udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Sapientia EMTE Csikszerdai Kar/ok/

2007. április 27.

Első ízben járt Cseke Gábor újságíró kezében a Romániai Magyar Évkönyv (kiadják Temesváron), pedig a mostani már a hetedik. Bodó Barna politológus, szerkesztője és fő mindenese Csíkszeredában olvasótalálkozón bemutatta a vállalkozás értelmét, hasznát. Ez az évkönyv nem az az évkönyv, amit a köznapi szóhasználat jelent. Nem szórakoztató kalendárium és nem is népkönyv, inkább igazi, vérbeli tömött „annales” belésűrítve a letűnő évek gondjait, lényegét, törekvéseit, történéseit, hivatkozási dokumentumait. Politika, társadalom, elemzés, kronológia, dokumentumtár, statisztikai értelmezések őrzik meg az elmúlt évet. Létének biztonsága évről évre megkérdőjeleződik, a támogatáspolitika miatt. Bodó Barna azért is szorgalmazta a csíkszeredai találkozást, hogy onnan is jöjjenek tanulmányok. Cseke szerint az itteni tudományos tanácskozások, szakmai viták, eddig is kiindulópontjai lehettek volna korábbi évkönyvek szintéziseihez. Két eseményt említett. Az egyik most lesz, április 28-án, a Nemzetközi Imagológiai Konferencia, amelynek helyszíne a Sapientia Egyetem csíkszeredai részlege, s a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban a témája. A másik lehetséges témaajánlat a május 25-re időzített konferencia: Térségi innováció – a helyzetképtől a stratégiáig. /Cseke Gábor: Éveinket hordozó kötetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

2007. május 19.

Kettős könyvbemutatót tartottak május 17-én Kolozsváron a Sapientia Tudományegyetemen. Dr. Balázs Lajos, a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai kara tanszékvezetőjének A vágy rítusai c. könyve és a Keszeg Vilmos által szerkesztett Specialisták. Életpályák és élettörténetek című élettörténet-interjú kötet a Scientia Kiadó immár negyvenedik kiadványaként jelent meg. Dr. Balázs Lajos „trilógiája” (Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből, Szeretet fogott el a gyermek iránt) az élet fordulópontjainak szokásait kutatja. Új könyve másfajta kihívásból született meg. A szokások mögött mélyen rejlő vágyak sokaságának hoztam felszín a szerző. A Keszeg Vilmos által szerkesztett élettörténet-interjú kötetet Pozsony Ferenc, a Kriza Társaság elnöke és dr. Szabó Árpád Töhötöm méltatta. /Vetési Júlia: Ebben a világban a véletlent is irányítják. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2008. február 9.

A Székelyföld-vita gyakorlatilag meghódította a romániai magyar írott és elektronikus sajtót. A vitához hozzászólók számos olyan helyi, térségi belső erőforrást említenek példaként, amelyek a helyi szintű fejlesztések kiindulópontját képezhetik. Mindeddig nem került sor sem helyi, sem tájegységi, sem pedig székelyföldi léptékben az erőforrások módszeres, fejlesztéspolitikai jellegű számbavételére. Elsősorban a kistérségek és az egyes települések vezetőiben kell tudatosulnia, hogy nagyon fontosak a helyi szintű fejlesztési stratégiák. Foglalkozni kell a térség egészére kiterjedő fejlesztéspolitikai feladatokkal is. Térségi, országos és nemzetközi szakmai kiadványokban, folyóiratokban kell közzétenni a székelyföldi térséggel kapcsolatos fejlesztési programokat. Jelentős tényező, hogy a csíkszeredai Sapientia Egyetem keretében vidékfejlesztés szakos hallgatók is végeznek. (A szerző vidékfejlesztési szakértő.) /Biró A. Zoltán: Székelyföld, fejlesztés, szakmaiság. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2008. április 11.

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

2008. július 10.

Olyan tanárok oktatnak főállásban a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain, akik emellett Magyarországon is „teljes műszakot” vállalnak, szintén felsőoktatási intézményben. Ennek nincs jogi akadálya, a Sapientiát pedig segíti szakjai akkreditálásában. Fontos akadályok hárultak el a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem két csíkszeredai szakának akkreditációja elől, közölte Makó Zoltán a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja: az agrár- és élelmiszer-ipari, illetve könyvelés és gazdálkodási informatika szakon rendeződött a magyarországi oktatók helyzete: a tanárok már főállásban dolgozhatnak az intézményben. „Így most már elmondhatjuk, hogy oktatóink 73 százaléka főállású, 23 százalékuk pedig legalább docens” – magyarázta Makó. Az akkreditáció egyik legfontosabb feltétele, hogy legalább 50 százalékban főállású tanárok oktassanak a szakon, s legkevesebb 20 százalékuknak docensi vagy professzori titulusuk legyen. A Sapientia csíkszeredai szakjain júniustól három magyarországi oktató tanít főállásban. Egyikük, Bakacsi Gyula az üzleti tudományok tanszék vezetője is. /Cs. P. T. : Egy oktató két főállásban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2008. július 22.

