udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 98 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Sepsiszentgyorgyi Helyi Onkormanyzat/Tanacs

1995. május 10.

A kormány lapja, a Vocea Romaniei máj. 10-i száma közölte Doru Ioan Taracila belügyminiszternek a szenátus előtt tett kijelentését. A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a csendőrlaktanya építésének jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy ezzel megbontanák a város etnikai összetételét. A belügyminiszter kijelentette, hogy a törvény által előírt engedélyezés nélkül is felépítik a laktanyát, mert "Romániában élünk". /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

1998. március 17.

Gheorghe Tatu Kovászna megyei prefektus átiratban kérte fel a sepsiszentgyörgyi városi tanácsot, hogy vonja vissza a December 1. út egy részének Petőfi Sándor úttá való átkeresztelésére vonatkozó határozatát. Az útvonal átkeresztelésére, mint arról több román lap is kiemelten számolt be, a március 15-i ünnepségek keretében került sor Kovászna megye székhelyén. A prefektus nem helyénvalónak nevezte a tanácsi döntést, s azzal érvelt, hogy bár Sepsiszentgyörgy érdemes arra, hogy egyik utcája a nagy magyar költő nevét viselje, nem lehet úgy elismerni valakit érzelmileg és erkölcsileg, hogy ezzel törölnek egy másik érzelmi és erkölcsi elismerést. December 1, mint ismeretes, Románia nemzeti ünnepe, annak évfordulója, hogy a gyulafehérvári népgyűlés 1918-ban kimondta Erdély "nagy egyesülését" Romániával. Amennyiben a helyi tanács nem vonja vissza döntését, közölte a kormány megyei képviselője, a közigazgatási bíróságon fogja azt megtámadni. /MTI/

1998. szeptember 1.

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, melyben az RMDSZ tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak. A tanácsosok úgy látják, a laktanya építésének "egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása". A lap szerint a határozatot megküldik az elnökségnek, a kormánynak és az ET kisebbségi tanácsának is. A tanácsosok egyik érve a kaszárnya mérete, amit túlzásnak tartanak a megye és a város lakosainak számához viszonyítva. Váncsa Árpád, a határozat kezdeményezője, úgy vélte, hogy a városban állomásoztatott csendőrök száma több százra fog rúgni, tekintettel arra, hogy csupán a hivatásos káderek számára 80 lakást terveznek építeni. Ekkora állomány megváltoztatja a város etnikai összetételét, ami éles ellentétben áll a román-magyar alapszerződésbe is beépített 1201-es ajánlattal - szögezte le Váncsa. A javaslat éles szópárbajt váltott ki a román és a magyar tanácsosok között. A Háromszék szerint "Bumbu Ion egységpárti tanácstag kifejtette, a laktanya-telepítés az egységes román nemzetállam dolga, és nem néhány más nemzetiségű állampolgáré". Czimbalmos Csaba alpolgármester azt sérelmezte, hogy az építkezést mégis folytatják, holott előzőleg megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a kérdést tárgyalások útján fogják rendezni. Albert Álmos polgármester fájdalmasnak nevezte, hogy a belügyminisztérium más intézményekkel és pártokkal tárgyal, a helyi közigazgatás képviselőivel nem. Miután a belügyminisztérium képviselőjével a helyszínen is tárgyaltak, és arról volt szó, hogy először a megyei rendőrség székhelyét építik fel, jelenleg nem azon dolgoznak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2000. március 1.

Kétszeri sikertelen próbálkozás után a sepsiszentgyörgyi tanács harmadszorra úgy döntött, hogy a megyei közgyűlés elé terjeszti az utcanévadásra vonatkozó javaslatát: Sepsiszentgyörgyön legyen Petőfi és Gyertyánffy Ferenc utca. Előzőleg ugyanis a prefektus megtámadta a városi tanács erre vonatkozó határozatát. Első fokon pert nyert a megyei közigazgatási bíróságon, de a városi önkormányzat a brassói táblabíróságon megfellebbezte az ítéletet, és végérvényesen meg is nyerte a pert. /(Szekeres): Újra a Petőfi utca. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2000. március 20.

Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki szervezete. Az eseményre a háromszékiek mellett Hargita, Maros és Brassó megyei sorstársak is eljöttek. Megállapíthatták, hogy az 1989 decembere utáni kormányok szemmel láthatóan mellőzik őket. A megjelentek szorgalmazták: össze kell gyűjteni minden emléket, minden visszaemlékezést, hogy az utókor megismerhesse az ő kálváriájukat. A háromszéki VPFSZ 1990. március 11-én alakult meg a sepsiszentgyörgyi Dózsa Klubban. Az eltelt évtizedről Török József elnök kifejtette: Elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink közöttünk járnak, köszönik, jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Romániában a nehezen alakuló demokrácia megtörik. - Az eltelt tíz év alatt a megye több helységében állítottak emléket a kommunista diktatúra alatt meghurcolt és kivégzett sorstársaknak. Kapcsolatot tartanak a romániai központi és fiókszervezetekkel, valamint a magyarországi bajtársak szövetségeivel. Török József amiatt méltatlankodott, hogy éppen az új hatalom faragot le azokból a jogokból, amelyeket az Iliescu-időszakban kaptak. - A VPFSZ megyei, illetve helyi szinten jelölteket indít a helyhatósági, illetve az előválasztásokon. Török Józsefet a megyei, Váncsa Árpádot és Puskás Attilát a sepsiszentgyörgyi tanácsba szeretné bejuttatni a szövetség. A hozzászólók között volt "a földbirtokos osztály utolsó mohikánja", a tizenöt évi dobruzsai száműzetést megélt, 92 esztendős Beczássy István, aki szerint az RMDSZ-vezetés "cserbenhagyta a falut", hogy Dálnokon nyolc éve sem szenátor, sem parlamenti képviselő nem járt, emiatt az érdekképviselet népszerűségvesztése érthető. A csíkkozmási Máthé Antal, a Pusztai-csoport egyik tagja sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az előző választásokon Hargita és Kovászna megye 90 százaléka a Romániai Demokratikus Konvenció mellé állt, amely azonban hátat fordított támogatóinak, s hogy az emberek nem ismerik az ő hajdani csoportjának valódi történetét. A Vargyason élő Lőrincz Károly a Szoboszlay-perben kivégzett tíz társára emlékezett, Zsók László pedig reményét fejezte ki, hogy a tízéves évforduló után lesz 20. és 30. születésnap is, s hogy a valós történeteket még nem nagyon ismerő ifjúság soraiban lesz majd, aki ápolja a hagyományt. /(benkő): Tízéves a VPFSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2000. június 26.

Megalakult a sepsiszentgyörgyi tanács 19 RMDSZ-es, 1 függetlenné lett, valamint 3 TDRP-RNEP-RNP koalíciós városatyával. Nyilvánvaló volt, hogy maradnak a régi alpolgármesterek, Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László, mégis a tanács megalakulása előtti napokban Fodor László visszalépett, nem akarta vállalni az alpolgármesteri tisztséget. Fodor László kilépett az RMDSZ-ből és független tanácsosként marad a tanácsban. Végül Czimbalmos Kozma Csaba mellett a helyi RMDSZ-Reform Tömörülés elnöke, Pethő István lett alpolgármester. Újra megválasztották Albert Álmost polgármesternek. - Elgondolkoztató, hogy a választópolgárok több mint fele nem ment el szavazni és elég nagy számban szavaztak a független jelöltre. /Meglepetés a tanácsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. szeptember 12.

Németh Zsolt külügyi államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Sepsiszentgyörgy városi tanácsa, Kovászna megye tanácsa és mások segítségével október 12-16. között Sepsiszentgyörgyön a Budapest Filmstúdió megrendezi az első magyar-román filmfesztivált. Kántor László, a Budapest Filmstúdió vezetője megállapította: magyar mozikban alig-alig láthatunk szlovák, román, jugoszláv filmet. Ezért gondoltat, hogy egy minden évben megismétlődő, bővülő fesztiválsorozatot kellene elindítani, ahol évente két közép-európai ország bemutatja egymásnak a saját friss termését egy évre kivetítve. Az első magyar-román fesztivál Sepsiszentgyörgyön lesz. Kántor felsorolta a bemutatandó filmeket. A hattagú zsűriben három magyar, három román filmkritikus ad egy-egy díjat egy-egy magyarországi és romániai filmnek. A fesztiválokon az országok alkotói is találkoznak. Meghívják a forgalmazókat is, hogy üzletet köthessenek. /Pósa Zoltán (Magyar Nemzet): Román-magyar filmfesztivál átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

2001. március 10.

A Legfelsőbb Bíróság is elutasította a sepsiszentgyörgyi tanács azon határozatát, hogy a December 1. utca felső végét Petőfi Sándorról keresztelte el. Ezzel lezártnak tekinthető a két éve tartó pereskedés. A tanács a döntésre még nem reagált, kézhez sem kapta a végzést. /(kilyén): Volt-nincs Petőfi utca. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2001. április 3.

