udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 120 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-120
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Soros – Nyilt Tarsadalomert Alapitvany

1991. augusztus 15.

Az Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozott a Szabadság, több rádióadást és cikket felidézve. A Kossuth Rádió Gondolat-jel című, júl. 14-i adásában Lantos Gabriella beszélgetett Molnár Jánossal. Molnár János szerint azok kezdték az ellenzéki tevékenységet, akiket kisemmiztek a hatalomból. Így történt ez Erdélyben is. A filozófiát végzett Ara-Kovács Attila munkanélküli volt, Tóth Károly tanár másként gondolkodása miatt nem tudott bejutni a köztudatba. Maga Molnár a kulturális élet peremén élt. Szőcs Géza akkor kapcsolódott be, amikor elvesztette állását. Molnár hangsúlyozta másságukat. Szerinte Király Károly és Sütő András is nagyon sokáig talán csak a reformkommunizmusig mentek el. Sütő végül elvileg támogatta a lapot, de tevőlegesen nem akart benne részt venni. Molnár János még azt is megállapította, hogy az RMDSZ-t mindinkább ugyanazok az emberek vezetik, akik korábban. Marosi Barna cikkében visszautasította azt, hogy az Ellenpontok egykori munkatársa, Molnár János elítélte Sütő András szemléletét. Sütő András maga is elutasította Molnár János értékelését, a Népújság hasábjain. Kozma Szilárd a sepsiszentgyörgyi Európai Időben készített interjút Molnár Jánossal, aki családjával együtt Szegeden él és a Soros Alapítvány támogatásával dolgozik az Ellenpontok történetét feldolgozó könyven. /Az Ellenpontok ürügyén? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet.

1992. január 18.

Romániai magyar színházelméleti tudományos tanácskozást rendezett jan. 18-án az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozata a Soros Alapítvány támogatásával A drámai szöveg és az előadás címen. Az előadók között több magyarországi egyetemi tanár és kritikus is volt. /Erre is szükség van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1992. április 30.

A Soros Alapítvány képviselőinek tervezett találkozóját Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere csak abban az esetben engedélyezi, ha arra a polgármesteri hivatal képviselőin kívül az általa megnevezett társaságok és alapítványok /Vatra Romaneasca, Avram Iancu Társaság/ képviselőit is meghívják. /K. N. K.: A hollandok után Soros a? soros. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

1992. május 22.

Márc. 26-a és ápr. 6-a között tartották meg Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve, a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Hosszú idő után ez volt az első méltó emlékezés. 1984-ben születésének 200. évfordulóját nem tudta megünnepelni a szülőföld, mert a titkosrendőrség ezt megakadályozta. Kevés tudósítás született az eseményről, ezért most Fábián Ernő számolt be a történtekről. A rendezvény bevezetőjeként szervezték meg az anyanyelvi vetélkedőt és megtartották az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlését. Márc. 26-án kovásznai színjátszók bemutatták Szilágyi Ferenc A zarándok című színművét. A legkiemelkedőbb esemény az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Soros Alapítvány támogatásával rendezett tudományos ülésszak volt. Jakó Zsigmond elnökletével az ülésszakon előadást tartottak: Csetri Elek, Bodor András, Ioan Viorel Badica /Kolozsvár/, Radu Bercea /Bukarest/, Bethlenfalvi Géza, Dávid Géza, Horányi Gábor, Kubbasek János, Szilágyi Ferenc /Bukarest/ és Futaky István /Göttingen/. Az évfordulóra tekintettel a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett. Az ünnepség idején Kovásznán, a városi képtár udvarán megtörtént a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum alapkőletétele. Ápr. 5-én Tőkés László püspök hirdetett igét Kovásznán. - Emlékülést rendeztek Kolozsváron és Nagyenyeden is, Budapesten pedig emlékkonferenciát. /Fábián Ernő: Elmaradt tudósítás helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1992. június 4.

