udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 52 találat lapozás: 1-30 | 31-52
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Sapientia EMTE Mûszaki es Humantudomanyok Kar (Marosvasarhely)

2007. január 19.

Állapotok és változások címen jelent meg Csíkszeredán a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának kiadványa, a Térség–Érték–Társadalom (TÉT-Könyvek) sorozat indító-köteteként. Végzős egyetemi hallgatók tényfeltáró vizsgamunkáinak részleteit tartalmazza. A könyv szerkesztője, Biró A. Zoltán docens, a kar tanulmányi igazgatója írta ajánlásában, hogy mindegyik szövegrészlet mögött olyan adatbázis és tereptapasztalat áll, amelyből a későbbiek során nagyobb tanulmány vagy akár külön kiadvány is készíthető. Oláh–Gál Róbert, a jeles Bolyai-kutató kötetbe foglalta és újabb vizsgálódásai eredményeivel kiegészítette a különböző napilapokban és folyóiratokban a két Bolyairól és követőikről közölt írásait Bolyai Farkastól Farkas Gyuláig /Státus Kiadó, Csíkszereda/ címen. A Marosvásárhelyi Rádió hallgatói már megismerhették Sebestyén Péter plébános Biblia-magyarázatait, most Örömhír /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen könyvben is összegyűjtötte gondolatait. /Könyvespolc a szerkesztőségben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2007. február 14.

Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatta február 13-án hivatalos romániai látogatását Sólyom László köztársasági elnök. A helyhatósági vezetőkkel tárgyalt, majd rövid látogatást tett az RMDSZ elnöki hivatalában. Ellátogatott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusába. Arra kérték, vesse latba tekintélyét, hogy az intézmény fenntartásához szükséges magyar költségvetési pénzeket megkapják. Miután értelmiségiekkel beszélgetett, az elnök Kolozsvárra utazott. Kolozsváron először a helyi hatóságok vezetőit kereste fel, majd Tőkés László püspökkel tárgyalt. Ezután az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában ‘56-osokkal, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél pedig értelmiségiekkel találkozott. Az államfő vacsoráját az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel költötte el. Sólyom László a késő esti órákban repült vissza Budapestre. A köztársasági elnököt Kolozsváron Emil Boc polgármester fogadta. Emil Boc kifejtette: Kolozsvár többkultúrájú város, ahol románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek élnek, a helyi hatóságok célkitűzése pedig az, hogy nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezze magát a városban. Sólyom László közölte: „Első romániai látogatásom alkalmával magától értetődő, hogy a főváros után ellátogatok Kolozsvárra, az erdélyi magyarság és kultúra fővárosába. A kétnyelvű helységnév-táblák kifüggesztését a törvény világosan megszabja, Kolozsváron ez azért nem valósítható meg, mert a magyarság részaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte Boc. – Ami pedig a BBTE-ről menesztett két oktató ügyét illeti, a nem etnikai, hanem munkajogi probléma, nyilatkozta a polgármester. A köztársasági elnök külön találkozott Tőkés László református püspökkel. Az egyházfő több dokumentumot is átnyújtott Sólyomnak: egy iratcsomót, amely a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem bővítésének terveit tartalmazza, illetve fényképeket és okmányokat a Lorántffy Zsuzsanna középiskola sportpályája körül kitört konfliktusról. Tőkés László felvetette azokat problémákat, amelyek szerinte fontosak: az állami magyar egyetem kérdését, a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztyén Egyetem akkreditációs gondjait, a Protestáns Teológiai Intézet anyagi nehézségeit. Szó esett a felekezeti oktatásról is. Tőkés Székelyföld és a Partium ügyéért szállt síkra, majd arra kérte a magyar államfőt, foglaljon állást, és védje meg a székelyföldi népszavazás kezdeményezőit, akik semmi törvényellenest nem követtek el. Az elnök kedvezően reagált a kérésre, elismételte azt, amit, Bukarestben nyilatkozott, és hozzátette: az alkotmányellenességi minősítésekkel nem lenne szabad dobálózni. Sólyom László érdeklődött az európai parlamenti választások iránt is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az erdélyi magyarság szintjén nem sikerült közös álláspontra jutni. A református püspök szerint az egyetértés hiányáért kizárólag az RMDSZ vezetői okolhatók, ugyanakkor véleménye szerint még lehetséges a megegyezés. Az RMDSZ ügyvezető elnökségi hivatalában az államelnök erdélyi ‘56-osokkal találkozott. A beszélgetés után elmondta: megrázó élményben volt része. Azok a személyek ugyanis, akiket az 1956-os forradalommal való együttérzésük és erdélyi szervezkedésük miatt ítéltek el, megosztották vele emlékeiket, néhányan pedig sírva fakadva mesélték el szenvedéseiket. Sólyom László kijelentette: Basescu elnököt és Tariceanu kormányfőt is arra kérte, hogy a meghurcoltaknak szolgáltassanak elégtételt. Este, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Sólyom László az erdélyi magyar tudományos, kulturális és civil társadalom vezető személyiségeivel találkozott. Egyed Ákos EME-elnök elmondta: szükség van a magyar állam különleges figyelmére. Kányádi Sándor költő a román-magyar és a magyar–magyar közös útkeresés, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a normalitás visszatérésének szükségességére, Kötő József, az Erdélyi Közművelődési Egyesület elnöke pedig az erdélyi értékteremtő munka támogatásának fontosságára hívta fel az államfő figyelmét. Köllő Gábor, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság elnöke is a támogatások biztosítását kérte, Sárkány-Kiss Endre egyetemi előadótanár elmondta: a verespataki bányaprojekt senki számára nem előnyös. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kijelölt rektor-helyettese megköszönte az elnöknek, hogy a magyar egyetem kérdését napirenden tartja. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke úgy vélte, a magyar egyetem újraindítása politikai jóvátétel kérdése. A kultúrnemzet és az állam fogalmát próbálja tudatosítani a román partnerekben Sólyom László köztársasági elnök, aki Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában is beszélt erről. Marosvásárhelyen tartalmas beszélgetés zajlott a Sapientia aulában. A rendezvényen Dávid László, az egyetem rektora és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is jelen volt. Az államfő kifejtette: a mostani romániai útnak számos hivatalos célkitűzése volt. Mint elmondta, két nap alatt egyszer sem ejtette ki azt a szót, hogy magyar kisebbség, mindig csak magyar társadalomról beszélt. Szükségesnek tartotta, hogy bizonyos fogalmak honosodjanak meg. Van kultúrnemzet és vannak államok – hangsúlyozta. Ismételten kifejtette: a romániai magyar közösség, a magyar társadalom csak akkor tudja fenntartani magát, csak akkor tud asszimiláció nélkül integrálódni, ha megvan az infrastruktúrája, működnek a szükséges intézményei. A magyar név nem merülhet ki abban, hogy népi táncot járunk – hangsúlyozta az elnök. Az EMTE-ről szólva elmondta: örül annak, hogy olyan helyen tesz látogatást, ahol a műszaki tudományok vannak többségben. Úgy vélte: a magyar államfőnek ugyan nincs túl nagy hatásköre, de jelentős erkölcsi súlya van. Ígéretet tett, hogy ennek szellemében fogja képviselni az EMTE fenntartásának, finanszírozásának az ügyét. /Az önazonosság megőrzéséhez nem elég a népi tánc. Emil Boc ismét elmagyarázta, hogy mit miért nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2007. április 3.