Ígéretéhez híven Sepsiszentgyörgy városi tanácsa visszaadta a református egyháznak a Székely Mikó Kollégium épületét és területét. A legújabb épület kivételével - itt kap helyet ma a kapusház és néhány tanterem - valamennyi építmény, a tornaterem és az étkezde is egyházi tulajdonba kerül. A városi tanács már eljuttatta határozatát a prefektúrára, amelynek 15 nap áll a rendelkezésére, hogy véleményezze a tanácsi döntést. /Farkas Réka: A város visszaadta a Mikót. Hamarosan telekkönyvezhetik a református egyház tulajdonát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. június 9.

A sepsiszentgyörgyi városi tanács jún. 8-án első ízben tartotta ülését magyar nyelven. A szentgyörgyi tanácsnak 23 tagja van, ezek közül mindössze hárman román nemzetiségűek. Törvény szerint a román tanácsosoknak fordítani kellett volna a magyarul elhangzott felszólalásokat, de a budapesti Ferencváros kerület polgármesteri hivatala által adományozott fordítóberendezés nem érkezett meg idejében. Ennek ellenére Kulcsár Tünde, a hivatal titkárnője, biztosította a fordítást. A magyar tanácsosok kijelentették: román kollégáik beszédeit nem szükséges fordítani, ugyanis mindannyian nagyon jól tudnak románul. /Tanácsülés magyarul - Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2001. október 1.

Háromszéken nyomoznak az iskolákban a magyarországi tankönyvek után. Adrian Nastase kormányfő a helyzet kivizsgálását kérte, és jelezte, ahol ilyen nyomra bukkannak, leváltják az igazgatót. Solomon Maria Kovászna megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, az eddigi információk arra utalnak, hogy elsősorban külföldről származó idegennyelv-tankönyvekre bukkantak, ám ezekre megvan az oktatási tárca jóváhagyása. A művészeti iskolákban használnak még külföldi - német, osztrák és magyarországi - szakkönyveket, partitúrákat, de ilyen jellegű kiadványok Romániában nem is léteznek. A tankönyv-ellenőrzési akció ellen tiltakozott a sepsiszentgyörgyi városi tanács RMDSZ-frakciója és a városi RMDSZ-szervezet. Feltették a kérdést: "Rendelkezik-e a hazai magyar oktatás minden tantárgyból a minisztérium által jóváhagyott tankönyvekkel?" /Farkas Réka: Háromszéki jelentés. Nyomoznak a külföldi tankönyvek után. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2001. december 3.

Nov. 28-án tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szöveget és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Parvan Rodica úgy vélte: "ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Tulit Attila tanácsos felolvasta a város magyar tanácsosainak a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát, melyben a 20 tanácsos megdöbbenésének ad hangot "az országban az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulások" kapcsán és leszögezi, hogy a parlamenti bizottság jelentése "tudatosan és rosszindulatúan értelmezi az önkormányzatiság elvét; ezt az állami hatalom érvényesítése akadályaként tünteti fel és a román törvényhozás által elfogadott jogszabályok alkalmazását Hargita és Kovászna megyékben etnikai szeparációs kísérletnek állítja be. ... Sepsiszentgyörgy magyar polgárainak nemzeti méltóságát sérti az, hogy az említett jelentésben foglalt hazugságokkal országos hangulatkeltés folyik ellenünk.". /(Éltes Enikő): 20 városi tanácsos nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2003. március 24.

A sepsiszentgyörgyi tanácsnak a március 14-i rendőrségi razzia kapcsán tartott számon kérő ülése után Horia Grama prefektus közleményt adott ki, mely szerint a kormány területi megbízottjaként fenntartja a rendőrség álláspontját: az akciónak nem a magyar lakosság megfélemlítése volt a célja. Az akció törvényes volt. Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a kormánypárt megyei szervezetének elnöke márc. 23-ai sajtótájékoztatóján ironikusan mondta, a rendőrségnek egyetlenegy jóváhagyása hiányzott akciójához, mégpedig ,,a Székelyföld Autonóm Tartomány igen tisztelt RMDSZ-es vezetőihez címzett alázatos kérvény, engednék meg őuraságaik, hogy a rendőrség végezhesse a dolgát". A politikus kijelentette, nem történt semmiféle visszaélés. Rákérdeztünk: honnan tudja, beszélt-e érintettekkel? Nem, a megyei rendőrfőkapitánnyal tárgyalt - válaszolta. /(sz.): Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

2003. április 29.

