udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Sepsiszentgyorgyi Varosi Mûvelõdesi Haz/Kulturpalota

2005. március 11.

Sepsiszentgyörgyön a Szakszervezetek Műve­lődési Házának vezetősége teljesíthetetlen feltételeket szabott a Háromszék Táncegyüttesnek a bérleti szerződés meghosszabbításához: az eddigi négyzetméterenkénti egy euró bérleti díjat ennek háromszorosára emeli, sőt, a stúdióteremben tartott előadások bevételének 15 százalékára is igényt tart. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője közölte, 15 éve rendesen fizető albérlők, a körülmények viszont, amelyeket a tulajdonos biztosít, csapnivalóak: az ablakokon beesik az eső, fűtés csak annyi, hogy a csövek el ne fagyjanak. Albert Álmos polgármester elmondta, hogy a Szakszervezetek Művelődési Háza 223,8 millió lejjel tartozik a városnak. Múlt év végén az egyre csak duzzadó adósságot látva, az önkormányzat foglalást jelentett be a művelődési házra, emiatt bosszúból támadtak a táncegyüttesre, nagyobb összeget követelve. /(vop): Utcára kerül a Háromszék Táncegyüttes? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

2005. november 25.

Öt-tíz évig nem lesz megfelelő székhelye a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Sepsiszentgyörgyi Főiskolájának (SF), mert nem tudja átvenni a városi önkormányzatnak az erre a célra kiszemelt Szakszervezetek Művelődési Házát (SZMH) a hasonló romániai ingatlanokat kezelő Sind Romaniától. A főiskola évek óta súlyos teremgondokkal küszködik, ezért Albert javasolni fogja a városi képviselőtestületnek a folyamatosan csökkenő diáklétszám miatt a Mezőgépészeti Gimnázium, valamint a sepsiszentgyörgy-ószemerjai Kiss Árpád Általános Iskola átszervezését úgy, hogy előbbi 2006-ban adja át épületét a BBTE-tagozatnak, utóbbi pedig ossza meg tantermeit a már meglévő posztliceális oktatási intézménnyel, illetve a főiskolával. /Domokos Péter: Otthonkereső főiskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2006. október 23.

Történelmi parkot és 1956-os emlékművet avattak Sepsiszentgyörgyön a Városi Művelődési Ház udvarán, október 22-én, vasárnap. A szervezők, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság a helyi tanács és a prefektúra támogatásával állították fel Vargha Mihály alkotását. Megnyitóbeszédében Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke az ember olthatatlan szabadságvágyáról szólt. Az emlékművet Hajdó István plébános szentelte meg. /Simó Erzsébet: Emlékművet avattak Sepsiszentgyörgyön (1956-ra emlékezünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2007. január 10.

Január 9-én zsúfolásig megtelt Sepsiszentgyörgyön a kultúrpalota nagyterme a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadására. A Wass Albert kisregényeiből színpadra állított A világ és a vége című előadást az erdélyi turné harmadik állomásaként mutatta be nagy sikerrel a délvidéki társulat. /(Fer-): Wass Albert vonzereje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2007. március 29.

Örkény István Tóthék abszurd drámáját Florin Vidamski rendezésében mutatja be március 29-én Sepsiszentgyörgyön a szakszervezeti művelődési házban a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, a mozgásszínházként ismert társulat, a Háromszék Táncegyüttes mellett működő színészcsapat. /Fekete Réka: /Tóthék (Bemutató az M stúdióban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2007. április 28.

A Civilek Háromszékért Szövetség /CIVEK/ egyik tagszervezete a Lajtha László Alapítvány, 1992-ben alakult meg. Fő tevékenysége a hagyományos népzene- és néptáncmozgalom, kiemelten a Háromszék Táncegyüttes támogatása. Rendszeres tevékenységei közül a sepsiszentgyörgyi táncház szervezése kiemelkedő fontosságú. A táncházakat szeptember végétől május végéig minden szerdán a sepsiszentgyörgyi Városi Művelődési Házban tartják. A Lajtha László Alapítvány folklóranyag gyűjtésére nyújt lehetőséget amatőr és hivatásos gyűjtőknek egyaránt. /Lajtha László Alapítvány (Civil híradó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

2007. október 20.

Kell-e a hit a ma emberének témával hirdetett meg beszélgetést Sepsiszentgyörgyön a művelődési ház terefereklubja. Házigazda Matekovics János, a meghívott pedig Kovács István unitárius lelkész volt. A globalizált, minden eladható, minden megvehető világnézet, a fél évszázadig tartó, Istent, hitet, vallási erkölcsöt kizáró, materialista elméletre, filozófiára épülő, romba dőlt társadalmi rendszer örökségeként a ma embere valamiféle vallási vákuumba: hitűrbe került. Ennyi tévelygő, lebegő, irányvesztett, hamis erkölcsöket valló és kereső ember még talán soha sem élt. Az emberi szívekből, lelkekből, ha hiányzik egy fix pont, amelyre alapozni, építeni lehet. Napjainkban ezt a lebegő, önmagát, Istenét kereső, tévelygő embert keresi meg az a magát hitesnek nevező ,,kereszteshadsereg”, amely gyors megoldást kínál. A kereső ember így könnyen áldozatává válik álprófétáknak és guruknak. A hitre minden embernek szüksége van. Még a magukat istentagadóknak, ateistáknak nevezőknek is. Mert a hit Isten ajándéka, enélkül az ember nem lehetne ember. /Simó Edmund: Kell-e a hit? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2007. november 12.