Eddig az egyetemek kis hányada élt azzal a lehetőséggel, hogy jelentősen megkönnyítve a diákok dolgát, leegyszerűsítse a hallgatók diplomaszerzését, melyet az Oktatási Minisztérium legutóbbi rendelete tesz lehetővé. Az új szabályozás alapján az egyetemek vezetősége eldöntheti, hogy a végzős hallgatók csak a szakismereteik tárgykörében szervezett államvizsgán („licencvizsgán”), vagy csak államvizsga dolgozat („diplomamunka”) megírásával adnak számot felkészültségükről, esetleg mindkét formát választják a megmérettetésre. Az egyetemek nagy része úgy döntött, mindkét formát választja, vagyis megmarad a régi rendszerű végzős vizsgáknál. Az utolsó évesek tehát szakdolgozatot írnak, és felmérő vizsgát is letesznek. Az államtitkár úgy véli: egyes egyetemeken, mint amilyenek a színművészeti, zene vagy képzőművészeti, teljesen fölösleges a felmérő vizsga. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) prorektora a középszerűség bátorítását látja abban, hogy a minisztérium tovább lazítja az igényesség mércéjét, azzal, hogy lemond az államvizsga eddigi kétpróbás rendszerének kötelezettségéről. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja elmondta, hogy az államvizsgára vonatkozó bármilyen minisztériumi intézkedés a Sapientia marosvásárhelyi karait egyelőre nem érinti, mert az egyetem nem rendelkezik hivatalos akkreditációval. Pósa Tibor, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke a szubszidiaritás elvének alkalmazását látja a minisztériumi döntés mögött. Helyesnek tartja, hogy helyi szintre ruházzák át az államvizsgaforma kidolgozását. Veszélyt is jelenthet a döntés, mert a karok arra is használhatják ezt, hogy megkönnyítsék a záróvizsgát, ami nem lenne jó, az egyre hígabb egyetemi oktatást figyelembe véve. A kolozsvári Politológia és Adminisztratív Tudományok kara tanszékvezetői máris változtatnak az államvizsga eddigi rendjén. A karhoz tartozó újságíró és kommunikáció szakos diákok választhatnak majd a szakdolgozat vagy portfolió között, ami a diák tevékenységi körében elvégzett gyakorlati munkával lesz kapcsolatos. /Könnyítés az egyetemi végzősöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

2007. április 14.

A tavalyi sikereken felbuzdulva idén is megrendezték a Sapientia-ECN programozói versenyt a Sapientia Egyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. „Az egyetem évek óta részt vesz az ACM (Association for Computing Machinery) egyik legrangosabb, egyetemistáknak szervezett programozói világverseny délkelet-európai regionális döntőjén, ezért úgy határoztunk, hogy a hatékonyabb felkészülés érdekében hasonló stílusú versenyt szervezünk” – tájékoztatott Kátai Zoltán egyetemi adjunktus, az esemény főszervezője. A vetélkedő idén nemzetközi méretűvé nőtte ki magát, ugyanis a kar hat három-három fős csapata mellett a Debreceni Egyetemet egy, a Babes–Bolyai Tudományegyetemet két, a Kolozsvári Műszaki Egyetemet egy, a Petru Maior Egyetemet két, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumot két, a Papiu Ilarian Líceumot két, az Elektromaros Líceumot egy, a szászrégeni Petru Maior Iskolaközpontot egy és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot egy csapat képviselte. Az angol nyelven folyó programozói vetélkedővel a diákok hatékonyabban fel tudnak készülni a nemzetközi versenyekre. /Ferencz Melánia: Programozói verseny a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2007. május 21.

