udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: SZNT Gyergyoszeki szervezete/Gyergyoszeki Szekely Tanacsa

2004. szeptember 18.

Szept. 16-án sajtótájékoztatót tartott a területi RMDSZ Gyergyószentmiklóson. Dézsi Zoltán TESZ-elnök arról tájékoztatott, hogy a Gyergyószéki Székely Nemzeti Tanács elnökének levelére a székelyföldi területi autonómia érdekében kiírandó referendum ügyében a TKT igennel válaszolt, s az RMDSZ programjának megfelelően támogat minden autonómia-törekvést. A feltételek most értek be, hogy 2007-ig a székelyföldi regionális autonómia valósággá váljon. /(Gál Éva Emese): Dézsi Zoltán: igen a gyergyói SZNT levelére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2004. szeptember 25.

Rokaly József gyergyószentmiklósi történész a Timpul – 7 Zile in Romania si in Lume román hetilapban közlő Zeno Millea sorozatos magyargyalázó többéves tevékenységére reagált az Erdélyi Napló aug. 10-i számában. Erre jött a fenyegető válasz: „ünnepélyesen megígérem: megmutatom, hogy meg fogja bánni még a pillanatot is, amelyben elhatározta, hogy golyóstollat vesz a kezébe!” /Timpul…, szept. 4. / írta Zeno Millea. A Gyergyói Székely Tanács állásfoglalásában felháborodva reagál a sajtóban közzétett fenyegetésre: „Íme, Szerbia és Montenegró után, ahol a vajdasági magyarok sorozatos etnikai támadásoknak, atrocitásoknak vannak kitéve, most (…) Romániában fenyegetnek meg létében és intellektuális mivoltában egy olyan magyart, aki szóvá merte tenni a magyarok és történelmük sorozatos gyalázását. – Így készül Románia integrálódni az Európai Unióba?" /Bajna György: Megfenyegették! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Előzmény: Rokaly József: Dilettáns magyarfaló. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10.

2004. október 13.

Még októberben népszavazást tartanak autonómiaügyben két gyergyószéki településen – határoztak a helyi önkormányzatok. Korábban a marosszéki Balavásár és Gyulakuta hozott hasonló döntést. Gyergyóújfaluban okt. 24-én, Gyergyószárhegyen pedig okt. 31-én kérdezik meg a lakosságot, hogy mint a község lakója ,,akarja-e Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozását és a község ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását”. Borsos Géza és Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és a Gyer­gyószéki Székely Tanács elnöke által jegyzett közlemény szerint további határozatok várhatók a gyergyói medence többi községében. /(Dánél): Népszavazást írtak ki. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2005. január 10.

Nyílt levélben fordult a székelyföldi autonómia-népszavazások ügyében Monica Macovei igazságügyi miniszterhez a Gyergyószéki Székely Tanács. Gyergyószentmiklóson, Gyergyóalfaluban, Gyergyújfaluban, Gyergyócsomafalván és Gyergyóditróban az önkormányzatok helyi népszavazás kiírásáról döntöttek, s ezeket a határozatokat a prefektúra a bíróságon támadta meg, áll a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt által aláírt levélben. A népszavazásra bocsátott kérdés szigorúan helyi jellegű, és mindenben megfelel a népszavazásról szóló törvény előírásainak. Felkérte a tárcavezetőt: „eddigi elveihez híven hasson oda, hogy a Hargita megyei közigazgatási bíróság szigorúan tartsa be a vonatkozó törvények betűjét és szellemét.” Amennyiben ez nem így fog történni, akkor a Gyergyószéki Székely Tanács nemzetközi szervezetekhez fordul. /Macoveitől kér támogatást a gyergyószéki SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 10.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB) továbbra is szorgalmazza a helyi népszavazások kiírását, annak ellenére, hogy az eddig hozott tanácsi határozatok mindegyikét közigazgatási bíróságon támadta meg a prefektúra. Hargita megyében, ahol a legtöbb határozat született, az azokat közigazgatási bíróságon megtámadó prefektúrát magyar kormánymegbízott vezette – hangsúlyozta Csapó I. József. Az SZNT elnöke szerint, ha az RMDSZ beváltja választási ígéreteit, akkor mindenképp támogatnia kell a népszavazá­sok kiírását. Az ÁB támogatja a Gyergyószéki Székely Tanács kezdeményezését, egy Székelyföldi autonómia-hónap nevű fórumsorozatot, a szék minden településén. /(Dánél): Kitartanak a népszavazás mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2005. január 14.

A Gyergyó Széki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt nyílt levélben fordult Constantin Strujanhoz, Hargita megye kormánybiztosához, kérve, hogy a legrövidebb időn belül adjon lehetőséget személyes találkozásra, ahol a népszavazás ügyét meg tudják beszélni. A népszavazási határozatok ugyanis törvényesek, s a konfliktus megoldásának útja az lenne, ha a prefektúra visszavonná a népszavazást kiíró önkormányzati határozatok ellen benyújtott kereseteket. A nyílt levélre a prefektus azt válaszolta, hogy bármilyen kezdeményezésű referendum csak az ország törvényeivel összhangban szervezhető Románia területén. /Bajna György: Még egyszer a nyílt levélről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

2005. január 17.

