udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Sapientia EMTE Gazdasag- es Humantudomanyok Kar (Csikszereda)

2007. január 26.

Csíkszeredán a Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kara beszélgetésre hívta a sajtó képviselőit, a találkozón az ötéves múlt eredményeiről, az akkreditációs folyamatról beszélt Bakacsi Gyula dékán. Megváltoztak az akkreditációs előírások, szinte lehetetlen teljesíteni. Többek közt annyi főállású és minőségi oktatót kell meggyőzni a Sapientia melletti elkötelezettségre, amennyi jelen pillanatban egyszerűen nem áll rendelkezésre a környéken. Az egyes szakokon drasztikusan csökkent a felvételizők száma. A lélekszám apadása miatta jövőben sem várható változás. /Kozán István: Átnyomni a tevét a tű fokán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2007. június 2.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak végzős hallgatói idén kilenc szakról ballagtak – a leendő biomérnökök most először. Június 1-jén mintegy 254, diplomaszerzés előtt álló végzős egyetemista öltötte magára a szimbolikus talárt, és dobta magasba a kalapot az ünnepély keretében. A Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok, illetve a Műszaki és Társadalomtudományok Karainak végzőseit idén is ünnepélyes keretek között búcsúztatta az intézmény. Dávid László, az egyetem rektora a kisebbségi létből fakadó hagyomány szerepét hangsúlyozta. Biró A. Zoltán kari kancellár is arra figyelmeztette őket, a társadalmi hasznosság szolgálatába kell állítani mindazt az ismerethalmazt, amit az intézmény keretében elsajátítottak. Délután élelmiszeripari és környezetmérnököket avattak a Segítő Mária Gimnázium dísztermében. /Ballagtak a végzős egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2007. július 17.

2007. július 15–20. között első alkalommal került sor az Erdélyi Nyári Egyetem megrendezésére, melynek címe: Komplex rendszerek és hálózatok nemzetközi konferenciája. A helyi szervezést a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humán Tudományok Kara és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Fizika Kara rendezi. Helyszín a szovátai Teleki Oktatási Központ. /Erdélyi Nyári Egyetem a TOK-ban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2007. szeptember 17.

Én, a Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak hallgatójaként fogadom, hogy az egyetem törvényeit tiszteletben tartom. Nemzeti hagyományainkat, szellemi értékeinket megőrzöm és továbbviszem. Minden tehetségemmel és szorgalmammal arra törekszem, hogy az egyetem jó hírnevét, szakmám becsületét gyarapítsam – hangzott el szeptember 16-án Csíkszeredán az első évesek esküje a tanévnyitó ünnepségen. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a kisebbségbe került magyarságnak küzdelmét vázolta fel. Dr. Dávid László rektor a közösségteremtés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy érdemes tudományosságot teremteni, hiszen ez emeli fel Székelyföldet. A tanévnyitó alkalmával a Műszaki Társadalomtudományok Kar részéről Bíró A. Zoltán kari kancellár, a Gazdaság- és Humántudományok Kar részéről dr. Szabó Árpád köszöntötte a diákokat. Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány nevében Árpád fejedelem-díjat adományozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. /Takács Éva: Tanévnyitó a Sapientia egyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./ Hetedik alkalommal fogadta be elsőéves hallgatóit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Csíkszeredában a tanévnyitón Kató Béla rámutatott: „Ha meg akarunk maradni abban, amit évszázadok óta eleink összegyűjtöttek, hátrahagytak, azt a szellemi örökséget és a kincset meg akarjuk őrizni, akkor szükségünk van intézményekre. ” /Rédai Botond: Hetedik tanévnyitó a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 17./

2007. szeptember 27.

Szeptember 21-én zárult Bécsben a hároméves BILLARD (Vegyes és integrált élethosszig tartó tanulás a régiófejlesztés szereplői számára) elnevezésű európai uniós projekt. Románia részéről a projektben mint együttműködő partner részt vett a Sapientia – EMTE csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara, annak Gazdaságtudományi Tanszéke, élén dr. Vofkori László egyetemi docenssel. A Sapientia Egyetemen – a megfelelő akkreditációk megszerzését követően – tervben van a regionális fejlesztés szereplőinek képzése és továbbképzése is. Az ilyen végzettségű szakemberekre azért van szükség, mert Hargita megye kistérségeiben gyakorlatilag minden hiányzik, ami a vállalkozások indításához szükséges. Legfőképp nincs tőke, de nincs marketingtudás, s a funkciónak megfelelő üzemhelyiség és technológia sem, ráadásul munkanélküliséggel küzdenek. /Sapientiások a nemzetközi projektben. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2007. október 30.

A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. november 2.