Ebben az évben is jól szerepeltek az államvizsgán a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzősei. Az akkreditációhoz szükséges ötven plusz egy százalékot minden szak elérte, sőt: túlteljesítette. A marosvásárhelyi kar hét szakja közül csak a kertészmérnöki nem érett még meg az akkreditálásra. /Ott ugyanis idén még csak a második évfolyam végzett. / „Nem csak a műszaki, hanem a humán tudományok terén is az ország élvonalában vannak diákjaink” – hangsúlyozta a záróvizsga-eredmények ismeretében a marosvásárhelyi kar dékánja, Hollanda Dénes. A mérnökin az elmúlt három évben összesen 205 hallgató vizsgázott, akik közül kettő nem érte el az átmenőt. Hasonló eredményt jegyeztek a humán tanszéken is: idén a pedagógia szakon minden államvizsgára jelentkező sikerrel vette az akadályt, annak ellenére, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán mérték fel tudásukat. A kommunikáció és közkapcsolatok hallgatói ebben az évben románul záróvizsgáztak Csíkszeredában, a Bukaresti Tudományegyetem tanári bizottsága előtt. A Sapientia Egyetemen a marosvásárhelyi, csíkszeredai és kolozsvári karon összesen 759-en jelentkeztek államvizsgára 2005–2007 között. 99 százalékuk sikeresen diplomát szerzett, 88 százalékuknak sikerült elhelyezkedni, 75 százalék talált a szakmájának megfelelő állást, és a végzettek 80 százaléka Romániában dolgozik. /Szász Cs. Emese: Még több akkreditált szak lehet a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./

2008. október 27.