Több száz plakátot függesztett ki a Gyergyószéki Székely Tanács Gyergyóalfaluban, Csomafalván, Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson és Újfaluban – vagyis az összes olyan helységben, ahol a népszavazás kiírásáról döntöttek az önkormányzatok. Az SZNT jelképét és a „Népszavazás az autonómiáért – Gyergyó 2005. január 30.” feliratot tartalmazó plakátok között Gyergyószentmiklós főterén feltűnt egy „Együtt az autonómiáért!” mottójú RMDSZ-es választási plakát is, melynek voksolásra biztató feliratát leragasztották a „Január 30-án szavazzon IGENnel!” felhívást tartalmazó papírcsíkkal. /Gergely Edit: Árus Zsolt: félretájékoztat a Mediafax hírügynökség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2005. március 4.

Négyszemközti beszélgetésen osztotta meg egymással Székelyföld autonómiájáról alkotott nézeteit Constantin Strujan Hargita megyei prefektus és Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke. Árus beszámolt arról, hogy a prefektus jelezte: ő voltaképpen csupán belecsöppent az elődje által elindított népszavazás-határozatok megtámadásának folyamatába, és nem állíthatja meg, nem vonhatja vissza a rendeleteket. Jogászai ugyanis fenntartják a határozatok törvénytelenségének érveit. A tavasz folyamán három gyergyószéki település – Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró – helyi önkormányzata védi a marosvásárhelyi táblabíróságon a Hargita megyei prefektúra által megtámadott, az autonómia-népszavazásról kiírt tanácsi határozatok ügyét. /Gergely Edit: Négyszemközt az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2006. június 15.

A román belügyminisztérium két képviselője is részt vett azon az egyeztetésen, amelyiken a hét végi ditrói Székely Nemzetgyűlés engedélyezési kérését tárgyalták. A Krónika június 14-i számában Bardocz Ferenc ditrói polgármestert idézte, aki elmondta: a törvény szerint a tömeges gyülekezést egy olyan bizottságnak kell láttamoznia, melyben a polgármester, a jegyző, a helyi rendőrparancsnok, valamint a megyei rendőrség és a körzeti csendőrség megbízottja is részt vesz. E bizottság tanácskozásán jelentek meg a Belügyminisztérium képviselői. „Azt kérték, román nyelven is fogalmazzák meg a nagygyűlés engedélyezési kérvényét, és ezt a rendőrség és a csendőrség illetékeseihez is juttassák el” – jelentette ki a polgármester. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint arra kérték a belügyminisztériumi képviselők, hogy figyeljenek, ne legyen rendbontás a rendezvényen. Fazakas Szilárd, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke szerint „a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem tudott világos célokat megfogalmazni, nem leszünk társszervezői a rendezvénynek. Nem tiltjuk és nem támogatjuk a tagság és az RMDSZ-tisztségviselők részvételét az eseményen”. /Erdély.ma, jún. 15./

2006. június 22.

A gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés két helyi szervezőjét, Árus Zsoltot, a Gyergyószéki Székely Tanács elnökét és Simon Sándort, a Ditrói Székely Tanács elnökét, egyenként tízmillió lejre (1 000 új lej) büntette a csíkszeredai csendőrség. Csapó József, az SZNT elnöke közleményében kifejtette, jegyzőkönyv szerint a büntetés indoklása, hogy a nyilvános gyűlés 15.00 órakor ért véget a polgármesternek benyújtott bejelentésben feltüntetett 14.20 óra helyett. „Tehát a csendőrség képviselői szerint a Székely Nemzetgyűlés helyi szervezői kihágást követtek el, mert szerintük a gyűlés 40 perccel hosszabb ideig tartott! Azt azonban nem vették figyelembe, hogy a székelyföldi esőzések miatt a résztvevők nagy része nem tudott idejében megérkezni Ditróba, így a Nemzetgyűlés is 15 perc késéssel kezdhette el munkálatait!” – hangsúlyozza Csapó. „Tiltakozunk a hatósági fellépés ellen, amelyet indokolatlannak tekintünk, hiszen a tervezett programidő 25 perccel való túllépése egy népközösség érdekében tanácskozó közképviselet fegyelmezett munkálatain, semmiképpen nem tekinthető büntetendő kihágásnak! A büntetés ellen a helyi szervezők fellebbezni fognak” – hangsúlyozta az SZNT vezetősége. Ugyanakkor határozottan tiltakoznak az ellen is, hogy a nemzetgyűlést megelőző éjjel az egyik gyergyószentmiklósi szórakozóhelyen civil ruhás csendőrök magyar fiatalokra támadtak, négy fiún a törvényszéki orvos 5 napnál később gyógyuló sérüléseket állapított meg. A helyi csendőrség parancsnoka szerint „a szolgálaton kívül levő csendőrök nem a gyergyószentmiklósi alakulathoz tartoztak”. „Mivel a rend fenntartásért felelős karhatalmiak a ditrói székely nemzetgyűlés előtt követték el tettüket, brutális fellépésükkel könnyen egy etnikai konfliktus kirobbanását idézhették volna elő.” – olvasható a közleményben. Ez okból az SZNT vezetősége követeli a jogállamban megengedhetetlen magyar verés körülményeinek azonnali kivizsgálását. /25 percért 20 milliós büntetés. A SZNT tiltakozik a hatósági fellépés ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

