udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 238 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-238
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Sapientia Alapitvany

2000. január 15.

/ Jan. 14-én Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson búcsúzott Soltész Levente konzul, és bemutatkozott utódja, Cseh Áron Gusztáv. Ezután a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, Szabó Tibor elnök és Misovicz Tibor alelnök tartottak sajtótájékoztatót a felekezetközi egyetemalapítás jelenlegi állásáról. Szabó Tibor elmondta: a költségvetési támogatás a külügyminisztérium fejezetéhez került, amely célirányú kezelésére a HTMH-t jelölte ki. A hivatal mellett megfelelő struktúra alakul ki a támogatás kezelésére. Az alakuló struktúra legfontosabb láncszeme a Sapientia Alapítvány, amelynek bejegyzése folyamatban van. Az egyetem létrehozója, tulajdonosa az alapítvány lesz. Az alapítvány kuratóriuma dönt a stratégiai fejlesztési javaslatokról, továbbá a kuratórium, az RMDSZ-szel egyeztetve, kijelöli a budapesti programtanács romániai tagjait. Az operatív feladatokat két programiroda - egy budapesti és egy kolozsvári - fogja ellátni. A programirodák nem rendelkeznek döntéshozatali joggal, ez kizárólag a kuratórium hatáskörébe tartozik. Az egyetemépítés során számítanak valamennyi romániai magyar szakember, szakmai testület és civil szervezet munkájára - mondta a HTMH vezetője. A HTMH-n belül az egyetemszervezés személyi felelőse Misovicz Tibor alelnök. Misovicz elmondta, hogy 2000-ben létre kell hozni a majdani egyetem alapjait. Bizonyos képzési formáknak be kell indulniuk, ugyanakkor az infrastruktúrának is ki kell épülnie. Ennek érdekében első lépésként pályázati rendszert írnak ki. A magyar politikusok elmondták, hogy a magyar kormány nem egyszeri támogatásban gondolkodik, hanem abban, hogy ha sikerül működőképes struktúrát kialakítani, amely illeszkedik az EU oktatási rendszerébe, akkor lehetővé válik más külső források bevonása is, valamint az anyaország további támogatása. /A HTMH vezetői Kolozsváron. 2000-ben le kell tenni az egyetem alapjait. Megtörtént a konzulcsere. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2000. január 24.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a január 13-án Kolozsváron tartott értekezletükön döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, melynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése. Az alapítvány kuratóriumába az egyetemi és tudományos közélet ismert és elismert képviselőit kérték fel. Elnök: Tonk Sándor történész, egyetemi tanár, tagok: Birtalan Ákos közgazdász, parlamenti képviselő, Brassai Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanár, Marton József római katolikus teológiai tanár, Szilágyi Pál rektor-helyettes, Tolnay István francia-magyar szakos tanár, Toró Tibor fizika tanszék professzora Temesváron, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Magyar Tanszék adjunktusa és Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója. /Megvan a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2000. február 4.

Az erdélyi magyar magánegyetemi rendszer kiépítésén dolgozó alapítvány kuratóriuma megtartotta első ülését. A Sapientia Alapítvány bírósági bejegyzése még folyamatban van, ezért nem hivatalos megbeszélést tartottak, tájékoztatott Tonk Sándor egyetemi tanár, a kuratórium megbízott elnökeke. A program felelőse Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és kollégái. - Elkezdték egy hosszú távú stratégiai program kidolgozását. A javaslattevőknek olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek megfelelnek a román akkreditációs törvény előírásainak, másrészt eurokonformok. - A mostani ülésen javasolták a szakmai bizottságok felállítását. /A Sapientia nulladik ülése. Interjú Tonk Sándor egyetemi tanárral. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./

2000. február 14.

Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről tartottak szakmai tanácskozást Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. A zárt ajtó mögötti megbeszélésen Tőkés László püspök megnyitó beszéde után Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány felkért kuratóriumi elnöke az alapítvány jelenlegi helyzetéről számolt be. A magánegyetem létrehozására szánt magyarországi támogatás helyzetéről és az együttműködés lehetőségeiről Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese beszélt. Kötő József államtitkár ismertette a magánoktatás számára biztosított törvényi lehetőségeket. A Partiumi Keresztény Egyetem helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről Tolnay István tanügyi előadótanácsos, az akkreditációs fejleményekről pedig Kovács Béla rektor beszélt. A tanácskozáson szóbakerült még az Erdélyben létező főiskolai és kihelyezett kari intézmények helyzete is. A Sapientia Alapítvány elfogadta a HTMH javaslatát, miszerint az idénre felajánlott kétmilliárd forintos magyar kormánytámogatás elosztásáról pályázat alapján döntenek. Az RMDSZ támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Elsősorban az anyanyelvű állami felsőoktatásból hiányzó szakok indítását tervezik és az új felsőoktatási egységek alapítása mellett az állami rendszerben működő magyar karok, szakok, tanszékek fejlesztését is tervbevették. /(Józsa Tímea): Szakmai tanácskozás az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. február 19.

A Németh Zsolt külügyi államtitkár vezette magyar kormányküldöttség febr. 18-án Kolozsváron fejezte be romániai körútját, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségének tagjaival, majd a történelmi egyházak vezetőivel és a Sapientia Alapítvány kuratóriumával találkoztak. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány továbbra is támogatja az RMDSZ-nek az önálló állami magyar egyetem létrehozására irányuló törekvéseit. Ősztől mindenképpen beindul az alapítványi egyetem néhány kara - erősítették meg közös sajtótájékoztatójukon Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke és a magyar külügyi államtitkár. "A kuratórium feladata eldönteni, hogy hol és milyen egyetem lesz. A mi feladatunk az, hogy a kuratórium rendelkezésére tudjuk bocsátani a szükséges pénzösszeget" - mondta Németh. Az RMDSZ továbbra is igényli az önálló állami egyetem helyreállítását, és ebben a törekvésében számíthat a magyar kormány támogatására - mondta a külügyi államtitkár. "A magyar kormány nagyra értékeli a Babes-Bolyai Tudományegyetem működését, ahol 4500 diák tanul magyarul, és úgy látja, hogy ez az elmúlt évek politikájának eredménye. Tudjuk, hogy folyamatban van a tudományegyetem reformja, amely a magyar karok nagyobb önállóságát is célozza. Azok az erőfeszítések, amelyek a Babes-Bolyain belüli önálló magyar oktatási vonal kiépítésére irányulnak, ugyancsak számíthatnak támogatásunkra. A két egyetemnek komplementárisnak kell lennie, és az is lesz. A magánegyetem létrehozása a magyar nyelvű felsőoktatás pluralitását szolgálja" - mondotta. /Magyarország továbbra is támogatja az állami magyar egyetem gondolatát - jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Febr. 18-án Németh Zsolt államtitkár Kolozsváron megbeszélést folytatott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségével, erről Ügyvezető Elnökség közleményben számolt be. Németh Zsolt tájékoztatta a résztvevőket a román kormány képviselőivel folytatott megbeszélésekről, az erdélyi körútja során létrejött találkozókról, a Bacau megyei látogatásának tapasztalatairól. Elmondta, hogy látogatása összefügg Orbán Viktor miniszterelnök ez év tavaszán esedékes hivatalos romániai látogatásának előkészítésével is. Ismertette az újabb konzulátusok, a budapesti és bukaresti privatizációs irodák és új határátkelők létrehozásáról folytatott tárgyalások eredményeit. Az államtitkár kitért az RMDSZ-szel való együttműködés néhány időszerű kérdésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke válaszában hangsúlyozta a két ország miniszterelnöki találkozójának időszerűségét. Az ügyvezető elnök elismerően szólt a magyar-magyar kapcsolatok intézményesítéséről, és javaslatokat fogalmazott meg a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban folyó munka hatékonyságának növelésére. Folyamatban van a határon túli magyarok jogállására vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kialakítása. Takács Csaba a magyar kormány és az RMDSZ kormányzati tisztségviselői közötti együttműködésben rejlő lehetőségek további kihasználását szorgalmazta. Az ügyvezető elnök ismertette az RMDSZ prioritásait: a soron következő választások, törvényhozás, a kormányzati tevékenység, érdekvédelem, milleneumi rendezvénysorozatok. A tárgyalófelek megállapodtak egy, a csángó kérdéssel foglalkozó megbeszélés szervezéséről. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének közleménye. Kolozsvári találkozó Németh Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2000. április 3.

Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2000. április 11.

Élelmiszerkémiai és környezetvédelmi szakokkal indulna Csíkszeredában a Székelyföldi Egyetem Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, hangzott el április 10-én a szakértői egyeztetésen Csíkszeredában, Hargita megye székhelyén. A sajtótájékoztatón Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, György Antal, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese, Búzás László és dr. Bíró Dénes, a VET Csík Széki szervezetének vezetői ismertették az előkészületet és a megvalósíthatósági tervezetet. A szakmai előkészületeket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Vegyészeti Tanszékének professzorai, dr. Almási Miklós és dr. Zsakó János, valamint Gálffy Nándor, a Csíkszeredai Burgonyakutató és Kísérleti Intézet vezetője segítik. Az egyetemalapításban és az akkreditálás folyamatában jelentős szereppel bír az a 60.000 kötetes vegyészeti könyvtár, amelyet a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) szállított Csíkszeredába. A kezdeményezők az egyházi alapítású erdélyi egyetem felügyeletét ellátó Sapientia Alapítványhoz fordulnak. /Székelyföldi Egyetem. Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Csíkszeredában? = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 11./

2000. április 15.

A magánegyetemet létrehozó Sapientia Alapítvány bejegyzése megtörtént, a kuratórium ápr. 14-én tartotta első hivatalos ülését Kolozsváron. Jóvá hagyták a működési szabályzatot, megválasztották a tisztségviselőket. Elnök Tonk Sándor, alelnök Tánczos Vilmos lett. A kuratórium úgy döntött: a 2 milliárd forintos keretre pályázhatnak oktatási intézmények, szervezetek, magánszemélyek egyaránt. Egyetlen feltétel, hogy a benyújtott pályázat beépüljön a magánegyetem struktúrájába. Az elkövetkező napokban három típusú pályázatot hirdet meg a kuratórium. Az első a 2000-2001-es tanévben beindítható tanszékekre vonatkozik. A második típusú pályázat azoknak a karoknak, intézményeknek a létesítésére vonatkozik, amelyek előkészítési foka nem éri el az akkreditációs szintet, még néhány felkészülési évre van szükségük. Ezt a felkészülést is támogatja az alapítvány. A harmadik típus a háttérintézményekre vonatkozik. Tonk Sándor elmondta, hogy a kuratórium tárgyalást folytatott a Partium Keresztény Egyetem vezetőivel. Megállapodás született, amelynek értelmében a nagyváradi egyetem kész integrálódni a létrejövő magánegyetem kereteibe. Misovicz Tibor, a HTMH elnökhelyettese, a magánegyetem személyi felelőse szerint a további magyar költségvetési támogatás a 2 milliárd forint sikeres felhasználásától függ. Birtalan Ákos a magánegyetem székelyföldi területi felelőse rendkívül fontosnak tartotta azt az elvi döntést, hogy a magánegyetemnek székelyföldi pillére is legyen. Az elkövetkező hetek egyeztetései során megtörténik a legéletképesebb alternatívák kiválasztása, és az is véglegesítődik, hogy milyen formában, milyen centrummal épül majd a magánegyetem székelyföldi tagozata. /Gál Mária: Kidolgozta a pályázati rendszert a Sapientia kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2000. április 19.

Az erdélyi magyar magánegyetem létrehozására alakult Sapientia Alapítvány ökumenikus körlevélben kéri a történelmi magyar egyházak gyülekezeteit, hogy a június 11-i perselypénzt szánják a kezdeményezés megvalósítására. A felhívást ápr. 18-án Budapesten tartott sajtótájékoztatón tették közzé. Jelen volt Tőkés László püspök, Németh Zsolt politikai államtitkár, valamint Hámori József korábbi kulturális miniszter, a leendő erdélyi magyar magánegyetem programtanácsának elnöke is. Tőkés László hangsúlyozta az anyanyelven történő egyetemi oktatás fontosságát, mint az erdélyi magyarság megmaradásának és fennmaradásának, az értelmiség megtartásának, illetve elvándorlása lelassításának egyik legfontosabb feltételét. Egy felmérésre hivatkozva közölte, hogy összességében több mint ezer erdélyi származású egyetemi oktató él szétszórva Magyarországon és a nagyvilágban. Németh Zsolt elmondta, hogy az erdélyi magyarság mára látványos hátrányba került: a romániai átlaghoz viszonyítva 25 ezer magyarnak kellene felsőfokú oktatásban részesülnie, ezzel szemben csak 15 ezer magyar hallgató van Romániában, akiknek csak az egyharmada tanul anyanyelvén is. Az államtitkár tájékoztatása szerint az erdélyi magyar magánegyetem létrehozása nem jelenti azt, hogy az RMDSZ és a magyar külpolitika lemondott volna a romániai állami magyar egyetemről. Németh Zsolt emlékezhetett arra, hogy a magyar kormány ebben az évben kétmilliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar felsőoktatást. Kilátásba helyezte, hogy a magyar költségvetésben az elkövetkezendő években is rendelkezésre állhat ez, vagy ennél magasabb összeg erre a célra. Hámori József, a leendő egyetem programtanácsának elnöke jelezte, hogy a magyar kormány által juttatott kétmilliárd forintot - pályázati formában - beruházásokra fordítják majd. Elmondta, hogy szükség lenne egyebek mellett informatikai hálózatra, kollégiumépítésre és könyvtárfejlesztésre. Hozzátette, hogy a konkrét javaslatokat szeretnék már a jövő hónapban megvitatni. /Gyűjtést kezdeményeznek egyházfőink az erdélyi magyar magánegyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2000. április 19.