Hatodik alkalommal szervezte meg a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kara a tudományos diákköri konferenciát, amelyen valamennyi szak képviseltette magát. A diákok a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a számítástechnika, a kommunikáció, a pedagógia és a kertészmérnöki szekcióban összesen 35 tudományos dolgozatot mutattak be. /Antal Erika: Diákkonferencia Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2007. május 30.

Végleges akkreditáció hiányában a Sapientia–EMTE most ballagó hallgatói más egyetemen kénytelenek államvizsgázni, és a felsőoktatási intézmény egyik dékánja szerint előfordulhat, hogy a jövőben sem lesz másként. Rostás Zoltán – aki tagja a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) – úgy véli: a Sapientán csorbul az egyetemi autonómia azáltal, hogy az intézményt a kuratórium irányítja. „Az új akkreditációs előírások között nincsen olyan rendelkezés, amely tiltaná egy romániai magánegyetem általunk gyakorolt szerkezeti felépítését és döntéshozatali mechanizmusait, a tanügyi törvény módosítása pedig a magánegyetemek hatáskörébe utalja az egyetemi vezetés szervezeti keretének és a döntéshozatali kompetenciák megállapítását” – reagált erre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Rostás Zoltán kifejtette: ha akkreditációs szakértőként nézi a helyzetet, szinte megmagyarázhatatlan jelenségeket lát. Ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézményként a Sapientiát kuratórium irányítja. Rostás szerint azáltal csorbul az egyetemi autonómia, hogy a kuratórium nevezi ki az egyetem rektorát, a dékánokat. Gond az is, hogy késlekednek az egyetemi hatáskörben szervezendő vezetőválasztások, várat magára a funkcióhalmozások felszámolása, az akkreditációhoz szükséges szervezeti keretek – például a homogén összetételű karok – kialakítása. Elfogadhatatlannak tartja azt, hogy továbbra is vegyes karok működnek az egyetemen, ilyen például a Műszaki és Társadalomtudományi Kar Csíkszeredában. A legfontosabb akkreditációs feltételek közé tartozik, hogy az akkreditálni kívánt szakon magas százalékban legyenek főállású oktatók, ezek egynegyede rendelkezzék docensi vagy professzori fokozattal, a karnak és a tanszéknek saját főállású, docensi vagy professzori fokozattal rendelkező vezetője legyen. Dávid László nem lát kifogásolni valót abban, hogy a rektort és a dékánokat a kuratórium választja és nevezi ki. A rektorokon és a dékánokon kívül minden más vezetőt az adott szintnek megfelelő vezetői testület szavaz meg, és a szenátus, illetve a kuratórium hagyja jóvá a kinevezést. Dávid László jogosnak tartja azt a kifogást, hogy a Sapientián „hibrid karok” működnek. Szerinte is a homogén fakultások biztosítanak megfelelő keretet a minőségi oktatáshoz, azonban hangsúlyozta, egyelőre nem találtak jobb megoldást erre a helyzetre. A rektor tájékoztatása szerint a Sapientia a megváltozott törvényes előírásoknak megfelelően, 2007. őszén nyújtja be a Román Minőségbiztosítási Ügynökséghez (ARACIS) az első szakok akkreditációs kérelmét, és ezek sikeres akkreditációja esetén kérheti az intézmény végleges intézményi akkreditációját. /Cs. P. T. : Akkreditációs buktatók a Sapientia egyetemen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2007. június 2.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak végzős hallgatói idén kilenc szakról ballagtak – a leendő biomérnökök most először. Június 1-jén mintegy 254, diplomaszerzés előtt álló végzős egyetemista öltötte magára a szimbolikus talárt, és dobta magasba a kalapot az ünnepély keretében. A Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok, illetve a Műszaki és Társadalomtudományok Karainak végzőseit idén is ünnepélyes keretek között búcsúztatta az intézmény. Dávid László, az egyetem rektora a kisebbségi létből fakadó hagyomány szerepét hangsúlyozta. Biró A. Zoltán kari kancellár is arra figyelmeztette őket, a társadalmi hasznosság szolgálatába kell állítani mindazt az ismerethalmazt, amit az intézmény keretében elsajátítottak. Délután élelmiszeripari és környezetmérnököket avattak a Segítő Mária Gimnázium dísztermében. /Ballagtak a végzős egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2007. szeptember 4.