A jún. 4-én Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt füttykoncerttel fogadták és királypárti jelszavakat skandáltak az emberek. Iliescu rövid történelmi fejtegetésében beszélt az "erdélyi románok ősi jogairól" is. Funar polgármester nacionalista kirohanásra ragadtatta magát: kérte az államelnököt, hogy a Magyarországról érkező turistákat a legszigorúbb vámnak vessék alá, vezessék be a turistavízumot Magyarországgal kapcsolatban, a magyar nyelvű tévéadást románul feliratozzák és követeljék vissza Budapesttől az 1937 és 1945 közötti évekből származó erdélyi dokumentumokat. Az RMDSZ tevékenységének célja Erdély, állította Funar. A 85 magyar nyelvű újság és folyóirat, amelyeket a Soros Alapítvány pénzel, hamis képet fest a román valóságról és ezt a képet Budapesten keresztül elterjesztik az egész világban. Az RMDSZ aktív részvételével 1990. márc. 15-én Kolozsváron román tanulókat és tanárokat kidobtak egyes iskolákból. Funar nem engedi meg a magyar iskolai szeparatizmust, Kolozsváron nincs magyar iskola. - Állandóan uszítanak, sorolta a magyarok bűneit Funar: kétnyelvű cégtáblákat tettek ki, ezért megbírságolta őket. A polgármester elrendelte, hogy a város területén csak a hivatalos nyelven, románul jelenhetnek meg plakátok. Funar nehezményezte, hogy Kolozsváron 72 magyar szervezet működik. Elmondta, hogy betiltott egy rendezvényt a városban, amely az önkormányzásról szólt, amelyet budapesti és holland alapítványok szerveztek volna. Ez nagy port vert fel a sajtóban. Iliescu elnök beszédében kitért a nemzetiségi kérdésre. A körülmények kedvezőtlenek, jelentette ki, a gazdasági-társadalmi nehézségek az etnikumközi kapcsolatokban tükröződnek. Kijelentette, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják, kormányvezetők szintjén is, ugyanezt teszik Szlovákiával, Jugoszláviával szemben is. Magyarországgal nem sikerült megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ-nek, az RNEP-nek és más politikai alakulatoknak is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy politikai párbeszédet kezdjenek. /Balló Áron: Iliescu Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Iliescu és Funar beszédét magnófelvétel alapján idézte a lap. /Elnök és polgármester ? egy szólamban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1992. június 10.

Adrian Motiu szenátor a Soros Alapítvány ellen interpellált. Állítása szerint az alapítvány magyar érdekeket szolgál, célja Románia destabilizálása és Erdély elszakítása. A tehetséges fiatalokat, a románokat is, külföldön kémeknek képezik ki. Soros György tulajdonképpen magyar ügynök. Motiu vádaskodását a szenátusban Markó Béla szenátor cáfolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./

1992. június 13.

Funar kolozsvári polgármester Bukarestben, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a Soros Alapítványt azért kell kiutasítani Romániából, mert az a sajtó egy bizonyos részét pénzeli, továbbá az alapítvány célja, hogy előbb a tudomány és a művelődés területén játssza vissza a magyarok kezére Erdélyt. Több magyar nyelvű lap kolozsvári szerkesztőségét felszólították, hogy vonuljanak ki szerkesztőségeik bizonyos helyiségeiből. Senki sem fog megmenekülni, főképp az RMDSZ országos elnöksége, mert az is Kolozsváron székel, mondta Funar. /Tibori Szabó Zoltán /Kolozsvár/: Funar kormányoz és kilakoltat. = Népszabadság, jún. 13./

1992. június 17.

Sandra Pralong román származású, amerikai állampolgárságú fiatalasszony, a Soros Alapítvány koordinátora nyilatkozott a Cotidianul napilapnak a Soros Alapítványt ért vádaskodásokkal kapcsolatban. Tünetértékű, jelentette ki, hogy a román szenátusban Adrian Motiu szenátor durva kirohanásával szemben senki sem állt ki, hogy elmondja, az alapítványnak semmi köze sincs a nemzeti színekhez, szándéka éppen a nemzeti türelmetlenség kiiktatása. /Cseke Gábor, Bukarest: Összekapcsolják a magyar mumussal. Bukarestben élesen bírálják a Soros-alapítványt. = Magyar Nemzet, jún. 17./

1992. június 19.

A Romania Mare durva kirohanásokkal támadta a Soros Alapítványt /Sörösnek írva/: "A Sörös trójai falovat azonnal ki kell utasítani Romániából!" "Megvannak az árulás bizonyítékai: A Sörös Alapítvány veszedelmes kémszervezet" stb., stb. /Romania Mare (Bukarest), jún. 19., MTI/

1993. március 4.

H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy 1993. januárjában elindult a kiadó állami tőkéjű részvénytársasággá alakulása. A kiadó munkatársi létszáma csökkent, jelenleg 24-en vannak, 7 szerkesztővel a 9-10 nyelvre. Segítséget kaptak a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól, 1992-ben 4 könyvet támogattak, idén további 30-at, a Soros Alapítvány pedig a nemzetiségi nyelvekre fordított művekre 10 millió lejt adott. /Lukács Róbert: Interjú H. Szabó Gyulával, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1993. augusztus 11.

