udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Scheffer Janos Lelkipasztori Kozpont

2000. május 9.

Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2004. február 23.

Február 20-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban András Imre és dr. Csapó József beszéltek a Magyarok Világszövetsége idén júniusban megrendezésre kerülő VI. kongresszusának előkészületeiről, a magyar eredetkutatás legfrissebb tudományos eredményeiről és időszerű nemzetstratégiai kérdésekről. Dr. Csapó József előadásában elsősorban a közösségi autonómia székely és szász hagyományaival, valamint a az európai uniós joggyakorlattal foglalkozott. András Imre előadásában hangsúlyozta, mennyire időszerű és fontos a magyarság keleti gyökereinek kutatása napjainkban A vitában Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök és Sipos Miklós református esperes is véleményt nyilvánított. /B. É.: MVSZ–küldöttek Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

2004. március 20.

Márc. 19-én mutatták be Kiss Sándor Matematikus a XX. század viharaiban című könyvét Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. A bemutatón jelen volt dr. Maurer Gyula egyetemi tanár, akinek életéről és munkásságáról szól a könyv. A könyv üzenete aktuális: a kisebbségi sorsban élő értelmiségire nehezedő sajátos nyomás. /(benedek): Könyvbemutató: Nem csak matematikusoknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./

2004. július 31.

Júl. 30-án megkezdődött a III. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat pénteken Szatmárnémetiben. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke fővédnökségével több szatmári szervezet rendezésében zajló eseménysorozat műsora egyebek mellett nemzetpolitikai tanácskozást és polgári találkozót, zongorahangversenyt és vásárral egybekötött könyvutcát, képzőművészeti, népművészeti és fotókiállítást, sport- és kvízjátékot, magyaros gasztronómiai bemutatót is kínál. A szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel nemzetpolitikai tanácskozást tartanak. Tíz előadáson egyetemi tanárok, történészek és politikusok, köztük Szakály Sándor történész, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a magyarság európai integrációs kérdéskörét taglalja. Az idei Partiumi Magyar Napokon külön hangsúlyt kap az egyház és az irodalom. Tekintettel arra, hogy a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának 200. évfordulóját ünnepli, ebből az alkalomból a Művészeti Múzeumban kiállítás nyílik a püspökség kegytárgyaiból. /Szatmárnémetiben megkezdődtek a Partiumi Magyar Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

2004. szeptember 25.

Szept. 24-én Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban bemutatták az Otthonom Szatmár megye könyvsorozat legújabb, 22. kötetét, Muhi Csilla Egyház és város című munkáját, melyben a szerző a szatmári római katolikus püspökség szerepéről írt Szatmárnémeti modern városképének a kialakulásában. A kötetet Schönberger Jenő megyés püspök, Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke, Csirák Csaba, a sorozat felelős szerkesztője, valamint a szerző ismertette. /(c): Bemutatták az Otthonom Szatmár megye sorozat legújabb kötetét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./

2004. október 7.

Szatmárnémetiben a Szent István Kör és az RMDSZ szervezésében emlékeztek okt. 6-án a 13 aradi vértanúra. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium nemrég nyugalomba vonult aligazgatója tartott előadást a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Ezután megkoszorúzták a Zárda–templom falán elhelyezett Gonzeczky János, 1849. október 8–án felségsértés vádjával kivégzett, Szatmárnémetihez kötődő tábori lelkész emléktábláját. /(fodor): Az aradi vértanúkra emlékeztünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./

2004. november 11.

A szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola magyar tagozatos kisiskolásai nov. 8-tól kiszorultak az iskola épületéből, tanteremhiány miatt. Az elsősök és harmadikosok jelenleg a Scheffler János Lelkipásztori Központban, a negyedikesek pedig a Kálvineumban tanulnak. Amiatt kerültek ki az iskolából, mert a szintén magyar tagozatos V–VIII. osztályban tanító tanárok megelégelték a délutáni tanítást, és kérték, hogy ők is délelőtt oktathassanak, nyilatkozta Voicu Constantin iskolaigazgató. Két osztályt a katolikus egyház, egyet pedig a református egyház biztosította teremben tudtunk elhelyezni – magyarázta. Fóriss József. Az iskola aligazgatója szerint a most kialakult helyzet a magyar tagozattal szembeni igazságtalanság, és egyedül az igazgató hibája. /Elek Anikó: Kiszorultak iskolájukból a magyar tagozatos kisdiákok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./

2005. április 21.

