udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 66 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Status Konyvkiado

1998. augusztus 3.

A Pro Democratia Egyesület csíkszeredai klubja, az Esély Alapítvány /Gyergyószentmiklós/ és a Fiatal Fórum /Székelyudvarhely/ összefogásának eredménye a Hargita megyei Nem Kormányzati Szervezetek 1998-as Katalógusa /Státus Kiadó, Csíkszereda/. Kétszáz szervezet adatai sorakoznak a könyvben. A megyében közel hétszáz szervezet működik, közülük kétszáz töltötte ki az adatlapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

1999. január 26.

Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A falutörvénytől a közbirtokosságig címen /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1998/ megírta Gyergyóújfalu monográfiáját. Garda Dezső elmondta, hogy munkája már 1997 pünkösdjére megjelenhetett volna, azonban anyagi problémák miatt elhúzódott a kiadása 1998 végére. A monográfia a székely civilizációstörténet bemutatása Gyergyóújfalu történetén keresztül. Garda Dezső a könyvkuratóriumnál pályázott doktori disszertációjának magyar változatával, de elutasították negatív véleményezések alapján. Nem vették figyelembe Demény Lajos történész pozitív véleményét. /Gál Éva Emese: Gyergyóújfalu monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Ugyanerről: Gyergyóújfalu monográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 1998. dec. 15./

1999. május 22.

Dr. Bura László, az ismert tanár, irodalmár, nyelvész, műfordító Iskolavárosunk, Szatmárnémeti /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyve a magyar oktatás négy évszázadát átfogja. /Iskolavárosunk, Szatmárnémeti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1999. augusztus 6.

Bemutatták Vincze Gábor Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû könyvét. A szerzõ célja, hogy a nagyközönséggel értesse meg, valójában mi is történt az erdélyi magyarsággal 1944 õszétõl 1989 végéig. Könyvében szerepelnek a különbözõ magyar?román határtervezetek, a baloldali Groza-kormány nemzetiségpolitikája, bemutatta a magyar vagyonok megszerzését célzó román törekvéseket, az 1945-ös földreformot és következményeit, a magyar szövetkezetek küzdelmeit önállóságuk megvédéséért, az oktatásügy helyzetét, a második világháború utáni csángósorsot és a magyar egyházak helyzetét. A ?80-as években Tötössy Istvánné készített doktori disszertáció a Magyar Népi Szövetség történetérõl, majd 1990-ben Lipcsey Ildikó történésznek jelent meg egy kandidátusi disszertációja ugyanerrõl a témáról. Ezek a dolgozatokat mára szemléletükben elavultak, tényanyagukban hiányosak. Mindenesetre õk voltak az elsõk, akik ezzel a témával elkezdtek foglalkozni. - Vincze Gábor megállapíthatta, hogy nem látja a huszonéveseket, az utánpótlást, akik foglalkoznának ezzel a korszakkal. Vincze Gábor ugyanis Bárdi Nándorral /Teleki Alapítvány munkatársa/ Kolozsváron, az egyetemen tartott két félévres kurzust magyar történelem szakosoknak. Reménykedtek, hogy sikerül találni a hallgatók között olyanokat, akik majd a jövõben Erdély jelenkori történelmével foglalkoznak. Azonban csalódniuk kellett, a fiatalok nem akarnak dolgozni. /Szatmári László: Beszélgetés Vincze Gábor történésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), 1999. aug. 6./ Vincze Gábor /Szeged/ történész nyolc éves kutatómunkáját tartalmazza az Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû kötete. Vincze Gábor Szegeden végezte az egyetemet, ahol két professzor, Csatári Dániel marxista történész és fiatalabb kollegája, Raffay Ernõ foglalkozott Erdéllyel. Õk voltak azok, akik a nyolcvanas évek elején viszonylag nyíltan beszéltek arról, hogy milyen nacionalista, elnemzetlenítõ politika folyik Romániában. Vincze Gábor rájött, hogy a legkevesebbet a '45 utáni évtizedekrõl lehet tudni, így választotta ezt a kutatási területet. Elõször elkészítette a kronológiát, ami 1994-ben könyv alakjában is megjelent, A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 /Budapest-Szeged, 1994 - Kisebbségi Adattár I./ címmel. "Az illúziókat követõ csalódások, azt hiszem ciklikusan váltakozva végigkísérték az elmúlt nyolcvan évet. Az alcímet - Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetébõl - adtam, mert ez nem egy kész monográfia." - nyilatkozta Vincze Gábor. Ezt a könyvet nem egy szegedi történésznek kellett volna összeállítania, vallja Vincze Gábor. "Sajnos, az erdélyi magyar jelenkor-történetírás mint olyan, kis túlzással szinte nincs is." "Sajnos, Magyarországon is egyedüli kutató vagyok, aki ezzel a témával foglalkozik." "Elsõsorban Erdélyben kellene kinevelni egy jelenkor-történész csapatot". Az RMDSZ fejlõdését látva, egyre inkább emlékeztet a Népi Szövetségnek a hibáira, állapította meg Vincze Gábor. /Daczó Dénes: Könyvemet nem egy szegedi történésznek kellett volna írnia. Beszélgetés Vincze Gáborral könyvbemutatója ürügyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1999. augusztus 11.