Ápr. 15-én Nagyváradon tartották meg A romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón című rendezvénysorozat második szakaszát Kisebbségi oktatáspolitika Romániában címmel. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Tőkés László református püspök és Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. Nagy F. István A romániai magyar közoktatás az ezredfordulón címmel tartott előadást, ismertette az 1998-1999 tanév beiskolázási adatait. A magyar nyelvű állami felsőoktatás esélyeiről szólva Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a Petőfi-Schiller Egyetem megvalósítható. Ez az új egyetem egyelőre nem befolyásolná a magyar nyelvű oktatást a Babes-Bolyain. Alaposan át kell gondolni a Babes-Bolyai, a Petőfi-Schiller és az alapítványi egyetem céljait és távlati stratégiáit. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke Szándékok és lehetőségek az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében: a Sapientia Alapítvány címmel tartott előadást. Az alapítvány bejegyzése a Kolozsvári Törvényszék 2000. március 16-án hozott határozatával megtörtént. Április 14-én tartották meg a Kuratórium alakuló ülését és a korábbi megbeszélések alapján elkészítették azt a pályázat-tervezetet, melyet az elkövetkező napokban az Alapítvány közzétesz. A romániai magyar közvéleményben az egyetem kérdésében két álláspont ütközik össze. Az első az egyedüli járható útnak az egykori Bolyai Egyetem restaurációját tekinti, a második szerint élnie kell minden lehetőséggel, amely az anyanyelvű egyetemi oktatás bővítését segíti elő. A Sapientia Alapítvány távlati célként a teljes struktúrájú magyar universitás létrehozását tekinti. "Nem szabad azonosítani a magyar tannyelvű egyetemi oktatást a magyar egyetemmel."- mondta Tonk Sándor. Kötő József oktatási államtitkár a romániai magyar oktatás kormányzati szemszögéből vizsgálta meg a témát, végül Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkársága főosztályvezetője Magyar oktatáspolitika a határokon túl címmel tartott előadásában hangsúlyozta az akkreditálás fontosságát. /Józsa Tímea: Kisebbségi oktatáspolitika Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2000. május 3.

Sepsiszentgyörgyön a karrierbörze vitafórumán dr. Tonk Sándor kolozsvári egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Magánegyetem létrehozásán dolgozó Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke és dr. Kozma László, a magyarországi Apáczai Közalapítvány felügyelőbizottságának tagja, a budapesti oktatási minisztérium képviselője oktatási kérdésekről, stratégiákról beszélt. Dr. Tonk Sándor történész kifejtette, hogy jelenleg Romániában mintegy 15 000 magyar egyetemi hallgató tanul, egyharmada anyanyelvén. A magyar lakosság népességi számarányát tekintve 25 000 diáknak kellene képeznie magát a felsőoktatási intézményekben. - A Sapientia Alapítvány hosszú távú elgondolásai szerint létre lehet hozni egy teljes struktúrájú magyar egyetemet, ugyanakkor az egyetemalapítással párhuzamosan munkahelyeket is kell teremteni, mert pillanatnyilag az a legnagyobb gond, hogy a végzős magyar értelmiség nem jut álláshoz, ezért a fiatalok külföldön keresik az érvényesülési lehetőségeket. Dr. Kozma László úgy értékelte, az egyetemekről kikerülő magyar anyanyelvű értelmiségnek egyaránt szükséges a román nyelv magas szintű, valamint természetesen a magyar szaknyelv ismerete is, továbbá fejlett információs rendszer kiépítése vált időszerűvé. /Mózes László: Állandó pályamódosításra kell berendezkedni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2000. május 8.

Kétnapos oktatás- és ifjúságpolitikai fórumot rendezett a hét végén Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban a Romániai Magyar Középiskolás Szövetség (RMKSZ) Kolozs megyei szervezete. A zömében kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmári stb. tizenévesek előtt politikusok és oktatási szakemberek tartottak előadásokat a tanügyi reform, a középiskolák működése, a sajátos ifjúsági kérdések és az egyetemi oktatás összefonódásáról. A rendezvényt Asztalos Ferenc képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottsága alelnökének előadása nyitotta meg. Asztalos az iskolák vezetőségének iskolatanácsokká (iskolaszékekké) alakulásának előnyeiről, valamint az iskolák új finanszírozási módozatairól világosította fel a tizenéveseket. A tanügyi reform óriási kihívás a szakma, az önkormányzatok és a diákok számára. Asztalos Ferenc felhívta fel a fiatalok figyelmét: míg Románia lakosságának 7,1 százaléka magyar, ez az arány fokozatosan csökken az óvoda-líceum "útvonalon": az óvodában még 6,5 százalékban képviselteti magát a magyarság, de az elemiben ez a szám már 5 %-ra esik vissza. Az elemi iskola-gimnázium határon már csak 4,5 százalékos a magyarság részaránya, a líceumokban, szakoktatásban, posztlíceális intézményekben tovább folytatódik az aránycsökkenés (3,7; 2,6; illetve 1,4 %). Ezt az arányt kétféleképpen lehetne javítani: az önálló magyar tannyelvű egyetem létrehozása, illetve a minőségi oktatás biztosítása által. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke tartott előadást a kisebbségi egyetemi oktatásról. /Szabó Csaba, Dobri Réka: Középiskolások oktatási fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2000. május 13.

Máj. 12-én Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere sajtótájékoztatóján közölte: az önkormányzat, a polgármesteri hivatal pályázatot nyújtott be a Sapientia Alapítványhoz, hogy a városban gazdaságtudományi kart kívánnak létesíteni, ehhez kérik a támogatást. Ezt a törekvést támogatják a helybeli magyar történelmi egyházak vezetői, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége, az Emberért, a Holnapunkért Alapítvány. A sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy a Magyarország 2000 Konferenciára - amint azt a mellékelt közlemény igazolja - Szász Jenő polgármestert hívták meg elsősorban, és nem Antal István országgyűlési képviselőt, amint azt Székelyudvarhelyen a helyi Digital 3 Televízió hírül adta. /Komoróczy György: Pályázat a magyar egyetem karaira. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ A közés mellett állt: Szerk. megj.: Báthory János, a Magyarország 2000 konferencia szervezéséért felelős tárcaközi koordinációs bizottság elnökhelyettese tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint Orbán Viktor magyar kormányfő "a város képviseletében - Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy polgármesterei mellett - Szász Jenő polgármestert hívta meg a konferenciára. Meghívást kapott számos erdélyi személyiséghez, hasonlóan az összes magyar képviselő és szenátor, köztük Antal István képviselő is". Az aláíró sajnálatosnak tartja, hogy az eseményt egyoldalú bemutatással kampánycélokra használták fel.

2000. május 19.

