udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Sigismund Toduta Zeneliceum (Kolozsvar)

2000. január 7.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei szervezete érdemdiplomával tüntette ki Csalah Márta nyugalmazott zenetanárnőt a hazai zeneoktatás terén kifejtett tevékenységéért. Csalah Márta zeneóvodája két évtizeden át a magyar népzenét felkaroló, Kodály Zoltán nevével fémjelzett zeneoktatás fellegvára volt Kolozsváron. Csalah Márta a kolozsvári zenelíceum magyar tagozata megmaradását is segítette, hiszen az ő keze alól került ki az I. osztályba jelentkező gyermekek jelentős hányada. Kolozsvár zenész- és zenét szerető/fogyasztó társadalmának nagy része 1960 és 1980 között Csalah Márta zeneóvodájában "fertőződött". /Csalah Márta kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2000. március 21.

Ötvenéves a kolozsvári zenelíceum, azonban, hogy a kolozsvári zeneoktatásnak évszázados hagyománya van. Báró Bánffy György támogatásával 1819-ben alakul meg az első magyar zeneiskola, a Zenekonzervatórium. A két világháború között működő Marianum leánynevelő intézet (1932-ig) az Állami Zenekonzervatórium (a későbbi Zene- és Drámaművészeti Akadémia), a Magyar Zenekonzervatórium (1920-tól) olyan előzmények voltak, amelyre felépülhetett a háború utáni zeneoktatás. 1948-ban Zeno Vancea tanügyminiszter 9 városban indíttatott zene-középiskolát. A Kolozsvári Művészeti Szakközépiskola - zenei, képzőművészeti és koreográfiai szakokkal - 1949. szeptember 13-án nyitotta meg kapuját. Az új iskola székhelyéül a felszámolt Ferenc-rendi zárda 1430-1450 között épült gótikus épületét jelölték ki. Az első évben rendszeres tehetségkutatással sikerült megalakítani az osztályokat. Az iskola igazgatását 1950-től Guttman Mihály vette át. 1955 körül a többi városokban megszűntek a zeneiskolák. 1966-tól az iskola a Kolozsvári Zenelíceum nevet viselte 1979-ig, amikor a három művészeti profil közös Művészeti Líceum néven egyetlen hatalmas művészeti szakközépiskolában tömörült. A 80-as években a magyar tagozat első osztályaiban /elemei/ megszüntették az anyanyelvű tanítást, a magyar osztályok csak 1990-ben létesültek újra. 1990-től a művészeti szakközépiskolák újból különváltak. Jelenleg a zenelíceum 786 diákkal működik, amelyből 201 magyar tagozatos. /Kulcsár Gabriella: Ötvenéves a kolozsvári zenelíceum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2004. szeptember 23.

Tovább csökken az első osztályosok száma. Kolozs megyében a 8896 nyolcadikat végzett diákhoz képest csak 6282 első osztályost jegyeztek be, emiatt a tavalyi 9057 állás az idén ősszel 8550 főre zsugorodott. Három átszervezett tanintézmény nyitott kaput szeptemberben: a Bánffyhunyadi Iskolaközpont (a környék igényeinek eleget téve), a Monostor negyedi Eugen Pora Elméleti Líceum (a negyedben eddig nem volt elméleti líceum) és a Mócsi Szakiskola (a környék diákjaira is számítva). A Zenelíceum épületét a ferencesek visszakérték. Corega elmondta: a Zenelíceumot nem fenyegeti "kilakoltatás". /Szabó Csaba: Tovább csökken az első osztályosok száma. Három átszervezett tanintézmény nyitott kaput. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2004. december 6.

Dec. 4-én tartotta Mikulás-váró hangversenyét a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében. A hangversenyt Guttmann Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Kilenc énekkar lépett fel: a Báthory István Líceum gyermek- és vegyeskara, a magyarlónai református gyermekkar, a zilahi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Tompa László és a farkaslaki Tamási Áron iskolák összevont énekkara, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceum Szeminárium fiúkórusa, a kolozsvári Református Kollégium énekkara és a kolozsvári Zenelíceum kórusa. /Hintós Diana: Mikulást várni jó – énekelni még jobb. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2005. szeptember 12.