Negyedik alkalommal rendez erdélyi pedagógusoknak továbbképző tábort a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Színháztörténeti Intézet aug. 10-20-a között Budapesten. Évről évre 60-70 oktató vesz részt ezen a továbbképzésen, melyet anyagi támogatásban részesített a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Soros Alapítvány. /Erdélyi pedagógusoknak továbbképző tábora. = Pesti Hírlap, aug. 11./

1993. augusztus 17.

Funar, Kolozsvár polgármestere nyilatkozatában /Renasterea Banateana (Temesvár), aug. 10./ védelmébe vette a Caritas "önsegélyező" társaságot, jót tesznek az emberekkel. Funar elismerte, hogy segítséget nyújtott ennek a rejtélyes vállalkozásnak, működési teret biztosított számukra. A nagyobb összeget nyert emberek naponta milliókat adnak a város fejlesztésére. Funar ebből finanszírozza a tervezett Avram Iancu-szobor elkészítését, a Fellegvárra 26 méteres keresztet állít és segíti a kórházakat. Szerinte csak a Soros Alapítvány által támogatott újságok támadják a Caritast. /Clinton-Funar összefogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1993. október 23.

Kolozsváron The History of International Relations in East-Central Europe /A nemzetközi kapcsolatok története Kelet- és Közép-Európában/ címmel nemzetközi kollokviumot tartottak. A konferenciát a Soros Alapítvány segítségével szervezték. Tudományosan elemezték a második világháború utáni nemzetközi viszonyokat. /Csomafáy Ferenc: Nemzetközi kollokvium Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

1993. november 19.

Kolozsváron felavatták a Soros Alapítvány új könyvtárát Kolozsváron. Az állomány túlnyomó része nyugat-európai országokban kiadott szakkönyv. /Kisgyörgy Réka: A Soros Alapítvány kolozsvári könyvtára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1993. november 24.

Nov. 16-án Soros György villámlátogatást tett Temesváron. Felkereste az általa támogatott angol nyelvű iskolát, majd találkozott a Soros Alapítvány helyi fiókjának vezető tanácsával. /Soros villámlátogatás Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./

1994. április 1.

Kolozsváron a Láthatatlan Kollégium /LK/ célja irodalmi és társadalomtudományi szakemberek felkészítése, mert súlyos a szakemberhiány. Az LK interdiszciplináris, szakterületei: irodalomelmélet, filozófiatörténet, antropológia, kommunikációelmélet, néprajz, vallástörténet, logika, társadalomelmélet. Jelenleg 17 bölcsészkari hallgató jár az LK-ra. A Soros Alapítvány ösztöndíjat biztosít minden hallgatónak és fizetést minden tanárnak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1994. június 25.

Tavaly avatták fel Szatmárnémetiben Szilágyi Domokos szobrát. Akkor vetődött fel egy évente megismétlődő rendezvény gondolata, melynek témája a Kárpát-medence második világháború utáni országonkénti sajátosságának vizsgálata. A Soros Alapítvány által támogatott Szilágyi Domokos-napok idei rendezvényét Szülőföld és avantgarde címen /júl. 1-2./ a hatvan éve született, tragikus sorsú Hervay Gizellának szentelik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1994. december 20.

Tanügyi reform Romániában. A magyar nyelvű oktatás reformtörekvéseinek kapcsolódási lehetőségei címmel rendezett tanácskozást Kolozsváron a Collegium Transsylvanicum Alapítvány, melyen a Tankönyvtanács, a magyar tanerők és a bukaresti Neveléstudományi Intézet képviselői vettek részt. Crisan Alexandru, a Neveléstudományi Intézet osztályvezetője nem tudott válaszolni arra, hogy lehetnek-e a magyar tanulóknak eleve anyanyelven írt tankönyveik és kik fogják azokat felülbírálni. A román tanügyi reform tervére, bevezetésére az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 23 millió dolláros támogatást ad. Jelen volt Berki Anna, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselője és a Soros Alapítvány megbízottja is. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1995. március 4.