Néhány hónapja Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem mérnökképző karának professzora bejelentette: magánegyetemet szeretne beindítani Marosvásárhelyen, arra hivatkozva, hogy igen komoly tapasztalattal rendelkezik az egyetemépítés terén. Máthé Éva tendenciózus kérdése a professzorhoz: mi a véleménye a két milliárd forint elhelyezési módjáról, "a Sapientia Alapítvány eddigi ténykedéséről, és erről az egész hókuszpókuszról, ami egy leendő erdélyi magyar egyetem körül kialakult?" A közelmúltban Tonk Sándor történész, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője egy vitaindító tanulmányt adott ki /Romániai magyar magánegyetem/, ehhez Hollanda is hozzászólt. Tudomásul veszi, hogy a magyar történelmi egyházak létrehozták a Sapientia Alapítványt, és ennek kuratóriuma elhatározta a kolozsvári központú Erdélyi Magyar Magánegyetem megalapítását. Viszont a Tonk Sándor vitaindítójában olyan megfogalmazásokkal vannak, melyek nincsenek összhangban a román törvények előírásaival. Például Tonk szerint vita van abban, hogy önálló magyar egyetem állami vagy magánegyetem legyen. Hollanda pontosított: az érvényben levő romániai tanügyi törvény nem engedélyezi az önálló állami magyar egyetem létrehozását. Hollanda nem érti, miért akarják megakadályozni Marosvásárhely azon törekvését, hogy létrehozza az Erdélyi Magyar Magánegyetem részeként a műszaki kart. Hollanda a pályázati felhívással sem ért egyet /a magánegyetem oktatási-kutatási, irányítási funkciókat ellátó egységeinek területi elhelyezkedésére, működésére, az együttműködésre vonatkozó tervek kidolgozása stb. - szerinte ez nem magánegyetem-építés. Szerinte ezeket a pályázatokat honorárium igénylése nélkül kellene megírni. "És ne luxusautókra, külföldi utazásokra költsük egyelőre a pénzt, hanem sokkal hasznosabb dolgokra." Hollanda nem ért egyet azzal sem, hogy a kuratórium döntésével szemben fellebbezésnek helye nincs. - Hollanda is beadja pályázatát a magyar műszaki karra. Az újságírónő további provokatív kérdése: Talán egy szűk kör kisajátította a tervezés a jogát? Hollanda szerint a kolozsvári professzorok azzal támadták, hogy el akarja hozni a műszaki egyetemet Marosvásárhelyre.- Jelenleg a marosvásárhelyi egyetem 5-600 hallgatójának 35 százaléka magyar. Tavaly negyven, azelőtt ötven százalékuk volt magyar. - Marosvásárhelyen teljes mértékben román az oktatás nyelve. Kérni kell, hogy az idei felvételin külön helyeket hirdessen meg az egyetem a magyar diákok számára. - Marosvásárhelyen a Dimitrie Cantemir román magánegyetemen a diákok negyven százaléka magyar. /Máthé Éva: Fellebbezésnek helye nincs! (?) (Beszélgetés HOLLANDA DÉNES professzorral) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2000. június 12.

Jún. 10-én ballagtak Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ első végzősei. Idén 148-an végeztek a PKE szociális munkás - vallástanár, német nyelv - vallástanár, közgazdaság - intézményi menedzsment, tanítóképző - idegen nyelv és tanítóképző-kántor szakának nappali és levelező tagozatán. Az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét, majd dr. Kovács Béla rektor mondott beszédet. Bejelentette, hogy az Országos Akkreditációs Tanáccsal elismertették a Partiumi Keresztény Egyetemet, az universitas megkapta az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem önálló, saját vezetési struktúrával rendelkezik; a meglévő karokat és szakokat újabbakkal akarják bővíteni. Dr. Kovács Béla szólt a Sapientia Alapítvánnyal létrejött együttműködési megállapodásról is, és arról, hogy egy nagyobb campus kialakítását, a diákotthon bővítését tervezik. Ennek érdekében ingatlanokat vásárolnak, építkezésbe kezdenek. Tőkés László köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért. A kétmilliárd forintból 390 milliót kap a PKE, rövidesen elkezdődnek a beruházások. /Haraji Tóth Hajnal: Ballagás a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12./

2000. június 26.

Marosvásárhelyen jún. 23-25-e között megrendezték a Katolikus Napokat. Először a Deus Providebit Házban dr. Márton András vezetésével Az élő egyház jelene és jövője címmel zajlott pódiumbeszélgetés, majd felavatták a Caritas Otthoni Betegápoló Központot. A felújított Keresztelő Szent János templom benedikálását dr. Jakubinyi György érsek végezte el, megjelent Gyulai Endre, Szeged-Csanádi megyéspüspök is. A felújított templom udvarán leleplezték Márton Áron püspök szobrát, Izsák Márton szobrászművész alkotását. Csató Béla főesperes, plébános elmondta: Izsák Márton szobrászművész megkereste őt, mondván: zsidó emberként ingyen szeretné elkészíteni a kiváló püspök szobrát, amiért felemelte szavát a zsidóüldözés ellen. - Megnyílt S. Sebestyén József építész A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre című, a székelyföldi katolikus templomokat bemutató kiállítása. - A háromnapos marosvásárhelyi katolikus ünnep legjelentősebb momentuma a Deus Providebit Tanulmányi Központ felavatása volt. Ennek megvalósítása legfőképpen Csató Béla főesperes, plébános hitéből és akaratából született. A központot 1994-ben kezdtek építeni. Felépítéséhez támogatást kapott Fodor Imre polgármestertől, a marosvásárhelyi önkormányzattól, az Illyés és Apáczai Közalapítványtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától, és nemrég a Sapientia Alapítvány kuratóriumától, no meg több magyarországi, németországi, osztrák, és más európai testvérgyülekezettől és alapítványtól, nem utolsó sorban az RMDSZ-től. Fodor Imre polgármester, akit a tanulmányi központ kuratóriumának elnökévé neveztek ki - azt emelte ki, hogy a központ a most szerveződő erdélyi magyar magánegyetem egyik helyszíne lesz. Az avató ünnepségen jelen volt még és beszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lázár Mózes, országgyűlési képviselő, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának vezetőségi tagja. A Deus Providebit Tanulmányi Központ háromszintes, hasznos felülete 3800 négyzetméter, 10 tanterem van benne, a Szent Mihály díszterem 130 férőhelyes, egy kápolnával, 8 irodahelyiséggel, 9 vendégszobával rendelkezik, mindezt 80 férőhelyes ebédlő, konyha, és sok más helyiség egészíti ki. - Jún. 25-én Pál-Antal Sándor levéltáros A marosvásárhelyi katolicizmus évszázadai címmel tartott előadást. A hálaadó szentmisét a főtéren ünnepi körmenet követte. /Katolikus Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., jún. 26., Máthé Éva: "Hitből és akaratból született!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2000. július 12.