Kolozsváron a Báthory István Gimnázium aligazgatónője, Káptalan Erna szerint a gimnázium 1100 tanulója és a tanárok bizakodó hangulatban kezdhetik az új tanévet. A tantermek rendbetétele a múlt héten befejeződött, három teljes létszámú első osztály kezd az új tanévben. A Brassai Sámuel Gimnázium igazgatónője, Kósa Mária elmondása szerint végleges kinevezéssel rendelkező tanáraik vannak. Jelenleg a nappali tagozatra hozzávetőlegesen 800 diák jár, az esti tagozaton pedig 300 körüli a diáklétszám. Idén két első osztály indult. Gond van a X. osztályos tankönyvekkel: a tanterv-változás miatt az új tankönyvek fordítása akadályba ütközött, ezért ezek csak a tanévkezdés után fognak megérkezni. Az Apáczai Csere János Gimnázium igazgatója, Wolf Rudolf véleménye szerint a diáklétszám csökkenőben van az alsó tagozat osztályaiban, másrészt pedig az V–VII. osztály délutáni tanítása nem felel meg a szülőknek. Az iskolának ebben a tanévben több mint 650 tanulója van. Jelenleg egy első osztályt indítottak. A Kolozsvári Református Kollégium tanára, László Margit tájékoztatott: a kollégium 265 diákja változatlan körülmények között kezdi a tanévet. Létrejött a három IX. osztály. A János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatónője, Popa Márta a tankönyvek hiányára panaszkodott. Idén egy, 25-ös létszámú első osztályt indítottak, a IX. osztályban pedig két osztály indult: egy a reál és egy a humán tagozaton. Jelenleg 330 diák tanul ebben a tanintézményben. A Római Katolikus Gimnázium igazgatónője, Schuller Hajnal szerint az iskola közel 200 tanulója számára mind a tankönyvellátás, mind a tanerők helyzete megoldott. A Sigismund Toduta Zeneiskola aligazgatója, Máthé Árpád arról számolt be, hogy egy magyar és két román osztály van mindegyik évfolyamon. A Donát negyedi Onisifor Ghibu Természettudományi Gimnázium aligazgatónője, Irsay Mónika szerint iskola összlétszáma 1500 tanuló, ebből közel 300 tanuló jár a magyar tagozaton. A Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola aligazgatónője, Tonder Ilona szerint az iskolába hozzávetőlegesen 700 gyerek jár, ebből közel 150 a magyar tagozaton tanulók létszáma. A Monostor negyedi Ion Creanga Általános Iskola aligazgatója, Márk Lajos közölte, az iskola összlétszáma 1100 fő, ebből a magyar osztályban tanuló gyerekek számaránya 27 százalék, azaz közel 400 tanuló. Minden évfolyamon van magyar osztály, sőt: a 7. és 8. osztályban két párhuzamos magyar tannyelvű osztály van – mindegyikben több mint 20 gyerekkel. /Nagy-Hintós Diana: Különösebb gondok nélkül indul az iskola. Országszerte ma kezdődik a 2005/2006-os tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2007. január 22.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a Romániai Magyar Dalosszövetséggel közösen ünnepi műsorral áldozott január 19-én a Magyar Kultúra Napjának Kolozsváron. Tőkés Elek, a Báthory-líceum igazgatója kiemelte: – Az általános és a magyar kultúra örökösei, hordozói és továbbépítői vagyunk. Kiváltságos helyzetben kiváltságos kultúrát örököltünk. Ez a nap pedig szembesítésre késztet: milyen boldog emberek vagyunk. A legszebb, legdallamosabb nyelvet használjuk. Bár tömeg- és kultúrairtásai során a 20. század a történelem egyik legbűnösebb százada, mégsem hihetjük el, hogy az emberség, a magyarság kiégett. A kolozsvári zeneiskola diákjai Kodály-darabokat adtak elő. – A Magyar Kultúra Napját most Bartók és Kodály szellemében ünnepeljük – mondta dr. Almási István népzenetudós. /Nagy-Hintós Diana: Magyar Kultúra Napja. Újra életet hirdetett a nép dala. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2007. március 6.