Filmfesztivál zajlott az utóbbi napokban Sepsiszentgyörgyön a volt Művész moziban, az érdeklődők 8 nagyjátékfilmet és 16 rövidfilmet tekinthettek meg. A KortARS Filmnapokat hagyományteremtő jelleggel hozta létre a Huszárik Filmklub és a sepsiszentgyörgyi Városi Művelődési Ház. Bár a KortARS Filmnapokat naponta alig kéttucat érdeklődő látogatta, Lázár Prezsmer Endre szerint a fesztivál kellemes hangulatban zajlott. /Kovács Zsolt: Lelkes producerek, lusta nézők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2008. február 23.

Sepsiszentgyörgyön a kultúrpalota Lajtha László Stúdiótermében lép fel február 25-én Nagy Eszter, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem színház és televízió karának végzett színésze egyéni előadóesttel, Visky András Tirami sú című monodrámája alapján készült Anyanyelve: csipesz címmel. Nagy Esztert a sepsiszentgyörgyi közönség az M Stúdió mozgásművészeként ismerhette meg. /(fekete): Nagy Eszter egyéni előadóestje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

2008. május 28.

Múlt héten hivatalos nevet is kapott a nagyszebeni református templom belső terében berendezett kiállítótér: a Református Templom Galériában immár negyedszer nyílt kiállítás. A mostani Képes Krónika. A magyarok második bejövetele címmel a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását nyújtó történeti-művészeti forrásmunkából nyílt tárlat. A házigazda-lelkipásztor, Varró Sándor beszélt a Képes Krónikáról. Guttman Szabolcs, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete tiszteletbeli elnöke, a város főépítésze elmondta, hogy a honfoglalás különböző állomásai megjelölték a helyét a Kárpát-medence később megépítendő településeinek, a városoknak. A nagyszebeni Szórványkollégium diákjainak ebben az évben több mint tíz kiállítást lesz lehetőségük látni-tanulmányozni. Serfőző Levente, a HíD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szólt a Sepsiszentgyörgyi Művelődési Házzal és annak igazgatójával, Hadnagy Miklóssal kialakított partnerkapcsolatról, amely ezt a kiállítást is lehetővé tette. /V. S. : Nagyszeben. Honfoglalás a Református Templom Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2008. november 10.

A huszadik alkalommal megrendezett sepsiszentgyörgyi népzene- és néptánctalálkozón az utóbbi években elhunyt neves muzsikusoknak és táncosoknak hosszú névsora arra figyelmeztet, a népzene- és néptáncörökségre vigyázni kell, mert vészesen fogynak azok, akik apáiktól, nagyapáiktól tanulták mindezt. Zsúfolásig megtelt a kultúrpalota nagyterme. A közönség különös elismeréssel köszöntötte a találkozók visszatérő adatközlőit. A gálán fellépett az erdélyi magyar népzene és néptánc adatközlőinek színe-java. November 9-én, vasárnap a sportcsarnokban közel kétszáz óvodás és kisiskolás gyermek játszotta és táncolta el a Folker együttessel együtt a Kecsketánc-mesét. Az igazi nagy parádé ezután következett, első önálló műsorát mutatta be a Virág Endre vezette Százlábú Gyermek Néptáncegyüttes. /Fekete Réka: Az erdélyi népzene és néptánc gazdái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

2009. február 4.

Napjainkban a közösségi összetartozás alkalmait a különböző klubok igyekeznek megteremteni. Sepsiszentgyörgyön például a városi művelődési ház pincehelyiségében a hét különböző napjain különböző klubok tagjai találkoznak, a Huszárik filmklub, a Holló Ernő Sajtópince, a Terefereklub és a Dzsesszklub. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondta, hogy az országban a Holló Ernő Sajtópince az egyetlen, folyamatosan működő magyar sajtóklub. Az évek során számos szerkesztőség munkatársai fordultak meg itt; Kolozsvárról például öt szerkesztőséget láttak vendégül (Szabadság, Krónika, Művelődés, Korunk, Magyar Kisebbség), Csíkszeredából és Székelyudvarhelyről kettőt-kettőt (Hargita Népe, Csíki Hírlap, illetve Udvarhelyi Híradó és Polgári Élet). Kézdivásárhelyről már többször a sajtóklub vendége volt a Székely Hírmondó, és az új évadot ismét egy kézdivásárhelyi szerkesztőség meghívásával kezdik: február 4-én a tavaly új sorozatával induló, 105 éves Székely Újság a vendégük. A következő héten a könyve megjelenése előtt álló színművész, László Károly, majd a három sepsiszentgyörgyi rádióból a Sepsi Rádió, végül a Brassói Lapok szerkesztősége lesz a vendégük. /Matekovics János: Újra találkozunk! (Pinceklub Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2009. április 20.

Józsa Lajos a sepsiszentgyörgyi céhes életet kutatta évek óta. Olyan tekintélyes anyagot gyűjtött össze, mely már megérett egy könyv kiadására. Erről tartott előadást április 20-án a városi művelődési házban. Sepsiszentgyörgyön meglehetősen későre, 1808-ban a csizmadiák kapták az első céhes levelet, de erre is öt évet kellett várniuk a kolozsvári guberniumhoz való felterjesztést követően. 1829-ben a vargák és tímárok a csizmadiáktól vásárolnak céhlevelet. Józsa Lajos mesélt a céhek szabályzatáról, működéséről, csupa kihalt szavakat említve: céhmester, kiscéhmester, atyamester, látómester, bejárómester stb. /Váry O. Péter: Céhtörténet – helytörténet (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998