Két szak akkreditációs dossziéját nyújtja be ősszel a Sapientia – Erdélyi Tudományegyetem marosvásárhelyi kara. A feltételeket csaknem maradéktalanul teljesítik, jövő évtől pedig két újabb szak indítását is tervezik. Idén már a harmadik évfolyam záróvizsgázott sikeresen a pedagógia és informatika szakon, így elindulhat az egyetem akkreditációs folyamata. Hollanda Dénes dékán szerint majdnem minden feltételnek eleget tettek. Az egyik követelmény, miszerint a tanári kar 70 százalékának főállású tanárnak kell lennie, 25 százaléka pedig professzor vagy docens, nehezebben teljesíthető, de mindkét szakon versenyvizsgát hirdettek ezekre az állásokra. A következő előírásnak – miszerint az egyetemnek megfelelő előadó- és szemináriumi termekkel kell rendelkeznie, illetve jól felszerelt laboratóriumokkal – viszont megfelel a korszerű létesítmény, és a könyvtárnak is bővül mind a műszaki, mind a humán részlege. „A legfontosabb feltétel azonban az, hogy minél több diáknak sikerüljön az államvizsgája, és ezen a téren sem panaszkodhatunk. A törvény azt írja elő, hogy az első három évfolyam diákjainak 51 százaléka sikeresen záróvizsgázzon. Mi ezt már rég túlteljesítettük: tavaly és tavalyelőtt mindkét akkreditálandó szakon sikerült mindenkinek az államvizsgája. Idén a pedagógián 70 százalékos volt az átmenési arány, az informatikát végzettek közül pedig csak egyvalaki bukott el. Az eredmények bizonyítják, hogy az ország élvonalába tartozunk. Ebből is kitűnik, hogy a tanári kar jó, és komoly oktatói munka folyik az egyetemen” – mondta Hollanda Dénes. Az akkreditációs folyamat elindítása után új szakokat akarnak létesíteni. Jövő nyáron indítják a tolmács-fordító képzést a humán, valamint a tereprendezést a kertészeti tanszéken. Ugyanakkor tervezik a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, valamint a telekommunikáció és a gazdasági informatika szakok beindítása is. /Akkreditációhoz érkezett a Sapientia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./

2007. szeptember 17.

Én, a Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak hallgatójaként fogadom, hogy az egyetem törvényeit tiszteletben tartom. Nemzeti hagyományainkat, szellemi értékeinket megőrzöm és továbbviszem. Minden tehetségemmel és szorgalmammal arra törekszem, hogy az egyetem jó hírnevét, szakmám becsületét gyarapítsam – hangzott el szeptember 16-án Csíkszeredán az első évesek esküje a tanévnyitó ünnepségen. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a kisebbségbe került magyarságnak küzdelmét vázolta fel. Dr. Dávid László rektor a közösségteremtés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy érdemes tudományosságot teremteni, hiszen ez emeli fel Székelyföldet. A tanévnyitó alkalmával a Műszaki Társadalomtudományok Kar részéről Bíró A. Zoltán kari kancellár, a Gazdaság- és Humántudományok Kar részéről dr. Szabó Árpád köszöntötte a diákokat. Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány nevében Árpád fejedelem-díjat adományozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. /Takács Éva: Tanévnyitó a Sapientia egyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./ Hetedik alkalommal fogadta be elsőéves hallgatóit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Csíkszeredában a tanévnyitón Kató Béla rámutatott: „Ha meg akarunk maradni abban, amit évszázadok óta eleink összegyűjtöttek, hátrahagytak, azt a szellemi örökséget és a kincset meg akarjuk őrizni, akkor szükségünk van intézményekre. ” /Rédai Botond: Hetedik tanévnyitó a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 17./

2007. szeptember 18.

A marosvásárhelyi egyetemek közül elsőként a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán köszöntötték az elsőéveseket. Szeptember 17-én 259 gólya a koronkai campus aulájában hallgatta az üdvözlő beszédeket. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamint Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke adtak útravalót az elsősöknek. Megjelent a két marosvásárhelyi alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. A szeretetre és egymásra való odafigyelésre is szükség van, erre világított rá Bara László katolikus és Mészáros Lehel egyetemi lelkész. Molnár József, az egyetem közkapcsolati felelőse bemutatta a tanszékek újonnan megválasztott vezetőit, a humán tanszéket dr. Murvai Olga professzor, az informatika és matematika tanszéket dr. Bege Antal docens, a villamosmérnökit dr. Márton László docens, a gépészmérnökit dr. Máthé Márton docens, a kertészmérnökit pedig dr. Ferencz László docens vezeti ezentúl. A tanszékek vezetőségében mind főállású tanárok foglalnak helyet, amellyel az egyetem újabb fontos lépést tett az akkreditáció felé. /Ferencz Melánia: Új tanszékvezetők a Sapientia egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2007. szeptember 28.

A Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kar Élelmiszertudományi Tanszéke immár olyan technológiai háttérrel és szakemberállománnyal rendelkezik, amellyel legfelsőbb szintű élelmiszerminőségi méréseket tudnak végezni – hangzott el a tanszék sajtótájékoztatóján. Csapó János professzor, a tanszék vezetője elmondta, jelen pillanatban négy olyan PhD-hallgatóval dolgozik együtt, akik nívós tudományos eseményeken értekeztek doktori munkájukról. /Kozán István: Nemzetközi munka az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

2007. október 30.

A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. október 30.

A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. november 2.