Elhunyt Amirás (Tenner) Pálma zongoraművésznő és zongoratanárnő, a II. világháború utáni kolozsvári zenei élet egyik jeles képviselője. Hosszú évtizedeken át tartó pedagógiai tevékenysége – a kolozsvári zenelíceum tanára volt – gyümölcseként a világ szinte minden táján működnek volt tanítványai. Mindkét fia, Gábor és Miklós nemzetközileg is ismert zenész lett. /Kovács Sándor: In memoriam Amirás Pálma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2007. szeptember 18.

Romániában szeptember 17-én elkezdődött a 2007-2008-as tanév. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kézdivásárhelyen ünnepelte a tanévkezdést. Az idei tanévkezdés több kolozsvári iskolában kettős ünnepet jelent, hiszen egyben fennállásuk 450. évfordulóját is ünneplik. A Báthory István Líceumban Tőkés Elek igazgató üdvözlete után Kovács Sándor főesperes köszöntője hangzott el, majd Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója a keresztény értékek követésére buzdított. Az Apáczai Csere János Líceum megnyitóján a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt hirdetett igét. Wolf Rudolf igazgató megköszönte, hogy itt tarthatták meg az évnyitói ünnepséget. A Sigismund Toduta Zeneiskolában az új magyar aligazgató, Kállay-Miklós Tünde kétnyelvű beszédet tartott. A Református Kollégium 18. tanévét, fennállásának 450. évfordulóját ünnepli, emlékeztetett Székely Árpád iskolaigazgató. Elmondta, hogy idén 11 osztályban 274 tanuló kezdi a tanévet a kollégiumban. Kató Levente egyházkerületi tanácsos a Kárpát Medencei Iskolák 12. találkozóján elhangzott gondolatokat osztotta meg a megnyitó ünnepség résztvevőivel. A másik két, 450 éves évfordulóját ünneplő iskola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium. A Brassaiban Kósa Mária igazgató szólt a tanulókhoz, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitóján pedig Popa Márta igazgató. Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum idei tanévnyitó ünnepségét a székesegyházban tartották. Gál László igazgató az iskola udvarán mondott beszédet. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató beszéde nemcsak a diákokhoz, hanem a kollegákhoz is szólt. A kollégium közel 800 tanulójából és óvodásából idén 25 elsőosztályos, 33 ötödikes és 100 kilencedik osztályos kezdte a tanévet. Lupényban ökumenikus évnyitóra került sor a református templomban, a múlt héten zajlott gyermek-bibliahét záróünnepségeként. A Zsil-völgyének minden zugából összesereglett gyermekek és tanítóik jelenlétében Gall Sándor református lelkész, esperes nyitotta meg a tanévet. Bemutatták Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő Pitypang című, gyermekek számára írott verseskötetét. /Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév. Idén több kolozsvári magyar iskola ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2007. december 18.

Kulcsár Gabriella hozzáértő irányításának köszönhetően születésnapján emlékeztek Kodály Zoltánra a kolozsvári S. Toduta Zeneiskola diákjai, tanárai és a líceum dísztermét megtöltő közönség, mondta el Tóth-Guttman Emese, a Romániai Dalosszövetség elnöke. Az emlékest az ősszel alakult Kolozsvári Magyar Pedagógusok énekkarának fellépésével zárult. /N. -H. D. : Újra zenélt Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2007. december 21.

