udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: SZNT Sepsiszeki Szervezete/Sepsiszeki Szekely Tanacs

2005. december 2.

November 30-án tartotta ülését a Sepsiszéki Székely Tanács. A küldöttek beszámolót hallgattak meg az autonómiatörekvések aktuális fejleményeiről, a helyi népszavazások kezdeményezéséről saját határozatot fogadtak el, amelyben leszögezik: ,,ha a felkérés benyújtásától számított harminc napon belül az önkormányzatok nem határoznak a népszavazás kiírásáról, akkor polgári kezdeményezésekkel igyekeznek nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy a tanácstagok legalább egyharmada éljen a törvény adta lehetőséggel, és kezdeményezze a népszavazási határozat elfogadását”. Az autonómiatörekvések ismertetése érdekében minden településen lakossági fórumokat, tájékoz­tatókat szerveznek. A testület Balla Barna lemondása után a Sepsiszéki Székely Tanács elnökévé Benedek Barna málnásfürdői küldöttet választotta, akit az eddigi alelnök, Kovács István és titkár, Gazda Zoltán segít munkájában. /(Dánél): Benedek Barna az új elnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2007. február 3.

Több száz – magyar és román nyelvű – plakátot nyomtattak a Székelyföld autonómiájáért szervezendő belső, nem hivatalos népszavazás népszerűsítésére. A referendumot a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki szervezete szervezi meg 43 településen február 10. és 18. között. Sepsiszentgyörgyön több mint 250 önkéntes fog házról házra járni a mozgóurnákkal. A szervezők szerint a referendum megszervezésének költségei több mint 150 millió régi lejre rúgnak. Az SZNT sepsiszéki képviselői az elmúlt napokban tárgyaltak a népszavazásról a helyi polgármesterekkel, egyházi vezetőkkel, civil szervezetek vezetőivel, illetve az RMDSZ helyi szervezeteinek vezetőivel. /Több száz plakát a Székelyföld autonómiájáért szervezendő népszavazás népszerűsítésére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2007. október 23.

Székely Mózes lófő székely, a sófalvi sóbánya kamarása, az erdélyi hadsereg parancsnoka, bátor katonaember, hívő keresztény, 1603 májusától három hónapig Erdély fejedelme volt. Székely Mózes az Erdély Mohácsának is nevezett, 1603. július 17-i, Brassó melletti csatában hunyt el négyezer magyar és székely harcostársával együtt a független Erdélyi Fejedelemség védelméért vívott harcban. A felsősófalvi származású, jelenleg Magyarországon élő, jogász végzettségű Szekeres Lukács Sándor október 22-én Sepsiszentgyörgyön mutatta be Székely Mózes, Erdély székely fejedelme című könyvét. Kisgyörgy Zoltán helytörténész szerint minden iskolában helye lenne ennek az igazmondó történelemkönyvnek. A Sepsiszéki Székely Tanács és a Magyar Polgári Szövetség szervezésében tartott könyvbemutatón a szerző vetített képes előadásban ismertette a XVI. század végi és XVII. század eleji magyar, illetve erdélyi történelem Székely Mózeshez kötődő mozzanatait. /(fekete): Igazmondó könyv Erdély székely fejedelméről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./; A szerző korábbi munkája: Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei. Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből /Székelyudvarhely, 2002/

2008. február 21.

Február 20-án Sepsiszentgyörgyön Székely Nemzeti Tanács szervezésében tüntetésen szolidaritásukat fejezték ki a Koszovó függetlenségét kikiáltó albánokkal, és kinyilvánították a székelyföldi autonómia iránti igényüket. Rendkívüli volt a román sajtóérdeklődés, közvetítő kocsik, tévéstábok, riporterek serege lepte el a parkot. A rendőrség is szép számban jelen volt. Elsőként Gazda Zoltán szólt az egybegyűltekhez a Sepsiszéki Székely Tanács (SSZT) nevében. /Farkas Réka: Gyúljanak gyertyák az autonómiáért (Szolidaritási tüntetés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

2009. szeptember 4.

Kiáltványban erősítik meg autonómia iránti igényüket szeptember 4-én Csíkszeredában Székelyföld önkormányzati elöljárói. Másnap, Székelyudvarhelyre várja az SZNT hasonló célból a polgármestereket és tanácsosokat. „Mi, Székelyföld választott önkormányzati és parlamenti tisztségviselői, közösségünk akaratából elnyert polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati és parlamenti képviselői mandátumunknak megfelelően, ezúton ismételten kinyilvánítjuk: régiónk és közösségünk jövőjének egyetlen tartós garanciája Székelyföld területi autonómiája lehet” – többek között ez áll a Kiáltvány a Székelyföldért című dokumentumban, amelyet szeptember 4-én olvasnak fel Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által összehívott székely nagygyűlésen. Szót kért a szervezőktől Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke nem tudta megmondani, szóhoz jut-e majd az MPP elnöke. Hozzátette: „az RMDSZ nem foglalkozik a székelyudvarhelyi rendezvénnyel”. Ennek ellenére a szeptember 4-i nagygyűlés programja szerint RMDSZ-es politikusok is felszólalnának Székelyudvarhelyen, köztük Markó Béla, illetve házigazdaként Bunta Levente polgármester is. Csinta Samu, a Sepsiszéki Székely Tanács tagja közölte, a felsorolt RMDSZ-vezetők és -képviselők közül senki nem jelzett vissza, hogy részt vesz-e a székelyudvarhelyi nagygyűlésen. Az SZNT azt tervezi, hogy bejelenti: Székelyföld olyan oszthatatlan és egységes régió, amelyet Romániának és az EU-nak el kell ismernie, részeit nem lehet csatolni más adminisztratív körzetekhez, illetve nem bővíthető ki más területekkel. /Autonómia a négyzeten. Különleges jogi státust kérnek ma Székelyföldnek a csíkszeredai nagygyűlésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2009. szeptember 4.

A rendezvények ügyében az elmúlt hónapok során nem alakult ki konszenzus a romániai magyar politikai és társadalmi szervezetek között. Az RMDSZ és az EMNT eddig nem hozta nyilvánosságra Csíkszeredában a rendezvényen terítékre kerülő, a Székelyföld fejlesztési stratégiáját vázoló memorandum és kiáltvány szövegét. Tőkés László nyilatkozatára reagálva Izsák Balázs SZNT-elnök leszögezte: ő sohasem nevezte ellenrendezvénynek a csíkszeredait. – Bemutatta Székelyföld első térképét a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó. Tulit Attila, a kiadó résztulajdonosa, a Sepsiszéki Székely Tanács állandó bizottságának tagja elmondta, a „jövendőbeli autonóm Székelyföld” első térképe a Magyar Élettér Alapítvány megbízásából készült. Az SZNT autonómiastatútuma alapján szerepelnek rajta az ott jegyzékbe vett székely székek és minden székely település, az autonómiára vonatkozó népszavazások is pontosan ezen a területen zajlottak. Székelyföld 9980 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer fő, ebből 613 ezer fő, vagyis 76 százalék magyar. Jelenlegi területe nyolc székre tagozódik: Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék. Tulit Attila szerint a térképnek identitástudat-erősítő szerepe is van. „Minden székely embernek ismernie kell, és akárcsak a székely zászlónak, ennek is minden intézményben és házban ott a helye” – állapította meg. /Bíró Blanka, Rostás Szabolcs: Nagygyűlési láz a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998