Aug. 11-én Székelyudvarhelyen bemutatták a Kristó György szerkesztésében megjelent Kuláksors /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999 - Szemtanú Könyvek sorozat/ című kötetet. A Hargita Népe pályázatot írt ki, hogy a kulákbélyeg viselői elmondhassák kálváriájukat. Ennek eredménye ez a könyv. A Hargita Népének ez a második ilyen vállalkozása, melyből könyv született, az első a Fogságom története volt. Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója kifejtette: érdemes volt kiadni ezeket a vallomásokat. /Könyvbemutató Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./ A könyv kapcsán az döbbentette meg Fodor Sándort, "hogyan felejthettük el mindezt?". Egyre gyakrabban hallhatók olyan hangok, amelyek visszasírják a diktatúra évtizedeit. /Fodor Sándor: A kurta emlékezetről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18. - Figyeljünk oda rovat/

1999. december 8.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1999. december 15.

Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb történelmi tárgyú könyve Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel jelent meg. A szerző elmondta, hogy ebben a munkájában eredeti forrásokat tárt fel. A Székely Levéltár kiadatlan okleveles forrásait dolgozta fel. A társadalmi és történelmi események mellett a társadalmi mobilitást is próbálta érzékeltetni. A könyvben két katonai lustrát dolgozott föl, az 1681-85-ös összeírást és az 1704-es Rákóczi lustrát, melynek Csíkra és Gyergyóra vonatkozó adatai nagyon pontosak. Új a könyvben az 1721-es összeírás, ami forráskiadványnak is, tekinthető, és a csíki települések esetében az 1750-es összeírás. Garda úgy érzi, hogy a források földolgozása tekintetében a könyv alapmunkának számít. - A szerzőt Gyergyószentmiklós városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. - Dr. Garda Dezső a kitüntetéssel járó négymillió lejt egyenlő arányban elosztva a város római katolikus egyházi Szeretetkonyhájának, a helyi református és örmény katolikus egyházaknak, valamint a sérült fiatalok Támasz Klub napközi otthonának adományozta. /Gál Éva Emese: Főnépek, lófők, gyalogkatonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1999. december 23.

Garda Dezső könyve /Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban, Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999) témakörét egyetlen székely székre, Csík-Gyergyó-Kászonra szűkítette le, és elemzése 1750-ig terjedő időszakról szól. Bereczki Károly recenziójában vitatta, hogy Garda általános mondandókat sajtolt ki a könyvben közölt statisztikáiban, megfeledkezve arról, hogy a Székelyföld társadalma a középkor során legalább annyira differenciált volt, mint manapság. Viszont Garda Dezső a csík-gyergyói tájat irigylésre méltó statisztikai alapossággal mutatta be. Garda Dezső történelemkönyvéből is egyértelműen megfejthető az a talány, hogy miként maradhatott tömbmagyar népnek a székely. Székelyföldön a sajátos gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai viszonyok egyfajta autonómia létrejöttét eredményezték, amely máig közkincse a székely társadalomnak. A nemzettudat máig való fennmaradását alapozták azok a falutörvények is, amelyeket bőven elemez könyvében Garda Dezső. Ha meg is bontották sokszor ezt a belső székely rendet, szellemi világa máig sugároz, és tartalma lehet egy majdani, a civilizált európai jogrendbe épülő székely autonómiának. Ez a tanulsága Garda Dezső nagyszerű könyvének! /Bereczki Károly: A megtartó székely társadalom. Főnépek, lófők, gyalogkatonák könyve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./ Ugyanerről a könyvről: dec. 15.