December 17-én Kolozsváron a S. Toduta Zenelíceum román és magyar tagozata első ízben ünnepelt együtt az adventi várakozásban. A kétnyelvű áhítat után Adorjáni Ágota, végzős növendék orgonált. /Kulcsár Gabriella: Együtt ünnepeltünk: közös karácsonyi koncert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2008. március 22.

László Ferenc pályáját kimagasló szellemi képességei mellett akaratereje és szilárd keresztény hite határozta meg. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett oklevele szerint fuvolaművészként kezdte a tevékenységét, és több romániai városban, illetve kelet-európai országban hangversenyezett. Néhány év múltán azonban a kamarazene-tanári hivatást választotta. Előbb Kolozsváron a Zenei Líceumban tanított, majd a Bukaresti Zeneakadémián, vállalva a heti rendszerességgel tett utazások fáradalmait, s végül, 1991-től a Kolozsvári Zeneakadémián. Az egyetemen az adjunktusi beosztástól a professzoriig ért el. Kolozsváron tanszék- és doktorátusvezető tanárrá nevezték ki. Jelenleg ugyanitt konzulens professzor. Zenetudósként főleg zenetörténeti kérdésekkel foglalkozott. Több mint húsz könyvének java részét Bartóknak szentelte. Zenetudományi művek mellett konferenciákon tartott előadásokat, de jelentős publicisztikai munkássága is. Éveken át szerkesztette A Hét című lap zenei oldalát. Románul és németül ugyanolyan tökéletességgel, gazdag szókinccsel, magas irodalmi színvonalon beszél és ír, mint magyarul. A Romániai Mozart Társaságnak tíz évig elnöke volt. /Almási István: László Ferenc laudációja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2008. június 6.

Borbély Ágnes, pszichológus lett az új kisebbségi tanfelügyelő Hunyad megyében, miután elődje sikertelenül vizsgázott a tanfelügyelői versenyvizsgán. A Maros megyei születésű Borbély Ágnes szakképzett tanítónőként került a megyébe, először Csernakeresztúron tanított a magyar elemiben. Időközben elvégezte a pszichológia szakot és jelenleg a dévai Sigismund Toduta Művészeti Gimnázium pszichológiai tanácsadója, illetve betanító tanár a Téglás Gábor Iskolacsoportban. Gáspár-Barra Réka: Új kisebbségi tanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2009. március 27.

A kolozsvári tanfelügyelőség és a városi tanács egyik közös gondja a visszaszolgáltatott ingatlanokban működő tanintézetek sorsa. Az egyik legégetőbb probléma a Sigismund Toduta Zenelíceum helyzete, mivel a római katolikus egyház már több éve visszakapta a Ferences rendi kolostor egykori épületét, mi több, az ötéves türelmi idő is letelt. Most megoldást találtak. A David Prodan Általános Iskolát – amelyben a gyereklétszám háromszáz alatti – beolvasztják a közelben levő Unirea Iskolaközponttal, a zenelíceum pedig szeptembertől birtokba veheti az így felszabaduló épületet. Kérdés azonban, mi lesz a sorsa a David Prodan iskolába járó tizenhárom gyereket számláló mostani magyar tannyelvű hetedik osztálynak egy színtiszta román iskolában? /Nagy-Hintós Diana: Új székhelyet kapna a zenelíceum, költözik az Ipar utcai tanintézet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2009. június 9.

A hét végén kezdődtek a ballagások. Június 6-án, szombaton egyidejűleg búcsúztak el Kolozsváron a Református Kollégium, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, valamint a Sigismund Toduta Zenelíceum tizenkettedikes diákjai. Több mint száz magyar diáknak szólalt meg utoljára az iskolacsengő. A Kolozsvári Református Kollégiumban Székely Árpád igazgató és Tonk Mária, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója mondott beszédet. A Sigismund Toduta Zenelíceum idén tizenkét magyar fiatalt bocsátott útjára. Kállay Tünde igazgatóhelyettes búcsúztatta a diákokat, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban pedig Popa Márta igazgató és Bálint-Benczédi Ferenc püspök. /Ballagás – A hét végén elkezdődtek a ballagások a felekezeti és a magyar tagozatos iskolákban. Elbúcsúztak iskolájuktól a református, az unitárius kollégium és a zenelíceum végzősei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2009. július 7.