Tonk Márton egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetője tanulmányában bemutatta az EMTE helyzetét. Az EMTE feladatát összegző, 2000 áprilisi alapító nyilatkozatot képlékeny, átmeneti felsőoktatás-politikai kontextusban fogalmazták meg. Az EMTE akadémiai közösségének tagjai az egyetem misszióját újrafogalmazták 2005-ben: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minőségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható működésre, regionális igényeknek való megfelelésre, valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik. Néhány jelentős lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különböző régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkező szakmai műhelyek és az egyetem egymásra találtak. Romániában a magyar felsőoktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelező az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása. A Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását, a 2004/2005-ös tanévtől pedig tizenkilenc szak működését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következő: Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmművészet, média, európai tanulmányok szakok. Az EMTE felépítése a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), működését az egyetemi charta szabályozza. A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentősen nőtt a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTE-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az egyetem az első évben 73 oktatói állással rendelkezett, jelenleg pedig 296 állással. A 296 állást jelenleg 170 főállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekinthető. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok). Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam, összesen hat szakon, a végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. Ettől az évtől a Bachelor szintű alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Három akkreditált szakkal már kezdeményezhető a teljes EMTE akkreditálása. A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévő kihívás a többlépcsős oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszerű mesterképzést (MA) az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy az EMTE továbbra is versenyképes lehessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követő legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy időben a PhD-képzés) elindítása. /Tonk Márton: Merre tovább, Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./ Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült.

2007. november 2.

Tonk Márton egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetője tanulmányában bemutatta az EMTE helyzetét. Az EMTE feladatát összegző, 2000 áprilisi alapító nyilatkozatot képlékeny, átmeneti felsőoktatás-politikai kontextusban fogalmazták meg. Az EMTE akadémiai közösségének tagjai az egyetem misszióját újrafogalmazták 2005-ben: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minőségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható működésre, regionális igényeknek való megfelelésre, valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik. Néhány jelentős lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különböző régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkező szakmai műhelyek és az egyetem egymásra találtak. Romániában a magyar felsőoktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelező az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása. A Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását, a 2004/2005-ös tanévtől pedig tizenkilenc szak működését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következő: Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmművészet, média, európai tanulmányok szakok. Az EMTE felépítése a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), működését az egyetemi charta szabályozza. A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentősen nőtt a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTE-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az egyetem az első évben 73 oktatói állással rendelkezett, jelenleg pedig 296 állással. A 296 állást jelenleg 170 főállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekinthető. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok). Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam, összesen hat szakon, a végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. Ettől az évtől a Bachelor szintű alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Három akkreditált szakkal már kezdeményezhető a teljes EMTE akkreditálása. A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévő kihívás a többlépcsős oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszerű mesterképzést (MA) az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy az EMTE továbbra is versenyképes lehessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követő legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy időben a PhD-képzés) elindítása. /Tonk Márton: Merre tovább, Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./ Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült.

2007. november 21.

Megújult a szervezeti és intézményi struktúra Csíkszeredában a Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Karán. A változás összefügg az egyetem akkreditációs felkészülésével, jelentette be az intézmény újonnan kinevezett dékánja, Biró A. Zoltán. A műszaki és társadalomtudományi tanszék idéntől két önálló szakmai struktúraként működik tovább, viszont a kar megmarad adminisztratív egységként. A Társadalomtudományi Intézetet dékánként és megbízott intézményvezetőként Biró A. Zoltán vezeti, míg a Műszaki Tudományok Intézetét Szép Sándor rektor-helyettes. A társadalomtudományi képzés vezetését korábban, szaképítő professzorként, Rostás Zoltán látta el. Biró szerint az egyetemnek sikerült teljesítenie a kitűzött fejlesztési feladatokat, a szociológia–vidékfejlesztés és a kommunikáció szakon végzett hallgatók 85 százaléka jelenleg is a térségben dolgozik. A Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ pedig több térségi, önkormányzati megrendelésnek is eleget tesz. /Horváth István: Struktúraújítás a Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2007. december 29.