Nem lépnek ki az RMDSZ-ből a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban megalakult Magyar Polgári Frakció tagjai. Albert Álmos polgármester felhívta figyelmüket: határozniuk kell, hova tartoznak.Nem áll szándékunkban kilépni az RMDSZ-ből, egyedül Gazda Zoltán függesztette fel már korábban tagságát - nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön Tulit Attila, a helyi tanácsban nemrég létrehozott Magyar Polgári Frakció nevű csoportosulás vezetője. A Magyar Polgári Frakcióhoz a húsz tagú RMDSZ-színekben megválasztott tanácsosból tízen csatlakoztak. Tulit Attila azért mondott le az RMDSZ-frakció élén betöltött tisztségéről, mert a március 14-i rendőrségi razziát követő tanácsülésen a tanács - a frakció előterjesztésével ellentétben - nem szavazta meg a rendőrparancsnokok menesztését követelő határozatot. Tulit Attila hangsúlyozta: a Polgári Frakció tagjai vállalják a politikai érdekképviseletet, szolgálni kívánják a kollektív jogok védelmét, a magyar polgári társadalom megerősödését "Nem az a kérdés, mi hogyan viszonyulunk az RMDSZ-hez, hanem az RMDSZ hogyan viszonyul az EMNT-höz. Nem az RMDSZ-tagsággal, hanem a csúcsvezetéssel van gond" - fejtette ki Tulit. Elmondta, amennyiben lehetetlenné válik az együttműködés az RMDSZ-szel, Erdélyi Magyar Polgári Egyesület néven új alakulattal indulnak az önkormányzati választásokon. /Farkas Réka: RMDSZ-tagok maradnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

2003. június 19.

Bizalmat szavazott a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ vezetőségének jún. 18-án a sepsiszentgyörgyi tanács, ugyanis a városháza végezte belső ellenőrzéskor az illetékesek nem találtak rendellenességet az intézmény adminisztrációjában. A színház vezetősége ellen a múlt év végén készült számvevőszéki jelentés miatt indított kivizsgálást a gazdasági rendőrség, az ügyészség idén jan. 13-án iktatta a feljelentést. A rendőrség átirattal fordult a városi tanácshoz, amelyben tájékoztatták a testületet, hogy Nemes Levente igazgató ellen nyomozást folytatnak. Az igazgatót többek között azzal vádolják, hogy a társulat két évvel ezelőtti magyarországi turnéján begyűlt 2971 dollárt a Laborfalvi Róza Alapítvány számlájára utalták át; az alapítvány törvénytelenül kölcsönzött a színháznak 60 millió lejt; 2001-ben a színház jogtalanul fizetett ki 77 millió lejt külföldi utazási költségre; 68 millió lejre rúgott a külföldi beszélgetések miatt a telefonszámla. A gazdasági rendőrség átiratában azt kérte a helyi tanácstól, döntsön arról, hogy civil félként részt kíván-e venni a színház vezetősége elleni perben. A városháza belső vizsgálatot rendelt el a Tamási Áron Színház 2001-2002-es évi pénzügyeinek tisztázására. A vizsgálat során kiderült, a rendőrség vádjai alaptalanok: a színház a 60 millió lejes kölcsönt Madách Az ember tragédiájának színreviteléért kérte az alapítványtól, és ezt a szerződés értelmében 2002-ben visszafizette. A külföldi utazásokkal kapcsolatban megjegyzik, ezek kifizetése az előírásoknak megfelelően, a törvények szerint történt, a telefonszámla 32,18 millió lejes túllépését pedig törlesztették az érintettek. A belső ellenőrzés nem talált pénzügyi rendellenességet a színház működésében, így a tanács úgy döntött, bizalmat szavaz az intézmény vezetőségének. /Farkas Réka: Bizalmat szavazott a tanács Bizalmat szavazott a tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

2003. augusztus 19.