2006. július 13.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egész tevékenysége cáfolja, hogy bármiféle kapcsolata lenne terrorista szervezetekkel – jelentette ki az MTI-nek Ferencz Csaba, a tanács tájékoztatási alelnöke, válaszként a román sajtóban megjelent vádakra. Leszögezte, hogy silány lejáratási kísérletről van szó csupán. Emlékeztetett: az SZNT Állandó Bizottsága június 5-én az Ujgur Fórum (vagy Ujgurok Világszövetsége) nevű szervezet németországi emigrációban élő tagjaival, nem pedig az Ujgurisztán Felszabadítási Fronttal írt alá megállapodást. Az SZNT csakis demokratikus eszközökkel kíván harcolni Székelyföld autonómiájának a kivívásáért. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke és Simon Sándor, a Ditrói Székely Tanács elnöke felhívással fordult az RMDSZ parlamenti csoportjaihoz, hogy haladéktalanul kezdeményezzék a gyülekezési törvény módosítását. A felhívásban tájékoztatják az RMDSZ-t, hogy „a ditrói Székely Nemzetgyűlés szervezőiként fejenként 1000 lejre” büntette őket a csendőrség, mert a rendezvény az előre bejelentetthez képest mintegy fél órával később ért véget. „Merjük remélni, hogy a törvény meghozatalakor a szándék nem ez volt, s hogy az azt egykor megszavazó RMDSZ-frakció sem annak tudatában emelte fel a kezét, hogy egykor ezt a túl általános, könnyen félreértelmezhető cikkelyt egy székelyföldi, az autonómia iránti igényt kinyilvánító tömegrendezvény szervezői ellen fogják fordítani”. /Az SZNT alelnöke cáfolja, hogy terrorista szervezetekkel állnának kapcsolatban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

2006. november 28.

Egy újabb Hargita megyei önkormányzat, ezúttal Gyergyószárhegy helyi tanácsa döntött a népszavazás kiírásáról a székelyföldi területi autonómia ügyében. A Gyergyószéki Székely Tanács örömmel vette tudomásul, hogy Gyergyócsomafalva után Gyergyószárhegy önkormányzata is határozatot hozott a Székelyföld autonómiájára vonatkozó véleménynyilvánító népszavazás kiírásáról. /Gyergyószárhegyen is megszervezik a népszavazást. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2007. január 15.

Autonómia-népszavazás megszervezéséről döntött a Gyergyószéki Székely Tanács január 12-i Gyergyócsomafalván megtartott ülésén: Gyergyószéken február 10-e és 18-a között rendezik meg a népszavazást. „A Gyergyószéki Székely Tanács úgy ítéli meg, hogy az eddigi eredmények optimizmusra adnak okot, ezért felhívással fordul a többi Széki Székely Tanácshoz, hogy kövessék Bardoc-Miklósvárszék, Gyergyószék és Udvarhelyszék példáját, s ők is záros határidőn belül szervezzék meg székük területén a népszavazást” – áll a Gyergyószéki Székely Tanács közleményében. /Kulcsár Andrea: Újabb népszavazás az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2007. január 15.

Január 13-án Kolozsváron tanácskoztak „az RMDSZ keretein kívül tevékenykedő politikai és civil-politikai szervezetek”, illetve az RMDSZ nemzetépítő platformjának képviselői. A tanácskozás résztvevői, két kivétellel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttei vagy tisztségviselői voltak. Az ellenzéki kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van az erdélyi magyar autonómia-törekvések képviseletére A jelenlévők megállapították, hogy az RMDSZ január 11-ig, a közösen rögzített határidő lejártáig, nem válaszolt az EMNT vezetőivel tavaly folytatott megbeszéléseken megfogalmazott kérdésekre. A kolozsvári tanácskozást megelőzően ülésezett a Gyergyószéki Székely Tanács, amely szerint Székelyföldnek saját, független képviselőre van szüksége az Európai Parlamentben, „mert a 16 éve politizáló párt [az RMDSZ] eddig mindig becsapta a választóit”. /”Ellenzéki kerekasztal” Kolozsváron. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

2007. február 1.

Jól haladnak az autonómia-népszavazást előkészítő munkálatok Gyergyószéken – áll Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnökének közleményében. A bizottságok elkezdték munkájukat: felosztották szavazókörzetekre a településeket, urnabiztosokat toboroznak, és támogatást gyűjtenek a népszavazás költségeinek fedezésére. A szervezők megfigyelőként meghívták az RMDSZ összes parlamenti képviselőjét és szenátorát, a képviselőház és a szenátus emberjogi bizottságának, illetve a magyar Országgyűlés külügyi és emberjogi bizottságának tagjait. /Fülöp Noémi: Várják a referendum támogatóit. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./

2007. február 20.