A Collegium Transsylvanicum Alapítvány kétéves taktikai csomagtervvel készül az anyanyelvi oktatás legégetőbb gondjainak megoldására, mondta Cs. Gyimesi Éva tanszékvezető, az alapítvány elnöke. Az alapítvány olyan háttérintézményt hozhat létre, amely megfelelő infrastruktúrával kiegészíti a munkafeltételeket. A minőségi képzést a szakkollégiumok pótolják, ilyen a Láthatatlan Kollégium, vagy a hat kis szakkollégiumból álló Tudományos Kutatási Programok Intézete. A Collegium Transsylvanicum képzett tanárok faluhelyen, a szórványiskolai központokban való letelepedését is segíti. Sántha Attila több hónapos New York-i irodaszervezési gyakorlat és kiadványok szerkesztése után került menedzserként az alapítványhoz. Megszületett a "Fogadj be egy diákot" program, melynek keretében egy külföldi magyar vállalja egy itteni diák támogatását. Az Illyés Alapítvány, a Soros Alapítvány, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány is segít. Ottlik Géza egész könyvtárát a Collegium Transsylvania Alapítványnak adományozta az író hagyatékát kezelő Lengyel Péter. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1995. március 13.

Végre magyarul is megjelent az Erdély XVII. századi eseményeit leíró Georg Kraus /1608-1679/ könyve: Erdélyi krónika, Vogel Sándor fordításában. A fordítást Jakó Zsigmond szorgalmazta, az első változat elkészült 1986-ban, a Kriterion akarta kiadni, azonban a román kommunista hatóságok nem engedélyezték a megjelenését. Vogel Sándor Magyarországra hozta a kéziratot, ahol a Bethlen Gábor Alapítvány, a Lakitelek Alapítvány, az MTA Soros Alapítvány és az ELTE támogatásával az Ómagyar Kultúra Baráti Társasága adta azt ki. /Magyar Nemzet, márc. 13./

1995. május 20.

A Civitas Alapítvány, a Soros Alapítvány és az RMDSZ ügyvezető elnöksége támogatásával megjelent a Valóság és lehetőség /Pro-Print Kiadó, Csíkszerda/ című, az önkormányzat kérdéskörét tárgyaló tanulmánykötet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20-21./

1995. július 26.

Lezajlott Szovátán a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága által másodszor megrendezett Honismereti Népfőiskola, magyarországi, kárpátaljai, felvidéki és hazai népfőiskolai szakemberek részvételével. A szervező dr. Ábrám Zoltán volt. Kolozsvárról dr. Kötő József, Egyed Ákos professzor, Dáné Tibor Kálmán és Salat Levente, Magyarországról Sz. Tóth János, a Magyarországi Népfőiskolai Társaság főtitkára érkezett. Egyed Ákos arról beszélt, hogy a fogyó mennyiséget minőséggel kell pótolni. Salat Levente, a Soros Alapítvány kolozsvári fiókjának vezetője Soros Közép-Európában címmel tartott előadást. A népfőiskolai előadásokkal egyidőben Szovátán másik táborozás is folyt: a Talentum Tehetséggondozó Alapítvány segítségével 30 tanuló számára környezetvédelmi oktatást tartottak, Ábrám Noémi vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

1996. március 4.

Febr. 26-án a budapesti Katona József Színházban kiosztották a Soros Alapítvány 1995. évi díjait. Erdélyből Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész kapott díjat, Ady Endre-díjjal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költőt tüntették ki. A díjazottak között van Radnóti Sándor esztéta, Tamás Gáspár Miklós és Lengyel Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1996. április 8.