A közigazgatási törvény immár két éve lehetővé tette a magyar nyelv használatát azokban az önkormányzati testületekben, amelyekben a tanácsosok több mint egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére ezzel a joggal csak a színmagyar települések tanácsosai élnek. A vegyes lakosságú települések magyar tanácsosainak többsége ódzkodik az anyanyelvhasználattól. Egyesek a tolmácsolás költségeire, mások az időveszteségre hivatkozva mondtak le a magyar megszólalásról. Markó Béla RMDSZ-elnök viszont úgy véli: élni kell a kiharcolt joggal.Szatmárnémeti "Szimbolikus esetekben tartjuk indokoltnak a magyar nyelv használatát a szatmárnémeti tanács ülésein. Erre már volt is példa, ünnepélyesebb alkalmakkor voltak felszólalások magyar nyelven is" - jelentette ki Ilyés Gyula, a város alpolgármestere. Ilyés nem tartja indokoltnak a magyar nyelv használatát a határozattervezetek megvitatásakor. "Engem személy szerint zavarna, ha arra kellene várnom, hogy valaki minden mondatomat lefordítsa. Ráadásul legfeljebb a Hivatalos Közlöny fordítói ismerik kellőképpen magyarul azt a jogi nyelvezetet, amelyen a határozattervezeteket meg kell szövegezni" - jelentette ki Ilyés. A 25 tagú testületben 11 tanácsos magyar. A Szatmár megyei tanácsban is hasonló a helyzet, bár a tanácsosok számaránya alapján használhatnák a magyar nyelvet, erre csak kivételes esetekben kerül sor.Ilyés, aki az RMDSZ megyei elnöki tisztségét is betölti, elmondta, a megyében nem készítettek statisztikát arról, hogy melyik településen használják a magyar nyelvet tanácsüléseken. "A csak magyarok által lakott településeken természetes a magyar nyelv használata, ez már korábban is gyakorlattá vált" - jelentette ki Ilyés. Nagyszalonta A hajdúváros önkormányzati képviselői közül elsőként Mikló Ferenc tiszteletes szólalt fel anyanyelvén, a testület egyik tavalyelőtti ülésén. Mikló Ferenc előbb magyarul, majd románul adta elő mondandóját, mire az egyik kormánypárti tanácsos megjegyezte, hogy a törvény fordított sorrendet ír elő. A szalontai tanácsüléseken annak ellenére sem lett bevett gyakorlat a magyar nyelvű megszólalás, hogy az önkormányzati képviselők kétharmada magyar, s egyikük-másikuk igencsak töri a román nyelvet. Tódor Albert polgármester néhányszor maga vállalta a tolmács szerepét, majd hozzáteszi: "Röhej az egész." Illyés Lajos, az RMDSZ-frakció szóvivője úgy látja, a polgármester és a polgármesteri hivatal hanyagsága miatt nem szólhatnak anyanyelvükön a tanácsüléseken a magyar önkormányzati képviselők.Sepsiszentgyörgy Háromszéken a többségi magyar lakosság arányának tükrében nem kellett volna gondot okoznia az anyanyelvhasználatnak a tanácsüléseken, ám az elmúlt két évben több vitát kavart a téma. A sepsiszentgyörgyi tanács például elindította a testvérváros Ferencvárostól ajándékba kapott tolmácsgépet, ám a három román önkormányzati képviselő visszautasította a fülhallgatók használatát. Nem voltak hajlandóak érdemben részt venni az üléseken, nem értették a magyarul elhangzó szövegeket, és minden esetben a határozatok ellen szavaztak. Végül majdnem két év elteltével született meg a kompromisszum, a három román tanácsosnak kis hangfalakon hangosítják ki a tolmács fordítását, ha pedig közülük kerül ki a gyűlésvezető, románul zajlik a soros ülés, ám a magyar tanácsosok magyarul mondják el felszólalásukat.A megyei tanácsban a törvény életbelépése óta kétnyelvűen zajlanak az ülések. A határozatokat románul és magyarul egyaránt felolvassák, és a magyar hozzászólók is elmondják mindkét nyelven mondanivalójukat. Gondot okoz a szövegek fordítása, sok esetben helytelenül, bikkfanyelven hangzanak a határozatok. Kovászna Kovászna város lakosságának 68 százaléka magyar, a tanácsülések a mai napig románul zajlanak. Hosszas viták és egyeztetések után tavaly tavasszal született egy határozat, amely szerint a magyar tanácsosok magyarul is felszólalhatnak, és tolmács fordítja románra hozzászólásukat. Öt tanácsülés után azonban visszatért a régi rend, így ma csak akkor hangzik el magyar szó a kovásznai tanácsban, ha egy-egy képviselőnek eszébe jut anyanyelvén hozzászólni, és ugyancsak ő fordítja románra mondanivalóját. A kovásznai városháza rugalmasan kezeli az értesítők kétnyelvűségét is. Alkalmanként kiadnak magyar értesítőt is a tanácsülés aktuális napirendi pontjaival, de van, amikor csak románul értesítik a képviselőket.Székelyudvarhelyen a helyi tanács minden tagja, a polgármester és a városházi alkalmazottak túlnyomó többsége magyar anyanyelvű, vagy folyékonyan beszél magyarul. Ennek köszönhetően már az önkormányzati törvény életbelépése előtt is magyarul folytak az ülések munkálatai, az itt hozott határozatokat pedig - akárcsak most - románul fogalmazták meg. Már első mandátuma idején Szász Jenő polgármester bevezette az elektronikus ülésvezető berendezés használatát, és azóta - a nagyobb hitelesség kedvéért - a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül. A 95 százalékban magyarok lakta település önkormányzati testületének nincsen román anyanyelvű tagja, így szinkronfordításra nem mutatkozott igény. Előfordul, hogy a testület RMDSZ-es frakciója és a független polgármester között elmérgesedett politikai viták rábírják Mircea Dusát, a megye prefektusát az udvarhelyi tanács egyes ülésein való részvételre - ilyenkor mindenki megpróbál románul fogalmazni. Zavaró viszont, hogy a magyarul folytatott viták során a székely városatyák román közigazgatási kifejezéseket udvarhelyszéki tájszólással, különösebb magyarítás nélkül használnak. "A komiszió elolvasta az amplaszamentről szóló anekszát, és hozott egy decsíziót" - hangzott el.Szováta Maros megye városai közül a törvény mindössze Marosvásárhelyen és Szovátán teszi lehetővé az anyanyelv használatát. Míg az etnikai összetétel rendkívül egyszerűvé teszi a helyzetet a fürdővárosban, a megyeszékhelyi önkormányzatban többször is ajtócsapkodással végződő kirohanásokat váltott ki a törvény érvényesítése. Szovátán a 19 tanácsos mindegyike magyar nemzetiségű, az önkormányzati ülések magyar nyelven folynak. Hegyi Mihály szovátai alpolgármester elmondta, hogy a határozattervezeteket két nyelven ismertetik, a vita viszont magyarul folyik. "Abban az esetben, ha a teremben románok is tartózkodnak, lefordítjuk az elhangzottakat. Határozataink is mindkét nyelven napvilágot látnak a hivatal által kiadott Szovátai Hírmondó című, havonta megjelenő lapunkban" - nyilatkozta Hegyi.Marosvásárhely Vásárhelyen eddig jóformán csak Ráduly Levente élt az anyanyelv-használati joggal, ami kezdetben a kisebbségben lévő román tanácsosok egy részének felháborodását váltotta ki. Az egységpárti Mircea Stefanovici többször is kirohant a teremből, becsapva maga mögött az ajtót. Példáját időnként a PRM tagjai is követték. Szintén Ráduly az, aki több ízben is szorgalmazta a már szinte két éve megszavazott, de a mai napig is "várakozó listán" szereplő fordítógép beszerzését. Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese, Kolozsváry Zoltán kijelentette, hogy ő soha nem fog magyarul beszélni a tanácsüléseken. Operativitás szempontjából Fodor Imre alpolgármester is indokolatlannak tartja az állandó kétnyelvűséget. "Vannak olyan dolgok, amit magyarul kell elmondani, de nem mindent. Az átlagos harminc napirendi pont nem is teszi lehetővé, hogy beférjünk az időbe" - állítja Fodor. A volt polgármester viszont azt sérelmezi, hogy utódja leszűkítette az anyanyelv-használatot a hivatalban. /Ódzkodnak az anyanyelvhasználattól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