Gálfalvi György több évtizedes szerkesztői munka után, 65. életévét betöltve vonult nyugdíjba az Igaz Szó, később a Látó szépirodalmi folyóirattól, melynek munkatársa, szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt. Nagy terhet tett le a válláról, mondta, mert a szerkesztést mindig hivatásként élte meg. Rengeteg elképzelése van arról, hogy mit fog megírni. „Nem beszámolni, nem elszámolni, megírni. ” Egy könyvre gondol, amely valahol a regény és az emlékirat határán fog libegni. Úgy látja, hogy azt a teret, „amit ‘89 után megszereztünk, úgy érzem, fokozatosan veszítjük el, kezdünk kiszorulni. Mert ki akarnak szorítani. De nem szabad hagynunk magunkat. ” Intézményeket kell teremteni, vallja. Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutatót Marosvásárhely díszpolgárává választották Bolyai- kutatásaiért. 2007. szeptember 15-étől már nem tanít a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán, így idejét teljes mértékben a Bolyai-hagyaték feltárására fordíthatja. 2007 legnagyobb megvalósításának a Bolyai-világtalálkozót tartja, a rendezvényre a világ minden tájáról hazajöttek volt diákok és tanárok, s ez is bizonyítja, hogy az alma mater ősi szelleme összekovácsolja az embereket. Ugyancsak a Bolyaiak szellemiségét hirdeti a Bolyai Alkotótábor is, amelyet Csegzi Sándor alpolgármester kezdeményezett. Weszely Tibor Bolyai Jánosról 2002-ben kiadott könyvét Star Gyula, a Vince Könyvkiadó szakszerkesztője közreműködésének köszönhetően Manfred Stern hallei matematikus-műfordító német nyelvre is átülteti. Weszely Tibor folytatja a Bolyai-kéziratok alapos tanulmányozását, hiszen a nagy matematikus magyar, latin és német nyelven 13. 000 oldalt hagyott hátra. Weszely Tibor 2008-ban Sándor Józseffel (a Babes-Bolyai Egyetem matematikaprofesszora) és Oláh Gál Róbert csíkszeredai történész-kutatóval hozzáfognak az általa Vályi Gyuláról – az egyetlen Marosvásárhelyen született tudós matematikusról – írott monográfia kibővítéséhez. A 2008-as év fordulópontot jelent a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem életében. Vezetőségváltásra kerül sor, dr. Béres András rektor mellett dr. Kovács Levente, a magyar tanszék vezetője is leköszön tisztségéből. Kovács Levente az akkreditációs folyamatokhoz fontos dokumentumok kidolgozásában vett részt. Vezetésével újraindítottak egy rendező osztályt és a tavaly végzett rendezők sikeresen elhelyezkedtek. Kovács Levente rendező is, minden évben rendez Nagyváradon. Most életének ez a területe is lezárul. A Színművészeti Egyetem tovább fogja vezetni a rendező osztályt és ha több szakon beindul a mesterképzés, talán ott is lesznek feladatai. Fő feladata a doktori képzésben részt vevő doktorandusok útnak indítása lesz. A magyar nyelvű zenetanári szakon az első évfolyam most negyedéves. E szak beindítása jelentős megvalósításnak számít, hiszen az anyanyelvű zenei képzés negyven év alatt teljesen háttérbe szorult. A képzőművészeti oktatás terén látvány-, díszlet- és rendezvénytervezési szak indítását tervezik. Már elkészült az akkreditációhoz szükséges dokumentáció. Farkas Ernő nagyon szeret tanítani. Van három osztálya a Református Kollégiumban. Dr. Kovács Dezső egyetemi tanár /a MOGYE Fogorvosi Karának dékán-helyettese, a szájsebészeti klinika vezetője, mellette az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályát irányítja/ elégedetlen, mert a jelenlegi vezetőség sem oldotta meg a szájsebészeti klinika helyzetét, nem megfelelő helyen, nem megfelelő épületben működik. Az egyetlen valós segítséget a megyei tanácstól kapták. Lokodi Edit elnök asszony teljesítette az ígéretét, és két korszerű fogászati röntgengép megvásárlását tette lehetővé. Az EME Orvostudományi Szakosztályának 1400 aktív tagja van, a szak- és területi csoportok eredményesen működnek. Korszerűsítették a székházat, sikerült emelni az Orvostudományi Értesítő színvonalát, amelyet nemzetközi bizottság szerkeszt. Pályázati lehetőséget teremtettek a könyvkiadásra, évente három fiatal kutatónak biztosítanak ösztöndíjat. /Bodolai Gyöngyi, Menyhárt Borbála, Nagy Botond, Vajda György: Óévbúcsúztató gondolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2008. január 26.

Nyolc felcsíki települést – Balánbánya, Csíkszentdomokos, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkrákos, Csíkszenttamás, Madéfalva és Csíkcsicsó – érintő fejlesztési stratégiát dolgoztak ki a Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Intézetének fiatal társadalomtudósai. A szakmai anyagról munkamegbeszélést is tartottak. Dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem Műszaki- és Társadalomtudományi Karának dékánja a térségben való gondolkodás bevezetésének fontosságáról beszélt. /Kozán István: Felcsíki fejlesztési stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2008. február 6.

A Sapientia – EMTE új szakok indítását tervezi: a marosvásárhelyi karon távközlés, számítógépes művelettervezés, tájépítészet és tolmács–fordító szakok, a kolozsvári karon pedig az európai szakjogász-képzés beindításához szükséges engedélyek beszerzését kezdeményezik. /Új szakok a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./

2008. március 11.

Március 10-én a Kolozsváron megtartott Sapientia-EMTE sajtótájékoztatón Tonk Márton kolozsvári, valamint Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán válaszolt a sajtó kérdéseire. A felsőoktatási tanintézet tavaly hat szak akkreditálását kezdeményezte. Már akkreditálták a marosvásárhelyi karon az informatika szakot, s rövid időn belül sor kerül a csíkszeredai román-angol, valamint az agrár- és élelmiszerbiztonsági szak akkreditálására. A 370 végzős hallgató döntő többsége – 92 százalék – sikeresen államvizsgázott februárban. „Idén a július 10–30. között megrendezendő felvételi vizsgára 1040 helyet hirdet meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem” – kezdte beszámolóját Tonk Márton dékán. Ezek ötven százaléka tandíjmentes. A fennmaradó ötven százalék nagy része (hozzávetőlegesen negyven százalék) költségtérítéses hely, ami azt jelenti, hogy az évi 550–750 eurós összegű tandíjból a hallgatóknak csak 200–350 euró közötti összeget kell fizetniük. A maradék közel tíz százalék pedig teljes tandíjas hely. Új szakokat indítanak tandíjas helyeken, amennyiben a felvételi időpontjáig megérkezik a bukaresti jóváhagyás. Kolozsváron negyven tandíjas helyet hirdetnének meg leendő jogászoknak, Marosvásárhelyen pedig fordító-tolmács szakra gondoltak. A magyar nyelvű jogászképzés még gyerekcipőben jár, a fordító-tolmács szak szinkrontolmácsokat is képezne. Angol, német és román műszaki fordítókat is képeznek majd. A már akkreditált egyetemeken államvizsgázó Sapientia-hallgatók elé nem várt akadályok gördültek, de a legtöbben nagyon jó eredményt értek el. Hátrányos helyzetben van a Sapientia: míg a román állami egyetemek 10–20 millió eurós nagyságrendű EU-s támogatásra pályázhatnak, a Sapientia magánegyetemként ezt nem teheti meg. A kutatásprogramokat beépítették az egyetem Tudományos Kutatási Osztályába, a testület élére pedig Kása Zoltán egyetemi tanár került. A kuratórium döntött a távközlés, valamint számítógépes művelettervezés és gyártásbeállítás szakok majdani indításáról is. Az infrastrukturális beruházások értéke idén Kolozsváron eléri a négymillió eurót, Marosvásárhelyen pedig meghaladja a hárommilliót. Ezeket az összegeket újabb ingatlanok építésére, felszerelésére szánják. /Nagy-Hintós Diana: Végső szakaszához érkezett a Sapientia akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2008. április 11.