Tonk Márton egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetője tanulmányában bemutatta az EMTE helyzetét. Az EMTE feladatát összegző, 2000 áprilisi alapító nyilatkozatot képlékeny, átmeneti felsőoktatás-politikai kontextusban fogalmazták meg. Az EMTE akadémiai közösségének tagjai az egyetem misszióját újrafogalmazták 2005-ben: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minőségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható működésre, regionális igényeknek való megfelelésre, valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik. Néhány jelentős lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különböző régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkező szakmai műhelyek és az egyetem egymásra találtak. Romániában a magyar felsőoktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelező az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása. A Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását, a 2004/2005-ös tanévtől pedig tizenkilenc szak működését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következő: Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmművészet, média, európai tanulmányok szakok. Az EMTE felépítése a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), működését az egyetemi charta szabályozza. A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentősen nőtt a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTE-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az egyetem az első évben 73 oktatói állással rendelkezett, jelenleg pedig 296 állással. A 296 állást jelenleg 170 főállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekinthető. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok). Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam, összesen hat szakon, a végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. Ettől az évtől a Bachelor szintű alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Három akkreditált szakkal már kezdeményezhető a teljes EMTE akkreditálása. A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévő kihívás a többlépcsős oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszerű mesterképzést (MA) az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy az EMTE továbbra is versenyképes lehessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követő legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy időben a PhD-képzés) elindítása. /Tonk Márton: Merre tovább, Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./ Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült.

2008. március 12.

A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szenátusa Makó Zoltán egyetemi docenst nevezte ki a csíkszeredai Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánjának. Bakacsi Gyula eddig csak ideiglenesen töltötte be a kar vezetői tisztségét, a döntés értelmében ezentúl az Üzleti Tudományok tanszékét fogja vezetni. A napokban történt az egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Gazdaság szakának végleges akkreditációra vonatkozó felülvizsgálata. Szép Sándor rektor-helyettes elmondta, a Bukarestből kinevezett bizottság nagyjából rendben találta a látottakat, a végleges döntésre várni kell. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

2008. március 19.

Hatvannégy éves korában elhunyt dr. Vofkori László /Brassó, 1944. márc. 3. – Székelyudvarhely, 2008. márc. 18./, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a felsőoktatási intézmény csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Karának előadótanára. A Székelyudvarhelyen élő földrajzi szakíró, szociogeográfus, tankönyvfordító fő tudományos kutatási területe a népesség- és településföldrajz, településszociológia, honismereti-regionális földrajz és a turisztikai marketing volt. Vofkori László több földrajztudományi tárgyú kötet és dolgozat szerzőjeként elismert szaktekintélynek számított. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Műszaki és Tudományos Egyesület és több külföldi tudományos társaság (Magyar Földrajzi Társaság, Magyar Szociológiai Társaság, Magyar Marketing Szövetség) tagja volt. Temetése március 20-án lesz. /Elhunyt Vofkori László egyetemi docens. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./ Dr. Vofkori László könyvek sorozatát tette le az asztalra. Ismeretterjesztő, szak- és tudományos könyveket. Nemzedékeket irányított. Fő tudományos kutatási területe a népesség- és településföldrajz, a településszociológia, a honismeret-regionális földrajz és a turisztikai marketing. (Tan)könyveivel 1988-tól volt jelen a magyar tudományosságban. 1969-től több mint hetven hazai és nemzetközi szakkonferencia előadója. Tudományos intézetek, társulatok és egyesületek megbecsült tagja. Írásait (közel 300 tanulmány, mintegy 20 könyv szerzője) mindig a tudományos igény, a történetiség ismerete, a tájékoztatási kényszer és szükségszerűség jellemezte. Távozása veszteség az erdélyi magyar tudományosság számára. Felhalmozott szerkesztésre váró jegyzetei új tudósra várnak. /Róth András Lajos: Az emberarcú tudomány szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./ Jelentősebb munkái: Erdély társadalom – és gazdaságföldrajza /1994/, Székelyföld útikönyve /Budapest, 1998/, A földrajztudomány rendszertana /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2003/, Románia turizmusföldrajza (Csíkszereda, Pro-Print, 2006).

2008. április 21.