2003. október 2.

Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2003. október 13.

Okt. 12-én Hargita, Maros és Kovászna megyében megalakultak a helyi székely nemzeti tanácsok, az utóbbi megyében 50 településen, amelyek az okt. 26-án megalakuló Székely Nemzeti Tanácsban tömörülnek majd. Sepsiszentgyörgyön a helyi Székely Tanács alakuló ülésán mintegy kétszázan vettek részt, Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tagja ismertette az autonómia-tervet. A sepsiszentgyörgyi tanács elnökévé Kónya Ádám RMDSZ-es városi tanácsost választották, aki hangsúlyozta, a testületek nem tömörülnek politikai pártba, és nem az RMDSZ ellen tevékenykednek. Kovásznán több mint hatvanan, Baróton több mint százan vettek részt a helyi székely tanács alakuló ülésén. /Székely tanácsok Háromszék 50 településén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2003. december 3.

Először fordult elő a sepsiszentgyörgyi tanács ülésén, hogy a testület nem fogadott el egy beszámolót. A polgármesteri hivatal városgazdálkodásért felelős osztálya vezetőjének, Bálinth Csabának a városi kertészet éves tevékenységéről és az előpataki táborról (úgynevezett tanyáról) kellett beszámolnia, ám az önkormányzati képviselők hiányosnak találták az adatfelsorolást, és számos kritikát, kérdést fogalmaztak meg. /Farkas Réka: Elutasított beszámoló. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

2004. március 27.

   Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat márc. 26-i ülésén Kulcsár Tünde jegyző felolvasta a prefektus márc. 5-én kelt rendeletét, melyben a kormánymegbízott – összeférhetetlenségre hivatkozva – elrendeli Tulit Attila tanácsi mandátumának megszűnését. Tulit Attila, az MPSZ megyei elnöke csak az ülésen értesült felfüggesztéséről, a rendelet keletkezése óta eltelt közel három hét alatt sem a prefektúra, sem a városháza nem értesítette arról, hogy immár nem lenne a tanács tagja. Eddig folyamatosan részt vett az önkormányzat munkálataiban. /(vop): Felfüggesztették tisztségéből Tulit Attila képviselőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

2004. november 25.

Sepsiszentgyörgyön a román Constantin Brancusi Iskolaközpont vezetősége a diákokkal együtt megakadályozta Kozma Csaba alpolgármestert és Kónya Ádámot, a városi tanács kulturális bizottságának elnökét az emléktábla felszerelésében, amelyet Lósy Schmidt Ede születésének 125. évfordulója alkalmával kívántak elhelyezni. Az első magyar nyelvű műszaki szótár szerzője az iskola épületében született. A sepsiszentgyörgyi városi tanács kulturális bizottsága jóváhagyta az emléktábla elhelyezését, de az intézmény vezetősége Rodica Pirvan iskolaigazgatóval az élen nem egyezett bele a tábla elhelyezésébe. Albert Álmos polgármester az incidens után rendkívüli tanácsülést hívott össze, ahol úgy döntöttek, hogy a legrövidebb időn belül fel kell szerelni az emléktáblát. Albert Álmos szerint a Kovászna megyei SZDP politikai támadásáról van szó. /Egy sepsiszentgyörgyi iskola román diákjai és igazgatója megakadályozzák egy emléktábla elhelyezését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2005. április 13.

Másodfokon a tavalyi Pro Urbe-díjak visszavonására kötelezte a táblabíróság Sepsiszentgyörgy önkormányzatát, miután Horia Grama volt kormánymegbízott annak idején beperelte a testületet díjodaítélő határozata ,,diszkrimatív” jellegéért. Tavaly ismételten nézeteltérés alakult ki a városi képviselők között, mert a testület úgy döntött, 2004-ben csak három városlakót tüntetnek ki, mindannyian magyarokat. Horia Grama prefektus beperelte az önkormányzatot, alapfokon a város nyert, de a prefektus nem hagyta annyiban, megfellebbezte az ítéletet. Az a döntés született, hogy a határozatot érvénytelenítenie kell az önkormányzatnak. A tárgyalás múlt hónap végén zajlott, indoklást a városháza még nem kapott, így nem tudják még, miért találta másodjára ,,diszkriminatívnak” a bíróság a tanácshatározatot, annyi azonban bizonyos, a döntést megfellebbezik. Czimbalmos Kozma Csaba alpolgármester elmondta, a díjakat nem vonják vissza. /(vop): Nem vonják vissza a Pro Urbe-díjakat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

2005. április 15.

Beperelte a sepsiszentgyörgyi Constantin Brancusi Iskolacsoport vezetősége a helyi tanácsot és a polgármesteri hivatalt az iskola falán elhelyezett Lósy Schmidt Ede-emléktábla miatt. A tanintézet vezetősége arra hivatkozott, hogy a tanács törvénytelenül, az iskola beleegyezése nélkül helyezte el a táblát az iskola falán tavaly novemberben, és nem bizonyított, hogy Lósy Schmidt Ede valóban az épületben született. A sepsiszentgyörgyi tanács a magyar tudomány napja alkalmából akarta elhelyezni az emléktáblát az épület falán, Lósy Schmidt Ede egykori mikós diák, a budapesti Magyar Műszaki Múzeum megalapítója tiszteletére, aki ebben a házban született. Rodica Parvan iskolaigazgatónak az ellenkezése miatt a tábla avatására néhány napos késéssel került sor. Az avatóünnepség botrányba fulladt, mivel a városi tanácsosi tisztséget is betöltő Rodica Parvan az intézmény diákjait vezényelte ki, hogy megakadályozza az emléktábla felavatását. Albert Álmos polgármester elmondta, a tanács minden szükséges engedélyt beszerzett az emléktábla elhelyezésére. /Bíró Blanka: Törvény előtt a Lósy-emléktábla ügye. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2005. június 10.

Kötő József államtitkár Sepsiszentgyörgyre látogatott. Megígérte: jövőre megkezdhetik az évek óta tervezett sepsiszentgyörgyi egyetemi campus építését a Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata számára. A tervek szerint az 1500 férőhelyes épületben előadótermek, laboratóriumok és szálláshelyek lesznek. Kötő József javasolta, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és az egyetem vezetői kérjék az oktatási szaktárcát, jövő évi költségvetéséből különítsen el pénzt erre a célra. /Bíró Blanka: Jövőtől épülhet a BBTE-campus? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

2005. december 16.