Dr. Tonk Sándor történész-professzor az egyházi hátterű erdélyi magyar magánegyetem létrehozását célul tűző Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője nyilatkozott a felsőfokú magyar oktatás távlatairól. Kifejtette, hogy a mindenkori román politikai elit tisztában van azzal, hogy egy önálló magyar egyetem lassítja, fékezi az asszimilációt. Ha egy közösség társadalmi struktúrája csonka, hiányzik belőle az értelmiségi elit, felgyorsul az asszimiláció folyamata. A román politika következetesen elutasítja a magyar egyetemet.1990 óta a magyar diáklétszám ugrásszerűen növekedett, a tanárok száma is több mint megkétszereződött. Kolozsvárott pillanatnyilag közel 3 és fél ezer magyar hallgató tanul anyanyelvén, emellett még több mint ezer román nyelven. Várhatóan tovább növekedik a diáklétszám az elkövetkezendőkben. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére 2010 táján romániai viszonylatban 30-35 ezer magyar egyetemi hallgatóval számolhatunk. Jelenleg az összlétszám 15 ezres. Egyharmaduk tanul magyar nyelven, kétharmaduk románul. - Az elmúlt tíz évben néhány életerős kezdeményezés indult be. Ezeket össze kell fogni. A magánegyetem létrehozásának célja: egyetlen intézményi keretbe foglalni a magánjellegű felsőoktatási kezdeményezéseket. - Az egyetem létrehozása a jelenlegi kétmilliárdnak sokszorosát igényli. Ez hosszú folyamatot jelent. - A kuratórium munkájába valamelyest befolyik a Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyelete alatt működő programiroda, valamint a kolozsvári programiroda munkája. Ugyanakkor létezik a magyarországi programtanács, amelynek elnöke Hámori József, volt miniszter, tagjai pedig a magyar tudományos élet személyiségei. A programtanács koordináló testület, amely tanácsaival, elképzeléseivel próbálja befolyásolni a folyamatot. A két programiroda a különböző előkészületi munkálatokat végzi, elemzi a beérkező pályázatokat, ugyanakkor előzetes elképzeléseket, terveket dolgoz ki. Ebben a struktúrában a kuratórium a beérkezett javaslatok, pályázatok alapján hoz döntéseket. Első lépésként a kuratórium pályázatokat írt ki, hogy feltérképezze, milyen igények, életképes javaslatok, kezdeményezések vannak. Kiderült, hogy egész sor kezdeményezés szétfoszlott, mert nem tudott olyan javaslatot letenni az asztalra, amit el lehet fogadni. Az első pályázati fordulóban három javaslatcsomagot dolgoztak ki. Az egyikben pályázatokat kértek olyan szakokra, tanszékekre, amelyek már a 2000-2001-es tanévben beindíthatóak. Ebben a pályázati csomagban ilyen egyetlenegy volt: a csíkszeredai javaslat, amely négy szak létrehozását tűzte célul. Ezek az iratcsomók már Bukarestben vannak az illetékes bizottság előtt, és ígéret van arra, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalják. Ha ez megtörténik, jó az esély arra, hogy ősszel valóban be lehet indítani itt a négy szakot. Ami azt jelentené, hogy itt fog indulni az erdélyi magyar magánegyetem. Illetve hozzátartozik a képhez a Partiumi Keresztyén Egyetem is. Tehát hosszú távon körvonalazódik az a kép, amely valóban Csíkszeredától Nagyváradig fogná össze a magánegyetemi oktatási hálózatot. Az elképzelések szerint Kolozsvárott lenne a rektorátus, a különböző városokban - attól függően, hogy milyen jellegűek és milyen méretűek az intézmények - vagy prorektorátusokat, vagy dékánátusokat fognak felállítani.Amikor létrejön a magánegyetem, fokozatosan megtörténik a távoktatás leépítése, illetve beépítése. A távoktatási tanfolyamokat le kell telepíteni. Csíkszeredában ezt meg lehet csinálni. Második fokon olyan tervekkel lehetett pályázni, amelyek hosszabb kifutási idejűek. A harmadik pályázati lehetőség a háttérintézményekre vonatkozik. Ezt elsősorban Kolozsvár számára írták ki, mert itt nincsenek kollégiumok /bentlakások/, tanári lakások, könyvtárhelyiségek. - Nagy kérdés az, hogy miből fog működni az intézmény. A támogatást nyújtó magyar kormánytényezők bizonyára felmérték, hogy milyen óriási felelősség nehezedik a vállukra. Folyamatos támogatásról lehet szó. A tandíjnak méltányosnak kell lenni és csak nagyon indokolt esetben kell tandíjhoz folyamodni. /Sarány István: Kétmilliárd forinttal nem lehet csodákat művelni. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

2000. július 12.

Júl. 12-én a csíkszeredai Regionális Képzési Központ (RKK) vezető munkatársai sajtóértekezleten számoltak be a Vidékfejlesztési szakképzés szakmai megalapozása és akkreditációra való előkészítése című program eredményeiről. Elmondták, hogy a bukaresti akkreditáló bizottság előtt van az erdélyi magyar magánegyetem keretén belül működni kívánó szak iratcsomója. Anyagi támogatója az Apáczai Közalapítvány, szakmai partnere pedig a gödöllői Szent István Egyetem agrárszociológiai tanszéke. Ez a program túl kívánt lépni a kihelyezett tagozatok gyakorlatán. A saját egyetemi oktatószemélyzet kialakításával kapcsolatban elmondták, hogy a központ 12 munkatársa közül hét olyan hároméves doktorátusi képzésre nyert felvételt, amely lehetővé teszi, hogy a fokozat megszerzése után a majdani egyetemen dolgozhassanak előadóként. /Vidékfejlesztési szakképzés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./ A RKK a Sapientia Alapítvány meghirdette szakindítási pályázaton a vidékfejlesztési szak indítási kérelmére kapott pozitív jelzést. Biró Zoltán az RKK elnökségének tagja elmondta, hogy intézményfejlesztésre 900 ezer dollárt pályáztak meg. Az elképzelések szerint épületnek megfelelne a Csíkszereda központjában elkezdett önkormányzati tulajdonú könyvtár épületének bővítése. /(Daczó Dénes): Kié lesz az intézményfejlesztés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2000. július 26.

Júl. 25-én , a Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján Azt mondták, miénk a jövő - a nemzedékek szerepe a posztkommunista társadalom demokratizálódásában címmel tartották meg az előadásokat. Az előadók között jelen volt Deutch Tamás magyarországi ifjúsági és sportminiszter, Gyürk András, a Fidelitas elnöke, parlamenti képviselő, valamint Hajdó Csaba, a Civitas alapítvány igazgatója. Arról vitáztak, miért nem vállal politikai szerepet a huszas-harmincas fiatal nemzedék? Sokan úgy látták, hogy tíz éven belül a nyolcvankilenc utáni generáció jut majd döntő politikai szerephez. Romániában jelenleg három politikai nemzedéket: a 45 előttit, a 45-89 közöttit és a 89 utánit lehet megkülönböztetni, ez utóbbi azonban még nem alkot egy erős egységet, amely döntő szerephez juthatna. Deutch Tamás véleménye szerint néhány évtized múlva a kilencvenes évek generációját millenniumi nemzedékként fogják emlegetni. Gyürk András szerint a kilencvenes évek magyarországi fiatal generációját Fidesz-generációként emlegetik majd. A délutáni előadásának központi kérdése az egyetem volt. Meghívottként jelen voltak Kötő József romániai és Pálinkás József magyarországi államtitkárok, valamint Tonk Sándor, a Sapientia alapítvány kuratóriumának elnöke. /Második nap Tusványoson. Kialakulóban a "millenniumi generáció" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Az erdélyi magyar magánegyetemnek komplementáris szerepkört kell betöltenie az állami oktatás mellett; keretén belül hiányzó képzési formákat kell beindítani - jelentette ki dr. Kötő József államtitkár a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke nem értett egyet ezzel, mondván, hogy ha az állami oktatás keretében már létező szakokat is indít a magánegyetem, az csak egészséges versenyhelyzetet teremthet. /Kerekasztal-beszélgetés az Erdélyi Magyar Magánegyetemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

2000. augusztus 11.

Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével készített interjút a Szabadság munkatársa. Tonk Sándor leszögezte: a 2001-es költségvetés előkészítése folyamán az egyetemnek szánt összeget a magyar kormány ismét előirányozta. - Olyan egyetemet akarnak, amely nem egyházi jellegű, tehát egyik felekezet sem sajátíthatja ki. Az alapítvány törvényszéki bejegyzése májusban történt meg. Hat szakot jelöltek ki, ezek közül öt Csíkszeredában indulhat be, egy Marosvásárhelyen. Az akkreditációs csomagot előterjesztették a minisztériumba, s az első ellenőrzésen át is ment. Remélik, hogy ősszel megkapják a működési engedélyt. - Erdélyben változatlanul Kolozsvár jelenti azt a központot, amely meghatározza az erdélyi magyarság szellemiségét, a létesítendő magánegyetem központja Kolozsváron lesz. Indokolt, hogy Székelyföldön egyetemi hálózat létesüljön, amely egyetemi oktatókat visz oda, hasonló a helyzet a Partiumban. A jelenlegi tanügyi törvény módosított változata lehetőséget nyújt arra, hogy a román kormány támogatást nyújtson magánintézetek számára is. Olyan háttérintézményeket szeretnének létrehozni, amelyek az egyetemi oktatás színvonalát, hírnevét növelik. Tervezik egy egyetemi könyvtár létrehozását, amely egyben az erdélyi magyarság nemzeti gyűjteménye is lehetne. Jelenleg ilyen nincsen, mert ami volt, azt elvették, visszaszolgáltatásáról nem igen esik szó, mint ahogy egyházi könyvtárakról sem. Tervezik egy olyan kollégium felépítését, amely elitképző lenne. Működhet egymás mellett állami és magánegyetem. Az egyetem és az alapítvány nem valami ellen, hanem valamiért jött létre. Szó sem lehet arról, hogy valamiféle rivalizálás alakuljon ki a két intézet között.- 1990 óta majdnem megduplázódott a magyar oktatók létszáma. Mintegy 300 magyar tanár van a Babes-Bolyai Egyetemen, és közülük nagyon sok a fiatal. A magánegyetem egy új lehetőséget nyit meg, több tucat magyar egyetemi oktató kaphat itt lehetőséget a munkára, megélhetésre. - A következő tanévben Csíkszeredában két mérnöki jellegű szak indul be: az egyik élelmiszeripari, a másik területfejlesztési, emellett pedig agrár-, agrárközgazdász képzésre gondolnak, valamint falufejlesztési, falu-szociológiai szakra. Marosvásárhelyen indul szociálpedagógiai szak, amely mellé szeretnének helyi kántor-tanító képzőt is társítani. Tonk emlékeztetett: 1920-tól egy valamiben következetes volt a román kormány - legyen az jobboldali, baloldali -, a magyar egyetem ügyében. Tudják azt, hogy az asszimilációnak az egyik legnagyobb ellenfele az egyetem, az erős szellemi centrum, amely kiképzi a magyar társadalom számára az öntudatos értelmiséget. /Somogyi Botond: Milyen lesz az erdélyi magánegyetem? Beszélgetés Tonk Sándorral, a Sapientia Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2000. augusztus 29.

Aug. 28-án az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói munkaértekezletre gyűltek össze Kolozsváron. A státustörvényről dr. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót. Jelen volt dr. Kalmár László, a Segítő Jobb elnöke, aki a magyar állam egészségügyi támogatásáról beszélt. A püspökök tanácsa tárgyalt a Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekről is. A tanácskozáson megbeszélték a visszaszolgáltatott állami iskolák tulajdon-, illetve birtoklási jogát, a házbérek kérdését, és szóba került a falusi népiskolák létrehozásának ügye is. A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban Mikó Lőrinc elmondta: a tanácskozás résztvevői arra az elhatározásra jutottak, hogy szeptember közepén újabb értekezletet tartanak, ahol az alapítók a kuratórium elnökétől kérnek majd beszámolót eddigi tevékenységükről. A tanácskozás végén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismertette a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket. A püspöki tanácskozáson részt vett Tőkés László, Csiha Kálmán, Tempfli József, Mózes Árpád, Szabó Árpád, a magyar történelmi egyházak püspökei, valamint Czirják Árpád, Potyó József és Amman Zoltán érseki helynökök. /Nánó Csaba: Kolozsvári értekezleten a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2000. augusztus 31.

Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az oktatás az erdélyi magyar magánegyetemen - közölte Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány vezetője. Szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bizottság, amely az alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Fésüs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, valamint Misovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével Kolozsváron felajánlotta szakmai segítségét az egyetemalapítási folyamatban. A debreceniek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel működnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredában. A Sapientia doktori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösztöndíjra a beinduló, vagy beindított szakok tanársegédjei jelentkezhetnének. /Erdélyi magyar magánegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2000. szeptember 18.

Kézdivásárhelyen ősztől új főiskolai képzés indul: román nyelvű főiskolai képzést indít a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem. A távoktatási képzésre több mint háromszázan iratkoztak be. A legnagyobb az érdeklődés a jogi kar iránt. Bár ígéret van a magyar nyelvű képzés indítása iránt, egyetemi oktató hiányára hivatkozva az egyhamar nem várható. Gábor Rezső, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ igazgatója, a román távoktatási rendszer egyik kezdeményezője arra hivatkozott, hogy tíz éve hiába vártak a magyar egyetemre, most élni kell a lehetőséggel. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta, hogy Háromszékről csupán egyetlen pályázat érkezett, a Székely Nemzeti Múzeum kutatócsoportjától, háttérintézmény kiépítésére. /Farkas Réka: Román főiskolai képzés indul Kézdivásárhelyen. Kihasználatlan lehetőségek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2000. október 2.

Szept. 29-én tartotta a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségét. Tőkés László püspök szólt az erdélyi magyar tannyelvű felsőoktatás helyreállításának fontosságáról. Tőkés püspök kijelentette, hogy a magyar kormánytól jelentős anyagi támogatást kaptak, és kérik a román kormány támogatását is, hiszen a tanügyi törvény ezt lehetővé teszi. Ehhez kérik az RMDSZ segítségét is. Dr. Kovács Béla rektor ismertette a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálási folyamatát, beszélt a további tervekről, elképzelésekről. Az egyetemnek 647 hallgatója van, közülük 212 elsőéves. A Debreceni Egyetem rektora, dr. Fésűs László a két tanintézmény közötti együttműködésről, a közös elképzelésekről beszélt, dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke pedig arról, hogy a magyar kormánytól kapott költségvetési támogatás húsz százalékát a PKE fejlesztésére használják fel. /Haraji Tóth Hajnal: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 2./ Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy az új tanévben hat egyetemi és három főiskolai szak indult. Az egyetem 122 oktatójából 27-en főállásúak. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, Nagyvárad), okt. 17. - 11. sz./

2000. október 9.

A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma okt. 7-i ülésén elfogadta az egyetemépítés stratégiai koncepcióját. Jó esély van arra, hogy második félévtől megkezdődjék az oktatás Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. A további magyarországi költségvetési támogatás sem reménytelen. - Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke ismertette a stratégia lényegét. "Olyan korszerű egyetemet kívánunk létrehozni, amely esélyegyenlőséget biztosít hallgatói számára. Célunk az, hogy az egyetemépítés következetesen szem előtt tartsa a regionális igényeket, s ennek megfelelően a tervezett négyközpontúságot. Vagyis Kolozsvár lenne az egyetem központja, mellette pedig Marosvásárhely, a nagyváradi Partium Egyetem, illetve a székelyföldi tagozat tartozna a hálózathoz." Első lépésként hiányszakokat indítanak, Csíkszeredában ötöt, Marosvásárhelyen egyet. Emellett olyan szakokat is indítanak, amelyek már léteznek ugyan állami egyetemen is, de ezekre a szakokra jóval nagyobb igény van. Ilyen például a közgazdaság, amely Kolozsváron az idén beindult, de messzemenően nem elégíti ki az igényeket. A marosvásárhelyi és a csíkszeredai karok benyújtották hat szak akkreditációs kérelmét, amelyre egyelőre nem kaptak választ. Ezért nem indulhatott első félévtől az oktatási tevékenység. A kuratórium reméli, hogy második félévtől, februártól erre is sor kerülhet. A bukaresti akkreditációs bizottság ülésezett már, és megígérték, hogy a naptári év végéig a hat szak kérdésében megszületik a döntés. A kuratórium határozott ígéretet kapott arra, hogy az erdélyi magyar felekezetközi egyetem támogatása bekerül a kétéves magyar költségvetésbe is. /Gál Mária: Bukaresttől függ az indulás. Elkészült az egyetemépítés stratégiai koncepciója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2000. október 9.