A Gyergyói-medencében lezárult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett nem hivatalos autonómia-referendum. A falvakban 99 százalékot meghaladta az igen szavazatok aránya, Gyergyószentmiklóson a megkérdezettek 98 százaléka voksolt igennel. „Különösebb rendellenességek nem történtek, csupán utólag diverziónak bizonyuló levelek érkeztek” – jelezte Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, aki azt is elmondta, hogy azonosíthatatlan e-mail címről hozzá is érkezett egy levél, amelynek írója azt kifogásolta, hogy a gyergyószentmiklósi román lakosság véleményét nem kérik ki az autonómia ügyében szervezett népszavazáson. Árus válaszlevelében az MPSZ-székházban elhelyezett urnához hívta a méltatlankodót, ám az ott megjelentek közül senki nem jelezte, hogy ő lenne a levél szerzője. Az SZNT orbaiszéki szervezete február 17–25. között a térség tizenhét településén szervez autonómia-referendumot. Eddig hét településről érkezett adatokat dolgoztak fel: a voksolók 99 százaléka igennel szavazott. Sepsiszék 43 településéből 29-ben már véget ért az autonómia-népszavazás, a részvétel 73,26 százalékos volt. A megkérdezettek több mint 99 százaléka támogatja az autonómia gondolatát. /Egyhangúlag támogatják az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2007. július 17.

Urmánczy Nándor (1868-1940) volt országgyűlési képviselő (1902-1918), az ereklyés országzászló és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) magalapítójának maroshévízi sírja valóságos zarándokhellyé nőtte ki magát. A napokban Gyergyócsomafalva Székely Tanácsa koszorút helyezett el Urmánczy Nándor sírjánál, a küldöttek: Borsos Géza az SZNT alelnöke, Ambrus A. Árpád a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke és Fülöp Sándor a települési székely tanács tagja. /Czirják Károly: Koszorúzás Urmánczy Nándor sírjánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

2007. szeptember 12.