Október 25-én, székelyföldi látogatásának harmadik napján Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: maga is és a magyar állam is támogatja az erdélyi, a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Kifejtette: magától értetődik, hogy Európában a kisebbségeknek joguk van az autonómiához, annak különböző – személyi, kulturális vagy területi – formáihoz. Sólyom cáfolta, hogy székelyföldi látogatása romániai magyar választási célokat szolgálna. Leszögezte: az erdélyi magyar politikusokkal – Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Tőkés László püspökkel, illetve a SZNT tagjaival – folytatott megbeszélései kizárólag tájékozódási célokat szolgáltak. Hangsúlyozta: örülne, ha az erdélyi magyarság átlagon felüli számarányban járulna az urnákhoz. A magyar államfő október 25-én Sepsiszentgyörgyön tanácskozott az SZNT vezetőivel és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Ezt követően Eresztevényben megkoszorúzta Gábor Áron síremlékét, Felsőcsernátonban Rákossy Árpád volt bíró szobrát, s felkereste a felsőcsernátoni Néprajzi és Ipartörténeti Múzeumot, sétát tett Kézdivásárhely főterén, ahol számos helyi lakossal is elbeszélgetett, megkoszorúzta a székely hősök és áldozatok emlékművét, majd Gelencére hajttatott, ahol megtekintette az 1245-ben épült, nemrég restaurált római katolikus templomot. Koszorút helyezett el az ezeréves határ közelében, a Bákó megyei Ojtoztól néhány kilométerre, a Sósmezőn álló, első világháborúban elesett magyar, román és német katonák emlékművénél. Ezt követően Kovászna megye önkormányzati vezetőivel tárgyalt. Délután a Nyerges-tetőn, a szoros védelmében 1849-ben elesett székely hősök emlékművénél és tömegsírjánál helyezett el koszorút, meglátogatta a Csíkszentmártonban levő gyermekközpontot és leányanya otthont. Este Csíkszeredában Sólyom László részt vett a művelődési házban az erdélyi magyar hivatásos néptánc-együttesek gálaelőadásán, amelyen a Háromszék, a Nagyvárad, a székelykeresztúri Pipacsok, a Maros néptánc-együttesek és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes produkcióiban gyönyörködhetett. Az előadás után az elnök beszédet mondott. Rámutatott: nagy öröm számára, hogy Székelyföldre látogathatott, és megismerhette a térség nevezetességeit és embereit. Kijelentette: útja során Hargita és Kovászna megye mellett, Brassó, Bákó és Maros megyébe is ellátogatott, hogy ezzel is jelezze: a történelmi Székelyföldet kívánta felkeresni. Az államfő és kísérete este Gyergyószentmiklósra utazott, ahol Sólyom László tárgyalást folytatott a térség településeinek polgármestereivel. Október 26-án, vasárnap az államfő megtekintette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, az abban működő alkotóközpontot, és megkoszorúzta a madéfalvi veszedelem emlékművét. A koszorúzást követően Sólyom László beszédet intézett az ünneplő székelyekhez. Kijelentette, három napja járja a Székelyföldet, mindenütt találkozott azoknak az áldozatoknak az emlékével, amelyeket a székelyek hoztak a szabadságért. „Azért is jöttem Erdélybe, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” – mondta. Kifejtette, nagy öröm volt számára, hogy Csíkszeredában a román televízió és a világ nyilvánossága előtt elmondhatta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, és azonos a jövője is. Rámutatott: látogatását nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is figyelemmel kísérik, és ott is belátják, hogy aki Erdélybe jön, nem múzeumba jön, hanem egy élő, hatalmas nemzetrészt látogathat meg. Kevés nép van így szétszóródva, és mégis ennyire egy legyen a nyelve, állapította meg. „Nagyon remélem, hogy Székelyföld ezt a megbonthatatlan egységet, amit ezer éven keresztül meg tudott őrizni, továbbra is megtartja” – fejtette ki. Hozzátette: a román állam számára az volt az üzenete, hogy tekintsék értéknek az itt létező magyar világot, és ne akarják fellazítani. A magyar államfő délután Gyimesközéplokra utazott, ahol a helyi polgármesterrel és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel folytatott megbeszélést. Délután felkereste a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumot, a gyimesközéploki csángó értékmegőrző tábort, és a Rákóczi-vár romjainak közelében, az ezeréves határon álló, nemrég felújított vasúti őrházat. Sólyom László csángó gyermekekkel és szülőkkel találkozott, s a helyi elöljárókkal is elbeszélgetett. Kovászna megyei látogatása során az államelnököt a hivatalos kísérete mellett Tamás Sándor megyei tanácselnök kísérte végig, a Hargita megyei látogatás helyszínein pedig Borboly Csaba megyei tanácselnök kalauzolta. /Tibori Szabó Zoltán: ”Azért jöttem, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” Sólyom Lászlónak természetes az erdélyi, a székelyföldi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Székelyföldi látogatása az ’56-os évforduló jegyében zajlik, mondta a magyar köztársasági elnök. Sólyom kifejtette: szívmelegítő érzés volt olyan székelyföldi falvakon átutazni, amelyek nevét, és amelyek szülötteit egész Magyarország ismeri. A köztársasági elnök ideutazását nagy érdeklődés fogadták Gyergyószentmiklóson, őt megelőzően utoljára 1940-ben járt Gyergyóban magyar közjogi méltóság, amikor Horthy Miklós a honvédség élén végigvonult Székelyföldön. /Székelyföld Sólyom-szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ „Látogatásomnak legfontosabb célja az 1956-os forradalomnak a megünneplése. Tegnap is mondtam, a forradalom nemzeti egységet teremtett a magyarok között, és egységet az akkori, szabadságra vágyó más népekkel is. Ezért hangsúlyozom mindig, mennyi román résztvevője volt az akkori eseményeknek, sőt nagyon sok román áldozata is volt” – mondta. „Látogatásom másik célja az itteni magyarságnak szól. A magyar alkotmánynak és az én személyes meggyőződésemnek is az az alapja, hogy a magyar nemzet kulturális egységet képez. A kulturális nemzet fogalmát igyekszem mindenhol elfogadtatni Európában” – nyilatkozta Sólyom. Romániában „külön magyar világ” létezik, érték Románia számára, mint ahogy Magyarországnak is az ottani román, szlovák és más nemzetiségű világ– fejtette ki. Csíkszerdában az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetői várták az államfőt. „Szívmelengető élmény találkozni székelyföldi nagycsaládosokkal, hiszen ők igazán tudják: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, az kell, hogy szülessenek magyar gyerekek” – mondta a vendég. Meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai fiókintézményét is, ahol dicsérően nyilatkozott az intézményről, annak kiadványairól, az akkreditációs folyamat előrehaladásáról. Később Tőkés László EP-képviselővel tanácskozott zárt ajtók mögött. Sólyom László jelenlétében Baróton október 25-én két emlékművet is avattak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, egyszersmind a Nagy Imre-perben, a Szoboszlai-perben, valamint az érmihályfalvi perben halálra ítéltek kivégzésének 50. évfordulójára emlékeztek. A baróti iskola udvarán a világon egyedülálló emlékművet lepleztek le, mely az 1968. évi prágai tavasz vérbe fojtását követő szovjet megszállás elleni tiltakozásaként önmagát felgyújtó cseh egyetemista, Jan Palachnak (1948–1969), a Magyarország szovjet megszállása elleni kiállásaként önmagát lángba borító budapesti Bauer Sándor (1952–1969), valamint a diktatúra miatt a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó Moyses Márton volt egyetemi hallgató (1941–1970) arcképét és emlékét őrzi. „Nagyon nagy szó, hogy a mai fiatalok ezt megismerhetik, és az is nagyon nagy szó, hogy ők már szabadon élhetnek és gondolkodhatnak” – mondta Barót főtere szomszédságában felállított 1956-feliratú emlékmű avatóján Sólyom László, majd megkoszorúzta az Élthes Barna szobrász alkotta emlékmű talapzatát. A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban Kassay Péter, a kulturális és művészeti központ igazgatója házigazdaként köszöntötte Sólyom Lászlót, és az alkotóközpont tevékenységét ismertette. /Sólyom: külön magyar világ Romániában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2008. december 24.

