udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Sapientia EMTE Termeszettudomanyi es Mûveszeti Kar (Kolozsvar)

2007. február 21.

Néhány évig még románul kell államvizsgázniuk a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) fotóművészet, filmművészet, média szak végzős diákjainak. A Kolozsváron működő szak első évfolyama idén ér a képzés végére, és mivel az egyetem egyelőre csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, a végzősöknek más, akkreditált felsőoktatási intézményeken kell államvizsgázniuk. „A legegyszerűbb az lenne, ha a diákjaink a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen államvizsgáznának, ennek a lehetősége korábban is felmerült. Azonban az érvényben lévő jogszabályok szerint az ebben az országban ideiglenes működési engedéllyel rendelkező egyetemek diákjainak egy Romániában akkreditált intézménynél kell államvizsgázniuk” – tájékoztatott Tonk Márton, az EMTE kolozsvári karának dékánja. A Sapientia kari tanácsának határozata szerint az államvizsgázó diákoknak 250 eurót kell saját zsebükből kifizetniük, az államvizsga költségeinek hátralevő részét – esetenként a filmkészítést – az egyetem finanszírozza. /Kelemen Tamás: Államvizsga csak románul. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2007. március 2.

Kolozsváron a Tordai úton egy telek a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) birtokába került. Az intézmény elhatározta, hogy kétrészes ingatlant épít a telekre, a Képzőművészeti Kar és a Természettudományi Kar számára. Ez csak egyike a Sapientia ingatlanfejlesztési terveinek. A Sapientia EMTE felújította a csíkszeredai Hargita Szálló megvásárolt épületét. Ez ad otthont az ottani karnak, és az egyetemi bentlakásoknak. Marosvásárhelyen elkészült az egyetem épülete, amely a Segesvár felé kivezető útról jól látható. Dávid László rektor közölte: az ottani karok már mind odaköltöztek. Marosvásárhelyen tervezik a bentlakást. Ez az akkreditáció miatt is szükséges. Dávid László elmondta: a kolozsvári fejlesztéshez szükséges pénzt úgy teremtették meg, hogy az egyetem telket vásárolt, és annak felértékelődése miatt, az eladási árából kikerül az összeg. Kolozsváron az építés körülbelül másfél évet vesz majd igénybe, tehát 2009-re elkészülhet a kettős ingatlan. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ingatlanfejlesztésre készül a Sapientia–EMTE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./;

2007. március 2.

Kolozsváron a Tordai úton egy telek a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) birtokába került. Az intézmény elhatározta, hogy kétrészes ingatlant épít a telekre, a Képzőművészeti Kar és a Természettudományi Kar számára. Ez csak egyike a Sapientia ingatlanfejlesztési terveinek. A Sapientia EMTE felújította a csíkszeredai Hargita Szálló megvásárolt épületét. Ez ad otthont az ottani karnak, és az egyetemi bentlakásoknak. Marosvásárhelyen elkészült az egyetem épülete, amely a Segesvár felé kivezető útról jól látható. Dávid László rektor közölte: az ottani karok már mind odaköltöztek. Marosvásárhelyen tervezik a bentlakást. Ez az akkreditáció miatt is szükséges. Dávid László elmondta: a kolozsvári fejlesztéshez szükséges pénzt úgy teremtették meg, hogy az egyetem telket vásárolt, és annak felértékelődése miatt, az eladási árából kikerül az összeg. Kolozsváron az építés körülbelül másfél évet vesz majd igénybe, tehát 2009-re elkészülhet a kettős ingatlan. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ingatlanfejlesztésre készül a Sapientia–EMTE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./;

2007. április 5.

Határon túli magyar politika 1990–2007 címmel Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke tart előadást április 5-én a Sapientia-EMTE kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kara szervezte Egyetemi Esték Világpolitika a XXI. században előadás-sorozata keretében. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2007. június 1.

Május 31-én ballagtak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának végzős hallgatói Kolozsváron. A karról két évfolyam 28 végzős diákja ballagott. /(k. o.): Elballagtak a Sapientiás diákok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2007. október 30.

A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. november 2.