„Nem ragaszkodom minden áron az igazgatói székhez, inkább lemondok róla, mintsem saját kezemmel tegyem tönkre a színházat” – nyilatkozta a Krónikának a Magyarországon tartózkodó Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatói állására novemberben kiírt versenyvizsga győztese. Bocsárdi levélben foglalt kéréseit elutasította a városi tanács. Bocsárdi László azt kérte, hogy a színház összköltségvetésének tíz százaléka nemcsak a jegy- és bérleteladásból, hanem különböző támogatásokból is állhasson. „A saját bevétel címszó alá nagyon sok minden tartozik. Bocsárdi László a jelenlegi menedzseri szerződésben foglaltakat nem hajlandó aláírni. A szentgyörgyi tanácstagok legutóbbi ülésükön arra hivatkozva utasították vissza Bocsárdi László indítványait, hogy a szerződés feltételeinek módosítása jogilag lehetetlen. /Bíró Blanka, Márton Éva: Változások a szentgyörgyi Tamási Áron Színház élén? = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

2005. december 21.

A Budapesten vendégrendező Bocsárdi László aláírta az eredeti, tehát nem módosított szerződést, ezzel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója lett. Előzőleg még azt nyilatkozta, hogy csak az általa kért változtatások esetén írja alá a dokumentumot. Kifogásolta, hogy az önkormányzat meghatározta bevételi terv teljesítése művészileg értéktelen előadások megrendezésére kényszeríti. Keresztélyi Irma, a művelődési bizottság elnöke rossz néven vette, hogy Bocsárdi garanciavállalást követelt a képviselőtestülettől a szerződési feltételek három hónap múlva esedékes újratárgyalására. /Domokos Péter: Bocsárdi László aláírta szerződését. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2006. február 2.

A Kovászna Megyei Törvényszék a prefektúrának kedvező ítéletet hozott, miután a kormánybiztosi hivatal a közigazgatási bíróságon megtámadta a sepsiszentgyörgyi városi önkormányzat döntését azzal kapcsolatban, hogy az 1918 December 1 sugárút egy szakaszát Petőfi Sándorról nevezzék el. György Ervin prefektus akkor kijelentette, a prefektúra azt követően támadta meg a városi tanács határozatát, miután az önkormányzat nem válaszolt arra a felszólításra, amely a határozat utcanév-változtatással kapcsolatos részének visszavonását kérte. György Ervin prefektus elmondta, kérte, hogy a sepsiszentgyörgyi tanács módosítsa az utcák elnevezésével foglalkozó bizottság rendszabályzatát, mivel ebben az esetben nem kényszerült volna arra, hogy megtámadja a határozatot. /Nem kell Petőfi utca a „magyar” prefektusnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

2006. október 23.

Történelmi parkot és 1956-os emlékművet avattak Sepsiszentgyörgyön a Városi Művelődési Ház udvarán, október 22-én, vasárnap. A szervezők, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság a helyi tanács és a prefektúra támogatásával állították fel Vargha Mihály alkotását. Megnyitóbeszédében Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke az ember olthatatlan szabadságvágyáról szólt. Az emlékművet Hajdó István plébános szentelte meg. /Simó Erzsébet: Emlékművet avattak Sepsiszentgyörgyön (1956-ra emlékezünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2006. október 31.

Október 30-án Sepsiszentgyörgyön rendkívüli ülésen elfogadta képviselőtestület, hogy társul a Szövetség Székelyföldért Egyesülethez. A határozat szerint az egyesület jogi személyiséggel rendelkezik majd, és a régió gazdasági, szociális, kulturális fejlődését célozza. A határozat felhatalmazza Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy a megyeszékhely és a helyi tanács nevében vegyen részt az egyesület statútuma kidolgozásában. Albert Álmos elmondta, hogy ennek haszonélvezője nemcsak Sepsiszentgyörgy lakossága lesz, hanem az érdekszférájába tartozó települések is. /Domokos Péter: Szentgyörgy szövetséget köt a Székelyföldért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2007. február 7.

Március 15-ét nyilvánítsa munkaszüneti nappá a városi önkormányzat ezt kezdeményezi a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Tavaly szintén előálltak az ötlettel, akkor országos szinten szerették volna elérni, hogy a többségében magyarok lakta településeken szabad nap legyen március idusán. Akciójuk nem járt sikerrel, kiderült, a helyi tanácsoknak joguk van erről dönteni, ezért idén Gazda Zoltán elnök a sepsiszentgyörgyi testületet kérte fel, hozzon határozatot erről. /(-kas): Március 15. munkaszüneti nap? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998