2000. április 17.

Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör ápr. 10-i ülésének vendége Oláh István /Székelyudvarhely/ költő, a Romániai Magyar Szó munkatársa volt, aki A világmindenség fényképe /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című, a közelmúltban megjelent verseskötetét mutatta be az egybegyűlteknek. A verseskötetet a gyergyószentmiklósi könyvesboltok nem forgalmazzák. Az erdélyi magyar könyvterjesztés csődjének nevezhető az is, hogy a Székelyföldön megjelenő könyvek nem jutnak el a partiumi városokba, de hogy a székelyföldi városokban sem terjesztik őket - sőt, jelen esetben ugyanazon megyén belül sem - már több, mint aggasztó. /Oláh István az irodalmi körön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2000. április 27.

Megjelent Láposi Dia Morr Manó meséi /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/ című kötete. A tizenegy mesét tartalmazó könyvet Para István illusztrálta. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

2000. július 19.

Megjelent Láposi Dia csíkszeredai meseíró pályakezdő könyve: Morr manó meséi /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/. /Mészely József: Egy pályakezdő meséskönyvéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2000. december 15.

Megjelent a Találkozások /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című irodalmi szöveg- gyűjtemény, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája. A huszonkét szerző verseit, rövidprózáit tartalmazó kötetet Bajna György, Gál Éva Emese és Györffi Kálmán szerkesztette. A könyvben Kercsó Attila a gyergyószentmiklósi irodalom-népszerűsítő egyesületek történetét elevenítette fel. 1898-ban hozta létre Görög Joachim örmény katolikus lelkész-tanár az Úri Kört, amelynek célja az irodalom népszerűsítése volt, 1904-től pedig az Iparos Kör folytatta a megkezdett nemes munkát. A gyergyószentmiklósi irodalmi kör 1997-ben tagja lett a Kárpát-medencei irodalmi köröket felölelő Irodalmi Társaságok Szövetségének (a szövetség 1998. évi közgyűlését éppen Gyergyószentmiklóson tartotta a Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívására). /Gyergyói irodalmi antológia. = Hargita Népe, (Csíkszereda), 2000. dec. 15./

2001. január 3.

Január közepén kell választ adnia a bukaresti kormánynak arra a brüsszeli kérdőívre, amelynek alapján az Európai Unió Bizottsága dönthet a román állampolgárok vízumkötelezettségének feloldásáról. Az EU végrehajtó testülete Bulgária esetében jóváhagyta a vízumkényszer eltörlését, Romániának azonban bizonyos követelményeket kell ehhez teljesítenie. A frissen megalakult Nastase-kabinet első ülésén tárcaközi bizottság jött létre az uniós kérdőív megválaszolására. A követelmények a határellenőrzés és az útlevelek biztonságossá tételére, a vízumpolitikára, az illegális bevándorlás megfékezésére és az EU-normák szerinti menekültstátus kidolgozására vonatkoznak. - A rendeleti kormányzást elutasító RTDP-s kormány második ülésén is a sürgősségi kormányrendelet eszközéhez fordult a kis- és közepes vállalatok ösztönzése érdekében. /M. Zs.: Friss kormányintézkedések. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 3./

2001. május 9.

Máj. 4-én kettős kulturális rendezvény színhelye volt a Pro Art Galéria Gyergyószentmiklóson: Botár László csíkszeredai festőművész tárlatmegnyitója és Sarány István - Szabó Katalin Megyecsinálók /Státus Kiadó, Csíkszereda/ c. könyvének bemutatója. A Megyecsinálók c. kötetet Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója mutatta be. A kötet az 1968-as csíkszeredai eseményekről közöl visszaemlékezéseket és dokumentumokat, amikor létrejött a 86%-ban magyar lakosságú Hargita megye, s amikor tömegmegmozdulás, két napos csíkszeredai tüntetés volt azért, hogy a megyeközpont Csíkszereda legyen és nem Székelyudvarhely. /Kiállítás és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2001. december 29.

