kezdeményezett autonómia-népszavazást minden esetben megtámadták a területileg illetékes prefektusok, de fontos, hogy ezekben a perekben érdemi tárgyalás és ítélet szülessék, éppen ezért a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ szakmai segítséget ajánl az érintett helyi tanácsoknak – erről döntött az SZNT Állandó Bizottsága hét végi székelyudvarhelyi ülésén. Kincses Előd vállalta a válasziratok megszövegezését, illetve a per során a tanácsadást és a lehetőségekhez mérten az önkormányzatok képviseletét. Az Állandó Bizottság megerősítette azt a felhívást, amelyet Izsák Balázs elnök és a Székely Városok Szövetségében tömörült polgármesterek közösen fogalmaztak meg gyergyószentmiklósi találkozójuk alkalmával. Ennek értelmében felkérik azokat az önkormányzatokat, amelyek nem írták ki a népszavazást november 30-ra, hogy írják ki azt jövő év március 15-re. Ugyanakkor kérik azokat az önkormányzatokat, amelyek novemberre vonatkozó határozatát a prefektus megtámadta, hogy írják ki újra a népszavazást szintén március 15-re. /Farkas Réka: Jogi segítség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

2009. február 7.

Szomorúan tapasztalta a Magyar Polgári Párt, hogy a Kovászna Megyei Tanács elnöke nem védte meg a székely zászlót ― közölte Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. A lobogót a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának megbízásából Tulit Attila adta át tavaly nyáron a megyei önkormányzat elnökének a két alelnök jelenlétében. A székely zászlót és a megyezászlót Codrin Munteanu kormánymegbízott beiktatására eltávolították a megyei tanács gyűlésterméből. A beiktatási ceremónián Tamás Sándor elnök is utalt a lobogó eltávolítására, az új kormánymegbízottnak pedig egy megyezászlót is ajándékozott. Az MPP háromszéki szervezete javasolja a megyei tanács vezetőségének, hogy a székelység számára fontos jelképet az önkormányzat épületének homlokzatára tűzzék ki, onnan a prefektúra nem távolíthatja el. /Farcádi Botond: Székely zászlót a megyeházára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2009. február 23.

2009. február 21-én, Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, úgy döntött, hogy az SZNT független, önálló testületként működik tovább. Az SZNT a továbbiakban is kész az együttműködésre, a romániai magyarság többi szervezetével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Magyar Polgári Párttal, az RMDSZ-el, a magyar egyházakkal és a székelyföldi önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, amelyek felvállalják Székelyföld autonómiáját. Az együttműködés feltételei, hogy az RMDSZ képviselői március 15-ig visszavonják a kisebbségi törvény tervezetét, illetve benyújtják a parlamentbe a Székely Nemzeti Tanács autonómia statútum-tervezetét, az összes RMDSZ-es többségű székelyföldi önkormányzatba március 15-ig beterjesztik a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazásra vonatkozó határozat-tervezetet, végül: a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőin keresztül hozzák létre a székely székek önkormányzatainak szövetségeit, illetve ezekből a székelyföldi önkormányzatok szövetségét, és hívják össze az SZNT védnöksége alatt a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. /A Székely Nemzeti Tanács kivált az EMNT-ből. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

2009. szeptember 22.

Szeptember 19-én ülésezett a csíksomlyói Fodor Házban a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az SZNT ki fogja jelölni azt a törvénykezdeményező bizottságot, amely harmadszor is Románia parlamentje elé terjeszti Székelyföld autonómia statútumát. Egy héttel az önkormányzati nagygyűlés csíkszeredai rendezvénye után megjelent az ott elfogadott memorandumnak egy újabb, módosított változata. Ez a szöveg tartalmaz helytálló, vállalható megfogalmazásokat, egészében azonban további változtatásokra szorul. Nem vállalható az a kijelentés például, hogy Romániában nem létezik olyan „tudatos központi politika”, amely az etnikai arányok megváltoztatására irányul. Erre rácáfolnak a tények, az ortodox templomok, katonai laktanyák székelyföldi telepítése, a választókerületek jogsértő kialakítása. Az SZNT felkéri Székelyföld önkormányzati képviselőit, hogy ebben a formában ne írják alá az RMDSZ és EMNT által javasolt memorandumot, mert az ellentétes a székelyföldi autonómia törekvéssel. Az SZNT felkéri az RMDSZ és az EMNT vezetőit, hogy bocsássák helyi, többpárti közvitára a választott önkormányzati képviselők és a helyi civil társadalom bevonásával a memorandum második, a csíkszeredai rendezvény után elkészült szövegváltozatát. /Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

2009. november 6.

A 2004-es romániai elnökválasztás második fordulójában Adrian Nastase megkapta Székelyföldön a szavazatok többségét, jóllehet közismert ellenzője volt Székelyföld autonómiájának, magyarellenes megnyilvánulásaival pedig többször felhívta magára a figyelmet. Ennek az autonómia küzdelemre rendkívül káros eseménynek a tanulságait ma napig nem vonták le az erdélyi magyar közélet szereplői. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága július 19-én kiadott állásfoglalásában leszögezte, a romániai elnökválasztáson székelyek választhatnak, kinek az elnöksége alatt kívánnak másodrendű polgárai lenni Romániának. Ezért a szavazólapokat többszöri pecsételéssel, vagy kereten kívül ütött pecséttel kell érvényteleníteni, ezzel lehet kifejezni az elkötelezettséget az autonómia mellett. Az elnökválasztáson érvénytelenített szavazólap: igen az autonómiára, nem az asszimilációra, nem az elnökjelöltekre, olvasható Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének közleményében. /Ne induljunk el az asszimiláció lépcsőjén! – Izsák Balázs közleménye. = Erdély. Ma, nov. 6./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998