Megközelítőleg ugyanannyi érettségi-fellebbezést iktattak idén Kolozs megyében, mint tavaly: 2008-ban 1300 óvást nyújtottak be, idén pedig 1362-t. A kolozsvári magyar érettségizők jóval a Kolozs megyei átlag felett teljesítettek: esetükben a sikerarány 96,59 százalék, szemben a 76,14 százalékos megyei átlaggal. A kolozsvári magyar iskolák messze a Kolozs megyei átlag fölött teljesítettek, a 411 vizsgázó diákból 397 végzett sikerrel. A Báthory-líceum 121 végzőse közül 120 vizsgázott sikeresen; az Apáczai-líceum 79 végzőse közül 78; a Brassai-líceum 57 végzőse közül 55; a Református Kollégium 60 végzőse közül 57; az Unitárius Kollégium 59 végzős diákja közül 55; a Zenelíceumban 100 százalékos volt a sikerarány, a 12 magyar diák mind átment; a Ghibu-líceum 27 végzőséből csak 23 jelent meg, s 20-nak sikerült az érettségi vizsgája. Szilágy megyében 392 magyar végzős iratkozott be az érettségire, 389-en jelentek meg, a sikeresen vizsgázók száma pedig 349 (86,73 százalék). Beszterce-Naszód megyében a 42 magyar végzős közül 35 sikerrel érettségizett (83,3 százalék), közölte Székely Dávid kisebbségekért felelős tanfelügyelő. Fehér megyében érettségire beiratkozott 78 magyar diák, a vizsgákon részt vett 74, közülük 71-nek sikerült a vizsgája, a sikerarány 95,94 százalékos, tájékoztatott Szabó Hajnal kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő. /Ferencz Zsolt: Törvénymódosítással változtatható meg az érettségi. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2009. augusztus 7.

Kellemes meglepetést szerzett közönségének a Cantores Vivaces énekkar a kolozsvári zenelíceum dísztermében megtartott hangversenyen. Egy kis közösség tagjai a maguk örömére énekelnek. Teszik ezt közel három évtizede: többségük egyetemi hallgatóként érkezett Kolozsvárra Brassóból, Nagyszebenből, Medgyesről stb. A német anyanyelvű diákok alakítottak énekkart. Kitelepedésük után is működött a kórus. Az évi találkozókra mindenki igyekezett eljönni. S most, harminc évvel a megalakulásuk után jubileumi koncertkörutat szerveznek, amelynek első állomása a „bölcső”: Kolozsvár. Koch István kórustag és szervező elmondta: Brassóban, Szászsebesen és Kisdisznódon lépnek majd fel. Kár, hogy mindössze egy dalt énekeltek el magyarul. / N–H. D. : Irigylésre méltó műkedvelők. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2009. szeptember 15.

Több millió gyermek, szülő és pedagógus vett részt szeptember 14-én a tanévnyitó ünnepségeken. Kolozsváron két lakónegyedi iskolában – a Marasti negyedi I. Agarbiceanu és a Monostor negyedi O. Goga Általános Iskolában – gyerekhiány miatt nem indítottak magyar első osztályt. Tanévnyitó ünnepségek voltak a kolozsvári iskolákban, többek között a Báthory-, Brassai-, Apáczai-, O. Ghibu Líceumban, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban és a S. Toduta Zenelíceumban. /Ellentétek jegyében kezdődött a 2009/2010-es tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2009. október 16.