A jelöltállítás kronológiája. 2006. november 3. Az RMDSZ és az EMNT vezetőinek kolozsvári találkozóján Tőkés László kezdeményezte, állítsanak közösen jelöltet az európai parlamenti választásokra. A megbeszélés után Toró T. Tibor EMNT-alelnök megemlítette, Tőkés László és Markó Béla vezethetné a közös listát. Markó Béla nem zárkózott el attól, hogy a témáról további egyeztetések történjenek. Esetleges jelöltségével kapcsolatban azonban azt mondta, akik ezt szorgalmazzák, el akarják távolítani a romániai politikából. 2006. december 16. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) együttes ülése az ügyvezető elnökség előterjesztése nyomán olyan jelöltállítási szabályzatot fogadott el, amely nem számol a közös listaállítással. A szabályzat szerint csak RMDSZ, illetve a szövetséggel társult szervezetek tagjai lehetnek jelöltek. A jelölteket az RMDSZ operatív tanácsa rangsorolja; ezeknek kötelességük végrehajtani az RMDSZ vezető szerveinek a határozatait. Nyilatkozatban kell továbbá adniuk, hogy ha megszegik az RMDSZ-szel szembeni kötelezettségeiket, alávetik magukat a szövetség alapszabályában szereplő szankcióknak. 2007. január 12. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülése után Markó Béla kijelentette, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat, úgymond „húzóneveket” tegyenek, akik utólag visszalépnek az utánuk következő jelöltek javára. Kifejtette, a befutóhelyeken fiatal, képzett politikusoknak kell indulniukt. Újságírói kérdésre hozzátette, az esetleges ellenzéki jelöltek a harmadik helytől hátrafelé szerepelhetnek a listán. 2007. január 13. A Gyergyószéki Székely Tanács független jelölt indítását kezdeményezte. Az ötlet az ellenzéki szervezetek kolozsvári tanácskozásán is felmerült. 2007. január 15. Az RMDSZ operatív tanácsa Kelemen Hunort nevezte ki az európai parlamenti választások kampányfőnökévé. 2007. január 16. A parlament elfogadta az EP-választásokról szóló, 2007/33-es törvényt. A jogszabály értelmében a választásokon pártok, koalíciók, kisebbségi szervezetek és független jelöltek indulhatnak. A pártlisták az ötszázalékos küszöb teljesítése esetén szerezhetnek mandátumot, a független jelölteknek az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot kell megszerezniük (amely az érvényes szavazatok 2,86 százalékát jelenti). A jogszabály a pártok, szervezetek részvételét kétszázezer, a független jelöltek indulását pedig százezer támogató aláírás összegyűjtésétől teszi függővé. 2007. január 16. Az RMDSZ választási bizottsága elfogadta Bíró Rozália, Csutak István, Fekete Emőke, Hodgyai Géza, Jakab István, Korodi Attila, Nagy Zsolt, Niculescu Tóni, Sógor Csaba, Szabó Károly és Winkler Gyula EP-képviselő-jelölti pályázatát. Formai okokra hivatkozva elutasította Bara Gyula pályázatát. 2007. január 23. Az RMDSZ operatív tanácsa meghallgatta a jelölteket, és a Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Korodi Attila, Sógor Csaba sorrendet állapította meg. 2007. január 26. Tőkés László egy budapesti sajtótájékoztatón kijelentette, kész együtt haladni az RMDSZ-szel a választási kampányban, ha az ellenzék bizalmát is élvező Sógor Csaba szenátor az RMDSZ-jelöltlista befutónak számító első vagy második helyére kerül. 2007. január 27. Hat ellenzéki szervezet kérte fel Tőkés Lászlót, vállalja el a független EP-képviselő-jelöltséget. A Kolozsváron keltezett nyilatkozatot az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezető testületei írták alá. Tőkés László a felkérésre úgy válaszolt: ha a nemzet ügye ezt kívánja, nem futamodik meg a feladattól, de a végleges válasz előtt egyháza véleményét is ki kell kérnie. 2007. február 2. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa határozatban rögzítette: aktívan támogatja Tőkés László EP-képviselő-jelöltségét. 2007. február 3. Az ellenzéki szervezetekkel folytatott megbeszélés után Tőkés László közölte, a nemzeti oldal teljes összefogása esetén hajlandó versenybe szállni az EP-választásokon. 2007. február 7. A kormány május 13-ára tűzte ki az európai parlamenti választásokat. 2007. február 10. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak üléséről kiszivárgott hír szerint Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető kifejtette: csirájában kell elfojtani a Tőkés körüli szervezkedést. 2007. február 14. A sajtó jelzései szerint az RMDSZ aláírásgyűjtői a szövetség jelöltjeit támogató aláíráshoz kötik a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatás kérvényeinek a befogadását. Kelemen Hunor, a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke cáfolta a vádakat. 2007. február 15. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) elnöksége nyílt levélben kérte fel az RMDSZ vezetőségét, biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az EP-képviselőjelöltlistáján. „Ha az SZKT nem ismeri fel a történelmi pillanatot, és figyelmen kívül hagyja az egységkereső szándékot, az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani az egyházkerület híveit” – áll a felhívásban. Nyílt levélben kérte Csoóri Sándor író is Markó Bélát arra, hogy biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az RMDSZ jelöltlistáján. A levelet több neves személyiség, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Martonyi János volt külügyminiszter és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is aláírta. 2007. február 16. Kelemen Hunor SZET-elnök kijelentette, ha Tőkés László részt vett volna az RMDSZ rangsorolásán, az operatív tanács nem tehette volna meg, hogy ne biztosítson befutóhelyet számára az RMDSZ-listán. 2007. február 16. Tőkés László közölte, kilép az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéből, és a Temes megyei szervezetbe kéri felvételét. Gesztusával az ellen tiltakozott, hogy a Kolozs megyei szervezet két egeresi önkormányzati képviselő kizárását helyezte kilátásba amiatt, hogy Tőkésnek gyűjtöttek aláírásokat. 2007. február 17. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Markó Béla úgy értelmezte, az egyház vezetői megzsarolták az RMDSZ-t, és elutasította az EREK nyílt levelét. A testületek két ellenszavazattal és hét tartózkodással fogadták el az operatív tanács által kialakított jelöltlistát. Frunda György ülésvezető nem bocsátotta szavazásra Eckstein-Kovács Péter javaslatát, hogy hagyjanak nyitva egy kiskaput a jelöltlista utólagos módosítására. 2007. február 21. Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja Tőkés Lászlót az EP-választásokon. Fontosnak tartotta, hogy kellő politikai súlyt, erkölcsi és politikai tekintélyt megtestesítő személyek jelenjenek meg Brüsszelben az erdélyi magyarság képviseletében. Markó Béla erre úgy reagált, hogy Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen az erdélyi helyzetről. 2007. február 22. Az unitárius lelkészek országos szövetségének választmánya felhívással fordult az egyház lelkészeihez és híveihez, hogy aláírásukkal támogassák Tőkés László jelöltségét, és szavazzanak rá az EP-választásokon. 2007. március 2–3. Az RMDSZ aradi kongresszusán Toró T. Tibor képviselő – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke – kérte az EP-jelöltlista kérdésének újbóli napirendre tűzését. A javaslat azonban mindössze 24 igen szavazatot kapott. A kongresszus újraválasztotta a szövetség elnöki tisztségébe Markó Bélát, aki egyetlen jelölt volt erre a tisztségre. 2007. március 10. Markó Béla közölte, tudomására jutott, hogy Tőkés László számára Magyarországon is gyűjtöttek aláírásokat. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ-nek nincs szándékában óvást emelni a Tőkés László EP-jelöltségét támogató aláírások jegyzékével szemben. 2007. március 11. Nyílt levélben fordult Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es képviselő és Sógor Csaba csíkszeredai RMDSZ-es szenátor Markó Béla szövetségi elnökhöz, kérvén, hogy éljen az újraválasztásával megerősített elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet egységes jelöltlistával álljon választói elé. 2007. március 12. A kormány elnapolta a május 13-ára kiírt EP-választásokat. 2007. március 13. Az RMDSZ 322 ezer támogató aláírást, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek pedig 136 ezer aláírást iktattak az Országos Választási Bizottságnál. 2007. március 20. Az elnöki hivatal keretében működő szakbizottság engedélyezte a Nagy Zsolt távközlési miniszter elleni ügyészségi vizsgálatot. 2007. április 19. A parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu köztársasági elnököt. 2007. április 24. Május 19-ére írták ki a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazást. Az RMDSZ Basescu ellen, az MPSZ az államfő mellett szállt be a kampányba. 2007. május 19. 44 százalékos részvétel mellett 75 százalékos szavazataránnyal erősítették meg tisztségében a szavazók Traian Basescu államfőt. A tömbmagyar megyékben az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvételi arány, de az átlagosnál nagyobb arányú győzelmet aratott Basescu. Az RMDSZ vezetői a szövetség rossz kommunikációjában jelölték meg a kudarc okát. 2007. május 21. Eckstein-Kovács Péter szenátor arra szólította fel az RMDSZ vezetőit, az elhibázott döntéseik miatt lépjenek egy lépést hátra. Markó Béla rosszízűnek nevezte Eckstein kijelentéseit. 2007. június 1. Verestóy Attila szenátor Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján magánvéleményként fejtette ki: „az RMDSZ-nek párbeszédet kell kezdeményeznie minden olyan, a magyar közösség érdekképviseletét vállaló szervezettel, amelyik nem az RMDSZ megsemmisítését tűzte ki célul”. 2007. június 9. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Kelemen Hunort választották meg szövetség ügyvezető elnökének. Markó Béla kijelentette, nem lenne jó, ha a népszavazási kudarc miatt fejek hullanának a szövetségben. 2007. június 11. Felfüggesztette tisztségéből az ügyészség által vizsgált Nagy Zsolt minisztert Traian Basescu köztársasági elnök. 2007. június 30. Az Erdélyből Európába című marosvásárhelyi közéleti fórumon a Tőkés Lászlót támogató szervezetek vezetői úgy vélték, nem Tőkés Lászlót kellene felvenni az RMDSZ jelöltlistájára, hanem az RMDSZ-nek kellene támogatnia Tőkés független jelöltségét. 2007. július 3. Benyújtotta lemondását a miniszterelnök-helyettesi tisztségből Markó Béla, aki kijelentette, a továbbiakban az RMDSZ-elnöki tevékenységére, a tagsággal való bizalmi kapcsolat helyreállítására kíván összpontosítani. 2007. július 3. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői a szabadegyetem keretében megrendezett Markó–Tőkés-találkozóra hívták meg a feleket. Tőkés László elfogadta, Markó Béla elutasította a meghívást. 2007. július 5. Markó Béla három időpontot javasolt Tőkés Lászlónak egy csúcstalálkozó megtartására. 2007. július 17. Az RMDSZ állandó tanácsa arról döntött, befutóhelyet biztosít Tőkés Lászlónak a szövetség EP-jelöltlistáján. 2007. július 30. Tőkés László és Markó Béla kolozsvári találkozóján a felek arról egyeztek meg, hogy tárgyalócsoportok folytatják az egyeztetéseket, és augusztus 24-éig megpróbálnak hosszú távú megállapodást kötni. A megbeszélésen az RMDSZ a közös nemzeti célok listáját, az ellenzék pedig az erdélyi magyar politikai rendszerváltás programját adta át a másiknak. A megbeszélés után Tőkés László hangsúlyozta, csak az esetben lehet szó arról, hogy az RMDSZ listáján szerepeljen, ha a rendszerváltási csomagot a szövetség elfogadja. Markó Béla friss felmérési adatokra hivatkozva jelentette ki, Tőkés Lászlónak függetlenként nincs esélye a bejutásra, és – ha egymás ellen indulnak a választásokon – az RMDSZ-t is csak egy huszáros kampány lendíthetné át az ötszázalékos küszöbön. 2007. július 31. Szász Jenő bejelentette, összegyűltek a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírások. A bírósági szünet lejártával elindítják a pártbejegyzést. 2007. augusztus 9. Kelemen Hunor nagyvárosi legendáknak minősítette az RMDSZ által készíttetett közvélemény-kutatásról szóló híreket. 2007. augusztus 10. Traian Basescu elnök Székelyudvarhelyen biztosította Szász Jenőt arról, hogy nem fog sérülni a törvényesség a Magyar Polgári Párt bejegyzésénél. 2007. augusztus 10. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak a megbeszélésén megegyeztek arról, hogy az ellenzéki rendszerváltási javaslat alapján próbálják a közös dokumentumot megfogalmazni. 2007. augusztus 16. A Krónika bizonyítékokat mutatott be arról, hogy július elején az RMDSZ szociológusa vezetésével mégiscsak készült közvélemény-kutatás az erdélyi magyarság politikai opcióiról. 2007. augusztus 18. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak találkozója után Borbély László RMDSZ-alelnök bizakodóan, Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök szkeptikusan nyilatkozott az esetleges megállapodásról. 2007. augusztus 22. A kormány november 25-ére tűzte ki az EP-választásokat. 2007. augusztus 24. A kijelölt határidő előtt nem született megállapodás a tárgyalócsoportok között. A tárgyalások folytatásáról döntöttek. 2007. augusztus 25. Tőkés László Románia utolsó posztkommunista alakulatának minősítette az RMDSZ-t egy interjúban. Markó Béla ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a megegyezés tekintetében. Az elnök elismerte, mégiscsak létezik a Kelemen Hunor által letagadott felmérés. 2007. augusztus 31. Az ellenzék tárgyalócsoportja a javasolt rendszerváltó csomag mellett egy határidőket is tartalmazó cselekvési tervet is az RMDSZ tárgyalói elé terjesztett. A találkozó után Kelemen Hunor bejelentette, olyan jelöltlista állítását javasolták, melynek a két befutóhelyét Markó Béla és Tőkés László foglalná el, a lista további helyeit pedig megosztanák a romániai magyar szervezetek között. 2007. szeptember 5. A Krónika körkérdéséből kiderült, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek kitartanak amellett, hogy a püspök önálló jelöltként vegyen részt a választásokon. 2007. szeptember 6. Eredménytelenül zárult Markó Béla és Tőkés László csúcstalálkozója, a püspök nem írta alá a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodás-tervezetet. Kijelentette, nem érett meg a helyzet a közös lista állítására. Markó Béla a Tőkést támogató szervezetekre hárította a felelősséget a megegyezés elmaradása miatt. A felek ennek ellenére nem tartották haszontalannak az augusztusi tárgyalássorozatot, és megállapodtak abban, hogy nem fognak negatív, ellenséges kampányt folytatni egymás ellen. 2007. szeptember 7. Az RMDSZ állandó tanácsa megváltoztatta a korábbi rangsorolását. Arról döntött, hogy a jelöltlista elején Frunda György, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Korodi Attila szerepeljen. Közölték, Nagy Zsolt maga kérte a listáról való törlését, hogy ezzel kímélje meg az RMDSZ-t a személyével kapcsolatos esetleges támadásoktól. 2007. szeptember 8. Az SZKT ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a módosított listát. Markó Béla közölte, az RMDSZ mutatott nagyobb készséget a megállapodásra; a szövetség 90 százalékban elfogadta az ellenzék javaslatcsomagját. /Gazda Árpád: A jelöltállítás kronológiája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12. /