Tom Lantos amerikai szenátor ápr. 7-én, vasárnap érkezett Romániába, Adrian Nastase képviselőházi elnök meghívására. Tom Lantos ápr. 8-án találkozott a parlament házának két elnökével, Adrian Nastaséval és Oliviu Ghermannal. Lantos sürgette a magyar-román alapszerződés aláírását. A szenátor találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy támogatni fogja azt, hogy Románia korlátlan időre megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Adrian Nastase közölte, hogy Románia az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a román-magyar alapszerződésbe történő beiktatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás román interpretációját is. Lantos és Gherman a nemzeti kisebbségek témáját is megvitatta. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségek problémáját nem lehet elkülöníteni a romániai társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataitól, ellenkező esetben a kisebbségi ügyek megoldására tett erőfeszítések eredménytelenek maradnak. /Tom Lantos Romániában A demokrácia kulcsa a szélsőséges erők kirekesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tom Lantos eredeti programjában nem szerepelt az RMDSZ-szel való találkozás, ennek ellenére ápr. 8-án megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. /Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, ápr. 9./ Washington támogatni kívánja Románia euroatlanti integrációját, de ehhez jóval liberálisabb kisebbségpolitikát vár el tőle - szögezte le Tom Lantos, aki több mint egyórás megbeszélést folytatott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. A találkozón a romániai magyarság képviselői elmondották: kisebbségi helyzetükben sok változás nem következett be az utóbbi időben sem. Elsősorban az oktatásban és a nyelvhasználatban való egyenjogúság gyakorlata várat magára, amiként a legutóbbi parlamenti viták is jelzik, amikor a román helyhatósági törvény véglegesítésekor határozottan elvetették a helyi hivatalokban való szabad anyanyelvhasználatot. Tom Lantos megígérte, hogy Ion Iliescu államfővel tartandó találkozóján ismételten fölveti a romániai magyar egyetem létesítésének sürgető fontosságát. Az eszmecserén megvizsgálták még a román-magyar alapszerződés és a kollektív jogok problémakörét, továbbá azt, hogy nem nyert megoldást az egyházi közösségek jogtalanul elvett javainak visszaszolgáltatása. Az amerikai szenátor látogatást tett még a bukaresti Soros Alapítványnál, illetve a romániai zsidó közösség elnökénél, Nicolae Cajalnál. /Jóval liberálisabb kisebbségpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Az RMDSZ küldöttsége részletes dokumentációt adott át az amerikai képviselőnek. A képviselőházi frakcióvezetők által Tom Lantos tiszteletére rendezett munkaebéden az RMDSZ-t Szilágyi Zsolt frakcióalelnök képviselte, aki tanügyi törvényről és Romániának az Európa Tanácsba felvételekor vállalt kötelezettségéről beszélt. Tom Lantos kifejtette: szükséges, hogy a román kormány kisebbségpolitikája liberálissá és nagyvonalúvá váljon, az Egyesült Államokban gyakorolt pozitív megkülönböztetés példáját hozta fel: a kisebbségekhez tartozó egyéneknek többletjogokat biztosítanak, hogy a kisebbségek egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalmi életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

1996. június 11.

Nagyváradon 1993 tavaszán jött létre a Literátor Kiadó. Vezetője, Fábián Imre elmondta, hogy eddig 25 kötetet tudtak megjelentetni, elsősorban olyanokat, amelyek Nagyváradhoz kapcsolódnak. Legfontosabb támogatójuknak bizonyult a magyar művelődési minisztériumi pályázat, amely a határon túli magyar könyvkiadást segíti. 1994-ben 4, 1995-ben öt könyvük így jelenhetett meg. Fontos támogatójuk a Soros Alapítvány is. A Varadinumra idén adták ki Tóth István Phoebus forrásai című antológiát, szintén a Soros anyagi hozzájárulásával, a könyv a nagyváradi latin nyelvű humanista költészet négy évszázadát mutatta be. 1994-ben jelent meg Tolnay Tibor rajzait tartalmazó albumuk Szerelmem, Várad címmel. Fábián Imre elmondta, hogy előfizetők gyűjtésével tudták kiadni a Bihari népmondák című gyűjteményt, több mint ötszáz előfizető jelentkezett. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./

1996. július 26.

A magyar nyelvű szakirodalom nagy nyeresége Gábos Zoltán Termodinamika /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996/ című könyve, melynek megjelenését a Collegium Transsylvanicum Alapítvány, a Soros Alapítvány és a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatása tette lehetővé. /A Hét (Bukarest), júl. 26./

1996. július 30.

Pomogáts Béla is hozzászól a Tibori Szabó Zoltán cikke miatt kirobbant vitához, mert többen hivatkoztak rá. "Elhamarkodottnak tartom Tibori Szabó Zoltán sommás megállapításait, mindemellett nem helyeslem azt, hogy véleménynyilvánításaiban többen is korlátozni kívánják", állapította meg. "Az Anyanyelvi Konferencia stratégiai felismerések és érdekek következtében együttműködik a Magyarok Világszövetségével, mindazonáltal nem a világszövetség szatellita-szervezete." Az Anyanyelvi Konferencia "számottevő támogatást kap a világszövetségtől", két munkatársát fizeti, fenntartja irodájukat, fizeti telefonköltségüket. Emellett a Soros Alapítványtól és minisztériumoktól is kapnak támogatást. Helyes volna, ha a világszövetség tisztázó vitát kezdene mindazokkal, akik tevékenységét bírálják vagy ellenzik. A viták ne legyenek "elfogultak, megbélyegzők, kirekesztők". /Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke: A Szabadság olvasóihoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258.. sz. jegyzet.