Megjelent Gyergyószentmiklós /Státus Kiadó, Csíkszereda/ monográfiája, Dr. Garda Dezső szerkesztésében. A térség földrajzi jellemzőit Seer Mihály, földtani szerkezetét Dr. Jakab Gyula ismertette. A város történetét a kezdetektől 1940-ig Dr. Garda Dezső foglalta össze, szintén ő írt a város mezőgazdaságáról és iskolái történetéről, az ipartörténeten dr. Márton László vezet végig. A város művelődési életéről és sajtókiadványai történetéről Bléncsay Jenő, Dr. Kercsó Attila és Bajna György jegyeznek tanulmányt. A műemlékvédelemről Köllő Miklós, az egészségügy fejlődéséről Dr. Kercsó Attila, a római katolikus egyházközség történetéről, illetve az örményekről Selyem Norbert, a gyergyói zsidóságról Hermann László, a református egyházközösségről Ősz Előd írt. /Gyergyószentmiklós monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2002. április 5.

Ferencz Imre költő, újságíró elmondta, hogy manapság a verseskötetek ötszáz példányban ha megjelennek, és rendszerint ottmaradnak a könyvesboltokban. Szerkesztőként, újságíróként is három könyvet tett le az asztalra, költőként is hármat. Ferencz Imrének idén két könyve is napvilágot látott: aGyufa a zsebben (Státus Kiadó, Csíkszereda) rövid publicisztikai írásokat, jegyzeteket tartalmaz, a Járomtánc (Pro Print Kiadó, Csíkszereda) verseskötet. Ferencz Imre bevallotta, hogy él benne egy mellőzött szobrász. Egy-két év múlva össze szeretne összehozni egy kis tárlatot, hogy bemutasson húsz-harminc plasztikát. /Borbély László: Beszélgetés Ferencz Imre költővel. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

2002. április 18.

Csíkszeredán, a Sapientia Egyetemen került sor ápr. 17-én a Státus Kiadó új könyvének bemutatójára. A Szilágyi József mérnök-doktor és Miklós Csaba mérnök szerzőpáros által készített román?magyar műszaki szótárt Birtók József, a kiadó igazgatója mutatta be. Még az idén a kiadóba kerül a hiánypótló kiadvány ?testvérének", a magyar?román műszaki szótárnak a kézirata is. /Új műszaki szótár. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

2002. június 4.

Garda Dezső A székely közbirtokosság /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című munkája, két vaskos kötet, mintegy évtizednyi munka gyümölcse, elvezet a közbirtokosságok 18. századi megjelenésétől napjainkig. Könyvét nemcsak a szakemberek forgathatják, hanem minden érdeklődő. A törvény megszületésében, amely révén visszakerülhettek a székely közbirtokosságok jogos tulajdonosaikhoz, Garda Dezsőnek gyergyói honatyaként oroszlánrésze volt. Amikor a román parlamentben először hozakodott elő a közbirtokosságok visszaállításának ügyével, sokan értetlenül bámultak rá. Nem egyszer saját kollégái sem értették meg. Garda napjainkban azért küzd, hogy az újjáalakult székely közbirtokosságok az ugyancsak az ő közreműködésével létrehozott magánerdészetekhez kerüljenek, hogy véget érjen a hatalmi klikkek vezényelte állami rablás, a központilag irányított erdőgarázdálkodás. /Román Győző: A lényeg a székely közbirtokosságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

2002. október 2.

Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója visszaemlékezett: 1995-ben született meg a kiadó gondolata. A Szemtanú könyvek sorozatának első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Két évvel később jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. A sorozat harmadik darabja Szabó Katalin Visszajátszás c. kötete, amelyben Csíkszereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a következő, a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli "cirkusszal" foglalkozik. Legújabb sorozatuk a Státus-Tanulmányok. Az első kötete: Vécsei Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal sikerült átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. A kötet szerkesztője Vincze Gábor szegedi történész. A Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse című sorozat első könyve sikerkönyv volt, P. Gegő Eleknek a Moldvai Magyar Telepekről 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetője, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértője elvállalta e sorozat szerkesztését. A második kötet eredetijét 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. A reprintjét adták ki. A sorozat harmadik kötete Kájoni János nagy munkája, az Organum Missale. Kiadványaik között szerepel Gyergyószentmiklós monográfiája, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezső Székely közbirtokosság c. monográfiája és a román-magyar műszaki szótár is. 1989 után Beke György első erdélyi kötete náluk jelent meg, Gyulafehérvár árnyékában címmel. /Daczó Dénes: A betűk súlyával helyzetünkről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2002. november 6.

Nov. 5-én Tolna Éva négy könyvét mutatták be Kolozsváron, a Tranzit Házban, a mesék és a versek ihletői, az unokák jelenlétében. Fellépett a Bogáncs táncegyüttes, amelyet az írónő alapított a Brassai Gimnáziumban. Közös játék, közös öröm /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2000/ címmel a nyelvről jókedvűen gondolkodó "nyelvkönyvet" gyermek és felnőtt együtt használhatja. A hintaszék meséje /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ verseket, meséket gyűjt egybe. A Forró Ágnes illusztrációival díszített Ló a padláson rokon népek meséiből válogatott. Ugyancsak idén látott napvilágot az Amikor a kő is meglágyul, valójában felnőtteknek írott vallomás. /Rostás-Péter Emese: Felébreszteni a gyermeket a felnőttben. Tolna Éva könyveit mutatták be a Tranzit Házban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2002. november 22.

A népi önéletírások közül elsőként Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirág című "emlékezése" jelent meg 1970-ben. Tamási Áron testvéröccsének memoárja hatására, annak osztatlan sikere láttán - 1983-ban jelent meg a második kiadása - sorra jelentek meg a népi írásbeliség e termékei. A Művelődés folyóiratban jelent meg sorozatban, majd 1985-ben az Európa Könyvkiadó Femina sorozatában az orotvai Csibi Istvánné Siklódi Márika Pontot, vesszőt nem ismerek... című önéletírása. A Pillich László és Vetési László által szerkesztett Leírtam életem... című kötetbe bekerült a székelyudvarhelyi születésű Bucsy Gábor, az újszékelyi születésű Buzogány Béla önéletírásának egy-egy részlete, a Salamon Anikó által szerkesztett Így teltek hónapok, évek című kötetben pedig Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester, valamint a szentkeresztbányai szabó, Máthé Mihály visszaemlékezései kaptak helyet. A rendszerváltás után a Hargita Népe által meghirdetett pályázatokra beküldött visszaemlékezések a Kuláksors, illetve Fogságom története sorozatokban jelentek meg, később ezekből egy-egy kötetnyi válogatás látott napvilágot /Történetek a fogságból - Hatvan székely hadifogoly /Státus, Csíkszereda, 1998/ a csíkszeredai Státus Kiadónál. Idén jelent meg a kissolymosi Simó István Visszasütő napsugár /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda 2002/ című memoárkötete. /Sarány István: Kissolymosi Ajtmatov. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2003. február 15.

Febr. 14-én bemutatták a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Garda Dezső Székely Közbirtokosság /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című monumentális munkáját. Birtók József, a kiadó igazgatója olyan leckekönyvnek nevezte a kétkötetes, 800 oldalas művet, melyet mindazoknak, akik a közbirtokosságok újjáélesztésén fáradoznak, ismerniük kell. /(Kristó Tibor): Dokumentumkönyv a közbirtokosságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

2003. február 18.

Nagyon értékes munka Obál Ferenc Szegeden élő orvosprofesszor visszaemlékezése a kolozsvári és marosvásárhelyi orvosképzésről (1940-1953). Egyrészt a nagy elődök áldozatvállalását ismerheti meg az olvasó, másrészt a nemzetiségi egyetemi oktatás, annak keretében az orvosképzés felszámolásának kivitelezését. Az Erdély és az orvostudomány szolgálatában /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyv egy etnocidium kezdeteit követi nyomon. /Ferencz Imre: Dokumentum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

2003. április 12.