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

2008. május 17.

Május 16-17-én rendezi meg a 7. Tudományos Diákköri Konferenciát a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Kara. A megnyitón dr. Hollanda Dénes, az egyetem dékánja köszöntőbeszédében elmondta, hogy míg ezelőtt hét évvel csak külső segítséggel sikerült megszervezni a konferenciát, azóta évről évre több a diákok által bemutatott dolgozat. A dékán kijelentette, minden lehetőség adott ahhoz, hogy az egyetemet akkreditálják. /Berekméri Ildikó: A kutatásra is fogékony fiatalokra számítanak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2008. május 24.

Május 23-án Gyergyószentmiklóson ballagtak a Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatának végzős hallgatói, 24-én a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain ballagnak a bolognai rendszer bevezetése előtt felvételt nyert végzősök. Kilencvenöt – turisztika szakon végzett – hallgatóját búcsúztatta a Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozata, 22 román és 73 magyar tagozaton végzett hallgatót. Összesen 377 diák ballag május 24-én és június 7-én a csíkszeredai Sapientia–EMTE-n: most a bolognai rendszer bevezetése előtt felvételt nyert hallgatók, két hét múlva pedig a 2005-ben beiratkozott – és csak három évet járó – egyetemisták. A ballagási ceremónia immár hagyományosan a csíksomlyói kegytemplomban kezdődött, ahol székelyruhába öltözött fiatalok ökumenikus istentiszteleten vettek részt. Az Sapientia Műszaki és Társadalomtudományok Karáról négy, illetve öt évet végzett diákok közül 101-en, a hároméves képzésben résztvevők közül pedig 58-an fejezik be egyetemi tanulmányaikat. A Gazdaság- és Humántudományok Karról 10, illetve 117 fiatal öltözhet tógába. Az ünnepségek után –– a hallgatók július első két hetében fognak államvizsgázni. Mindeddig – a 2005-ös első ballagás óta – közel 550-en ballagtak. /Ballagnak az egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2008. június 9.

Csíkszeredán a Sapientia Egyetemen 117 hallgató ballagott az elmúlt hét végén. Az intézményt elhagyó fiatalok csak három évet tanultak, ők már a bolognai oktatási rendszer bevezetése után nyertek felvételt. – Ez az első alkalom, hogy nem egyetemi végzettségű hallgatókat búcsúztatunk – mondta köszöntőbeszédében Dávid László, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, utalva arra, hogy az új felsőoktatási struktúra szerint tanulók további kétévnyi diákoskodás után kaphatnak egyetemi oklevelet. Dávid kitért az oktatási intézményt az utóbbi hetekben ért támadásokra is, hangsúlyozván, sokan vannak, akik távolról értékelik az oktatók és a vezetőség munkáját, elfelejtvén azt, hogy a sapientiás diákok az ország bármely egyetemén kitűnő eredményeket érnek el a vizsgákon. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere egy-egy könyvvel ajándékozta meg a végzősöket. Biró A. Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja a vidéki térség és az egyetem közötti kapcsolat megvilágítására építette köszöntőjét. Székelyföld e része a Sapientia Egyetemnek is köszönhetően felértékelődött, mivel ez az egyetem biztosítja a világgal való kapcsolattartást – vélekedett Biró. /Kozán István: Sose feledjétek, hogy itt tanultatok! Ballagtak a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2008. június 24.

Hétéves fejlesztési-szakmai munka után elnyerte az akkreditációt a Sapientia Egyetemen, Csíkszeredán a szociológia–vidékfejlesztés szak. A Műszaki és Társadalomtudományi Kar keretében működő mérnöki szakok és a kommunikáció szak akkreditációjára három végzős évfolyam után, 2009 őszétől kerül sor. – A Sapientia Egyetemen a hagyományos mérnökavatón ünnep keretében búcsúzott az élelmiszeripari szak és a környezetmérnöki szak 56 végzős hallgatója. -A Magyar Tudományos Akadémia által életre hívott Kolozsvári Akadémiai Bizottságban (KAB) dr. Rostás Zoltán és dr. Biró A. Zoltán vesz részt választott tagként. A KAB keretében Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottság alakult 20 taggal, csíkszeredai székhellyel. A térségi tudományos élet elismerésének jele, hogy a KAB ez év októberében a következő közgyűlését Csíkszeredában tartja. A Sapientia Egyetemen Csíkszeredában a Társadalomtudományi Intézet minden évben megrendezi a végzős hallgatók diplomamunkáinak eredményeit bemutató, szakmai verseny formájában szervezett műhelykonferenciát. A szociológia–vidékfejlesztés szakos végzősök 33 diplomamunkát mutattak be a kétnapos Térség – Érték – Társadalom műhelykonferencián. A kommunikáció-PR szakos végzős hallgatók „Kreatív térség” című konferenciáján 64 diplomamunkát mutattak be. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

2008. június 26.