Tonk Márton egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetője tanulmányában bemutatta az EMTE helyzetét. Az EMTE feladatát összegző, 2000 áprilisi alapító nyilatkozatot képlékeny, átmeneti felsőoktatás-politikai kontextusban fogalmazták meg. Az EMTE akadémiai közösségének tagjai az egyetem misszióját újrafogalmazták 2005-ben: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minőségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható működésre, regionális igényeknek való megfelelésre, valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik. Néhány jelentős lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különböző régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkező szakmai műhelyek és az egyetem egymásra találtak. Romániában a magyar felsőoktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelező az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása. A Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását, a 2004/2005-ös tanévtől pedig tizenkilenc szak működését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következő: Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmművészet, média, európai tanulmányok szakok. Az EMTE felépítése a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), működését az egyetemi charta szabályozza. A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentősen nőtt a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTE-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az egyetem az első évben 73 oktatói állással rendelkezett, jelenleg pedig 296 állással. A 296 állást jelenleg 170 főállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekinthető. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok). Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam, összesen hat szakon, a végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. Ettől az évtől a Bachelor szintű alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Három akkreditált szakkal már kezdeményezhető a teljes EMTE akkreditálása. A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévő kihívás a többlépcsős oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszerű mesterképzést (MA) az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy az EMTE továbbra is versenyképes lehessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követő legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy időben a PhD-képzés) elindítása. /Tonk Márton: Merre tovább, Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./ Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült.

2007. november 6.

„Európa régiók közössége lesz, és mi egy régióba tartozunk, egy értékrendet vallunk” – mondta Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja azt követően, hogy hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá november 5-én a szlovákiai Selye János Egyetem képviselőivel. Miután megalakult a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, minden adott, hogy létrejöjjön a Pozsonyi Akadémiai Bizottság is, és a most aláírt szerződés alapja lehet akár az akadémiák egyesítésének is. Albert Sándor, a révkomáromi egyetem rektora örvendetesnek tartja, hogy magyar nyelven írhatták alá a szerződést, és reményét fejezte ki, hogy a dokumentumot a közeljövőben sikerül majd tartalommal is megtölteni. Az új együttműködési megállapodás immár a kilencedik partnerségi kapcsolatot jelenti az Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára. A korábbi években hasonló megállapodás született többek között a Pécsi Tudományegyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, valamint az egri és a kecskeméti főiskolákkal. /Nánó Csaba: Sapientia–Selye János: közös EU-álmok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2008. január 31.

Magyar filozófia, magyar filozófiatörténet – ez volt a témája a Kemény Zsigmond Társaság szokásos, hónap végi összejövetelének, január 29-én, Marosvásárhelyen. Dr. Tonk Márton docens, tanszékvezető, a Sapientia Egyetem kolozsvári karának dékánja Filozófiatörténet és filozófiai kultúra Erdélyben címmel tartott előadást. A Züricher Zeitung naponta közöl filozófiai esszéket, eszmefuttatásokat a régiektől és a maiaktól egyaránt, az erdélyi napilapokban nincs hasonló. Ezért 1994-től többek között az előadó szerkeszti a Kellék című filozófiai folyóiratot, amelynek eddig harminc száma jelent meg. /Nagy Botond: Nemzeti filozófia, magyar filozófiatörténet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

2008. február 6.

A Sapientia – EMTE új szakok indítását tervezi: a marosvásárhelyi karon távközlés, számítógépes művelettervezés, tájépítészet és tolmács–fordító szakok, a kolozsvári karon pedig az európai szakjogász-képzés beindításához szükséges engedélyek beszerzését kezdeményezik. /Új szakok a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./

2008. április 22.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Sapientia EMTE együttműködött a rádiós képzésben az Agnus Rádióval és az Unitárius Webrádióval. A program keretében mintegy 30 egyetemistának biztosítottak lehetőséget, hogy betekintsenek a szakmába, megismerkedjenek a rádiózással. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Az elméleti előadások sorát Szenkovics Dezső, a Sapientia kolozsvári karának főtitkára, az Agnus Média Alapítvány volt igazgatója kezdte. Nagy István, a marosvásárhelyi Gaga Rádió igazgatója beszélt a kereskedelmi rádiózás jellegzetességeiről. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora szerint a jövő rádiójában a közszolgálatiság a közösség felé kereskedelmi szinten valósul majd meg. /S. B. Á. : Rádiósokat képeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2008. július 22.