Az üzleti szféra bevonásával próbálja előteremteni a jövő évi költségvetése egy részét a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Erről Kató Béla, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László rektor és Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja beszélt a Krónikának. A kuratóriumi elnök elmondta, arra alapozzák az üzletemberek bevonására vonatkozó elképzelésüket, hogy a Romániában befektető magyarországi vállalkozók általában hiányolják a megfelelően képzett munkaerőt. Dávid László rektor bizakodó. „Rendezvényeket finanszíroztak, laborberuházásba segítettek be, jelképes támogatásokat nyújtottak. A kérdés csak az, hogy mennyire mélyen nyúlnak a zsebükbe. ” A rektor szerint ahhoz, hogy az egyetem költségvetésének akár negyedrészét is támogatásokból biztosítsák, szemléletváltásra van szükség. A kolozsvári kar dékánja, Tonk Márton szerint az egyetem év végi zavartalan működése is bizonyítja, hogy sikeres volt a törekvés. A Sapientia Alapítvány a 2008–2009-es tanévben 18–19 százalékos önrész biztosítását vállalta. Ennek egy részét a tandíjakból, másik részét a támogatásokból próbálják előteremteni. A magyar költségvetési támogatás 2007-ben 1,278 milliárd forint, 2008-ban pedig 1,322 milliárd forint volt. Ezen a Partiumi Keresztény Egyetemmel is osztozni kellett. Utóbbi a támogatás 30 százalékát kapta. A Sapientia vezetőinek a magyar állam képviselőivel sikerült megállapodni a normatív támogatásról: a magyar állam ugyanúgy a diáklétszám szerint állapítja meg a Sapientiának nyújtandó támogatást, és ugyanazokat a szorzókat alkalmazza, amelyeket a román állam alkalmaz például a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán tanuló diákok esetében. „Ez a rendszer biztonságot ad nekünk – nyilatkozta Dávid László. – Ha azonban életbe lép a tanári fizetések 50 százalékos emeléséről szóló jogszabály, felborulhat a jövő évi költségvetés. ” A román államnak is be kell szállnia az egyetem támogatásába. Kató Béla szerint a román diplomaták és az EU többnyelvűségi biztosa, Leonard Orban is gyakran pozitív szellemben hivatkozik a Sapientiára, amikor a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről kérdezik őket. A román állami támogatás legfontosabb feltétele, hogy a Sapientia megszerezze a végleges állami akkreditációt. „A 2009-es esztendő erről kell hogy szóljon” – nyilatkozta Kató Béla. Az érvényes jogszabályok szerint az egyetem akkreditálását akkor lehet kérvényezni, ha az intézmény három szakja már megkapta a végleges működési engedélyt. A Sapientiának négy szakát akkreditálta eddig a bukaresti szakhatóság. A csíkszeredai karon a szociológia, a könyvelési informatika és a román–angol szak, a marosvásárhelyi karon pedig az informatika szak kapta meg a végleges engedélyt. Folyamatban van még két vásárhelyi szak, a pedagógia és az agrárközgazdaság akkreditálása, és a múlt héten újabb hat szak dossziéját vitték az egyetem képviselői Bukarestbe. Ezek között volt a marosvásárhelyi számítástechnika, automatizálás, mechatronika és kommunikáció szak, a csíkszeredai általános gazdaságtan és a kolozsvári környezettudományi szak dossziéja. /Gazda Árpád: A magántőke bevonásával növelné költségvetését a Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998