Csak románul kapták meg a kérdéssort a Sapientia – EMTE marosvásárhelyi karának végzős kommunikációs hallgatói azon a próbavizsgán, amelyet nemrég tartottak számukra. Így az eredmények is elmaradtak a várakozásoktól. A szak koordinátora, Ármeán Ottília szerint most már biztos, hogy Csíkszeredában kell számot adniuk tudásukról, és az is, hogy magyarul is megkapják a tételeket. A Sapientia Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának végzősei ettől az évtől nem a kolozsvári Babes–Bolyain záróvizsgáznak, hanem a Bukaresti Tudományegyetem Újságíró- és Kommunikációtudományok Karán. A szigorított akkreditációs feltételek miatt kényszerült erre a lépésre a tanintézet, februárban viszont megígérték: ez nem jelenti azt, hogy román nyelven kell vizsgázniuk a hallgatóknak. /Szász Cs. Emese: Sapientia: magyarul is megkapják a záróvizsga tételeit a végzősök. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), jún. 26./

2008. július 1.

Idén ballagott az első olyan végzős évfolyam, amelynek hallgatói már a bolognai rendszer bevezetése után nyertek felvételt, tájékoztatott Csíkszeredán dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja. A bolognai rendszer gyors bevezetése sok szakmai gondot okozott. A Sapientia szerencséje, hogy fiatal és rugalmas egyetem, nincsenek több évtizedes megrögzött szokások. A bolognai rendszerű képzés gyakorlatiasabb oktatást követel. A Sapientia körül elég sok félreértés, például, hogy minden helyszín egy önálló „kiskirályság". A Sapientia valójában rendkívüli módon centralizált intézmény a szó formális és informális értelmében, az itteni vezetők jogköre minimális. Az akkreditációnak nevezett minőségi átvilágításon minden szaknak át kell esnie, amint az adott szakon 3 évfolyam sikeresen diplomázott. Minden szakot külön mérlegelnek. Ebben a tanévben egyetemi szinten a 19-ből 6 szak került terítékre (ebből 4 Csíkszeredából), három átment (ebből kettő Csíkszeredából), hárommal szemben szakmai kifogásokat emeltek. Az Akkreditációs Ügynökség gyakran utasít vissza akkreditációs kérelmeket a legkülönbözőbb egyetemeken. Az egyetem finanszírozási rendszeréről: a támogató minden forint támogatás előtt tárgyal és minden elköltött forintot ellenőriz. A csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar az egész egyetemen belül a legjelentősebb önálló forrásbevonásra képes. Kutatási pénzekből jelentős beruházás, laborépítés is zajlik. Ötéves tudományos EU-programban vannak benne. Az önkormányzatoknak felkérés alapján fejlesztési stratégiákat készítenek. /Sarány István: Az akkreditáció fontos, de nem minden… = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

2008. július 2.

Július 2. és 4. között a Sapientia Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományi Kara marosvásárhelyi campusában rendezik meg „Az erdélyi táj változásai” címmel a hatodik tájtörténeti tudományos tanácskozást. Az értekezleten közel száz tudományos dolgozatot mutatnak be a szakemberek. /Az erdélyi táj változásai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

2008. július 9.

Jól szerepeltek a bukaresti záróvizsgán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karának kommunikáció szakos hallgatói. A vizsgázók közül mindössze 3 diáknak nem sikerült átmenő jegyet szereznie. A harmadik végzős évfolyamról szó, teljesült a szak végleges akkreditálásának azon feltétele, mely előírja, hogy az első három végzős évfolyamnak el kell érnie a záróvizsgán az 51 százalékos átmenési arányt. A kommunikáció szak valamennyi feltételnek eleget tesz, így ősszel – a számítástechnika, mechatronika és automatizálás szakkal egyetemben – benyújtják az akkreditáció kérvényezéséhez szükséges iratcsomót, tájékoztatott dr. Hollanda Dénes, a Műszaki és Humán Tudományok Kar dékánja. /Nagy Székely Ildikó: Sikeresen vizsgáztak a végzős "sapisok". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2008. július 15.

Idén Marosvásárhelyen, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen rendezték meg, immár hetedik alkalommal, a Kárpát-medencei tájtörténeti konferenciát. Az eddigi hat konferencia mindegyikét Magyarország valamelyik városában tartották. A konferencia témája ez alkalommal: Az erdélyi táj változásai. A konferenciasorozat fő szervezőjének, dr. Füleky Györgynek, a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának több jó ismerőse él Marosvásárhelyen, aki környezeti problémákban jártas, ezért Marosvásárhelyre esett a választás. Az első napon, július 2-án, a társadalmi folyamatokban végbement változásokról hangzott el 14 előadás, másnap, július 3-án pedig a természeti folyamatok változásairól értekeztek ugyancsak 14 előadás keretében. Felvetődött a tájtervezői szak beindításának szükségessége a Sapientia – EMTE marosvásárhelyi karán, melyet eddig nem sikerült létrehozni. /Dr. Jakab Sámuel: Az erdélyi táj változásai. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./


lapozás: 1-30 | 31-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998