1996. augusztus 23.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszéke román fordításban adta közre az 1850. évi - az akkori osztrák hatalom céljait szolgáló - erdélyi népszámlálás adatait. Dr. Traian Rotariu irányításával, Maria Semeniuc és Mezei Elemér informatikus közreműködésével a Studia Censualia Transsilvanica sorozatban: Recensamantul din 1850, Studia Censualia Transsilvanica, Editura Staff, 1996. A Tanügyminisztérium és a Soros Alapítvány támogatásával megjelentetett munka forrása egy, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal munkatársai által 30 gépiratos példányban készített dolgozat szolgált, mely dolgozta a hivatal archívumában 1974-ben felfedezett eredeti anyagra épült. A kolozsvári tanszék munkaközössége a román változatban az erdélyi településhálózat mai, kétségkívül módosult településrendszerére vetítette ki az 1850-es adatokat. Az 1850-es népszámlálás szerint Erdély lakossága /Bánság, Bihar és Máramaros nélkül/ 2 061 645 fő volt, a nemzetiségek százalékos megoszlása: románok 59,4 %, magyarok 17,3 %, székelyek 8,8 % /magyarok tehát összesen 26,1 %/, szászok 8,5 %, németek 0,8 %, cigányok 3,8 %, zsidók 0,8 %, örmények 0,4 %, más nemzetiség 0,2 %. Kolozsvár lakosságának akkor megoszlása a következő volt: 12 317 magyar, 4116 román, 626 szász, 961 német, 585 cigány, 205 örmény, 535 zsidó, más nemzetiségű 267 fő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Megjegyzés: Az 1850-es népszámlálást a nemrég Budapesten elhunyt Dávid Zoltán demográfus fordította le és dolgozta ki 1983-ban, azonban a megjelenését nem engedélyezték az akkori kommunista hatóságok, még Köpeczi Béla, az akkori művelődési miniszter sem tudott segíteni. /Ezt Dávid Zoltán mondta el nekem/

1996. augusztus 23.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszéke román fordításban adta közre az 1850. évi - az akkori osztrák hatalom céljait szolgáló - erdélyi népszámlálás adatait. Dr. Traian Rotariu irányításával, Maria Semeniuc és Mezei Elemér informatikus közreműködésével a Studia Censualia Transsilvanica sorozatban: Recensamantul din 1850, Studia Censualia Transsilvanica, Editura Staff, 1996. A Tanügyminisztérium és a Soros Alapítvány támogatásával megjelentetett munka forrása egy, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal munkatársai által 30 gépiratos példányban készített dolgozat szolgált, mely dolgozta a hivatal archívumában 1974-ben felfedezett eredeti anyagra épült. A kolozsvári tanszék munkaközössége a román változatban az erdélyi településhálózat mai, kétségkívül módosult településrendszerére vetítette ki az 1850-es adatokat. Az 1850-es népszámlálás szerint Erdély lakossága /Bánság, Bihar és Máramaros nélkül/ 2 061 645 fő volt, a nemzetiségek százalékos megoszlása: románok 59,4 %, magyarok 17,3 %, székelyek 8,8 % /magyarok tehát összesen 26,1 %/, szászok 8,5 %, németek 0,8 %, cigányok 3,8 %, zsidók 0,8 %, örmények 0,4 %, más nemzetiség 0,2 %. Kolozsvár lakosságának akkor megoszlása a következő volt: 12 317 magyar, 4116 román, 626 szász, 961 német, 585 cigány, 205 örmény, 535 zsidó, más nemzetiségű 267 fő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Megjegyzés: Az 1850-es népszámlálást a nemrég Budapesten elhunyt Dávid Zoltán demográfus fordította le és dolgozta ki 1983-ban, azonban a megjelenését nem engedélyezték az akkori kommunista hatóságok, még Köpeczi Béla, az akkori művelődési miniszter sem tudott segíteni. /Ezt Dávid Zoltán mondta el nekem/

1996. szeptember 5.

Szept. 5-én Csíkszeredában megnyílt a Soros Alapítvány csíkszerdai Oktatási Központja. A központban angol és német nyelvű oktatás, számítástechnikai képzés és Internet-szolgáltatás indul. Az első rendezvény egy háromnapos menedzsment szeminárium, amelyet a kolozsvári Menedzserképző Intézet Angliában tanult szakemberei tartanak. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-120




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998