Április 19-én Csutak István, az RMDSZ régiófejlesztési szakértője Székek földje – Székelyföld /Hargita Népe, jan. 8./ című vitaindító írása alapján konferenciát rendeztek Csíkszeredában. A Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak épületében tartott, Székelyföld-vita című szakmai vitán azok vettek részt, akik korábban a sajtóban már hozzászóltak a cikkíró által felvetett kérdésekhez. A konferencián elsősorban a székelyföldi régiók jellemzőit próbálták meghatározni a résztvevők. „A Sapientia–EMTE szociológia és társadalomtudományi karának keretében működő Társadalomtudományi Intézet partnerkapcsolatba lép egy hasonló sepsiszentgyörgyi vidékfejlesztési intézménnyel” – jelentette Bíró A. Zoltán, a kar dékánja. /Horváth István: Székelyföld-vitazáró Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Egységes felmérésre, az intézmények és a politikum összefogására van szükség Székelyföld gazdasági fejlesztése érdekében, hangzott el Székelyföld-vitán. A közeljövőben létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely többek között az egységes felmérés elkészítését is felvállalná, jelentette be Biró A. Zoltán, az EMTE Társadalomtudományi Intézetének professzora. /Székely Zita: Székelyföld fejlesztéséről vitáztak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./ A csíkszeredai KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást kötött, létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely egy önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió szakmai alapjait teremtené meg ― jelentette be Bíró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem dékánja. Számolni kell Brassó vonzáskörével is. A KAM-osok segítségével Sepsiszentgyörgyön Olosz Szabolcs közgazdász-szociológus létrehozta azt a kutatóközpontot, amely fiatal szakembereknek biztosít intézményi keretet, lehetőséget a tudományos munkához. Teljes mértékben civil kezdeményezésről van szó, egyelőre pályázati pénzekből teremtették elő az induláshoz szükséges összeget. Szakembereik egyelőre részállásban dolgoznak, remélik azonban, hamarosan főállásban teljes idejüket ennek a munkának szentelhetik ― mondta el Olosz Szabolcs. /Farkas Réka: Milyen Székelyföldön élünk, és milyent akarunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

2008. május 9.

A Sapientia EMTE csíkszeredai Gazdasági- és Humántudományi Kar keretében működő Humán tanszék testülete, valamint a kari tanács titkos szavazata alapján a Sapientia szenátusa április 25-i ülésén Dr. Balázs Lajos egyetemi docenst kinevezte a kar kancellári beosztásába, május 1-jei hatállyal. /Kancellári kinevezés a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

2008. május 24.

Május 23-án Gyergyószentmiklóson ballagtak a Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatának végzős hallgatói, 24-én a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain ballagnak a bolognai rendszer bevezetése előtt felvételt nyert végzősök. Kilencvenöt – turisztika szakon végzett – hallgatóját búcsúztatta a Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozata, 22 román és 73 magyar tagozaton végzett hallgatót. Összesen 377 diák ballag május 24-én és június 7-én a csíkszeredai Sapientia–EMTE-n: most a bolognai rendszer bevezetése előtt felvételt nyert hallgatók, két hét múlva pedig a 2005-ben beiratkozott – és csak három évet járó – egyetemisták. A ballagási ceremónia immár hagyományosan a csíksomlyói kegytemplomban kezdődött, ahol székelyruhába öltözött fiatalok ökumenikus istentiszteleten vettek részt. Az Sapientia Műszaki és Társadalomtudományok Karáról négy, illetve öt évet végzett diákok közül 101-en, a hároméves képzésben résztvevők közül pedig 58-an fejezik be egyetemi tanulmányaikat. A Gazdaság- és Humántudományok Karról 10, illetve 117 fiatal öltözhet tógába. Az ünnepségek után –– a hallgatók július első két hetében fognak államvizsgázni. Mindeddig – a 2005-ös első ballagás óta – közel 550-en ballagtak. /Ballagnak az egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2008. július 10.

Olyan tanárok oktatnak főállásban a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain, akik emellett Magyarországon is „teljes műszakot” vállalnak, szintén felsőoktatási intézményben. Ennek nincs jogi akadálya, a Sapientiát pedig segíti szakjai akkreditálásában. Fontos akadályok hárultak el a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem két csíkszeredai szakának akkreditációja elől, közölte Makó Zoltán a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja: az agrár- és élelmiszer-ipari, illetve könyvelés és gazdálkodási informatika szakon rendeződött a magyarországi oktatók helyzete: a tanárok már főállásban dolgozhatnak az intézményben. „Így most már elmondhatjuk, hogy oktatóink 73 százaléka főállású, 23 százalékuk pedig legalább docens” – magyarázta Makó. Az akkreditáció egyik legfontosabb feltétele, hogy legalább 50 százalékban főállású tanárok oktassanak a szakon, s legkevesebb 20 százalékuknak docensi vagy professzori titulusuk legyen. A Sapientia csíkszeredai szakjain júniustól három magyarországi oktató tanít főállásban. Egyikük, Bakacsi Gyula az üzleti tudományok tanszék vezetője is. /Cs. P. T. : Egy oktató két főállásban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2008. szeptember 16.