Okt. 7-én Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a kolozsvári Reform Klub vitafórumot tartott, amelynek meghívottja Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt, aki Magyarország külpolitikai prioritásai az ezredfordulón címmel tartott előadást, majd a jelenlévők kérdéseire válaszolt. Németh Zsolt kolozsvári látogatása alkalmával részt vett az Új Kézfogás Közalapítvány és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület által rendezett gazdasági szemináriumon is, majd az egyházi hátterű magánegyetem létrehozására alakult Sapientia Alapítvány kuratóriumával folytatott megbeszélést. - Előadásában Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány elsőrendű prioritása a magyar nemzeti érdekek védelme és képviselete. Magyarország bízik abban, hogy 2001-ig befejezik a tárgyalásokat, 2002 végére pedig Magyarország teljesen felkészül az uniós csatlakozásra. Hangsúlyozta: a határokat átívelő nemzeti integráció első lépcsőfoka az volt, hogy helyre kellett állítani a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyarok legitim szervezetei között megbillent egyensúlyt, azt a bizalomelvesztést, amelyet az előző magyar kormány politikája okozott. A következő lépés az intézményes keretek megteremtése volt a Magyar Állandó Értekezlet létrehozásával, amelynek sikerült kialakítania a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyar szervezetek közti kapcsolatot. - Németh Zsolt kérdésekre válaszolva kifejtette: az önálló magyar állami egyetem létrehozásának a kérdését a magyar kormány eddig is hangsúlyosan képviselte, ez továbbra is a romániai magyarság egyik legfontosabb követelése. Amennyiben ez megvalósulna, az egyházi hátterű magánegyetemnek integrálódnia kell a magyar állami egyetembe. Elmondta: az idénre megszavazott 2 milliárd forint mellett a most készülő kétéves költségvetési törvényben is tervezik a 2 milliárd forintos támogatást. - A külhoni állampolgárságot támogató ívek aláírásával kapcsolatban Németh Zsolt hangsúlyozta: az aláírások gyűjtése a nyomásgyakorlás egyik formája. Elmondta: a magyar kormány nyitott minden elgondolásra, jelenleg elemzi ezeket a kérdéseket. Azt várja, hogy a határon túli magyar legitim szervezetek kidolgozzák saját álláspontjukat ezekről a kérdésekről, a magyar kormány pedig ennek megfelelően alakítja majd ki a maga véleményét. A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban így fogalmazott: "a határon túli magyarok lakta területek kiürítése nem szerepel a magyar kormány nemzetstratégiájában". Németh Zsolt szerint minden bizonnyal lesz majd schengeni-határ. A kérdés csak az, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon a magyar kormány olyan alkupozícióba kerül-e, hogy ennek hátrányos következményei a határon túl élő magyarokra ne terjedjenek ki. A Magyarok Világszövetsége által előterjesztett külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetről elmondta: a magyar kormányt ebben a kérdésben nem keresték meg a határon túli magyar legitim szervezetek részéről. Mint fogalmazott, jogi értelemben dilemmát jelent, hogy a külhoni állampolgárságot az állampolgárság, a státus vagy a kedvezmény szempontjából közelítsék meg. - Az államtitkár botrányosnak minősítette a parlament által nemrég elfogadott, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt. A jogszabály lehetetlenné teszi az egyházi és közösségi ingatlanok jelentős részének természetben történő visszaszolgáltatását. Rámutatott: a magyar diplomácia ezzel a kérdéssel kapcsolatos álláspontját megfelelő úton a román hatóságok tudomására fogja hozni, mielőtt azonban ezt megtenné, konzultálni fog az RMDSZ vezetőivel. /Tartózkodó a magyar kormány. RMDSZ-álláspontot várnak a külhoni állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2000. október 16.

Kötő József államtitkár kifejtette, hogy módosítani lehet ugyan az akkreditációs rendszert, de megváltoztatásához hosszas parlamenti folyamat szükséges. A törvény szerint egy magánintézmény csak akkor válik akkreditált intézménnyé, ha az első két végzős nemzedéknek 50 százaléka sikeresen államvizsgázott egy állami vagy más akkreditált intézményben. A magyar, egyházi hátterű magánegyetem dokumentumait a Sapientia Alapítvány felterjesztette, azok már átestek a Tanügyminisztérium láttamozásán, és az iratcsomó már az akkreditációs bizottságnál van. A bizottság illetékes szakcsoportja kiszáll a helyszínre ellenőrizni, adottak-e az infrastrukturális követelmények az oktatás beindításához. A Sapientia esetében ennek január 1-jéig kell megtörténnie ahhoz, hogy a második félévben elkezdődhessen az oktatás. /Salamon Márton László: Akadályozhatja a Sapientia ügyét az oklevélhamisítási botrány. Nem új akkreditációs törvényre, hanem a meglevő rendelkezések betartására lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2000. október 16.

Okt. 13-án tartották meg a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székhelyén. Tempfli József megyés püspök lapunknak elmondta, hogy a megbeszélésen elsősorban a Sapientia Alapítvány tevékenységéről, valamint az egyházi hátterű erdélyi-partiumi magánegyetemi hálózat kiépítéséről volt szó. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke részletes beszámolót készített az egyetemszervezés jelenlegi helyzetéről. A főpapok tájékozódtak a Partiumi Keresztény Egyetemről is, megtekintették a magán felsőoktatási intézet különböző nagyváradi beruházásait. A kiadott közlemény szerint az alapítók egyetértettek abban, hogy az egyetemépítés nemzetstratégiai fontosságú kérdés. Kifejezték amaz óhajukat, hogy a felsőoktatási intézményekben érvényesüljön a keresztény szellemiség, ugyanakkor elvárják, hogy a tanárok kinevezésénél előzetesen konzultáljanak velük is. Indítványozták, hogy november közepén szervezzenek tanácskozást az egyetem-ügy vitás vagy tisztázatlan kérdéseiről. Erre meghívnák Németh Zsolt külügyi államtitkárát, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a budapesti egyetemi programtanácsnak és a Sapientia Alapítványnak a képviselőjét. - Az egyházi vezetők tiltakoztak a Szenátus által nemrég elfogadott, a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogszabályjavaslat ellen. Ez egyértelműen a társadalmi-politikai visszarendeződés irányába mutat. A kisebbségi magyar egyházak főpapjai olyan megállapodásokat javasolnak az állam és az egyházak között, amelyek törvényi úton rendeznék az utóbbiak helyzetét. Ennek megvalósításához az RMDSZ politikai támogatását igénylik. A romániai magyar püspökök széles körű egyeztetést kezdeményeznek a határon túli kisebbségi magyar egyházak vezetőivel a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság kérdésében. Fontosnak tartják a Segítő Jobb Alapítvány által a határon túliaknak nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezet megbeszélését. Kérik a magyar kormány támogatását a romániai szórványvidékeken létrehozandó elemi egyházi iskolai hálózat kiépítésére. "Az RMDSZ-szel való viszonyuk tisztázására, illetve a közelgő országos választásokra nézve az egyházi elöljárók szükségesnek tartják egy magas szintű találkozó megszervezését, melynek rendjén kétoldalú megállapodásban rögzítenék a Szövetséggel szembeni egyházi elvárásokat. Egyházaink ekképpen tudnák elképzelni, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi és közképviseleti szervezetének jelöltjeit jó lelkiismerettel támogassák a parlamenti választásokon" - áll a közleményben. /Erdélyi egyházfők találkozója Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

2000. október 18.