Beke György új Erdély-könyve, a Gyulafehérvár árnyékában /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ politikai telitalálat. Könyvébe belefoglalta a magyar kormány 2002. december elsejei erkölcsi mélyrepülését is. Az erkölcsi érzéketlenségnek ezt a nemzetet megalázó szintjét sem Károlyi Mihály, sem Kun Béla, de Rákosi és Kádár vagy Grósz Károly sem tudta - nem is akarták - alulmúlni. Ezt a fogadást Kovács külügyminiszter úgy próbálta erénnyé kalapálni, hogy hazudott. Azt állította ugyanis parlamenti felszólalásban, hogy 1918. december elseje nem is Erdély elcsatolásáról szól, ott ,,csak" egy népgyűlés volt, és mindezek után nem átallotta a román december elsejét és a magyar március 15-ét egybevetve közös nevezőre hozni. A magyar kormány saját honfitársai vélt nacionalizmusával, antiszemitizmusával van elfoglalva, ami azért okoz nagy gondot és igényel sok munkát, mert előbb létre kell hozni - legalábbis szavakban -, hogy legyen, ami ellen fellépni. A Kinyújtott kéz - levágott kéz fejezetben Beke azt elemezte, miként köszön vissza Gyulafehérvár eszmeisége, politikai törekvései a második világháború után. Iuliu Maniu pártja a háború utáni erdélyi magyarságot gyilkoló pogromok után. A Magyar Népi Szövetség a Román Kommunista Pártnak kötelezte el magát, olyannyira, hogy még a nemzetiségek számára esedékes nemzetközi kisebbségi garanciákat is visszautasították. (Bányai László véleménye szerint Gheorghe Gheorghiu-Dej, Teohari Georgescu személye a legnagyobb garancia ebben a kérdésben.) Dr. Takács Lajos, a magyar képviselőcsoport vezérszónoka 1947-ben Bukarestben nem csak elégtétellel nyugtázta Észak-Erdély visszacsatolását Romániához, hanem külön üdvözölte azt, hogy a békeszerződésből kihagytak bárminemű kisebbségvédelmi záradékot. Továbbá: ,,Meg voltunk győződve és meggyőződésünk azóta számtalanszor felerősödött, hogy a román munkás karja, a román földműves kérges keze és a haladó szellemű román értelmiségi szava sokkal nagyobb és hathatósabb védelmet nyújt nekünk, mint bármilyen záradék." Beke György Ágoston Vilmos - ismét egy erdélyi menekült - Debrecenben elhangzott felszólalására (1992) is kitért. Ebben Ágoston az 1968-as, a romániai magyar értelmiség számára felállított rafinált romániai csapdahelyzetről szól. - Ion Lancranjan uszító pamfletje Erdélyről 1982-ben és az utána következő kiadványok mutatták, hogy nem szűnt meg az uszítás. Ágoston Vilmos elemzéséből kiderül, hogy Ceausescu ugyanazt a módszert követte 1968-ban, mint korábban a Bolyai Egyetem megszüntetése alkalmával vagy később a 80-as években: taktikából paktumot kötött a romániai magyarsággal, azért hozta létre a kisebbségi intézményeket, hogy szembeállíthassa a magyarországi közös irodalmi és irodalmon kívüli törekvésekkel. Ágoston Vilmos hangsúlyozta: ,,Nem tudom, hogy milyen jogérzés szentesíti, hogy egyesek a Dnyesztertől a Tiszáig követeljék a román egyesülést, mikor ugyanezt a magyaroknak megtiltják. Csak az egyiknek van politikai, történelmi, ókori és feudális fenntartó joga a nemzeti egységre - s ne feledkezzünk meg témánkról, az egységes irodalomszemléletre, közös kultúrára -, míg a másik ugyanezen követelését jogtalannak, büntetendőnek tartják." Beke megállapította, hogy Közép-Kelet-Európa most évszázadokra rendezkedik be. Ez teszi különlegesen fontossá az önrendelkezés jogának elismerését a magyarság számára is. Sylvester Lajos hozzátette: A ,,Cserehátak", kaszárnyák telepítése, a románság üldözésének fantazmagóriái közepette ne próbáljuk móresre tanítani, eltávolítani vagy egyszerűen a szájukat befogni azoknak, akik autonómiát, a magyar többségű régiók, elsősorban a Székelyföld gazdasági prosperitását szorgalmazzák. /Sylvester Lajos: Beke György új könyve. Gyulafehérvár árnyékában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

2003. július 9.