Április 22-én mutatják be Szatmárnémetiben a Scheffler János Lelkipásztori Központban Boros Ernő „Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj” 1945 – 1949: a szatmári svábok deportálástörténete /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét. A könyv II. díjat nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány Erdély történetével és az erdélyi irodalomtörténettel foglalkozó dolgozatok írására hirdetett pályázatán. /Új könyv bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2005. május 5.

A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos nyílt vitát kezdeményezett az RMDSZ Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász, a kisebbségi törvénytervezetet kidolgozó képviselőcsoport tagja, ismertette a leendő jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat. Kifejtettem hogy a törvénynek illeszkednie kellett az európai normarendszerhez, ami nem minden vonatkozásában jó az erdélyi magyarság számára. Sajnálják, hogy az idő rövidsége miatt nem lehetett a tervezettről szélesebb társadalmi vitát lefolytatni, de így is több mint száz javaslat érkezett hozzájuk, amiből elég sokat beépítettek a törvénybe. Még mindig lehet kiegészítéseket, javításokat benyújtani. Az EMNT által tavaly benyújtott és visszautasított autonómia-tervezetet Varga Attila idealisztikusnak és utópisztikusnak nevezte. A mostani vitán az exszenátor, Kereskényi Sándor a kellő szakmaiság hiányát rótta fel a törvénytervezetnek. A magyarországi kormányzat álláspontját puhának, már-már közömbösnek nevezte, holott érzékelhetőbb támogatással segíthetnék a kisebbségi törvényt, vele az autonómia ügyét. Az ismert történelemtanár, Toroczkay Sándor, a Szent István Egyesület elnöke a nemzeti konszenzust sürgette. Dr. Bura László tanár, közíró, helytörténész több észrevételt megfogalmazott. /Sike Lajos: „Fogyatékosságaival is jó hídfő lehet a kisebbségi törvény”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2006. augusztus 4.

Schönberger Jenő szatmári püspök kérésére az egyházmegye plébániáin újraindult a szeretetszolgálati tevékenység. Ebben a munkában a nőszövetségek is oroszlánrészt vállaltak. Összesen 12 nőszövetség működik az egyházmegyében. Az első ízben megrendezett találkozójukat Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban tartották. Az egyházmegye nőszövetségeinek lelki vezetőjét, Dr. Ágoston Ferencet köszöntötték. /Karikás Enikő: A Szatmári egyházmegyei római katolikus nőszövetségek találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 4./

2007. május 16.

Szülővárosában, Szatmárnémetiben és második otthonában, Kolozsváron emlékeznek Dsida Jenőre (1907–1938) születésének 100. évfordulóján. Május 17-én Szatmárnémetiben Dsida mához szóló költészete címmel a Scheffler János Lelkipásztori Központ előadótermében egész napos irodalmi tanácskozást tartanak. Másnap Kolozsváron felavatják az újjáépített Szabédi-házat, majd irodalmi tanácskozást tartanak, emléktáblát lepleznek le annak a Fürdő utcai háznak a falán, amelyben 1925-től haláláig élt Dsida Jenő. A rendszerváltás után először 1992-ben, Dsida születésének 85. évfordulóján szerveztek jelentősebb megemlékezést Szatmárnémetiben. Akkor hangzott el először szabadon a költő Psalmus hungaricusa, és akkor tartottuk róla az első tudományos ülésszakot. – Dsida költészete iránt nem lankad az érdeklődés – mondta Muzsnay Árpád, a megemlékezést szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi alelnöke. Május 20-án Szatmárnémetiben Dsida-szavalóversenyt tartanak. Bemutatják – a szintén szatmári születésű Kovács András Ferenc által válogatott – nemrég megjelent Dsida-versválogatást, a Mentor Kiadó gondozásában /Benkő Levente: Dsida mindig időszerű. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998