Ebben az évben is jól szerepeltek az államvizsgán a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzősei. Az akkreditációhoz szükséges ötven plusz egy százalékot minden szak elérte, sőt: túlteljesítette. A marosvásárhelyi kar hét szakja közül csak a kertészmérnöki nem érett még meg az akkreditálásra. /Ott ugyanis idén még csak a második évfolyam végzett. / „Nem csak a műszaki, hanem a humán tudományok terén is az ország élvonalában vannak diákjaink” – hangsúlyozta a záróvizsga-eredmények ismeretében a marosvásárhelyi kar dékánja, Hollanda Dénes. A mérnökin az elmúlt három évben összesen 205 hallgató vizsgázott, akik közül kettő nem érte el az átmenőt. Hasonló eredményt jegyeztek a humán tanszéken is: idén a pedagógia szakon minden államvizsgára jelentkező sikerrel vette az akadályt, annak ellenére, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán mérték fel tudásukat. A kommunikáció és közkapcsolatok hallgatói ebben az évben románul záróvizsgáztak Csíkszeredában, a Bukaresti Tudományegyetem tanári bizottsága előtt. A Sapientia Egyetemen a marosvásárhelyi, csíkszeredai és kolozsvári karon összesen 759-en jelentkeztek államvizsgára 2005–2007 között. 99 százalékuk sikeresen diplomát szerzett, 88 százalékuknak sikerült elhelyezkedni, 75 százalék talált a szakmájának megfelelő állást, és a végzettek 80 százaléka Romániában dolgozik. /Szász Cs. Emese: Még több akkreditált szak lehet a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./

2008. szeptember 17.

Emlékoklevelek átadása tette még ünnepélyesebbé a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti karának évnyitóját Kolozsváron, szeptember 16-án. Az intézmény vezetői beszámoltak az eddigi megvalósításokról, a 2008–2009-es tanévben bekövetkező újításokról, az egyetem akkreditációs folyamatának további lépéseiről, valamint emlékoklevéllel jutalmazták mindazokat a helyi és magyarországi oktatókat, szakembereket, neves személyiségeket, akik nyolc esztendővel ezelőtt időt és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak az egyetem megalapításán, a különböző szakok elindításán, életben tartásán. Jelenleg a kolozsvári karon több mint 200 diák tanul, 30 főállású oktató irányításával. Nyolcadik tanévéhez érkezett az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (www.emte.ro), Kolozsváron pedig a hetedik évfolyam kezdhet tanulni a Bocskai-házban. Dávid László rektor a megvalósítások között megemlítette, hogy Marosvásárhelyen új campust adtak át, Csíkszeredában pedig egyetemi központot igyekeznek létesíteni. A támogatások kapcsán Dávid László elmondta: remélik, hogy a román kormány is melléjük áll majd, a magyarországi államvezetéshez hasonlóan, ráadásul a múlt héten a Sapientiát beválasztották a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények közé. A Sapientia Alapítvány részéről Kató Béla elnök örömét fejezte ki, hogy van utánpótlás. Dr. Tonk Márton, a Természettudomány és Művészeti kar dékánja kiemelte: sorsdöntő évnek néz elébe a Kolozsváron működő kar, hiszen hamarosan kezdeményezik az akkreditácót, amely folyamat végeredményeképpen Erdélynek lesz végre teljes értékű, önálló magyar tudományegyeteme. A megnyitó záróakkordjaként emlékoklevelet adtak át dr. Mócsy Ildikónak, a környezettudományi kar egyik alapítójának, aki 6 éven át tanszékvezetőként is tevékenykedett. Ugyancsak oklevelet kapott dr. Xantus Gábor, dr. Kékedy Nagy László, dr. Imecs Zoltán, dr. Farkas György, Elkán György, dr. Szilágyi Pál, dr. Angi István, dr. Bolla Csaba, dr. András Szilárd, dr. Majdik Kornélia, dr. Molnár Géza, dr. Muzsnay Csaba, dr. Papp Judit, dr. Sándor József, dr. Újvárosi Lujza, Wanek Ferenc, dr. Weisburg Tamás és Mózer Zoltán. /S. B. Á. Sapientia: kis egyetem, nagy lehetőségekkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2008. szeptember 17.