Megtartották a Sapientia – EMTE csíkszeredai karain a 2008–2009-es tanév megnyitóját. Az idén meghirdetett 450 helyre beiratkozott 326 elsőéves letette az esküt. – A Sapientia–EMTE négy akkreditált szakából három Csíkszeredában található, terveink szerint ebben az oktatási évben benyújtjuk az egyetem akkreditációs kérelmét is – mondta megnyitóbeszédében Szép Sándor rektor-helyettes. Ahhoz, hogy az egyetemi oktatók munkája ne váljon rutinná, szükség van a diákság hatékony közreműködésére, segítségére – vélekedett Biró A. Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja. Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja párhuzamot vont a saját és a mostani elsőéves diákok számára rendezett megnyitóünnepség között. /Kozán István: Évnyitó a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

2008. október 2.

Október végére tervezi az intézményi akkreditáció kérvényezését a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, közölte Dávid László rektor. Az egyetem három szak elismerése után kérheti az intézményi akkreditációt, a Sapientiának pedig már négy szakját akkreditálták eddig a kérvényezett hat közül. Az intézményi akkreditáció kérelmezésével egy időben mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a kommunikáció és PR (Marosvásárhely), általános közgazdaság (Csíkszereda) és a kolozsvári Sapientia környezetföldrajz szakjainak akkreditálási folyamatát indítja el az egyetem. Az agrárközgazdaság szak akkreditációs kérelmét elutasította a felsőoktatás minőségét ellenőrző hatóság, kifogásolta, hogy nem romániai, hanem európai példákat tanítanak, valamint azt, hogy nem hazai az oktatók nagy része. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság és Humán Tudományok Kar dékánja ezzel szemben fenntartja: romániai vonatkozású szakmai kérdésekkel is foglalkoznak a tananyagban. Ezért a döntést augusztusban megfellebbezte az egyetem. „Négy harmadéves agrárközgazdaság szakos hallgatónk van, ennyi diákkal nem lehet akkreditációt kérni” – magyarázta a dékán. Hozzátette, inkább marketing, turisztika, agrármenedzsment szakok indításán gondolkodnak, amire nagyobb ma a kereslet. Elmarasztalta az RMDSZ-t a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége – Tőkés László, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Horváth Gizella rektor és Tolnay István ügyvezető elnök – az egyetem megszavazott akkreditációja kapcsán kiadott nyilatkozatában, mely szerint annak ellenére, hogy az akkreditációs folyamat időszakában a szövetség kormányon volt, „a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni”. Az egyetem vezetősége többek között további szakok akkreditálásának felgyorsítása, új szakok és a mesterképzés indítása, illetve új anyagi források felkutatása által kíván előrelépni. Ugyanakkor arra kéri fel az alapítókat, tanárokat és diákokat, hogy fogjanak össze a PKE és a Sapientia–EMTE további építéséért. /Székely Zita: Egy szakkal kevesebb? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2009. április 10.

A csíkszeredai Sapientia Társadalomtudományi Kara könyvbazárt szervezett, amely az új könyvek bemutatóján, valamint a régi és új könyvek vásárlásán kívül a szerzőkkel való kötetlen beszélgetésre is lehetőséget kínált. A Társadalomtudományi Könyvbazárnak keresztelt eseményen a már kiolvasott, „megunt” könyveket a látogatók akár el is cserélhették egymás között. /Könyvbazár a csíkszeredai Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2009. augusztus 25.

Őszi felvételi vizsgát hirdet augusztus 31. és szeptember 3. között a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Kara Csíkszeredában. Ez a kar már 2001-ben, a Sapientia indulásakor megalakult Csíkszeredában. Az eddigi években a tandíjmentes helyek mindig beteltek, de még ezenfelül a tandíjköteles helyekre is számottevő jelentkezés volt tapasztalható. Idén még a tandíjmentes helyeket sem sikerült betöltenünk, tájékoztatott Makó Zoltán dékán. Makó Zoltán elmondta, a Gazdaság- és Humántudományok Karán 2008-ban a könyvelés és gazdálkodási informatika, illetve a román–angol szak akkreditációs kérelmét hagyták jóvá, ez idén az általános közgazdasági szakkal bővült. Egyébként a Sapientiáról az utóbbi két évben összesen kilenc szak akkreditációs kérelmét fogadták el. A Sapientia benyújtotta az intézmény akkreditációs kérelmét is. A diákoknak román nyelven kell elkészíteniük az államvizsga-dolgozatukat, és románul kell megvédeniük a szakdolgozatot. A Sapientia szenátusának határozata értelmében évente egy tantárgyat románul oktatnak, hogy a diákjaink elsajátíthassák a román szakkifejezéseket is. Mellesleg az idei 59 államvizsgázóból mind az 59-nek sikerült a vizsgája, dicséretet is kaptak a temesvári vizsgáztatóktól a diákjaink alapos felkészültségéért. /Jánossy Alíz: Várja a szakma a sapientiásokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998