udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: SZNT Udvarhelyszeki Szervezete/Udvarhelyszeki Szekely Tanacs

2004. szeptember 18.

Udvarhelyszék Székely Tanácsa körlevelet intézett Udvarhelyszék polgármestereihez és helyi tanácsaihoz, amelyben felszólítja a polgármestereket, hogy javasolják a községi és városi tanácsoknak népszavazás megszervezését „Székelyföld mint autonóm területi közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozásáról." A körlevélben foglaltakkal kapcsolatosan az Udvarhelyszéki Önkormányzati Tanács szept. 15-i ülésén állásfoglalást fogadott el, eszerint országos érdekű ügyekben népszavazásra Románia elnöke szólíthat fel, a parlament megkérdezése után. Emiatt a körlevél írójának „szándéka a félrevezetés és a diverziókeltés azáltal, hogy a helyi tanácsokat olyan törvénytelen határozatok meghozatalára szólítja fel, amely adott esetben a tanácsok megszüntetését eredményezheti.” Az Udvarhelyszéki Önkormányzati Tanács, az RMDSZ „Párbeszéd az autonómiáért" című választási programjában meghirdetett autonómia koncepciót fogadja el. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2006. június 17.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által június 18-ára összehívott gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlést ellenző röpcédulák jelentek meg Gyergyó­szentmiklóson és Gyergyóditróban. A Szász Jenő, az Udvar­helyszéki Székely Tanács elnöke, valamint Fekete Ká­r­oly, a Háromszéki Egyeztető Tanács elnöke nevével jegyzett röpcédulákat autók szélvédőjén, postaládákban, illetve munkahelyi íróasztalokon találták meg többen, akik szerepet vállaltak a rendezvény lebonyolításában vagy rokonsági kapcsolatban állnak az SZNT-tisztségviselővel. A röpcédulán, amelyben az MPSZ elhatárolódását fejezi ki a rendezvénytől, többek közt ez áll: ,,A ditrói Székely Nemzetgyűlés megszervezése által hűtlenekké válunk az adott szó székelységben közmondásossá vált szentségéhez, a terrorista szervezetekkel meggondolatlanul aláírt szerződések pedig megsemmisítik eddigi munkánk vívmányait”. Szász Jenő és Fekete Károly cáfolta, hogy nevét adta volna a Székely Nemzetgyűlést ellenző röpcédulákhoz, szerintük személyük lejáratására irányuló diverzióról van szó; mindketten részt kívánnak venni a ditrói gyűlésen. /Röpcék és tiltakozók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

2006. december 29.

Érvényes és sikeres népszavazásként értékelte a Székelyudvarhelyen megtartott nem hivatalos autonómia-népszavazást Incze Béla, az Udvarhelyszéki Székely Tanács elnöke. A végleges eredmények szerint december 15. és 27. között 18 985 szavazatot gyűjtöttek az önkéntesek, amelyből 54 volt érvénytelen. 18 818 személy, azaz a referendum székelyudvarhelyi résztvevőinek 99,4 százaléka igennel szavazott. „A 2004-es választói névjegyzékben 30 230 személy szerepel, ehhez viszonyítva a belső népszavazáson a részvételi arány 62,8 százalékos volt. Ez meghaladja a helyhatósági, illetve az általános választásokon tapasztalt részvételt” – mondta Dósa Barna, a székely tanács alelnöke. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2007. március 16.

Székelyudvarhelyen a Polgármesteri Hivatal a város közintézményeivel karöltve, egész napos programsorozattal adózott az 1848–49-es szabadságharc emléke előtt. A rendezvénysorozat a központi Márton Áron téren lovasok és fúvósok felvonulásával kezdődött. A szónoklatok sorát Ványolós István történelemtanár, az RMDSZ Székelyudvarhelyi Városi Szervezetének elnöke kezdte, az Udvarhelyszéki Székely Tanács nevében Incze Béla elnök folytatta. Népes anyaországi küldöttség is megjelent, képviselőik felszólaltak. A szónoklatok sorát Szász Jenő polgármestere zárta, majd a nyíregyházi Mandala Dalszínház zenés előadása következett. A rendezvényt az Udvarhelyszék Fúvószenekar, a Székely Dalegylet, a Camerata kórus, a Balázs Ferenc Vegyes Kar fellépése, valamint szavalatok színesítették. Megnyílt Kubinyi Anna textilművész tárlata, este a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közös ünnepi előadását tekinthették meg az érdeklődők. /Szász Emese: A déli harangszóra megtelt a tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2007. december 7.

A református egyház elhatárolódott dr. Buzogány Dezső lelkésztanár tettétől, ezért le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók megdöbbentek, amikor kiderült, hogy Buzogány Dezső „csendben” visszakerült a BBTE szenátusába. Ezért kérik az Erdélyi Református Egyházkerületet, tegyen meg minden egyházjogi lépést Buzogány Dezső felelősségre vonása érdekében. A dokumentumot kézjegyével látta el Albert Júlia pedagógus, Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő, Brassai Zoltán akadémikus, Balázs Ágnes lelkipásztor, Farkas György egyetemi oktató, Farkas Csaba fogorvos, Incze Béla, az udvarhelyszéki SZNT elnöke, Kósa Ferenc egyetemi oktató, Lászlóffy Zsolt zeneszerző, Somai József közgazdász, Soó Zöld Margit festőművész, Terényi Ede zeneszerző, Tőkés Elek iskolaigazgató, Tulit Zsombor kiadóigazgató és Wanek Ferenc egyetemi oktató. /B. T. : Buzogány lemondását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. A két oktató eltávolítását célzó rektori javaslat megszavazói között volt Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 28./

2009. szeptember 7.

Szeptember 5-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett nagygyűlést. A megjelentek a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezték, ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie, Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható. Elhatározták, hogy népszavazásokat írnak ki Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatására vonatkozóan. /Jelképeket fogadott el az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ A székelyudvarhelyi nagygyűlés részvevői többnyire a Magyar Polgári Párt /MPP/ önkormányzati képviselői és az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ tisztségviselői voltak, és ha volt is a megjelentek között RMDSZ-tag, akkor nem vállalta nyíltan. Ezt bizonyítja, hogy Incze Béla, az udvarhelyszéki SZNT elnöke a pártok képviselői közül elsőként az RMDSZ-eseket kérte szólásra, azonban a szövetség nevében senki sem jelentkezett. Tőkés László EMNT-elnök arra a visszásságra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az ujgur vagy tibeti helyzetet az európai emberjogi bizottságok vizsgálják, az erdélyi magyarok helyzete nem kerülhet európai fórumok elé. „Az autonómiát az EMNT, az RMDSZ, az MPP, az SZNT közösen tudja elérni. Idén létrejött ugyan az összefogás, de törékeny, nem teljes, és azért jöttem el ide, hogy ez az összefogás szélesedjék, kiteljesedjék” – szögezte le az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum társelnöki minőségében Tőkés László. /Kovács Csaba: Megalakult a székely előparlament. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998