Emlékoklevelek átadása tette még ünnepélyesebbé a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti karának évnyitóját Kolozsváron, szeptember 16-án. Az intézmény vezetői beszámoltak az eddigi megvalósításokról, a 2008–2009-es tanévben bekövetkező újításokról, az egyetem akkreditációs folyamatának további lépéseiről, valamint emlékoklevéllel jutalmazták mindazokat a helyi és magyarországi oktatókat, szakembereket, neves személyiségeket, akik nyolc esztendővel ezelőtt időt és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak az egyetem megalapításán, a különböző szakok elindításán, életben tartásán. Jelenleg a kolozsvári karon több mint 200 diák tanul, 30 főállású oktató irányításával. Nyolcadik tanévéhez érkezett az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (www.emte.ro), Kolozsváron pedig a hetedik évfolyam kezdhet tanulni a Bocskai-házban. Dávid László rektor a megvalósítások között megemlítette, hogy Marosvásárhelyen új campust adtak át, Csíkszeredában pedig egyetemi központot igyekeznek létesíteni. A támogatások kapcsán Dávid László elmondta: remélik, hogy a román kormány is melléjük áll majd, a magyarországi államvezetéshez hasonlóan, ráadásul a múlt héten a Sapientiát beválasztották a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények közé. A Sapientia Alapítvány részéről Kató Béla elnök örömét fejezte ki, hogy van utánpótlás. Dr. Tonk Márton, a Természettudomány és Művészeti kar dékánja kiemelte: sorsdöntő évnek néz elébe a Kolozsváron működő kar, hiszen hamarosan kezdeményezik az akkreditácót, amely folyamat végeredményeképpen Erdélynek lesz végre teljes értékű, önálló magyar tudományegyeteme. A megnyitó záróakkordjaként emlékoklevelet adtak át dr. Mócsy Ildikónak, a környezettudományi kar egyik alapítójának, aki 6 éven át tanszékvezetőként is tevékenykedett. Ugyancsak oklevelet kapott dr. Xantus Gábor, dr. Kékedy Nagy László, dr. Imecs Zoltán, dr. Farkas György, Elkán György, dr. Szilágyi Pál, dr. Angi István, dr. Bolla Csaba, dr. András Szilárd, dr. Majdik Kornélia, dr. Molnár Géza, dr. Muzsnay Csaba, dr. Papp Judit, dr. Sándor József, dr. Újvárosi Lujza, Wanek Ferenc, dr. Weisburg Tamás és Mózer Zoltán. /S. B. Á. Sapientia: kis egyetem, nagy lehetőségekkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2008. december 19.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Emil Boc polgármester hiányzó aláírása miatt nem tud immár hónapok óta hozzálátni kolozsvári székhelye felépítéséhez. Az eredeti tervek szerint már a 2008–2009-es tanévet az új épületben kellett volna elkezdeni, de az építkezés elakadt az engedélyezésnél. Nyár óta azonban magyarázatot sem adnak a késésre. A hivatal valamennyi szakbizottsága jóváhagyta a kérvényt, Emil Boc azonban nem látta el kézjegyével. A polgármester az aláírási jogot sem ruházta át helyetteseire. ”2008 szeptemberében remélhetőleg már az új épületben kezdhetjük a tanévet” – nyilatkozta a Krónika 2006. október 26-i számában Tonk Márton, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja. Azonban a magyar egyetem még hozzá sem kezdhetett az építkezéshez. „Ha az iratcsomó benyújtásakor tízezer eurót meghaladó összeget kellett befizetni a hivatal számlájára, elvárnánk, hogy legalább válaszra méltassanak” – nyilatkozta Tonk Márton. Hozzátette, megannyi hatósági engedély érvényessége járhat le a késlekedés miatt. Ha ezeket újra be kell szerezni, az tekintélyes összegbe kerül. László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere szerint először arra hivatkozva napolták el az engedély kibocsátását, hogy a kérvényező nem szerezte be a repülésügyi hatóság beleegyezését. A hatóságnak azt kellett tanúsítania, hogy a hétemeletes épület nem esik a kolozsvári repülőtéren fel- és leszálló repülők útvonalába. A Sapientiánál ezt is akadékoskodásnak tekintették, hiszen a telek a feleki domb lábánál fekszik, ráadásul tőle száz méterre magasabb tömbházak állnak. A bizonylatot ennek ellenére beszerezték a repülésügyi hatóságtól. „Hetente kétszer, háromszor is megemlítem, hogy ideje lenne aláírni, mégsem kerül rá az iratra a polgármester kézjegye” – magyarázta László Attila. Hozzáteszi, sikertelen volt azon igyekezete is, hogy kihallgatási időpontot eszközöljön ki a polgármesternél a Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla és Tonk Márton dékán számára. Az egyetem elképzelései amiatt is módosulhatnak, hogy az engedély késése miatt immár a gazdasági válság közepette kell nekifogni az építkezésnek. A kolozsvári karon tanuló diákok a Bocskai-házban és egy, a református egyháztól bérelt iskolaszárnyban hallgatják az előadásokat. „Mint a nagyüzemben. Reggeltől estig tanítunk ezekben a termekben” – magyarázta Kató Béla. Ennek ellenére sikerült összeállítani a kolozsvári média szak akkreditációs dossziéját, ezt most vitték Bukarestbe a Sapientia kolozsvári képviselői. A kolozsvári karon jelenleg média szak, környezettudományi szak és európai tanulmányok szak működik, ezeken mintegy 200 diák tanul. Az egyetem vezetői jövőre kívánják elindítani a jogászképzést is Kolozsváron. A tervezett új egyetemépület mintegy 4800 négyzetméteres felületet biztosítana az oktatásra. /Gazda Árpád: Ködbe vesző építkezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2009. április 22.