Palocsay Zsigmond-emlékesten vehettek részt a költő ismerői október 14-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A társaság Költők városa című rendezvénysorozatának keretében Egyed Péter író, filozófus emlékezett az 1994-ben elhunyt kolozsvári költőre. „Palocsay Zsigmond Kolozsvár embere volt. Nevével ma sokkal ritkábban találkozunk, és sokkal ritkábban emlegetjük, mint ahogy azt egy ekkora nagyságrendű költő megérdemelné, de ez is az erdélyi magyar felejtést tükrözi” – mondta Egyed Péter. Palocsay Zsigmond /Tordaszentlászló, 1935. nov. 2. – Kolozsvár, 1994. ápr. 21./ tizedik osztályos korában egy rendszerellenes diákszervezkedésben vett részt, ezért öt évre börtönbe került. Szabadulása után 1955-ben érettségizett, majd két évig a Mezőgazdasági Főiskolán tanult, végül a Zeneakadémián szerzett hegedűtanári diplomát. A kolozsvári zenei líceumban tanított. Viszonylag későn ért költővé. A ‘80-as években is, mikor a kolozsvári értelmiség befele fordult, barátságos, emberszerető maradt, és gyakran vendégül látta barátait borháncsi házában. Palocsay 1966-tól 1991-ig összesen 16 verseskötetet írt, köztük gyerekverseket, nagy lélegzetvételű költői elbeszéléseket és bábjátékokat. Szoros barátság fűzte Szilágyi Domokoshoz: a Fagyöngy-verseket ketten írták. Palocsay A Vigasz Fája című kötete, Szilágyi Domokos költészetéhez hasonlóan egy nemzedék kultkönyve lett. /Sipos M. Zoltán: Palocsay-emlékest. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2009. november 3.

November 14. és 18. között Déván, Nagyszebenben, Aradon és Temesváron koncertezik Tamás Gábor erdélyi származású könnyűzenész. Több mint három évtizede telepedett le Svédországban, és ezalatt a világ szinte minden pontján koncertezett, 1989 óta rendszeresen járja az erdélyi településeket is. Az említett négy városban még sosem koncertezett, a magyar szórványvidékeken koncertezni küldetést jelent a számára. Tamás Gábor 1976-ban döntötte el, hogy elhagyja szülőföldjét. Első gyermekkori traumája volt, hogy a kolozsvári zeneiskola Chisu Leontin nevű – soviniszta és magyargyűlölő – igazgatója kirúgta őt az intézetből, pedig a tehetsége alapján jogosult lett volna ott tanulni. Később bekerült a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumba. Következtek a sikeres évek, amikor 1968 és 1975 között minden könnyűzenei fesztivált, amelyen részt vett, megnyert, majd a bukaresti tévé és rádió magyar adásának lett a zenei szerkesztője. Megtagadta a Ceausescu-rendszert éltető hazafias dalok tolmácsolását, ezért eltiltották a szerepléstől. Lehetősége adódott, hogy külföldre távozzon mint énekes. 1994-ben visszatérte Erdélybe egy 16 várost magába foglaló koncertturnéra, és olyan fogadtatásban volt része, amelyet soha nem fog elfeledni! Teltházak, vastaps, éljenzés. Azóta kétévente jön, a siker egyre nagyobb. Sepsiszentgyörgyön tavalyelőtt 34 ezer ember énekelte a dalait a téren. Ez a fogadtatás szülte az olyan szerzeményeit, mint a Gyere velem a Hargitára, vagy az Ó, Erdély, szép hazám. Megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet. Tamás Gábor koncertet koncert után szervez, Erdőszentgyörgytől Amerikáig, Ausztráliáig. Legfontosabb feladatának tartja az utóbbi években ellátogatni olyan helyekre, ahol a magyarság már „alig létezik”, hiszen bennük kell tartani igazán a lelket. Ezért adta mostani koncertturnéjának az Együtt címet. Tamás Gábor /sz. Kolozsvár, 1948. máj. 31./ klasszikus zenét tanult, énekelt a magyar és a román opera gyermekkórusában, 1970-től csak könnyűzenei énekes, a romániai magyar könnyűzenei műfaj egyik megteremtője. /Pataky Lehel Zsolt: Meghálálni a közönség szeretetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998