Ezt a könyvet nem nekem kellett volna megírnom" - ezzel a meghökkentő mondattal indítja a 2002-ben a csíkszeredai Státus Kiadónál megjelent könyvét Beke György, a másodikat, amely Magyarországra való áttelepülése, 1989 óta Romániában megjelent. (Előzőleg a kolozsvári NIS Kiadó jelentette meg, 1994-ben, a Hadi utak Erdélyben - Barangolások magyar katonák nyomában című "kései hadijelentéseket".) A magyarázat sem késik: "Magunk védelmében, de közös hasznunkra szólítanám azokat a román írókat, költőket, akik a szellem jobbik felét jelentik a rosszabbik felével szemben, és akik éppen a nemzeti önvizsgálat, a nemzeti önbecsülés jegyében - akárcsak a magyar Ady Endre - ítélkezzenek az utóbbi idő kisebbségellenes, magyarellenes és ilyképpen nyilván emberellenes román hatalom politikája fölött." Nicolae Balcescu jó százötven évvel ezelőtti keserű kifakadását - "Ó, mennyi szerencsétlenséget okozott a nacionalizmus ezeken a területeken" - azóta sem szívlelték meg, az őszinte önvizsgálat továbbra is késik. Pedig a történelem román vonatkozásban is kínált megoldási lehetőséget. Gondolhatunk a nemzetiségi jogok tekintetében 1918-ban meghirdetett gyulafehérvári határozatra, az együttélő népek számára meghirdetett "teljes nemzeti szabadság"-ra - de az írott malaszt maradt. Az 1945-ben kidolgozott Nemzetiségi Statútumot sohasem tartották tiszteletben. Pontosan elhatározott koncepcióról van szó. Beke György - Kocsis István A meztelen igazságért (A magyar-román viszony megromlásának története) című könyve szerint az állami függetlenségét elnyert Románia értelmisége, miközben az egyesülést tűzi zászlajára, már megfogalmazza azt is, hogy "egységes államukat "tiszta" nemzeti államként képzelik (...) kisebbségek és a kisebbségi kérdés nélkül". Bratianu kijelentette: Románia a nemzetiségi kérdést a kisebbségek beolvasztásával fogja megoldani. 1945-ben vámunióról, a határok légiesítéséről szólt Petru Groza miniszterelnök, a párizsi béke után mindent a visszájára fordítottak, később pedig a német és zsidó közösségeket kiárusították, diszkriminatív intézkedéseikkel a magyarok újabb tízezreinek szétszóratását idézik elő. Beke György könyve a nemzetiségi elnyomás hol burkolt, hol nyílt kibontakozását, gyakorlatát követte nyomon. A gyűlölet elhintett magvaiból tragédiák sora sarjadt. Enyed és környékének felperzselése 1849-ben..., kétszázezer erdélyi magyar kiűzetése 1918 után..., újabb százezer 1944 őszén..., a Maniu-gárdisták vérengzései..., az anyanyelvi iskolák önállóságának felszámolása..., marosvásárhelyi összetűzés 1990-ben..., a demokratikus román parlamentben 1991-ben a székelyek elítéltetését megfogalmazó vádirat... Beke György írásai az okokat keresik, a tényeket tárják fel, állítják olvasói elé. /Máriás József: Beke György: Gyulafehérvár árnyékában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 9./

2003. július 15.

Nyárádremetén bemutatták a nyolcvanöt éves dr. Birtók Kovács Ferenc: Nyárádremete monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. A monográfia ötlete dr. Kakucs Lajostól származik. A Németországban élő történész szintén Nyárádremete szülötte, ő kérte meg a falubelieket az adatgyűjtésre. A könyvet Bíró János szerkesztette. Háromszáz darabot nyomtak belőle, ebből több mint százötven még a bemutató előtt elkelt. /Nagy Botond: Remete az iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2003. július 23.