Birtalan Ákos közgazdászt 30 évesen küldték a háromszéki választók először a parlamentbe, 34 évesen pedig a turisztikai tárca vezetését vette át, majd másfél év után visszatért a képviselőházba. 1998-tól tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskoláján. A vele készült beszélgetésben visszatekintett a turisztikai tárca vezetésére, melyet 1996. dec. 12-én vett át. Az első megbeszélésen kijelentette: úgy szeretne elmenni innen, hogy utána ne legyen szükség erre a minisztériumra. A turizmusnak magánszolgáltatássá kellene átalakulnia. 1996-ban a turisztikai vállalatok nem a minisztériumhoz tartoztak, hanem az Állami Vagyonalaphoz. Birtalan decentralizálást hajtott végre, kirendeltséget hozott létre az ország tizenkét turisztikai régiójában. Sikerült az erdélyi megyékben, különösen a Székelyföldön, ezekbe a decentralizált intézményekbe magyar szakembereket is bevinni. Ma már nincs minisztérium. Létrehozta a turizmus konzultatív tanácsát, ebbe bevonta az addig teljesen félreszorított egyesületeket, mint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Kárpát Egyesület, illetve magyar polgármestereket. Ezek az intézkedések voltak a minisztérium és a turizmus pénz nélküli reformjai. Birtalan elérte, hogy a turisztikai szolgáltatások díjszabását ne a minisztérium állapítsa meg. Egy dolog hiányzott akkor is, de ma is: a "turisztikai ipar" privatizációja. Az ingyenprivatizáció alkalmával, az úgynevezett kuponok kiosztásával, a turizmus addigi teljes állami vagyonának esetenként 60 százalékig terjedő részét turisztikai vállalatonként a brassói központú Pénzügyi Befektető Társaság (akkori nevén Magánvagyonalap) kapta meg a polgárok nevében, amit ma saját magánvagyonának tekint és úgy is gazdálkodik vele. Emiatt nagyon lelassult a turizmus privatizációja. Birtalan azt akarata, hogy a volt magántulajdonú turisztikai ingatlanokat visszaadják a volt tulajdonosoknak. Ezt nem tudta elérni. Birtalan Ákos minisztersége után képviselő lett, a parlament közigazgatási-önkormányzati bizottságban dolgozott. Megszületett a közhivatalnokok és közalkalmazottak státusáról szóló törvény, eszerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség minimum húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, a közhivatalnokok egy részének ismernie kell az illető kisebbség nyelvét, illetve az illető kisebbség részéről is kell legyenek hivatalnokok. A törvény alkalmazása azonban még bukdácsol, például Kolozsváron. - Sokat foglalkozott a földtörvény alkalmazásával is. Kiadtak egy tájékoztató, útmutató könyvecskét. Birtalan Barótot választotta parlamenti irodája székhelyéül, illetve Erdővidéket, melyet közelebbről képvisel. - Birtalan Ákosból amellett, hogy parlamenti képviselő, heti 6-8 órát tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett üzleti karának hároméves főiskoláján. Megesett, hogy reggel 8-tól 10-ig oktatott, 11-kor vonatra ült Brassóban, délután kettőkor a képviselőház programján jelent volt, délután hazajöttem, este újra tanított. Mindezt 800-900 ezer lejért vállalta, amiből ösztöndíjat hozott létre a diákok számára. Mindemellett Birtalan a Sapientia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökségének is tagja. A Berde Áron Tudományos Társaságot azért hozták létre, hogy háttérintézménye legyen a sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű felsőoktatásnak. Ez a társaság pályázatokat nyert, amelyek segítségével számítógépeket hoztak a felsőoktatás számára, informatika labort szerelhettek fel, többszáz frissen megjelent magyarországi, angol, francia szakkönyvvel bővíthették a főiskola könyvtárát. /Éltes Enikő: Beszélgetés Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2000. október 24.

A Kolozsváron működő Református Tanárképző Fakultás 1990-ben alakult. A két éve hivatalban levő dékánt, dr. Molnár János professzor adott tájékoztatást. A fakultás 1990-ben a Protestáns Teológiai Intézet fakultásaként kezdte működését kolozsvári és marosvásárhelyi tagozattal. Működési szabályzat, kidolgozott tanmenet nélkül beindított fakultás éveken keresztül akkreditálás nélkül működött. A kibocsátott diplomákat sehol sem ismerték el, a végzett hallgatóknak 1996-1998 között először szelekciós vizsgát, majd újból államvizsgát kellett tenniük a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A tanárképző az 1993/1994-es tanévet az egyetem fakultásaként kezdte az Erdélyi Református Egyházkerület és a tudományegyetem képviselői által aláírt egyezmény értelmében. Ezzel a fakultás teljes egészében az egyetem részévé vált. A tanárképzőn a látogatás nélküli fakultáson 191 diák végzett, ezek közül 147 letette a törvény által előírt szelekciós vizsgát, újból államvizsgázott. Az egyetem keretében működő fakultáson eddig végzett 101 hallgató, jelenleg tanul 226. Az A szak mindenki részére a vallástanári, a B szak szabadon választható - magyar, német, angol, francia nyelv és irodalom, néprajz, szociális asszisztencia, az 1999/2000-es tanévtől a történelem is. - Az egyetemi charta alapján létrehozták a kari tanácsot, és pótolták az ügyviteli hiányokat: matrikulák, iktatókönyv, irattár, katalógusok, analitikus programok. Idén áprilisra elkészült a fakultás akkreditációs iratcsomója, amelyet még nem adtak le. Most már biztosítani tudják azt az oktatási szintet, amelyet a kettős képesítést nyújtó fakultások egyetemi normatívája megkövetel. Három szakon - történelem, bibliai tudományok és valláspedagógia - mesterképzés is indult. - Az egyházban ellenséges vélemény alakult ki a fakultással szemben, de Molnár János hangsúlyozta, hogy ennek nincs reális alapja. Az ellenérzések személyi ellentétekből származnak. Szerinte az egyházi vezetés nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek tisztáznák és eloszlatnák a nézeteltéréséket. A fakultáson nincs ellenteológia, sem céés /CE Szövetség/ teológia. - Gondot okoz az épülethiány. Jelenleg a fakultás a teológia épületében működik. A teológia rektora, Kovács László Attila az utóbbi két évben lehetővé tette a teológia tantermeiben a délutáni és esti oktatást. - Az egyházkerület és Sapientia Alapítvány között nem történt semmilyen megegyezés. Molnár János azt szeretné, hogy az egyházkormányzat ne tekintse mostohagyermekének a fakultást, hanem édesgyermekének, miként a teológiát, az asszisztensképzőt vagy akármelyik kollégiumot, hisz ezt a tanárképzőt is az egyház hozta létre. /Somogyi Botond: Nem lehetünk egymás ellenségei. Az egyház nem mondhat le az értelmiségiekről. Interjú a Református Tanárképző Fakultás dékánjával, dr. Molnár János professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-238




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998