A Sapientia-EMTE kolozsvári kara nyílt napok rendezvénysorozatának utolsó állomásaként a Fotóművészet, filmművészet, média tanszék mutatkozik be április 24-én. Fő programpontként a diákok által készített filmeket vetítenek. A vetítéseket követően kerül sor a tanszék honlapjának (www.film.sapientia.ro) ünnepélyes premierjére. /Bemutatkozik a média tanszék. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2009. április 23.

Folytatódnak a Nyílt Napok a Sapientia-EMTE kolozsvári karán: április 22-én a Természettudományi- és Művészeti Kar vette át a főszerepet. Kőzet- és ásványkiállítással, kvíz-versennyel és kísérletek bemutatásával, a média szakosok pedig fotókiállítással rukkoltak elő. A Nyílt Napok mindenki számára betekintést nyújtanak az intézmény életébe, ugyanakkor részét képezik a kéthetes felvételi-kampánynak is – árulta el Tonk Márton, az egyetem dékánja. /Kovács Hont-Imre: Zajlanak a Nyílt Napok a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2009. április 23.

Folytatódnak a Nyílt Napok a Sapientia-EMTE kolozsvári karán: április 22-én a Természettudományi- és Művészeti Kar vette át a főszerepet. Kőzet- és ásványkiállítással, kvíz-versennyel és kísérletek bemutatásával, a média szakosok pedig fotókiállítással rukkoltak elő. A Nyílt Napok mindenki számára betekintést nyújtanak az intézmény életébe, ugyanakkor részét képezik a kéthetes felvételi-kampánynak is – árulta el Tonk Márton, az egyetem dékánja. /Kovács Hont-Imre: Zajlanak a Nyílt Napok a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2009. július 9.

Az EU-tábor július 8-án tartott megnyitóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke Erdély Európában című előadásában kifejtette: a régió polgárainak, vezetőinek el kell gondolkodniuk azon, milyen szerepet látnak az erdélyi magyarságnak az Európai Unióban. Szerinte a magyar tisztségviselők leváltása bizonyíték arra, hogy a történelem nem megismételhetetlen. Legalább annyira aggasztó, ami jelenleg Szlovákiában zajlik. Módosították a létező nyelvtörvényt: 100 eurótól 5 ezer euróig terjedő pénzbírsággal sújthatnak valakit a szlovák nyelv nem megfelelő használata miatt. Európa-szerte előretörőben a nacionalizmus. Erdély a többnyelvűség, a nemzetek együttélése terén Európa számára is tud válaszokat adni. Markó úgy látja, a romániai magyar politikában három irányvonal lesz meghatározó az elkövetkező időszakban: a decentralizáció, az erdélyi magyarság helyzetének rendezése és az európai építkezés. Tonk Márton, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja kifejtette: a diákrendezvényen válnak igazán közösséggé az itt szakmai gyakorlaton levő hallgatók. /Kiss Olivér: Markó: az autonómia után a föderalizációról is beszélnünk kell. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2009. szeptember 15.

Szeptember 14-én kezdődött a tanév a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) is. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke Kolozsváron beszédében kifejtette: „A Sapientia EMTE szeretne megfelelni az erdélyi magyar társadalom elvárásainak. A Sapientia beépült már az erdélyi magyarság életébe. Remélhetőleg, akik most kezdik egyetemi tanulmányaikat, már véglegesen akkreditált egyetemen államvizsgázhatnak. ” Szilágyi Mátyás főkonzul köszöntötte a jelenlévőket. „A magyar kormány remélhetőleg továbbra is annyival támogatja a Sapientia működését, mint eddig” – fejtegette a főkonzul. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári kara dékánja kifejtette, a magyar kormány által nyújtott támogatás nem csökken, s a költségvetés saját bevételekkel is kiegészül. Tonk Márton örömmel szólt a megvalósításokról: a Déva utcai ingatlant teljesen felújították, az 1100 négyzetméter hasznos felülettel rendelkező ingatlanban kialakítanak majd egy korszerű tévéstúdiót, s egy-két hónapon belül jelentős mértékű eszközberuházást valósítanak meg, amelynek kedvezményezettjei a média szakos hallgatók. Ezenkívül új informatikai laboratóriumot rendeztek be, bővült a könyvtár is. Befejeződött a Suceava utcában bérelt bentlakás felújítása. /Nyolcadik tanévét kezdi a Sapientia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998