Megjelent Garda Dezső Munkarend és hagyományőrzés a székely faluközösségben /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című kétkötetes munkája. A könyv alcíme szerint Gyergyóremete monográfiája, időrendi sorrendben, kronológiai rendszerességgel mutatja be a község jelentősebb történelmi eseményeit. Ez a könyv a történész-parlamenti képviselő 11. munkája . /Garda Dezső 11. könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

2003. október 7.

Nehéz elképzelni, hogy Románia és Magyarország nem viszi magával az Európai Unióba az erdélyi magyar közösséggel kapcsolatos feszültségeket - írta okt. 6-i számában a Cotidianul napilap. A Cotidianul rámutatott: az utóbbi időben a román külpolitika arra összpontosít, hogy Bukarest mind az amerikaiaknak, mind az európaiaknak azt bizonyítsa: Románia stabilitási tényező a térségben. Nem felhőtlen Bukarest viszonya Szófiával sem. A két ország közötti kapcsolatokat nem egészséges versengés, hanem inkább terméketlen rivalizálás jellemzi - írta a lap. Ami a román-moldovai viszonyt illeti, az azt problematikussá tevő Dnyeszteren túli terület ügye mellett az is beárnyékolja a két ország kapcsolatait, hogy az oroszbarát kisinyovi hatalom gyanakvó szemmel nézi Bukarest minden gesztusát a határon túli románok megsegítésére. Kisinyov nem kívánja a román közvetítést az EU és Moldova között sem, a moldovai demokratizálásban való bukaresti részvétel bármilyen formáját pedig revizionizmusnak tekinti - írta a Cotidianul. A Cotidianul vezércikke így összegezett: "A "stabilizációs tényezői" státus kinyilvánítása ellenére, a jelenlegi helyzetből kiindulva az állapítható meg, hogy Románia inkább potenciális destabilizáló tényező a térségben." /Románia mint "potenciális destabilizáló tényező"? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2003. október 18.

Tíz évfolyamot ért meg, s 1933-tól 1944-ig tanárok, tanítók, nevelők és más értelmiségiek lapja, az Erdélyi Iskola című folyóirat. Szerkesztői György Lajos nyelvész, illetve Márton Áron kolozsvári pap, egyetemi lelkész, majd gyulafehérvári püspök. Az Erdélyi Iskolát bemutató kötetet Ozsváth Judit szerkesztette és a csíkszeredai Státus Kiadó adta közre. Ez a válogatás a korabeli erdélyi szellemi elit katolikus részének "fotográfiája" is. "Akik őrhelyen állanak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak kötelezve", hirdette Márton Áron. A kötet első része tanulmány az Erdélyi Iskola kor- és szellemtörténeti beágyazottságáról, a második rész a tíz évfolyam antológiája (néhány kiemelt szerző: Paál Árpád, Márton Áron, Sándor Imre, Sulyok István, Bálint Sándor, Blédy Géza, Venczel József, Domokos Pál Péter, Kelemen Béla, Dávid László, Heszke Béla, Boga Alajos, Pintér Jenő), a harmadik rész pedig az Erdélyi Iskola több bibliográfiai szempont szerint is rendezett repertóriuma. A jól ismert történész, Vincze Gábor vállalta a lektori teendőket. /Jakabffy Tamás: Könyv az Erdélyi Iskoláról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2003. október 20.

Okt. 19-én Darvay Nagy Adrienne: Címszerepben Ács Alajos /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című portrékötetét mutatták be Szatmárnémetiben, a színház pódiumtermében. Darvay Nagy Adrienne elmondta, hogy Eötvös-ösztöndíjjal szabadon végezhetett színháztörténeti kutatómunkát Szatmárnémetiben, akkor vette magnószalagra a kötet gerincét adó Ács Alajos-vallomásokat, amelyekhez azután összekötő szöveget írt. A kiadásra az Identitas Alapítvány és a Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával került sor. /B. É.: Könyv Ács Alajos életéről és pályájáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998