2007. november 8.

Régóta lappangó belső feszültségek törtek felszínre a Krónika-karaván nagyernyei állomásán. Korábban a Krónika beszámolt arról, hogy Nagyernyén Komáromi István lelkész Jánosi Ferenc polgármester fenyegetése miatt volt kénytelen lemondani Tőkés László fogadásáról. A polgármester tagadta a vádakat, de elismerte, régi vitája van a lelkésszel. A Krónika olvasótalálkozójára Jánosi Ferenc polgármester támogatói körével érkezett, akik hangerővel demonstrálták igazukat. Jánosi Ferenc felelősségre vonta a Krónikát, hogy miért nem kérdezték meg őt is a történtekről. Amikor felolvasták neki a Krónikának adott nyilatkozatát, ismerte el, hogy valóban válaszolt a kérdésekre. A polgármester és társai haragja azonban elsősorban Komáromi István lelkész ellen irányult, bomlasztónak, hazudozónak titulálta a tiszteletest. Komáromi István a hangzavarban be sem tudta fejezni mondatait. A Krónika-karaván Gyergyóalfaluban szervezett olvasótalálkozója kiegyensúlyozott, véget érni nem akaró vitafórummá alakult. A „Választunk vagy szavazunk?” vitaindító kérdés kapcsán az RMDSZ kampánystábja képviseletében fellépő Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kifejtette: Székelyföldön 1996 óta biztosított az előválasztás lehetősége, ahol a vezetői funkciókra aspiráló magyar jelöltek egymás között megmérkőzhetnek. Most viszont a két tábor jelöltjei egyenlő mértékben mérettetnek meg a román jelöltekkel, ami azt is eredményezheti, hogy a két esedékes magyar képviselői helyre egy vagy két román képviselő juthat be. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint jót tett volna a székely közösségeknek a magyar–magyar megmérettetés már a 2004-es helyhatósági választásokon. Gyergyócsomafalván a Krónika-találkozón Petres Sándor kijelentette: a brüsszeli parlamenti vitákban csak ütőképes csapatmunkával lehet érdemben lobbizni a magyarság érdekében. Gyergyócsomafalván szó esett a kettős állampolgárság kérdéséről, a székelység saját képviseletéről és az autonómiáról is. /Krónika-karaván: Előtörtek a belső feszültségek Nagyernyén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2008. január 9.

Szováta Parajd és Sóvárad felőli kijáratától eltávolította január 8-án az útügyi hatóság azokat a székely rovásírásos helységnévtáblákat, melyeket a helyi tanács álláspontja ellenére függesztett ki Tóth Ferenc helyi tanár. Ezzel szemben Gyergyószéken hivatalosan állítanak rovásírásos táblákat – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete szorgalmazására. „Tóth Ferenc tanár úr beteges feltűnési viszketegségben szenved” – mondta Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Gyergyószéken lehet rovásírásos feliratokkal találkozni. Árus Zsolt szerint a törvény nem tiltja meg a kétféle írásmódot„A szimbólum fontos egy nép életében, de önmagában nem bizonyít semmit. A székelység és magyarság több évszázados ittléte Erdélyben nem is szorul ilyen típusú bizonyításra” – véli Péntek János kolozsvári nyelvész professzor. Szerinte a rovásírás szimbolikus kifejezése a magyar és ezen belül a székely hagyatéknak, nem baj, ha vannak ilyen jellegű kezdeményezések, de a rovásírás körüli kultusznak nincs nagy jelentősége: ennél sokkal nagyobb szükség van az erdélyi magyarság írásának és kultúrájának megőrzésére. /Gergely Edit, Király K. László, Pásztor Krisztina: Partizán rovástáblák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2008. március 17.

Megosztottság nélkül, az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében zajlott Gyergyószentmiklóson a szabadságharc megünneplése, mégis kevés volt az ünneplő. A Petőfi-szobornál tartott ünnepségen és koszorúzáson felszólalt Farkas Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. A március 16-án tartott ünnepségeken jóval többen voltak jelen, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében dr. Koháry György képzőművészeti kiállítását láthatták. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Maroknyi székely ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

2008. április 8.

Lemondott a Gyergyószéki Székely Tanács elnökségéről Árus Zsolt. Az ülésen bizalmi szavazást kért, de nem kapta meg a többség támogató szavazatát. A testület árpilis 20-áig adott haladékot a Gyergyószentmiklósi Székely Tanácsnak, hogy Árus helyébe elnököt jelöljön. A helyi szabályzat szerint ugyanis a tisztség jelenleg a gyergyószentmiklósiakat illeti meg. /Gazda Árpád: Lemondott Árus Zsolt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2009. augusztus 13.

Gyergyószék Székely Tanácsa közleményben reagált a Gyergyószentmiklóst ért újabb agresszióról. A két világháború között még érvényben volt a két régió közötti történelmi határ. 1950 után a kommunista hatalom egyre nyugatabbra, a Békási szoros felé tolta a határt. Az a tény, hogy Neamt megye vezetői Gyergyószék területére állíttattak táblát, meghamisítva és túllépve még a kommunista hatalom által az 1968-as megyésítéskor önkényesen meghúzott határt is, azt bizonyítja, hogy a román hatalom továbbra sem mond le a székelyek elnyomásáról, olvasható a közleményben. Egy jogállamban nincs helye a törvénytelen területfoglalásnak, egy nép, egy nemzeti közösség a többségi nemzet általi elnyomásának! Gyergyószék Székely Tanácsa a leghatározottabban elítéli ezt a jogfosztó cselekedetet. /Agresszió Székelyföld ellen! Gyergyószék Székely Tanácsa közleménye. = Erdély. Ma, aug. 12./

2009. augusztus 13.

Elkerülhetetlennek tűnik, hogy bíróság elé kerüljön a Hargita és Neamt megye között évek óta húzódó határvita, miután a moldvai megye önkormányzata a napokban olyan területen állította fel a szomszédos régiók határát jelző táblát, amelyet a székely megye magának vindikál. A két megye képviselőtestületének vezetői egy héttel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy folytatja munkáját a vitás ügy rendezése végett 2005-ben létrehozott bizottság. „Neamti szomszédaink figyelmébe ajánljuk a közismert tényt, hogy a két térség határa emberemlékezet óta ugyanott, a Békás-szoros túloldalán húzódik” – fogalmazott Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az RMDSZ-es politikus. Gyergyószék Székely Tanácsa Székelyföld és Gyergyószentmiklós elleni „agresszióként” értékeli a történteket. /Rostás Szabolcs: Neamt faragja Hargitát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2009. szeptember 28.

Heves vitát váltott ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember 26-án Gyergyócsomafalván tartott ülésén a székely nép önrendelkezéséről szóló nyilatkozat elfogadása. A jelen lévő több mint száz küldött nem tudott egyértelmű döntést hozni, hogy az állandó bizottság vagy a Gyergyószék Székely Tanácsa által kidolgozott változat mellett voksoljon. Az állandó tanács által kidolgozott változatban kinyilvánítják, hogy „a székely nép mint őshonos, területi, történelmi, kulturális közösség (...) élni kíván a népeket megillető egyetemes emberi joggal, a népek önrendelkezési jogával”, a gyergyószékiek által kidolgozott változat viszont radikálisabban fogalmaz, többek közt azt is követelve, hogy Románia alkotmányából töröljék az „egységes nemzetállam” kifejezést. Azt is kérik, hogy a román kormány működjék közre annak érdekében, hogy megalakulhasson a Székelyföld parlamentje és regionális kormánya. A vitát követő szavazáson egyik tervezet sem kapta meg a fele plusz egy szavazatot, emiatt a döntést elnapolták a következő ülésre. Létrehozták viszont azt a több mint tíz személyből álló törvénykezdeményező bizottságot, melynek feladata megszervezni a székely nép önrendelkezéséről szóló népszavazásokat és a román parlament elé terjeszteni a Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kifejtette, a „helyzetet teremteni kell, és ne Bukarestben döntsék el, hogyan éljenek a székelyek”. Az ülésen megerősítették Csinta Samu és Nagy Pál állandó bizottsági tagságát, Csintát alelnöké, Nagyot jegyzővé nevezték ki. /Jánossy Alíz: Gyergyócsomafalván ülésezett az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998